Teljesen kiforgatod és félre értelmezed a szavaim. Amúgy akkor Stephen Hawking is egy alaptalan idõutazõ antianyag részkékrõl beszélne? Mert ezek tudományos tények. 1.Virtuális részecskepárok léteznek és valós hatással bírnak a környezetükre. Ezek tudományos kisérletek által alátámasztott tények és nem képzelgések. 2.Egy szóval nem említettem antianyagot. És nem beszéltem idõutazó részecskékrõl. Mert az idõ utazás szerintem lehetetlenség a fizika/tudomány mai állása szerint, és elméleti síkon is túl sok a bizonytalanság e téren. (Elméletekbe szivesen bocsáltkozom.) De persze ha monumentális gondolataim manifesztációi, melyek mondatok formájában realizálódnak, limitált mentális képességeid számára nem mindt akcetibillisek, akkor tessék utána olvasni (google, vagy Az idõ rövid története). :)
A relativitáselmélet szerint maximum csak megközelítheti bármely anyagi test a fénysebességet, el nem érheti azt, mert iszonyat sop energia kell hozzá, ha ragaszkodunk a rel. elm. álltal megalkotott képlethez, ez közelít a végtelenhez. Tehát egy részecske sem érheti el a fénysebességet semmilyen lökés álltal. Ezt bizonyítottnak látom a részecskegyorsítók miatt, ahol annyi energiaát adnak egy atomnak, hogy a sebessége megközelíti a fénysebességet - de el nem éri- és a kinetikus energiája kb annyi mint egy repülõ szúnyogénak. Tehát összegezve: igen.
Tesla.hu Itt egész korrekt leírás található mindenrõl.
Akkor most bot helyett beszéljünk a legkisebb elemi részecskérõl ami nem bontható további részekre. Ennek az elmozdítása a részecske "másik felén" nem jelentkezik azonnal "csak" fénysebességgel?
Balogh G megközelítése tetszik, de mivan, ha egy másik boton kapod a visszajelzést, hogy mi történt odaát:) A lényeg, hogy nem az a lényeg, hogy Te megtudod, e hanem hogy az ottlévõhöz az informázió milyen gyorsan jutott át.
Ha valaki meg tudna dobni pár linkkel (magyar lenne a legjobb, de jobb híjján jó lesz ánglius is) errõl az "anyag" teleportációs kísérletrõl, akkor megköszönném, mert az Indexes cikk szinvonala vetekszik egy búlvárlapéval ... és szeretném megérteni, hogy mit is sikerült átvinni? (Bár nekem nagyon úgy tûnik, hogy információt.)
Most én nem vagyok ott fizikában (se) nagyon, de állatira nem értem a botos példát, mert ha csak egy sima gépkocsit veszünk alapúl, vagy akár egy gyufás dobozt, ott sincs azonnali reakció ... csak ott még kicsi a diferencia, viszont már ott is mérhetõ.
Olyan érdekes hogy egyesek amit nem tudnak elképzelni, az kizártnak tartják. Biztos is hogy a tudományt nem az ilyen szkeptikus ember viszik elõre, akiknek semmi fantáziája....A fõnököm mondta jól : "nem arról kell beszélni hogy hogy nem lehet valamit megcsinálni, hanem hogy hogy lehet". Itt olyanok egyesek mint anno az egyház : "olyan nincs ! hülye aki ilyeneket beszél...le kell ugatni, ki kell nevetni az olyat, mert ez elképzelhetetlen dolgokat beszél"
Amúgy meg úgy is el lehet képzelni ezt pl hogy a hurrikán közepén szélcsend van. Ott nem hat a hatalmas gravitációs erõ, a fény kijön. Vagy mittomén. Mit kell rögtön lázadni ? :)
szerintem tök felesleges ilyen bizonytalan képzelgésekkel magyarázni az anyag kiáramlást
nagyobb vagy akár kisebb erõknél átlag mindíg szokott lenni olyan hogy vannak apróbb részei a jelenségnek ahol az anyag más irányba áramol mint a többi, és ezek átlag , mozgásból, mindenféle egycerü vonzást meg taszítást elõídézõ egycerü fizika törvények alapján müxik, ( nem pedíg alaptalan képzelgéseket meglovagoló idõutazó antianyag részecskék egyveleg idióta elméletek szerint)
Sõt. Már azt is lemérték hogy a gravitáció (vagy graviton) sem terjedhet gyorsabban mint a fény. Tehát ha most hirtelen eltünne a nap akkor annak hatását max 8 perc mulva éreznénk :-)
Ööööö, a(z összenyomhatatlan) botos témához: ha megmozdítod, persze egybõl arrébbmegy a vége, csak jó sokáig kell várnod még ott ahonnan meglökted, hogy meglásd mi történt másik végén...
Szóval azt mondod, hogy ha belerúgsz egy olyan botba, amit olyannak tételezel fel, hogy a fizikai valósághoz semmi köze nincs, mert se tömege, se nem hajlik, se össze nem nyomható az anyaga, akkor annak az 1000 fényévnyire levõ része azonnal elmozdul? Hát persze, hogy azonnal elmozdul! Mert pont ilyennek "alkottad" meg a botot. Az már más kérdés, hogy ilyen bot nem létezhet pont azon fizikai törvények miatt, amelyek miatt a lökéshullám nem terjedhetne fénysebességnél gyorsabban, éppen ezért egy ilyen feltételezés nem cáfolja a fény, mint határsebesség létezését.
Elõre leszögezem hogy nem olvastam el az összes hsz-t (60%-ot igen kb), de én úgy tudom hogy a fekete lyuknak van részecske sugárzása mert vannak úgynevezett virtuális részecskepárok amelyek keletkeznek és kioltják egymást. Az egyik fele az idõben elõre fele haladõ (továbbiakban:"pozitív") részecske, a másik meg idõben elõre felé haladõ részecske ami viszont az általunk mért idõnek visszafele halad (nem mennék bele)(továbbiakban:"negatív"), a fekete lyuknak az "pozitív" részecskén van hatása és magába vonza, ezért a "negatív" negatív részecske nem tud kioltódni és az idõben viszsafele haladva kiszabadul a fekete lyuk vonzáskörzetébõl, ott a virtuális részecske, valós részecskévé alakul és eltávolodik a fekete lyuktól. Ezért mérhetõ bizonyos mértékü részecskesugárzás a fekete lyukból.
Arra meg hogy 3x-os fénysebességgel mozgõ részecske: Elméletben ha valami gyorsabban mozog mint a fény akkor az már az idõben visszafele is képes haladni. Éppen ezért a jelenben sosem lenne mérhetõ hatása(az már más hogy hogy ha a jelenben nem lehet mérni akkor a múltban igen aminek kihatása van a jelenre és ezért a jelenben lehetséges hogy meg sem kezdõdne a kisérlet mert már ismernék a hatását. viszont ha a jelenben nem kezdõdik meg a kisérlet akkor az nem hat vissza a múltra tehát nincs hatása se a multban se a jelenben, tehát nincs kisérlet sem... De ebbe megint nem mennék bele mert ez már idõutazás-elmélet, és az bonyolult.)
Amúgy az olyanoknak akit tényleg érdekel az e-féle tudomány tudom ajánla Stephen Hawking mûveit. (az idõ rövid története szerintem alapmû)
az oké, hogy lehetséges, csak képtelen vagyok elképzelni :)
Rosszul fogalmaztam, munkásságának azt a részét értettem ez alatt, amelyben vákuum energiáról és hasonlókról van szó (Ha jól tudom ez munkásságának a kései része.), és amelyeknek valódisága a mai napig nem bizonyítható.
Tudok róla, de õ konkrétan a fény mint részecske létezését kérdõjelezte meg, és én erre reagáltam. Tudom, hogy minden részecskének (sõt testnek is) vannak hullám tulajdonságai is.
Igazából a botos példával arra lettem volna kíváncsi, hogy szerintetek, itt miért kéne érvényesülni a fény határsebességének. Hiszen a lökés amit közvetít lehet hogy csak 1m/s-os ujjlökés. Köze nincs a 300000 km/s-hoz.
Ha meg felkapcsolná a lámpáját bekövetkezne egy fényrobbanás
Newton idejében még szó sem volt elemi részecskékrõl, így azoknak létezését nem tudta figyelembe venni az elméleteiben. Az általa végzett kisérleteknél, és az azoknál használt eszközökkel nem lehetett olyan pontosan mérni, hogy ez a probléma felmerüljön.
De igenis úgy van, hogy ha meglökünk egy 1000 fényév hosszú rudat, akkor a vége legkorábban 1000 fényév múlva fog elmozdulni. És Newton amúgy errõl egy szót sem írt...
Bizonyított továbbá, hogy ha minél nagyobb egy tárgy hozzánk mért relatív sebessége, az annál jobban összezsugorodva látjuk.
Tehát ha közel fénysebességgel haladna el elõttünk egy vonat, sokkal rövidebbnek látnánk, mint nyugalmi állapotban.
Elõször is szeretnék gratulálni az SG új fazonjához. Kicsit szokni kell a színeket, talán egy sötétebb tónus jobb lett volna, de a formai megoldások, és a hangulat el van találva, le a kalappal a készítõk elõtt.
Kétszer kellett elolvasnom a cikket, mert annyira értelmetlen zagyvaság. Ahhoz már hozzászoktam, hogy a csillagászati téma nem fekszik a cikkíróknak, de ez most mindent alul múl. Kedves Richárd Balázs, én szeretem az írásaidat, általában jók, de ez nagyon gyenge lett. De ahogy látom, az angol eredetiben is sok sületlenség van, szóval igazán heroikus erõfeszítés lehetett ezt a sok marhaságot magyarra lefordítani. Javukra legyen mondva, még a fizikusok nagy része sem ismeri igazán a relativitáselméletet. Így aztán nem kell csodálkozni a vad elképzeléseken.
A "nyugalmi tömeg" nem "tömeg nyugalomban"-t jelent. Fény természetesen sosincs nyugalomban, nem is ezért mondjuk, hogy a nyugalmi tömege nulla.
A fénysebesség határsebesség, és bármilyen gyorsan mozogsz, hozzád képest mindíg ugyanannyi lesz a fény sebessége.
Ha meglököd azt az ideális botot, akkor max. fénysebességgel haladhat végig rajta a lökéshullám. Ha lehetséges lenne a fénynél gyorsabban információt közvetíteni, akkor az is lehetséges lenne, hogy a múltba üzenjünk. Az egyik közvetlen következménye a másiknak, és fordítva.
Einstein elméletének nincs semmilyen kvantummechanikai vonatkozása, az általa használt matematika a XIX. században alakult ki. Kvantummechanikai dolgokhoz nem tudok hozzászólni, csak a relativitáselmélethez értek (egy picit).
Ami a belinkelt Youtube videót illeti, tudtommal Einstein elméletének egy késõbbi változatában levezeti hasonló kaszás alakok megjelenését fekete lyukak környékén, tehát biztos vagy egy a közelünkben, és el vagyunk veszve. Na, hónom alá kapom a Galaktikus Útikalauzt, és a törülközõmet, és megyek stoppolni :)
Volt idõ, amikor az energiára is azt mondták, hogy csak egy fogalom, egy számolt érték, önmagában, anyag nélkül nincs. Már nem csak ezen vagyunk túl, hanem azon is, hogy az információ ilyen dolog.
Roliika, az "információ" egy fogalom és a fogalmaknak általában nincs tömegük:) Így aztán az eszmefuttatásaidnak is pontosan zérus a tömege, szóval itt a földön nincs súlya. Talán a szíriuszon...
Egyébként Schrödinger kevésbé kedvelte a részecske-hullám kettõsség elvet, szerinte minden alapvetõen hullám-állapotú, a többi csak látszat. Részben ezért találta ki azt a bizonyos macskás paradoxont.
Õõõ, a részecske-hullám kettõsségre gondolsz? Az inkább De Broglie-hoz köthetõ. Persze Schrödinger és mások munkájára alapozva. Én azt emeltem ki, hogy az a hullám-állapotban a "hullám" nem a megszokott hétköznapi hullám.
ha belerúgok egy 1000 fényév hosszú botba (köze nincs az impulzusnak a fénysebességhez), valamint nem görbül, és mondjuk elhanyagoljuk a tömegét, mert különben nehéz lenne mozdítani, akkor a másik fele is azonnal mozdul, mert ilyen feltételekkel ez már sima newtoni fizika.
látom dez, hogy tisztában vagy Schrödinger részecske-kettõsság elvével :-D
De most az hogy a fénysebesség határsebesség szúrja a csõröm...éss hajnalban..vagy tegnaõp hajnalban jelentették be, hogy tudtak teleportálni 1 "Bárium...vagy Czécium" atomot...de ha csak a fény infóját teleportálját amit mûár rég megtettek, az sem fénysebességel terjedõ infó hanem azonnali. Persze próbálják kimagyarázni, hogy ez nemis az aminek láttszik, meg belefér a fizikába...de ez csak magyarázkodás, nehogy kiútálják õket.
"mert nem maradt fenn a munkássága."
De, a munkásságának nagy része fennmaradt. Úgy tûnik, nem sokat tudsz róla, pl. hogy az iparosodás egyik legnagyobb alakjaként tartják számon, és rendeteg meghatározó találmánya és újítását használják ma is. Többek között neki köszönhetjük a 3-fázisú váltóáramos egyközök nagy részét.
Ma már azt is tudjuk, hogy ez nem mindenre vonatkozik. A kvantummechanikai koherens szuperpozicióban lévõ dolgok között egy idõ nélküli kapcsolat van, és egy mérés egyszerre az ejti egész rendszert vissza normál állapotba. (Tehát a mérés ilyetén hatása nem fénysebességgel terjed.)
Ezek alapján mûködik pl. a kvantumszámítógép is. (Igen, már vannak néhány qubites kísérleti gépek.)
De ugye tudod, hogy a fénynek (és igazából mindennek) nem csak részecskeállapota lehet, hanem hullám is. És ez nem olyan egyszerû hullám, mint a víz felszínén lévõk, hanem egy nagyon speciális állapot, amit a kvantumfizika vizsgál.
Ha találkoznátok egy csoportnyi japánnal - megértenétek az egészet,)) Totális káosz:D
"pl. Bohr alkotta meg a kvantumfizikát stb. "
Amennyire tudom a relativitáselméletnek nem sok köze van a kvantumfizikához. Sõt tudtommal az egyik legnagyobb probléma a fizikában ezt a két alapelméletet összekapcsolni.
Ez aztán a tudományos érv! :D Lehet, hogy nem hazudott, hanem csak tévedett. Ezt ugye nem tudhatjuk meg, mert nem maradt fenn a munkássága.
"Einsteintõl hatalmas nagy felelõtlenség azt állítani (csak mert õ így számolta ki, és a mai kor matematikája még bizonyítottnak látja), hogy a fénysebességnél semmi sem terjedhet gyorsabban" Mivel Einstein relativitás elmélete egy elmélet ezért nem felelõtlenség az állítani. Az hogy azóta rengeteg ez alapján megjósolható dolgot sikerült mérésekkel is igazolni az elméletet igazolja.
Eleinte ki is nevették a dolgot, majd késõbb, mikor a jóslatai beigazolódtak, akkor kezdték csak elfogadni.
Ha egy részecske mozog, akkor van tömege. Tehát, ha mozog a foton, akkor van tömege.
Tesla elõállított a fénysebességnél 3x gyorsabb részecskéket, õ maga mondta, és sosem hazudott. Túl sok a dolog, amit még nem tudunk, Einsteintõl hatalmas nagy felelõtlenség azt állítani (csak mert õ így számolta ki, és a mai kor matematikája még bizonyítottnak látja), hogy a fénysebességnél semmi sem terjedhet gyorsabban. A relativitáselméletnél õ csak az i-re tette fel a pontot, pl. Bohr alkotta meg a kvantumfizikát stb. Bocs, ha valaki zokon vette, nekem ez a véleményen (és így olvastam, halottam a dolgokról)
Nos, ha a fotonok nem léteznek, csak az információt látom, az információnak meg ugye nincs tömege, akkor ugye ennek a szemmel látható információnak tényleg ki kéne jutnia a fekete lyukból, de ez valahogy mégsem történik meg... :F
Te bezzeg rögtön levontad a következtetést egy félreolvasott mondatból a cikkben, hogy fény nem is létezik, mert ugye kijutott a fekete lyukból valami, amit megmért a mûhold...
"mert mi mondaná meg a fénynek hogy az legyen" He?
"tehát ha azt feltételezzük, hogy nincs sebessége csak a mérés miatt van" Tehát, ha feltételezünk, valamit, ami ellent mond a jelenlegi tudásunknak akkor abból következik, hogy a jelenlegi tudásunk téves... Érdekes elképzelés.
Eleve nem értem, hogy mi az, hogy feltételezünk valamit egy "méréshez". Szerintem feltételezni az elméletekben szoktak, nem a méréseknél.
"Einsteintõl 1 két mondatos ellentmondás: "A fénysebesség határsebesség." "Minden relatív.""
Az a baj, hogy a második idézet rettenetesen pontatlan, valójában a rel. elm. csak azt mondja, hogy a pozíció, a sebesség, és a gyorsulás relatív. Ez látszólag ellentmond a fénysebesség állandóságának, de ha alaposabban megvizsgáljuk, kiderül, hogy megfelelõ tulajdonságú téridõ esetén mindkettõ egyszerre lehet érvényes (és a mérések alapján ez a helyzet). http://en.wikipedia.org/wiki/Special_relativity http://en.wikipedia.org/wiki/General_relativity
"Szerintem amit mi fénynek "látunk" az fény." <- Na akkor kicsit vitatkozok. :) Honnét tudod, hogy valóban a fotonokat /ha van ilyen/ méred, és nem csak az álltala hordozott információt?
Fotonnak van-e tömege...hááát...ha létezik a részecske /szerintem nem/ akkor van tömege, mert részecske. De nem részecske, csak a mérés miatt az, akkor nincs tömege...de mégis kéne lennie, hiszen energia csomagokat hordoz...vagy mégse? :DD Talán ott csak a görbült téridõ hajtja magafelé...az információját...nem határsebesség, mert mi mondaná meg a fénynek hogy az legyen, tehát ha azt feltételezzük, hogy nincs sebessége csak a mérés miatt van...a fenese tudja...tuti nem lehet megmagyarázni 1 3ismeretlenes egyenlettel. :D
Ezt nem kellett volna. A hülyeség nem attól hülyeség, hogy mikor mondják. Az ellentmondások sem. Ez a "csípõbõl jól visszavágok a sablondumával" meg nagyon uncsi. Tudsz te néha jobbakat is.
Ha van egy bot, ami 1000 fényév hosszú és én azt meglököm, akkor a bot másik felén az elmozdulás csak 1000 év múlva fog megérkezni? (Lehet hogy egybõl megjelenik) A válasz megmagyarázását próbáljuk meg függetleníteni attól, hogy a bot szerkezete elemi részecskékbõl áll (Feltehetnénk ugyan ezt a kérdést a legkisebb elemi részecskére is, csak ott ugye 1/1000 piko méter lenne a táv).
"Hülyeségnek tûnik tudom...de elképzelhetõ, nem?" Roliika, tõled nem is vártunk mást.
"Mert az információnak nincs tömege, ezért nem tudja beszívni." A elvileg a fénynek sincs, mégis beszívja. :D
"Talán nem is fény, csak információ árad ki belõle amit fénynek látunk?" Szerintem amit mi fénynek "látunk" az fény. Tekintve, hogy a látással, vagy a mûszerekkel fotonokat érzékelünk, ami pedig maga a fény.
A lényeg itt van: "A felfedezések a fekete lyuk közelében kibocsátott fény" Azaz a mûhold által vizsgált fény nem a fekete lyukból, hanem a "közelébõl", az eseményhorizonton kívülrõl szermazik. Az eseményhorizont az a határ, amelyen belülrõl már a fény sem szabadulhat ki, de az eseményhorizon feletti részbõl juthat (és jut is) ki sugárzás.
A feketelyuk 1 3...vagyis inkább 4D-s objektum. Tehát nem kör, hanem majdnem gömb. Kijön belõle ez a vasfény, vagy micsoda, de hogyan??? Mert a fényt is magába "szívja" akkor ez a fránya fény hogy megy ki belõle? Talán nem is fény, csak információ árad ki belõle amit fénynek látunk? /Azért mert szerintem sem határsebesség a fénysebesség csak az információ terjedésének a sebessége ez...egyfajta korlát de csak a magfigyelés erejéig/ Ugye ennek fényében, a fény az amit max határsebességként tudunk érzékelni, ezért "jön ki a vasfény". Szerintem. Mert az információnak nincs tömege, ezért nem tudja beszívni.
Hülyeségnek tûnik tudom...de elképzelhetõ, nem?
Tényleg nevetséges. Mit képzelnek ezek a japánok, szörnyû.
Nevetséges. Ráadásul van egy csomó ellentmondás a cikkben.
Miért? Ha 3 dimenziót magával vonszolhat, a 4.-et miért ne? A mozgó testek számára is megváltozik az idõ, csak nagyon kis mértékben. Fénysebesség közelében viszont már más a helyzet.
"Ezt Einstein általános relativitás elméletében is megjósolta"
Száz éve ez az ember sejtett/tudott valamit, amire most találtak egyértelmû bizonyítékot. És nem ez az elsõ eset! Félelmetes, hogy mekkora koponya volt.
"magával vonszolva a teret és az idõt"
azt még nagy nehezen el tudom képzelni, hogy a teret valami magával vonszolja. de hogy az idõt ?!