"Az a bizonyos XIX. századi fizika nagyon jól mûködik. A XX. századi elmélkedések meg nem annyira. Pl. ha igaz lenne a Heisenberg féle határozatlanság, akkor nem is élhetnék, nem lenne a tárgyaknak stabil állapota, stb. "
Valamit olvastál és ez fordítva rögzült az agyadban. Ha nem lenne határozatlanság, akkor nem lenne stabil világunk, mert az elektron bele tudna esni az atommagba. Az a régi fizika nagyon jól mûködik BIZONYOS KORLÁTOK KÖZÖTT.
Wikipédibajnok! Inkább programozz. Az talán jobban megy. Ismét mellébeszélsz, és szajkózod a zavarosban halászó, bizonyíthatatlan dolgokra hivatkozó szélhámosok képzelgéseit. A XIX. századdal nem én jöttem elõ. A XX. századdal kapcsolatban meg amit írtam: az azt jelenti, hogy ott már sok a szélhámosság, de természetesen nem minden.
Próbálj meg a XIX. századnál késõbb született írásokat olvasni. Tele van a net részletes, és közérthetõ leírásokkal minden témában.
"Wikipédiabajnok! Nem érdekelnek a wikipédiás linkjeid. Hiteltelenek."
Te nem vagy normális (bár ezt eddig is tudtuk). A wiki a legmegbízhatóbb forrás a neten. De nekem tök nyóc. Javasol más forrást, ami 1900 utáni.
"Ha egy részecskét ki lehet mutatni, akkor mitõl virtuális?"
Nem lehet kimutatni, csak közvetetten (azáltal, hogy kölcsönhatásba lép a valódi részecskékkel). Ettõl virtuális. Javaslom olvass utánna.
"Egyelõre még az sincs feketén-fehéren bebizonyítva, hogy vannak fekete lyukak."
Mivel ugye ahogy nevük is mondja feketék, és odamenni se tudunk, nem olyan egyszerû õket megfigyelni. Viszont közvetett bizonyíték számtalan van a létezésükre.
"Az a bizonyos XIX. századi fizika nagyon jól mûködik."
Kivéve amikor nem. Megint csak a mûvelõdést javaslom. A kvantumfizika alapjelenségei : fotocella, feketetest sugárzás, színképvonalak. Ezek egyike sem magyarázható a klasszikus fizikával. És ezeken kívül van még rengeteg, amit késõbb fedeztek fel. Pl. a az egyik legtutibb a kétréses kísérlet.
"Pl. ha igaz lenne a Heisenberg féle határozatlanság, akkor nem is élhetnék, nem lenne a tárgyaknak stabil állapota, stb."
Ismétlem : mûvelõdj. Ha kicsit utánnaolvasol, rájössz, hogy a bizonytalansági reláció csak atomi szinten észlelhetõ, makroszkópikus méretekben elhanyagolható a hatása.
Wikipédiabajnok! Nem érdekelnek a wikipédiás linkjeid. Hiteltelenek. Ha egy részecskét ki lehet mutatni, akkor mitõl virtuális? LOL! Egyelõre még az sincs feketén-fehéren bebizonyítva, hogy vannak fekete lyukak. Elõbb azt kéne egyértelmûen bebizonyítani, aztán utána lehet képzelõdni párolgáson. Az a bizonyos XIX. századi fizika nagyon jól mûködik. A XX. századi elmélkedések meg nem annyira. Pl. ha igaz lenne a Heisenberg féle határozatlanság, akkor nem is élhetnék, nem lenne a tárgyaknak stabil állapota, stb.
Ennek semmi köze a telepátiához. Az elvileg egészen más dolog lenne, ha lenne. De nincs.
"Hogy miért baromság a térgörbítési agyrém? Mert a térben vannak bolygók, csillagok. Akkor azokat is egymás mellé lehet a görbítéssel tenni? Abból lenne csak katasztrófa."
Miért zavarná a természetet a katasztrófa lehetõsége? Egyébként a görbülés nem csakúgy magától történik, és nem is akárhogy.
Érdemes lenne túllépned a XIX. századi fizikán. A virtuális részecskék léte pl. már kísérletileg bizonyított többféleképp is. Pl. ezzel magyarázható a spontán emisszió, a feketelyukak párolgása, és még jópár dolog. http://en.wikipedia.org/wiki/Virtual_particle
Errol pedig konnyen megbizonyosodhattal volna ... Ha van feleseged akkor tudhatnad, hogy az asszony mar akkor is raerez, hogy mas nokon jar az eszed amikor neked meg epp, hogy az eszedbe jut :-/ A noknel ez sokkal jobban mukodik, erdemes megfigyelni ezt. Az anya es gyermeke kozt is eszrevehetted volna.
Hogy miért baromság a térgörbítési agyrém? Mert a térben vannak bolygók, csillagok. Akkor azokat is egymás mellé lehet a görbítéssel tenni? Abból lenne csak katasztrófa. A napot közelebb görbíteni a földhöz?
"ha eleve abból indul ki egy elmélet, hogy a fénynél gyorsabb nem lehet semmi, akkor ilyen hibás következtetéseket vonhat le."
Érdemes lenne legalább nagy vonalakban átolvasni az elméletet, mielõtt kritizálod. A rel. elm. nem abból indul ki, hogy a fénysebesség valamiféle határ. Ez csupán következménye az elméletnek. A két axióma, amire az elmélet épül:
1. Nincs abszolút vonatkoztatási rendszer. A spec. rel. esetén ez csak azt jelenti, hogy a sebesség relatív. Az ált. rel. ezt kiterjeszti a gyorsulásra és as gravitációra is. Vagyis azt mondja, hogy csupán a minket érõ hatások alapján nem tudjuk eldönteni, hogy gravitációs mezõ hat ránk, vagy gyorsulunk. A szokásos példa erre a zuhanó lift.
2. A fénysebességet minden vonatkoztatási rendszerbõl azonosnak mérjük.
Természetesen mindkét axióma megfigyeléseken alapul. Illetve van mégegy dolog, amit talán sokan nem tudnak: A Maxwell-féle elektrodinamika eleve relativisztikus. A rel.elm.-hez tartozó Lorentz tranzformációra invariáns (a newtoni mechanika nem), és belõle levezethetõ a fénysebesség, amire egy számérték jön ki, ami csak a tér, és a közeg tulajdonságaitól függ, a vonatkoztatási rendszertõl nem.
"Hát igen a teret amiben nincs semmi hatás alá lehet vonni, Terád hat a gravitáció, a semmire is hat?"
A tér nem semmi. Kvantumszinten eléggé komplex szerkezete van (virtuális részecskék, meg egy csómó még érdekesebb képzõdmény). De az ált.rel. szerint a gravitáció nem hat a térre, hanem a tér görbülete maga a gravitáció. Hogy a térgörbület hogy jön létre az már más kérdés. Errõl szerintem a húrelméletek tudhatnak valamit mondani, de ezeket nem ismerem ilyen szinten.
"Hmm...szerintem a körölöttünk lévõ világ csak azért létezik mert akarjuk hogy létezzen...millió lélek...ez nem túl tudományos de érdekes, nem? :)"
Pont fordítva van. Ha nem létezne akkor nem akarnánk hogy létezzen :D
Hmm...szerintem a körölöttünk lévõ világ csak azért létezik mert akarjuk hogy létezzen...millió lélek...ez nem túl tudományos de érdekes, nem? :)
Mellesleg vannak ugye ezek a könnyezõs szobrok vérzõ fák, stigmák meg mittoménmik...na ez is szerintem a pszichikai materializáció körébe tartozik...tömegek hisznek benne, és a gondolat vagyis hit formát ölt.
Telepátia...ronda szó...de gondoljunk csak az egypetéjû ikrekre. Szinte azonnal megérzik ha testvérükkel valami történik. Ha anyagias szemmel nézem, létezhet sõt létezik olyan részecske /neutrínó/ami viszonylag akadálytalanul halad. Lehet, az ember is ki tud ilyet bocsájtani. Lehet semmi köze a hullámoknak és részecskéknek, mert mind 1 valamiben vagyunk, szemléletesség kedvéért 1 kockában vagy gömbben valamiféle energiaként akkor ugye az információ átvitele nem gond szinte azonnali. Az már más tészta hogy itt és most nem így érzékeljük...dehát elég korlátoltak vagyunk...:)
Csak azt nem értem, hogy ezt miért nekem címezted. Egészen véletlenül tudom, hogy az üveg túlnyomórészt SiO2, másrészt azt is, hogy nem ég el, és hogy miért. De a vicces példa lényege nem ez volt.
No, azért én folyamatosan gondolkodom, és apránkint publikálom itt az eredményeim. ;-)
Gravitáció (G) leárnyékolása téma
Itt is a józan paraszti eszünkre köll hagyatkozni: Kutyaharapást kutyaszõrével! A G-t is egy másik G-vel lehet leárnyékolni. Mondok 1 példát: Ha van két test, egy jó nagy (pld. a Nap), és egy kisebb (pld. a Bolygó), akkor ez a kettõ vonzza egymást. Ha a Bolygó-Nap vonalra felveszek még egy égitestet, egy másik napot (legyen Kísérõnap), akkor a rendszerem így fog kinézni: Nap-Bolygó-Kísérõcsillag. Ha a Nap és a Kísérõcsillag tömege egyforma, és egyenlõ távolságra vannak a Bolygótól, akkor a gravitációs hatásuk elvileg ki kellene, hogy egyenlítse egymást (ez lenne a leárnyékolás). Persze, a gyakorlatban az fog történni, hogy a bolygót a két csillag vonzereje szétszakítja. De a Bolygó helyén maradó atom továbbra is leárnyékolt helyzetben lesz. Gondolom én.
Ha egy valódi gyémántot elégetsz, akkor nem nagyon marad hamu, kamu gyémántból viszont annál több (ha egyáltalán elég - ti: az üveg nem ég el). De nem érdemes így kipróbálni, hogy valódi-e :)
A problem az, hogy olyan, hogy semmi nincs. A tér önmagában nem létezik, ahol nincs anyag, ott tér sincs. Elméletben el lehet képzelni üres teret, abszolút vákuumot, de itt a világegyetemben mindenütt van pár fénysugár, vagy infrasugárzás. mert ha csinálsz egy vastag ólomfalú dobozt, hogy leárnyékold a külsõ sugárzást, ott bent akkor sem lesz semmi, ugyanis maga a doboz az infravörös tartományban sugározni fog, és hopp, máris van valami ott bent. Ad extremum, tudósok szerint a tök üres tér úgy viselkedik, mint Janus, a kétarcú isten: az anyag és az antianyag folyamatosan átalakul egymásba (tán ez a vákuumenergia?).
Na, jó, segítek neked. Ha bebizonyosodik, hogy a telepátia nem kamu, hanem valós jelenség, akkor máris beintettünk az elektromágneses hullámoknak. (Mondjuk, a gondolat, a képzelet a leggyorsabb, csak eléggé megfoghatatlan.)
"Az ált.rel. szerint az is fénysebességgel terjed." - ha eleve abból indul ki egy elmélet, hogy a fénynél gyorsabb nem lehet semmi, akkor ilyen hibás következtetéseket vonhat le.
Hát igen a teret amiben nincs semmi hatás alá lehet vonni, Terád hat a gravitáció, a semmire is hat?
Arra voltam kíváncsi, hogy van-e valamilyen trükkös ötleted info fénysebességnél gyorsabb átvitelére? Itt a közegen van a lényeg. Például, a füstjelek azért gyorsabbak, mert a fény gyorsabban halad, mint a maratoni futó, lovasfutár, vagy akár a jelzõkürt.
A fényt überolni csak valami gyorsabb vivõhullámmal lehet. Ha a gravitációs hullám ilyen, akkor azzal.
Szerintem sem kéne nagyon görbítgetni itt semmilyen teret meg idöt, maximum felhullámosítani, azaz közelebb hozni azt az információt ami egy távolabbi tárgytól származik, hogy több "hullámon" átlépve gyorsabban elérhessük azt. Persze lehet, hogy egy teljesen más módszer a nyerõ...
Nasa tudósai vagy kijei mondták ugye, hogy ha az ûrhajó körül meg lenne görbítve a cucc az nagyon frankó lenne...meg azt is hogy ehez iszonyat nagy energia kell.
Helytelen megközelítés. Ha valami elképesztõ erõs elektromágneses térrel mongjuk a fényt stimulálom, lehet, hogy el fog hajolni, kvázi meggörbül, de ez 1 pohárra is igaz, az atomjai más hmmm....sorrendet fognak felvenni. Csak az itt a bökkenõ, hogy ha a teret összevissza görbítgetem az FIZIKAI tekergetés amit aztán illik vissza is tekergetni, merta fény az láttszólag a sugárzás után megszûnik hiszen a fény egyfajta energia sugár ami halad, de egy bolygó az nem. Az nem ugrana vissza csak úgy eredeti alakjára.
Ám ha nem görbül semmi akkor miért van idõ eltérés 1 gyorsan mozgó pl repcsi, és mondjuk 1 ember között miután megállnak és egyeztetik óráikat?! Ez az éter vagy gravitáció vagy a mozgás valamilyen következménye???
A jelenlegi ismereteink szerint a fény sebessége az eddigi legnagyobb sebesség. Mondják azt is, hogy ez határsebesség. A fény számára ez biztosan így is van, de én ezt mindenre kiterjedõen nem fogadom el. Szerintem a gravitáció is azonnali hatású.
"De az ellenkezõjét sem." - mirõl is volt szó? "a fénysebességnél gyorsabban nem lehet információt közvetíteni." - írta AranyKéz. Én ezt vitattam. Ennek az ellenkezõje mi is lenne? "a fénysebességnél lassabban nem lehet információt közvetíteni." Ez pedig butaság, mert lehet. Fénysebességgel is lehet információt közvetíteni. Akkor mirõl beszélsz? Miféle ellenkezõjérõl?
Talán majd egyszer te is kinövöd. Talán még középiskolás is lehetsz egyszer :) A masztiról meg annyit, hogy még valószínûleg a fiam is idõsebb nálad. Tudod, az ilyesmi nem masztival készül... Neked az elsõ dolgod az legyen, hogy iskolában tanulsz, az alapismereteidet ne az interneten szerezd be, mert ugyanúgy meg leszel vezetve, mint már sokan. Megtanulhatnál olvasni is, mert 5 hozzászólásom volt azóta, ezt nem számítva. És hogy a lelkedet ismét fel tudd hergelni, tessék: a gravitációs hullám már önmagában is vicc. Még annyit: a jelenlegi formájában a wikipédia hiteltelen. Próbáld ki, bármilyen agymenést leírhatsz te is.
Nagy az Isten állatkertje és alacsony a kerítés...ugye kacsi 01? Vannak elméleteim, némelyik teljesen saját, de legalább nem baxtatok másokat. Aki lusta gondolkodni az pusztuljon meg.
Mióta Bíró András belinkelte azt a két oldalt, valahogy elhallgattatok (fõleg wanek) a gravitációs hullámokat illetõen..."...A gravitációs hullám már önmagában is vicc..." te vagy egy vicc önmagadban baszdki. Attól hogy valahogy bekerültetek egy fõsulira/egyetemre még nem ok arra hogy mindent ennyire vágjatok. Néha végigolvasgatom a hsz-eket, de csak felkúrom magam (rolikán és epikuroszon fõleg). Nyugodtan belém lehekötni hogy "te biztos jobban tudod...) Nem. nem tudom jobban, de ha hozzászólok (nem itt!) bármihez elõtte tájékozódom, és nem csak a saját kis fantazmagóriáimat hányom különféle fórumokra két éjszakai maszti között (mert lefogadom tisztességes nõje még egyikõtöknek sem volt). Bár ahogy elnézem jól elvagytok a saját hülyeségeitekkel. ááá mind1 basszátok meg rolikát epikurosz hátán. jó8!
"Korrekul: gyemantpor es grafitpor kevereke (kemiai kotesekkel a ketto kozott)"
Kémiai kötés anyagok porai között nem lehetséges. Csak anyagok atomjai és ionjai között. A keverék nem kémiai fogalom hanem fizikai.
"Elmeletileg le lehet irni a teljes univerzumot egy N dimenzios hullamfuggvennyel" - milyen szerencse, hogy ilyen nagy gondolkodó is közöttünk van. Ne fogd vissza magad, lássuk azt a hullámfüggvényt. Ha ilyet nem tudsz írni, akkor ne is hivatkozz rá. Mellesleg nem is tudtam, hogy ilyen egyszerû a világ, az élettel megspékelve. A Definícióhoz nem kell más, csak N dimenzió, meg hullámfüggvény. Bravó!
"Mind az energia, mind surubb formaja, az anyag ennek egy-egy csomoja" - ezt viszont én sem tartom kizártnak, egyben magyarázatot is adna az anyag-energia ekvivalenciára. Ha ez tényleg így lenne, akkor a valóság valószínûleg jóval árnyaltabb, mert mivel magyarázható az energiacsomók stabil állapota?
"Amennyiben az elmelet igaz, akkor meg leteznie kellene a sotet anyagon es az antianyagon kivul negativ gravitacios erovel rendelkezo anyagnak vagy engergianak is." - miért is? Az antianyagon kívül az összes többi marhaság, kitaláció, a jelen kor fehérköpenyes szélhámosainak agyréme.
"Meg azt sem sikerult teljes egeszeben bizonyitani, hogy a gravitacio milyen sebessegel terjed. (lehet ez a fenysebesseg, de magasabb dimenziok lete eseten ez lehet latszolagosan azonnali is)" - mindenfajta magasabb dimenziók nélkül is szerintem akár azonnali is lehet a hatása. A fénysebesség egy sebesség, amivel a fény terjed. De ez nem jelenti azt, hogy a gravitációs hatás ne lehetne gyorsabb.
A wikipédiabajnok wikipédiás linkjei mitõl lennének hitelesek? Ugyanmá'
"Korrekul: gyemantpor es grafitpor kevereke (kemiai kotesekkel a ketto kozott)" - tessék? Miféle egyéb kémiai kötés van a szénatomok között? Gyk: a grafit is szénatomokból van... Egyedül a rácsszerkezetben van különbség.
"Igen, én sem hiszem, hogy a gravitációs mezõnek lennének kvantumjai, szerintem is ez maga a tér, vagyis vegytiszta hullám, vagyis az éter, amelyben fürdik az egész világ."
Elmeletileg le lehet irni a teljes univerzumot egy N dimenzios hullamfuggvennyel. Mind az energia, mind surubb formaja, az anyag ennek egy-egy csomoja. Amennyiben az elmelet igaz, akkor meg leteznie kellene a sotet anyagon es az antianyagon kivul negativ gravitacios erovel rendelkezo anyagnak vagy engergianak is. Persze mind ez, mind a graviton jelenleg csak elmelet. Meg azt sem sikerult teljes egeszeben bizonyitani, hogy a gravitacio milyen sebessegel terjed. (lehet ez a fenysebesseg, de magasabb dimenziok lete eseten ez lehet latszolagosan azonnali is)
<<"A gravitációs hullám (a tér) kvantumjai a gravitonok lennének, elméletben" - igen, vannak, akik így gondolják. Szerintem ez nem így van. Azért nem, mert nem lehet leárnyékolni. A megoldás valami olyasmi lesz, amit még nem tudunk. >>
Igen, én sem hiszem, hogy a gravitációs mezõnek lennének kvantumjai, szerintem is ez maga a tér, vagyis vegytiszta hullám, vagyis az éter, amelyben fürdik az egész világ. A leárnyékolásról majd még meditálok - ez azért megér egy misét -, nem hiszem, hogy ne lehessen leárnyékolni. (A mágneses mezõt is lehet árnyékolni.)
""gyemantpor es szen kevereke" - szerinted a gyémánt mibõl van? Gyémánt atomokból? :) Segítek: szén atomokból..."
Korrekul: gyemantpor es grafitpor kevereke (kemiai kotesekkel a ketto kozott)
"Ha két lelõhely van, akkor 2 meteor volt. Ha esetleg ismét találnak lelõhelyet, akkor meg három, vagy több. Ugyanmá'."
Igen, errol van szo. Az a teny hogy folyami uledekben talatak meg a nyomokat, vagy vulkankitoresre vagy meteorra utal. Az anyag kb. egyenletesen teritodott szet egy jol meghatarozhato teruleten. A tudosok gondolkodasa a kovetkezo: ha vulkanban nem johet letre, akkor marad a meteor. Egyebkent egy idoben del amerika es afrika egymas mellett volt... (igen, brazilia es kozep afrika egymas mellet volt)
Kiccsávók. Ha bezúzott volna egy kilométeres meteor ide lyól, és nem robban fel egyenletesen, akkor kéne találni egy kilós darabot is nem? Mert attól nem törik össze, hogy ráesik a földre, tekintve hgoy bármire esik rá, ez keményebb. Hacsak nem marhára rideg, de azt nem hinném, mert akkor nem tudnák az iparban ilyen jól használni. Mekkában nem ilyet dugdosnak a srácok?
"A belinkelt cikkbol kiderul, hogy valoszinuleg osszesen ket ilyen meteor talalta el a foldet, mindketto kb. 1 kilometeres volt." - micsoda szárnyaló gondolatok! Ha két lelõhely van, akkor 2 meteor volt. Ha esetleg ismét találnak lelõhelyet, akkor meg három, vagy több. Ugyanmá'.
A belinkelt cikkbol kiderul, hogy valoszinuleg osszesen ket ilyen meteor talalta el a foldet, mindketto kb. 1 kilometeres volt. Ez alapjan nagyon elszortan de tobb tonnanyi ilyen anyagnak kell lennie a foldon. Utannanezve kiderul, hogy egy retegben uledekesen talalhatoak, tehat a meteorok valoszinuleg felrobbantak a legkorben es beszortak a ket kontinenst. Az ipari felhasznalas pedig a szintetikus formajara vonatkozik, mivel konnyu mestersegesen eloallitani. (gyakorlatilag gyemantpor es szen kevereke)
"Talán annyival, hogy látnánk más körülmények között másféle anyagok is elõállíthatók." - de ezt már rég tudjuk. Én azzal nem értek egyet, hogy amire egy-két beszûkült agyú nem lát magyarázatot, azt azonnal valami külsõ behatásként tudja csak elfogadni. Ez a fekete gyémánt nem valami különleges, a Földön nem elõforduló elembõl van, hanem a rácsszerkezet érdekes. A szén többfajta rácsszerkezetet vehet fel, azt tudjuk. Vegyük az élet kialakulását. Nem tudtunk a mai napig sem mesterségesen elõállítani, de az nem azt jelenti, hogy máshonnan jött volna. De még ha máshonnan is jött volna, akkor is ott a kérdés, hogy ahonnan jött, ott hogyan alakult ki? És itt a hogyan a kérdés, nem pedig a hol, mert az csak másodlagos. Ennyit a vaskalaposságról :)
Gravitációs erõ...talán rossz irányba tapogatunk. :) Úgyértem, ha meglökök 1 kiskocsit, és nem tudom mi az erõ, akkor elkezdem keresni, hogy miért áll meg, rájövök, hogy valami erõ, aztán elkezdem keresni az átviteli közeget, és az erõ kvantumjait, noha ilyen nem létezik. Lehet, hogy a gravitáció egy mellékhatás, és egy második, vagy harmadik közeghez köthetõ, talán az éterhez amit Einstein elvetett.
"ha van két test, amely között nyilvánvaló, hogy létezik gravitációs vonzás, akkor ennek az erõnek mi a közvetítõ közege" - ez jó kérdés. Ezen már sokat gondolkodtam én is, de bevallom, hogy nem tudok rá magyarázatot. Valószínûleg valami olyasmi, amit még nem ismerünk.
"Nyilván maga a tér, és e térnek a fodrozódásai a gravitációs hullámok" - nem szoknya ez, hogy fodrozódjon... :)
"A gravitációs hullám (a tér) kvantumjai a gravitonok lennének, elméletben" - igen, vannak, akik így gondolják. Szerintem ez nem így van. Azért nem, mert nem lehet leárnyékolni. A megoldás valami olyasmi lesz, amit még nem tudunk.
Majdnem jogos a feltevés. :) Most képzeld magad az ûrbe, ott lebegsz. Mi vesz körül? Baromi sok csillag, bolygó, gáz, szupernova, feketeanyag, feketelyuk meg még 1 rakás más dolog...nem tudsz olyan helyre menekülni, hogy semmilyen gravitációs erõ ne hasson rád, vagy mezõ, vagy mi a bánat. Szerintem a gravitációs erõ csak egy tömegi arányszám, ami akár még a rádioaktív bomláshoz is kapcsolódhat...az a baj, hogy a gravitációt külön nézzük, pedig mindennek a része. Csak külön gravitáció nem létezik...mozgást jó, hogy megemlítetted.
Sokkal több mindent kéne tudnunk ahoz, hogy kijelenthessük, mozgás nélkül nincs haladás. Ez elképesztõ és felháborító, tudom.
De mi van, ha a kisujjam megmozdítom, a mozgás pályája folyamatosnak tûnik, bár ha milliomod, vagy mégkisebb idõegységekben nézném, lehet, hogy nem is követi ezt a vonalat!!! Hiszen ha atomi szintet nézünk, ott sem lehet megmondani, hogy az az elektron merre kószál,csak matematikailag sejteni lehet valószínûleg azért, mert az nem megy semerre, csak rezeg, azt is mondhatnám, hogy egyszer itt, aztán ott. :) Nem lehetetlen.
Az, hogy mi az egyenes vonalú egyenletes mosgást egyenesnek és egyenletesnek látjuk, és mérjük, korántsem biztos, hogy az is...
Nem tudom ezt a baromságot ki találta fel.Mert ha nincs gravitáció attól még elõrehaladás nincs. Akkor hogy a francfenében akar eljutni bárhova?
Jut eszembe: Mi, emberek, elõbb használnánk a 115. elemet - ununpentiumot (ízlelgessük a szót!) - litvinyenkók megmérgezésére, mint ûrhajó meghajtására.
Pálinkás jóreggelt! (Néha nem árt ehhez a fórumhoz a pálinka :-))
Én, bevallom, síkhülye vagyok a legtöbb tudományban, najó, Einsteinhez képest, de a józan ûrparaszti eszem mindig használom, és általában szokott mûködni. Azért vannak kivételek is ;-)
Nos, ez a bizonyos azt súgja nekem, hogy egy elem minél nehezebb, annál nagyobb a gravitációja, tehát azzal antigravitációs hajtómûvet nem lehetne gyártani. persze, ha esetleg meggörbíti maga körül a gravitációs mezõt, az más... De õszintén, nem értem, hogy mért pont az UNUNPENTIUM, a 115. elem lenne az igazi, miért nem a 116. vagy a 121.?
Visszatérve wanek felvetésére, hogy gravitációs hullám márpedig nincs, mert akkor lennének kioltási pontok is. Na, ezen érdemes még elgondolkodni. Õ is jelzi, hogy ha mégis van, akkor nagyon kicsi a hullámhossza.
Most, wanek, õszintén: ha van két test, amely között nyilvánvaló, hogy létezik gravitációs vonzás, akkor ennek az erõnek mi a közvetítõ közege? Nyilván maga a tér, és e térnek a fodrozódásai a gravitációs hullámok. A nagy kérdés, hogy az elektromágneses hullámokhoz hasonlóan ennek a térnek vannak-e kvantumjai, mint elõbbieknél a fotonok? A gravitációs hullám (a tér) kvantumjai a gravitonok lennének, elméletben. Nos, ha az ununpentium képes helyileg perturbálni ezt a mezõt, akkor elvileg lehetnek furcsa tulajdonságai, és kecsegtethet némi antigravitációs reményekkel, de szerintem a gravitációs hullámok megzavarásához még a 115. elem sem elég, ahhoz korábban kell felkelni.
Informatika és tudomány
(A mágneses mezõt is lehet árnyékolni.) 
