Ej, mi a kõ Windows úr, kend a vinyómon lakik itt bent? Lám csak, jó az Isten, jót ád, Hogy fölvitte a kend dolgát!
Betelepszik föl és alá, Minden újabb gépre rászáll, eszébe jut, munkát gátol, S nem verik ki a szobából.
Dehogy verik, dehogy verik! Ha már megvették, etetik. Válogat a programokba', Belerondít a kódokba.
Ezért aztán Windows komám, Jól megbecsülje kend magát, Iparkodjék, ne legyen ám Error szukében a tanyám.
Balek user hegyezd füled, Jól kicsesztünk mi most veled, Régi cseléd vagy a háznál, Azt sem tudod, kit szolgálsz már.
Írjad fel ezt jó magosra: Kedvet ne kapj MacIntoshra, Élj BillGéccel barátságba' Te vagy Microszoft jószága.
Még valamit, az USA-ban általában azt szokták mondani, hogy "Republicans LAED the Congress", vagy "Democrats LEAD the Congress" és a LEAD az nem egyenlõ a RULE-val, vagyis a LEAD, a vezetés az egy picivel nagyobb felelõséget jelent, vagyis a Congess egésszében felelõs, de az aki vezet (LEAD) az egy picit jobban felelõs, mert a többsége éppan annyi elõnyt ad neki, hogy kezdeményezzen és hogy ellenõrizze a Congress mûködését. Persze ez ott sem mindég van igy, de legalább az alapok erre ösztönzik a rendszernek ez a filozófiája. Ellenben a RULE kb. annyit jelent, hogy nincs semmi felelõség, mert aki hatalmon van az kinek lehetne felelõs. A statisztika ezt szépen tükrözi, az elmúlt 220 év-ben kevesebb mint 2% törvény lett elfogadva pártvonali vagy ahhoz közeli megosztottsággal, viszont az a baj, hogy az elmúlt években ott is egy picit erre tolódik a dolog, ugyanis a pártok közötti párbaj fokozódni látszik, szerencsére a rendszer ezt komoly korlátok közé teszi. Na ez hiányzik sok más rendszerbõl.
Néhány éve tanulmányozom a cégek (fõleg angolszász) kormányzását (corporate government), az igazság, hogy ott is két fokozat van, mint az államirányításban, van az igazgatótanács (Board of Directors) amelyet a részvényesek választanak minden évben, ezek nevezik ki a menedzsmentet (a kormányt). Na most az igazgatótanács kb. megfelelhet a parlamentnek, a menedzsment a kormánynak, de van egy dolog ami miatt a cégek sokkal jobban mûködnek, az igazgatótanácsban van egy-két ember a menedzsmentbõl, de a menedzsment általában teljessen külõnálló és az igazgatótanács ellenõrzése alatt áll. Na most a menedzsmentet nem szokták cserélgetni ha nincs rá komoly ok, még akkor sem ha az igazgatótanács komolyan megváltozik, viszont ha az eredmények rosszak akkor a menedzsment felel, ha az igazgatótanács ezt elmúlasztja, a részvényesek leváltják az igazgatótanácsot.
Na most itt minden pénzért megy, sõt nagy pénzért és mégis mûködik kisebb nagyobb zavarokkal. Az USA kongresszusa szintén elvan választva a korménytól, nem ûlnek korménytagok a kongresszusban. Ugyanakkor az USA kormánya nem pártkormány, általában szoktak a másik pártnak is legalább egy pozíciót kiosztani, de nem erre gondoltam, mert még ha a kormánytagok a párt tagjai is, nem pártpolitikusok, hanem szakemberek. És nem is voltak soha a kongresszus tagjai. Na most ilyen esetben szerintem valamivel jobb a helyzet, de nehogy valaki azt gondolja, hogy most itt az USA politikussait védem, mert azok is éppen olyan kutyák mint itt, viszont a rendszer nem ad nekik helyet egy olyan méretû insider kompakt korményzásra mint itt.
Ugyanakkor az USA statisztikája éppen azt mutatja, hogy az ország (USA) akkor fejlõdik a legjobban amikor Republikánus képviselõház, Demokrata kormány van, tehát kontra, ezután a Demokrata képviselõház, Republikánus kormány, ami szintén kontra, ezután a Demokrata mindkettõ és az utolsó a Republikánus mindkettõ. Szóval a két legjobb kombináció itt európában meg sem történhet, mert itt a parlament alkotja meg a kormányt, és ahelyett, hogy ellenõrizze, csupán pártpolitikai vonalon semmi megfontolás nélkül támogatja. Ezért soha nincs szükség az együttmûködésre, ha többség van, mindent lehet, és ha valamire nincs szükség akkor az nem kell és akkor az megszûnik és akkor van egy olyan helyzet, hogy 50.01% telyessen figyelmen kívül tartja a 49.99% álláspontját, akaratát stb. Ugyanakkor ott mindég kell az együttmûködés, még akkor is ha a képviselõház és a kormány egyik párt többségével él, mert a törvények 90%-ára kétharmados vagy háromnegyedes többségre van szükség, és akkora elõnye a történelem során még soha senkinek nem volt (ott az USA-ban).
Szóval szerintem a cégek korményzásából sokat lehet tanulni, mert ott a demokrácia nem sokat változott az eredeti formától, vannak hiányosságai, vannak akár választójogi erõcsoportosítás is (pl. Ford, ahol a Ford család relatív kevés részvénnyel a választójog nagyrészét birtokolja), de alapjában amikor a menedzsment nagyon eltér a tervtõl amit elfogadott és az eltérés magyarázása valótlan, akkor mennie kell, de nem kell lemondania, megvannak a mechanizmusok az eltávolításukra és az igazgatótanács ezt kiméletlenül alkalmazza vagy ha nem akkor az igazgatótanács is le lesz váltva a részvényesek által, ha pedig ezt nem teszik meg, hát vessenek magukra, az õ vagyonuk forog kockán.
Igy van ez a valós világban is, csak, itt mi emberek az élet és a világ részvényessei megvagyunk fosztva a mechanizmusoktól, ugyanis a választásokon azt mondják választhassuk azt akiben megbízunk, aztán választásról választásra teljessen ugyanazok az emberek vannak a papíron... szóval a cégünket a kiherült igazgatótanács és a *** menedzsment birtokolja, pedig nekik csak irányítani kellene úgy ahogy az a részvényeseknek a legjobban megfelel, figyelembe véve a törvényeket és az etikus normákat. Mindezek ellenére a veszteségek a mi számlánra mennek.
Halál? Nem, nem kívánom én senkinek sem a halált. Csupán szeretném, ha a rendszer annyit változzon, hogy a mai politikusok akik csak "100% bullshit feeding professionals", ahogy egy USA haverom szokta mondani, eltünjenek a politikai életbõl és helyüket valós emberek vegyék át olyanok akik sok minden másban részt vesznek és a politika nem professzió, henem a demokrácia elengedhetetlen részeként csupán a választópolgárok akaratát implementálni elõsegítõ tevékenység.
A demokráciát nem ma találták ki, nem 15-20 éve, nem is 200 éve, de sajnos kevés valós adatunk van régebbrõl, ezért mondjuk az elmúlt 200 évben számtalan mechanizmus jött létre amely elõsegíti a valós demokráciát, a baj, hogy ezek a mechanizmusok mind elvannak felejtve, megfolytva, és csak a pártok maradtak, hol vannak a lakossági fórumok, hol van a nyitott párbeszéd, nem az ami itt folyik, hogy ketten beszélnek egymás mellett, hanem a valós párbeszéd amelynek eredménye is születik, ma megszoktuk, hogy jön két ember aki más fejével kigondolt dumát lead egymás mellett, aztán fellál és hazamegy, ez nem párbeszéd, ez semmit sem eredményez. Na de off-topic.
Egyet értek veled, de amit mondassz utópia. A politika, a politikusok nagyon szépen megtalálták annak az útját, hogyan "képviseljenek" érdekeket, naná hogy nem ingyen. Olyan szinten vannak befurakodva az életedbe hogy nincs az a tetûírtó ami elpusztítaná õket.
Mivel a pénz mozgatja a világot soha nem lesz olyan, hogy enélkül a pénz világába be tudj férkõzni. Tehát gyakorlatilag, ha lenne is olyan ember aki ingyen képviselné az érdekeinket (tudom vannak ilyen becsülendõ és elszánt emberek), könnyen legyõzhetõ az ellenérdek pénzügyi támogatásával. Ez van, ez ellen a világ társadalmi összefogásával lehetne csak "védekezni", na ez az utópia, no meg az is hogy a világon elõforduló igények, érdekek mindegyikét ingyen képviselje valaki is.
"valami külsõ életformáknak amelyeket politikusoknak neveznek" igen, bár én yetinek tartom inkább õket, legyen bal, jobb, kerek vagy szögletes
Akkor eleg lenne csak a Rozsaszin Pitbullt idezni: Halal az osszes politikusra. Fogadni mernek, hogy van sok zsidos, meg ciganyos zene, de pont erre ugrott a NBH, mert ez mar nagyon veszelyes uszitas ...
Különben egy erõ (és a hatalom az nem más mint erõ) akkor folyamodik represszív eszközökhöz amikor már nem elég erõss, hogy fenntartsa magát, de még elõg erõss, hogy azokat akik veszélyeztetik, elnyomja. Szóval az igazi erõtõl nem kell félni, mert annak nincs szüksége, hogy elnyomjon, mert akármit csinálsz is nem birod megverni, de amikor közel van a vereséghez, a megbukáshoz, akkor kezd igazán represszív lenni, akkor kezd igazán zsarolni és akkor kezd valami féle indokolt félelemben egyhangú lenni. Az USA-ban is vannak most ilyen erõk, pl. sokan azt mondják, hogy erõssödik a konzervatívizmus és a vallási szélsõségesek, viszont az igazség ott van, hogy gyengülnek, annyire meggyengûltek, hogy már csak ez a szélsõséges megnyilvánulás biztosíthatja egy ideig õket, ezért van az, hogy most ellenõrizni akarják a tömeget, formálni az emberek véleményét álláspontját.
De ez csak látszat, az ami valójában történik az a progresszív erõk feltõrése és ezt megállítani nem lehet, a végén ez fog nyerni. Csak most azoknak az embereknek a véleményét amelyek nem tartoznak a progresszív erõhöz, de alapjában gondolkodás nélkül a konzervatív vallási eszméket el tudják fogadni a legkönnyebb formálni és befolyásolni, de ez csak addig tart még a progresszív gondolkodású emberek száma el nem éri a kritikus tömeget, és ez most nagyon közel van.
Az EU-ban is ugyenez a helyzet, csak itt másról szól a dolog, itt az állam az ami beteg, ami veszélyben van, az USA-ban csak azok a szélsõségesek vannak veszélyben akikre már a progresszív amerikai alkotmány is kezd veszélyes lenni mert annak szerzõi nem voltak sem konzervatívok sem vallásossak, hanem reális emberek voltak, nem próbáltak lehetetlent csinálni de mindenesetre elegendõ helyet hagytak a rendszerben mindenkinek, progresszívaknak és konzervatívoknak egyaránt, most amikor a konzervatív vallási szélsõségesek kezdenek kisebbségben lenni, az alkotmány kezd az útjukban lenni, ezért most kritikus pillanat van, jelenleg még elég erõssek, hogy az alkotmányt megdöntsék, de ugyanakkor ez az alkotmány biztosítja nekik a fennmaradást, ezért finoman bánnak vele, de ahol csak lehet megpróbálják a törvényeket csonkítani, remélem már nem lesz elég idejük komolyabb károkat tenni.
A nagyvárosokban (New York, Boston, Los Angeles, stb.) ahol igazán történnek a dolgok, a konzervatívok elég kevesen vannak, és nem a város szokta elfogadni a vidék szokásait, gondolkodásmódját, hanem fordítva, tehát hoszabb távon a konzervatívok gyengébbek lesznek, ez szinte elkerûlhetetlen.
Ugyanakkor az EU-ban az egéssz rendszer bajban van, csupán azért mert itt nincs politikai ellenzék, ugyanis itt minden politikai tényezõ az állam hatalmának kiterjesztésén dolgozik, és ennek az ellenzéke csupán a nép, az emberek és itt politikai párbaj helyett valami sokkal roszabb lesz.
Még egy érdekes dolog, az USA-ban választások lesznek Novemberben, a republikánusok ugyan valószínûleg gyengébben fognak szerepelni, mint a múlt választásokon, de még így sem biztos, hogy a demokraták többséghez jutnak, de pl. a republikánusok többnyire nem lesznek újraválasztva, hanem helyettük új emberek jönnek, mert a nép aki könnyebben egyetért a konzervatív eszmékkel, nincs megelégedve az eddigi munkával és nem gondolja, hogy jól van képviselve, de ezért még nem áll fejre és nem szavaz át a másik oldalra, viszont nem fogadja el azokat akik eddig képviselték. Matematikailag, a demokrata képviselõk több mint fele újra lesz választva, a republikánusok kb. 1/3 bár jelenleg ezek az elõrejelzések.
Ez az Európai pártrendszerben kicsit nehéz, mert itt a listán ugyanazok a pofák fognak állni, és vagy szavazól arra a pártra, aknek a programja közelebb áll hozzád (mégha nem is képvisel téged), vagy átszavazol, (ami egy picit nevetséges), vagy nem szavazol. Szóval semmiképpen nem tudod kikerülni, hogy a politikai elit megváltozzon, hogy kicserélõdjön.
Ki az aki elhiszi, hogy 10 millió ember közül 16 év allatt kb. az a kér autóbuszra való ember képes az országot vezetni, mert ha belegondolok 16 éve ugyanazokat a pofákat látom mindenfelé, ugyanazokat a dumákat hallgatom stb. szóval jól csinálták e vagy sem, maradnak, nem én döntök errõl a választásokon, hanem a pártok amikor a listákat készítik.
Na de nagyon off-topic itt ez az egéssz.
Orszagok szovetsege,egy unio:) Nem 1 orszag (legalabbis most meg)
Én nem amerikát istenítem, hanem az EU hülye politikája nem tetszik, amit a MS-al mûvelnek az már szánalmas... tehát maga az EU jó meg szép, csak sajnos vannak benne méregfogak
Had ragadjak ki egy mondatot azok közül amiket írtál, és had gondoljam tovább.
"Az igazi probléma amikor a hatalom a tömeget akarja ellenõrizni, ez lehetetlen, az elején ugyan látszatát el lehet érni, de amikor egy állam a kormány vagy fogalmazzunk egyszerûbben a hatalom az embereknek az életüket akarja formálni annélkül, hogy ezt magukra az emberekre a tömegre bízná, a végeredmény a hatalom bukásához vezet."
Ha abból indulunk ki, hogy a hatalom alapja és célja valamilyen monopolium birtoklása és megtartása, akkor azt látjuk a vezetõink ezzel ellentétesen cselekszenek. A politikusok ugyanis ezzel nem elégszenek meg, hanem a fejükbe vették hogy ellenõrizni akarják az egész társadalmat. Nem elég nekik a saját monopoliumuk, (legerõsebb fegyver, pénzkiadás, állam-mint monopolisztikus gazdasági szervezet stb) hanem a legmesszemenöbb mértékben kontrolálni akarják az embereket. Kezdünk átmenni abból a világból, hogy nem azt szabad megtennünk, amit a törvények nem tiltanak; hanem csak az a legális, amit a törvények felsorolás-szerûen megengednek.
Na most én nem vagyok "forradalmár" szerintem a jelenlegi rendszernek van sok jó oldala, és ezért ezt kell továbbépíteni, de kiszûrni a negatívumokat, az ember sem tökéletes, de javítani lehet rajta fejlõdés által, ha most "kidobnánk" és új tökéletes embert szeretnénk kapni akkor esetleg néhány millió évig semilyen ember nem lenne. Szóval az állami rendszerekkel alapjából az a baj, hogy rövidéletûek, egyik oldalról beszélünk 1000 éves államiságról, múltról a másikoldalon meg rendszerváltásról ami most néhány éve történt meg, és ez már számtalanszor így volt, nemcsak itt, hanem általában mindenütt, Svájc, Luxembourg és részben az USA azért van lépéselõnyben (persze mind a saját problémáival de áltatlában sokkal éretebb politikai rendszerekkel), mert nem fordították fejre a rendszert többször is és mert már elég régóta a meglévõ rendszert fejlesztik.
Mindenesetre az elsõ lépés bevallani az igazat, hogy a rendszer nem tökéletes, és, hogy fejleszteni kell, na most komolyan ki látott még politikust aki ezt bevallani képes és aki tesz is a változásért. Nem forradalmi változásért mert az megrengeti a rendszer alapjait és az nem jó mert rendszerváltáshoz vezet, amivel elkezdõdik egy új idõszak amely éretlen és amelyben lehet, hogy a pohárban tiszta viz van, de azt hiszem a picit zavaros Tokaji mégis jobb mint a tiszta viz...
Kiszûrni a negatívumokat... és pl. a lobbizás lehetne az elsõk között amit kiszûrhetnénk.
Na most aztán megdöntöttem minden naívsági csúcsot... :))) Persze azért némi gondolkodásnak elmehet. Mindenesetre amikor érdekvédelemrõl beszélünk akkor abban alapjában semmi rossz nincs (pl. én megvédem a családom a gyerekeim érdekeit és ez rendben van), viszont amikor az érdekvédelem abban nyilvánul meg, hogy OK, nekem jobb nemlesz, de a szomszédnak legyen rosszabb... na ez már szerintem elfogadhatatlan. A baj csak ott van, hogy a társadalom ma arra összpontosít, hogy valami könnyebb, komótosabb legyen, nem pedig jó, és a könnyebb, komótosabb azt eredményezi, hogy nem saját magunk fejlõdésén dolgozunk, hanem mások fejlõdését próbáljuk megakadályozni (ez az egéssz társadalomra érvényes, az USA-ra is).
Persze ez pl. egyenessen ütközik a Game Theory alapjaival és egyenessen ellentétben áll pl. Nash equilibrium elméletével, persze mindez miért is van így, mert ahogy mondtam a politikusok teljessen elvannak vágva a természeti tudományoktól, egészséges társadalom pedig nem létezhet a természetes törvények figyelembe vétele nélkül.
Lobbi : a másik fél "befolyásolása" annak érdekében, hogy a kivánt piaci érdekek érvényesüljenek. Lényegében ez a megvesztegetés fogalma is, csak ez cukormázba van öntve.
A legnagypobb Lobbi szintér a politika. Mindenhol, nem csak nálunk.
A politikusok különféle "ajándékokat" fogadnak el csöndben, egy szervezettõl vagy cégtõl stb.
Ez igy megy, sajnos
Ezzel nekem az a bajom, hogy szerintem ha igaz akkor nem hivatalos, ugyanis nem hiszem, hogy hivatalossan az USA csak ilyen csekély jobbanmondva amatõr módon lépett volna fel. Mindenesetre itt nem EU vs USA az igazi probléma, itt két dolgot kell kiemelni:
1. a Microsoft megkérdejelezhetõ viselkedése (különben ez minden cégre érvényes), próbáljon meg valaki 1 hetet igazán erkölcsi lenni, ha még él a hetedik napon, kérem szépen, hogy tanítson meg bennünket földi halandókat... (szóval ez igen negatív, de nem életveszélyes)
2. Az EU teljes hozzánemértése, aroganciája és mondhatom hatalmi visszaélése vagyis zsarnoklása, (ami igazán negatív és fõleg az EU lakóssaira akár életveszélyes - ezen gondolkodjanak el azok akik gondolkodás nélkül oldalt választanak, mondjuk rá csupán azért mert ott élnek...)
mindenesetre a tények és dokumentáció hiányában én nem nagyon hiszek egyik félnek sem, de szerintem egy hivatali szervnek (és az EU bizotság ilyen) a gazdaság törvényi kereteken belüli mûködése kell, hogy legyen a feladata, és nem a cégek egymáskozotti viszonya stb. az igazság, hogy a jelenlegi monopólellenes törvények annyira hiányossak és elavultak, hogy a szoftveriparban még akkor is nehezen alkalmazhatók, ha szakértõk dolgoznának az ügyben, és itt azt hiszem szakértelemrõl még viccben sem lehet beszélni).
Na a hasonló dolgok és ami szintén fontos a tehetetlenség volt az ami ezt a mesét mostmár sajnálatossan de hivatalossan is EU vs USA harcá akarja minõsíteni, ami szerintem az igazi kár. Na de ugye ki az aki ma politikát tud és tapasztal komoly kártevések nélkül? Éljen a demokrácia, de ez már inkább zsarnoklás, és nemcsak az EU-ban... "akinek nem tetszik, elmehet innen..., mi mindenképpen akármi is történik végrehajtjuk azt amit akarunk..., mi vagyunk a tévedhetetlen mindentudók és aki nem úgy gondolkodik mint mi az nem érti a dolgokat vagy szélsõséges vagy akár demokráciaellenes..." stb. nem politizálok, a jobboldaltól csak a baloldalt rühelem jobban, független gondolkodó vagyok, mindkét oldalnak elfogadom a pozitív és elutasítom a negatív eszközeit, de az ami jelenleg folyik, (mondhatom majdnem mindenütt), az már régen felülmúlt minden disznoságot.
Az igazság jelenleg az, hogy van két fél, a jobb és a bal, az USA és az EU, a keresztények és a muzulmánok stb. amelyek csupán kényszerbõl élnek egymás mellett (és nem egymás között), és ez a kényszer elõbb vagy utóbb megszûnik és akkor nem szeretnék a közelben lenni... mindenesetre komoly hányingerem támad amikor ezek elkezdenek erkölcsi dolgokról valamint törvényekrõl beszélni... think again!
ttt ttt:
nem kell a világnak már több politikus, sõt szerintem egy sem kell... a közügyeket az emberek képviselõi azok akik egyébként közöttük élnek kellene, hogy vezessék nem egy valami külsõ életformáknak amelyeket politikusoknak neveznek. Plató akadémiáján azt írta, hogy "aki nem tudja a mértant az ide ne lépjen be", ma az a baj, hogy a politikusok nem tudnak számolni, hiányzik nekik a technikai vagy a természetes agyrészük és csupán társadalmi (jogi, sociális stb.) dolgokat képessek megérteni, és ilyen emberek félemberek, egy vezetõnek komplett embernek kell, hogy legyen, nem specialistának, szóval azt hiszem, hogy az elkövetkezõ években a Budapesti rendbontások mindennapiak lesznek világszerte és igen EU-szerte is, tavalj Franciaország, most Budapest, Dánia, Svájc...
Az igazi probléma amikor a hatalom a tömeget akarja ellenõrizni, ez lehetetlen, az elején ugyan látszatát el lehet érni, de amikor egy állam a kormány vagy fogalmazzunk egyszerûbben a hatalom az embereknek az életüket akarja formálni annélkül, hogy ezt magukra az emberekre a tömegre bízná, a végeredmény a hatalom bukásához vezet.
"Semmit a néprõl a nép nélkül"... ma már csak történelmi idézet, de a valósághoz sajnos semmi köze. Viszont azt a valóságot, ami akkor következik be amikor ennek az idézetnek gyakorlása kimarad a mindennapi életbõl, nem tudja megakadályozni semilyen kormány, semilyen hatalom. Hozzátenném szerencsére.
Ha elolvasod e topic hozzászólásaid, láthatod, hogy van két állásfoglalás, mindkét oldal EU polgár, mindkét oldalnak vannak saját érvei (valóssak és valótlanok egyaránt)... és a politikusok saját fejük szerint döntöttek, az igaz, hogy ez megegyezik az egyik féllel, de az nem jelenti, hogy jó.
Oregon államban a törvények lehetõvé teszik az eutanáziát, nemrég az USA federális szinten akarta ezt szabályozni, és mivel a többség ellene van (federális szinten), az Oregoni törvény érvénytelen lett volna, na most az érdekes dolog, hogy amikor a Szenátusban tárgyalták a dolgokat, az Oregoni szenátor aki egyébként kimondottan eutanázia ellenes, a saját álláspontját félretette és a választópolgárok álláspontját képviselte, akik Oregon államban nagy többséggel elfogadját az eutanáziát. Szerintem ha már politikusok kellenek akkor ilyenek kellenek, nem akik a pénznek állnak ellen, hanem akik képviselik a vállasztópolgárok álláspontját. Ugyanis ez önmagától kizárja a pénzt a folyamatból.
Mert nem fekszik le az USA-nak meg az MS-nek?
Pont hogy több ilyen politikus kellene a világba, akinek nem hajlik a véleménye pénz hatására.
Informatika és tudomány
igen, bár én yetinek tartom inkább õket, legyen bal, jobb, kerek vagy szögletes 
