A linuxnak annyi verziója van, mint égen a csillag...nem csodálom, ha nem tudnak közülük választani. Stabilabb cuccok a linuxok, mint a win, ez tény. Az Apple-t mondják sokan egy nagy marketingkupacnak, pedig szerintem az MS az, nézzük csak meg a produktivitásukat ::))) És õk aztán bármit le tudnak nyomni a nép torkán...ha jól emlékszem, 2003 óta várunk a Vistára, az Office is csúszik egy picikét.
Az apple is növekedni fog, bár megszorítani oprendszerpiacon a wint nagyon nehéz lesz. Esetleg ha a Dell, PacardBell, HP, IBM elkezdi forgalmazni a gépeit OSX-szel is... akkor egy kicsit megváltozhatnak a számok. De lényegesen szerintem már soha (bár adná az ég ::))
W
"A MS egy kicsit fél az Apple-tõl, mert az oprendszerük egy kicsit jobbra sikerült, mint a windowska."
Nem hiszem, hogy ez lenne a helyzet. A linux is állítólag jobbra sikerült, mégse nagyon terjed.
Hja, most már a lassan, de biztosan elv kerül elõtérbe. :)
Egyébként fako is vektorprocit írt (nem vektoregységet). Elõbbi annyival több, hogy kb. olyan, mint egy proci, aminek csak SIMD utasításai vannak, plusz ugró utasítások.
Már milyen sebesség felezõdött volna? Mint már Nexus6 is jól rámutatott, nem épp a (szerver szintû) adatbáziskezelés a Mac-ek fõ profilja, hanem Photoshop és video. Ezeket meg igencsak megdobja egy Cell. (A kiadványszerkesztés is ide sorolható, de azzal is megbírkózik egy 2 hw szálas "G4.5" mag, fõleg hogy a kirajzolásban nagy segítségére van a GPU.)
valóban jó gépet lehetne csinálni cell procival, de az majdnem kizárólag grafikus alkalmazásra lenne megfelelõ. de pl. adatbázis-kezelésre és még sok másra viszont elég gyengusz lenne. az apple meg nem célgépet gyárt, még ha a vásárlóközönség egy nagyobb része a cell-re kihegyezett alkalmazásokat futtatja
Lehet, hogy az SPU-k nem teljesértékû általános magok, de egy vektor egységnél azért többek (legalább is ezt mondják). Viszont egyrészt a fõ mag is 2 szálú, másrészt azért egy ablakos szövegszerkesztõszerû alkalmazásnak, még manapság sem kell 4 GHz-es 4 magos proci.
Ha viszont teszem azt nagyfelbontású videót szeretnél több forrásból editálgatni, meg raytracelsz és nem csak a previewre akarsz egy félórát várni, hanem esetleg a rendszer valós idõben is képes megmutatni, akkor a cell kiba megtudná gyorsítani a munkát.
De úgytûnik Dzsobszbá a nyugdíjra készül, ott meg minek ez a kiba rohanás, nem igaz?;)
A MS egy kicsit fél az Apple-tõl, mert az oprendszerük egy kicsit jobbra sikerült, mint a windowska.
A proci elõreláthatólag cserélhetõ lesz, se az Inteles Macminibe, sem az iMac-be nincsen leforrasztva a prockó, tehát ezek majd késõbb berhelhetõk.
Igen, lehet windowst tenni a gépekre. A cikkben említett BootCamp segítségével natívan futtatható a win. Egy másik lehetõségként kínálkozik pl. a Parallels cég terméke, mellyel emulálva lehet wint futtatni, itt a dupla magos procikkal rendelkezõ gépeknek van még egy nagy elõnye, hogy itt lehet a két procimagot a szoftver segítségével megosztani a két rendszer között. Ez egy sokkal gyorsabb megoldás, mint anno a PPC-s vonalon a MS Virtual PC-je volt (jelenleg õk még nem készítették el az Inteles VPC-t...késnek vele :D )
Marlosh: igen, egy G5 PPC-s proci valóban gyors. Viszont meg kellene nézni összehasonlító teszteket, melyekben a G5 Duálprocis gépeket hasonlítják össze egy iMac CoreDuos géppel. Az iMac nem marad le semmiben. Természetesen a G5-ön PPC-s, az iMacen x86 OSX-re oprimalizált u.a. a progi futott. Ha az Inteles gépen a Rosetta (beépített emulátor) futott volna, akkor természetesen a G5 fényévekkel veri az Intelt.
Azt sem értem, hogy miért van ekkora rivalis helyzet az Apple és a Microsoft között, mikor a az Apple fõként gépeket, ipodokat gyárt, szoftvereket pedig azok mellé, de nem az a fõ céljuk, míg a microsoft csak rendszereket és progikat készít.
Az inteles mac-ben ugyan olyan a proci, mint a többi pc-be?, tehát cserélhetõ is egymásba a kettõ?
Ha igen akkor sokkal gyorsab gépekrõl beszélhetünk, mint az idáigi mac-ek. Meg attól, hogy nincs elterejdve Magyarországon a mac, nem kéne elítélni sokaknak. Meg az inteles mac-re elvileg lehet tenni windows.- ez igaz?
Egy cellre irt szoftver miert lenne "magasabb szintu"? Semmi koze nincs az egesznek ahhoz amirol beszelsz itt kommodorokrol meg vilagszinvonalakrol.
Amugy ne hidd, hogy regen nem keszultek nagy munkaigenyu szoftverek, vagy hogy a mario volt akkor a csucs. A 70-es evekben is voltak mar 20 ember-ev fejlesztes ideju projectek, lasd fortran fordito.
Ha cell-nel maradtak volna akkor felezodott volna a sebesseg. Korabban ketmagos ppc procikak hasznaltak, a cellben pedig csak 1 ppc mag van. (ha nem lenne tiszta, az a maradek 7-8 mag az vektorproci, altalanos celu kod futtatasara alkalmatlan)
A gyakorlatban sosem lesz 20x gyorsabb, de meg 5x se. "Teljesen" kihasznalni az arhitekturat csak nagyon behatarolt korulmenyek kozott lehet, tobbszoros fejlesztesi ido mellett.
Mi itt siker, hogy a rajongók miatt legalább sikerült megõrizni azt a marginális piaci részesedést ami volt?
Ha így nézzük, akkor az Amiga is az utóbbi 10 év egyik sikertörténete.;(
Szal folytatom a "siker" további tényezõit: elõrelépés ha a jó pár éves PPC proci helyett átálltak egy teljesen más, inkompatibilis proci architektúrára, ami 2-3X sebnövekedést is jelent bizonyos tesztekben -még jó, ahelytt hogy a PPC kompatibilis 20X-os sebességnövekedést jelentõ architektúránál maradtak volna -cell?
Ja és hogy még jobban sikeresek legyenek az alapvetõ exluzív progik közül még jó pár intelre való átírás továbbra is várat magára. Hát ez fergeteges!
Nos az hogy 1945 márciusában a Németek még harcban álltak, bizonyos tekíntetben siker, szal amelyik cégnek ilyen marketingesei vannak, annak nincs mitõl tartania;))) Bár valójában, ezek után akár csak a németek, csak az ellenség hibázásaiban bízhat.
Informatika és tudomány
