hmm.. azt irtam, hogy az oroszok a Glonass-t hasznaljak. De mi(polgari felhasznalas) miert csak a GPS-t hasznaljuk ? azaz: meg nem lattam Glonass vevot...
Én úgy tudom, hogy pl. autópálya építésnél szokták egyszerre használni a GPS és a GLONASS holdakat szintén 1-2cm-es pontosságot érve el. Uniu: az Egnos/WAAS nem mûhold, hanem egy korrekciós jeleket sugárzó, földi telepítésû rendszer. Európa valóban be akarja üzemelni a saját mûholdjait de Galileo néven.
Én csak figuráns voltam, de ahogy kérdezgettem, meg ahogy láttam,meghatárzozott módón áltak fel az egyes referencia pontokhoz..ahogy elmlékszem a gépek, elég modernek voltak, és igen így érték el nagy pontosságott..nagyon pontosan kellett dolgozni, mert a hibaterjedés nagyon megtréfálhatja az embert..sokszor kellet ujjra mérni(anyukám ezen hagyományos belenézõs készülékkel dolgozik..mondta, hogy 10 cm lehet a munka végén hiba, és ezt nagyon nehéz össze hozni, pláne ha az épületeket mér..)egyébként ha látsz a útra leütve ilyen kis vasszegeket, ezekre mérésre szolgálnak..
Nyári munkaként dolgoztam egy geodéziai cégnél, csináltunk ilyen gps méréseket, ahol az volt a megtisztelõ feledatom hogy napokig csak ültem az út szélén és vigyáztam a gépekre, amig dolgoznak..a gépek egy pontról csináltak 1000-2000 mérést, az adott körülményektõl függõen..egy pont mérése 2-4 órába telt...szóval jól jön a pontosság növelése..
Szépen leírtad az automatizált vezetést... Félreértés ne essék, az automatizált vezetés nem az automata váltót, és egyéb, az autó automatikáját jelenti.
A lényeg azon van, hogy nem a jármûvek vezetnek önállóan, hanem egy nagy forgalomirányítás részeként mûködnek. Ebben az elképzelt rendszerben minden egyes elem tudja, hogy mit fog tenni többi, körülötte lévõ elem. A jármûvek nem a pillanatnyi forgalmi helyzetre reagálnak, hanem az elõre meghatározott céljuk felé igyekeznek az út szabályai szerint. Valahogy így: reggel beülök a kocsiba, beadom, hogy irány a munkahely. Az autó a városban uralkodó helyzetnek (útfelbontás, baleset, akármi) megfelelõen kiválaszt egy útvonalat, és elindul. Minden idõpillanatban ismeri a saját helyzetét, és tudja, tudhatja, hogy az elõtte lévõ keresztezõdésekben mikor haladhat át. Ha menet közben megváltoztatom az útvonalat, akkor természetesen ennek megfelelõen új útvonalat keres. Miután elértem a célomat, kiszállok, az autó pedig egy közeli parkolóhelyen várakozik. A lényeg azon van, hogy mindezt egy nagy rendszer részeként teszi. A keresztezõdésbe érve "közli" a többiekkel, hogy õ most balra fog fordulni, a többiek pedig ezt tudomásul veszik. Ez egy automatizált vezetésnél kicsit több.
Nem értek egyet. Szerintem igenis van létjogosultsága egy automata forgalomirányításnak. Egy olyan rendszerben, ahol a résztevõ felek (a jármûvek) tudják, hogy mit kell csinálniuk és mik a szándékai a többi félnek a forgalom általános ritmusát komolyan fel lehetne pörgetni és a balesetek számát csökkenteni. Itt nem arra gondolok, hogy 120-szal repesszenek az autók a Hungárián. Hanem arra, hogy a keresztezõdésekben minden autó "tudja", hogy mikor kell elindulnia, viszont nem hajt át a piroson, sárgán, nem fordul be, ahol nem lehet, nem áll meg, ahol nem lehet, stb. Azt is "tudja" minden autó, mikor ér a keresztezõdéshez, érdemes-e még nyomnia a gázt, vagy inkább lassítson, tudja, hogy az elõtte lévõ fékez, lassít, gyorsít, lekanyarodik, akármi. Remekül meg lehetne csinálni, persze megfelelõ jármûvek és infrastruki nélkül nem megy.
Mitac Mio 170 + IGO 2006 EU. Ezt "walk" uzemodban hataroztam meg, maszkaltam az udvaron, felvettem az utvonalat utana az alapjan probaltam visszamenni, stb stb. Amugy vhol olvastam errol a szamitott pontossagrol, es abban is hasonlo aranyszamot irtak. Erdekesseg: 2 db Mio 170-es ugyanazzal az IGO-val egymas melle teve sem produkal hasonlo eredmenyt. Mind pontossagra(+/- 1-2 m), mint koordinatara ertve. A pontossag SIRF protokollban mintha kedvezobb lenne...
Nekem is SiRF Star III-as vevõm van. Nem írtad, hogy milyen sw-rel és milyen eszközzel csináltad. Nekem egyébként semmi bajom az érzékenységgel. Azt a 1,5-2 szeres szorzót nem írom alá.
Most erre mit mondjak? Azért van az embernek szeme, hogy lásson, és azért ember vezeti az autót, nem pedig egy GPS-es térképszoftver, hogy pl. ilyenek ne fordulhassanak elõ. A navigáció nagyon jó és hasznos, de figyelembe kell venni, hogy csak tájékoztatást ad, nem kell vakon követni.
Nem a pontos atomorak miatt lenne pontosabb. A GPS pontossagot az europai Egnos(?) muholdakkal akarjak korrigalni, "katonai" pontossagra. Van is fenntartasuk az amcsiknak ezzel kapcsolatban. Minden esetre a GPS eleg pontos igy is. Apropo: a geodezia mereseknel hasznalt GPS muszer -allitolag- cm-es pontossagot tud.
Ha megfigyeled a nyil alatt(mellette) van egy szurke pont. A nyilat mindig a legkozelebbi utra helyezi(ki lehet kapcsolni), de a szurke pont a valos(mert pozicio) pozicio. Foldutat akartam bevinni 1x az adatbazisba, es amikor visszafele jottem, le tudtam ellenorizni a pontossagat. A foldut ugyanis vissszafele is ugyan az volt:) SiRF Star III-as vevom van. Tapasztalatom szerint ejszaka a legjobb a vetel a Nap-szel hianya miatt. Nagyon impozans, amikor 5-8 meteres pontossagot allapit meg mondjuk az IGO, de ugy vettem eszre, ezt az erteket 1,5-2 vel be kell szorozni a valos pontatlansaghoz.
Ha vezetek, akkor az IGO-t használom navigációra. Vagyis amit írtál, az ebben az esetben értelmetlen, mert a térképen lévõ útra pozícionál. GisRussa-t használva, térkép nélkül megoldható lenne a dolog, de sokkal jobb megoldás, hogy csak egy helyben állsz. A mintavételezés mp-ként történik, és a pozíció eltérés max 1-2 méter. Persze sok múlik a GPS vevõtõl, meg a mûholdakra való rálátástól.
#1,#2: Igen, ez akár hiszitek akár nem jó dolog, bár nektek olymindegy. -.- #3: A hadászati célokra készítet GPS-ek sokkal pontosabbak, mint a kereskedelmi forgalomban lévõk. Azt hiszem ~1m a szórása. #4: Az egyáltalán nem biztos, a hiba a kimenetben volt jelentõsebb, szóval kis átalakítással megoldható, az elv nem változott. #12: Publikációjukban nincs benne? Amúgy engem is érdekelne. Gondolom ez már az atomi szökõkút elvén mûködõ óra volt (mivel ha jól tudom ezek a lézerhûtéses órák a legpontosabbak), szóval a detektor-nál vagy az után keletkezhetett a hiba.
Végezetül mindenkinek ajánlanám fizikaprofesszorom legelsõ elõadásának az anyagát:
Itt megkeresed: Fizika informatikusoknak 1. (FBN110MIE) ott katt a segédletre, a Hosszúság és idõ mérése link alatt lesz egy pdf file (~12Mb) amibõl kiderül, hogy hogy mûködnek az atomórák, és hogy ez miért is jó nekünk.
Az csak az sajat maga altal szamitott pontossag. Az, hogy valojaban milyen pontos nehez megmondani. Probald ki: vegyel fel vele 1 utvonalat, es vezess vissza rajta. Nagyobb lesz az elteres mint amennyit a PDA kiszamit.
A forgalomirányítás más dolog. Te azt hiszem egy automatika által vezérelt autóra gondolhattál. Az szerintem is baromság, de azt egyébként is másképp tervezték megoldani - az úttestbe, illetve az út mellé, valamint az autóba telepített érzékelõk, jeladók segítségével. Voltak is ilyen kisérletek.
Hogyan lehetséges "frekvenciát" kibocsátani? A frekvencia egy jellemzõ, és nem pedig egy kibocsátható dolog szvsz.
Nekem nem egyértelmû ez a hír. Ha 2004-ben jöttek rá, hogy az atomórák nem olyan pontosak, mint gondoltuk, akkor ezzel a mostani korrekcióval most javítottak egyátalán a 2004 elõtti vélt pontossághoz képest, vagy sem?
"A Physical Review Letters szaklapban megjelent tanulmány az egyetem harmadéves fizika szakos hallgatója, Kyle Beloy nevéhez fûzõdik."
Nálunk ez valszeg nem így lett volna...
De arra az utópista tervre még nem, hogy a forgalom majd egyszer automatikusan lesz irányítva GPS segítségégvel, arra még nem. Arra kb. 10cm-es pontosság kéne. (egyébként az ötletet meg baromságnak tartom.)
Informatika és tudomány
