Persze simán lehet átverés, elvégre ki tudja, hogy ki az a HARUN YAHYA, mint szerzõ, de végülis nem attól szakértõ valaki, hogy magyarul cseng a neve. Ráadásul iszlám hitû, amitõl még inkább idegen az európai kultúrkörtõl és ez csak nehezíti gondolatai elfogadását. Azt azért el kell ismerni, hogy az õ szövege legalább annyira hihetõ, mint a darwini szemlélet publikációi.
tudom, le fogtok orditani, de a magyarok miatt. aki rendellenességgel születik, az sámán. manapság utálják a sámánokat... "vedd el egy ország múltját, és az az ország a tiéd lesz" ez is a magyarok elnyomása. uff szólottam, ne üvöltsetek le nagyon. :D
hidd el, egy bizonyos szõrzet meglátszik a koponyán. azt hiszem. a szem/hajszínrõl pedig senki nem állította hogy az a szem/hajszínük. csak következtetnek a terület alapján. (pl Afrikában valszeg fekete haja volt, ilyenek)
Remek! Térjünk vissza a zsiráfhoz! Az mibõl lett? Hol vannak a megnyúlt nyakú patások, amik még nem voltak olyan magasak, mint a zsiráf? Gondolom nem csak úgy "lettek" ekkora nyakkal.
tul.képp. egy szakértõ meg tudja állapítani, hogy egy csonton mennyi hús és bõr meg egyéb dolgok vannak (erek, nyirokerek, izmok stb.) ezekbõl ki tudja következtetni az arcformáját. de az is igaz, hogy ez a mai emberre, ugyhogy igazad van :D
Mármint micsodát? Ha elmész egy TT múzeumba, szétnézel, remek õsember diorámákat láthatsz. Csodás külsõ jegyekkel, ruhában, életszerûen. Mindezt egy csontváz néhány maradványából következtették ki. Hát persze!
Ha pedig az érdekel, csak rövidke, ámde annál velõsebb negyedkérdésedben nem fejtetted ki, hogy honnan veszem, hogy nem tökéletes csontvázakat találtak, akkor mondjuk olvastam a NatGeoban. Az ugye egy rendszeresen megjelenõ papíralapú kiadvány.
halacska,kétéltû,hüllõ(pl dínó),madár,emlõs.és ezek között is van átmenet,pl hal és kétéltû közt gondolom a tüdõs halak egyfajta átmenet. meg madár és emlõs között pl kacsacsõrû emlõs.olyat még nem próbáltak,h halat és madarat kereszteznek? -.-
sztem van elég átmenet most is.pl kacsacsõrû emlõs.vagy egész Ausztráliában vannak ilyen állatok,pl az erszényesek.vagy ott a bálna,de egyébként a delfin is vmi ló átmenet,vagy mifene,ha jól tudom :) egyszer egy mûsorban hallottam
Ez ennél sokkkal hosszabb folyamat! Vizi élõlényekbõl lett minden élõlény. Nem úgy van hogy halból lett a madár, hanem halból lett a mutánshal ami kivánszorgott a szárazföldre, abból a mittoménmi, aztán a dinoszaurusz és abból lett a madár.
Honnan veszed hogy nem találtak átmeneteket? Másik meg, hogy nem mindegy csontváz marad meg, körülményektõl függ, különben taposnánk a hullarengetegben:)
sztem ez olyan dolog lehet,h pl. egyik nap rájössz,hogy unatkozol,és társaságra vágysz.csak hogy már a discot unod,a barátaid meg nem érnek rá,így elhatározod,h megtanulsz pókerezni,és elkezdesz bárokba járni,és ott játszol pénzre teljesen idegen emberekkel.egy idõ elteltével már nagy pókerjátékos is lehet belõled.tehát jó pár hónap alatt egy unatkozó emberbõl menõ pókerjátékos lettél,és dõl a lé.ebbõl már következik a többi,pl h mire költöd el a pénzed,és h mi válik belõled.
na,hát az evolúció egy egyszerû példával vmi hasonló lehet. tehát az élõlényeknek mindig kellett vmi,vmi változás a túlélés érdekében,és megtanultak dolgokat,és ez által átalakultak a testrészeik is.ha gitározol,észre fogod venni,h elkezd az ujjadon a bõr keményedni,és mindig keményebb lesz,és ha folyamatosan gitározol,ha nem állsz le vele,akkor ilyen is marad,és ellenállóbbak lesznek az ujjaid.ez is csak egy egyszerû példa.
egyébként a közös õs eszközhasználatáról pont ma reggel gondolkodtam el,h miként juthatott eszébe a majom és az ember közös õsének egy részének,h lejönnek a fákról,és elkezdenek pl. botokat használni az önvédelemhez.ha belegondolsz,nem is olyan bonyolult.és Darwin könyvét én is ajánlom,annak ellenére is,h én még nem olvastam
Nem tudom, miért nem érted, hogy az átmeneti fajok nem úgy mûködnek, ahogy elképzeled.
Van ez a sirály. Elindulok nyugatra, kicsit mindig módosul, és végül eljut oda, hogy már nem is szaporodik az eredeti fajjal. Vagyis új faj keletkezett. Melyik itt az általad "átmenetinek" nevezett faj?
Egyébként alátámasztja az evolúció elméletét az atavizmus jelensége is. Ez magyarul "visszaütést" jelent, és a gyakorlatban olyankor jelentkezik, amikor a törzsfejlõdés korábbi szakaszaiból visszamaradt, inaktív gének-géncsoportok aktiválódnak, és letûnt tulajdonságok jelennek meg ezáltal akár az egyed fenotípusában is. Ilyen, amikor egy bálna lábbal születik, a ló extra lábujjal, mint amilyen az õslovaknak is volt, de az embereknél is elõfordul, hogy farokkal (ezt általában eltávolítják rögtön a születés után, de egy indonéz csávónak 22 cm-esre nõtt (és nem elöl :D)), vagy akár pikkelyes bõrrel születnek.
Már ne haragudj, de az, hogy létezik két eltérõ sirály a Földön, ráadásul ahogy haladunk a hosszúsági fokokon változó színû tollazattal bírnak nem igazán perdöntõ bizonyíték. Elefántból is van afrikai és indiai, a színük is más, mégis elefánt mindkettõ. Én arról beszéltem, hogy valódi átmeneti fajokat még sohasem találtak. Mibõl lettek a madarak az evolúció szerint? Halakból? Hol vannak a kopoltyús vagy éppen a pikkelyes madarak? Nem mondom, hogy ezeknek most is élniük kell. Nyílvánvalóan akadtak életképesebbek idõvel. A törzsfejlõdés is ezt magyarázza, de attól még ezer éveken keresztül kellett uralniuk a saját területüket, hogy tovább fejlõdjenek. A két sirályfaj számomra olyan, mintha azt mondanád, hogy van a tacskó, elindulunk nyugatra, körbeérünk és már pudlinak hívják, ami egy teljesen más faj. Kutya-kutya. Sirály-sirály. Remélem érted! A szerzõ (Hraskó Gábor) tanult ember, remek fokozatokkal és pozíciókkal. De ettõl még biológus marad, aki hisz a törzsfejlõdésben. Ez nem baj, de attól még nem kell feltétlenül igaznak lennie. Szívesen meghallgatnék egy hasonló kvalitású embert a tagadók oldaláról is.
"A fajok egymásból való kialakulását hirdetõ darwini evolúcióelmélet szerint fajok és rendszertani csoportok közti ú.n. átmeneti fosszíliák sokaságát kellene találni, ezekre pedig mindmáig nincs példa. Az összes eddigi fosszília kialakult és stabil fajokat képvisel, amelyeket minden átmenet nélkül váltanak fel teljesen újak. Ez egyszerûen tévedés. Bár Darwin idejében ez még tényleg probléma lehetett, azóta egy kicsit azért fejlõdött a paleontológia. Fejbevágó élmény átfutni a Talk.Origins archívum ötven oldalas összefoglalását a gerincesek átmeneti fosszíliáiról[...]. A félreértés a punctuated equilibrium elmélet szelektív olvasatából ered. Ez az elmélet tényleg felveti az átmeneti fossziliák ritkaságát (nem hiányát), de az evolúció sebességingadozásával meg is magyarázza azt. A kritikára azonban a legfrappánsabb választ az úgynevezett gyûrûfajok adják. Ezek egyik példája az ezüstsirály (Larus argentatus), amely közönséges faj Észak-Európában. Skandináviából nyugat fele haladva azt tapasztaljuk, hogy a populációk egyedeinek színe egyre sötétebb. Ez a tendencia folytatódik Kanadán és Szibérián keresztül mindaddig, amíg vissza nem jutunk Észak-Európába. A meglepetés itt ér minket: a fajt, mellyel érkezünk, itt már heringsirálynak (Larus fuscus) nevezik és minden tekintetben elválik az ezüstsirálytól, azzal nem is keresztezõdik. Íme két faj, amelynek átmeneti alakjai mindmáig egy teljes kontinuumot alkotva fennmaradtak."
"Tehat a Foldon osszesen csak annyi allat elt, amennyi csontvazat megtalaltak. Igaz?" Közel sem, de ezek szerint voltak kivételes állatok, akiknek megmaradt a csontvázuk, a többibõl meg valahogy egy sem. Márpedig a mutáció nem rövid folyamat, ráadásul szerteágazó. Hogyan lehetséges, hogy kizárólag egymástól erõsen eltérõ csontvázak maradtak meg, és sehol egy igazán átmeneti, ma már nem élõ faj?
elég kivételes körülmények kellenek ahhoz, hogy a csontvázak megmaradjanak.
"hogyan lehetséges, hogy a régészek találnak maradványokat a régmúlt idõk állataiból, de sohasem találnak átmenetet képezõ fajok maradványaira. Értsd: mindig csak zsiráf meg zebra kerül elõ, de soha egy zsibra." Tehat a Foldon osszesen csak annyi allat elt, amennyi csontvazat megtalaltak. Igaz?
Ezt a viselkedéskutatás-történelem témakörben lehetne kitárgyalni, mivel nem sok köze van az evolúcióhoz. Az evolúció a fajfejlõdés elmélete, amibe nem tartozik bele a civilizációs fejlõdés. A civilizáció az evolúció (szükségszerû?) következménye, viszont nem feltétlen alkalmazhatók rá az evolúció törvényszerûségei (bár ez is megérne egy misét).
Ajánlom figyelmedbe a lentebb linkelt cikket, ahol mindegyik kérdésedre választ kapsz.
Egyébként valóban érdemes megfontolni ezeket a kérdéseket, hiszen hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban átlássuk, esetleg javíthassuk az elméletet.
Ezzel együtt a mértékadó tudósok többsége elfogadja az evolúció elméletét, hiszen bizonyíthatóan mûködik a gyakorlatban is (ld. genetikus algoritmusok a matematika/kémia területén).
Ez jó példa a civilizációs és az evolúciós fejlõdés közötti különbségre.
Evolúciós léptékkel mérve ez a pár ezer éves jobbkezes dominancia nem volt elég ahhoz, hogy genetikai változáshoz vezessen a fajon belül. Tudtommal ma is 50-50%-ban születnek jobb ill. balkezesnek az emberek, csak jobbkezességre nevelik õket.
Tekintve, hogy gyakorlatilag már a hozzáértõk egész szakmai köre elfogadja, hogy az evolúció, mint olyan nem létezett és nem is létezik, csak egyelõre nem tudnak jobbat kitalálni helyette, amit az átlagember is felfoghat biológia órán, így annyira nem ajánlgatnám azt az írást. Pár érdekes kérdés: - hogyan lehetséges, hogy a régészek találnak maradványokat a régmúlt idõk állataiból, de sohasem találnak átmenetet képezõ fajok maradványaira. Értsd: mindig csak zsiráf meg zebra kerül elõ, de soha egy zsibra. - miért fogadja el mindenki, hogy az õsember úgy nézett ki, ahogy, miközben összesen csak pár csonttöredéket találtak, amibõl aztán felépítettek egy egész embert. Honnan tudják például, hogy milyen volt az arcformája vagy éppen a füle? Egy csontváz minimális részleteibõl ez nem következtethetõ ki. - állítólag a mutáció (az evolúció alapja) ritka folyamat, ami csak az egyedek kifejezetten apró részét érinti. Ráadásul a mutációk csak egy elenyészõ része életképes. A Föld teljes történelme kevés ahhoz, hogy kifejlõdjünk. Ez egyszerû matematika.
Anno mikor még az elõdeink vadászatból és gyüjtögetésbõl tartották fent magukat, kb 50-50% volt a jobb és balkezesek aránya. Történelem során alakult ki a jobbkezesek dominanciája. Merthogy jobb kézben tartották a dárdát, bal kézben a szívüket védõ pajzsot.
Ajánlom neked is az alábbi link áttanulmányozását, mert van néhány kevéssé megalapozott dolog a hozzászólásodban :) (no offense)
Egyrészt az eszközhasználat kérdése már inkább a civilizációs fejlõdés kérdésköre... Persze elõbb az evolúciónak létre kellett hoznia egy olyan fejlett agyat és végtagokat, amelyek képes az eszközhasználathoz szükséges finom koordinációra, na meg bizonyos összefüggések felfogására.
A létfentartási ösztön a természetes kiválasztódás elvévbõl következik... születhetnek egyedek, amelyekbõl ez hiányzik, de nyilván nekik kisebb az esélyük a túlélésre, és génjeik továbbadására, vagyis az ilyen genotípus gyors kihalásra van ítélve.
A mutáció oka nem valami szükségszerûség felsõbbrendû lényekre, hanem különbözõ környezeti hatások, pl. a mindenhol jelenlevõ radioaktív vagy ibolyántúli sugárzás, esetleg a puszta véletlen. Ráadásul a mutációk döntõ többsége életképtelen, vagy rosszabb életkilátással rendelkezõ egyedeket szül, nagyon ritka az olyan mutáció, ami növeli az egyed túlélési képességeit, ezáltal elõreviheti az evolóciót. Ráadásul ezek a változások általában sokkal kisebb léptékûek, az általad említett "szuperképességekre" nincs tudtommal semmi bizonyíték.
Az sem feltétlen igaz, hogy a mutáció továbböröklõdik, mert ugye az öröklõdés az ivaros fajok esetében két egyed génjeit ötvözi...
A Hõsök egy nagyon szuper sorozat, viszont az áltudományos evolúciós-genetikai maszlag nagyon nem hiányozna bele.
Amúgy az evolúció elmélete viszonylag egyszerû, és jó magyarázatot szolgáltat sok megfigyelésre, ugyanakkor mélyebben belegondolva rengeteg kérdést is fölvet.
Akit érdekel a téma kicsit komolyabban, annak ajánlom elolvasásra EZT az írást, nagyon korrekt és érthetõ, és kitér a legfontosabb ellenérvekre is.
na lássuk csak: az embernek akadnak kezei (jobb esetben és általánosságban) látott 1 követ... hozzáért, gondolta: "jééééééé, ez kemény" megfogta, gondolta: "jééééééé, ez elfér a kezemben" aztán ment menõzni a többiekhez,h "ugh, ugh, bla ugheja" :D aztán meglendült a keze örömében, a kõ elszállt,és fejbe vágott vkit... aztán rájött,h ha a társát leterithette vele,akkor nyilván állatokat is :D
kb igy történhetett...
és mexületett a gyilkolás fogalma is,csak akkor még ez természetesen elfogadott dolog volt :)
azota az emberek csak ölnek, pusztitanak, 1re inkább elkorcsosulnak, többet ártanak,mint az ebola :(
na ezzel meg is válaszoltam pár "how-to" kérdést :D
h miért pont igy és erre? lássuk csak: minden faj ugye a létfenntartásért "küzd"... (pl. hofarkasok is,amik szo szerint küzdenek ezért) :) namost ez 1 genetikailag belekodolt tény,h minden faj ennek érdekében területeket szerezzen... területszerzés... ha nem megy egyszerüen,akkor megöljük a másikat,mert mi vunk a jobbak, erõsebbek, ezért ezen az elven a gyengébb hulljon férgestül :) ha megvan a terület,akkor ismét lehet tenni a fajfenntartásért,lehet szaporodni... de mivel ugye a fajfenntartás a területszerzéssel (kapzsiság, irigység, etc etc)és egyéb ösztönökkel jár, igy kénytelenek vunk irtani mindent,ami az utunkba kerül...
ezzel megmagyaráztam,h az emberi faj miért rosszabb,mint a virus :)
speciális képességek: génmodosulatok eredményei... shaolin papokrol olyan feljegyzések vannak,miszerint tnak bizonyos energiákat használni (pl.: falon tuli tárgy/ember megütése a fal sérülése nélkül, izzitás tenyérrel, etc etc) ezt önmagában nem hiszem,h meg lehet tanulni, igy maradnék a génmutácio elvénél... mert ugye akinek 6 lábujja van, annak a gyereke nagy valoszinüséggel 6 lábujjal születik,mert ez a szelekcio folytán sokkal erõsebb gén,mint az 5 lábujj... na és vajon miért mutálodnak az emberek? mert szükség van uj egyedekre,akik a mostaniak "felett állnak"... ezekre azért van szükség,mert a természet belátta,h a mai ember,mint faj, önmagában 1 hülye korcs falka :) vannak,akik tnak hipnotizálni ora + spirál + egyéb baromságok nélkül...
miért? azért,mert megadatott nekik az a gén,ami a tudatot szabályozza,és azok az emberek már nem az agyuk (csak) 4%-át használják,hanem mondjuk 10%-ot (az adott gén mutácioja miatt)...
azért tegyük mindehhez hozzá,h a mutáciokat nemcsak a természet "rendelte elõ",hanem az emberek is hozzájárultak rendesen... csak vannak,akik torzként születnek, vannak,akik vakon, és vannak,akikben ezek a mutáciok pozitiv dolgokat hoztak ki...
hát ennyi a véleményem :D (asszem)
Érdekes téma. Én csak annyit fûznék hozzá, hogy szerintem sok embertársam még mindig csak egy átmenet a majom és az ember között.
Hát ja... a szembefordítható hüvelykujj sem egy nap alatt alakult ki ugyebár... Viszont a Hõsökben nem ilyen vagy ehhez hasonló anatómiai fejlõdésrõl van szó, hanem képességekrõl... néhány elõfordul(hat), elvégre "ösztönlények" vagyunk, valaha nagyon is az természettõl függtünk. Na de ezen a repülés dolgon majdnem betojtam a röhögéstõl... Még jó, hogy szárnyuk nem nõtt csak úgy hipp-hopp!
Elsõ körben ajánlom egy bizonyos Charles Darwin, A fajok eredete (1859) címû munkáját.
Inkább olvasd el a szakirodalmat ha érdekel, ahelyett, hogy egy fórumon kérdezel olyan emberektõl, akiknek lövésük sincs az evolúcióról, max annyi amit tavaly tanultak az ötödikes biológia órán.
eléggé hülyeség hogy a Hõsökben mindenki egy nap éred rá arra hogy milyen különleges :) A fogás, meg minden ami az élõlnyeknek élõlénynek kell, a környezethez való alkalmazkodáson múlik, ez fontos tényezõ :)
A múlt héten néztem a TV2 egy újabb sorozatát (Hõsök), ami felvetett bennem egy kérdést:
Azon sok (tíz)ezer év alatt, amíg a mai emberi faj kialakult, hogyan alakult ki az embernek az a kéepssége (hogy csak az egyszerûbbet említsem), hogy megfogjon például egy tollat? Hogyan "programozódott" bele az emberbe az ilyen és ehhez hasonló képességek? (Lehet, hogy badarság, de): Vagy elképzelhetõ az, hogy anno valamelyik elõember megfogott valamit és a kezdeti ügyetlenkedés után egyre jobban ment neki és azt tovább adta a utódainak, és tovább, és tovább?
Lehet, hogy rossz példa a toll megfogása, de remélem, hogy értitek a problémámat... A probléma pedig onnan jött, hogy a Hõsök fõszereplõinek különleges képességei hogy alakulhattak ki? Egyik reggel arra ébredtek, hogy én mostantól repülök, meg meg tudom állítani az idõt (a film szerint igen), de ez szerintem nem ilyen egyszerû... A film tudom, hogy fantázia szüleménye, de engem a ember evolúciós fejlõdése érdekelne, hogy mi errõl a véleményetek, hogy hogyan tudott lejönni a fáról, hogyan volt képes fegyvert készíteni magának, stb...