Az általunk használt pendrive is kvantum alagut efektuson alapul.
Amúgy miért kezdtéttek cseszletni sundancet?Nem mondott õ semmi rosszat.
Mit gondolsz, honnan lett 'lopva' az ötlet?
Csak halkan megjegyezném, hogy a bizonyos csillagközi gázfelhõk a mikrohullámú tartományban hasonlóképpen viselkednek, mint a 'fény' tartományában mûködõ lézerek. Ezek a gázfelhõk adták az alapötletet a mézerek és a lézerek kifejlesztéséhez....
amúgy ez a téma nem mai keletû... Ezt az Enrico Fermi paradoxon egyik alternatív magyarázataként is szokták emlegetni. (Ugye ha vannak idegenek akkor miért nincsenek itt) Eszerint az alternatív magyarázat szerint azért nem látunk idegeneket mert mindegyik eljutott egy kvantumcsapdához (egy olyan kisérlet ami megsemmisítette civilizációjukat) és mi is effelé tartunk.
Természetesen ez csak egy alternatíva, amit lehet akár spekulációnak is nevezni.
Tudom nem fejtettem ki egészen a gondolataimat de itt most a veszélyességi szint tekintetében gondolkodtam el azon (és itt a veszélyességi szint az hogy véletlen egy kisérleti baleset a teljes ismert világunkat megsemmisíti) hogy mi az, amit MA pl egy részecskegyorsítóban véletlen balesetet okozva a civilizációnk megsemmisülését okozná. Ennek valószínûsége statisztikailag szerintem jelenleg még elhanyagolható. Sokkal nagyobb a már ismert veszélyek: atombomba, környezeti katasztófák, aszteroida, stb stb ...
Szerintem ha félelemrõl kellene beszélnünk akkor ezektõl (már ismert veszélyek) inkább kellene félnünk. Igaz lehet a jövõ techológiáiban félelemre adó ok (pl egy nanorobot elszabadul és egy masszává alakítja bolygónkat :) ) de mivel még nem ismerjük a rizikófaktorukat, ezért kár parázni tõlük. A már ismert kisérletek viszont szerintem nem vaktában történnek és ismerik azt a statisztikai rizikófaktor (a fizikusok jobban mint pl a biológusok a genetikában) és szerintem ez elenyészõen kicsi ahhoz képest ami más ismert rizikófaktor. Amit Döme Árpád írt a demagógiáról abban részben egyet értek: Sajnos fel lehet használni a statisztikát manipulatív módon (szellemesen: A hazugságnak három fokozata van: 1. az egyszerû hazugság, 2. az elvetemült hazugság, 3. a statisztika. )
Akit érdekel itt egy érdekes cikk iromány: #10" TARGET=_fnew>Statisztika
Én most konkrétan a részecskegyorsítókar gondoltam. ezeknél sokkal nagyobb energiák vannak pl a kozmikus sugárzásban. Csak ebben a vetületben értettem azt hogy a természetben megvan.
Sok-sok egyéb, csak ember által elõállított vegyület létezik még, ami eddig nem létezett. (Éppen ezért nem is tudja senki megmondani a hosszabb távú hatásaikat.)
"nem sok KvantFiz van egy mai számítógépben, igaz már kezd bejönni...."
Tudtommal a félvezetõk is "KvantFiz" alapon mûködnek. Bár - tudtommal megint - ezt csak utólag tudták meg a fizikusok is.
"Félni szokott az ember a fejbelövéstõl is, pedig az sem tudatosul...."
A roncsolás helyétõl függ.
"Szokták mondani lövészeten (ha volt már valaki), hogy ha váratlan lövést _hallasz_ amikor nem voltál OK helyen/nem figyeltél, akkor azon kár parázni, mert ha már hallottad, és felfogtad hogy hallod akkor semmi gond. Aztán mégis fél az ember a golyótól...."
Nono, a testlövés (szal nem fej) sem érezhetõ sokszor az elsõ pár másodpercben, utána annál inkább, meg amúgy sem túl kívánatos.
Ja, egyébként az, hogy nem tudatosul... Nos ez egy materialista elképzelés, ami sok megfigyelést nem vesz tudomásul (nem tudatosít :)), mint pl. bizonyos esetekben mérhetõ idevonatkozó agyi aktivitás nélkül is látta-hallotta egy-egy páciens, mi történik körülötte, stb. De ez egy másik téma.
És mindez abban a kémcsõben történt, ami a cikk mellett a képen van!
Egyesíteni nem kunszt. A nagy tömegû szétválasztás lenne hírértékû.
Bocs, "A problémára a pontos választ a relativisztikus kvantumtérelmélet matematikai objektumainak és a fizikai objektumoknak az egymással való helyes megfeleltetése adja meg."
Pld a 118-as rendszámú elem, a napokban hozták össze :)
Sajna nem fogok tudni konkrétumot mondani, de egy-két CERN-beli kísérlet tájékoztatójában elmondták az okosok, hogy olyan dolgokat hoztak össze (olyan energiával ütköztetve atomokat, stb), ami a ma ismert univerzumban, az ember nélkül, nem fordul elõ sehol (persze azt csak tippelik, mi van egy fekete lyuk belsejében). Ez a mondat azért megmaradt bennem, elég kemény dolog.....
ha körbenézek, nem látok semmit ami a természetben az ember nélkül ilyen formában létezne
Ha meg az esélyekrõl beszélünk arra is van esély hogy átkvantumalagutazok az Androméda Galaxisba igaz erre többet kellene várnom mint a világegyetem várható élettartama. De van rá esély
Csak egy aprócska kérdés ... mi az ami a természtben nincs meg és mi elõ tudjuk állítani ? - Antianyag is van ... lásd kozmikus sugárzás.. Sõt ... a természetben bizony olyan is van amit még nem igazán tudunk elõállítani, még csak megközelíteni semi. (olyan energiák)
De mégis mi a bánatról beszélsz???????????? Akkor leírom újra, ha magyarul nem értenél, és nem tudnád kiolvasni a HSZeimbõl: NEM ÁGÁLOK ELLENE. Szerintem teljesen rendben van. Oké, csinálják. De ezt már írtam. Ezen mit nem elehet érteni? Csak leírtam, hogy ÉRDEKES BELEGONDOLNI, hogy ezzel, ha nagyon mellényúlnak, nem párezer embert nyírnak ki, hanem akár mindenkit. Sztem ez kicsit hátborzongató gondolat, és még 0.00001% esélyt is látok rá hosszú távon, szóval érdekességként hadd írjam le. SEHOL nem mondtam semmi olyasmit, hogy nem tetszik a KvFiz kutatással bármi. Jajj és ez a Szgépes példa baromi sánta, nem sok KvantFiz van egy mai számítógépben, igaz már kezd bejönni....
Az hogy nem fog tudatosulni, az meg nyilvánvaló. Nem is mondtam, hogy félek..... Pedig az is racionális lenne. Félni szokott az ember a fejbelövéstõl is, pedig az sem tudatosul.... Szokták mondani lövészeten (ha volt már valaki), hogy ha váratlan lövést _hallasz_ amikor nem voltál OK helyen/nem figyeltél, akkor azon kár parázni, mert ha már hallottad, és felfogtad hogy hallod akkor semmi gond. Aztán mégis fél az ember a golyótól....
Természetesen mindennek megvan a maga veszélye, a tûz felfedezésének, a fém megmunkálás feltalálásának, a technikai forradalomnak, a relativitáselméletnek, a kvantumfizikának és minden másnak is, amit az emberiség valaha is felfedezett. Azonban egy számítógép elõl „ágálni” a kvantumfizikai kutatások ellen, olyan, mintha fegyverrel a kezedben ítélnéd el az erõszakot.
Még két fontos dolgot nem árt szem elõtt tartani. Az elsõ, hogy ezeket a kutatásokat nem bízzák az SG fórumozóira (tisztelet a kivételnek :), a másik, ha valami mégis rosszul sikerülne, minden olyan gyorsan fog történni, hogy nem lesz idõd, hogy tudatosuljon benned a halálod... :D
ÁGÁLOK = prédikálok
Most mivan??????? De komolyan. 1: sztem ez nem demagóg, fõleg nem, mert egy szálat sem ÁGÁLOK a fejlõdés ellen. Egyetértek vele, csinálják csak, tetszik, etc.
AZONBAN FENNTARTOM, hogy bizony már elõállítottak pár olyan dolgot, ami: 1. szerintük sem igazán fordul elõ máshol, sehol 2. amin eléggé meglepõdtek (magyarul nem mindig tudják elõre, mit alkotnak)
Tessék ezt a 2-t összerakni, meg picit Hawking munkásságát, én egy kis fantáziával el tudom képzelni, hogy ezt a sort már nem tudom befejezni, mert nincs Naprendszer.
Sundance, ön a nemzetközi demagógia skálán elérte a 6-os, azaz a súlyos hülyeség fokozatot. Kérjük legközelebb tartózkodjon a hasonló megnyilvánulásoktól, fõleg miután, hogy egy számítógép elõl prédikál a technikai fejlõdés ellen.
Nekem mar hozza se kell szolni. Plamex es Kotasz megeloztek... Pedig a fonokom (es nehany masik baratom) ezek mellett dolgozott egy konkurens kiserletben.
Ez az elõször elméleti bõvítés kisértetiesen hasonlít a halmazelméleti bõvítésekhez. Ergó lehet lesz olyan, hogy komplex részecske... Vagy n dimenziós mátrix-szal felírható részecske...
Amit itt leírtál, annak köze nincs a káoszelmélethez....
Amúgy lassan ott taetunk, hogy itt ezen a kis porfészken (Föld) elõállítanak pár olyan dolgot, ami még soha sehol nem létezett a világegyetemben. Aztán majd csodálkozunk, ha egyik pillanatról a másikra eltûnik a fél galaxis, velünk együtt......
Robbanáshoz? Hmmmmmmm..... Így még nem hallottam hívni....
Hasonlóképp van ez az antianyaggal is. Egy pozitív szám átlagos környezetében nincsenek negatyv számok. nem ismerik õket. így az anyagok között sincsnek antianyagok. De a létezés egy másik pontja nem olyan anyagokból épül fel, mint ez, hanem az ellentettjébõl. ***********
Ez nem feltétlenül van így, és nem szükséges, hogy az anyagi világhoz képest lennie kell a térnek olyan pontja, ami antianyagból áll. Ha kezdetben csak az energia volt, ami anyaggá és antianyaggá bomlott le, és azok ütközve ismét energiává váltak, és ha van asszimetria az energia anyaggá bomlásában, ami azt jelenti, hogy több anyag, mint antianyag keletkezik, akkor a világegyetem létre tudja hozni a stabil anyagot, és az antianyag eltûnik. Részecskegyorsítóban igazolták, hogy ez így van. Gyakorlatilag antianyagot csak elõállítani lehet, mert az nem létezik az univerzumban a kezdetek kezdete óta a maga tiszta valójában. Dr. Kotász
elenleg az antirészecskéket a pozitron emissziós tomogtáfban (PET) használják fel, hogy az elektron és a pozitron találkozásakor két ellentétes irányban haladó foton (gamma-sugárzás) keletkezik a lendületmegmaradás törvénye miatt. Cukorral olyan radioaktív atomokat vihetnek be a szervezetbe, amely pozitronokat hoz létre. Figyelve az egy idõben megjelenõ fotonokat, meghatározható, hogy az agy mely részébe épült be a cukor, vizsgálhatóak az agyfolyamatok, az agy aktív területei.
Mindenféle részecskének van egy megfelelõ antirészecske párja azonos tömeggel, de ellenkezõ elektromos, gyenge és erõs töltéssel. Néhány részecske esetén az antirészecske azonos a részecskével, ilyen a foton és a semleges pion. Az ilyen részecskéket valódi semleges részecskének hívjuk elletétben pl. a semleges kaonokkal, ahol a kaon antirészecskéje nem azonos a semleges kaonnal. A valódi semleges részecskék minden kvantumszáma megegyezik az antirészecskéével. Részecske-antirészecske párok létrejöhetnek csupán energiából és eltûnhetnek úgy, hogy csak energia marad utánuk többnyire foton formájában. Létrejöhetnek magreakciókban és kozmikus sugárzás hatására. Az antianyag antirészecskékbõl - külünösképpen antiprotonokból, antineutronokból és pozitronokból - az anyaghoz teljesen hasonló módon (antiatomokból stb.) felépülõ rendszer. Az antirészecskék létét Dirac jelezte elõre, néhány évvel azelõtt mielõtt az elsõt – az elektron antirészecskéjét, a pozitront – felfedezték volna. Az ötlet abból jött, hogy a Dirac-egyenlet negatív energiájú állapotokat is megenged. Mivel az elektronok a legkisebb energiájú állapotokat keresik, ezért Dirac azt feltételezte, hogy ezeket a negatív energiájú állapotok mind be vannak töltve ún. virtuális elektronokkal. Abban az esetben azonban, ha virtuális részecske felkerül pozitív energiájú állapotba, egy valódi részecske jelenik meg, és egy "lyuk" marad a helyén, ami ugyanúgy viselkedik, mint a valódi részecske, csak a töltése ellenkezõ. Ez azonban csak egy szemléletes kép, és bozonokra nem is alkalmazható, hiszen azok esetén akárhány részecske lehet minden állapotban, ezért nem lehet egy részecske gerjesztésével lyukat kelteni. A problémára a pontos választ a relativisztikus kvantumtérelmélet matematikai objektumainak és a fizikai objektumoknak az egymással való helyes megfeleltetése adja meg. Röviden, a negatív energiájú állapot mellett ellenkezõ irányú idõfejlõdés is jelenik meg (a jövõbõl a múlt felé). A két anomáliát együtt helyreállítva egy jó irányba fejlõdõ, pozitív energiájú, az eredeti részecskével ellentétes töltésû - minden töltésre, nem csak az elektromosra - részecskét, azaz antirészecskét kapunk. Az antirészecskék létezése a relativitáselmélet egyik térelméleti bizonyítéka.
Káoszelmélet: (nem pontos, de magyarázat). A világmindenség egyensúlyban van. A pozitív számok mellett ott vannak a negatívak. a kettõ osszeagása kioltja magát, 0-ra..
Hasonlóképp van ez az antianyaggal is. Egy pozitív szám átlagos környezetében nincsenek negatyv számok. nem ismerik õket. így az anyagok között sincsnek antianyagok. De a létezés egy másik pontja nem olyan anyagokból épül fel, mint ez, hanem az ellentettjébõl. Az elektronok töltése például pozitív, ezeket hívják pozitronoknak. ha összeengedzs egy elektront és egy pozitront a két részecske kioltja egymást, és energia lesz belõlük. az anyag eltûnik.(legalábbis ezen cikk elolvasása elõtt így tudtam... meg az egész világ is asszem:D)
mindennek van ellentéte... a világegyetem felfedezése során a legtöbb kijelentést erre a tételre alapozták:D Minden a semmibõl keletkezett... minden a természetes állapotba való visszatérésre törekszik. a guruló golyó megáll, mert a mozgási erõre van ellenerõ(súrlódási). stb.
ha valamibõl anyag keletkezett, akkor kellett lenni valami másnak is, ami ezt kilotja. az antianyag létezésérõl már bizonyítása elõtt tudtak.
Valaki please világosítson fel. Azt elmondták kémia órán, hogy mi az, hogy anyag. Meg hogy minden anyagból áll. De mi a fene az az antianyag? Meg honnan? miért? :D
Jól elvannak a skacok ezekkel a részecske legókkal. :DDD
Ha jól tudom Faradaytõl is megkérdezték a politikusok ugyanezt az elektromossággal kapcsolatban. A válasz valami ilyesmi volt. Ezt még nem tudom de egy nap önök adót fognak kivetni rá.
Állítólag, Becquereltõl kérdezték meg, miután felfedezte a rádioaktivitást, hogy mégis mire jó ez az egész? A legenda szerint Becquerel úr válasza a következõ volt: Sajnos uraim, ez az egyetlen gyenge pontja az elméletemnek. Fogalamam sincs milyen gyakorlati haszna van ennek az egésznek.
Hülye kérdés. Rengeteg dolognak most rögtön nem látjuk a hasznát, mégis kutatjuk. A történelem során így születtek meg a legnagyobb találmányok. A felfedezett dolgok értéktelennek tûntek, amíg valaki elõ nem rukkolt egy ötlette, felhasználva a korábbi értéktelennek tûnõ eredményeket és korszakalkotó felfedezéseket tett.
Informatika és tudomány
