Voldemort, kedves... Elõször is, egy gyerek nem tud a világról eleget ahhoz, hogy eldöntse a maga leendõ pályáját. Én pl. orvos szerettem volna lenni - a szüleim támogattak is -, és csak gimnáziumban jöttem rá, hogy csapnivaló orvos lennék, mert nem fekszik nekem az a munkamorál, ami egy jó orvostól elvárható (nem szeretek azonnal dönteni, nem bírom a stresszel elegyített felelõsséget, stb). Magyarul, csak a felnõtt (vagy annak közelében lévõ) személyiség tud dönteni saját maga felõl, gyerek nem - addig pedig meg kell adni neki a minél szélesebb körû mûvelõdés lehetõségét, hogy majd amikor dönt, sokféle irányt láthasson maga elõtt. És mert a gyerek csak úgy magától nem akar minél szélesebb körben mûvelõdni, hát kötelezni kell rá. Másodszor: hogy a világot valamelyest is érthesd, ahhoz szükség van a mûveltségre... persze ha neked ez nem igényed, és nem akarsz tovább látni az orrod hegyénél, lelked rajta. De a magad szellemi sötétségébõl ne gyárts ideológiát.
Mert pl hiába hájper az iskola ha otthon bottal vernek :)
De amúgy az is igaz hogy az iskola-család-én-diákközösség egy elég komplex rendszer, amelynek egyik részét sem ragadhatjuk külön ki a képletbõl.
Szerintem ha az isolában megtanulsz tanulni és akár autodidakta módon akkor már elérte a célját. Ha tudsz magad elé kitûzni célokat és megtanulod hogy hogy érd el akkor már elérte a célját. Persze mindenki más célt tûz ki magának. Van aki megelégszik könyebb célokkal. Nem mindenki rendelkezik ugyanakkora tálentummal én ezt vallom, de nem mindegy hogy mennyit hozol ki magadból. Kétkezi munkásra is szükség van, ezt senki ne tagadja.
assdf pontosan úgy van, ahogy látod. Az ország fetreng a hülyeségtõl, a buta beképzelt emberektõl, és lelkileg sérült emberek mászkálnak az utcán, mert a tanárjai kikészítették. És a tanárokat is az õ tanáraik, és így tovább. A tudás elszáll, mint a szó, a tanárok is lapról tanítanak, megjátszák az objektív felnõtt szerepét, közben meg bizonyos gyereket utálnak, bizonysat szeretnek. Bûzlik az egész ország, és lassan szépen eltûnik a pokol fenekén.
Nyilván, de én inkább azt tapasztalom hogy mind az általános müveltség mind a szakismeret közelit a nullához, szóval eltaláltuk szarva közt a tõgyét. Mert az ált. müveltség unalmas a legtöbb diáknak, szóval oda se figyel, vagy maximum bemagol, de ebbõl nem lesz tartós tudás, a szakmai ismeretre meg a másik miatt sokkal kevesebb idõ/energia jut, igy az meg szintén nem marad meg a diákokban, vagy csak nagyon hiányosan, és késõbb bizony ebbõl óriási szivás van a felsõokatásban illetve a munkaerõpiacon. (ez rendesen meg is látszik a magyar társadalmon, illetõleg a gimiseket meg úgy hajigálják ki a felsõoktatásból, hogy a lábuk se éri a földet)
De ha más emberekkel akarsz beszélgetni, akiknek például nem ua. a munkájuk, akkor igenis kell hogy legyen valamilyen fokú általános mûveltséged. Amugy pedig gimnáziumban/általánosban nem tanitanak annyira sok felesleges dolgot. Egy osztályba pedig nem 1 ember jár (bármily meglepõ lehet nektek), és ami neked felesleges, lehet hogy másnak hasznos. Az pedig, hogy a nõi tanárok csak magolni tudnak... hát aki ilyet állit nagyon el lehet szállva magától, ha ilyet ki mer jelenteni. "Aztán meg vinnyognak hogy csend legyen, meg szaktanári. " Most komolyan melyikõtök tudna figyelni/tanitani zajban, ordibálásban?
1,Az elméleti részeken igen, de a gyakorlati teszteken már rég kiestünk az élvonalból. 2, hát ha szeretnél dolgnozni, és jó sokat keresni, akkor igenis szakbarbárnak kell lenned. Mindig ezzel az általános müveltség dumával jönnek a tanárok, de ha elmész dolgozni, akkor az állásinterjún csak 1-2 dolgot fognak kérni de ahhoz nagyon érteni kell. (saját szakterületemnél maradva -informatika-. azt fogják kérdezni hogy pl. c-java-html-t mennyire vágom és magyarázhatom én hogy bioszból v irodalomból milyen jó is voltam, nem fogja õket meghatni...)
Nézzétek meg a fizika/kémia/matek stb. diákolimpiák eredményeit. Az elsõ 5-ben szinte mindig ott vagyunk. Olyanok elõznek meg, mint Kína, USA, Oroszok (ahol ugyebár kicsit több ember él).
Aztán ilyeneket olvasok: _rossza a tanár mert rászól a diákra_ aztán meg _nem tud fegyelmet tartani_ ??? A legjobb tanáraim azok voltak, akiknél teljes kuss volt az órán, ha kellett telekarózta az osztályt, de utána legalább lehetett figyelni. Szokták volt mondani: "az iskola nem demokratikus intézmény". Amit meg a gimiben tanultunk az nélkülözhetetlen ahhoz, hogy értelmes ember légy. Sõt. Igen, alapmûveltség. Vagy legyenek szakbarbárok?
béke
Heheh a nõkkel teljesen egyetértek. Folyton csak magolnak, az anyagot amit tanítanak azt is magolással táplálták magukba. Aztán meg vinnyognak hogy csend legyen, meg szaktanári. Jellemtelen gerinctelen alakok és gyerekeket nevelnek? a nõk nem bírnak irányítani és kicsi az erkölcsi érzékük is.
a másik viszont, lapaleves, hogy a kreativitás nagyban függ attól, hogy mennyire bontakozhat ki a gyerek az órán, ha csak kussol, mint mindig, akkor elvész a kreativitás. Letapossák a magból kihajtó virágszálat. Amúgy meg látom te szart se nézel ki az emberbõl, szted nem tudja mi a jó, nem képes dönteni. Nagyon is sokan vannak akik képesek dönteni önállóan, de mindenkiben belül ott van, hogy tudja mi a jó. Csak a szülõk és tanárok ezt nagyon mélyre letapossák. Maradtál volna inkább a kommunizmusban, oda való a szemléleted.
Véleményem szerint is a 10 éves gyerek még sok mindent nem tudna eldönteni. A magyar oktatásról meg annyit hogy az amit írtatok többen is, hogy jó alkalmazottakat képeznek, az egyik órán csak ülni kell és kussolni, máshol meg nem ragad rád semmi. Na errõl annyit, hogy én egy mûszaki szakközépiskola utolsó évét tiprom, és egy mûszakis beállítottságó ember télleg kussba van törin meg magyar-on, mert ott néha hülye a tanár és hajlamos arra hogy bemosson a gyereknek egy-két cekát, de ezzel ellentétben lehet egy fizika vagy matek órán is kussba maradni, de ott már azért mert érdekel a dolog. Az megint más, hogy ez a szakosodott iskolákban jellemzõ, szóval a nagy tudású gimnazistákkal minden mocskot beetetnek aztán azt se tudja, hogy mit tenne az érettségi után, talán elmegy valami ügyvezetetõ projectvezetõnek vagy valami más kitalált szakmát megtanul ami nem is létezik :) A másik, és nagyon aggasztó, hogy baromi sok nõi tanár. Mint azt tudjuk "kevés" értelmes nõ van (akinek nem inge ne vegye magára) aki érti is azt amit mond. Az elsõ ez lenne amin változtatni kéne.
azért a "10 évesen megbeszélem a szülõkkel mit akarok" szvsz kicsit bátor... az iskolában bizonyos módszertani tantárgyak igen sokat lendítenek a gondolkodásmódon, még akkor is ha a tanár nem üti meg a szintet. irodalmon meg történelmen lehet vitatkozni persze.
gondolom amúgy régen rossz, ha egy tanár képességein múlik, hogy valaki kreatív lesz-e vagy sem.
persze bármelyik szülõ megteheti, hogy hagyja a gyerekét átbukdácsolni a hat elemin, a kubikolást is lehet kreatívan meg becsülettel csinálni. hajrá.
"Én tudtam mi a jó nekem. És mindenki tudja mi a jó neki."
Na, ez egy hatalmas tévedés. Sok ember még felnõttként se tudja, hogy mi a jó neki.
Az iskola rendszer elavult. Az iskolában arra tanítanak, hogy nehogy hibázz, ha hibázzol 1 es, pedig a hibákbl lehet tanulni, etc. És még valami, az iskola egy dologra tanít meg, hogy, hogyan legyél jó alkalmazott. Nem arra, hogy gazdag, sikeres légy, dehogy, csak egy jó "hangya" legyél...
A másik próbléma a következõ: a mai iskolákban már kevés a pedagogus és egyre több a tanár. A pedogogus nekem azt jelenti, hogy szereti amit csinál, és azon van, hogy átadja a tudását, élmény vele az órák. A tanár pedig az aki azt mondja, nem tudod kiscsákó nem érdekel, 1 es, menj az igazgatóhoz etc.
Szóval lenne mit javítani az iskola rendszeren, ez tény... de inkább most felkellek az álomból: )
Én tudtam mi a jó nekem. És mindenki tudja mi a jó neki. Az, hogy mi a jó az elnyomó társadalomnak, azt meg a szülõk tudják. Ezért is MONDTAM, hogy a szül és a gyerek közös döntése legyen. De ha az egész oktatási rendszer megváltozna, ha megváltozna a hatalom, akkor sokkal könnyebben meg lenne valósítható ez.
Amúgy meg általános mûveltséghez nem kell a tanítók agybutító makogását hallgatni, hanem fogom és elõveszem a könyvet, abban minden megvan logikusan, rendezetten.
Hát ezekre a problémákra lenne megoldás, ha monnyuk nem úgy nézne ki a számítógépes oktatás, hogy a délután mindenki a netrõl tölti le a HF-et, hanem pl a töri oktatásnál pl a szalamiszi csatát VR-ben játszanák le. A fiúk beállhatnak kardozni field opsnak, a lányok meg kötözhetik közben a sebesülteket medic-ként. Kémia órán a vasgyártást meg egy VR vasöntödében néznék meg és nem csak a folyamatábrát bámulnák, ami aztán marha informatív tud lenni egy gyerkõcnek.
Erre adhatnának pénzt a kormányék nem arra hogy gazdagék sulineten vásárolják meg a digitális fényképezõt.
"És aki oly erõsen, véres fogakkal védi a kötelezõ oktatást, ugyan mire emlékszik az ember magyarból az általános- és középiskolából? Vagy kémiából, földrajzból, fizikából, bármi másból? Töredékekre."
Tudod, ezt hívják általános mûveltségnek. Amit te akarsz, azt meg funkcionális analfabetizmusnak. (Most komolyan: 14 vagy 18 évesen ki tudta BIZTOSAN, hogy mit akar az élettõl? Akkor mit akarsz 10 évesen eldöntetni?)
Sõt továbbmehetünk? Miért járunk iskolába? Az elsõ 2 év hasznos, szorzunk osztunk, összeadunk kivonunk, megtanulunk írni olvasni. Ha kicsit átalakítanák az oktatást, akkor azt mondom, jó hogy kötelezõ az elsõ két év. A többi viszont sztem bolondság. Sõt, a 6 évesen való iskolakezdés is túl korai. Legyen 8 év a kezdés. Miért kell egy 6 évest arra kényszeríteni, hogy ott rohadjon a padok közt olyan fiatalon? Szóval ha kb 10 éves, megvan az elsõ két osztály, szabadon dönt, akar-e tovább tanulni, és miket akar tanulni, szülõi megbeszéléssel. Így õ választja ki, mit fog tanulni. Ez a választás már tartalmazza az õ lénye egy részét, már immanens a tárggyal, így lelkiismeretesebben is áll hozzá, és nagyobb sikerrel is veszi, hiszen nem kényszerítették.
És aki oly erõsen, véres fogakkal védi a kötelezõ oktatást, ugyan mire emlékszik az ember magyarból az általános- és középiskolából? Vagy kémiából, földrajzból, fizikából, bármi másból? Töredékekre. Mégpedig azokra, melyekhez érzelmek társultak, mellyel élménye volt az embernek, s nem csak hallotta. A kulcs az oktatáshoz a szabad választás lehetõségének megadása, és az élményekkel teliszórt tanítás.
Ha már itt tartunk, akkor itt bizony komoly gondok is vannak. Rengetegszer tapasztalom, hogy a tanár ismer egyféle megoldást (például programozásból) és mivel egyébként hülye hozzá mert csak gyorstalpalón végezte, ezért aki máshogy oldja meg az egybõl le van tojva de legalábbis 1-2 jegy minusszal indul... Igy aztán a diákok nem kreativak lesznek hanem hülyék, mint a tanár. Persze tisztelet a kivételnek és általában azok a tanárok akik elõtérbe helyezik a diákok kreativitását elég nagy népszerüségnek is örvendenek a diákok körében.
Másrészrõl meg a magyar oktatás valamiért nem képes feldolgozni azt a tényt, hogy van olyan hogy internet meg google és folyamatosan a lexikális tudást probálja a diákok fejébe tömni, miközben a gyakorlati teszteken a magyar diákok katasztrófálisan teljesitenek évrõl évre, mivel nem tanitják meg õket használni a tudást.
A tanár a hibás. Hiszen ha unalmas az óra, akkor tennem kell valamit.A tanár diktatórikus hatalma ellen fel kell lépnünk a saját magunk létvédelme érdekében.
Az osztályfõnökünk meg tudta hogy mindenki utálja, dehát ezt se vette komolyan, mint semmit. az órákon kajáltunk, beszélgettünk, levelezgettünk, így éppen i lehetett bírni az iskolát, de attól függetlenül mindig utáltam suliba járni.
Az soztálytársaim folyton szekálták az egyik fiatal férfi tanárt, imrusozták, stb.Kiröhögték )
meg egyszer a kémia tanárunk fogta és kivágott egy fiút a terembõl :) kicsit bepipult rá.
ettõl okosodnak a népek, ettõl nem döl sötétségbe A Világ. :D
Nekem voltak beszólásaim, amin elkezdtek röhögni a többiek. Elég volt egy- egy mondat, és a tanár máris morcos lett és elkezdett idegeskedni. Ilyen szánalmas bagázst :)
Elég ha érzi az ember, hogy érte van elmondva. :) mondjuk ez kétoldalu
Jaja, a legjobb elõadásunkon az elõadó általában elõre megkérdez minket, hogy mi lehet a válasz, és csak azután magyarázza el. Ezzel gondolkodásra késztet minket, nem pedig magolásra.
"Azért érdemes belegondolni a magyar oktatásba, iskolarendszerbe. Gyerek elõrenéz, kussol, nem beszél nem forgolódik, jegyzetel, bólogat."
Jobb iskolakban azert a tanar/diakok orai beszed aranya valahol 2/1 aranyban all. Ez azt jelenti, hogy a diakoknak bele _kell_ szolniuk az oraba (persze a tanar iranyitasa alatt) Mindenki jobban odafigyel ha van ra esely, hogy par perc mulva valaszolnia kell egy keresztkerdesre vagy velemenyt mondhat az anyagrol.
A cikkrol meg annyit, hogy a felismeres nem uj. Az mit-s kutatasokban mar kb. egy evtizede hasznaljak az automatikus interaktiv tanulast. A cikkben emlitett kutatok is csak annyit tesznek hogy nem csak a felismeres, hanem a verzerles is kepes tanulni. (az algoritmus kereskedelmi felhasznalasara egy pelda a roomba szobaterkepezo rutinja, tehat nem uj az otlet...)
Azért érdemes belegondolni a magyar oktatásba, iskolarendszerbe. Gyerek elõrenéz, kussol, nem beszél nem forgolódik, jegyzetel, bólogat. bravó! így tenyésztik ki a legsötétebb emberfajt a világon, és pont itt, magyarországon! pusztuljanak a tanárok!
Ja, volt az egész írásodban egy szó, ami azért érdekessé teszi a kérdést. A "megfelelõ" - ugynis épp ez az, amit be kell táplálni, illetve amire az élõlények általában a vágyaik által képesek.
Mi a tudás, mi a tanulás valójában? Az, hogy létezik egy elvont rendszer, ami a környezõ világgal térben/idõben/tulajdonságokban szinkronban van, annak mintegy leképezése, térképe.
Ilyen leképezésre a környezettel való szinkronba kerülésre már nagyon egyszerû rendszerek képesek, mert a hatékony intelligens mûködés nem annyira egy belsõ feldagaszttott adatbázis kérdése, hanem hogy egy adott környezetre a rendszer megfelelõen reagáljon, ilyenkor sokkal kevesebb adatot kell a rendszeren belül tárolni. Pl a nappal és az éjjel váltakozása olyan külsõ információforrás, amihez szinkronizálódnak a rendszerek, élõlények, de mivel ezek elég állandó dolgok a természetben semelyik élõlénybe nincs beépítve stabilra egy ilyen impulzusadó öröknaptárral kiegészítve. Fölösleges. Ilyenkor az infó a környezetben tárolódik.
Továbbá pl. hol van az emberi intelligencia határa, ha internetet is használhatsz?;)
Amíg ember ember ellensége, addig a robot is az ember ellensége. Én nem vagyok odáig a robotfejlesztésekért addig, amíg az erkölcs és a technika fordított arányban áll és "menekül" egymás elõl...
Mikor lesz mesterséges inteligencia inkább azt mondanák meg! 10-20-50-100 év múlva?
Majd akkor is erdekelni fog, ha neked kell nekik olajat cserelni? :) Amugy a cikk is irja, hogy nem tul bonyolult kiserlet, tehat tenyleg nem nagy 'kunszt', de attol meg fontos, mert pl a loebner dijat is csak chat-robotokkal akarjak megnyerni. Az pedig nem csinal mast csak visszakohog nehany regi beszelgetest. Itt legalabb kimutattak, hogy a robot egyszerubben tanulja meg, mi az a kocka, ha kolcsonhatasba lephet vele, es nem csak 1000 darab kepet mutatnak rola.
Ezek kitaláltak valami matematikai formultát amit rá tudtak húzni az eredményekre. Gondolom ez elég bonyolult ahhoz, hogy ne akarja senki ellenõrizni, így aztán megint sikerült igazolni x ember 1 éves munkáját, és zsebrerakni a sok kutatói lóvét. Amikor háztartási robotom reggel felöltözteti a gyerekeket, elõkészíti a reggelit, kitakarít és megfõzi az ebédet amíg dolgozni vagyunk, megvarja a lukas zoknimat, és kimossa a család szennyesét, akkortól érdekel a robotika. De azthiszem ettõl még nagyon messze vagyunk, és amíg ilyenekre költik a pénzt, addíg ott is maradunk.
"mivel az evolúció úgy alakította a testet és az agyat, hogy azok egymással együttmûködve fedezzék fel a világot." és ebben mi a kunszt? de tényleg, ha valaki tudja hogy ez miért nagy szám, írja le, mert ez kábé olyan mint a 2*2
Na ez innentõl kezdve nekem baromi sötét. Ha megépítek egy robotot, akkor a tervezés-építés során meghatározom, hogy milyen információ honnan, hova, milyen gyorsan, milyen célból. Akkor most mit vizsgáltak ezek az okosok? Vagy ezek már fejlõdõképes neuronokkal vezérelt izék voltak? Nem úgy tûnik...
Informatika és tudomány
