("tranzisztor-szinten" -> szóval úgy tudom, ez egy kapcsolástechnikai újítás, nem arról van tehát szó, hogy valami új anyag "bekeverésével" hirtelen 2x gyorsabb lesz a meglévõ áramkör. Egyébként azt hiszem, ez a technika már a Cellben is felhasználásra került, különben jóval többet fogyasztana.)
"csak esetleg egy kis idõbeli elõny (néhány hónap)."
Annál azért több: eléggé át kell tervezni hozzá a dolgokat tranzisztor-szinten. (A funkcionális egységek nagyjából megmaradhatnak.) Szóval ez inkább egy Core3-ban jelenhet meg. Sõt, mivel már azt is javában tervezik, kérdés, felbolygatják-e ilyesmivel. Fõleg ha az AMD sem teszi bele a köv. genbe.
"Az a "bár elég sokmindenre" manapság általában arra elég, hogy csõdbe vigye a céget :) nem vesz az USA-ban, EU-ban senki sem tegnapi technológiát - tegnapi teljesítményt."
Ezt nem így kell nézni - és mutatni! :) Egy 2D v. 3D grafikus munkaállomáson jól ki tudják használni pl. a Cellt, és kevésbé számít, hogy az általános teljesítmény csúcs-e v. mai közepes. (2-3 Cell esetén, vagy sima procival-procikkal keverve meg már nem is lesz közepes.) Így effektíve nagyon gyors gépet kapnának, illetve a user is ezt tapasztalná.
"Nos, az IBM nemrég jelentette be, hogy kifejlesztett egy technikát, amivel a Power procik fontos belsõ részeit 2x-es órajelen (4-5GHz-en) tudja járatni, túlzott hõtermelés nélkül, amivel közel dupla teljesítményt hoz ki egy szál futtatásánál is!"
Csak a cross-license (cross-patent) szerzõdések miatt ugyanez holnap meglesz az Intel-ben is és az AMD-ben is... tehát a fejlõdés sz OK, de nem lehet kizárólagos, csak esetleg egy kis idõbeli elõny (néhány hónap).
Az a "bár elég sokmindenre" manapság általában arra elég, hogy csõdbe vigye a céget :) nem vesz az USA-ban, EU-ban senki sem tegnapi technológiát - tegnapi teljesítményt. Ami fogy az a 80% a max-ból, alatta is kevés fogy és felette is, mégis a felette fontos mert jól marketinget lehet körülötte építeni.
Nos, az IBM nemrég jelentette be, hogy kifejlesztett egy technikát, amivel a Power procik fontos belsõ részeit 2x-es órajelen (4-5GHz-en) tudja járatni, túlzott hõtermelés nélkül, amivel közel dupla teljesítményt hoz ki egy szál futtatásánál is!
Egyébként JIT emulátorokkal (amik futtatás elõtt kisebb-nagyobb programrészeket konvertálnak át a natív utasításokra, és azt egyben futtatják) elég szép eredményeket lehet elérni, messze megelõzve a régi típusúakat (amik egyenként emulálják a másik utasításait, töredék teljesíményen [1 utasítás -> több utasítás az emulálás]).
1db Cellre épülõ személyi számítógépek általános feladatokban nem lennének csúcstartók, az bizti (a mai közepes szintet ütnék meg ebben). Bár ez is elég sokmindenre. Ha számolni kell, akkor persze megmutatná, mit tud. Pl. egy Photoshop Cellre optimizált effektekkel elég jól elfutna rajta... De lehetne 2-xdb Cell is benne, vagy x sima proci + y Cell, stb.
Még azt nem tudjuk, hogy a Apple kizárólagos szerzõdést kötött-e az Intellel, vagy ha akar, építhet még PPC alapú (azaz pl. Celles) gépet.
Persze lassacskán az Intel és az AMD is csinál Cell-szerû x86 variánst, már megvannak a tervek. Bár addigra a Cell akárhány is kijön, több CPE és SPE maggal.
Azért mert lehetetlen. A PPC is azért nem sikerült. Ugyanis az x86-nél nem a teljesjtmény a gond, egy POWER sem érezhetõen gyorsabb (ha egyáltalán) egy csúcs Opteron-tól vagy Xeon-tól, ugyanígy az Itánium 2 sem, amely egyébként emulálja az x86-ot (tehát éppen ezt az utat választotta, sõt az Intel annak idején azt jelentette ki, hogy "bolond az aki az x86-ot akarja 64 bitre bõviteni...", a Cell sem gyorsabb mint General Purpose CPU. Az x86-al az a baj, hogy CISC nem RISC (vagy inkább az volt a baj), mert most már amikor inkább valami hibrid és amikor a fejlesztéseknél az abstrakción van a hangsúly, ez nem is annyira fontos, azért is most nem hiszem, hogy az x86-ot már a közeljövõben le lehetne cserélni.
Ami az Apple Cell vagy inkább non-Cell stratégiát illeti, most te mit szeretnél jobban egy Duo vagy Quad procis gépet (vagy ha 2xCPU mint a Mac Pro akkor Quad vagy 8x magos), vagy egy Single magos Cell-t amelynek van 8 olyan magja amit általában floating point-nál szuper, de az átlagusereknek nem sokat ér. Ugyanakkor az Intel fejlesztések biztosítottak (és rohamos a tempó), van alternatíva is az AMD-ben, és olcsóbban kaphat nagy mennyiségben. A Cell esetében ez mind nagy kérdõjel alatt van, függetlenül, hogy maga a proci jó.
A PPC-t így indították, még a 486/PI-es idõkben, csak a projektben együttmûködõ cégek (AIM - Apple/IBM/Motorola) közül valaki mindíg elszabotálta a köv lépcsõfokot.
Ha most az Apple nem az Intelt választja, hanem a Cell-t, valszeg simán szerezhetett volna elég jó részesedést a videoediting, játék ill még néhány más részterületen. De az x86-ra szavazott, ami így tovább erõsödött. Ahelyett hogy forradalmat csináljon, a biztos +5% piaci részesedésre szavazott.
Sztem egy teljesen új processzor, és gép annyival erõsebb lenne az x86-nál, hogy képes lenne az x86-os alkalmazásokat futtatni jól (emulátorral), és akkor még váltani se kéne rögtön, végülis kompatibilis lenne. Ezt miért nem csinálják így?
Az x86-nak (illetve a PC-nek) az a fõ baja, hogy eredetileg nem komoly procinak tervezték. Senki nem gondolta volna, hogy még 30 év múlva is használják, ráadásul milliárdos nagyságrendben. A PowerPC-t sokkal késõbb tervezték (csak fele olyan idõs), ezerszer fejlettebb technológiával, és a már kialakult PC piac méretéhez igazítva. Nem csoda, hogy kevesebb nyûgje van.
Melyik idõben? A 8-bites korszakban? Akkor talán nem, csak úgy a 16(/32) bites korszak bekövetkeztével... :) Tényleg elképesztõ, hogy még mindig itt van az x86, éppen a flexibilitás hiánya miatt! Nem? Ugye minden váltásnál újra kellett írni mindent, hogy kihasználhassuk az új dolgokat (8-16-32-64 bit, ilyen-olyan módok, korábban lapozás, stb.). (Ez nem keverendõ a Win16-Win32 váltással, bár részben arra is azért volt szükség, mert jópár dologban különbözött a 16 és 32 bites mûködés, kicsit hasonlóan, mint most a 32 és 64 bites. Mindez nem kellett pl. a PPC esetén.) Igen nagy fejlesztési pénzek kellettek ahhoz, és mindenféle bonyolítás, hogy oda jussanak vele, ahol most vannak. A kompatibilitás is nagyban közrejátszott, és a wintel birodalom ereje, hogy ma is ez a mainstream, és nem valami újabb, eleve modernebb procicsalád. Én inkább a Powert/PPC-t nevezném flexibilisnek, mert azt eleve flexibilisnak tervezték.
Elsõ lenni nem könnyû. Ugyanakkor a konkurencia már kikerülhette az elsõdleges "hibákat", míg az Intel próbálta a kompatibilitást megtartani. Különben az architektúra nem volt rossz abban az idõben. És késõbb is pl. az i860, i960 architektúrák rémesztõen jól sikerültek, persze ez a piaci sikerhez nem volt elég. Mindenesetre az architektúrájuk fõ ereje a flexibilitás ami egyébként elképesztõ, hogy egy viszonylag kezdetleges architektúra ennyire alkalmazkodni tudott és nem csak lépést tartani a fejlõdésel, hanem gyakorlatilag megmaradni mint uralkodó a piacon.
Talán nem lehet különféle adatokat, pl. videót feldolgoztatni vele? Vagy gigabit lanon keresztül nagyobb adatstreameket? Mivel vinyó is van, a Cellben meg MMU-k, virtuális memóriát is be lehet vetni. De mi pl. korábban elég összetett sceneket rendereltünk 32-64MB rammal is. Persze nem városokat. Apropó, város, láttad már a PS3-as Getaway demót? (De, az real-time volt!) Mellesleg van ott még egy GPU is, programozható shaderekkel, és +256MB vrammal. (Adatokat is lehet ott tárolni.)
Institutions can't create anything, individuals do. Szóval ez magától érthetõdik. Persze nem szabad elfelejteni, hogy a cég azért fontos, mert összeköti a megfelelõ erõforrásokat és serkenti a sikeres munkát. Az Intel ezt jól tudja csinálni az nem kétséges.
Szépen összefoglaltad. Megjegyzem, tudtommal a g80 kis procijai pár egyszerû mûveletet tudnak, és mindent ezekre kell lebontani, a trigonometria és hasonlók meg textúrákba tett táblázatokkal mennek. Ezzel szemben az SPE-k tudják a teljes PPC+VMX utasításkészletet (persze adott esetben megkötésekkel).
A cell es a playstation alpu linux jo megoldas sokmindenre, de az altalanos feladatokban csak egy vele azonos sebessegu egymagos processzorral er fel. Ha valaki kihasznalja az spe-ket is (gyakorlatilag gyors dsp-k), akkor van eselye jo teljesitmenyre, viszont ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy mindent alacsony szintu c-ben vagy assembly-ben kell megirnia, ami a legtobb uzleti feladatra nem eri meg. Viszont otthonra, media szervernek es/vagy bongeszesre, esetleg alap irodai munkakra megfelel. Specialis vektorszamitasokra pedig tokeletes.
Az nvidia uj kartyaja pedig rendesen programozhato dsp-ket tartalmaz, csak meg bonyolultabb a programozasuk a szal idozitesek miatt. Viszont azok is altalanos celuak, csak meg erosebben parhuzamositottak. A cell spu-k 1 orajeles lokalis rammal vannak felszerelve, ezert viszonylag gyorsak linearis algoritmusokban is, amig az uj nvidia shader processzorok azt hasznaljak ki, hogy sok szal van es mindig azt futtatjak, ami eppen keszenletben van (ready), tehat nem var memoriamuveletre. Igy egy-egy szal lassabban fog futni, mint a jelenlegi kartyakon, viszont az osszteljesitmeny megno. Ilyen cpu volt annak idejen a xerox alto-ban is (ezert tudta 30 evvel megelozni a korat), es most ilyen a sun niagara. Az nvidia egyebkent mas celra is szanja a processzortombot, mint videokartya feladatok, ezt jelzi a ramdac-ok kiszedese, es egy specialis i/o porton torteno csatolasuk. (az sli funkcio is ezt hasznalja) Innen mar csak egy lepes a kimenet nelkuli processzortomb gyorsitasi celokra. Programozasra ott van az uj c szeru shader nyelv. (nagyon hasonlo a cell spu-k nyelvehez)
"Csütörtökön lesz 35 éve, hogy az Intel elkészítette a világ elsõ mikroprocesszorát, amely új fejezetet nyitott a számítástechnika történetében."
Az a gáz, hogy a cikk is arról beszél, hogy Intel így meg intel úgy, miközben helyesebb lenne úgy fogalmazni, hogy azok a mérnökök akik a mikroprocesszor kifejlesztették épp ekkor az Intelnél dolgoztak.
Tudom, csak arra céloztam, hogy a fejleszések is abban az irányban összpontosulnak, és azért ott az árak is mennek idõvel lefelé. Ami a munkaállomásokat illet... nem tudom, de jelenleg a UNIX munkaállomások haldoklanak, a Windows itt teljes egyeduralomnak örvend, a Linux meg szerintem szerver OS marad még nagyon sokáig.
Az egy dolog, hogy mi a legtrendibb most az IT-ben, de attól még keresettek a minnél jobb számítási teljesítmény/ár arányú megoldások. Pár éve épp ezért álltak át PC-re 3D-grafikában, sõt CAD/CAM-ban is. A késõbbiekben egyébként tervez az IBM-Sony-Toshiba hármas Cell-alapú munkaállomásokat is. (Kár, hogy nem lesz olcsó.)
Rendben. Érdekes, hogy most nagyjából az adatbázisok, a webkiszolgálók (a Sun T1 is ezért lett csinálva) az ami az IT-ben trendi. Ezért veszik a hardware-t és ezért fontos most pl. a fogyasztás, mert a Web 2.0 az a szélességet a masszívitást követeli. A Cell viszont inkább a szuperszámítógépek piacán lehet eredményes és a blade clusterok piacán, mert ez is most keresett. Gondolom, hogy a Vista feltámasztja egy picit a desktop fejlesztéseket is, de azt hiszem, hogy a Vista által érkezõ szél még várat magára, ugyanis tapasztalataim szerint az új UI filozófia amit az Avalon (WPF) lehetõvé tesz - nem a csilivili grafika, hanem a gazdagabb prezentáció, nem fog olyan gyorsan teret hódítani - A Visual Studio Orcas és a .NET 3.5 után fog majd csak igazán jó fejlesztõi környezetté válni a Vista és csak ezután lesz majd rá full feature alkalmazás, ez kb. 2-3 évig még biztos a webszolgáltatóknak és az adatbázisalkalmazásoknak ad lehetõséget a tempó diktálására. A multicore is ezért fontos, magának az otthoni felhasználónak nem igen jelentõs (mindenesetre nem sok consumer user van aki ezt jelenleg igényelné). Szerintem a Cell és az Intel teljessen más piacot céloz. Az IBM is azért készíti a POWER6-ost mert azt szánta a Xeon/Opteron/Sun-al való versenyre.
Persze a kiscégek azok használhatják a PS3-at másra is, csak a kiscégeknél az a gond, hogy nem igen áll rendelkezésükre emberállomány aki a PS3-at belõnné egy mûködõ rendszerbe. Ez a valóság amely mindég másként néz ki mint az elmélet.
1. Olvass vissza. 2. PC-ben is hasonló megoldások lesznek. Ki mondta, hogy az Intel és az AMD mindenben az elsõ? Annyi, hogy PC-n több általános mag mellett lesz néhány ilyen "matematikai" mag, itt meg fordítva van, és csak egy általános mag van, de az sokmindenre elég, fõleg hogy a számításokat nem neki kell végeznie. 3. Csak épp az adott áron kínált érték növekszik évrõl évre...
Ha ennyire ps3 párti vagy,akkor mondd meg hogy mit lehet játékon kivül csinálni? U.I:Az h 9 magos nem azt jelenti h PC 9 mag,mert ha az lenne valszeg PC be is az lenne.... Az ára annyi amennyit ér,mint mindennek....
Aham, hát azokra a helyekre tényleg nem optimális a PS3, vagy 1db Cell önmagában. Viszont az, hogy a PS3 játékra készült, nem jelenti azt, hogy csak arra jó. :) Végülis úgy is lehet nézni, egy Cell jó olcsón. Oké, kevés memória van hozzá, de ott van a vinyó, meg az 1000-es Ethernet. Szóval szerintem kisebb cégek és "hobbisták" be fogják vetni teljesítményigényes feladatokra. Igen, jön majd a Fusion 2008-ban, de akkor sem olyan teljesítmén/rugalmasság aránnyal, mint a Cell - most.
Produkciós környezetnek itt a "Production Environment"-et értem, ami nagyjából minden olyan rendszer amelynek mûködési zavara pénzveszteséggel és nem ritkán jogi következményekkel jár (bár a világ fejletebb részén). Ide persze némileg beletartozik az általad említett 3D és video produkció is, de elenyészõ százalékban. Leginkább vállalati rendszerek, document management, web és networking... na tudod már, mire gondolok, ha megáll, vagy valami zavar van akkor a pénzedbe és még másba is kerül. Röviden ez a produkciós környezet. PS3-nak ebben nincs helye, az játszani készült.
Különben én nagyon örülnék neki, ha a Cell-t pl. az alaplapokra integrálnák és akkor lenne egy írtó sexy multimédia processzor a PC-ben, habár ismervé az IBM korábbi üzleti történelmét, valószínûleg csak annyi lesz az egészbõl, hogy utat mutatnak a konkurenciának, hisz már az AMD egy hasonló megközelítésrõl beszélt a napokban, persze most még csak grafikai szempontból, de idõvel valószínüleg helyet kapnak a DSP-k is a prociban.
Mondjuk lehet olyat is kapni, hogy 1 Celles PC-s bõvítõkártya... Itt alapvetõen az x86 proci futtatja a programokat, és csak a számításokat adja át a Cellnek. De ez is több ezer dollár. Közepes cégeknek talán ez jobb választás, hamarabb is lehet hozzá támogatás kommerciális programok esetén, bár ha egyátalán lesz.
Bár itt bejön a képbe a G80 128 kis procija, de azokat nehezebb general purpose számításokra fogni (bár könnyebben, mint az elõdöket), mert túl sokan vannak, és egyenként butábbak, mint egy SPE.
Ja, hogy túl olcsó a PS3? Csak nehogy csõdbe menjen a Sony, amiatt, hogy önköltségi ár alatt adja (ha igaz), és túl sokan nem játékra veszik... Bár azért olyan nagyon sokan nem fogják másra venni, lásd Linuxosok aránya, stb. Leginkább kisebb produkciós cégek, akiknek nincs pénze BladeCenterre. Akiknek meg van, legyenek boldogok a 2 Celles, de árban sokszorosan drágább Blade szerverekkel... Igazából csodálkozom, hogy az IBM és a Sony belement, hogy csak úgy Linuxokat lehessen rátenni a PS3-ra. De gondolom, nem teljesen hülyék.
Egy sok-tagos BladeCenter már szuperszámítógépes teljesítmény, ezt ne hasonlítsuk egy PC teljesítményéhez. Ettõl még 1db Cell sem semmi, sõt. Nyilván nem tud versenyezni egy némileg(!) egyszerûsített PPC mag (CPE) egy többmagos full-featúred x86-ossal átlalános mûveletekben (pl. általános adatú adatbázis-kezelés), de attól még hétköznapi programokat vígan futtathat, és matematikai számításokban messze fölülmúlja az x86-osokat! Mit érsztesz produkciós környezeten, ha nem 3D tervezést és rederinget, hang- és videofeldolgozást, képszerkesztést? Mivel ezekben nagyon is jó lesz egy Linuxos PS3...
éljen a mikroprocesszor! [jövõ héten zh-zik a 8085-bõl.....]
Egyetértek, de pl. az IBM BladeCenterben, nem a PS3-ban. A Cell még mennyire produkciós környezetbe készült, de nem a PS3 által. Éppen ezt mondtam, hogy az IBM nem árulja $600, a Cell-er gépeket. Különben tudod magad is, hogy kedvelem a POWER architektúrát és a Cell-t is, de azt is tudod, hogy a Cell nem azért készült, hogy egymaga birkózzon az x86 legmodernabb változataival, a multiCPU-s és a Blade rendszerekben Clusterokat formálva, viszont nem látok neki ellenfelet a közeljövõben. Különben továbbra is állítom, hogy egy PS3 Linux allatt nem képes egy töredékére sem annak amire ezek a Core2 procik képessek, fõleg nem produkciós környezetben, de ezt nem a Cell kritikájának szántam, hanem annak, hogy itt egyáltalán a PS3-at hasonlították egy kicsit túl drága procihoz, amelynek ettõl függetlenül megvan a joga, hogy drága legyen.
Hm, hallottam róla, hogy volt ott is egy magyar, de még a nevét sem tudtam... Itt ugye sokáig nem volt divat beszélni a disszidáltakról, hiába értek el szép sikereket külföldön. (Nehogy túl sokaknak eszébe jusson.) Ez már a múlt, de ez a "szokás" valahogy így maradt. Mivel az irígység itt szintén nagy úr, sajnos.
Mármint az x86 is ótvar, csak leírt kiindulási alapú elterjedtség általi nagy, és egyre nagyobb bevételekbõl visszaforgatott horribilis pénzekbõl finanszírozott fejlesztések ezt ellensúlyozták egy idõ után.
Naszóval, talán az Intel csinálta meg az elsõ mikroprocit, és ezzel hírnevet szerzett, de sokáig õk csinálták a legótvarabb architektúrákat. Fõleg a Motorola klasszisokkal jobb volt. Állítólag csak azért nem favorizálták az USA-ban, mert japán érdekeltségû cég volt.
(a 4-magos persze nem P4, hanem Core2, de mindegy)
Ne beszélj félre! Na ne mondd már, hogy egy 3.2GHz-es PPC mag nem képes futtatni sokféle programot. És hogy produkciós környezetben ne lehetne használni... Dehogynem! Pont hogy 3D renderingben, video-kódolásban, stb. jön ki a legjobban a Cell ereje! 30x gyorsabban mûvelheti ezeket, mint egy gyors P4, de egy 4-magosnál is többször gyorsabb.
Azért az egészen elképesztõ, hogy a nagyon fontos magyar vonatkozást meg se említitek a cikkben
PEdig már egyszer írtatok is róla:
Visszavonul Leslie Vadász, az Intel úttörõje
2003. április 19. 20:30, Szombat - Zádori István
A chipóriás Intel bejelentése szerint nyugdíjba vonul a magyar születésû Leslie Vadász, a chipóriást 35 évvel ezelõtt megalapító csapat egyik tagja.
Vadász, a chipóriás stratégiai befektetéseivel foglalkozó Intel Capital elnöke június 1-jén vonul nyugdíjba. A 66 éves vezetõ számos fejlesztõi, illetve vezetõi pozíciót betöltött az Intelben pályája során, és egyebek között Õ irányította azt a fejlesztõcsapatot is, amely elkészítette a világ elsõ mikroprocesszorát, az Intel 4004-et még 1971-ben.
A Cell 9 magos! 1 CPE + 8 SPE. Csak a PS3-ban ebbõl 1 SPE le van tiltva (a jobb kihozatali arány miatt, ha egy esetleg rossz, nem probléma), 1 meg az OS számára van fenntartva.
Ez mire vonatkozna? Ott van a 64 bit, amit asztali környezetben még nem igazán használnak ki. A 80386 megjelenése sem vonta maga után egybõl a 32 bites alkalmazások egyeduralmát, még a Win9x széria összes tagjának kernele is részben 16 bites volt (2000-ben jelent meg a Me a 386 viszont már 1986-ban).
De az érdekeség kedvéért, az IBM a Cell alapú Blade szervereit egyáltalán nem adja olcsobban mint a Xeon alapúakat... úgyhogy ez megint más egy játékgép az játékgép. A másik dolog, meg, hogy a Cell az multiprocesszoros rendszerekben mutatja meg igazi erejét, az a 7 mag (plusz 1 általános mag = 8 mag) pedig nem általános mag, azok inkább aritmetikai magok (igy leegyszerúsítetten beszélve). Különben Linux alatt a PS3 elvégezhez 1-2 dolgot, persze nehezen képzelhetõ el produkciós környezetben, viszont azt hiszem, ilyen alkalmazásban teljesítménye is messze elmaradna a fenti Intel rendszerektõl, egyszerûen nem arra lett csinálva.
Boldog szülinapot mikroproci!
A ZX-Spectrumot, HT-t és a Primo-t, -hogy csak ezeknél maradjunk- Z-80 hajtotta. Ez persze nem intel, de... Az Intel 8008-asa és a 8080-as között született meg a Z-80. Mármint idõben. És volt egy zseniális mérnök, aki mindháromban vastagon benne volt, olyan szinten, hogy a Zilogtól a 8080 kedvéért ment vissza az Intelhez. Aztán persze lehet, hogy ez csak afféle urban legend, de jó régi, úgy '81 körüli...
Már hogy ne érdemelné meg, akinek a 999 dollár kevesebbet ér mint ez a proci az boldogan megveszi, akinek megéri de nincs rá való annak meg az egész világ és fõleg a proci megalkotója a "rodhadt kapitalista..." a hibás mindenért.
Én persze nem tartozok egyik táborba sem, ugyanis nekem a 999 dollár többet ér mint ez a proci, ezért inkább megvárom, hogy olcsobb legyen.
Ettõl függetlenül mi köze a PS3 Cell-nek ehhez? Merthogy azon kivül, hogy mint a kettõt procinak hívják az ég világon semmi. Gondolom, hogy ugyanakkora értéket képviselnek szerinted, pl. a PS3-on is beindíthatszhatsz egy Office Productivity rendszert, vagy egy adatbáziskezelõt, vagy egy directory servert... persze a Cell mint proci nagyszerû, de az értéke nem csak attól függ, egy autó értéke sokkal kevesebb lenne ha nem lennének útak, benzínkutak stb., úgyhogy az értékekben a meglévõ infrastruktúra nagyon nagy szerepet játszik. Különben a PS3 ára nem reális, de a SONY-nak muszáj veszteséggel árulnia, az Intelnek pedig nem.
ez durva, ilyen árakat nyomni akkor mikor a sony ps3-asa cell processzoros 7 magos, és 600$ a nem japán ár! És ez egy komplett gép egy blue ray olvasóval ami maga 3-400$ Ezek meg kijönnek egy négymagos procival 1000$-ért. Hát az is megérdemli aki megveszi!
"Nem szorul különösebb bemutatásra a Commodore 64, a ZX Spektrum, az Atari, vagy az Amiga család, a fejlesztési láz pedig a szocialista országokat is elérte és olyan fejlesztéseket hívott itthon életre, mint a Primo, a HT 1080Z, stb."
Ezekben az a közös, hogy egyikben sem Intel proci volt!;)
Igen, ez egy 4 bites processzor. Ma már csak a magok számítanak?:)
Informatika és tudomány
