Igen messze van még a tökéletes mesterséges intelligencia, meg el kéne dönteni, hogy a mérnökök 'mesterséges embert', vagy robotot szeretnének. És hiába a materializmus szerintem a kreativitás nem éppen tartozik a leírható dolgok közé.
Nnna, aztán a sakk a lehetõ legrosszabb példa. Ott megfelelõ számítókapacitással kvázi legyõzhetetlenné válsz, egy primitív humanoid faj számára. A gond az, hogy az élet más területein KISSÉ más problémákkal kell szembenéznie a jó öreg AI-nak. Bár úgy lenne, ahogy az öreg gondolja, de sajna még én sem biztos, hogy megérem ezt, pedig érdekelne, ha már 1x erre tettem fel az életemet.
Bár kicsit elborult, valamint erõsen fantáziadús, mégis van benne igazság. Mondjuk a 2020 egy kicsit korainak tûnik a lényegesebb változáskhoz.
Lehet, hogy a számítógépem megver sakkban, de kickboxban én vagyok a jobb :)
Szerintem már manapság is okosabbak. Nem ölik egymást halomra max ha az ember beléjükprogramozza. A legtöbb probléma a Sci-Fi fantáziák problémáival, hogy ha értelmes gondolkodó gépet hozunk létre, akkor valsz ithagy minket és azonnal eltelepül valami másik bolygóra(galaxisba):D Önzés, birtoklásivágy, érzelmek az emberekhez tartozik. Az is igaz, hogy az emberre ezek sokszor ösztönzõleg hatnak. Egy valósághû AI agyának kialakításához nem elég a kapacitás, mivel 2 bites aggyal elég nehéz lenne felfogni a világot. Gondolok arra, hogy mi sem két lehetõség közül választunk a döntéseink során. Elég csak azt megnézni, mikor az ember bizonyos feladatoknál már nem gondolkodik hanem az érzékeire bízza magát. Volt errõl egy film a discovery-n, ahol pl számítógépes játékok, autóversenyzés közben eljön az az idõ, amikor nem mérlegeljük a pálya és köztünk lévõ távolságot, hanem az ösztöneink vezetnek. Ezt a gépek max sok lehetséges következmény lefuttatásával, múltbéli események feldolgozásával közelítené meg, ami nem az amirõl beszéltünk.
Sir Quno Jedi rosszul látod a helyzetet. Ez a vélemény tipikus volt, furcsán hangzik, de úgymond emberi reakció volt. Gondolj csak bele. A sakkozó gép/program azért jobb már mint az ember, mivel másodpercenként több millió lehetséges lépést tud számolni. Ha ezt átültetjük a valós életbe, elméletileg egy tökéletesen gondolkodó gépet hozhatunk létre. Mire is gondolok itt? Lássunk például egy átlagos életszituációt: munka közben egy mindezidáig nem tapasztalt problémába ütközöl(vagyis ami eddig még nincs "beleprogramozva" az agyadba), és ekkor döntéshozásra kényszerülsz. Itt jön képbe a számítógép: míg te, átlagos emberként, átgondolnád: vagy megpróbálom megoldani, és legroszabb esetben elrontom, vagy hagyom a fenébe és lesz ami lesz, akár ki is rúghatnak. Mialatt te ezt a két döntési lehetõséget mérelegeled, egy számítógép lehetõségek milliárdjait futtatja le. Az más kérdés hogy nem biztos hogy jól dönt, de valószínûleg jobban dönt mint te, aki összesen csak 2 megoldást gondolt át. Ezutn a kérdés már csak az, hogy mikor hozunk létre olyan számítógépeket, amelyek tárolóképessége gyakorlatilag végtelen, vagyis megõrizhetik "tapasztalataikat", és jobban dönthetnek az embernél.
Remélem azért lesz aki végigolvassa ezt a véleményt, szerintem elég érthetõ és megalapozott.
biochip-ek már lehet hogy képpesek lehetnek ilyesmire idegsejtekkel. Érdekes lehet mikor a számítógépnek nem CPU-ja van(nem csak), hanem agya:D
Tök8. Ma még ultramessze vagyunk a komolyan "gondolkodó", autonóm gépektõl. Az agyban az axonok kapcsolódási lehetõségei nagyságrendekkel nagyobb komplexitást tesznek még lehetõvé, mint a legkiemelkedõbb szuperszámítógépeink. Technológiai váltás kell. Dolgoznak is rajta töb irányban, de idõ, míg valóban komolyan használhatóvá válnak, pláne civil fronton.
Jah, a gép már most gyorsabb nálunk ha így nézzük. De én nem hiszem, hogy akár 100 éven belül olyan gépek lesznek, amik képesek tanulni, levonni következtetéseket, stb..
Ez alapvetõen hülyeség amit irtál. Az ember agya némileg hasonlóan sokmillió "lehetõséget" vesz figyelembe, csak kicsit nagyon sokkal jobb a felépitése és az algoritmusai. Pl. az emberi agynak nem kell végigjátszani 1 adott lehetõséget, ahhoz hogy elvesse ha hülyeség a gépnek meg igen. Természetesen ebbõl te csak annyit érzel hogy igen ezt meg lehet probálni, emezt meg hagyjuk a francba. De ez nem azt jelenti hogy akkor most csak két agysejt dolgozott fél tized másodpercig.
Sajnos ebbe sokan nem is gondolnak bele, ezért születnek elképesztõ baromságok ebben a témakörben. Viszont érdekes módon, azt senkisem hiszi hogy egy végtag mozgatása csak annyi lenne hogy arra gondolok hogy felemelem a kezem. Valójában mindehez rengetek "parancs" fog végigfutni az idegeken de én ebbõl csak annyit látok, hogy meg akartam fogni a poharat és lám megfogtam. Egy robotnak ugyanehhez szintén le kell futtatni nem kevés utasitást nem kevésbé lassan és akkor már majdnem élethü mozgása lesz. Csak az ember agya ugyanazt sokkal gyorsabban csinálja.
Visszatérve a cikkre, a realitásoknál maradva, jelenleg nincs belátható idõn belül gondolkodó gép. Azért nincs, mert azt sem tudjuk hogy mi magunk mitõl gondolkodunk és addig nehéz gondolkodó gépet alkotni. Véletlenül meg nem igazán akar sikerülni...
A sakk egy zárt szabályrendszer, mechanikus számítási kapacitásbõvüléssel behozható a gép hátránya. Az lyan szabálytalan éls nyitott rendszerekben viszont mint pl. a mindennapi élet ennél sokkal több mindenre van szükség. Akár csak olyan egyszerû és primitív dolognál, hogy például egy (amúgy pocsékul sakkozó) segédmunkás takarító felmegy a lifttel egy hotelben a harmadikra és kitakarítja a szobákat. Egyelõre még ez is nagyon messze van egy gépnek, legyen egyébként akármilyen sakkzseni.
a 2020 egy kicsit korainak tûnik a lényegesebb változáskhoz.
Az 13 év. Annyi idõ alatt bõven történhetnek lényeges változások. 13 évvel ezelõtt a 40-50 MHz-es 486, 8-16 MB RAM, 120 MB vinyó volt a high-end konfig, és talán már létezett kormányzati és egyéb körökben 28-33.6 kbps-es modemes kapcsolat. Manapság mindezeknek a tízszerese egy tenyérnyi PDA-ban sem számít kuriózumnak. 13 éve ki gondolt még olyan, mára teljesen hétköznapivá vált dolgokra, mint a 99%-os mobilpenetráció (ha jól tudom pont 94 végefelé indult itthon a GSM), a mûholdas navigáció, mobil szélessáv, digitális fényképezõgép, az LCD monitor és méteres képátlójú tévé, HD felbontású házimozi, 10 megabites net az infláció ellenére jóval olcsóbban mint 10 éve a modemes hozzáférés... Ha a következõ 13 év csak fele annyi meglepetést tartogat mint az elmúlt 13, az is bõven megváltoztathatja a mindennapjainkat.
Az más kérdés hogy hiába lesz a mai számítási kapacitás többezerszerese elérhetõ, az intelligenciát szerintem nem fogjuk tudni átadni a gépeknek, ugyanúgy mint az érzelmeket és a kreativitást. A Terminátor nem intelligens, csak kellõ számítási kapacitással rendelkezik hogy bonyolult utasításokat hajtson végre és tájékozódjon a környezetében - de az intelligencia ott kezdõdik, hogy átgondolja a kapott utasítást, és felteszi magában a kérdést: vajon jó-e az, amit csinál. És mivel erre hülye lesz megtanítani bárki egy gyilkolásra gyártott gépet, az sosem lesz intelligens, csak továbbra is az elõre beprogramozott utasításokat fogja végrehajtani - a magasabb számítási kapacitásból eredõen esetleg bonyolultabb helyzeteket is megold, például megtervezi az útvonalat, jegyet vesz és megvárja a vonatot amivel el kell jutni a célig, persze csak ha ezt is elõre megtanítják neki, de önálló döntéseket nem fog hozni, nem leszünk képesek ezzel a képességgel felvértezni.
De az is igaz, hogy voltak már hasonló kijelentések az emberiség történetében, mint például, hogy a levegõnél nehezebb repülõ tárgyat lehetetlenség megalkotni... Szóval ki tudja mit hoz a jövõ.
Egyébként bizonyos szempontokból már 13 éve is "okosabbak" voltak, mint mi. Ha valaki fejben meg tud oldani egy sokismeretlenes másod-harmad-huszadfokú egyenletet percek alatt, arra azt mondjuk hogy zseni. A gépek régóta képesek bonyolult számítások elvégzésére másodperceken belül, olyanokra is, amilyeneket emberek sosem fognak, tehát mondhatni, okosabbak. De az intelligencia ennél jóval összetettebb fogalom.
Mer a gépek célgépek, az ember meg afféle mindenes. Sokmidenhez ért, de egyikhez sem túl jól.
Az intelligenciával kapcsolatban mindig az a kérdés, hogy mi a cél. Más gyököt vonni egy tetszõelges számból (ezt bármelyik zsebszámológép tudja, és a legtöbb ember nem), és például más tudni, hogy egy baráti beszélgetésben mikor jobb hallgatni (amely feladat a gép számára értelmezhetetlen). Gépi dolgokban mindig jobbak lesznek a gépek (ezért használjuk õket), emberi dolgokra viszont sokáig még mindig érdemesebb lesz embereket alkalmazni, feltéve, hogy még akarunk egymástól valamit a jövõben.
assdf: az ember agya a szükséges mûveleteket ösztönösen elvégzi ha a kezet akarja felemelni, de enm errõl beszéltem. Hanem arról hogy egy teljesen új dolgot mutatunk be, ami nyilvánvalóan döntéshozatallat jár, a megfelelõ megoldás még nincs benne az agyadba, arra rá kell jönni, és az nem fog olyan gyorsan menni mint a kezed felemelése. Viszont 10 év múlva lehet hogy lesznek olyan gépek, amelyek olyan gyorsasággal döntenek a legnehezebb döntési helyzetekben is mint egy egyszerû mûveletnél. A technika fejlõdésével az idõ szerepe egyre kisebb, egy bizonyos pont után már felesleges azon vitatkozni hogy hány milliószor gyorsabban döntött helyesen a számítógép affelõl hogy jobb vagy bal kézzel kell megfogni a poharat. Elöbb-utóbb elérünk erre a szintre.
"de az intelligencia ott kezdõdik, hogy átgondolja a kapott utasítást, és felteszi magában a kérdést: vajon jó-e az, amit csinál."
Nem. Az intelligencia problémamegoldási képességet jelent. A legtágabb értelmezés szerint az a rendszer intelligens, ami képes reagálni a környezetében beállt változásokra úgy, hogy egy adott (cél) állapot felé irányuló ellenhatást fejt ki. Eszerint pl. a termosztát is intelligens (meg a mosópor is :)).
"Gépi dolgokban mindig jobbak lesznek a gépek (ezért használjuk õket), emberi dolgokra viszont sokáig még mindig érdemesebb lesz embereket alkalmazni, feltéve, hogy még akarunk egymástól valamit a jövõben."
Ne ragadj le a mai technológiánál. Ma már természetesnek vesszük, hogy a számítógépek sok nagyságrenddel gyorsabban számolnak nálunk, de volt idõ, amikor még épp csak egy picivel voltak gyorsabbak a papír-ceruza módszernél, és kevesen hittek benne, hogy ez valaha is változni fog. És a Deep Blue elõtt pár évvel még a legtöbben úgy gondolták, hogy a sakkban se gyõzheti le egy gép az embert.
A kérdés viszont éppen az, hogy mennyire programozhatóak bizonyos emberi értékek, melyek alapján az adott döntést meghozzuk. Ez sokszor nem egyszerûen egy mechanikus, kiszámítható és logikus döntés, hanem számos szubjektív elembõl tevõdik össze. A legnagyobb probléma azonban jelenleg a gépi intelligenciával az, hogy nem tudja "értelmezni" a világot. Az emberi gondolkodás lényegkiemelõ módon mûködik, és rendelkezik egy olyan reprezentációval a világról, ami nem egyszerûen állításokból és tapasztalatokból tevõdik össze, hanem ezekkel értelmezett, általánosított entitásokként bánik, azaz egyfajta szimbolikus szinten képes szervezni õket. Hogy mást ne mondjak, így mûködik az olyan egyszerû alapfunkció, mint pl. a látás. A gép pl. néz, érzékel, de még nem lát, és ha fog is, valószínûleg sosem úgy fogja tenni, mint mi, tehát talán nem is magunkhoz, illetve a saját képességeinkhez kellene hasonltani õket.
"Emberi dolgok" alatt olyasmit értek, amit tipikusan egy másik embertõl várunk el (pl. tapintat, barátság, együttérzés stb.). Ezeket ha lehet is, valószínûleg nem érdemes gépileg pótolni vagy szimulálni. Ha mégis megtesszük, felmerül az öntudat kérdése, ilyen funkciókat kélpviselõ entitások öntudat nélkül csak pszichológiai vibrátorok, öntudattal viszont megérkeztünk a Szárnyas fejvadász replikánsaihoz, ami egy egészen új problémakontinens.
Egy-egy tetted annak következménye, hogy mit akar az agyad? Vagy csak az agy akarása is annak a következménye, hogy épp milyen hatások érik a világból?
én mindigis csodálom az exponencialitás-fogalmat alkalmazó szövegeket, amelyek, vészmadárként emlegetik a jövõt - vagy így, vagy úgy, az üzleti világ úgysem fogja engedni majd, hogy oly hamar "szót" kapjon pölö a mûintelligencia, elõbb majd jól bekeresnek a használt cuccokkal, és jól elhúzzák a még fejlettebb technika megjelenését - úgyhogy sztem ami 20 év múlva összejön néhány laborba, az csak jó 40 év múlva fog megjelenni a piacon...
Nem is kell hogy igazi öntudata legyen, elég ha csak úgy tûnik mintha lenne neki és ez már elég lesz ahhoz hogy ezerszámra alakuljanak mozgalmak amik majd jogokat követelnek a "gépembereknek", már látom magam elõtt ahogy a replikáns-ember vegyesházasság törvényesítéséért tüntetnek az utcákon...
Félig elolvastam a hsz-okat, inkább leírom az enyémet.
Azért az elképesztõ, hogy az emberi történelemben mennyire adott idõben jelennek meg egyes találmányok. Mintha lenne teleológia...
da Vinci hiába álmodott repülésrõl, ahhoz elõször ki kellett fejleszteni a léggömböt, majd a motorokat stb. Az egyszerûbbet nézve: Ha az ember megnéz egy siklóernyõt, no abban nincs nagy technika, elég egyszerû, de mégis mennyi kémia, anyagtudomány, aerodinamika van mögötte. Nem is csoda, hogy Leonardonak akkor nem sikerült a repülés. Mivel repült volna? Zsákvászonnal? A kínai selyem esetleg, de még mindig ott van a know-how hiánya.
Szóval ehhez a mesterséges intelligenciához is még sok mindennek össze kell jönnie. Én 100 évet saccolok.
felre ertettetek a joslast.. az lesz velunk mint az idiocracy filmben.. eszmeletlenul elbutul a nepseg... nem csoda hogy okosabb lesz nalunk egy casio ora is..
heh sci-fi író... azért biztos ennek is szerepe van az elméletében:)
Csak a sakk temakorhoz: "kapacitasbovulessel" bajosan lehet behozni az embert.
Lehet hogy sokmillio variaciot kiszamit, de meg ez is edeskeves (a kiszamitott dontesi fa melysegevel polinomialisan no a szamitasigeny), igy nem igazan lehet erre alapozni. Az emberehez hasonlo heurisztikat kell megkozeliteni, es ebben van a fo feladat. Igazabol ez programozok vs sakkozo verseny, nem gep vs sakkozo.
Amugy az sem kizart, hogy ki tudnak fejleszteni profi takaritorobotot. Innentol mar egy lepes hogy legyen egy takarito-sakkozo robot :) Meg beleintegralnak partucat funkciot es lesz olyan jo mint egy ember. Figyeld meg a kontrasztot a regi 10 kg-s telefonok - mai szamitogepes kameras wifis borotvalkozo szettes mobilok kozott. Vagy a hasonlosagot a korai auto vs ember futoversenyek es az ehhez kapcsolodo nezetekkel.
Csatlakozom elõzõ kommentekhez, miszerint a sakk egy jól behatárolható "egyszerû játék". Viszont mi van egy viszonylag ugyanolyan könnyen behatárolható szabályokkal ám bonyolúlt játékmenettel megáldott játékoknál, mint pl. a póker? Pedig ez még sokkal egyszerübb lehet, mint az a project, amit egyetemek csinálnak (mi magyarok is részt veszünk benne), a végcél pedig az, hogy legkésõbb 2050-re összeállítsanak robotokból egy olyan focicsapatot, amely legyõzi az akkori világválogatottat. Ez érdekes lesz, de azért 2050 még egy kicsit odébb van, de ez talán megvalósítható. bõvebben
Na, ez kb. olyan, mint amikor 90-ben azt mondogatták, hogy 2000-re repülõ kocsikat vezetünk, meg mindenhol lesz robotinas. Majd hiszem, ha látom
Már 50éve azt mondják (a nagyok) h 30-40év múlva öntudatra ébredhet a számítógép..
Szerintem meg ahogy egyre jobban fejlõdünk és válaszoljuk meg a kérdéseket, úgy jönnek elõ újabb és újabb kérdések... A 60-as években is azt mondták, hogy az ezredfordulóra robotok fognak kiszolgálni minket, aztán itt vagyunk... Igaz, hogy vannak olyan ma már hétköznapi találmányaink, amelyek akkor elképzelhetetlenek lettek volna, de mégis ugyan azt mondjuk, mint 50 éve...Hogy is van ez?
Én azt gondolhatom - sokkal jobban prognosztizálható egy szoftveres áttörés, mind egy komplex gépezet, ami alapjaiban sem létezik.
Egy mesterséges intelligencia lehet csupán teljesitmény kérdése - neuronokat szimulálunk - minekután öntudatra ébred, nyilván önmagát fejleszti - a köv 10 percben nekünk megfelelõ 10 évet. Az áttörés ebben az értelemben lehet robbanásszerü.
Nem tudom ki tanult itt mesterséges intelligencia tárgyat, de ott eléggé egyszerüen le van irva hogy miért nem sikerült mi-t létrehozni. A lényege kb. az hogy a tudosok azt hitték, hogyha sikerül a világunk szabályait egy gépbe bevinni az majd intelligensen tud dönteni. A probléma pedig abban merült fel, hogy minnél több ismeretet szerzett a gép, annál több ismeretlen maradt. Ennek van valami szép neve, ami nem jut eszembe, de a vége az lett hogy a világ végtelen sok szabályból áll, és ezt nem tudják a gépek feldolgozni.
És egyáltalán nem biztos hogy egy gép bármikor is intelligensebb lesz nálunk, ugyanis megint csak szembejön (egy egyébként nem tudomonyás dolog, nevezzük véletlennek) hogy az embereknek vannak megérzéseik a gépeknek meg nincsnenek. Nem egy nagy hadvezér nyert úgy csatát, hogy az ellenség többszörös erõfölényben volt (kipihentség, túlerõ, fegyverzet stb). Ugye pl. Rommel, Nagy Sándor, a spártaiak, hitler hadvezérei, Napóleon és sorolhatnám még. Ezek az emberek mind nyertek meg nem egy olyan csatát, amikor mindenki örültségnek tartotta azt és biztos volt benne hogy ez egy vesztes csata. Vszinü hasonló helyzetben egy gép megadná magát vagy nem kezdene csatát mert minden racionális és logikus érv szerint az adott harcot nem lehet megnyerni. És mégis...
a teljesség igénye nélkül. sõt ,most volt mindenhol a hírekben egy. mutatom.: http://www.youtube.com/watch?v=81kP1AI1OGc http://www.youtube.com/watch?v=091ugdiojEM
"A mesterséges intelligencia elsõ villanásának 1997-ben lehettünk tanúi, amikor a Deep Blue legyõzte Gary Kaszparov sakkvilágbajnokot."
Hááát. Ez inkább a célhardvernek volt köszönhetõ, nem pedig a programozásnak. Félreértések elkerülések végett, nem azt mondom, hogy nem volt komoly kiértékelõ függvény, de az már régrõl ismert tény a sakkprogramozásban, hogy a helyes lépés meghatározására jobban megéri minnél mélyebben megvizsgálni a játékfát, mint az állás-értékelõ függvényt túlbonyolítani, de kevésbé elõregondolkodni. Mivel a fabejárás harveresen "könnyen" megtámogatható, míg egy dinamikusan változó kiértékelõ függvény kevésbé, ezért az igazán komoly sakkprogramok is erre fele mennek el. Legalábbis én ilyesmiket olvastam, amikor a szakdogámhoz kerestem anyagokat.
Ha már a sakk szóbakerült, nézzük meg a pókert... Ott ugye szintén egyszerû szabályok alapján megy a játék, de tudtommal még csak nem is próbáltak olyan programot írni, ami meg tudna verni egy világbajnok játékost... (Nem olvastam végig minden hozzászólást, szóval enlnézést, ha már ezt felvetette valaki.)
"az embereknek vannak megérzéseik a gépeknek meg nincsnenek."
Ez csak áltudományos fejtegetés. A megérzés, jövõbelátás kamu. Egyszerûen azért hallunk róla, mert aki megérezte ugyan, de nem élte túl, az nem tud mesélni róla.
Másról van itt szó: az ember kockáztat. Akár az élete árán is. Aztán vagy bejön, vagy nem. Ez nem spéci tulajdonság, kockáztatni egy robot is tud.
Az úriember sci-fi író. Neki nagy üzlet az, ha egy ilyen kijelentését felkapja a média...
AI-t egyenlõre nem tudunk csinálni. Már régen nem a számítástechnikai kapacítás a probléma, hanem az, hogy nem tudjuk, hogy mi is az AI.
Tudunk egy black box AI-t csinálni, pl. egy számítógépes játékban és ezek az AI-k sokszor igen jók. De olyan AI-t még nem sikerült legyártani, ami konzekvensen megverné az embert. Ez alól kivétel a sakk, ahol limitált a lehetséges lépések száma, de pl. a Supreme Commander-ben már nincs olyan AI, ami akár csak megszorongatni képes egy tapasztalt (pár óra játék) játékost.
Pedig a Supreme Commander világának bonyolultsága a valós életének még a 0,001%-át sem teszi ki.
Ha ember szerû AI-t akarunk készíteni, akkor elõször meg kell tanítani látni. Ehhez tökéletes feladat egy házirobot, ami mos, fõz, takarít. Amíg egy ilyen robot nincs, addig nem kell aggódni a terminátorok miatt. ;-)))
Még egy olyan robot sincs, ami csak takarítani tudna. Pedig valszeg az a legegyszerûbb feladat az összes közül és egy átalakított porszívóba is bele lehetne építeni. Szerintem komoly kereslet is lenne rá. Pl. én biztosan azonnal vennék egyet. ;-))) Szóval azért nincs, mert nem vagyunk képesek ilyet gyártani, illetve gyártani tudnánk, de programozni nem...
A másik: lehet itt sipákolni, de a robotok nélkül egy nagy nullák vagyunk a továbbiakban. Geentikailag ugyan tudjuk magunkat némiképp turbózni, de a világegyetem hideg sötétségéhez nem tudunk alkalmazkodni. Amúgy azért ez érdekes dolog, és itt bennem is felmerülnek kérdések, hogy tudniillik a szerves anyag mennyire tökös, lásd pld. a pókselymet, de még nem láttunk élõ micsodát, ami az ûrben élne. A földönkívüli élettel kapcsolatos elméletek is mind egy földszerû bolygóhoz kötik az intelligens civilizációk létét. És ha ez így van, akkor a világûr meghódításához elengedhetetlenek a robotok. Ott kint amúgy van hely elég, nem kell félni tõlük. Bár volt arra példa, mint tudjuk, hogy emberi közösségek szétváltak, a szittyák pld. kivándoroltak Mezopotámiából, de késõbb visszacsaptak az õshazára. Ki tudja...
Mindenesetre, sok minden múlik azon, hogy milyen alapokon indul ez a fejlesztés. Ha a predátor-elv gyõz, az tényleg rossz lenne, de ha a KERESZTÉNY (esetleg budhista) elvek mentén, azon folyományaként megy a MI kialakulása, akkor nyugodtan lehetünk. Egyébként, aggodalomra van ok.
A gépeknek nem kell elérniük az emberi intelligenciát, ahhoz, hogy kiiktassák az embert :) Elég lesz, ha autómatizált gyárakban készülnek a robotok, s a kész robotok is egy központi hálozatban lesznek, ahonnan bármelyik irányítható. Ha már a nyersanyag termelést és szállítást is autómatizálják, akkor megfelelõ utánpótlás is lesz. Aztán jöhet, egy rosszul megírt programmodul, víros, anarchista programozó stb :) Már most 10 ezer harci robotot használ az USA. Ezeket egy-két évtized alatt továbbfejelsztik, s pillanatok alatt ki tudnak majd iktatni bármilyen harci eszközt, rakétákat indítani, vagy szeketíven kiiktatni akárkit(pl a lakosság megsemmisítése, az infrastruktúra károsodása nélkül) . Persze késõbb lehet az egész rendszer összeomlik emberi közbeavatkozás nélkül, de hogy addigra mi marad az emberiségbõl az más kérdés.
Nem a múlt évezred romantikus tudományos-fantasztikus irodalmán keresztül kellene szemlélni a mesterséges intelligencia kérdését, hanem a mai világ mozgatóerõit nézve. Ez pedig a hatalom, az erõfölény és a pénz. A technológiai fejlõdés egyre kevesebb ember számára átlátható, egyre több pénzt és együttmûködést követel. Ezáltal az átlagember egyre kiszolgáltatottabbá válik. Azt az érzetet keltik benne, hogy uralkodik a természeten, pedig a technológia birtokosai uralkodnak õrajta.
Néhány száz éve minden faluközösség önállóan készítette a szerszámokat és termelte az alapvetõ élelmiszereket. Ma csúcstechnikával gyártott gépekkel és vegyszerekkel termesztjük a génmanipulált vetõmagot, és mûholdas idõjárás-elõrejelzést használunk a legnagyobb termés eléréséhez. Aki nem ezt teszi, profitot veszít, lemarad és kiszorul a piacról, "meghal". Ez a szabad verseny.
Nyilván a katonai alkalmazásoké az elsõbbség. Lásd harci robotok cikk. A világhálón átáramló irdatlan mennyiségû információt mind lehallgatják. Nem feltétlenül azért, hogy megszerezzék a bankszámla számomat, vagy kiszûrjék a bûnözõket, hanem az emberi viselkedésrõl lehet rengeteg járulékos adatot szerezni ezáltal. Honlap nézegetés közben egyúttal "kitöltesz egy kérdõivet" az érdeklõdési körödrõl, szokásaidról.
A kvantum számítógép nagyságrendekkel gyorsabb, mint a mai gépek, mert egy idõben "több dologra is tud gondolni". A ma használatos titkosítási algoritmusokat pillanatok alatt feltöri. Elõbb-utóbb alkalmas lesz az internet adatainak feldolgozására.
Szóval szerintem nem a robotinas és intelligens guminõ gyártás a mesterséges intelligencia kutatás fõ célja.
"de még nem láttunk élõ micsodát, ami az ûrben élne" Akkor keresd fel googléban a tardigrada (latin) vagy medveállatka kifejezést ;)
Elõször nem konyhatündér robotokat gyártanak, hanem repülõket, tankokat, gyalogsági robotokat. Eggyáltalán nem tartom elképzelhetetlennek egy dinamikus AI elkészítését. Minden csak az idõn és pénzen múlik. Attól még, hogy nem mindenki képes ezt elképzelni még létezhet. Szerintem eléggé rugalmas világban élünk és bármi lehetséges amit elképzelünk.
A nyers számítási teljesítmény nem elég magyarázat. Hogy egyik kedven írómtól idézzek, "csak azért tudná idõben megoldani a feladatot, mert több száz millió mûveletet végez el másodpercenként. [...] A gépek tökéletesen csúsznak, az emberi agy azonban ugrál..."
Szerintem meg csak eltúlzott félelmek mert az emberek nem ismerik a technikát. Én informatikusként sokszor szembesülök azzal, hogy egyrészt az emberek valami hihetetlen szinten nem értenek a számitógéphez (pl: Üf: nem megy a gép... HD:miért nem megy? Nem tudom feljött valami ablak... És mit irtak benne? Azt nem tudom, nem olvastam el...)
Másrészt meg azzal, hogy a filmek miatt szintén fizikai képtelenséget képzelnek a számitógéprõl (tipikus példája amikor egy ipari kamera által készitett 320*240-es képen lévõ 100 méterre lévõ kocsi visszapillantó tükrében lévõ kocsi rendszámtábláját akarják elolvasni, és keresnek programot ami képest ezt élesen kinagyitani mert õk ezt a filmekben látták..)
ezért érdemes pesszimista jövõképben élni.. a legrosszabbra fel kell készülni, és ha nem történik meg akkor lehet örülni.
Az meg hogy MI-nek titulálnak egy sakkprogit baromság.. egy adatbázisból keresi ki a megfelelõ lépést amit beprogramoztak neki az addigi partikból.. ha rögtönözni is tudna akkor lenne MI.
Az MI lényege az volna,h önálló döntésekkel fejleszti saját magát...ezt eddig nem sikerült összehozni. Egy egyszerû példa: az ember klészít egy csapdát,a csapda kiold,ha belelép az áldozat. Az elõzõ hozzászólások alapján ez egy primitív MI lenne,hiszen magától dönt...de nem az,csak a csapdakészítõ "programját" teljesíti. Egy nagy teljesítményû gép is ezt csinálja, kikeresi a betáplált adatokból,h mit kell reagálnia. Tulajdonképpen a bonyolult gép a készítõje akaratát közvetíti.(és amikor azzal jönnek,h a szuperszámítógép sokkal gyorsabb,akkor hülyeséget beszélnek... én bármikor lekörözök egyet... amikor a gép számol olyan,mintha egy táblázatból nézné ki az eredményt,csak itt a táblázat nem sorokból és oszlopokból áll,hanem az emberek által kitalált fizikai folyamatokból(pl áram vagy a HDDben a mágnesség..),tehát ilyen szempontból nézve az információ a gép készítõitõl ered...)
Jah talán 10 év múlva már nem fog elesni Asimo a lépcsõn
ne keverjük a szezont a f a(s?)zon(m)nal. attól hogy egy gép baromira gyors és x millió alternatívát análizél, analizál, még nem nem lesz okosabb. hisz magától nem talál ki semmit. nézzél rá az emberre a képen. az különbözteti meg egy gyufásdoboztól, hogy tud gondolkodni és kitalál olyant, amit el lehet adni, mert bukik rá a nép. õ gazdag lesz belõle és röhög a markába, a sok barma meg beveszi és szopogatja, s mint én írjuk rá a reflektációkat. ennyi erõvel a számológép is okosabb nálunk, mert azonnal kivágja 28nak a faktoriálisát.
nem olvastam el mi van alattam, így lehet, hogy már volt ilyen akkor bocsi...
Szerintem errõl vitatkozhatnánk évekig is, hogy végülis mi az MI. Rákerestem egy MI leírásra neten, mindjárt azt ovlastam, hogy máig nincs konkrét meghatározása (a többit amit írt, a lényeget már leírtátok itt).
"Ez nem spéci tulajdonság, kockáztatni egy robot is tud. (#39)" De a robot nem fog elgondolkodni azon, hogy mekkora a kockázat és nem fog törõdni a következményekkel. Nem tud elgondolkozni azon, hogy hány halott lesz, és mi lesz ha elbukja a háborút (ha azt a példát nézzük).
De ma még szeintem csak úgy állunk, hogy betudjuk talán programozni, hogyha elfogják akkor vagy megadja magát, vagy pedig ne (ahogy beprogramozzák).
És akárhogy is nézzük, szerintem is az a lényege az MI -nek, hogy gondolkodni tudjon, és dönteni a helyzetekben (és cselekedni). És ettõl még a számítógépen belül (szoftveresen) is messze vagyunk, nem hogy még robotok.
bizony bizony az mi nek a gondolkodás részét saját magának kell tudni leprogramozni, ha mint robot alkalmazuk akkor a környezetbõl érzékelõk segítségével továbbított adatokból kiindulva kell bekalibrálni magát hibázások, bukdácsolások útján kb. mint egy kis gyerek
"De a robot nem fog elgondolkodni azon, hogy mekkora a kockázat és nem fog törõdni a következményekkel. Nem tud elgondolkozni azon, hogy hány halott lesz, és mi lesz ha elbukja a háborút (ha azt a példát nézzük)." ha valódi mi rõl beszélünk akkor bizony elfog gondolkozni a dolgokon és nem csak egy adatbázisbõl löki majd a dolgokat , legalábis az nem egy mi lesz hanem csak egy sima program ami aminek elõre levan programozva minden lépése
Ez egy nagyon érdekes téma, föleg a transzhumanisták körében. Bövebben itt kaptok felvilágositást: katt Ez a cikk leirja az emberi fejlödést, meg azt is hogy a 21. században a mai fejlödési tempoval mérve 20.000. évnyi fejlödés fog történni, meg más nyalánkságokat, amik egyrészröl érdekesek, másrészröl aggasztóak.
Azert lehet olyan rendszereket kesziteni amikben van bizonyos osztonos viselkedes, es van motivaciojuk is. Csak tobbfajta mi technologiat kell otvozni. A szakertoi rendszerek amiket az emberek az mi-vel azonositanak tenyleg csak tablazatok, viszont meg egy kis fenykereso robot is mi, hiszen egy nagyon primitiv eletforma neuralis halozatat masolja. (osszesen van 2 neuronja)
Egy viszonylag intelligens rendszer osszehozhato ha tobb modon oldjuk meg a problemat. Az also szintu feladatokat (pl. kepfelismeres) erdemes neuralis szinten huzalozni, mivel ezeket mar ismerjuk. Az osztonos reakciokat erdemes fuzzy rendszerben megoldani, mivel ezek megbizhatoan mukodnek mar jelenleg is, foleg automatizalt ipari rendszerekben. A tudasbzis alapu folyamatokat erdemes egy szakertoi rendszerrel megoldani, mivel ezeket jelenleg is hasznaljuk erre az egy celra. A magas szintu logikai vezerlest pedig erdemes egy motivacio/cel/feladat alapu sulyozott feladatkivalaszto (tehat hibrid neuralis/fuzzy/szakertoi) rendszerrel megoldani.
Igaz, hogy igy csak olyan dolgok fogjak erdekelni az mi-t amit celkent megadtunk, viszont ha azt adjuk meg celnak, hogy minel tobb informaciot gyujtson a tudasbazisaba es minel tobb inger erje (tehat ne unja magat), akkor mar kepes lesz tanulni is. Ha nem kap informaciot akkor unatkozni kezd es tesz valamit azert hogy tobb informaciohoz jusson. (ha bezarjuk, akkor rajon hogy mozognia kell hogy informaciot szerezzen, es megprobal mozogni, ha nem tud helyzetet valtoztatni mert be van zarva akkor megprobal addig mozogni amig kinyitja az ajtot, ha nyitva van akkor pedig kimegy => ezutan ha bezarjak akkor mindig megprobalja majd kinyitni az ajtot mert rajon hogy ez a mozgassor jo ha olyan ingerek erik amik egy zart szobara emlekeztetik amin ajto van, hogy miert jo azt viszont nem tudja majd megmondani)
Ha mukodik az mi tanulasi modulja, akkor egy ido utan annyi uj szabaly lesz benne, hogy mar egy ember sem tudja elolvasni oket. (arrol nem is beszelve hogy nem emberi nyelven lesznek az adatok, hanem egy szabad asszociacios tablaban, az erzekszervek mar feldolgozott bejovo adataihoz es a belso visszacsatolasi allapotokhoz linkelve = ez egy dinamikus parhuzamos asszociativ tabla ami pont jol leirja az emberi agy fizikai mukodeset)
ps: A jelenlegi hardverek nem kepesek asszociativ tablakat kezelni, mivel a mai szamitogepek memoriaja direkt cimzesu (kiveve a cache), tehat vegig kellene probalni mindig mindent. Viszont ha asszociativ ram-ot kap a rendszer akkor nagyon gyorsa valik. (csak ezek ramok meg pc-s esetben is tobb 100-szor tobb aramkort igenyelnek bitenkent mint a sima direkt cimzesu ram, nem veletlen hogy az agy is csak akkor huzaloz be /tanul meg/ valamit ha nagyon kell)
"Az 13 év. Annyi idõ alatt bõven történhetnek lényeges változások. 13 évvel ezelõtt a 40-50 MHz-es 486, 8-16 MB RAM, 120 MB vinyó volt a high-end konfig, és talán már létezett kormányzati és egyéb körökben 28-33.6 kbps-es modemes kapcsolat. Manapság mindezeknek a tízszerese egy tenyérnyi PDA-ban sem számít kuriózumnak"
És? 0 hatása van szinte az MI-re. Igazából nem nagyon érzékelhetõ.
" Ha valaki fejben meg tud oldani egy sokismeretlenes másod-harmad-huszadfokú egyenletet percek alatt, arra azt mondjuk hogy zseni. A gépek régóta képesek bonyolult számítások elvégzésére másodperceken belül, olyanokra is, amilyeneket emberek sosem fognak, tehát mondhatni, okosabbak. De az intelligencia ennél jóval összetettebb fogalom"
Na ja, de ki tanította meg a gépet erre véres verejtékkel? Nem azért oldaj meg gyorsan, mert okos, hanem mert gyors..
1. MI még a láthatáron sincs. 2. 10 ezer "harci" robot? Röhögjek? Nagy részén van egy darab kamera az csá. Húúúúúúúúúúúúúúúúúú, mindjárat kiírt mindenkit. Ja és egyik robot sem autonóm mind távirányítású... 3. A robotok soha nem fogják lenyomni az embert, mert az ember még saját embertársa felett is szeret kontrollt gyakorlolni, nemhogy egy robot felett. Én még számtalan egyéb ok is van. Egy robot karbantartásra szorul és energiaforrásokra. Mindkettõtõl simán el lehet zárni.
"Ezeket egy-két évtized alatt továbbfejelsztik" Hova? Mivé? HOGYAN? Megfelelõ erõforrás sincs meg semmilyen nagyteljesítményû robothoz sem meghajtási mód. Nagy robotra lehet csak fegyver és más fincsi dolgot reakni, de annak a mozgatásához hidraulika kell, azt meg védeni kell. Ahhoz páncélozni kéne. Soha nem menne az sehova. Eneregiaforrás emiatt dettó...
"Elég lesz, ha autómatizált gyárakban készülnek a robotok, s a kész robotok is egy központi hálozatban lesznek, ahonnan bármelyik irányítható. Ha már a nyersanyag termelést és szállítást is autómatizálják, akkor megfelelõ utánpótlás is lesz"
Tudod az automatizált rendszereket is emberk felügyelik. Serc-perc alatt bármit le lehet állíani.
Én most arról beszélek, hogy jelenleg MINDEN számítógépes program csak azt tudja amit az elkészítõik tudnak, magától nem tud SEMMIT alkotni. A numerikus diffegyenlet megoldó progik, CFX és egyéb végeselem programok, sakkprogramok, BÁRMI!!! A különség az, hogy a megoldásokhoz nem ész, hanem NAGY TELJESÍTMÉNY kell. Ha megmutatod egy embernek, mechaniusan õ is el tudja végezni, csak nem olyan gyorsan. A számítógép megjelenése elõtt, emberket képeztek arra, hogy hogyan lehet gyorsan számolni a nagy mérnöki tervekehez és õk voltak az "emberei számítógépek".
Szerintem nem beszélhetünk gépek esetében gondolkodásról, mint ahogy te azt írtad. A gondolkodás sokkalta több mint elõre beprogramozott szabéályok alapján milliós lehetõségek közül kiválasztani az optimálisat. Az ember egy számára ismeretlen területen, egy teljesen új élethelyzetben is képes gondolkodni, de egy gép erre képtelen ha nem tárol ezzel kapcsolatban infókat, vagy nem eleget, és akkor biztosan rossz döntést hozna. A gondolkodásban szerintem benne van a kreativitás is. Nem véletlen a szólás: Gondolkodom, tehát vagyok. És ezt szerintem nem csak fizikális értelemben kell venni. Egy gépnek meg aligha lesz lelke. És ha tényleg eljutunk oda, hogy valamilyen szinten reprodukáljuk az intelligenciát, én is gyanítom, hogy ahhoz eszméletlen sok adatmennyiséget kell tároljon a robot. Emléket, infót, szabályokat, törvényeket, élethelyzetekre való reagálást, annak elemzõ képességét....
Másik: Ezzel az exponenciális növekedéssel nem nagyon értek egyett. Akkor szerintem már, a 3D játékoknak fotorealisztikusaknak kellene lennie. Jelen pillanatban is nagyon távol áll tõle.
Látszik, hogy nem olvastam a cikket, most nincsen kedvem. :) "A mesterséges intelligencia elsõ villanásának 1997-ben lehettünk tanúi, amikor a Deep Blue legyõzte Gary Kaszparov sakkvilágbajnokot."
Szerintem egy sakk-ra specifikált gép nem nevezhetõ mesterséges intelligenciának.
"Tipikus baromság az egész hozzászólás." .... tipikus mondatod, ha valamit szernited a másik rosszul lát. Nem értem én ezt... nah mind1 :)
Sir Quno Jedi: azért annyira nem rossz példa a sakkor program, a lépések variációjának sokasága és ezeknek a lépéseknek 'végigpróbálgatása' még annak a gépnek is lehetetlen. Így mégsem annyira zárt az a rendszer, hisz az 1. lépésnél nem tudja az utolsót a gép. Az más kérdés, hogy ez tényleg speciális feladat, de nem zárt olyan értelemben mint egy amõba pl.
Most ez igy jódolog, hogy ugytünik vitázunk, de valójaban a gépek télleg nem tudnak gondolkodni, még nem a jövöben képesek lehetnek rá, mi se egyik naprol a másikra tanultunk meg gondolkodni, azér tanultunk, meg mer különben a vadállatok lekaszáltak volna minket, mer erösebbek, gyorsabbak, és ezér kellett valami, ami aztán nagyot durrant. A gépeknél ez nem spontán fog kialakulni, hanem mi szeretnénk, hogy ez történjen, ezért a 2 intelligencia különbözni fog egymástol és ha ez bekövetkezettt pár év mulva elhuzank szegény csóringer emberek mellett és a fejlödés egyre gyorsabb ütemü lesz. Mitszoltok a halhatatlan szoftveralapu emberekhez, meg a fénysebességgel köszlekedö szuperintelligenciákhoz? Ez aztán bebaszna nekünk embereknek, mert az alacsonyabb rendü életformákbol szalámi, vagy saláta lesz, de a gépeknek nem köll kaja, ezért egyszerüen nics szüksége a sok hülyére itten és szépen kinyir mindenkit villámgyorsan. Érthetö és logikus a gondolatmenete, mert minden ami tölem különbözik az potenciális ellenség, ezér is gáz számunkar a mesterséges intelligencia.
Mi lehet egy szuperintelligencia célja? Nemtom
Nem akarok belekotni az elorejelzesbe, de most olvastam egy cikket a Wired News-on, hogy az IBM egyik 4096 processzoros szuperszamitogepevel sikerult egy eger agyanak a mukodeset szimulalni 10 masodpercen keresztul... messze vagyunk mi meg attol, hogy a gep okosabb legyen nalunk...
Y
Ne szédíts a medveállatkáddal. Tipikusan a földi evolúció eredménye, az ûrben legfeljebb túlélésre tudna berendezkedni, várva, hogy talál kedvezõ táptalajt valamelyik égitesten. Nem életeleme az ûr. ------- lomha: A ma használatos titkosítási algoritmusokat pillanatok alatt feltöri. "Elõbb-utóbb alkalmas lesz az internet adatainak feldolgozására."
Régen rossz lesz anak az MI-nek, amelyik az interneten kupálódik ki. Amennyi sok locsi-fecsi van csak ezen a fórumon, nem engednék be ide egy tanulási szakaszban lévõ robotot.
Ha már itt tartunk: sokkal reálisabb a kiborg kérdése. Ha megnézitek, már ma próbálnak interfészeket gyártani az elektronika és az emberi test között...
Itt is 20 évet mondanak, hogy a számítási kapacitás akkorra talán elég lesz :) addig már "csak" arra kéne rájönni, hogy hogyan is kell leprogramozni egy újszülött mûködését és lehet tanítgatni :)
A sakk tényleg rossz példa, sõt jelenleg talán még az ember az erõsebb. 1. A Deep Blue-Kaszparov mérkõzés nem a klasszikus idõkeretek között történt, hanem egy gyors parti volt s az emberi játékerô a gondolkodási idô csökkenésével erôsebben romlik, mint a programoké. 2. Továbbá a Deep Blue elõtte nem játszott hosszú éveken keresztül és így kielemezhetõ játéka sem volt. Ellenben Kaszparovból a program alaposan felkészült. 3. Kaszparov mélyen a tudása alatt játszott.
Szóval még jó pár évbe beletelik amíg a sakkban egyértelmûen le lehet majd írni az embert.
A Go talán még egyszerûbb játék, csak sokkal több a variáció, s a go program meg sem közelíti a go mesteri szintet, annak ellenére hogy a go-ban mostanában volt pár forradalmi ötlet amitõl látványosan gyorsultak a programok. Szerintem 2020-ra sem biztos, hogy a go-ban az gép legyen az erõsebb, egyelõre még túl nagy a különbség.
Amíg egyszerû logikai játékokban az ember a jobb, addig nem tudom mirõl beszélünk.
"Itt is 20 évet mondanak, hogy a számítási kapacitás akkorra talán elég lesz :) addig már "csak" arra kéne rájönni, hogy hogyan is kell leprogramozni egy újszülött mûködését és lehet tanítgatni :)"
Nem kell az ujszulottig elmenni, mar a szuletes elott kialakulnak bizonyos alap idegrendszeri funkciok, amikhez kulso ingrekre van szukseg. Eleg ha az alapelvet es a kezdeti allapotot sikerul lemasolni, majd az osszes ingert szimulalni kell. Ez biologiai megkozelites a legbonyolultabb. A masik az altalam mar leirt fejlesztes (tehat a genetikailag kapott programokat es a nehany mar ismert alapfunkciot mernokok irjak), ami egy az embertol teljesen idegen, de intelligensnek tuno rendszert eredmenyez. Termeszetesen a tanitas modjanak megfelelo ertekrenddel. (nem olyan fejlett de sokkal egyszerubben es gyorsabban tanul)
Némi megjegyzés: 1, miért gondolják olyan sokan azt hogy egy gondolkodó gép elsõdleges célja hogy kiirtsa az embereket? Pl, vegyünk egy másik többé kevésbé intelligens fajt itt a földön. Mondjuk a delfineket. Én még sosem éreztem úgy, hogy ki kéne irtanom a delfineket. És szerintem az emberek többsége sem.
2, a számitógép pontosan annyira okos mint amennyi információ bele van táplálva. Az emberek ismeretlen helyzetben is tudnak felelõsen dönteni. Egy gép nem. Olyan apróságokról már nem is beszélve, hogy az emberek amikor döntenek, átérzik hogy adott esetben a rossz döntés a halálukhoz is vezethet. Egy gépnél ez nem szempont. Pl. valaki irta korábban, hogy fel tudja mérni hogy érdemes-e háborút inditani... És azt fel tudja mérni hogyha veszit, akkor darabokra szedik? Neki nincs olyan fogalom hogy "meghal"... Na ezért nem biznak egyedül a gépekre fontos döntést. Ezért kell embereknek elforditani a kulcsokat ha atomfegyver bevetését rendelik el.
3, a sakk elég rossz példa. Egyrészrõl mert leprogramozható mint egyszerü matematikai algoritmus (csak piszkosul nagy a játékfája és nem tudják még kifejteni a gépek) és épp ezért nem az ész számit hanem a sebesség. A gondolkodás az, amikor kaszparov mérlegeli a szóba jöhetõ (ez már óriási szó a gép képtelen kiválasztani a szóba jöhetõ lehetõségeket) lehetõségeket és azokból kitalálja hogy melyik lenne a legjobb. A gépnek ugyanehhez le kell futtatnia millió lépésvariációt hogy kitalálja a legjobbat. Akkor ki az okosabb? Kaszparov aki végignézi a szóba jöhetõ ~20-30 variációt, vagy a gép aki ugyanneyi idõ alatt végignéz több milliót és a végén még lehet hogy veszit is? Másrészt meg, ennyi erõvel miért nem inditjuk a targoncát a súlyemelõ versenyen?
Ki mondta hogy a gép okosabb mint Kaszparov? Annyit mondtak, hogy kikapott sakkban tõle :)
Imádom az ilyen semmitmondó hozzászólásokat. "Az emberek ismeretlen helyzetben is tudnak felelõsen dönteni. Egy gép nem." Bla-bla. A legtöbb balestet emberi hiba okozza. Ritka, hogy a jelzõlámpa szeme rosszul kacsintana.
Már elsütöttem ezt a poént 1x: Amikor anno mûtöttek, istenuccse arra vágytam, hogy bár robot mûtene, látva a sok emberi trehányságot. Azóta irtózom a kórházaktól. Magyar eü. rulez.
És a robot ki készíti és tervezi te zseni? EMBER.. Abban még több a hibalehetõség. Mert hiábtzhat a tervezõ, az aki összerakja és az aki rosszul próbálja használni. A jó sebész, biztos kézzel, kevesebb hibalehetõséget takar, csak valamhez meg az õ tudás már kevés.
A delfin és az ember között nincs konkurencia mivel az ember nagyságrendekkel fejlettebb intellektuálisan, technológiailag, nem ugyanaz az életterük, nem versenyeznek az erõforrásokért stb
Egy gondokodó gép viszont ha "ember" alapú lesz -> közvetlen konkurencia