Azért tettek a camera obscura nyílásába optikai lencsét mert így nagyobb fényerõt lehetett elérni. A gyüjtõlencse minden átmérõn több fényt vetít a felvevõfelületre, hisz azért gyüjtõlencse.Nem lehetne pillanatfelvételeket csinálni optika nélkül. Aki lyukkamerával akar fényképezni, tegye.
Peldakeppen erdemes felhozni a pinhole optikat, aminek gyakorlatilag nincs is merete, hiszen az egesz csupan egy apro lyuk. Ez gyakorlatilag ekvivalens egy nagyon lassu optikaval (nagy f szam). Es a kepminosege es fenyereje megsem rosszabb semmivel egy barmilyen hatalmas lencsekbol osszeallitott optikanal, aminek ugyanez az aperturaja.
Ebben az esetben a fokusztavolsag termeszetesen a lyuk es az erzekelo kozotti tavolsag.
"Ha kevés fény jut a ccd-re növeld az optikát"
Ez egyszerun barmsag! Olvasd el, amit alul irtunk tobben. A fenyero nem fugg kozvetlenuk az optika meretetol. Az igaz ugyan, hogy a gyors lencsek (kis f/stop erteku) altalaban nagyobbak, de mar ez sem altalnos, mert mostmar a lencsetagok koze rejtik az iriszt (vagy hogy a francba hivjak magyarul), tehat a valos meretuk kisebb, mint amit az f szam sugall.
"Ezt azért pontosítanám azzal, hogy a fényerõ kizárólag az objektívet jellemzõ viszonyszám, így kizárólag az objektív alapértékeibõl adódik."
A keperzekelore juto feny mennyiseget kizarolag az erzekelo merete, a fokusztavolsag (zoom), az expozicios ido (shutter) es az apertura merete (f/stop) hatarozza meg (nem szamitva a lencsek ateresztokepesseget es a diffrakciot). Pont. Az objektivet ezek kozul 2 parameter jellemzi, a fokusztavolsag es az f/stop.
Az is meg van határozva mi a lencse fényereje. Nem az amit te feltételezel. Vannak definíciók amiket el kell fogadni. Ha valamibõl vizsgázol akkor is a teljesen egyéni elképzeléseidet mondod el?
Mert van elfogadott kifejezés a fotózásban, ha úgy tetszik szakkifejezés amit használnak. Keresõ és nem kukucskáló, lencserendszer mert az nem sort alkot hanem egységes rendszert. A kártyában van pld sor.
Ha egyszer ráírják egy optikára hogy fényerõ 1:2,8 akkor mindegyik ilyen lencse az érzékelõ területére ugyanannyi fénysûrûséget bocsát.Minden gyártásnál természetesen van szórás, és a lehetséges eltérés, (tûrés) elõ van írva.
Jaja, csak úgy értettem, hogy az anyagminõség/tisztaság is közrejátszik egy optika fényerõsségénél, így egy nagyobb optika is lehet jóval gyengébb tulajdonságú, mint egy kisebb, de sokkal precízebb, jobban megmunkált, tisztább anyagból készített lencsesorral.
Szal ezt a "a méret a lényeg" dolgot elvethetjük immár :D
Hát igen, de azért ennyire pontosan nem szokták megadni a gyártók, meg a vásárlót is jobban érdeklik a megszokott értékek, mint a századra kimért számhegyek. A Popular Photography a tesztjeiben ki szokta mérni.
A Canon DSLR-ek népszerû kitobija az EF-S 18-55mm F3,5-5,6 például szerintük 18,86-55,65mm F3,58-6,04-es.
És akkor még nem is beszéltünk az objektív LENCSÉINEK tisztaságáról, az anyagminõségrõl, ami szintén befolyásolja, hogy egy adott méretû lecsén mennyi fény jut át, és mennyi veszik el a gyérebb anyagminõség miatt.
Akkor a Canon PowerShot S2 IS egy jó választás lehetett ugye?
"Ha kevés fény jut a ccd-re növeld az optikát!"
Ezzel a két dologgal sosem tudok mit kezdeni. "kevés fény" - mi ez? A téma fényerõssége? Az adott. A képérzékelõ megvilágítottsága? Az a lentebb írtaktól függ. Ugyanarról a témáról, ugyanolyan hosszú megvilágítási idõvel, ugyanolyan nyílásviszony mellett ugyanaz az expozíció érhetõ el az 1 cm-es objektívvel és a 10 cm-essel is. Magyarán pl. egy szürkelapot 1 mp-ig exponálva, F4 rekesszel, ugyanaz lesz a végeredmény a képen akár kompaktról, akár DSLR-rõl beszélünk. Pedig az objektív "méretük" különbözõ. Ezt a méretet sem tudom melyik zsebembe tegyem. Ez így értelmezhetetlen. Milyen méret? Az átmérõje, a hossza? Hosszabb olyjektív fényerõsebb? Mert méretben nagyobb. Vagy netán a súlya is számít? :P
Nekem Olympus 8080wz van es igen jo kis masina, nem mai darab de szerintem benne van meg mindig a top bridge kategoriaju gepekbe. Koszonheto mind ez a nagyon jo gyari optikanak. Talan meg par belepo szinte dslrt is maga ala gyur, legalabbis par evvel ezelott biztos. Nem is sokaig gyartotta az Olympus, mivel sajat belepo szintu dslrjeivel konkuralt, ha jol tudom. Egy jo optikaval sok mindent lehet kompenzalni. Persze ez csak egy total amator velemenye.
"A fenyerot az apertura merete, az keperzekelo merete es a fokusztavolsag hatarozza meg."
Ezt azért pontosítanám azzal, hogy a fényerõ kizárólag az objektívet jellemzõ viszonyszám, így kizárólag az objektív alapértékeibõl adódik. Ez a gyújtótávolság (vagy fókusztávolság), illetve az objektív szabad nyílása (az apertura mérete, bár nem a fizikai). A képérzékelõ méretének nincs hatása a fényerõre.
Ha kevés fény jut a ccd-re növeld az optikát! Ja hogy az bonyolult és drága, és nehezebb tömegtermelni? Na igen. Nézzétek meg a Panasonicot micsoda ob-je van!
De milyen igaza van a cikknek!
Bizonyára régente is csak flancból dolgoztak a profi gépek 6x9 cm-es síkfilmre (Pl. Hasselblad), holott a 24x36 mm-es méret is volt olyan jó. Nem is beszélve a 18x24-esrõl, ami maga tökély.
Persze az érzékelõlapkákat nem nagyon akaródzik nagyobbra csinálni, mert az sok pénzbe kerül. Jöjjön inkább a demagógia.
Úgy marhaság az egész, ahogy van.
"ugyanolyan jo kepeket csinalna, mint a nagyobbik valtozat"
De nem megy. Ez olyan mintha palotapincsit akarnál rendõrkutyának.
Az egeszet osszefoglalva:
Az egyaltalan nem aggaszto, hogy a fenyepezogepek egyre kisebbek. Elvileg ha egy digitalis gepet egy csodalatos keszulekkel felere kicsinyitenek, akkor az ugyanolyan erzekeny lenne es ugyanolyan jo kepeket csinalna, mint a nagyobbik valtozat. (Persze most nem beszelek a feny diffrakciorol, ami amiatt nagyobb lenne a kis gepben, mert a feny hullamhosszat nem kicsinyitettuk a geppel egyutt.)
Ennel valoban sokkal problemasabb a pixelszam novelese, mivel egy ido utan mar csak nagyon szofisztikalt kepfeldolgozasi algoritmusokkal lehet majd ezt valoban kihasznalni.
Tehat hajra, varjuk a mini szuperszamitogeppel felszerelt digitalis fenykepezogepeket!
Az ISO ertek gyakolatilag a jelerosites erteke. Ez csupan azt hatarozza meg, hogy a nehany fotonbol eloallitott kepet mennyivel erositjuk fel.
A legegyszerubben egy peldaval lehet ezt szemleltetni.
Tegyuk fel, hogy egy pixelbe 1000 foton becsapodasakor ISO 100-nal a jel digitalizalasa utan 20-as pixel erteket kapunk. Mivel a skala jellemzoen 8 bites, vagyis 0-255-ig terjed, ezert ez nagyon sotet ertek, szinte tokeletesen fekete. Ugyanezt a felvetelt ISO 1000-es beallitassal megismetelve (10x-es erosites) a pixel ertek 200 lesz, vagyis mar jo vilagos. Igy kell sotetben lathato kepet kesziteni.
De figyelem, az osszes expozicios parameter valtozatlan maradt. Meg az is valoszinu, hogy az erosites csupan digitalis, tehat a kep gyakorlatilag ugyanaz, csak kicsit utofeldogoztuk az erositeskor.
Persze a jelzaj nem az erosites utan, hanem azelott keletkezik, igy az erosites a zajt is 10x-esere noveli. Ezert van az, hogy az ISO ertek novelesevel novekszik a zaj mennyisege is.
Barki barmit is okoskodhat most, mert nem fog tudni jo megoldast kitalalni a fenyero csokkenesere, ugyanis a mostani gepek mar a fizika hatarait feszegetik. Bizonyos esetekben csupan mar nehany fotonbol kell egy pixelen a megfelelo szinerteket eloallitani, ami lehetetlen. Egyszeruen a zajosodas fizikai torvenyszeruseg, tehat nincs ra csodaszer.
Ezert van az, hogy mostanaban sokkal inkabb a gepekbe integralt kepfeldolgozasi algoritmusok fejlodnek. A fenykepeknek van sok olyan tulajdonsaga, amit ki lehet hasznalni a zajcsokkentesre. A legegyszerubb modszer egy elirany-fuggo elmosas (anizotrop diffuzio), ami a sima feluleteket elmossa, de az eleket megorzi. Ennek kulonbozo megvalositasait lathatjuk a mai kompakt gepekben. Minel gyorsabb a gepbe epitett processzor, annal jobb minosegben tudja szurni a zajt.
Az sem igaz, hogy az fotodiodakat kiszolgalo aramkor merete rontana a kepminosegen, mivel a CCD/CMOS erzekelok feluletere egy mikrolencsesor van erositve, ami a teljes hasznos pixel feluletet lefedi es az osszes beeso fotont a megfelelo fotodiodakhoz teriti. Igy barmilyen kicsi is a fotodioda a kiegeszito aramkorokhoz kepest, az osszes arra a pixelre eso foton a diodaba fog csapodni.
Ez persze nem segit abban az esetben, ha mar eleve kicsi az erzekelo, vagyis a teljes pixel felulet kicsi...
Huh, eleg sok erdekes dolgot olvastam az elozo hozzaszolasok kozott...
Eloszoris, az optika fizikai merete egyaltalan nem biztos, hogy nagyobb fenyerot eredmenyez. A fenyerot az apertura merete, az keperzekelo merete es a fokusztavolsag hatarozza meg.
Az apertura (blende) jellemzoen f/1.4-f/8 kozott lehet, persze a profibb optikak egyebet is tudnak. Minel alacsonyabb az f szam, annal nagyobb az apertura, tehat tobb feny juthat a detektorhoz. Persze az mar mas kerdes, hogy ezzel egyutt "romlik" is a melysegelesseg, de ez bizonyos esetekben meg jol is jon.
Akar egy mini gepnek is lehet f/2.8-as optikaja kis fokusztavolsagnal, ugyanakkor akadnak 30 centis optikak ennel joval nagyobb f ertekkel, vagyis azok joval kevezebb fenyt engednek be.
A masik az erzekelo merete. Persze minel nagyobb, annal tobb foton jut egy pixelre, ami kevesbe zajos kepeket eredmenyez.
A harmadik a fokusztavolsag (ld. zoom ertek). Persze minel kisebb a latomezo, annal kevesebb a beeso fotonok szama is. Raadasul a helyzet nagy fukusztavolsag eseten meg azzal is romlik, hogy a blendet is osszebb kell csukni, hogy eles kepet kapjunk.
Sajnos nem egyszeru olyan optikat csinalni, ami egyszerre nagy fenyereju, nagy fokusztavolsagu es meg a kepminosege (sotetedes a sarkokban, kromatikus aberracio, felbontas) is jo. Mivel a jo kepminoseghez jellemzoen sok tagu es draga lencsesor kell, ezert olyan nagyok a jo minosegu optikak, es nem pedig a fenyero miatt. Elvileg a kis optikak is lehetnek nagy fenyerejuek, de egyeb szempontbol a kepessegeik altalaban elmaradnak a nagy tarsaiktol.
Meg egy okbol nem kell lebecsulni a kis optikak fenyerejet: az ezekhez tarsitott keperzekelok merete es a abszolut fokusztavolsag is sokkal kisebb, igy az egesz dolgot le lehet kicsinyiteni a nagy fenyero megorzese mellett.
Én szerintem a foton esõ sosem lesz sûrûbb, mint ahogy te gondolod. Itt arról van szó, hogy a dslr gépeknek nagyobb a szenzoruk, tehát a pixelek is több fényt kapnak, ezért lesz élesebb, zajmentesebb a kép.
Az objektív fényerejére nem mindig lehet a méretébõl következtetni, Pl. egy f1,4 elég jó fényerejû 50mm fix objektív jóval kisebb, mint egy f2,8, vagy akár egy f3,5-5,6 fényerejû zoom.
Jelen esetben a Te géped egy pixelje kis jóindulattal kb. 2 micron addig egy DSLR 1 pixelje 6-9 micron széles. Akkor 1 pixel területe a Te gépeden 4 a DSLR nél 36-81 négyzet micron, tehát kb min. 9x, vagy akár 20x akkora.
"Szóval ha az objektív nagy->több fény->jobb kép kis érzékelõk mellett is."
Professzor úr, egy kicsit pontosítsunk már, mert ez így nem lesz jó.
Íme egy manapság újonnan kb. 130e ft-os, dslr kategóriában átlagosnak mondható objektív. A kezdõ fényereje látszik a képen: f3,5
Ezzel szemben pl. az Olympus SP-510 TELJES VÁZA is kisebb mint a fenti objektív, MÉGIS fényerõsebb az obija (az SP-510 kezdõ fényereje f2,8).
Ez így igaz, csak az marad le a képrõl, hogy a "photon rain" sûrûsége az attól függ, hogy mekkora az objektív mérete!
Szóval ha az objektív nagy->több fény->jobb kép kis érzékelõk mellett is.
És hiába nagy a detektor, ha a kis lencsén nem érkezik be elég foton.
Hát erre inkább nem mondanék semmit:D
Annyit hozzáfûznék a dologhoz, hogy nem kell isteníteni a gépet, amit vettél azzal, hogy villogtatod a technikai paramétereit. Pl. sokszor írtad itt az ISO értéket. El lehet azon is gondolkodni, hogy az a 2500, meg 4000 miért csak 3 MP felbontásban használható. Már az ISO 1600,as érzékenységen is úgy néz ki egy kép, mint egy olajfestmény. Ha az ember normális képeket akar készíteni ilyen fényérzékenységen, akkor DSLR-t vesz magának, ha teheti. Persze ezen a gépen is használhatod a magas érzékenységet, ha pl. webre rakod a képeket, és lekicsinyíted.
Érdekelne, hogy miközben irogatod a gép paramétereit, miért nem említed meg, hogy a minimális fókusztávolság 38 mm, ami nekem pl. elég magas kezdõérték. Már a piacon van a fuji s6500-as gép, aminél ez az érték 28 mm, és minden másban is jobb.
Ha neked ez a gép megfelel, akkor valószínûleg megfelelt volna egy fuji s5600-as is, aminek hasonló képességei vannak, de olcsóbb.
Az adott érzékelõhöz sok az 5 megapixel kisebb diódák vannak és amikor a zajt szûréssel próbálják eltüntetni a kép részletvesztetté mosottá válik és a minõségen is meglátszik. Ehhez az érzékelõhöz a 4 megapixel jobban illik.
"Jó lenne egy pontos magyarázat, hogy miért nõ a képzaj kisebb pixelméret esetén."
A digitalizalas soran az erzekelo a becsapodo fotonok energiajabol es szamabol szamitja ki az adott keppont fenyerejet. A szin egy szuro miatt fixen hozza van rendelve a kepponthoz, mint pl. egy lcd eseten (rgb). Minel kisebb egy keppont annal kevesebb foton fogja eltalni es igy annal pontatlanabbul erzekelni az energiajukat. Statisztikailag egy nagyobb erzekelo tobb fotont tud begyujteni es igy pontosabban tud merni. A zaj masik oka a kisebb meret miatti pontatlanabb alkatreszek miatt van. Minden pixel egy kis kondenzator, amit a fotonok sutnek ki, darabszam es energia szerint. A gep a kisules mertekeben hatarozza meg az adott pont fenyerejet. Ha kisebb kondenzatort (pixelmeretet) hasznalunk akkor azt nem lehet olyan pontosra csinalni. A ket hibaforras hatasa osszeadodik. Tehat minel nagyobb a szenzoron egy-egy pixel annal pontosabban lehet vele merni. (egyebkent igen, egy cmos karmera gyakorlatilag egy analog ram, amit fennyel lehet irni; a commodore 64-hez is lehetett ilyet kesziteni egy tokozas nelkuli ram chip-bol, az meg csak 1bit/pixel tudott (1bpp), a maiak mar csatornankent 8 bitesek (24bpp))
Hát nézd, nem mindegy, hogy az ár, vagy a teljesítmény/képminõség szempontjából mész neki.
66000-ért jó az a gép, ez nem vitás (bár nekem nem kéne ennyiért sem).
De pl. a Pana FZ7 majdnem mindenben veri azt az Olympust. Talán kicsivel zajosabb az érzékelõje, de minden másban sokkal jobb (ISO2500-400 kell a halálnak, úgyis használhatatlan paraméterek). Br. 80e ft, igen, sajnos a jobb teljesítményt/minõséget meg kell fizetni. De a többi versenytárs (Fuji S6500, Sony H2/H5, Canon S3IS) ára sem véletlenül több mint annak az Olympusnak, nem mondom, hogy mindenben, de a legtöbb paraméterükben lenyomják az SP-510-et, ez van.
Én csak azért kaptam fel a fejem, mert igen vad szavakat használtál egy kategóriájában igencsak KÖZÉPSZINTÛ gépre, ezzel esetleg félrevezeted azokat akik nem értenek a témához. Nagyon jó, hogy Neked megfelelõ a gép, csinálj vele sok szép fotót, mert az a lényeg, hogy Te meglégy vele elégedve! ;)
Nekem régebben egy Sony DSC-P92 -es gépem volt, 5 megapixeles, most meg egy Canon Powershot A430 -asom van, 4 megapixel. És szerintem a Canon szebb képeket csinál, mint a sony gépem. Hiányzik belõle 1-2 funkció, ami a Sony -mba megvolt sajnos, de viszont vannak mások, ami talán fontosabb is nekem (fõleg a super makró :) )
En egy regi olympus gepet hasznalok. Egy szovjet filmes gepet valtott fel es probaltam optikai parameterekben hasonlot venni. Sokkal jobb a kepe mint a legtobb hasonlo gepnek, belertve a modernebbeket is. Hatranya a nagy meret, a ccd nem ferne bele egyik mai kompakt fenykepezogepbe sem. A digitalis zaj merteke meg ejszakai kepeknel is csak 1 bit korul van, de az is csak tomoritetlen kepeknel latszik. Meretre es optikai parameterekben a gep megegyezik egy hagyomanyos filmes geppel. Egy ismerosomnek hasonlo hazban van meg a gep hagyomanyos filmes valtozata, mint kiderult egyforma optikaval rendelkeznek. Szvsz. digitalis gepbol csak olyat erdemes venni, ami egy hagyomanyos fenykepezogep felepiteset koveti, csak film helyett filmkocka meretu ccd-t hasznal. Az uj miniaturizalt rendszerek nagyon rossz minoseget produkalnak, jo pelda erre egy mobilos kamera vagy az ilyen mobilos cmos kamerakkal szerelt kompakt fenykepezogepek.
A kicsi érzékelõnek kicsi a diódája ha megnagyítják akkor rosszabb lesz a minõség és jobban kiugrik minden hiba és a hézagok is jobban látszanak ami a diódák között van. A DSLR kilenc tízszer nagyobb érzékelõjén a dióda nagy ezért határozottak a képpontok és kevésbé kell nagyítani hogy ugyanakkora képet kapj mint a kompaktokon. Ezért a hibák kevésbé ugranak ki és a diódák közti hézagot is kevésbé lehet látni mert a képpontra figyelünk. Pedig ott is van "zaj" de kevésbé látszik.
Jó lenne egy pontos magyarázat, hogy miért nõ a képzaj kisebb pixelméret esetén.
Amíg hiányzik addig csak hit kérdése a dolog, de ha valaki leírná pontosan, hogy miért, akkor már a tények alapján lehetne ítélni.
Azt írtam talán legjobbja.
Vagy 66000 Ft-ért tudsz ilyen kaliberû gépet? Mert a többi ami a környékén volt nem volt ilyen paraméterekben. Valami mindegyikben gyengébb volt.
Azon kívül hogy kétszer annyiba kerül mint az SD vagy a CF, meg kevesebb helyen használható, semmi.
Nekem is a laptopomban van SD/MMC/MS olvasó, de XD-hez külsõ kell.
Ha meg sebességre hajtunk, én úgy tudom a memory stick-ek a leggyorsabbak, de javítsatok ki, ha tévedek.
Mindenesetre vagy 10 évvel ezelõtt még azt mondogatták, hogy a CMOS chipek nagy elõnye a CCD-hez képest a kissebb mérete és olcsóbb elõállítása viszont a képminõsége és a sebessége (frame/s) alacsonyabb mint a CCD-jé.
Személy szerint NEKEM az a bajom vele, hogy drágább mint a többi, emellett semmi pluszt nem ad (nem gyorsabb a konkurenciánál), és csak 2 gyártó (Fuji, Oly) van elkötelezve mellette, de vélhetõen ez a jövõben változni fog (átállnak az SD-re valszeg, CF-et már a nagyobb gépeikben használ mindkét gyártó).
Hát ezt nem tudom konkrétan, de ha logikusan gondolkozunk, akkor valszeg ez nem fedi a valóságot, hiszen az összes apró, zsebkompakt gépben ill. a mobiltelefonokban is CCD van, ellenben a jóval nagyobb Canon DSLR-ekben CMOS.
Hát jah, valszeg a videózás témában nem jó a CMOS, legalábbis erre lehet következtetni, hiszen csak DSLR gépekben és EGY kompakt gépben (a már említett SOny R1) használják, ezek pedig nem tudnak videózni (még a kompakt Sony R1 sem).
Hát, történetesen épp most teszteltem le a manapság kapható 6-7 mpx-es ultrazoomokat (összesen 6-ot), ezért lepõdtem meg a kijelentéseden, miszerint "kategóriája legjobbja"... ;)
Ezt nem lehet ilyen kategórikusan kijelenteni.
Mindkettõnek vannak elõnyei és hátrányai.
Az utóbbi évtizedekben a CCD szerzett elõnyt. CMOS-al szerelték az olcsóbb képalkotó eszközöket (webkamera, ipari kamerák, régebbi mobilok, gagyi digitális fényképezõk). Néhány éve azonban igen jó CMOS szenzorokat is elõ tudnak állítani, de ezeket általában a drágább gépekben használják. Felnõtt a CCD mellé. Nem mondanám, hogy fölé de jól megférnek egymás mellett. A Canon a DSLR gépeiben már csak CMOS-t használ, de a Sony R1-ben is az van (de pl a mostani csúcsgépében az A100-ban CCD), és Nikon is kísérletezett CMOS alapú technológiával, de vagy nem volt neki rentábilis, vagy jobbnak találta ha egyelõre marad a Sony CCD-inél. Ja, és a Foveon gyártotta X3 érzékelõk (Sigma DSLR-ek) is CMOS-ok, bár az egy másik pálya.
Mi bajotok az XD kártyával? Az, hogy drágább? Vagy egyéb is van ellene?
Mi lassú ? A Canon összes DSLR-jében CMOS van. Az EOS 1D meg a EOS 1D MKII is 8 képet csinál másodpercenként, nem igazán nevezném "lassúnak".
Hát hogy a CMOS gagyi..., ezt szerintem ne mondd, mert sokan meg fognak sértõdni... :)
1/2,5 "-os CCD 7,1 megapixelre..., csodák nincsenek. 50-es ISO-nál valószínûleg jó lehet, már amennyire egy kompakt gép jó tud lenni. De mondjuk 400-800-as ISO-nál már garantált a "rizsakiállítás", ahol egy DSLR még elég jól használható.
És vannak olyan helyzetek, ahol az 50-es ISO sajnos kifejezetten kevés.
Én majdnem csak Canonban gondolkodtam. Egy régi A60-asom volt.
Kipróbáltam:
Nikon D50, Canon EOS 400D,
Canon S3 IS, Canon PS A710 IS, Canon PS A640, Canon G7
Végül a PS A710 IS mellett döntöttem.
- A Nikonnak nem tetszik a menü rendszere, a Canont szoktam meg.
Kicsi a dioptria korrekciója. Kicsi a felbontása. Egyébként szép képeket csinál, nagyon kis képzajjal.
- EOS 400D. Nagyon jó rajta minden, de kit objektívvel nem jön ki az SLR minõsége, ha pedig elkezdessz objektívet, meg még ezt-azt vásárolni akkor könnyen 400000 Ft-nél kötsz ki.
- S3 IS. Rájöttem, hogy nekem fölösleges a 12x zoom, és elég vacak a gép minõsége.
- G7. Nagyon elszúra a Canon a G6 után. Az egyik barátomnak G6-osa van. Az egy nagyon jó gép, a G7-nek nem jó az optikája és a 10Mp miatt a képzaja is nagy, az árához képest.
- A640. Nincs benne optiak képstabi és csak 4x zoom. Különben az 1/1.8' os CCD miatt jó választás lenne.
- A710 IS. 7.1 Mp, 6x zoom, optikai képstabi. Az 1/2.5' CCD miatt zajos a kép és a két AA-elem miatt lassan tölt a vaku. De ár-érték arányban ez tûnt a legjobbnak. DE A LÉNYEG: A feleségemnek ez tettszett. (majd egyszer veszek magamnak egy EOS 400D-t)
Az összes gép kompakt gép képzaja nagyobb mint az A60-asé.
Viszont nagyításoknál nagyon kijön, hogy mekkora felbontású géppel készült a kép.
Kérdés: Most akor melyik a jobb érzékelõ? A CCD vagy a cmos?
Mert régebben azt hallottam, hogy a cmos az ritka gagyi képeket tud készíteni.. Lassú
Megfordult már a kezemben egypár gép, nyilván nem teszteltem le az összeset.
De látom te nagyon benne vagy a témában, inkább jobb lenne ha te beszélnél :)
"Ahhoz hogy eltûnjön a képzaj nem kell mást tenni, mint növelni a lencse méretet"
A zaj az érzékelõtõl származik.
sztem itt nem kéne reklámoznod hogy milyen jól választottál. én a helyedben amúgy hiányolnám az optikai képstabilizátort, a k. magas izóiddal nem mész semmire. ja és az xd kártya sem egy szimpi húzás.
Nézd meg a pixinfon a Pana FZ50 tesztképeit. A Panasonic elnökhelyettese hivatalból dícséri a venus Engine III-at, de meg lehet nézni a képeken, hogy már viszonylag alacsony érzékenységen is a részletek durva elmosását végzi a zajcsökentés érdekben.
Az 50-es valóban lehet hogy sok, napot még nem tudtam vele fényképezni, de mintha az nem is tenne nagyon jót neki :)
Fényforrások kivételével az ISO 50 szinte mindenre jó, amint írtam 3 megapixelen pedig tudsz ISO 4000-el is csinálni.
Saját tapasztalataimat írtam le, kategóriában elsõsorban az árra gondoltam. Itt van róla egy adatlap, bár néhány dolog nem jó rajta(záridõt leírtam mennyit tud, és természetesen tudja a High speed USB-t)
Csináltam vele már egy csomó képet, és még éjszaka is jól tejlesít. Képzaj egyáltalán nem okoz gondot(nagyobb érzékenységeknél persze azért elõjön, de 50-essel is majdnem mindent meg lehet csinálni, a majdnem az éjszakai képek vaku nélkül rövid záridõvel), és mindent be lehet rajta kézzel is állítani.
Informatika és tudomány
kitobija az EF-S 18-55mm F3,5-5,6 például szerintük 18,86-55,65mm F3,58-6,04-es.
