Nem tartom valószínûnek, hogy a Facebook olyan sokáig elõtérben marad, hogy pár generáció felnõtt legyen közben (elég hozzá egy fordulat a divatvonulatokban, ahogy a myspace is szinte nyomtalanul eltûnt, ennek se kell majd több). A chat.hu legalább egy évtized elõnyben van a csetelés jövevényszóvá alakításában :)
A héten, ahogy az autópályán voltunk, hallottam egy beszélgetés részletet a rádióban arról, hogy változtatni akarnak a nyelvtani szabályokon, egyszerûsíteni akarják a nyelvet, taníthatóbbá tenni és sokmindenbe bele fognak nyúlni, pl a ly betûs szavaknál, bár nem teljesen értettem.
Elmennek szépen a búsba. A végén tényleg képregénnyel oktatnak - de már általános iskolától :(
Van link a helyesírási ajánlás változásaira a topicban, nem túl sok hozzászólással ezelõtt. Az ly gyomlálása pedig maximum pletyka, nincs benne szó ilyesmirõl.
Abban igaza lehetett (ha arról beszélt), hogy ma már a beszélt nyelvben gyakorlatilag nincs különbség az ly és a j között (egy-két, már többször kitárgyalt tájnyelvi változattól eltekintve), és ha az MTA Nytud hajlandó lenne egy ilyen lépésre, akár meg is szûnhetne - csupán esztétikai szerepe van már csak, és az írást tanulók "szivatása". De nem fog megszûnni, jól látszik, hogy milyen lassan és milyen félve mozdulnak bármilyen változás irányába, ezzel szemben pedig olyan társadalmi és történelmi ellenállás van, hogy nem merik megtenni.
Az emberek többsége már felfogta, hogy a történészek szava nem szentírás, de a nyelvészek véleményét még mindig kritika nélkül fogadják el. (Pedig a társadalomtudományok nem errõl szólnak.)
Aki nem ismerné N. elképzeléseit: Ugy lehett mindenetet móndani megg irni ahotty jollesik mer a línyeg az az hógy megécsük egymástat a szabálok nem llyók sémmire csak hátráltattyák az embertet.
Ezért is jó, hogy felmondtak neki. (Most csak nagyon röviden foglaltam össze a munkásságát.)
A szintén kirúgott Kálmán véleménye:
„Nem tudom, annak mik a pontos kritériumai, de gondolom, azok egyike a minõsített oktatók száma. Na de könyörgöm, ki minõsíti õket? Egymást minõsítik. Én most csak a bölcsészkarról beszélek, de itt azok minõsítenek, akik hasonlóképpen lettek minõsítve. Csak a saját szakmámról beszélhetek magabiztosan, mert azt ismerem. Tehát azok a nyelvészek, akik nagydoktorok lettek, tisztelet a kevés kivételnek, hát hogy is mondjam... Szinte szégyen ebbe a társaságba bekerülni.”
Ezt mondogatja lassan húsz éve. Eredmény nélkül. (Egyébként Kálmán is rendszeresen megerõszakolja a magyar nyelvet. Körülbelül minden ötödik percben. Oké, hogy a helyesíráshoz szinte semmi közük a nyelvészeknek, de legalább ne ártson.)
Aztán csodálkoznak, hogy csak egy maroknyi természettudós tud világszínvonalú eredményeket felmutatni...
De mindaddig, amíg egy matematikai jegyzet szebben használja a magyar nyelvet ezeknél a „fércmûveknél” (MHSz., OH., az egyszerûsített kiadványokat nem is említem), addig sok jóban nem reménykedhetünk.
Témához: az egyszerûsítést ellenzem, inkább azt kellene elérni, hogy az általános iskolát elvégzõk ismerjék (és használják) a szabályzatokat.
Múlt év végén (elõzõ oldal a topicban) beszélgettünk a mentõ - mentõs szóhasználatról (#2159 - #2164). A most nyílt topic:
Mentõk - Mentõk,mentõautók,esetkocsik
és az elsõ hozzászólás: "Sziasztok.Arra gondoltam,hogy megérdemelnek egy topikot a mentõsök,akik nap mint nap emberéleteket mentenek meg."
Látszik itt is, hogy a köznyelvben jelenleg keveredés van.
Egyre több helyen látom: "ánblok, ánblokk, ámblokk". Szerintem valami borzalmas
Persze elvileg en bloc, hasonló szerepben van a cech is, ahelyett is látni "fizeti a cehhet" formát is. Mivel olyan szó, amit nagyon ritkán írnak le (nem nagyon tartozik az irodalmi nyelvbe), így nem közismert az eredeti, idegen szó írásmódja. Ha már jövevényszónak vesszük, akkor viszont az "ámblokk" forma (vagy valamelyik) még helyesnek is tekinthetõ. Ahogy beszéltünk már róla, nincs élesen meghatározott határvonal a jövevényszó és az idegen szó között.
Ha ez megnyugtat, én ebbõl a topikból tanultam meg az en bloc írásmódját, mindig ámblokknak hittem, sosem láttam korábban leírva. :D (És hozzá kell tennem, hogy magyar szakon diplomáztam, szóval... Mit vársz a nyelv iránt nem különösebben érdeklõdõ emberektõl?)
Én meg így szoktam: 'lájkolom'. Mert így legalább lejön az intelligensebb olvasónak, hogy nem hétköznapi szóról van szó, hanem ahogy a valóságban is kitenném a két kezecskémmel a levegõbe a macskakörmöket, így is jelzem, hogy milyen jelentéssel írom.
40+ évesen, ha általános 8. osztály óta nem kellett háromnál több mondatot elolvasnod vagy leírnod, nem lenne sokkal jobb állapotban a helyesírásod, szövegalkotásod, fõleg nem egy idegen számítógép elé ülve, ahol még az is idegesít, hogy egyesével keresed meg a betûket. Nézd meg a képet, sehol egy könyvespolc.
Az már más kérdés, hogy esetleg megkérhetett volna valakit, hogy segítsen neki.
Azt azért érzem, hogy sem tartalmilag sem formailag nem felel meg a feladni kívánt szöveg egy normális hirdetésnek. Ennélfogva inkább fel sem adom, vagy megkérek valakit.
50000 Ft-ért vinném a tévét és az 5.1-et is. Félõ, hogy az írásképe nincs egyenes arányban a meggyõzhetõségével és az eladói intelligenciájával - a gyakorlatias embereket nem vered át, miközben, ha a kezébe adsz egy okostelefont, egy tévé távirányítót, vagy leülteted a PC elé, akkor el van veszve.
Úgy is jó - az az egyszerûbb megoldás, de úgy is, ahogy én mondtam, hiányos mondatként: (Õk) Mentõk az év 365 napján..., érted. Tehát nincs olyan nap vagy óra, amikor egy mentõ hivatású ember nem mentõként létezik.
Ja, hogy te a "Mentõk" kijelentést is beleszámoltad. Akkor viszont, a "Mentõk" - egy szóból álló mondatként - mondatvégi írásjel hiátusban szenved. Címként ugyanis nem kell, mondatként már igen. Ahogy az ÉRTED után már mindenképp kell mondatvégi írásjel (., !, ?)
Igen, oda kellene egy írásjel, és igen, a címsort én a mondat elejeként értelmeztem. Arra írtam, hogy megfelelõ hangsúlyozással értelmes mondat így is - bár mindenképp van vele valamilyen gond - vagy az állítmány, vagy a nagybetû, és az írásjel mindenképp, mert sehol nem fejezõdik be semmilyen mondat a szöveg elsõ felében.
Örök vita, de a miatt lassan teljesen átveszi az uralmat. Mivel szinonima (is), szerintem nyugodtan használható a végett helyett. (Rossz példa: odább-odébb*, a "helyes" változatot már csak maroknyi ember használja. Haláluk után pedig...)
De nem ezt akartam megosztani.
Egy nagy kiadóhoz ugrottam ma be, na, lényeg a lényeg: vita alakult ki egy cím körül, mire azt hoztam fel, hogy már Horváth János is az összes versei helyett az összes verse címet javasolta (ill. összes mûvei helyett összes mûve), a "hagyomány" miatt nem lett ebbõl semmi sem, de nem is ez a lényeg.
Egyikük (!) sem tudta ki az a Horváth János, bár valakinek felrémlett Horvát János neve, de ennyi. Az ütõ megállt bennem, igaz, amikor külön kurzust kell szervezni, hogy egy kicsit megismerjék a leendõ irodalmárok pl. Ignotus munkásságát, akkor talán mindegy is, hogy ki volt Horváth János (mellesleg 800 000 Ft ment el életmûve** kiadására).
*Mit dob ki a keresõ? Remek példa arra, hogy ami fontos, nos, az véletlenül sem kerül fel a világhálóra. A többség (oké, mindenki) által lesajnált Gézukát, aki megint csak próbálja terjeszteni a baromságait. Engem is többször próbált meggyõzni, hogy például az áblák milyen szép. Sikertelenül, maradtam az ablaknál. Belebolondult a magyar nyelv "gazdagságába", ill. abba, hogy az általa kreált szavakat rajta kívül senki sem használja.
**A Márai-programhoz hasonlóan ezek a könyvek sem zavarnak sok vizet, eddig raktárakban porosodtak, most könyvtárakban. (A visszajelzések alapján a Márai-program akkora, de akkora bukás. Pedig egész tûrhetõ az összeállított lista, de mit csináljunk, ha nem érdekelnek senkit sem ezek a könyvek.)
Nem vagyok elitista, de legalább rend s béke lenne. Az esély megmaradna, hogy "felzárkózhatnak" - ha rendesen kikupálódnak a suliban [nem csak dohányozni, pornó újságot lapozni, meg arcoskodó könyves telefont tapizni, kondomokról és elõzõ napi triprõl beszélgetni járnak oda].
De azt ugye te is tudod, hogy az IQ mérés elvileg kultúra- és nyelvfüggetlen, tehát lehet valakinek rettenetes a helyesírása (sõt, extrém esetben lehet írástudatlan is), és lehet hozzá átlag feletti az intelligenciahányadosa?
Plusz senkit nem akadályozna meg abban, hogy trollkodásból folytassa ugyanezt, ahogy az elmúlt év során rengeteg példánál láttuk.
Elég komoly intelligencia-hiányossága van az olyanoknak, akik azt hiszik, a direkt helytelenül írás - legyen az fórum, hirdetés vagy KOMPLETT honlap stb. - az manapság menõ. Nem menõ. Inkább s.z.á.n.a.l.m.a.s.
Heves érzelmi reakciót vált ki emberekbõl - így mûködik a trollkodás.
Egy ügyes troll pedig általában intelligens, mert pontosan tudja, hogy milyen viselkedéssel és nyelvhasználattal lehet heves reakciókat kiváltani emberekbõl.
Fogadatlan ügyvédkedsz már megint. Nem elõször. Hidd el, az esetek túlnyomó többségében azt sem tudják az ilyenek (vagy ha igen, szarnak rá), hogy helytelenül írnak - mert a suliba farkat verni, vagy melegedni, esti randit megbeszélni jártak.
telefonommal: - nyitom a garázs ajtót - ébredek - trackelem a biciklizésemet - mérem, logolom a vércukromat, vérnyomásomat - navigáció autóban - zene autóban - telefonálok, viber, videótelefon - utalok és jóváhagyom a kifizetéseket Smartbankon - fotózok, videózok - rezsihez óraállásokat rögzítek - e-mailezek 4 privát és 1 céges accot - sms, imessage, facebook messenger - Autenticator battle.net-re - to do listát vezetek - naptár
ritkán: - tv, iptv setbox remote - játék - netezek - fordítok, rövidebb sentenceket - jegyzetelek - videókat nézek
offocska:
Egyre többször fordul elõ bizonyos "infós" oldalak "cikkeiben" a lentebb (a lejjebb helyett). Nem is a köznyelvi változat hiánya zavaró ebben az esetben, hanem az, hogy (figyelembe véve más jellegzetes stílushasználatot is) az illetõ legalább 3-4 nevet használ.
Az alregek is eléggé idegesítik az embert (plusz szánakozás is vegyül bele), de ezt sosem értettem, hogy miért nem lehet felvállalni, hogy több helyre is ír valaki. Ha a tulajdonosi kör ugyanaz (és ezt a tényt nem szeretnék reklámozni), akkor talán elfogadható (mert az a legjobb, ha a nagyközönség nem is tud róla, hogy a legádázabb versenytársunk is a mi istállónkba tartozik), de legalább némi változtatással kellene írni, hogy ne lehessen felismerni egybõl az illetõt.
(Blogoknál dettó: az ember egybõl rájön az újságírók kilétére, mert senki sem hajlandó arra, hogy legalább egy picit módosítson a stílusán.)
Nem csak fórumozók rontják (tudják rosszul), hanem újságírók is. Dzsini nem kell...!
Egy muszály nincs benne valahol? :)
Ha holnapra is ugyanígy marad, akkor gratulálok a szerkesztõségnek és az olvasóknak is - õk se javítják és az olvasók se szólnak miatta.
Azért az egyelõre-egyenlõre olyan szintû, hogy azt még a másodperces publikálási szükség se nagyon indokol... javítsák maximum 1 napon belül, addigra valakinek csak feltûnik.
(te is szólhatsz nekik, meg szokták köszönni az ilyesmit)
Sok helyen javítják, ha szólnak (pl. PH lapcsalád), van ahol teljesen leszarják és napokig vagy akár véglegesen úgy marad (pl. itt az SG-n). Valóban szomorú.
Á, ez csak a mítosz. (Egyébként ezért a téves felfogásért Zsadon az egyik legnagyobb felelõs.) Csomó mindent kell folyamatosan ellenõrizni (pl. az MTI "hírei" tartalmilag elég érdekesek: kimaradnak dolgok, félrefordítás, átírás), ezt is megtehetnék, idejük bõven van.
Nem tudnak magyarul. Ennyi. Lehetne ezt ragozni hosszan is, de ez a veleje.
Hozzászólásokban még "elnézem"*, de aki újságokban (blogokban stb.) publikál, abban legyen már annyi szakmai tisztesség, hogy eleve szépen és szabatosan fogalmaz/ír.
Ezért is (a másik a forrásnyelv gyakran csak minimális ismerete) gyenge a mai mûfordítói gárda (pedig nagy szükség lenne friss fordításokra, hiszen csak 20-25 évet bír ki egy fordítás): a célnyelvet, a magyart nem egyáltalán ismerik, így nem is tudnak olyan minõségû végtermékkel elõállni, ami megközelítené a régi (igaz, sokszor hibás) fordítást. Arról meg már ne is beszéljünk, hogy például Örkény** milyen alázattal közeledett a nyelvhez. Pedig megtehette volna, hogy fittyet hány az egészre. Esterházy (aki Ö. sarujáig sem ér fel) persze ****** az egészre.
Volt olyan, hogy a hírgyárban (MTI) évekig "dolgoztak" efféle emberek: ü-û, i-í, ly-j állandó keverése. (Azóta csak rosszabbodott a helyzet: aztat, asztat, águsztus, mámma; nem is folytatom, mert lefordulok a székrõl.)
De egy mai példa: "Mégse lesz közalkalmazotti béremelés?"
Mégse, mégse... az az átkozott m mindig lemarad náluk (nol.hu). (Szerencsére a jösztök és bocsájt esetében lassan csak belátta a Népszabó munkaközössége, hogy a népesség 96%-a nem így beszél, nem ezt a formát használja, így aztán lassan leszoktak róla. Mármint az a két ember, akik "ebben nõttek fel"; aha, csak az senkit nem hoz lázba, hogy honnan jössz...)
*Én sem írok szépen, a helyesírásom is csapnivaló, ennek ellenére szorgalmasan forgatom a "bibliákat".
**"A grammatikai és stilisztikai önmûvelésre - mintegy a bölcsészeti stúdiumok pótlására - az Örkény-kéziratok az egész életmû során bõséges adalékot tartalmaznak. A Kosztolányi szerkesztette Pesti Hírlap Nyelvõrét szinte bibliaként kéznél tartotta. Póra Ferenc kézikönyvét pedig nemcsak állandóan használta, hanem saját használatra állandóan bõvítette, széljegyzetekben továbbírta. A hagyatékban található példányból, amelyet a margókon és a sorközökben sûrûn telejegyzetelt mikrofilológiai elemzéssel kikutatható lenne, mely olvasmányaiból bõvítette, színesítette a kissé már avítt Póra-szótár szinonimáit és nyelvi fordulatait. Elvétve maga is jelzi a forrást, például a választás szócikkhez így: "Szemen szedett = java (A. J.)". A legtöbb beírás népnyelvi változat vagy fordulat, igen sok származhat - Arany János és Petõfi mellett - Móricz, Krúdy, Kosztolányi, Illyés és a népi írók mûveibõl. A merészebb, színesebb szóláshasonlatokat és népnyelvi fordulatokat kiírta ugyan, jelentésüket is igyekezett tisztázni, pontosítani, de ezeknek a stilisztikai súlyát, használati értékét nem érezte biztosan, így nemigen merte használni saját munkáiban. Az eredendõ nyelvi szegénységet az is jelzi, hogy szükségesnek tartotta, hogy kiírjon meglehetõsen közismert szinonimákat is (pl. a szülni szócikkhez: "a szuka lefial, a tehén ellik, leborjaz, a kanca: lecsikózik"). Kérdõjelesen feljegyzett használhatatlan alakokat is (pl. szemben-hez: "õ volt az átellenese az asztalnál", az említ-hez: "rovásra szed"; tétlenség-hez: "alvás közben = altában [?]" stb.)."
Egy kérdés a végére.
Elfeledkezett róla vagy elfelejtkezett róla?
Nekem a feledés (noha ez a változat a leginkább elterjedt) már régies, más jelentésárnyalattal felruházott szó, a felejtkezés (kedvenc irodalmáraim - Somlyó és társai - nagyon szeretik használni) pedig annyira hülyén hangzik. Így hol ezt használom, hol azt. Vélemény? Esetleg kellene egy új szó, egy új kifejezés? :))))
Átolvasás után: minek írok ilyen marhaságokat? Érdekel ez egyáltalán valakit?
Én a "feledés" szótövet használom. Régiesebbnek, irodalmibbnak tartom - s ezen az sem változtat, ha most valami (talán Dzsini) elõáll azzal, hogy ez nincs is így.
Elfeledni, megfelejtkezni, belefelejtkezni... Nincs jelentõsége melyiket használod. Vannak szavak, amelyek idegenül hangzanak, mert nem használod, de nem jelenti azt, hogy akkor már helytelenek is. A feledkezés talán régiesebb(?), de szerintem alapvetõen tökmindegy. De majd Dzsini úgyis kigúglizza:P
"nem tudom, hogy kell leírni, de fonetikusan megteszem : a napi 2 üveg csoni-vokert megveszik itt a kisboltban"
Nekem ezzel semmi gondom (bezzeg a haveromnak, de most nem másolom be a tirádáját). Kicsit furcsa ezt hallani/olvasni, de legalább õ nem iszik ebben az országban.
Hasonló esetek:
1. Csoki volt a Dállász fõszereplõje is (vagy még pontosabban: a KALAPOS!, aki mindig iszik.)
2. Németországból egy új üdítõre jöttem haza: ZUP! Mindenki zuppot ivott. (Ha 7 UP-ot kértem: ilyen nálunk nincs, nem is hallottunk róla.)
Összegezve: jusson mindenki csoni-vokerhez, Csokihoz, zuphoz. Egészségü(n)kre!
Pécsett járva, a mai termés (plasztikai sebészet kirakatán, hatalmas, üvegre ragazstott betûkkel): "Mell-lifting"