Azért ebben a topikban illene arról is beszélni...
A hõszivattyú szerintem is jó dolog. Sajnálom viszont, hogy senkit nem érdekel az adszorpciós, és abszorpciós változat, amelyek már 60-80 (leginább 90-200 oC fûtõközeggel mûködtethetõk). Persze nem csoda, van oka.
Mert jelenleg csak a villamos lobbi nyomul, a gázszektor és a megujuló sunyítanak valamiért e tekintetben. Talán több gáz szeretnének eladni? Igaz, baromi drága még, de azért, mert sehol nincs igazi sorozat- igény. Dumálunk a környezetszennyezésrõl, vizet prédikálunk, bort iszunk.
Nem rajtam múlik Magyarország energetikája. Ha rászánom magam levegõkazánom lesz. 5,2 misi most (de ebben már a az aktív hûtés kiegészítés (nem csak a passzív), kollektoros meleg víz készítés és 8-12 órás folyamatos mûködést lehetõvé tévõ aksi is lesz.) Szélerõmûvet nem akarok pedig áll itt kihasználatlanul egy generátor.
Az sem teljesen igaz, hogy csak lakóparkok építhetõk. Tekercselhetõ mûanyagcsõvel falufûtési rendszerek is kialakíthatók, Ausztriában is vannak. Valahogy Magyarországon terjed legjobban az egyedi gázfûtés, mi vesszük a legtöbb gázt. Most pedig a gázt már erõmûben szeretnénk égetni, hogy a hõt kidobhassuk, és bonyolult módon hõszivattyúval visszanyerjük? Oké, ez is lehet koncepció. Nekem, nekünk mindegy, vagy nem? Volt itt már, fa, szén, villany, olajkáélyha, távfûtés, egyedi fûtés, gázfûtés, és lesz még minden más is. Érdekes, hogy az ember, aki pedig olyan okos, miért leginkább csak anyagcserét használ? Villannyal neki is könnyebb lenne....
Csak most irtam le, hogy az az áram, amit a levegõ kazán használ, ritka kivétellel 30-35% hatásfokkal készül az atomerõmûvekben, és más hõerõmûvekben is. Akkor a szállitási veszteségekrõl még nem beszéltünk. A levegõ kazán: hõszivattyú. Mondd azt, mert olyan van hõbázison is. Az sokkal hatékonyabb, mint a villamos kompresszoros, mert összességében kevesebb primer energiát fogyaszt. Csak kinek az érdeke, hogy olcsó legyen?
Levegõkazánnal egyedi fûtésû házak fûtése is megoldható. Erõmûvek hulladékhõjének távfûtési rendszerekbe történõ táplálásával csak lakóparkot, közintézmények fûtése oldható meg. Geotermikus erõmû is lehet minden ökörhugyozásnál, de az áramot szállítani olcsóbb, mint erõmûveket építeni és minden családi házba bevezetni.
A levegõkazános fûtés abból az áramból táplálkozik, amelynek elõállításához Paks 5K dt-vel a Dunába folyónyi melegvizet bocsát ki, Visontán meg a Heller tornyok a levegõbe engedik a hõt. Ezt a veszteséghõt varázsolja vissza a levegõkazán, néha még azt sem. A gázmotoros áramtermelésnél viszont hasznosul ennek a hõnek jelentõs része a távfûtésben. Vagyis ami az egyik helyen fölösleg, az máshol hiány. Valahogy csak össze lehetne ezt hangolni... Csak azért írom ezt, mert egy olyan szlogen, hogy "levegõkazán", kissé megtévesztõnek tartok. A hõszivattyú persze jó dolog, de csak ha jóval több energiát takarít meg, mint amit igényel.
idézet a topic bannerbõl: "Szélturbina, a régi szélmalmok modernkori változata, a megújuló energiák meghatározó szereplõje"
Általában Hungaryban alig fúj a szél, ha meg igen akkor annyira, hogy le kell kapcsolni a szélerõmûveket nehogy károsodjanak. Akkor inkább geotermikus energia. vagy atomenergia és levegõkazános fûtés.
Nem, nem atomreaktor. Csak megemlítettem, hogy ott állítanak elõ fûtési célokra...
Egyébkét az az erõmû is dob ki hõt a Dunába bõven. 5 fokkal melegebb vizet lehet csak a Dunába enedni. Kelenföldnél ez olyan 6000 tonna / óra víz, pedig az 100 MW-os nagyságrendû erõmû. Akkor képzeld el Paksot, hogy mennyi vizet áramoltat át, mert ott is 5 fok a korlát...
A BME-n van kutató reaktor és mintha lenne még egy kutatóintézetben. (SZTAKI?)
Atomerõmûnél nem hallottam még errõl. A franciáknál lehet, hogy van ilyen, mert kisebb blokkjaik is vannak.
A Kelenföldi Erõmû állít elõ fûtési melegvizet, lényegében csak ezért létezhet még az erõmû. Viszont annak nagyságrendje Paks hulladékhõjéhez képes semmi. Azért azt sem szabad elfelejteni, hogy hiába dob ki Paks MW-ra sok hõt, azt nem 100 fokos víz formájáan teszi. Hiába 1000 MW-os a teljesítmény, ha ezt irtózatos tömegárammal és baromi kis delta T-vel csinálja...
A hûtõközeget (nem a primer kõrbõl) nem használják valahol a világban fûtésre? Ha nem is 100%ban, de mellékágból elvezetve nagyobb lakóparkoknak. Mondjuk Bp-t kíváncsi vagyok mennyire örülne egy a.e-nek pl Csepelen?
Nézd, én indítottam egy topikot (Kulturák és a tengerszint), ami halkan (mint egy bánatos hal- kan) szinte rögtön bekrepált. A elsõ diagram rajta a tengerszint változás volt. Ássad ki a feledésbõl, és vizsgáld meg! Szépen ipróbáltam indítani. Mert nem mindig csak szeretném diktálni az észt, néha szeretnék társalogni csupán. De itt az se megy.
Érdekes dolog a lkereskedelem vele. Mikor már alig van iparunk, szép csendesen, feltûnés nélkül, olcsón eladjuk a CO2 jogát. Úgy tûnik, tartósan az üzletközpont építésre rendelkezünk be.
Szerintem egyébként a CO2 csökkentés is lehet kamu-cél. Egyszerûen elfogytak [értsd: fogyóban vannak] a CO2 kibocsájtásért felelõs energiahordozók (mert ez volt a cél hogy elfogyjanak) és most a CO2 kibocsájtás visszaszorítása ürügyén leviszik a fogyasztást, és a valódi problémáról egy szót se kell ejteni, mert már nem lesz aktuális... Így amit eljátszottak egyszer, azt eljátszhatják másodszor és harmadszor is, mert a játék maga rejtve marad.
Aki nem akarna ûrutazni egy olcsó járaton, vákuumozott zacskóval a súlytalanságbani hányingeréhez, az húzzon egy strigulát, akárhol. Itt az enyém : I
Ezzel egyetértek. Kell egy alap energiarendszer, kellõ tartalékkal. És minden energiát hasznosítani kellé. Ha az élõvilágot vesszük példának, ott optimálisan meg van osztva az energiahordozó. Csak a villamos rája pazrol áramot, az ember csak csiklandozáshoz használja.
Ám Valaki, valahol, valamiért valamikor azt mondta hogy "a Villamosság = Valami" Hát, ha mindenáron azt a valamit akarjuk elérni, és ahhoz mindenütt csak áramot használunk, az nagyon csiklandós lesz! Azonban egy idõ után kevesebbet nevethetünk rajta.
Nézd, a jég több tizezer éve olvad. A tenger szintje csak 20000 év alatt 120-130 m-t emelkedett. Szupervulkánok mûködtek, a dinószauruszok meg egész metánfelhõket tojtak. Erdõk égtek le, meteor pusztított. A fene se érti ezt. Jól van, elfogadom, nem szabad a környezetet rombolni, és elfogy a tüzelõanyag is. De örömmel hallom, hogy ürrepülõ kifutópálya épül magán célokra. Szó sem lehet tehát az önkorlátozásról, legfeljebb a mi és az énkorlátozásról. Mától legalább 100 millióan álmodoznak az ûrutazásról, és 10 milliónak van is rá pénze, meg elszántsága. Hát ez történik most.
Valóban, igazad van, nem irtam. Én csak érzékeltetni akartam, mekkora hõ megy ki a természetbe, áramtermelés miatt. De te hozzátetted azt, és az jó. Én panelba lakom. Egy kínos felujítás után szép lett a konyhánk, és nem volt soha panel, csak távhõ fóbiánk. Miközben a távhõt elismerem szükségesnek, hiszen bármely energiaforrást felvehet, és eloszthat. Az én megitélésem szerint a közvéleményt a lobbiérdekek irányították, és irányítják ma is. Ezek vezettek oda, hogy országunk elsõ lett a gáz és mindenféle importban. Kiváló fogyasztó címet érdemelünk, szalagon lelogó arany és svájci frank devizahitelekkel. De ez a gumiszobába való téma.
Én azt hiszem kicsit laikus vagyok. Folyamatosan írjátok, hogy amirõl eddig azt hittem, hogy megoldás lenne arra, hogy a környezetszennyezés nem öltsön ilyen méreteket, az valóban nem is lenne megoldás. Rendben van, akkor az alternatív energiaforrások nem megoldás, a szelektív hulladékgyûjtés nem megoldás. De akkor mi az? Abban gondolom egyetértünk, hogy ez egy létezõ, és komoly probléma...Szerintetek, akkor erre mi lehetne megoldás? Mit tehetnénk annak érdekében, hogy az ózonréteg ne vékonyodjon tovább? Vagy mit tehetnénk azért, hogy a sarki jégsapkák ne olvadjanak meg? Vagy azért, hogy az idõjárás ne legyen ilyen szélsõséges? Akkor mit láttok racionális, megvalósítható megoldásnak ezekre a problémákra?
Ez a legnagyobb baj, és már itt van Kína meg majd India is akik szinte leszarják ezt a problémát, mert úgy vannak vele, hogy az eddigi mocskot nem õk csinálták.
télen egymillió hõszigetelt panel lakást kifûthetne. Azt nem tetted hozzá, hogy elméletileg, hisz gyakorlatilag ez nem megoldható. Esetleg hogyha lenne Paks körül 1 millió panel amikhez megérné ez a fajta infrastruktúra kiépítése, de még akkor is durva kockázat lenne egy atomerõmû körül 1 millió panel.
Paks fûti Paksot, ha jól tudom, de az kapcsolt energiatermelést jelentene, és elhanyagolható. Paks hulladékhõje ~3 GW, azaz 3 millió kW, télen egymillió hõszigetelt panel lakást kifûthetne. Egy ideig szó volt atomfûtõmûvekrõl is, most nem hallok róluk (nem nagy baj). Jelenleg inkább a távhõellátás lélegeztetõn való tartása folyik, miközben vért ("lét") pumpálnak ki belõle, olyan címen, mintha beöntést adnának neki.
Köszönöm szépen, meg tudom különböztetni a hatásfokot a részaránytól. Gáz és energetikai iparban dolgozom...
Az infó honnan van? BME NTI, Aszódi Attila. Elég kompentens személy. (Egyébként Paks nagyon régóta 40% alatt vanm részesedésben, olyan 37-38% volt ez 2007 táján.)
Ám ha ilyen erõmûvek készülnének tömegesen, és olcsón, az gazdasági csõd lenne,országok részére! Tömeges munkanélküliség, vagy még több látszat munkahely, brrr...
Egyszer voltam egy nagy irodaházban, valahol, amely fûtési költségmegosztókkal foglalkozott. Az épület pincéjében, egy szûk, büdös helyiségben egyetlen sápadtarcú hölgy töltötte a golyóstollbetét szerû költségosztókat. Az adminisztráció, ami ráépült -kolosszális volt.
A tüzelõanyag cellák hatásfoka viszont 50-80% között van. Ami valóban csoda, és mint minden csoda, nagyon drága. Ha pedig kapcsoltan hõt is hasznosítanak, még nagyobb csoda.Láttam ilyenm kísérleti erõmûvi blokkot. Ha jól emlékszem, csak 500 kW-volt,amcsi gyártmányú, Németországban. Akkora volt, mint egy hagyományos békebeli nyilvános WC, acéllemez házban, díszitések nélkül, csak jobban szellõztették... Lehet, hogy abban van a dolgok lényege?
"Paks hatásfoka 40% táján van. Az új GT erõmûvek 43-45%-ot is tudnak." Ezek szép adatok. Hivatkozd le õket. De a kombinált ciklust ne keverd a kapcsolt energiatermeléssel, mert elárulod, hogy semmit sem értesz hozzá.
"Paks jelenleg 40 százalékkal részesedik a hazai villamos energiatermelésbõl." írják. Ez lehet igaz, de köze nincs a hatásfokhoz.
"A második generációs erõmûvek már több biztonsági rendszerrel, általában nyomás alatt lévõ vízkörrel épültek (van néhány nehézvizes erõmû is, mely nem H2O-t, hanem D2O-t, nehézvizet használ), ennek köszönhetõen nõtt a hatásfokuk 31-33% körülre. Ilyen pl. a PAKSON üzemelõ 4 db VVER-440-es blokk is, melyek teljesítményövelésen estek át, így most 500 MW-ot adnak reaktoronként." Nézz bele a gõz körfolyamatok hatásfokába! Akkor megtudod, hogy az erõsen hõmérséklet függõ. Még csak tervezik a szuperkritikus erõmûveket (SCWR), amelyek nagyobb hõmérséklete miatt a hatásfokuk is kevéssel nagyobb. (Erre irtam, hogy távol álljak tõlük...) Szóval, velem is lehet vitatkozni, mert nem vagyok mindentudó, de felkészültebben..
Paks hatásfoka 40% táján van. Az új GT erõmûvek 43-45%-ot is tudnak. Kombinált ciklusban részterhelésben is a legpocsékabb üzemben 60% tája van, teljes terhelés esetén 80-90% is lehet.
Az atom és a hõerõmûvek többsége a hõ kétharmadát a környezetbe dobják. De akkor mitõl megújuló egy velük meghajtott talajszondás hõszivattyú, ami további hõt hoz ki a földbõl? Vagy a levegõbõl átlagosan ugyanannyit nyer vissza, vagy kevéssel többet, mint a vesztesége?
A villamos energiát valójában az együttmûködõ erõmûvek, generátorok és motorok szinkron forgórészei tárolják mechanikusan, pontosabban csak stabilizálják. Ez is hatzalmas energiamennyiség. Ezért stabilabb a hálózati frekvencia. Emellett létezhetnek egyéb tároló eljárások is, pld magas tárolású vizierõmûvek, ahová vizet pumpálnak fel, ha felesleg van energiából. De legjobb tárolást az együttmûködõ elektromos hálózatok jelenthetnék, mivel akkor a terhelés és fogyasztás egyidejüsége, egyensúlya - igaz,, nagyobb veszteségek árán- de könnyebben kialakítható. Én több gázmotoros blokkfûtõerõmûvet is terveztem, és tudom, hogy a hálózatnak jogos igényei vannak, amelyek többletköltséggel járnak. "Vektorugrás érzékelõt" kérnek, és más dolgokat is, mert olyasmik történhetnek, amelyek a biztonság rovására mennek. Ugyanakkor teljes értékü tartalékot is kell biztosítaniuk, ami szintén pénz. Jobb mûszaki és tulajdonosi szemlélet kellene ahhoz, hogy ezek a kérdések, amelyek a decentralizált energiatermelõ-fogyasztói hálózatokban felmerülhetnek, optimálisan és haszonnal megoldhatók legyenek.
"...1,8 MW-os turbina tövében..." A szélturbina teljesítménye a szélsebességgel ~köbösen változik. Fél akkora sebességnél már csak 12,5%. Háromszor nagyobbnál viszont (27x több)elszállna, ezért leszabályozzák. Imádom látni, amikor odafelé menet (bárhová) lassan forognak, csak 10% áll valamiért. Viszont bánt nagyon, amikor visszafelé jövet meg mindegyik már áll. Úgy látszik, nem kéne visszajönnöm?
A hogyan igennel az a baj, hogy feltételezitek, hogy van jó válasz. Fizikai korlátok akadályozzák azt, hogy nagyon kevés jó legyen vagy ne legyen. Már n+1-szer leírtam, hogy hol jó. Itt is.
Ok. Most hallottuk, hogy hogyan ne. Arra ötlet, hogy hogyan igen? Baromi olcsó kis kétszemélyes elektromos autók pikkpakk megoldanák Bp dugóit és parkolási gondjait. Jelenleg a világ legjobban élõ 1/3-a állítja elõ a mocsok kb.90%-át. Így hát náluk (nálunk) van a kulcs az élhetõbb világhoz.
Nagy távra nem mennem csak városon belül vagy agglomerációban. Akkr meg vagy két autó kell, vagy kettõs hajtás. Az drága. Nem kicsit, nagyon. Az átlagmagyarnak nincs pénze 4-6 millás kocsikra. És a magyarok a világ legjobban élõ 1/3-nák az valahol az végén vannak. A világ nagy részének ez egy érdekes, de megfizethetetlen játékszer lenne.
Én úgy látom, hogy jelenleg nem az áram létrehozása széllel a legnehezebb feladat. Egy ház mellé épített 1-2kW-os szélgenerátor már szépen el tudja látni egy családi ház szükségletének felét-háromnegyedét. Ami nagyobb gond, az áram tárolása. Ha az akkumulátorokat párévente cserélni kell, az se nem környezetbarát, se nem olcsó. De ez az ipar is fejlõdik ezerrel, nemsokára autók is mehetnek elektromos árammal, hadd ne mondjam mekkora buli lenne éjjel széllel feltölteni az autó akksiját, nappal meg közlekedni vele...
A függõleges tengelyûnek pl.az a baja, hogy nem tudod olyan magasságig felvinni, ahol a szél már komolyabb munkát tud végezni. Ez persze lehet elõny is, mert így nem kell olyan magas cuccot építened. Ellenben ki sem használhatod a masszívabb szelet. Indítás szerintem a gerjesztés miatt kell, fõleg házibarkács esetén, ahol a gerjesztõáramot azonnal teljes kakaóval ráadod a tekercsre (pl.autógenerátor esetén). Ilyenkor kis szélnél simán lefékezheti a kereket maga a generátor.
Valóban van olyan, hogy nem fúj a szél eléggé. De senki nem is mondta, hogy csak szélerõmû, és semmi más. Kiegészítésként nagyon jó lenne, és sok energiát spórolnánk meg vele. Tegyük fel, hogy 365 napból 100 napon fúj a szél (ez nem megalapozott állítás, ne írjátok vissza, hogy nem is igaz, most csak mondtam egy számot), akkor elvileg az durván az energia 1/4-ed részét nyerhetnék így. Szerintetek ez nem játszana szerepet abban, hogy kevésbé szennyeznénk a környezetünket. Értem én, hogy nem 100%-os megoldás, de biztosan segítene valamit, ami már egy lépés egy tisztább környezet felé. És valóban az alternatív energiaforrások kiaknázása addig biztosan nem fog fejlõdést mutatni, amíg hatalmas összegek vannak más energiaforrásokban. Mikor majd ezek kifogynak, akkor fognak rájönni, hogy másképp is lehet...csak addigra ne legyen még késõ...
Fizikailag lehetetlen csak szélell ellátni egy országot. Van olyan, hogy egyszerûen nem fúj a szél eléggé. Ez van..
Az igaz, hogy a szélerõmûvek nem teljesen megbízhatóak, de még így is meglehetõsen környezetbarát megoldást biztosítanak, pl ellentétben a vízerõmûvek nagy részével, jóval kevesebb átalakítást igényelnek a természetben. Engem két dolog érdekelne: fizikailag lehetséges lenne-e egy országot szélenergiával ellátni, ha nem, akkor mennyivel kéne csökkenteni az energiafogyasztást ahhoz, hogy ez sikerülhessen? De nem is kell feltétlenül a szélenergiára szorítkozni, akár a többi megújulót is bevonhatjuk. Ha a lakosság nem pazarlóan fogyasztaná az energiát, hanem több odafigyeléssel igyekezne spórolni vele, akkor vajon hány százalékot lehetne lefaragni a fogyasztásból?
Asszem kell a függõleges tengelyûnek egy kis motoros indítás, mert nem indul magától. A Google/Wiki azonnal dobja a választ. Gépészaggyal azt mondanám rá, h itt a lapátok nagyon nagy sugáron forognak, ezért biztosan nagyobb indítási nyomaték kell szegénykémnek, ezért kell rásegíteni. Nameg ha már ez igaz, akkor a szerkezet igénybevétele is jelentõsen nagyobb éppen emiatt. De persze ez csupán méretezés kérdése - minden megoldható.
A kerti szélmotor pedig 6m-ig még bejelentési kötelességed sincs, ha jól tudom. Be kell tartani a helyi építési szabályzatot. Abban ez le van írva és az is, hány méterre kell a kerítésektõl minimum elhelyezni.
Blabla vagy nem blabla, fogalmad sincs, hogy mirõl szól az az oldal. Egy olyan ember írja le a tapasztalatait, aki konkrét termékek piacra vitelében segédkezett, így a kérdés szempontjából mérvadó az álláspontja. A tiéd ugyanezen okból nem az, mert te semmi ilyesmit nem csináltál (ha igen, itt az alkalom, hogy bemutatkozz).
És hogy Wade hiteles forrás-e? Vajon az egészet (ami konkrétan vele megtörtént a háromdimenziós színes-szagos konkrét világban) álmodta-e? Kitalálta-e? Hazudja-e? Erre a kérdésre anélkül nem tudsz választ adni, hogy elolvasd hogy mit állít.
Az NWO-nak meg semmi, nulla, zéró köze van az oldalhoz. De ha te azt akarod gondolni, hogy ahhoz van köze, akkor nekem úgy is jó.
Valamint az oldalon nem "ilyen"-ekrõl ír Wade. Mik azok az "ilyen"-ek, melyek szerinted a piacon vannak? Nem tudhatod, mert nem olvastad el, hogy Wade minek a piacra vitelében segédkezett. Ez az igazi blabla. Mellébeszélsz csak azért, hogy a témáról ne kelljen beszélni.
A jó üzleti érzékrõl jut eszembe: itt egy elemzés arról, hogy a különféle alternatív energiával kapcsolatos próbálkozások mekkora veszélyt jelentenek a jelenleg uralkodó és kvázi monopolhelyzetben lévõ cégekre nézve. Minél nagyobb a veszély, annál nagyobb az esély arra, hogy beavatkoznak.
Az üzleti érzékhez az egész úgy kapcsolódik, hogy nézd meg hogy a "market potential" kritériumra (a táblázatban) az egyes próbálkozások hány pontot kaptak. Ez utal arra, hogy az egyes próbálkozások azért nem válnak ismertté és azért nem terjednek el (ami egyben azt is jelenti, hogy azért nem jelentenek veszélyt a piacot uraló cégek számára) mert üzleti szempontból nem tudnak sokat felmutatni.
Jó. Köszi. Látod hogy nem kell azonnal szabadságharcosozni? A téma jó, a téma aktuális (mindig is az), úgyhogy van mirõl beszélgetni, nem kell egybõl a másiknak esni.
Asszem 6m árbocig minden kérdés nélkül, fölötte pedig építési engedély köteles (és mint ilyen, szomszédi beleegyezés is szükséges). De nézz utána, elég nagy irodalma van magyar nyelven is a témának.
"A fajlagos költégek annál inkább magasak, minél kisebb erõmûvet építesz. " Ez általánosítás és szimplán nem igaz. A kert végébe odarakott kis szélgenerátor fajlagos költsége nem feltétlenül éri el a tõled x km-re lerakott szélfarmét. Hogy miért? Szállítási veszteség, más minõségbiztosítási normáknak (magyarul sokszor agyamentségeknek) való megfelelés, közbeszerzésnek csúfolt lopás, marketingigazgató-sajtóreferens-fûgondozó-hr munkatárs bére. Nem mindenre ad választ a szélenergia, de mivel szerintem a legkevesebb környezetkárosítással járó energiatermelés, ezért nagyon nem elvetendõ. Energia alatt pedig nem kizárólag áram értendõ, lásd vízkiemelõ szélkerekek vagy más mechanikus hajtást igénylõ gépek meghajtása.
Én akarnék. Kifizeted? Ha már ilyen nagy szabadságharcos vagy igazán segíthetnél nekem, hogy ne legyek elnyomva. Én se szeretek villanyszámlát fizetni. Sokkal jobb lenne ha valaki ajándékozna nekem egy szélkereket örökös szervizzel.
Nem értem mit kampányolsz már megint. Bárki megteheti, hogy úgy alakítja ki az otthonát, hogy önellátó legyen, csak rengeteg pénz kell hozzá. Aki egy élet munkájával építi fel a házát a lehetõ legkevesebbõl annak aztán mondhatod, hogy a cserépnél jobb a napelem, a kertbe meg elfér a szélkerék.
Ha megölnél mindenkit aki nem úgy gondolkodik mint te, akkor mûködhetne. Csak vannak akiknek kell légkondi, meg mélyhûtõ, és inkább vesznek olcsóbb áramot, minthogy sok pénzért elmondhassák magukról hogy nem függnek senkitõl energiaügyben.
Szeretnék rámutatni, hogy a kérdés egy más vonatkozása is érdekes lehet, nem csak az, amiben te gondolkodsz:
A nehézségek bevállalásába beletartozik az is, hogy átgondold, hogy le tudsz-e mondani az elektromos ketyerék által biztosított "kényelem" (pazarlás) egy részérõl? Tudod-e az igényeidet a lehetõségeidhez igazítani? Mert ha igen, akkor nem az a kérdés a továbbiakban, hogy azt az X megawattot elõ tudjuk-e állítani szélenergiával, amit most atommal meg fosszilis energiahordozókkal, hanem az a kérdés, hogy megvan-e a technológiai, üzleti és politikai feltétele annak, hogy aki bevállalós típus, az önellátóvá váljon. (Én azt mondom, hogy az üzleti és politikai feltételek hiányoznak.)
Ilyen értelemben a szélenergiával kapcsolatban az a kérdés, hogy mennyiben tud mindehhez hozzájárulni? Ma, és a jövõben. Készen állunk-e egy ilyen társadalmi változásra, mint amit az önellátás jelentene? Utóbbira a válasz az, hogy természetesen nem (egyesek igen, de a társadalom maga nem). De talán a gondolattal eljátszhatnánk, hogy ezzel is egy lépéssel közelebb kerüljünk ahhoz a ponthoz, mikor mindez megvalósulhat.
Ez itthon hiú remény. A függõség csökkenthetõ illetve a föggõség típusa változtatható meg.
Direkt azért írtam a példámat, hogy lásd, hogy amit írok az mûködik a gyakorlatban. Kezdetleges, nem feltétlen megbízható, de az ötlet mûködik, kicsit továbbgondolva a dolgot még akár lehetne is belõle valami. Nem hiszem, hogy kapásból el kellene vetni, csak azért, mert ez a "szakma" jelenlegi álláspontja, hogy ez nem járható út.
Kicsit olyannak érzem ezt a vitát, mintha azt próbálnánk meg eldönteni, hogy a távfûtés vagy az egyedi fûtés a jobb. A kérdés csak részben technológiai, részben pedig érdekellentétekrõl van szó. Meg arról, hogy kinek mire áll rá az agya.
Ja, és nem feltétlen a világ nagy részérõl beszélgetünk. Nem is feltétlen az egész országról. Hanem arról is, hogy ha valaki bevállalja az ezzel járó "nehézségeket", akkor ki tudja-e elégíteni az igényeit az alternatív forrásokkal, "neadjisten" képes lenne-e önellátóvá válni.
Na ez utóbb kõkeményen, véresen komolyan POLITIKAI kérdés. A világ a feje tetejére állna (bárcsak állna) ha sorozatban jelennének meg az önellátó családok.
A fajlagos költégek annál inkább magasak, minél kisebb erõmûvet építesz. A világ nagy része meg nem olyan gazadg, hogy ezeket a "mini erõmûveket" használni tudja.
"Nem. A híg azt jeletni, hogy nagyon drága kinyerni õket."
Albertus úgy látom másban látja a drágaság okát mint te. Azt a rendszert magát fenntartani, amirõl te beszélsz, azt lehet hogy drága lenne. De pont ezt mondom, hogy szemléletváltás kellene. Ahol nyaraltam az egyik nyáron, nem volt áramellátás. Viszont átfolyt egy patak a telken. Az áram amit termeltek ott, elég volt a hûtõ meg kisebb elektromos gépek meghajtására. És amit napközben elraktározott akkumlátorokban, az elég volt az esti világításhoz. Persze ilyenkor nincs villanytûzhely, és nincs villanybojler sem. Arra ott volt a gáz (vagy más, adott helyen elérhetõ energiahordozó). De mivel itt házi barkácsról beszélünk, a dolog hatékonyságán bõven van mit javítani. A mai technológia mellett szerintem egy család akár önellátóvá is válhat, ha az igényeit a lehetõségeihez illeszti. A technológia szerintem megvan hozzá, de se üzleti, se politikai akarat nincs. Én így látom, és ezzel kapcsolatban szívesen olvasnám mások álláspontját/tapasztalatát is.
"A technikai és kormányzati és bürkokratikus centralizáció és decentarlizációt meg ne keverjük a mûszaki kérdések közé."
Nem kevertem. Ennyi erõvel te is kevered azzal, hogy egy bekezdésben egymás mögé teszel egy mûszaki és egy politikai kérdést érintõ reakciót.
"Azért vicces, hogy a híg energiát kinyerõ valamiket még széttelepítenéd, amivel a karbantartást és szállítási veszteséget növeled."
Nincs szállítási veszteség, mert oda telepítem a "mini erõmûveket", ahol fel kellene használni az energiát. Nem MINDEN esetben járható ez, de nagyon sok esetben meg igen.
15%-nál is nagyon remegne a léc. 2005 magasságába asszem 600 MW-ra adtak ki engedélyt. Ez a cúcskapacitás kb. 10%-a.
A függõleges tengelyû most is létezik, csak valamiért nem olyan népszerû. Pedig szélirányra érzéketlen. (Viszont elméleti max. hatásfoka kisebb, ha jó rémlik.)