Azert lehet olyan rendszereket kesziteni amikben van bizonyos osztonos viselkedes, es van motivaciojuk is. Csak tobbfajta mi technologiat kell otvozni. A szakertoi rendszerek amiket az emberek az mi-vel azonositanak tenyleg csak tablazatok, viszont meg egy kis fenykereso robot is mi, hiszen egy nagyon primitiv eletforma neuralis halozatat masolja. (osszesen van 2 neuronja)
Egy viszonylag intelligens rendszer osszehozhato ha tobb modon oldjuk meg a problemat. Az also szintu feladatokat (pl. kepfelismeres) erdemes neuralis szinten huzalozni, mivel ezeket mar ismerjuk. Az osztonos reakciokat erdemes fuzzy rendszerben megoldani, mivel ezek megbizhatoan mukodnek mar jelenleg is, foleg automatizalt ipari rendszerekben. A tudasbzis alapu folyamatokat erdemes egy szakertoi rendszerrel megoldani, mivel ezeket jelenleg is hasznaljuk erre az egy celra. A magas szintu logikai vezerlest pedig erdemes egy motivacio/cel/feladat alapu sulyozott feladatkivalaszto (tehat hibrid neuralis/fuzzy/szakertoi) rendszerrel megoldani.
Igaz, hogy igy csak olyan dolgok fogjak erdekelni az mi-t amit celkent megadtunk, viszont ha azt adjuk meg celnak, hogy minel tobb informaciot gyujtson a tudasbazisaba es minel tobb inger erje (tehat ne unja magat), akkor mar kepes lesz tanulni is. Ha nem kap informaciot akkor unatkozni kezd es tesz valamit azert hogy tobb informaciohoz jusson. (ha bezarjuk, akkor rajon hogy mozognia kell hogy informaciot szerezzen, es megprobal mozogni, ha nem tud helyzetet valtoztatni mert be van zarva akkor megprobal addig mozogni amig kinyitja az ajtot, ha nyitva van akkor pedig kimegy => ezutan ha bezarjak akkor mindig megprobalja majd kinyitni az ajtot mert rajon hogy ez a mozgassor jo ha olyan ingerek erik amik egy zart szobara emlekeztetik amin ajto van, hogy miert jo azt viszont nem tudja majd megmondani)
Ha mukodik az mi tanulasi modulja, akkor egy ido utan annyi uj szabaly lesz benne, hogy mar egy ember sem tudja elolvasni oket. (arrol nem is beszelve hogy nem emberi nyelven lesznek az adatok, hanem egy szabad asszociacios tablaban, az erzekszervek mar feldolgozott bejovo adataihoz es a belso visszacsatolasi allapotokhoz linkelve = ez egy dinamikus parhuzamos asszociativ tabla ami pont jol leirja az emberi agy fizikai mukodeset)
ps: A jelenlegi hardverek nem kepesek asszociativ tablakat kezelni, mivel a mai szamitogepek memoriaja direkt cimzesu (kiveve a cache), tehat vegig kellene probalni mindig mindent. Viszont ha asszociativ ram-ot kap a rendszer akkor nagyon gyorsa valik. (csak ezek ramok meg pc-s esetben is tobb 100-szor tobb aramkort igenyelnek bitenkent mint a sima direkt cimzesu ram, nem veletlen hogy az agy is csak akkor huzaloz be /tanul meg/ valamit ha nagyon kell)