sõt hogy bedobjak egy új témát itt van az afrikában élõ dikdik ami kb 40 cm magas és így néz ki érdekes jószág, gróf Széchenyi Zsigmond is lõtt ilyet csak nemtommivel .22es puskával?de talán az is nagy lehet ehhez
ejnye de kihalt ez a topic szomorú ez megpróbálok életet lehelni belé
A vadászok közül sokan nem is ismerik a fegyvereket, a célszerûség helyett presztízsszempontok a meghatározóak; gyakran elõfordul, hogy a vevõ olyan fegyvert választ, amit csak az afrikai nagyvadaknál kellene használni.
Mesélj errõl.Ez érdekel.
Ezt a sokat magadtól írtad vagy egy cikket másoltál be?
Jó évet zárhatnak a vadászatszervezõ cégek, ugyanis az év eltelt idõszaka erre enged következtetni, s igazából csak most kezdõdik a vadászati idény – mondták lapunknak egybehangzóan piaci szereplõk. Eddig a nagyvadak közül csak az õzbakokat lehetett elejteni, de az erre kiadható engedélyek gyorsan elfogytak. Tavaly 26 ezer külföldi jött Magyarországra, ami növekedést jelent az elmúlt évek 23-25 ezres létszámához képest – tájékoztatták lapunkat a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban.
A mostani idényben újabb növekedéssel lehet számolni: a Naturhun Kft.-nél eddig 1600 külföldi vadászt fogadtak, ami 8 százalékkal több, mint egy éve. A bõvülés annak köszönhetõ, hogy a szervezõknek sikerült új piacokat megnyerniük, így egyre több spanyol, francia érkezik az országba, de a skandinávok is érdeklõdnek a vadászati lehetõségek iránt. Az ágazat most kezdi kiheverni az EU-csatlakozás utáni visszaesést, ekkor ugyanis a társaságok kénytelenek voltak árat emelni, mert a tevékenységet magasabb áfakulcsba sorolták, de a forint erõsödése is megdrágította az országot – a mostani gyengülés tehát éppen ellenkezõleg hat.
Bár a vadgazdálkodásnak köszönhetõen Magyarország még mindig a trófea-világranglista elsõ öt helyezettje között van, sok külföldi vadász újabban inkább a kevésbé drága Romániát, Horvátországot, Szerbiát vagy Bulgáriát keresi fel, ahol a vendégek olcsóbban jutnak jó kiszolgáláshoz. A magyar társaságok éppen az erõs konkurencia miatt nem tudják emelni áraikat, mert abban az esetben a külföldiek elpártolnának.
A konkurencia mellett a másik probléma, hogy kevés a vadászház, ahol a külföldieket el lehetne szállásolni. A társaságok önerõbõl képtelenek egy ekkora méretû beruházást megvalósítani, pedig egy jól átgondolt fejlesztési stratégiával fel lehetne lendíteni a vadászturizmust. Ennek elõnye, hogy a külföldiek nemcsak a preferált térségeket látogathatnák, hanem ismeretlen régiókat is megismerhetnének, amelyeknek más módon nincs kitörési lehetõségük. Ezek a fejlesztések új munkahelyeket hozhatnának létre ott, ahol az országos átlagnál egyébként is magasabb a munkanélküliség. Ilyen beruházásokra eddig semmilyen pályázati pénzt nem lehetett igénybe venni, de 2007-tõl a II. nemzeti fejlesztési tervben már ilyen fejlesztések támogatására is lehet pályázni.
Néha túlzásba esnek a fegyverboltban
Széles a kínálat vadászfegyverekbõl és lõszerekbõl, a vadászok vágyainak csak pénztárcájuk szab határt. Szinte minden nagy gyártó cég jelen van a hazai piacon. Komoly verseny folyik a vevõk meghódításáért, a kínálat bõséges, az olcsó fegyverektõl a legdrágábbakig minden kapható. A vadászok közül sokan nem is ismerik a fegyvereket, a célszerûség helyett presztízsszempontok a meghatározóak; gyakran elõfordul, hogy a vevõ olyan fegyvert választ, amit csak az afrikai nagyvadaknál kellene használni.
A piacot élénkíti, hogy egyre többen vadásznak, sokan most cserélik le még a rendszerváltás elõtt beszerzett fegyvereiket. Manapság a legdivatosabb fegyver a Blaser, a legtöbb vadász ilyet szeretne, pedig nem tartozik a legolcsóbbak közé, akár kétmillió forintot is otthagyhatnak érte a szaküzletekben. Ugyancsak népszerûek a volt KGST-országokból származó fegyverek, melyek olcsóságuk mellett azzal tudnak új vásárlókat megnyerni, hogy a kezdõknek a tapasztalt vadászok ezeket ajánlják.
A sörétes fegyverek terén az IZS még ma is õrzi elõkelõ helyét, bár nála már sokkal igényesebb kivitelû és jobb fegyverek jelentek meg a piacon. Áruk viszont igen kedvezõ, 130 ezer forint körül lehet megvásárolni. A következõ kategóriában is nagyon sok típus közül választhatnak az érdeklõdõk. Talán az olasz Benelli család fegyverei, a Beretták vagy a Browning-modellek örvendenek nagyobb népszerûségnek. A híres japán SKB fegyverei is kaphatók a szakboltokban. A lõszerek közül a Nike-Fiocchi a legnépszerûbbek közé tartozik, de jól fogy a Mirage, az RC vagy a Remington is. Kaphatók a piacon az angol Eley és a finn Lapua termékei is.
Golyós fegyverek terén a cseh típusok a legnépszerûbbek, 180 ezer forintért már elvihetõk. Népszerûek a Remington 700 BDL DM modelljei, a Browning tolózáras modelljei, valamint a Winchester és a Ranger tolózárasa, melyek ára 400 ezer forintnál kezdõdik. Az árakban felsõ határ nincs, viszont az igényes, kézzel gyártott fegyverek Magyarországon nehezen szerezhetõk be.
Sokan vesznek alsó kulcsos fegyvereket is, itt a Ranger, a Marlin és a Steyr típusai fogynak nagyobb számban. Erõteljesen emelkedik a magnum kaliberek használóinak száma, az univerzális, 7 mm-es Remington Magnummal kezdve egészen az erõsebb, akár az afrikai nagyvadak elejtésére is alkalmas típusokig.
már mondtam van apróvad meg nagyvad, legtöbb vadásznak nincs 4-5 puskája különbözõ kaliberekkel.
Van oldal ahol leírják mire vadásznak különbözõ kaliberû lõszerekkel?
Ilyennel mire vadásznak?
a fikázók eltüntek, azok meg akik foglalkoznak vadászattal kevesen vannak, majd kialakul.
Ötletnek jó volt.
hmm kicsit befulladt a topic micsoda szomorúság ez nekem
bátyám ma hajnalba meglõtte második õzbakját nagyon helyes jószág öreg visszarakott bak de az elsõ ága visszahajlik mint valami zergekapmó nagyon érdekes trófea
A kérdésekkel nincs is baj arra szívesen válaszolok ha tudok. De volt itt egy-két vérlázító hozzászólás aminek a végén nem volt kérdõjel.
pedig a lényeget leírtad, az a gond hogy a hírekben stb nem azt mutatják mikor a vadászok az árvízben mentik az állatokat vagy azt hogy télen mennyit gondoskodnak róluk, mindig csak az tlátom ez lelõtte ez tez lelõtte részegen azt stb :(
Nézd lehet , hogy "beszarás milyen hozzászólások vannak itt" de talán néhányan pont azért kérdezünk mert ugyan érdekel a téma de nem értünk hozzá . A bambit szétkapó farkaskutyáról meg csak annyit , hogy lesszinek is ennie kell . Viszont a gazdáját csak elõ kéne venni , hogy miért dobta ki a kutyáját , de persze azt sejtem , hogy ez lehetetlen . A barom vadászokról pedig annyit , hogy õk is vadászok , a többinek meg tudomásul kell vennie , hogy köztük is vannak ilyenek . Mindez persze csak a szerény kicsi véleményem és én magam se tartom végsõ igazságnak . :)
Akkor ne fejelj össze vele. Egyébként a Hermann Ottó Mzg szkz. isk-ban vadász-vadtenyésztõ szakon végeztem és beszarás, hogy milyen hozzászólások vannak itt. A kutyásoknak csak annyit, hogy ha életében egyszer hallott volna õzgidát sírni amikor lerántja a farkaskutya akkor azt mondaná, hogy lõjenek le minden kutyát ami az erdõben rohangászik. Mert fõleg télen nagyon könnyen elkapja a kutya az õzet meg a kisebb szarvast. Mivel a patás sokkal nehezebben közlekedik a hóban mint a kutya. Ja és kíméljeek meg az ilyen könnyfacsaró törénrtetektõl, hogy mellõlem lõték le a kutyámat. Mert aki ilyet tesz az nem vadász hanem egy barom állat. Amibõl sajnos elég sok van Magyarországon.
Ok , akkor kisebb mint én és a farka is rövidebb ... :DDD De a kopony akkor is brutális lehet .
Nem azt mondom jól mutat trófeaként, de annyit azér nem ér.
biológus haverom az irtsuk ki a muflont társaság egyik oszlopos tagja :)
full nem illik ebbe a környezetbe a kemény patái tönkreteszik teljesen a puha mészkövet, világon csak itt létezõ különleges virágokat lezabálja stb, mert a sok barom ide hozta az 1700-as években miután szinte mindent kiirtott :(
2 viperafaj él magyarországon,de mégsem arról szólnak a hírek,h xy-t megmarta egy vipera.inkább bujdokolnak,nem sokszor lehet õket látni,de sokszor meglepõdök én is,h milyen állatok vannak itt. mondjuk ez már eltér a témától nagyon :S
pl mindig mondják, hogy fúú milyen veszélyes lehet ausztráliában élni ott a sok kigyó meg minden. Közben meg nálunk is élnek veszélyes viperák az alföldön csak ugye ugyanugy mint ausztráliában senki nem megy oda ahol azok vannak mert annál több eszük van :)
hát ha a comb beli artériát talál el akkor nem túl egészséges a dolog
És ki se lehet húzni, anélkül hogy további sérülést ne okozna. Elsõsegély oktató mesélte, hogy valaki ellõtte a combját egy vadász nyíllal, pár perc alatt el is vérzett.
Meg mikor kudu vadászat íjjal. Ha érdekel valakit a vidi belinkelem. Nem olyan nagy, de érdekes.
ez az íjas vadászat érdekes egy dolog a bátyám vett magának egy íjat lehet még az íjász vadászvizsgát is megcsinálja de amit néztem a vadász vesszõ elég kemény 4 penge van rajta éles mint a borotva nagyon komoly
van itt egy íjász haverom sg-n,vmvrnek hívják,vmi csúcsot is tart még mo-n...küldj neki privit!
szted jobb lenne a szarvasnak pl a nyakábavágni egy kenyérvágókést?
igazad van-!!!.....DE------------> Mi tehát a vadászat? Ma a vadászat sokaknak hivatás, de a legtöbb ek számára sport és rekreáció. A vadászat részben fizikai erõfeszítés, de szellemi erõpróba is, és természetesen lõsport. A vadászat a történelmi idõkben a harci eszközök megismerését, használatuk gyakorlását jelentette (pl. a vadászfegyverek használatának elsajátítása a hadviselés elõiskolája volt), továbbá az állóképesség kialakulását a napokig tartó terepen való lovaglássallehetett fejleszteni. Ma pedig szabad ég alatt ûzhetõ fizikai sportot (mint pl. az egész napos gyaloglást az õszi mélyszántásban) és a szellemi kihívást a veszélyes vad vadászata során (mint pl. a kafferbivaly gyalogos vadászata) jelentheti.
Rekreáció – azaz felüdülés a természetes környezetben – a vadászat elengedhetetlen része. A vad elejtésénél is fontosabb, hogy egészséges, kellemes természeti környezetben tölthessük a vadászatra szánt idõt. Végre elszabadulva az aszfalttói, a városi zajtól és a rossz levegõtõl, az embertömegtõl! A vadászat tehát természetes és szükséges dolog, egyidõs az emberiséggel! […]
Az esélyadás, az önmérséklet és az önfegyelmezés elve.<------
A vadászat végsõ célja a vad elejtése és birtokbavétele, de nem minden eszközzel és minden áron! A vadászat humanizálódása annyit jelent, hogy esélyt adunk a vadnak és lehetõségeink tekintetében korlátozzuk egymást és magunkat.
Sorozatlövõ fegyverekkel tilos és etikátlan vadászni, de az egyébként engedélyezett többlövetû ismétlõ fegyverek használatánál is joggal elvárható a töltényszám minimalizálása, azaz az önkorlátozás.
A gépkocsiból, traktorról, kombájnról, helikopterrõl történõ vadászatot nemcsak a törvény, de a jóérzés is tiltja.
Infratávcsövet, csalihangokat hallató magnetofon-felvételeket, az üzekedõ állatok ösztöneire ható szagkeltõ anyagokat, azaz a modern technika képességpótló eszközeit az igaz vadász nem alkalmazza, mert a vad istenadta képességeivel csak a vadász saját képességeit, illetve az emberi kitartást, szívósságot és akaraterõt illik szembeállítani.
Társas vadászatokon a fegyelmezettség, a másokhoz való alkalmazkodás képessége, valamint a kapott feladatok gyors, pontos és szakszerû végrehajtása minõsíti a részvevõket.
Nem a teríték nagysága dicséri a vadászt! A mennyiségi eredmények, a rekordok hajhászása alantas ösztönökre utal. A vadászélmény szempontjából az elejtés körülményei, a vad megszerzéséért hozott áldozatok a meghatározóak.
Társas vadászatokon illetlen dolog a legígéretesebb helyekre törni! A kedvezmények a vendégeket és idõs vadászokat illetik.
A kompetencia-osztáskor is õrizze meg a vadász a méltóságát. A legszebb példányok elragadása, a zajos és kultúrálatlan reklamációk a vadászat egész hangulatát megrontják.
A vadászirigység éppen azt öli ki a vadászatból, ami a lényege. Örülni kell mások sikereinek!
szivesen válaszolok ,persze ha kérdeztek mert sok mindent tudok róla,!persze nem mindent de álltalánosságokat igen-!
Én 350-hektár földön gazdálkodom az alföldön-! Az ismerõs gazdák mind vadászok,és sokszor hívnak õsztõl a vadászatokra-! Olvasgattam a hozzászólásokat,háát vannak benne igazságok,de sokszor ahogy irjátok is -nem a papir forma érvényesül-! Nekem évente KB:500-600000 forint kárt okoznak ,fõleg nyulak.:napraforgót kieszik,szépen során végig ballagva,szóval én nem akarok most véleményt mondani konkrétan a vadászokról-és vadászatról-!! Én már lehettem volna vadász nagyon régen,de nem az én életem-!
A természetet benépesítõ és színessé tevõ -, állat- és vadfajokkal közös hazánk a Föld. Az erdõk és mezõk lakói nem ellenségeink. A vadászat állati életek kioltásával jár, a vadászetika egyik legfontosabb alapelve mégis az állatok életének tisztelete, méltóságának elismerése.
Vad elejtésére csak a törvények és rendeletek keretei között, az adott vadászterület vadgazdálkodási terveinek megfelelõen, gondos és szakszerû kiválasztás alapján, a helyszín és a körülmények alapos ismeretében, az arra alkalmas törvényes eszközzel kerülhet sor.
Az erkölcsös vadász nem kockáztat, nem lõ túl messzire és bizonytalan helyzetekben, mert az állat sebzését és minden szenvedését kerülni kell.
Az elejtett vadat illesse tisztelet - fajtától, nemétõl, trófeaminõségétõl függetlenül.
Az elejtett vad szakszerû zsigerelése, rendbetétele és kezelése egyrészt értékmentés, másrészt tiszteletadás.
A sebzett vad szakszerû és állhatatos utánkeresése lelkiismereti kötelesség.
A megtalált sebzett vadat az arra legalkalmasabb eszközzel és módon haladéktalanul meg kell szabadítani kínjaitól.
Méltatlan dolog nemes nagyvadnak kábító anyagot, netán mérget tartalmazó takarmányt adni, megcsonkolt csali állatokat alkalmazni, vérzõ sebeket okozó csapdákkal csapdázni.
Az etetõhelyeken tilos vadászni!
Az igazi vadász ugyanakkor részt vesz a vadállomány védelmében, etetésében, természeti katasztrófák estén a veszélyeztetett egyedek mentésében.
Mesterséges tenyésztéssel hozzájárul a faj fennmaradásához, az adott populációk minõségének javításához, a vadászati lehetõségek bõvítéséhez.
Vadon élõ állatot igaz vadász hobbiból vagy státusz-szimbólumként nem fog be és nem tart fogságban, befogott állatokkal nem kereskedik és az azokkal való kereskedést minden törvényes eszközzel megakadályozza.
Az állatoknak szenvedést tudatosan semmiképpen nem okoz, az állatkínzás minden formáját elítéli és ha teheti, meg is akadályozza.
A Vadászat etikai kódexe
Bevezetés
A vadászat, mint a legõsibb emberi tevékenység egyike, az ember és a természet különleges kapcsolatát jelenti Ezt a kapcsolatot együttesen alakítják és szabályozzák az ösztönök, a hagyományok és a törvények.
A vadászat szenvedély sport, szakma és gazdasági tevékenység egyidejûleg, melynek céljait, módszereit és kereteit a mindenkori politikai társadalmi és gazdasági viszonyok határozzák meg.
A vadászat komplex tevékenység, amely a vadászható vadállomány fenntartását és hasznosítását egyidejûleg és egymástól elválaszthatatlanul hivatott biztosítani.
A vadászat ugyanakkor a kultúra egyik speciális megnyilvánulási formája is, melynek a vallási szertartások kialakulásában éppúgy szerepe volt, mint a mûvészetek létrejöttében. A vadászat ma is ezer szállal kötõdik a zenéhez, az irodalomhoz és a képzõmûvészetekhez, mert egyrészt ihleti ezeket, másrészt folyamatosan a segítségüket kéri, hisz a vadászat végsõ soron az élet és a halál csodás misztériuma, ami a mûvészetek segítsége nélkül aligha lenne értelmezhetõ.
A vadászat egy sajátos életforma és önként vállalt felelõsség, mely a vadász és a vad, a vadász és a természet, valamint a vadászok és a nem vadászok sokszínû és bonyolult kapcsolatrendszerének egészére kiterjed.
A vadászat modern világunk egyik legellentmondásosabb tevékenysége, hisz számos faj végveszélybe kerülne a vadászok erõfeszítése nélkül, ugyanakkor az is tény, hogy a vadászat maga is a veszélyforrások egyike.
A vadászat tehát a társadalom számára egyszerre kényszer és engedmény, melyet a jog engedélyez és az etika fogadtat el.
1. Ismerd meg, és óvd a természetet, mely nemcsak életünk kerete, de a sokszínû földi élet, benne az emberi faj fennmaradásának elõfeltétele.
2. Szeresd és tiszteld az élet minden formáját - ismerd el és tedd életed vezérlõ csillagává a vadon élõ állatok méltóságának elvét.
3. A vadász nem válhat gyilkossá. A vadász a vadon élõ, vadászható állatok “kertésze”, akinek a kezében a puska nem gyilkos fegyver, hanem szerszám, amellyel megakadályozza a túlszaporodást, eltávolítja az adott állományba nem illõ egyedeket és amellyel birtokba veszi az “érett gyümölcsöket”.
4. A vadászat nemcsak szenvedély, sport és gazdasági ágazat, hanem szakma, sõt tudomány is, az igaz vadász élete éppen ezért folyamatos ismeretgyûjtés és tanulás.
5. Adj esélyt a vadnak! A vad nem ellenséged, a vadászat nem háború. A legmodernebb technikai eszközök alkalmazása bérgyilkossá zülleszt.
6. Tanúsíts önmérsékletet! A vadászat élménygazdagsága és szépsége nem az elejtett vadak mennyiségétõl függ.
7. A biztonság mindennél elõbbre való. Az önfegyelemnek korlátoznia kell a szenvedélyt. Nincs jogod másokat veszélyeztetni!
8. A vad halála ünnep és gyász. Add meg az elejtett vadnak járó tiszteletet, ismerd meg és ápold a vadászat nemes kulturális hagyományait.
9. Magánemberként is éld az igaz vadászok életét: légy mértéktartó és fegyelmezett. Ne adj okot arra, hogy a vadászellenes érzelmek felerõsödjenek.
10. Minden állat és természetbarátot, a természet és környezetvédelem minden hivatásos és önkéntes munkatársát tekintsd szövetségesednek. Tiszteld — és ha lehet, segítsd is — a vadászterületeden gazdálkodók munkáját.
Kedves Sadist szép dolog a szívenlövés de azért a vadaknak van egy bizonyos élni akarása egyszer kb 2 éve részt vettem egy vadászaton ahol egy vadkant lõttek mint utólag kiderült a lövedék (mellyet viszonylag nagy kaliberû puskából lõttek ki 30-06os)a golyó átment a sziven és a tüdõn is!! és így ment a disznó még 2kilómétert csak azért találták meg mert igen bõ volt a vérnyomot hagyott és így egy igen sûrû bozótba vette be magát na csak ennyit a jó lövésekrõl
Látszik h a legutolso pillanatban oldalbalövik az oroszlánt.. ettöl tántorodott meg, és nem harapott végül... szerencse.