A húrelméletek ellenõrzésének nem elvi, hanem gyakorlati akadálya van (pl. nincs kéznél feketelyuk a laborban). Tisztán elméleti szempontból pedig azért rendkívül hasznosak, mert egyetlen konzisztens rendszerben írják le a természet törvényeit, az eddigi két egymásnak ellentmondó elmélet (rel.elm. vs. kvantumfizika) helyett.
"Én úgy emlékszem hogy nem igazán ciklotron, hanem szinkrotron"
A sszinkrotron a ciklotron fejlettebb változata, ahol már a relativisztikus effektusokat is bekalkulálják.
"1. Ha nem tuduk valamit megmérni, akkor nem is létezik?"
Gyakorlatilag nem. Ha nem tudjuk mérni (elvi, és technikai okok miatt), akkor semmilyen hatással nem lehet ránk. Tehát egyrészt nem tudjuk eldönteni, hogy létezik-e, másrészt nemis érdekes gyakorlati szempontbõl. Azért szokás a nemlétezést venni alapnak, mert nemlétezõ dologból végtelenszer több van, vagyis egy random elképzelt dolog létezésének az esélye nagyjából nulla, amíg valami megfigyelés nem szól mellette.
Álmodj csak. Az értetlenséged határtalan, programozó.
Valóban vannak olyan részecskék, de többnyire nem ilyen részecskékkel szokás példálózni.
Arról hogy hol keletkeznek a részecskék (magas légkör), arról csak elméletek vannak. Mely elméletek helyesnek tûnnek ezidáig, de semmi garanciát nem látok rá hogy a fedik is valóságot. A szabadelektron lézerrel kapcsolatban viszont nagy igazság lehet.
Én úgy emlékszem hogy nem igazán ciklotron, hanem szinkrotron, mert ez utóbbival 100MeV fölötti sebességre is fel lehet gyorsítani a részecskenyalábot, emberi léptékû szerkezettel. De mivel részecskenyalábról van szó, csak a nyaláb sebességét lehet megmérni, nem az az ütkeztetendõ részecskékét. Mérés közben a nyaláb egyes elemei becsapódnak, tehát elvesznek. Végül is sajnálatos módon ebben is igazat kell hogy adjak neked. Viszont a relavisztikus tömegnövekedés miatt egyszerûbb és pontosabb a becsapódó részecske kinetikus energiáját megadni, mint a részecskék sebességét, mivel ha jól emlékszem, a sebesség mérése nem lehetséges a részecske ütközése nélkül.
A Michelson-Morley kisérlet az eredeti formájában számomra nem mérvadó. Az újra megismételt kisérletek viszont részben meggyõztek.
...
"Most a távolságról van szó, vagy a térrõl?"
Mi a különbség?
Na jól va, lebuktam. Távolságmérést akartam írni, de már mindegy :).
...
1. Ha nem tuduk valamit megmérni, akkor nem is létezik? 2. Mindig elfelejtõdik kiíródni az a fránya 'elmélete szerint' szóösszetétel. Mert elméletileg az elmélet megegyezik a valósággal, de valójában...
"A részecskék bomlási ideje egy kalkulált érték, mely nem csak a sebességétõl függ, hanem ezer mástól is."
Vagy nem. Vannak részecskék, amiknek a bomlási ideje teljesen fix, és teljesen jól mérhetõ.
"Ha jól emlékszem, akkor a részecskék sebessége és megtett útja nem igazán mérhetõ egy dolog, ha a szabad ég alatt történik a detektálás."
Rosszul hiszed. Ha tudjuk, hogy hol keletkeznek a részecskék (magas légkör), és hol mérünk, akkor megvan a megtett ût. A sebesség pedig a fénysebességhez közeli, mivel óriási energiákról van szó (kozmikus sugárzás). De ha ez nem elég egzakt neked, laboratóriumban is lehet mérni. Pl. a szabadelektron lézerekkel (spec. rel. jegyzet).
"A részecskegyorsítókban meg a részecskévelt közölt kinetikus energia alapján számolták ki a valószínûsíthetõ sebességét az adott objektumnak"
Nagyon mellé lõttél. A gyorsítók már nagyon régóta ciklotronok, vagyis a részecskék keringenek bennük. Mágnes tér tartja õket körpályán, és váltakozó irányú elektromos térrel gyorsítják õket. Ha az elektomos tér frekvenciája nem megfelelõ, a részecske nem fogy gyorsulni (az energiája mérhetõ becsapódáskor). A megfelelõ frekvencia pedig épp a sebességétõl, és a pálya sugarától (ezt pl. abból tudjuk, hogy hol csapódig be) függ. A klasszikus fizika szerint a részecske sebessége független a pálya sugarától, a rel. elm. szerint meg nem. Tippelj, melyiknek lett igaza.
"Ha emlékeim nem csalnak, akkor Einstein a Maxwell egyenletekbõl indult ki a rel. elm megalkotásakor, tehát nem csodálom a csereszabatosságot."
Nam csak abból indult ki. Ott volt a Michelson-Morley kísérlet is.
"Miért befolyásolja az összes kémiai és fizikai kölcsönhatást és egyéb történést a gravitáció, és a sebesség?"
Mert hatással van a fotonokra, és más az alapvetõ erõket közvetítõ részecskékre (ezt kimértük). És minden más fizikai és kémiai kölcsönhatás, meg egyáltalán minden más ezekre épül. Pl. a szilárd tárgyakat és az õket alkotó atomokat elektromágneses erõ (kémiai kötés) tartja össze. Ha annak erõssége megváltozik, akkor automatikusan változik a tárgyak mérete.
"Miért csak a megfigyelõ szempontjából befolyásolja?"
Azért mert ha minden arányosan változik, akkor nem érzékelhetõ a változás. Ha pl. a szobád veled együtt hirtelen felére zsugorodik, nem fogod észrevenni (amíg nem nézel ki az ablakon). Hiába veszel elõ mérõszalagot, mivel az is felére zsugorodott, ugyanakkorának fogja mérni az asztalodat, mint korábban.
"Sajnos nem ismerek olyan kisérletet, melyben ezen állítás igazolva lenne."
Lásd GPS, illetve az eredeti Michelson-Morley kísérlet. A fénysebesség közelében pedig elemi részecskékkel tudunk mérni.
"Az idõ egzaktul mérhetõ lenne?"
Igen. Ugyanúgy ahogy a tér is.
"Amikor minden 'relatív'?"
Pontosan.
"Nincs két olyan atom (gondolok én itt az atomórákra), amit ugyanazok a hatások érnének, ezálltal pármilliárd állapotváltás esetén ugyanolyan állapotban lennének."
Arról nem volt szó, hogy tökéletes pontossággal mérhetõ.
"Most a távolságról van szó, vagy a térrõl?"
Mi a különbség?
"Mert szerintem a tér akkor is létezik, ha nem tölti ki éppen semmi sem."
Ezzel két baj van: 1. Ha nem tölti ki semmi, akkor nincs mivel megmérned. 2. Olyan nincs, hogy nem tölti ki semmi. A kvantumfizika ezt nem engedi meg.
De igen. Leegyszerûsítve arról van szó, hogy ha valahol nincs elektromágnese étr, akkor annak összes paraméterét tökéletesen pontosan ismerjük (mind 0), ami pedig ellentmond az bizonytalansági relációnak.
"A tér valós dolog, az idõ viszont nem létezõ, csak képzett fogalom. Ilyen, hogy téridõ, csak a fantázia szüleménye."
Indoklás?
"ugyan! Majd ha élõ ember megy fénysebességgel, vagy aközeli sebességgel és beszámol a dolgokról, akkor majd lehet róla értekezni."
Amit nem látsz, az nincs is, ugye?
"Az elemi részecskék meg ugye nem mesélnek el semmit."
Dehogynem, csak érteni kell õket.
"Mérni meg lehet rosszul is, de még jó mérés esetén is lehet az eredmény kiértékelése rossz."
Ezért képzett fizikusok végzik a kísérleteket, nem az utcáról beráncigált átlag polgárok. Egybként nem tudom hogy lehet rosszul mérni, vagy értelmezni azt, hogy a fénysebességhez közeledve egyre több energia kell a részecskék gyorsításához. MA akkora energiákkal dolgoznak, hogy a klasszikus fizika szerint a részecskéknek sok milliószoros fénysebességgel kéne menniük.
"Arról nem is beszélve, hogy általában csak másod/harmadlagos észlelésekbõl következtetnek dolgokra."
Vagy nem. Lásd fent.
"A GPS rendszerhez nem szükséges semmiféle relativisztikus dolog, csak geometriai ismeretek."
Azt te csak hiszed. Akik üzemeltetik szerencsére picivel jobban értenek hozzá, és bekalkulálják a relativisztikus hatásokat is.
"De ez a kvantumfizika egy nagy lufi. Majd kipukkad."
"Egyébként meg az elektromágneses hullámok sem igazán mechanikai hullámok, mégis van amplitúdójuk. Bocsika."
Bocsika, de nem van nekik olyan. Csak gondold végig, hogy mit tudsze mérni: térerõsséget, meg frekvenciát. A frekvencia ugye nem amplitúdó. A térerõsség meg meg a fotonok számától függ. Valami Einstein nevû fazon kapott egy ilyen Nobel-díjat, pont azért, mert ezt bebizonyította.
""És mi van az ált. rel.-lel? Mi van pl. az iker paradoxonnal?" - csak annyi, hogy kamu."
Hát igen, a strucpolitika rendkívül hatékony, amíg csak elméleti problémákról van szó. De vannak sokan akiknek ez a napi rutin (pl. a CERN fizikusai és mérnökei), nekik nagyonis valóságosak ezek a dolgok.
"Keresd meg. Leírtam, hogy mi a hiba."
1. Hogy a faszba keressek meg valamit, ami csak a te fejedben létezik??? 2. Nem írtad le. Amit leírtál, az egy általános példa, nem konkrét hiba.
"szerinted."
A kísérletek szerint.
"és te tanultál fizikát. Gratulálok."
Na zsenikém, magyarázd el nekem, hogy hogyan lehet mérni, vagy akár csak definiálni a teret segédeszközök (vonalzó, lézer, stb.) nélkül. Talán érdemes belegondolni, hogy a közelmúltig a méter definíciója egy anyagdarab volt (most meg a fény általá vákuumban adott idõ alatt megtett út, ami épp azért mûködik, mert a fénysebesség nagyon állandó).
Én azt javasolnám mostis hogy támpontok kialakítása nagyban segítené a munkátokat. Bizonyos dolgokról, fogalmakról egyet kéne értenetek, mert így csak körbe-körbe haladtok. pl: tér, idõ, még náhány alapegyenlet. Még az épp tárgyalt dolog gondolatbani leegyszerüsítése, alap hasonló szavakkal(szinonimákkal) való gondolkodás nagyonsokat tud segíteni. Ezt nem buta emberektõl lestem el.
"Igen. Például a részecskék ..."
A részecskék bomlási ideje egy kalkulált érték, mely nem csak a sebességétõl függ, hanem ezer mástól is. Ha jól emlékszem, akkor a részecskék sebessége és megtett útja nem igazán mérhetõ egy dolog, ha a szabad ég alatt történik a detektálás. A részecskegyorsítókban meg a részecskévelt közölt kinetikus energia alapján számolták ki a valószínûsíthetõ sebességét az adott objektumnak, valószínûleg a rel. elm. képletinek a felhasználásával.
Ha emlékeim nem csalnak, akkor Einstein a Maxwell egyenletekbõl indult ki a rel. elm megalkotásakor, tehát nem csodálom a csereszabatosságot.
"Nemigazán értem ezt a kérdést."
Miért befolyásolja az összes kémiai és fizikai kölcsönhatást és egyéb történést a gravitáció, és a sebesség? Miért csak a megfigyelõ szempontjából befolyásolja?
Erre kérdeztem rá.
"Nem, de elegendõen p..."
Sajnos nem ismerek olyan kisérletet, melyben ezen állítás igazolva lenne.
"Az idõ egzaktul mérhetõ...." Az idõ egzaktul mérhetõ lenne? Amikor minden 'relatív'? :D Nincs két olyan atom (gondolok én itt az atomórákra), amit ugyanazok a hatások érnének, ezálltal pármilliárd állapotváltás esetén ugyanolyan állapotban lennének.
"Bárhonnan is nézem a teret..."
Most a távolságról van szó, vagy a térrõl? Mert szerintem a tér akkor is létezik, ha nem tölti ki éppen semmi sem. Csak éppen nincs aki észlelje.
"Az elmélet lehet bizonyított vagy nem bizonyított. Az elõbbi esetben a következményei is igazak." - ez nem egyenes következmény.
"Indoklás?" - A tér valós dolog, az idõ viszont nem létezõ, csak képzett fogalom. Ilyen, hogy téridõ, csak a fantázia szüleménye.
"Elemi részecskéket rutinszerûen gyorsítanak fénysebesség közelébe. És megfelelõen pontos mérésekkel alacsonyabb sebességeknél is kimutathatók a relativisztikus effektusok (pl. GPS mûholdak)." - ugyan! Majd ha élõ ember megy fénysebességgel, vagy aközeli sebességgel és beszámol a dolgokról, akkor majd lehet róla értekezni. Addig maradnak a fantáziálások. Az elemi részecskék meg ugye nem mesélnek el semmit. Mérni meg lehet rosszul is, de még jó mérés esetén is lehet az eredmény kiértékelése rossz. Arról nem is beszélve, hogy általában csak másod/harmadlagos észlelésekbõl következtetnek dolgokra. A GPS rendszerhez nem szükséges semmiféle relativisztikus dolog, csak geometriai ismeretek. Persze ezt minden alkalommal elsütöd, mint bizonyítékot, pedig ez semmire sem bizonxíték.
"A kvantumfizikai hullámok nem olyanok, mint a mechanikai hullámok. Ezeknél a "hullámzás" nem a valós térben történik (ott csak a következményeket észleljük). Az amplitúdó itt egy fix szám, amit a Planck állandó határoz meg (és így ott van a képletedben)." - tudom, hogy mi van a képletben. De ez a kvantumfizika egy nagy lufi. Majd kipukkad. Egyébként meg az elektromágneses hullámok sem igazán mechanikai hullámok, mégis van amplitúdójuk. Bocsika.
"És mi van az ált. rel.-lel? Mi van pl. az iker paradoxonnal?" - csak annyi, hogy kamu.
"Esetleg megosztanád velünk ezt a hibát?" - nem. Keresd meg. Leírtam, hogy mi a hiba. Sült galambot is kérsz?
"Amit olyan ügyesen siekrült álcáznia a srácnak, hogy a világegyetem is bevette, és a rel.elm. szerint mûködik." - szerinted.
"Bárhonnan is nézem a teret, az valamilyen anyagdarabból (pl. vonalzó) van 'leszármaztatva', ezálltal az anyagtól nem elválasztható dolog." - és te tanultál fizikát. Gratulálok.
"Súlyos hibát vét, amikor egy egy paramétert az egyenlet egyik oldalán 0-nak feltételez, és azt el is hagyja, ugyanakkor a másik oldalon simán számol vele tovább."
"Igazolva van például az hogy befolyásolja az összes kémiai és fizikai kölcsönhatást és egyéb történést a gravitáció, és a sebesség?"
Igen. Például a részecskék bomlási ideje megnõ, ha a fénysebességhez közelítenek. Ebbõl következik, hogy a részecskéket összetartó fizikai kölcsönhatások a rel.elm.-nek megfelelõen torzulnak. A Maxwell egyenletek szintén így tranzformálódnak, tehát az elektromágneses kölsönhatás is a rel.elm. szerint mûködik. Ezekbõl pedig következik, hogy a kémiai folyamatok, és minden további ezekre épülõ jelenség is ennek megfelelõen változik.
"Az is igazolva van hogy csak a megfigyelõ szempontjából befolyásolja?"
Nemigazán értem ezt a kérdést.
"Esetleg egy közel fénysebességgel mozgó inerenciarendszerben és ezen kívül is elvégezték a fénysebesség mérését?"
Nem, de elegendõen pontos mérésekkel jóval kisebb sebességeknél is igazolható a rel.elm. Plusz a Maxwell egyenletekbõl is ez jön ki, és azokról is tudjuk, hogy jók.
"Mindenki téridõ kontiniummal és egyébb egzotikus szavakkal dobálózik, mikor az idõ mint dolog valószínûleg hasonlóan elvont fogalom, mint a szerelem, a harag, stb."
Az idõ egzaktul émrhetõ. A szerelem és a harag tudtommal nem.
"Bárhonnan is nézem az idõt, az valamilyen rezgésbõl v. keringésbõl van 'leszármaztatva', ezálltal az anyagtól nem elválasztható dolog."
Bárhonnan is nézem a teret, az valamilyen anyagdarabból (pl. vonalzó) van 'leszármaztatva', ezálltal az anyagtól nem elválasztható dolog.
"Véletlenül olvastam a könyvét (spec és ált rel. elm), és rá is jöttem, hogy az abban lévõ levezetés hibás. Nem nyomdahiba, hanem hibás. Márpedig mindent arra épített fel."
Esetleg megosztanád velünk ezt a hibát? Amit olyan ügyesen siekrült álcáznia a srácnak, hogy a világegyetem is bevette, és a rel.elm. szerint mûködik.
"Valamint van egy csomó feltevése, amivel nem értek egyet."
Jogodban áll nem egyetérteni vele, de sajnos a tények õt igazolják.
"Kérdésem: egy hullámjelenséget a hullám frekvenciája és az amplitúdója (intenzitása) jellemez. Hol látod a fenti képletben az amplitúdót?"
A kvantumfizikai hullámok nem olyanok, mint a mechanikai hullámok. Ezeknél a "hullámzás" nem a valós térben történik (ott csak a következményeket észleljük). Az amplitúdó itt egy fix szám, amit a Planck állandó határoz meg (és így ott van a képletedben).
"Még senki sem repült (közel) fénysebességgel, vagyis ezt a feltételezést senki sem tudja igazolni."
Elemi részecskéket rutinszerûen gyorsítanak fénysebesség közelébe. És megfelelõen pontos mérésekkel alacsonyabb sebességeknél is kimutathatók a relativisztikus effektusok (pl. GPS mûholdak).
"Ez igaz, de attól lehet egy kitüntetett rendszer, ahol ténylegesen c-vel terjed a fény, a többi mozgó mérõmûszer pedig úgy torzul, hogy mind c-nek mérik."
Ez esetben nem lehet megtalálni azt a rendszert. És bizonyíthatatlan dolgokat végtelen számban lehet kitalálni, úgyhogy nem érdemes foglalkozni velük.
"Ráadásul ismerünk olyan viszonyítási rendszert, amihez kimérhetõ a Föld sebessége. Ez a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás. Ehhez képest a Föld 365 ± 18 km/s-el mozog."
Ez is egy csak önkényes vonatkoztatási rendszer (bár kétségtelenül fontos).
"gy elmélet lehet jó, vagy rossz. De abból az égvilágon kívül semmi sem következik."
Az elmélet lehet bizonyított vagy nem bizonyított. Az elõbbi esetben a következményei is igazak. És ez az elmélet történetesen jó alaposan bizonyítva van.
(Pl. a lézer is így "készül" - azonos frekvenciájú és fázisú, más szóval térben és idõben koherens fénysugarak nyalábja, így minden ponton összeadódik az energia.)
Mit kéne rá mondanom? Az 1db foton energiája. Azonos frekvencián mindig ugyanannyi lesz. (Gondolom, tudod, mi mit jelent a képletben.) Az elektromágneses hullámnyaláb (ami sok fotonból áll) amplitúdója attól függ, milyen fázisban vannak egymáshoz képest az egyes sugarak.
Hát te sem vagy egy matek zseni, az biztos. Ez színtiszta matek. A 2. sorból a harmadik csak illegális mûvelettel nyerhetõ ki (nullával való osztás). A 2. sor bal oldala nevezetes alak, a jobb oldala egyszerû kiemelés.
Ez az egyenlet honnan van? A 3. sora Bool algebra-t sejtet és ezt a végén 4. sorban átvivódik normál matekba. Ez így nem okés.
Nézd át a levezetést. Súlyos hibát vét, amikor egy egy paramétert az egyenlet egyik oldalán 0-nak feltételez, és azt el is hagyja, ugyanakkor a másik oldalon simán számol vele tovább. Ezzel a nullával való bûvészkedést már egy közepes matekos sem eszik meg, aki egyszer találkozott az alábbival: a^2-a^2=a^2-a^2 (a+a)(a-a)=a(a-a) a+a=a 2=1
PS: mi a helyzet az amplitúdóval? Nagyon hallgatsz róla... mellesleg a legkevésbé sem érdekel, hogy mit hiszel el és mit nem.
Nem1x utaltál már ilyesmire. És talán egy kicsivel több egyszerû kekeckedésnél az, ha nem hiszem el bemondásra, hogy kapásból hibát találtál Einstein levezetéseiben, aztán egyszerûen a sarokba vágtad a könyvet, és tévéztél tovább.
Igy igaz, nem tudni a gravitációnak mi köze ennek az egészhez (specrel). Ok vagy okozat? Vagy csak egy véletlen. Mert a gravitációt leíró általános relativitás a speciális relativitásból nõtte ki magát.
Ha érted az ábrát, akkor már nem feleslegesen jártattam a szám. ;)
Aham, és a glogális zsidó összeesküvés megakadályozta, hogy ezt publikáld valahol, vagy hogy egyátalán csak egyszer is leírd... Amit írsz, kb. olyan, mint hogy "a csillagok igenis lyukak egy nagy lepelen [ókori elképzelés], de nem különösebben érdekel a dolog, úgyis túl magasan van, sosem érjük el!"... Pontosan erre mondtam a homokba dugott fejet.
Hát ez az, hogy nem csak a mozgók, hanem az erõsebb vagy gyengébb gravitációnak "kitettek" is... Azt hiszem, értem az ábrát, de a fentire nem ad magyarázatot, ugyebár? Igaz, semmit sem lehet holtbiztosra tudni pl. a fizikában, de bizonyos megfigyelések, kísérleti tények mutatják, hogy "valami van".
Igazolva van például az hogy befolyásolja az összes kémiai és fizikai kölcsönhatást és egyéb történést a gravitáció, és a sebesség?
Az is igazolva van hogy csak a megfigyelõ szempontjából befolyásolja?
Esetleg egy közel fénysebességgel mozgó inerenciarendszerben és ezen kívül is elvégezték a fénysebesség mérését?
Szerintem nincs legkézenfekvõbb magyarázat, csak legelfogadottabb. Ami vagy helyes magyarázat, vagy nem.
Mindenki téridõ kontiniummal és egyébb egzotikus szavakkal dobálózik, mikor az idõ mint dolog valószínûleg hasonlóan elvont fogalom, mint a szerelem, a harag, stb. Bárhonnan is nézem az idõt, az valamilyen rezgésbõl v. keringésbõl van 'leszármaztatva', ezálltal az anyagtól nem elválasztható dolog. Persze mindez csak magánvélemény részemrõl...
"wanek nem ért a specrelhez." - tévedsz. Véletlenül olvastam a könyvét (spec és ált rel. elm), és rá is jöttem, hogy az abban lévõ levezetés hibás. Nem nyomdahiba, hanem hibás. Márpedig mindent arra épített fel. Valamint van egy csomó feltevése, amivel nem értek egyet. Mellesleg különösebben nem érdekel a dolog, mert én nem fény vagyok, a legnagyobb sebesség, amivel utaztam kb. 900 km/h volt (repülõ), és nem kell attól sem tartanom, hogy megrövidül a kezem, ha a legyet kell elkapnom :)))
Nos, a mozgó órák lassabban járnak. Ez egyértelmûen látszik az ábrákról. Már ha valaki tud olvasni egy 1 dimenziós téridõ ábrát. Ez lenne az alap. Megdöbbentõ, hogy az indexen a kioktató hangvételt használók 70%a nem tudja leolvasni. Újra leírom, a Lorent elmélet pont olyan jól elmagyarázza miért jár a mozgó óra lassabban. Csak bonyolultabb mint a specrel, és még a specrelt se egyszerû megérteni.
A gravitációt valószínûleg a gravitonok okozzák, de ezt senki nem tudja még biztosra, nincs kisérleti megerõsítés. Aki azt állíja, hogy a gravitációt a téridõ görbülése okozza, na az HAZUDIK. Ezt még nem lehet biztosra tudni.
Nem az a lényeg, hogy itt vagy ott jár lassabban, hanem arra van-e magyarázatod.
Én vagyok magabiztos? Menj az indexre, és nézd meg, hogy milyen kioktatás folyik ott. És olyanok csinálják, akik csak félig értik a relativitást. Sémákat pufogtatnak, és gõzük sincs mi van a dolgok hátterében.
A Lorentz elmélet TELJESEN ekvivalens a specrellel. Ez a lényeg. ÉS ez tény. Nézd meg, ki írta a cikket. Nem egy áltudós.
"kitalált valóságképhez"
Mirõl beszélsz? Mondom, hogy specrel. Én vettem a fáradságot és megtanultam.
Az már az általános relativitás, semmi köze a specrelhez ahol az órák a mozgás miatt járnak lassabban. Az ábrák a specrel szerint vannak megrajzolva. A görbült tereket amúgy is elég húzós lenne 2dben ábrázolni.
ÉN? Hiszen te vagy az, aki azt hiszi, tudja, mi az a valóság, és különféle dolgokról csípõbõl megmondja, helyes-e vagy sem. Valójában egy általad kitalált valóságképhez méred a dolgokat. A kísérleti eredményeket meg csalásnak mondod. Ez a megalol...
Az ott szintiszta matek, abszolút térrel és idõvel, newtoni fizikával és a Lorent által javasol torzulásokkal. Mutasd meg, hol hibás. Megkönnyítem a dolgod, nincs benne hiba, ahogy a speciális relativitásban sincs. Csakhogy az elsõ a realitás, a második egy a realitásra rátelepedett látszatvilág.
Értelek. Ezek szerint te ismered a tutit (a nagy világosságot - MEGALOL!!!), én a valóságból semmit sem látok/tapasztalok. Szerintem meg pont fordítva van. Csak olyasmit fogadok el, aminek van a valósághoz legalább minimális köze, a szélhámosokat messzire elkerülöm. Ha mégis beléjük botlok, akkor meg nem állok le velük vitázni, mert legalább annyira értelmetlen, mint egy hívõ embernek azt mondani, hogy nincs isten. Szóval az ilyen wikizsonglõrök és panelbajnokok ne osszák már nekem az észt :)
Ja, tehát te még csak nem is hozol alternatívát, mint pl. beela, te csak egyszerûen ellenkezel. A valóság ellen ellenkezel, homokba dugod a fejed, de ott persze nem látsz semmit, csak sötétséget.
Itt van neked egy gumicsont: E=h*f Ugye ismered a fenti összefüggést? Kérdésem: egy hullámjelenséget a hullám frekvenciája és az amplitúdója (intenzitása) jellemez. Hol látod a fenti képletben az amplitúdót? Pedig egy elektromágnesen hullámnak ha növeled az amplitúdóját, akkor nagyobb teljesítményt érhetsz el. Az energia és a teljesítmény meg ugyebár nem áll messze egymástól...
"Hogy lehet, hogy pl. akár közel fénysegességgel haladva, számunkra (hozzánk képest) ugyancsak fénysebességgel indíthatunk fénysugarakat, de egy külsõ szemlélõ számára ez egész máshogy néz ki, és nem lát fénysebességnél gyorsabb mozgást?" - ez csak egy elmélet. Még senki sem repült (közel) fénysebességgel, vagyis ezt a feltételezést senki sem tudja igazolni.
"A legkézenfekvõbb magyarázat a tér torzulása, ami magával hozza az idõ telésének torzulását is." - ez nekem éppenhogy nem kézenfekvõ. Sõt!
"Valójában éppen a tér+idõ torzulását írtad le, csak nem akarod tudomásul venni" - semmi ilyesmit nem állítottam.
Amiket leírtál, azoknak egy része csak elméleti alapon mûködik így, a gyakorlatban meg a fene tudja hogy hogyan. Amíg gyakorlatban nem igazolódnak a felsorolt állítások, addig ezeket csak egy feltételezésnek tekintem||tekinthetem, amik vagy igazak, vagy nem. Sajnálatos módon az idõ kérdésében wanekkel kell hogy egyetértsek, mert az idõ mint izé nem valódi dolog, csak egy vonatkoztatási rendszer - szerintem is.
Te ugye jössz az abszolút térrel, mert az szerinted reálisabb, vagy talán a racionalitásban is csak az fér bele szerinted.
Jó. Akkor mivel magyarázod a megfigyelt jelenségeket? Miért befolyásolja az összes kémiai és fizikai kölcsönhatást és egyéb történést a gravitáció, és a sebesség? Miért csak a megfigyelõ szempontjából befolyásolja? Hogy lehet, hogy pl. akár közel fénysegességgel haladva, számunkra (hozzánk képest) ugyancsak fénysebességgel indíthatunk fénysugarakat, de egy külsõ szemlélõ számára ez egész máshogy néz ki, és nem lát fénysebességnél gyorsabb mozgást?
A legkézenfekvõbb magyarázat a tér torzulása, ami magával hozza az idõ telésének torzulását is. (És talán ez is csak annyi, amit most felfogok belõle, és még összetettebb a dolog.)
A te magyarázatod ezzel szemben? Hogy egyszerûen ilyen furcsák a fizikai törvények? Ezzel egyszerûen csak kitolod a problémát a látókörödbõl, de semmit sem oldasz meg. Ez ugyanúgy irreálissá és irracionálissá teszi az egészet, ezek az összevissza törvények, mindenféle képzetes állandókkal, stb., amik által úgy viselkednek a dolgok, mintha különféle külsõ hatás érné õket, holott erre - éppen szerinted - semmi ok. Valójában éppen a tér+idõ torzulását írtad le, csak nem akarod tudomásul venni.
Hali. Mi van, ha jobban megnézzük a relativitáselmélet összefüggéseit,amit a galileo szonda "bebizonyitott" majd rávetítjük a komplex térelmélet adatait a kvantumelmélet adataira: A téridõ magasabb gravitációnál lassabban megy mint g nélkül? hogy is van ez??? Nem lehet, hogy a planckállandó mégsem állandó, mert a G összesûriti a téridõt, ami módosítva a planckállandót egy szinte ugyanolyan törvényû univerzumot hoz létre, csak kissebb méretekben, mint itt, és felgyorsult idõvel? Miért lehet "becsapni" az idõt, ha fénysebességgel haladunk? Nem lehetséges, hogy a kvantumhabban való haladáskor kicsúszunk a téridõleptonok hatása alól? Ha valaki tudja a válaszokat címem: [email protected]
Informatika és tudomány
