De jó 5 perccel tovább nézheted, hogy egy fekete lyukba zuhansz, és nincs menekvés :) Bár kétlem, hogy egy valódi ürhajónak ilyen problémái lennének, rég szétépte volna (egy ürfarkas) ilyen közel az oduhoz.
Egyes embereknek mire nincs ideje. A vicc az egészben az, hogy fogalmuk sincs az egészrõl (nekem se) mert senki nem járt ott, de még csak a közelében se. "Sorra" dõlnek meg az elméletek a világûrrõl kapcsolatban és ilyenen agyalnak, és még pénzt is kapnak érte. Holnap kitalálom, hogy ezek a fekete lyukak galaxisközi átjárók, mert a tornádóknak is csak a széle pusztit a közepén fény és ragyogás van, és ha átmész a közepén semmi bajod nem lesz.... Bocsi mindenkitõl, de az ilyenek mindig is kiakasztottak. Ha legalább a saját naprendszerünkben tudnánk egyik bolygóról a másikra embereket szállitani mondjuk órákon belül, akkor azt mondanán, jól van tudunk már ezt azt, de igy.....
Én úgy tudtam hogy a feketelyukban nem a szingularitás a para, hanem az, hogy a gravitációja szétszakít, már a feketelyuk közelében is.
Már nem azért, de akkor mit javasolsz? Ha egy asztrofizikusnak eszébe jut, hogyha létezik olyan, hogy feketelyuk, vajh hogy mûködhet, akkor egyszerûen jusson eszébe, hogy nem ezért fizetik?
(mellesleg az ilyenfajta kutatások mind szolgáltatnak valami újat, ebben az esetben mondjuk gravitációs dinamikából, vagy mittomén, és talán használhatják arra, hogy 'tudjunk egyik bolygóról a másikra embereket szállítani mondjuk órákon belül')
érdekesnek érdekes. Csak spec ennek semmi értelme, azon filózni hogy mi lenne ha egy ûrhajó bele kerülne.. Imádom a csillagászatot meg az asztrofizikát, de ez spec pont hülyeség, meg annyira tárgytalan jelenleg.
Tudod te mi tette az embert emberré? A fantáziája. Szeritned errõl le kellene mondani?
Különben azt, hogy eseményhorizont egybe kell írni!!!
A tárgyra térve:
Én még nem hallottam olyanról, hogy ritkább anyag sûrûbb anyagon át tudott volna hatolni. Illetve mégis: nagyon rég olvastam, vagy láttam a TV-ben hurrikánokról vagy tornádókról. Ott azt mondta egy kutató, hogy volt rá példa, hogy az örvény által elragadott 200 km/h-s sebességnél is gyorsabban mozgó faág átfúrt egy acéllemezt. Furcsa...
A tornádós dolog lehet nem hülyeség. Majd, ha valaki bizonyítja az ellenkzõjét. Nem elméletben természetesen.
Szerintem akkora lenne a gyorsulás, hogy már jóval a becsapódás elõtt szétrobbanna mind az ûrhajó, de fõként a benne lévõ utasok. Meg ha most elnyeli a fényt, akkor a külsõ szemlélõ semmit sem lát.. na persze el lehet képzelni. "Ha egy órát dobunk egy fekete lyukba, akkor kintrõl nézve az óra járása lassulni kezd, a horizonton pedig megáll az idõ, az objektum dermedten áll ott az világegyetem életének végéig." Nemrég volt egy cikk, miszerint a fekete lyuk is elpárolog egy jó idõ után. Most akkor ez csak hablagy?
Volt valamikor a Mindenttudás egyetemén ('asszem), hogy egy vastag lemezt (vagy tán falapot), egy grafitceruzával löttek át úgy, hogy annak nem tört el a hegye. Utánajárok, lehet be tudom majd linkelni ;-)
"Én még nem hallottam olyanról, hogy ritkább anyag sûrûbb anyagon át tudott volna hatolni."
Nem jatszottal meg eleget nagynyomasu levegovel (eleg kozelrol, eleg nagy nyomassal gond nelkul ki tudsz lyukasztani vele egy aluminium lemezt).
"Ott azt mondta egy kutató, hogy volt rá példa, hogy az örvény által elragadott 200 km/h-s sebességnél is gyorsabban mozgó faág átfúrt egy acéllemezt. Furcsa..
Ebben mi a furcsa? Majd egyszer nezz szet a terepen egy tornado utan, vicces dolgokat lehet latni.
gplay: de, hulyeseg (a tornado belsejeben alacsony nyomas, es igy eleg komoly sebessegu felaralmas szokott lenni, ami ritkan egeszseges - a tobbszaz km/h-val repulo dolgoktol, ~10 centi atmeroju jegtol (igen, ennek a gravitaciojaval kell ellentartani a felaramlasnak, hogy letre tudjon jonni), es hasonloktol eltekintve).
huhh, bazz, minnyá kiosztok pár diplomát!
OK, akkor térjün vissza a feteke lyukakra
Egyelõre még az sem biztos, hogy van. Csak agyalások léteznek, de az viszont vég nélkül.
Hmm. Megnézném azt az ûrhajót, ami túlélné az árapály erõket még egy kisebb tömegû neutroncsillag közelében is... Már ha azt a kevés sugárzást ami keleletkezik, nem is számítjuk bele... Elbaltázott egy példa, egy olyan objektummal kapcsolatban, amirõl egyenlõre csak találgatások vannak.
a második képen mi látható? nem tudom kivenni lol
mi történik ? besszipant és szarrá préssel ENNYI
meg ez az idõ belasítás is eléggé alaptalanul hangzik
Akkor jobban teszed ha utánna olvasol a témának. Ha pl egy atomórát elhelyezel a pincében egyet egy 50 emeletes ház tetején az egyik késni fog a másikhoz képest, erre már Einstein is rájött és már kipróbálták, így van. De ha érdekel ez a téma ajánlom Stephen Hawking-tól a Világegyetem dióhéjban címû könyvet, matematikai elõképzettség nélkül is "érhetõ". Tudod tér-idõ, egyben értelmezendõ nem külön külön!
Jah azt nem írtam, hogy azért késik az egyik óra a másikhoz képest mert messzebb illetve közelebb van az egyik illetve a másik a föld "gravitációs középpontjához", vagy vmi ilyesmi, már én sem emlékszem egész pontosan, lassan egy éve hogy olvastam!
Utálom ezt írni, és általában felidegesít, ha valaki ezt írja, de most nagyon kell.. EZ EGY MARHASÁG!
Az egész reletivitás elmélet hülyeségnek hangzik a normál világban de már többször bebizonyosodott, hogy mûködik. Az összes mûholdnál figyelembe kell venni ezt az idõtorzulási jelenséget, különben nem maradnának szinkronban. Pl a GPS is csak úgy mûködhet, ha számolnak ezzel az idõtorzulással.
Ha az idõ szempontjából nézzük, nekünk tök mindegy! Aki a feketelyuk közelébe kerül neki ugyan úgy telik az idõ, csak annak tûnik lassabbnak aki a földrõl nézi végig. Én csak egy dolgot nem értek mindenki olyan nagyon okos, de még azt se sikerült megtudni hogy mi is pontosan a feketelyuk, akkor meg mirõl beszélnek. Senki nem tudja mi is történik valójában a belsejében.
"Szerintem akkora lenne a gyorsulás, hogy már jóval a becsapódás elõtt szétrobbanna mind az ûrhajó, de fõként a benne lévõ utasok." Nem lenne becsapódás, mert nincs felület, amibe becsapódjon. És egyes elméletek szerint nagyméretû (szupermasszív) fekete lyukaknál az árapály erõk kevésbé veszélyesek, mint a kissebbeknél. Az persze igaz, hogy az ûrhajó soha nem jutna el egyben a szingularitásig, de ha elég erõs ahhoz, hogy átjusson az eseményhorizonton, akkor elvileg még egy darabig egyben maradhat azon belül is.
"Nemrég volt egy cikk, miszerint a fekete lyuk is elpárolog egy jó idõ után. Most akkor ez csak hablagy?" Ki tudja mikor lesz az idõk vége? Egy szupermasszív fekete lyuk elpárolgásához szükséges idõ a jelenlegi elméletek szerint: 10^100 év.
"Én csak egy dolgot nem értek mindenki olyan nagyon okos, de még azt se sikerült megtudni hogy mi is pontosan a feketelyuk, akkor meg mirõl beszélnek."
Lol, ezt a hülyeséget. Lehet valaki akármilyen okos, és elmélkedhet amennyit akar, bizonyítékot fizikában csak kisérletek és mérések jelentenek. Az meg ugye nyilvánvaló, hogy még nem nagyon tudunk fekete lyukakkal kisérletezgetni. Bár elméletileg lehetséges volna egy nagyobb részecskegyorsítóban elõállítani egyet.
"érdekesnek érdekes. Csak spec ennek semmi értelme, azon filózni hogy mi lenne ha egy ûrhajó bele kerülne.. Imádom a csillagászatot meg az asztrofizikát, de ez spec pont hülyeség, meg annyira tárgytalan jelenleg."
Szerintem van értelme. Például Kepler is elég sokat találgatott. Több hónapot (vagy évet) töltött azzal hogy próbálgatta(!) a Mars mozgását kiszámtaní ...és más bolygókét. Epiciklusokkal meg a szférák zenéjével próbálkozott. Vagyis mai szemmel teljesen tudománytalan volt. De mégis az õ általa felállított egyenleteket még ma is használhatóak.
Mi a francért vitatkoznak ezen a tudósok, miért nem próbálnak meg inkább egy olyan ûrhajót csinálni ami gond nélkül elviszi az embereket pl a Marsra és vissza is hozza, vagy hasonló?
Na már megint témánál vagyunk. Elméleti/alapkutatások vs gyakorlatban azonnal használható kutatások. Én abszolút támogatoom az alapkutatásokat, mert bár értelmetlen pénzkidobásnak tünhet, mégis ezek viszik elõre a tudományos fejlõdést.
Lehet, hogy soha nem látjuk hasznát a dolognak, de lehet, hogy egyszer ennek segítségével fogunk eljutni más csillagrendszerekbe.
A Marsra minek küldjünk embert? Apró töredékébõl tudunk automata szondákat eljuttatni oda amelyen ugyanazokat a vizsgálatokat képesek elvégezni, mint az emberek. Nem kérdéses, hogy el tudunk-e juttatni embereket a Marsra, csak az, hogy mennyiért, milyen körülmények között, mennyire biztonságosan.
KEDVES FÓRUMOZÓK! NE FIZESSETEK SMS-sel VIP-JOGOKÉRT, MERT NEM ÍRJÁK JÓVÁ. ÉN EMIATT REKLAMÁLTAM AZ SG-NEK, DE VÁLASZRA SEM MÉLTATTAK. A PÉNZEM ELNYELTE EGY NAGY FEKETE LYUK :-)
Tök felesleges egyenlõre embernek a Marsra menni. MIt csinál ott? Sörözik és nézi, hogy mit csinálnak fent a szondák? Esetleg golfozik, mer az izgibb más gravitációnál? Embernek csak akkor érdemes mennie, ha már van ott kutatóbázis, vagy a szondák találnak vmi olyat, amihez ember kell.
Egyébként ez a fekete lyukas cikk nagyon jó csak épp sok értelme nincs. Fogalmunk sincs mi van a fekete lyuk közepén. Éppenséggel akkora gravitáció mellet az is elkézpelhetõ hogy az egész fizikai rendszerünk tök máshogy viselkedik. Lehetséges hogy egy beinditott hajtómü hiperugrást vált ki? Vagy hogy fénysebességnél gyorsabban fog mozogni? Ki tudja... Vagy az is lehet hogy csak átmenet egy másik világba. Szóval sok minden lehet, és azt is valószinünek tartom, hogy aki egy ilyenbe bekerül, nem azon fog gondolkodni hogy mos tmelyik is a leghosszabb pálya a szinguakármiig... Ez olyan mint az atomvillanás. Mit kell tenni? Felnézni és gyönyörködni benne addig a pár másodpercig...
Egy scifi-ben volt jo pelda arra, hogy milyen a ter-ido torzulasa nagy gravitacioju helyen. A film rengeteg hulyeseget tartalmaz, mivel erosen fantasy, de a fizikai jelenseg kivetelesen korrekt volt. A film a stargate egyik epizodja, meg meg az elejerol amikor megprobaltak neha realistak lenni.
Harom idosik van a filmben: -felderitocsapat -bazis -foldfelszin
A film elejen a felderitocsapat csak annyit lat, hogy megprobaljak bekapcsolni a 'kaput' es atjutni rajta, mivel egy feketelyuk kozeleben van a bolygo. Csak annyit latnak hogy villan egyet es eltunik. Aztan megegyszer.
A bazison azt latjak, hogy van kapcsolat de nem jon at senki. Visszahivjak oket (nem telefonon, hanem kapun :-)) es azt latjak hogy minden kimerevedett, meg a tv kep is lassan jon. Ekkor veszik eszre hogy egy fekete lyuk van a hatterben az egen. A katonak ott allnak, de nem mozdulnak, mintha ott megallt volna az ido.
A sztori szerint nagynehezen bezarjak a kaput, na itt jon a fiction, ez nem szamit...
A tortenet vegen kiderul, hogy foldfelszini ido szerint ket hetig tartott mire sikerult megoldani a problemat.
Mi a tanlulsag? Mindharom helyszinen ugyanazt az esemenyt lattuk csak fokozatosan csuszott el az idoskala. A film elejen az a kb. 10 masodperc a ket hetnek felelt meg, csak a szerencsetlen katonak szemszogebol, mivel a gravitacios ter eltorziotta az idot. Es ok az esemenyhorzonttol meg tobb fenyevnyire voltak. A ket villanas a teljes film torteneseit jelentette, ami a foldon ket hetnek felelt meg.
ps: Egy feketelyuk esemenyhorizontjan hagyomanyos technikaval nem jut at senki elve. Az a gravitacios ero ami kepes a fenyt megfogni, mar reg kilapitja az embereket, de valoszinuleg szettepi az atomi koteseket is, tehat az urhajo valoszinuleg mar ionizalt plazmafelho formajaban erkezik meg az esemenyhorizontra. (a jelenseg egyebkent jelenleg is megfigyelheto mas feketelyukba eso anygoknal is, a feketelyuk eszlelheto sugarzasanak jo reszet ez az esemenyhorizonton meg eppen kivul levo anyag produkalja amint eppen szetesik)
minek ember a marsra? hát azért mert egy két nap alat többet tudnánk meg a marsrol mint a szondákal egy két év alat. mert ugye azokat a szondákat is ember irányitja csak marha messziröl ami le lesitja az elöre haladás tempoját.
"hát azért mert egy két nap alat többet tudnánk meg a marsrol mint a szondákal egy két év alat" Azt kifelejtetted, hogy százszor akkora költséggel, és emberélet veszélyeztetésével...
Na EZ az igazán HÜLYESÉG SMS-ben fizetni egy idiota semmit sem erõ jogért...
Szerintem semmivel sem veszélyesebb mint a holdra szálás! Na meg ugyis akarunk Mars bázist. Akkor a bázist is mindjárt lehet oda vinni. és telepiteni.
No meg csak egyszer kell sokat fizetni a marson is üzembe helyezük a csillagkaput és csak tárcsázni kell mint a telefonon. Az meg ugye már joval olcsob.
"Egy feketelyuk esemenyhorizontjan hagyomanyos technikaval nem jut at senki elve." Vagy, ha mégis akkor sem tudjuk meg sohasem a hagyományos, technikával.
"Egy feketelyuk esemenyhorizontjan hagyomanyos technikaval nem jut at senki elve." Az elméletek szerint ez nem így van. Szabadesés közben tök mindegy makkora gravitáció gyorsít téged. Az egyetlen ami számít, az az árapály erõk nagysága. Azaz hogy mekkora a különbség a gravitációs mezõ középpontjától legtávolabbi és hozzá legközelebbi testrészedre ható garvitáció értéke között. Bár furcsának tünhet, de kissebb méretû fekekte lyukaknál ez a különbség sokkal nagyobb az eseményhorizont közelében, mint nagyobbaknál (szupermasszív fekete lyukak). Tehát az ûrhajó, vagy akár egy ember, elvileg túlélheti az eseményhorizont átlépését.
"a feketelyuk eszlelheto sugarzasanak jo reszet ez az esemenyhorizonton meg eppen kivul levo anyag produkalja amint eppen szetesik" Éppenséggel elvileg a fekete lyuk felé gyorsuló anyag a fellépõ súrlódás hatására izzik fel, és kezd el sugározni, nem pedig az atommagok szétesése miatt.
Kiváncsi vagyok mikor jelenik meg Rolika, õ majd rendet tesz a sötét fejekben:Ð Egyébként ez az egész cikk olyan mintha õ írta volna:)
Veszélyesebb, mert sokkal messzebb van. Hosszabb az út stb. Mellesleg azért mert viszonylag jól sikerültek a holdraszállások, nem jelenti azt, hogy nem voltak veszélyesek. Az ûrrepülõkrõl is azt hittük, hogy nem veszélyes, amíg fel nem robbant pár. Aztán csak utólag derült ki, hogy milyen mákunk volt eddig, hogy nem történt már meg korábban is a katasztrófa.
Én az egészben azt érzem hibásnak, hogy nekem az az érzésem, hogy a sebességet összekeverik a gyorsulással. Pl a fény sebessége adott körülmények közt a legnagyobb elérhetõ sebesség de állandó. A fény részecske nem úgy reagál a nagyobb energiára, hogy gyorsul nagyobb sebességet vesz fel, hanem növeli a frekvenciáját.
Nos pl tegyük fel létezne egy fizikai korlát, hogy a maximálisan elérhetõ sebesség, a fény sebessége az a Föld elsõ kozmikus sebességével lenne egyenlõ. Ebben az esetben a Föld egy feketelyuk lenne, mert a fény nem tudna kijutni róla mégha a felszinre merõlegesen is indulna mert a garavitáció sokkal erõsebben befolyásolná, így max körpályára állna körülötte. Ez az ami a fényre vonatkozik.
Viszont ha indítanánk egy ûrhajót, ami folyamatosan lenne képes 1G-t csak minimálisan meghaladó gyorsulásra, akkor az ûrhajó szépen felemelkedne és nem balliszikus pályán elhagyhatná a Föld környezetét. Szal a ballisztikus, tehetetlenségi pályák mind a Földbe vezetnének (max az eseményhorizonton lrvõ körpályához.), de egy nem ballisztikus repülés esetén semmi akadálya nem lenne a Föld elhagyásának, hiszen nem lépnék túl, meg sem közelítenék a "fénysebességet".
"Ez olyan mint az atomvillanás. Mit kell tenni? Felnézni és gyönyörködni benne addig a pár másodpercig..."
Ha lehet valami nagyon massív mõgé ugrani gyorsan, aztán ha már elment a léglökés, leht gyönyörködni. Amennyíben semmi sincs a közelben, akkor már tényleg megéri gyönyörködni. Ha benne vagy a hatósugarában akkor, nem fogsz néhány másodpercet gyönyörködni, mert meg sûtnek az IR sugarak, mielõtt elkapna a léglökés, ha pedig nem vagy benne abba a bizonyos körzetben, akkor meg a léglökés ugyse fog már ártani, legfeljebb eldob egy kicsit. Szép nyugottan végig lehet nézni, majd figyeld meg merre megy a gomba felhõ maradványa és próbálj kikerüni az útjából, ha nem akarsz sugár fertõzést kapni.
Nevezzetek szkeptikusnak de én nem hiszek az idõ ide oda csavargatásában. Úgy gondolom hogy maga az idõ az egy és bonthatatlan csak annak érzékelése és mérése torzul... Egy fuldokló a víz alatt egész máshogyan érzékeli az idõ haladtát. A ház tetején sem telik máshogy az idõ, csak az atomórátok van befolyásolva. Tisztelem becsülön Stephen Hawking-ot de ha lehetne kedvünkre hajlogatni az idõt mint mondjuk a "Mennydörgõ robaj"-ba. Akor már nem lenne rég lottó ötös amit nem idõutazók vittek volna el :):))
"A fekete lyukon belül ugyanis minden út a szingularitás felé vezet, ha gyorsabban haladunk - legyen az bármelyik irány - azzal csak siettetjük elérését." Itt is megvakarom a fejem, ha egy gyors sodrású folyóba egy egysejtû jobbra mozdul egy lépést, akkor az ugyanúgy le fog sodródni, de attól még meghosszíbbította az idõt amíg csobog :) igaz rövid idõre. Hatás ellenhatásnak ott is kell hogy tudjon müködni... Ha az én zsebem jóval nagyobb tömegû mint a fekete lyuk akkor még mozogni sem kell hanem a zsebembe vonza a lyukat, minden csak tömeg és energia kérdése...
bírom mikor itt okoskodtok olyan dolgokon arról amirõl talán kicsit hozzértõbb emberek írnak cikkeket :D a cikkhez szólva meg annyit h semmi bizonyíték nincs rá de az ellekezõjére sem, énis gyártok szivesen ilyen elméleteket ha fizetnek érte
"Tisztelem becsülön Stephen Hawking-ot de ha lehetne kedvünkre hajlogatni az idõt mint mondjuk a "Mennydörgõ robaj"-ba. Akor már nem lenne rég lottó ötös amit nem idõutazók vittek volna el :):))" Azért ez így ebben a formában nem igazán mûködhetne :) Kitöltenéd a szelvényt, felgyorsulnál fénysebesség közelébe lehet neked 2 perc telne el miután kitöltötted a lottószelvényt és már húznák is a számokat. Ha nem gyorsulnál fel a húzás 1 hét múlva lenne csak. Elképzelhetõ ilyen, de hamarabb nem tölthetnéd ki a szelvényt semmiképpen mint ahogy kihúzzák a számokat :)
"Nevezzetek szkeptikusnak de én nem hiszek az idõ ide oda csavargatásában. Úgy gondolom hogy maga az idõ az egy és bonthatatlan csak annak érzékelése és mérése torzul..."
Én is valahogy így vélekedek, de én még abban sem vagyok teljesen biztos, hogy fény sebesség lenne a maximum. A félig átersztõ tükrös szerkezet, amivel bebizonyították, ott ugyanis történtek fotonújra kibocsátások, a már ismert c sebességgel.
Azt meg masszív hülyeségnek tartom, hogy feketelyuk átmérõje 0 és a sûrûsége végtelen e-miatt. Szerint kb. proton illetve neutron sûrûségû lehet.
off: itt senki nem beszelt az ido csavargatasarol, olvasd el a cikket megegyszer, es igen is bizonyos esetekben maskepp mulik az ido, ez mar vagy 6 eve bizonyitott, bar a kozepiskolai tudasoddal ezt nem is tudod megerteni. bocs de nem szeretem ha nem hozzaerto szolal meg ilyen temakban.
egyebkent en maradok hawking elmeletenel, nem hiszek ebben a sodrasos dologban.
Fény arrol az anyagról tud vissza verõdni, amelyben szabad e-, vagy egyébb töltéssel rendelkezõ gerjeszthatõ részecskék vannak, amelyek a gerjesztés után visszaállnak az erediti állapotukba, és ekkor történik a foton visszaverése, bár ez inkább csak újra-kibocsájtásnak nevezném. Egy óriási neutron nem tûnik elektromágnesessen gerjeszthetõnek, persze, hogy elnyeli.
"Viszont ha indítanánk egy ûrhajót, ami folyamatosan lenne képes 1G-t csak minimálisan meghaladó gyorsulásra, akkor az ûrhajó szépen felemelkedne" Jó kis elmélet, de hogy építesz ilyen hajót? Minél nagyobb a sebessége annál nehezebben gyorsul. Felgyorsul közel fénysebességre, innen meg a tömege kezd a végtelenhez tartani. Azt meg mivel gyorsítod tovább?
Még ha fel is tesszük hogy ki lehet jutni egy fekete lyukból, (már ha tudod hogy merre van benne a felfele meg a lefele) így szerintem biztos nem. Gondolod majd egyszer olyan hajót építünk, ami nagyobb tolóerõt képez majd mint egy fekete lyuk gravitációs vonzása?
Goger: Miért baj ha az emberek elmondják véleményüket arról amiben szerintük élnek ? Inkáb nézzenek gyõzike sót szerinted ?
Gforce9 : (bár én ati párti vagyok ) Én arra céloztam hogy ebben a konkrét filmben és persze sok másikban is úgy kezelik az idõt mint egy hajlékony valamit amiben bármerre lehet ugrálni és nem FIX ként. Ha így nézzük akkor pontos idõpontra ugrasz és mindegy mikor indultál és meddig tart felgyorsulni vagy odaérni, hisz konkrét dátumra mennek. De ha ezt bármikor a jövõben bárki meg tudná tenni, már rég megtette volna és itt lenne közöttünk. Bocs hogy így elkanyarodtunk picit a témától :P
Okok, de az film :) Az idõ 'torzulása' meg valóság csak másképp mûködik mint a filmben. Korábban írta valaki példának, hogy a GPS mûholdak óráit folyamatosan korrigálni kell, pont emiatt a dolog miatt. Amit én írtam ugyanerre a jelenségre alapul, csak kicsit radikálisabb :)
"Nevezzetek szkeptikusnak de én nem hiszek az idõ ide oda csavargatásában."
Érdekes, de mi az idõ és annak észlelése közti különbség?
Pl. Van egy 1 m hosszúságú fémrúd. Azt felmelegítjük, és a hõtágulás következtében hosszabb lesz. Bármilyen független mérési módszert alkalmazol rá a hossza nagyobb lesz mint 1 m. Most akkor mi alapján mondjuk, hogy nem nyúlt meg?
Az idõ alap mértékegységét jelenleg a cézium 133 atom sugárzási frekvenciája alapján definiáljuk. Ha Egy ilyen idõtorzulási jelenségben nemcak az említett frekvencia mértéke, hanem minden létezõ viszonyítási alap értéke megváltozik (méghozzá ugyanolyan mértékben) akkor az vagy azt jelenti, hogy az idõ torzult, vagy mondhatjuk azt, hogy az idõ maradt állandó, és az egész világegyetem torzult körülötte. Ha neked ez utóbbi jobban tetszik, hát hajrá.
Éppen ezért beszél a modern tudomány téridõrõl. Mert a kettõ nem szétválasztható.
Hát itt Leslie-n meg néhány emberen kívül mindenki olyan hótsötét, h sírnom kell. A saját agymenéseiket próbálják igazolni matematikai, fizikai számításokkal és csillagászati megfigyelésekkel szemben... azt hiszik ez így mûködik. Menjetek inkább tanuljatok vmi minimálisat, nem lesz ebbõl érettségi. LOL
A koronát meteoresõ tette föl a sötétségre. :D Sztem õ egy kisméretû fekete lyuk, aki titokban beregelt az sg-re, hátha be tud szippantani egy-két arcot. Igazság szerint nem is bánnám...
(A ház tetején ülve persze, h nem telik másként az idõ a ház tetején ülõ szemszögébõl, hanem ház tövében állónak tûnik gyorsabbnak. A sebességtõl is függ egyébként. Itt mindig a megfigyelõ helyzete a lényeg. Ezért is relativitáselmélet. Ez nem olyan idõutazás, mint a Vissza a jövõbébe)
úgy látom senki se ad linket, majd megteszem én :)
http://epa.oszk.hu/00200/00296/00005/ujgx0538.htm
érdemes elolvasni tök érthetõ, fõleg az eleje a cikknek idevágó.
off: Egyébként nekem is ATI kártyám van, a nickem nem a videókártyából fakad, hanem onnan, ahonnan a videokártya is kapta a nevét :D
Mindennek van alapja mindaddig amíg az ellenkezõje be nem bizonyosodik... Lhet hogy azt a fórumozót fogjátok lehülyézni aki a legõrültebb ötlettel fog elõllni, de attól még neki lesz igaza, mert hát ez nagyrészt mind csak következtetésre épített újabb következtetés. Szerintem akor tágítható a vllágkép ha mindenki véleményét meghallgatom. Ha abban hiszek hogy az idõ FIX akkor a mûhold mérésre más magyarázatot keresek... pl a sötét anyag léte, vagy más ma nem mérhetõ esetleges befolyásoló tényezõt...
Ez amíg élek nem fogom megérteni... ez nem egy szakmai fórum.. mi a f*szért kell lesötétezni a másikat.
Nem azzal van a baj, h nem érti, hanem az egészet egy mozdulattal kib*ssza a kukába és kinyilatkoztatja, h márpedig ez nem így van és hülyék akik ezt írták Nature-stül, õ a semmilyen tudásával jobban ért (ehhez is).
Sztem õ azért messze áll afféle taplóktól, akik kapásból azt mondják hogy hülyeség. :) Van erre is példa. :)
Megkaptam hogy sötét , azért ehhez hadd mondjak el valamit... ez valóban nem tudományos fórum, van akinek ez egóra megy , nem a szakmai tanács publikálja. tudod azért mert valaki tudományos könyvekben olvas valamit és azért akár okos is az nem azt jelenti hogy az igaz. Ha 1500 ban üldögélt valaki egy vallásos iskolában annak tudományos alapon a föld volt a középpont és aki nem ezt valotta az akkor hülye volt, mert a tudományos könyvek írták... Se te se én nem tudjuk mi a pontos igazság, de én helyet hagyok más elképzeléseinek is a világképemben, van aki meg lekezelõ ezekkel az emberekkel csupán ez a különbség...
Kolosszális ostobaságok, 1. fejezet: "Ha egy órát dobunk egy fekete lyukba, akkor kintrõl nézve az óra járása lassulni kezd" Kívülrõl nézve :) De most komolyan...
2: "...semmi feltûnõ nem történik az esemény horizonton való áthaladáskor, a bent ülõk észre sem vennék, hogy beléptek.". Ja. A gravitáció széttép mindent még mielõtt annyit mondanál, hogy fapapucs. Számolj már utána, hogy az eseményhozironttól milyen távol lehetséges még mondjuk egy molekula létezése? A molekula geometriája úgy torzul, hogy szétszakad. Mondom, hogy értsd: vegyél egy gumiszalagot, a két végére két golyót. Gyorsitsd õket egy irányba, de különbözõ sebességgel, és a megtett távolság függvényében növeld a gyorsulásukat. Kicsit közelebb a lyukhoz már az atomok léte is kétséges, hiszen az elektron és a mag közötti távolság is elég nagy ahhoz, hogy azok az erõk leszakítsák az elektront a magról. És te itt még be akarsz "gyújtani" valamit?
Akkor már inkább legyen az SG-n egy tudományos cikk a fénykard (lézerpallos :) konstruálásának etikájáról és technikai részleteirõl. Az is van ilyen komoly.
Szórakoztató áltudomány. ehh
"Gyorsitsd õket egy irányba, de különbözõ sebességgel": ezt úgy értem, hogy a gyorsulást növeld különbözõ sebességgel.
Ja, és akkor még nem emlitettem a kvantumfizikai megközelítést, de arról inkább beszéljen olyan, aki érti is a kvantumfizikát, mert az egy kicsit túl összetett nekem (a science light irodalom meg nagyon lájtos:)
persze, lehet igaz, lehet nem igaz de az is lehet hogy te nem is letezel, az is lehet hogy megis, de az is lehet hogy 5 perc mulva osszeomlik a hullamfugvenyed...
rendben meteoreso, akkor elfogadunk annak amit irtal, "elfogult szkeptikus". es akkor a tema lezarva nem kell tovabb flamelni.
Jó, de azért jórésze amirõl írtál már kiforrottan bizonyított, hogy így van vagy épp cáfolva van :) Pl. a téridõ elmélet bizonyított, de annak, hogy idõben tudjunk utazni elég kevés esélye van :)
"Kolosszális ostobaságok, 1. fejezet: "Ha egy órát dobunk egy fekete lyukba, akkor kintrõl nézve az óra járása lassulni kezd" Kívülrõl nézve :) De most komolyan..."
sajnos ez nagyon nem ostobasag, istenem.... azt hittem ilyen alap dolgokon mar tul vagyunk. most kezdjem el megmagyarazni?
Nem lehet átlépni az eseményhorizonton, mert amikor az megtörténne, a fekete lyuk közelébõl szemlélt világegyetem ideje elkezd tartani a végtelenhez, így ahhoz hogy valaki átlépjen az eseményhorizonton, ahhoz kívül végtelen idõnek kell eltelnie, ami alatt elpárolog a fekete lyuk.
Ez már megint egy tipikus téveszme. Az ûrhajó saját tömege nem kezd tartani a végtelenhez, te a Földrõl nézed, onnan látszik közel végtelennek a tömege. Ahogyan az ûrhajóból is azt érzékeled, hogy az összes csillag, bolygó tömege kezd végtelenhez tartani. Te nyugodtan gyorsíthatod magadat tovább, csak nem fogod azt látni, hogy a bolygók gyorsabban jönnének. De a dolgokba beleszól a távolság-kontrakció is! A lényeg, hogy te el tudsz menni A-ból B-be úgy, hogy ha A és B 1 fényévre vannak egymástól, akkor te öregedhetsz kevesebbet egy évnél az út alatt. Csak a Földrõl nézve nem lehet 1 év alatt megtenni az utat.
Õszintén szólva én nem tudom kiszámolni az árapály erõket, egy fekete lyuk közelében, te igen? Ha igaz, hogy egy nagyobb méretû fekete lyuk esetében kissebbek a testre ható árapály erõk az eseményhorizont közelében, akkor logikus, hogy elméletben létezhet olyan méretû fekete lyuk, amelynél ez az árapályerõ elég kicsi ahhoz, hogy a test ne hulljon szét atomjaira.
A fekete lyuk az esemény horizonton belül van, azaz már keletkezésekor átlépte, akkor a feketelyukra végtelen lassan hat az idõ, viszont akkor nem értem hogyan párologhat el egyidõ után, ha meg alpárolog akkor valaminek még is tudnia kell kiszökni a gravitációs mezõjébõl. Itt valami nagyon nem stimmel.
Én nem értek a dologhoz, de... :) 1. Az ok, hogy a fény nem tud kijönni belõle, de akkor a belsejében egy csomó fény van "beszorulva"? :) 2. Mi lesz, ha átküldök egy felderítõ ûrhajót az eseményhorizonton, közben egy hosszú kábelen gyûjöm be tõle a mérési adatokat? :)