Roliika: köszönöm, nem tudom mit tennék a hozzászólásaid nélkül egy hétfõ reggelen az értekezletek után, de hogy nem dõlnék így a röhögéstõl az biztos :DDD
Roliika, te tényleg lökött vagy. :DDD Azt írod honnan szed zöldségeket, utánna bedobod ezt a rakás beromságot, hogy gravitációs hullámok meg elektroszatikus hajtómû, bazz.
Persze, "láttál olyan szerkentyût", csak az a kérdés, melyik kábszeres halucinációdban...
Bocs, de az ilyen baromságokon csak röhögni tudok. Ha olyan egyszerû lenne, gondolod nem foglalkoznának vele? Ki az aki szereti a saját életét és dolgát megnehezíteni?
A lézereket hagyjuk, mert még a 20 év fejlesztés után is a vicckategórián is alig vagynuk túl. A lézerek kis teljesítményûek, nehezen fókuszálhatóak nagy távolságon és nem is mûködnek.
A katonai felhasználás is csak pár vagy néhány 10km-ben gondolkodi egyelõre. Az USA-ben a Szetáusban is volt errõl egy elég komoly vita, hogy 20 év alatt dollármilliárdokat költöttek lézerfejesztésre és még mindig nincs normális gyakorolati alkamazása.
Valami oka biztos van annak, hogy pont 200k. De nagy hülyeség hasraütésszerû adatok alapján messzemenõ következtetéseket levonni. A haszonkulcs -200% és +90% van valahol, de ennél többet nem tudhatunk.
De most gondold végig. Tegyük fel 180 ezer lenne a költség. Hát nem mondhatná nyugodtan, hogy legyen 250 ezer utasonként? Vagy 325 ezer? Simán megtehetné, utast nem sokat veszítene rajta, fõleg az elsõ években.
Én is kb. így gondolom, hogy nem elsõsorban pénzért csinálja (de legalábbis nem azért vágott bele), de ha teheti akkor nyilván gazdaságosan üzemelteti.
"A költséget meg miért kéne csak így megkülönböztetni?" - Hát, még ezerféleképpen meg lehet különböztetni, errõl szól a könyvelés :)
Szóval, számoljunk még egyszer. Ha utasonként 100 ezer van a költségeken felöl (tehát legyen utasonként 100 ezer indítás költsége), akkor 10 utason 1 millió, 1000 utason 100 millió. Ha egyszere átlag 5-en utaznak, akkor 200 indítás, ami 3 gépre elosztva egyenként kb. 70. Gépenként heti egy indítással ez kb. 1,5-2 év.
Egyszer biztos megtérül. Az emberiség szintjén biztos, de talán még neki is. De ezt nem hiszem, hogy a pénzért csinálja. De azért gondolom megpróbál legalább nullszaldóra kijönni.
A költséget meg miért kéne csak így megkülönböztetni? Ez olyan politikus-szerû, kiszámolják 3-féleképpen, és azt mutatják, amelyik a legkedvezõbb.
:) Elõszöris, én megkülönböztetném az egyes fellövéseken való hasznot és az egészbõl szerezhetõ hasznot. Feltételezem, hogy a fellövéseken lesz hasznuk. Mivel elég új és érdekes dologról van szó, és mivel az eddig hasonló út 20 millió dollár volt, így elég tág mozgásterük volt belõni az árat. A 200 ezer azért jóval alatta van. Tehát gyakorlatilag szabadon szabták meg, hogy mekkora haszonkulcsot akarnak egy-egy kilovésen. (ha 300 ezret mondanak, akkor se hápognának sokkal többen) Márpedig ha az egyes kilövéseken lesz hasznuk, és kellõen nagy számban lesznek kilövések, akkor megtérülhet egyszer. Persze lehet, hogy közben a pénzt visszaforgatja majd másba, vagy további fejlesztésekbe, dehát végülis mindet mégse fordíthatja mondjuk az étkezésére.
Az SS1 esetén a támogató adott 30 millió dollárt, egy prototípus megépítésére, és két sikeres útra. Az SS1 az X-díj elnyerése után nem repült többet. Nem tudom pontosan mennyibe került az SS1 és a WK megépítése, a szükséges technológiák kifejlesztése és letesztelése, de tegyük fel, hogy ebbõl a 30 millió dollárból kijött. Ezek alapján egy WK2 és egy SS2 ára a kifejlesztéssel együtt biza jó sok pénz lehet, darabja saccra is 20-30 millió dollár. Plusz az infrastruktúra, az leendõ ûrugrók ugye elõkészítésen vesznek részt, orvosi vizsgálaton, a reptér megépítése, a kiszolgáló létesítmények, személyzet költségei. Szóval alsó hangon is saccra 100 millióba fog kerülni a Virgin Galactic elindítása Branson-nak. Ha az általad említett 50%-os haszonkulcs érvényes, akkor ez nem párszáz, nem is kétezer, de legalább 5000 fizetõ ûrugrót jelent. Bizony évekig fog tartani, amíg egyáltalán visszahozza az árát a befektetés.
Ha akkora üzlet lenne, akkor nem jelentene gondot a konkurenciának a talpraállás . De én nem tudok arról, hogy bármelyik is olyan szinten tartana, mint a Scaled Composites...
Hát nem attól függne, ha meg sem közelíti a leo pályasebességet, akkor is nagyon függ a vízszintes sebesség, hogy hol ér le, de ez logikus. Ha meg nem látod a vízszinteset a rajzon, akkor nézd meg jobban :) én nem csak egy függõleges vonalat látok.
Azt, hogy jól keres rajta. De én abban sem vagyok biztos, hogy 100%osan megtérül majd neki. Fõleg, hogy még kész sincs.
Valószínûleg nem a pénzért csinálja, hanem elhivatottságból (tudom ez ritka). Ebbõl megtérülés lehet, hogy csak a nemtudomhanyadik generáció után lesz, az unokájának. DE van elég pénze, ez a hobbija:)
Szóval nem tudom milyen a pontos költségvetése, de ez nem az a project, hol rövidtávon kaszálni lehet.
Hát látszik is a pályarajzon hogy van vízszintes sebessége valamennyi, ha nem lenne, akkor nem szép parabola pályája lenne, hanem a csúcson szépen függõlegesen leesne. De végülis azért kérdeztem a horizontális sebességet, hogy kb tudjam mennyit repül az ûrben, és összesen, de ez már a rajzból kiderül :)
30 millió dollár? Az azt jelenti, hogy feltételezve, hogy 50%-os haszonkulccsal dolgoznak a fellövéseknél, akkor úgy 50-60 fellövés, azaz az elsõ 300-350 ember után megtérül. Na most, ha ennek mondjuk az ötszörösét feccölték bele, akkor legyen az elsõ 2000 utas, akik után megtérült a befektetés. Ennyi utas meg lesz. Amennyire tudom már most többszázan jelentkeztek. És ha jól tudom három gép készül, amiket elég sûrûn terveznek indítani. Ha már az üzlet beindul néhány év alatt visszahozhatja a befektetést.
Sanyix a cikkben szereplõ SS2-re kérdezett rá (...Mekkora horizontális sebességet ér el ez az izé 110 km-en?...), az SS2 pedig a pályacsúcson messzebb van az elsõ szökési sebességtõl, mint Makó Jeruzsálemtõl...
Az ionizációra már lecsapott Caro, mellesleg itt bukik el pl. Gróf Spanyol csodás találmánya is (amirõl persze sose ad részletes, valós magyarázatot, mert aki egy kicsit is ért a fizikához, rögtön kiszimatolja, hogy honnan fúj a szél).
Ami az energia továbbítását illeti, bármilyen módszerrõl is legyen szó, jelenleg nem megoldható annak megfelelõ energiával való ellátása reális körülmények között. Az energia továbbítása és konvertálása nem egyszerû dolog, és nem lehet mikrohullámokkal vagy más rádióhullámokkal megfelelõen továbbítani egy adott nagyságú energiát egy mozgó jármûnek.
A lézer csak az energiát adná az ûrliftnek, de attól még kell a kábel.
Az anyag->energia átalakítás pedig 2 helyen mûködik. Az atomreaktorokban, és az atombombákban.
Jó...és a lézer? Az ûrliftre is vannak lézeres tenderek. Nem feltétlen kell kábel. Tesla jó 100 éve már kísérletezett vezeték nélküli energia átvitellel, lehet ,hogy ideje lenne használni. De te is tudod, hogy nagyteljesítményû radarok közelében nem nehéz "kiszedni" a sugárzásból 1-200W energiát egyszerûen pár tekercs vezetékkel és földeléssel. Tesla Olyan hullámokkal is kísérletezett ami pár Hz-es rezgésszámú, ami azért jó, mert nem csökken az négyzetesen az ereje a távolság növelésével, ilyet használnak ma is a haditengerészetnél...is tehát nem lehet azt mondani, hogy 8-900 Km távolságra az energia átvitel nem mûködne.
Ez mondjuk ígéretesnek hangzik, fõleg ha bele tudnák vinni azt a fúziót, amit említ ott a végén. Azt írja 10 millió kelvinre melegítik a hidrogéne, ez már alig egy nagyságrendre van a fúziótól (D-T esetén). De itt még nehezebb megvalósítani, mert míg a tokamakokban keringhet a plazma, amíg nem fúzionál, itt csak egy kis ideje van rá.
Egyébként az anyag átalakítása elektromos energiává nem annyira vad ötlet mint amennyire elsõ olvasásra annak tûnik. Egy egyszerû viz alatti kisülés nagyjából 1000 szer nagyobb kimeneti energiát mutat, mint amennyi a befektetett energia. Ez alapján mûködik J Naudin "Bingo Fuel" nevû kütyüje is, de gondoljunk csak arra, hogy 1 sokat használt konnektor is érdekesen néz ki. Mert mikor bedugjuk majd kihúzzuk a dugót, mindíg egy kis szikra keletkezik. Emiatt a dugó csatlakozóiról leválnak részecskék és átvándorolnak a konnektor csatlakozóira, közben jórészük energiává alakul. Az ívhegesztõ is majdnem így mûködik...na mind1 az a lényeg, hogy némi kísérletezéssel megoldható lenne...ha még nem használják.
Jajj de imádom, amikor egy elvi technológia mûködésének bizonyítékául azzal jönnek, hogy szabadalmaztatva van. A szabadalom nem azt vizsgálja, hogy mûködik-e az adott dolog. A szabadalom annyit jelent, hogy az adott szabadalmi bejegyzés (technológia, desing, terv, elképzelés, akármi) nem ütközik más szabadalmakkal, és nem magától értetõdõ, vagy régóta ismert dolog (ezért nem lehet szabadalmaztatni a kereket magát például). Azt nem bizonyítja, hogy az a valami mûködik is.
:D Nem feltétlen kell kábel. Megoldható lenne egy erõs lézer is energia átvitelre, de ne rugaszkodjunk el ennyire a "valóságtól", léteznek szabadalmak ami alapján az "erõs" nukleáris sugárzás közvetlenül alakítható elektromos energiává. De megoldható lenne mondjuk az anyag átalakítása elektromos energiává is, de eddíg tökéletesen senkinek sem sikerült ezt a problémát megoldani /állítólag Teslának igen/...volna sok lehetõség, csak nem igazán támogatják az effajta kutatásokat. Na+ gazdaságilag elég nagy bukás lenne ha hirtelen szinte ingyenes energiaforrásra állna át minden ország...araboknak sem feltétlen tettszene a dolog.
Attól tartok nem vagy tisztában az ûrugrás fizikájával. Az SS1 és az SS2 csak egy ûrugrást végez. Tehát fogja magát, felgyorsít csaknem függõlegesen, elér cirka 3x hangsebességet, majd a hajtómû kiégése után elöbb-utóbb gyõz a Föld gravitációja, és az ugrójármû sebessége eléri a nullát. Ez a pályájának csúcsa, innen szépen lassan visszahull a Föld felé...
Mint tudjuk a sebesség négyzetével arányos a hozzá tartozó energia. Ez is nehezíti az ûrsikló dolgát. 110 km-en a pot. energia csak ~1.07 MJ/kg. Ez elég kevés a 7,9 km/s-hez tartozó 31.205 MJ/kg-hoz képest...
Hát a pályacsúcs nem feltétlenül jelenti azt, hogy ott 0-nak kéne lennie a sebességnek. Egyébként ha ott 0 lenne, az egy kicsit nagyon durva visszatérést eredményezne :)
A gond csak annyi, hogy az általad emlegetett dolgok UL-ek, vagy legalábbis féligazságok...
Ami azt az "elektrosztatikus" hajtómûvet illeti, arról én is olvastam eleget, oké hogy szépen fel tud emelni már akár 100kg-ot is, csak éppen hogy látod el energiával? Egy tápkábelt húz majd magával fel, egészen LEO pályáig? És utána mi lesz? Felcsörlõzik a többszáz km-es kábelt? :)))
Nono, elõször is az ûrhajók orbitális pályára állnak, a SpaceShipOne és Two viszont csak egy "ûrugrást" végez. Ez jelentõsen egyszerûbb és ezáltal olcsóbb megoldás. Továbbá vedd azt, hogy ezen számítás szerint egy ember feljutattása az ûrbe az ûrsiklóval 10x annyiba kerül (nagyságrendileg), mint az SS2-vel. Ehhez képest az oroszok 100x ennyiért visznek fel egy embert... Tehát nem ilyen egyszerû a képlet.
Ami a bakit illeti, szvsz elöbb utóbb úgy is lesz. Egy nehézség, amit le kell küzdeni. Kérdés hogy fogja megemésztei a közvélemény...
Ami a hajtómûvet illeti, a WK+SS1 is csak azt használja ki, amit már évtizedekkel ezelõtt is tudtak: az elsõ fokozatban a légkör oxigénjét kell(ene) felhasználni. Magyarul gázturbina vagy torlósugárhajtómû (a gázturbinák ISP-je 100x jobb is lehet, mint a rakétahajtómûveké). A scramjet készül, végülis az lesz várhatóan az igazi áttörés...
Az "elõd" a SpaceShipOne (SS1) csak azért volt három üléses, mert az X-prize kiírás ennyit írt elõ. De mindkét repülése alkalmával csak 1 fõ személyzet volt rajta. A másik pedig az, hogy a költségek elég komolyak. Az SS1 és a hordozójármû, a White Knight 1 mintegy 30 millió dolláros támogatással készült el (erre jött az X-Prize 10 milliója). Branson több tízmillió dollárt áldoz csak a szükséges infrastruktúra kiépítésére, tehát jópár évbe beletellik majd, amire a Virgin Galactic nyereséges üzletté válhat...
"tehát egyre jobban kell növelni a tömeget, hogy tudjuk a sebseséget is növelni." Honnét szedsz ilyen zöldségeket? Igen, ha filyékony hajtóanyagban gondolkodunk, talán lehet benne valami. De léteznek - tessék kapaszkodni - titkosnak mondható technológiák is amihez nem kell szemmilyen égetés, hogy emelkedjen a cucc. Ilyen lehet pl a mumetálos hajtómû, elektrosztatikus hajtómû /nem ion/,és amit Bob Lazar emleget a 100..valahányas elem ami gravitációs hullámokat képes kibocsájtani, de vannak lefoglalt technológiák ami mikrohullámon és alacsony sugárzású rádioaktivitáson alapul. De láttam olyan szerkentyût, magyart! ami cirka 100 kg-os terhet emelt meg külsõ bethatás nélkül pusztán fizikai elven...mintha valaki a hajánál fogva emelné meg magát amolyan súlycsökkentõ giroszkóp szerûség...van sok megoldás, csak a népet etetni kell, hogy nincs jobb és adják a milliárdokat ezekre a dinoszauruszokra.
Bocs ez úgy kikívánkozott...legalább már tudom mi lesz a honlapomon...vagyis mi hiányzott. :D
Valóban elképesztõen olcsó. Az ûrsiklóval mint tudjuk 1 kg 20000$ körül van. És gondolom itt jóval nagyobb haszonnal dolgoznak. De baki nem lehet, mert az szerintem másfél évtizeddel simán visszavetheti ezt az "ágazatot". Az igazi probléma, hogy még mindig nincsen normális hajtóanyag. Még a H+O is kevés az olcsó ûrutazáshoz. Sajnos a rakéták végsebessége, tömege és az üzemanyag tömege között egy logaritmikus összefüggés van, tehát egyre jobban kell növelni a tömeget, hogy tudjuk a sebseséget is növelni. Meg rendes hajtómû sincs. A fajlagos impulzust kellene növelni, ahhoz jobb égéshõ kell, de a hidrogénnél nehéz egykönnyen jobbat találni, olyat ami olcsó is. Persze a benzolnak pl. jobb, de ki használna többszáz, esetleg több ezet tonna hajtóanyagnak egy erõsen mérgezõ anyagot? A legjobb a pulse detonation jet lenne a wiki szerint(legalábbis légkörben, de szerintem könnyen át lehetne alakítani rakétává), csak ennek a megvalósítása még nem holnap lesz.
Igaz, a 2. vh is mekkora fejlõdést hozott. Csak az az 50millió ember. Viszont a hidegháború is óriási fejlõdést hozott, és nem került emberi életekbe sem. Tehát csak verseny kell. És kína egész jó versenytárs lehet nem nemsokára. Az EU is az lehetne a bürokráciája nélkül.
Van egy rossz hírem. Mivel a jelenlegi liberális-demokratikus-stb társadalom megrekedt fejlõdésének jelenlegi pontján, és mivel minden folyamatosan fejlõdik, ezért egy nagyobb fordulatnak kell bekövetkeznie a természet törvényei alapján. Hogy világosabb legyen, ott vannak az erdõtüzek. Pusztít, elpusztul az élõvilág, de mégis jó, mert megtisztítja az élõvilágot, és az elszenesedett növények alól friss, új növények bújnak ki. A természet ezt a módszert akkor alkalmazza, amikor már szükség van rá. Valahogy így lesz ez a jelenlegi beteges társadalmakkal is. Jön majd egy nagyobb pusztulás, hogy aztán egy jobb világ szülessen. Lehet, hogy majd onnantól indul be igazából az ûrkutatás. :)
nekem nagyon tetszik ez a belsõ tér, tiszta megvalósult sci-fi...
és az is tök jó, hogy az elõzetes hírekhez képest (asszem 3 fõrõl volt szó) megduplázták a férõhelyek számát (ezekszerint 1,2 millió dollárt kaszálnak majd egy-egy emelkedéssel, ami bíztató a rentábilitást és a jövõbeni fejlesztéseket illetõen)
szvsz nem lesz egy hamar piaci verseny, mivel gyakorlatilag csak a Scaled Composites rendelkezik azzal a tapasztalattal a kompozit anyagok területén, amivel el tudott idáig jutni (X-prize, 10 millió dollár jutalom...).
Hat nekem leginkabb egy muanyag vizi alkalmatossagra hasonlit az az ulessor...
Mekkora horizontális sebességet ér el ez az izé 110 km-en?