300+ celsius fokos túlhevült víz jön belõlük, és ásványi anyagokat is tartalmaz a feltörõ oldat. Amúgy fantázia szülemények már vannak hogy "leköltöznek" az emberek a víz alá, és ott éldegélnek. :) Azért jó lenne kipróbálni mondjuk egy hétik, milyen az élet a víz alatt, olyan viszonyok mellett. ( én nem kéne az atom! ) :-)
A víz a felszínen már 100 celsius fok körül forr, viszot a tengerben a nagy nyomás miatt tovább melegszik folyékony halmazálapotban, túlhevûl. Én így értettem, nem tudom ezzel mi a baj.
Onnan hogy keresni kéne mindig az új lehetõségeket, bele vágni az ismeretlenbe. Szerencsére nem mindenki úgy áll hozzá mint te, és haladnak szépen lassan elõrre. Legrosszabb esetben nem lesz belõle semmi, de tanultunk valamit... Talán a víztõl félsz? :) Vagy mégis mi bajod vele, nem fog történni veled semmi rossz.
Szélenergia és ellátásbiztonság egy mondatban az én szemben a vicckategóriás kijelentés szinjét üti meg. Németországban volt olyan, hogy 6 óra alatt több, mint 6000 MW (!) szélkapacitás esett ki frontváltozás miatt. Márpedig Európa idõjárást frontok alakítják.
Ez minden, csak nem ellátásbiztonság. A szélerõmûvek kapacitásának legalbáb 80%-át hagyomásnyos erõmûben fel kell húzni. Vicc az egész...
Attól, hogy vicc az egész amikor jár az kúrva szélerõmû addig sem kell égetni a fogyatkozó erõforrást azaz a gázt, olajat, szenet.
Nem igazán értem, hogy ebbõl mit nem értesz és ezen mi olyan vicces?
Az ellátásbiztonság ott kezdõdik, hogy nem 1 vagy 2 csövön érkezik gáz az országba és abból termeljük az elektromos és hõenergiánk 80%-át hanem próbálunk más megoldásokat keresni.
Márpedig gyorsan üzembehelyezhetõ erõforrás 2 van. Szél és Nap. ezek gyorsa skálázhatóak gyorsan felhúzhatóak (ha a beruházás idejét vesszük alapul) és egyre jobb EROEI-el rendelkeznek.
Lehet, hogy nem kell, csak éppen kétszer építesz meg gyakorlatilag mindent. "Baromira" költséghatékony. Az ellátásbiztonság szerintem ott kezdõdik, hogy atomra alapozunk.
1. Nem csövön jön az anyag, nem lehet elzárni.
2. Nem egy fõ beszerzési útvonal van. Nyers urán és finomított urán is több helyrõl beszerezhetõ. Nem évi több ezer órás szállíttással számolsz. Évente begördül egy szerelvény és kb. ennyi. Nyers urán még itthon is van.
3. Nem érzékeny sem a klimatikus változásokra, sem a napi idõjárás ingadozásra, sem az nyers urán árára.
5. Családi ház méretû helyen elfér Mo. több éves fûtõanyagigénye. Egyetlen fûtõanyag sem tárolható ilyen nagy mennyiségben és ilyen pitiáner áron.
6. 1/3-áron megy a szélhez képest, tervezhetõen és brutális teljesítmény sûrûséggel.
<i>Márpedig gyorsan üzembehelyezhetõ erõforrás 2 van. Szél és Nap.</i>
Vigyázó tekineted vesd a vízre. 5 perc alatt 0-ról 100%-ra terhelhetõ. Akár a 12'000 MW teljesítményû Itaipú is... Persze itthon a víz nem alternatíva, de attól még nem szélerõmûvekkel kellene játszadozni, mert ez a hülyeség csúcsa. Nem vagyunk tengerparti ország és nem vagyunk a kontinens szélcsatoránja, mint Ausztira 10'000 MW-os nagyságrendû beépített vízierõmûvel.
A Nap meg akkor helyezhetõ gyorasan üzemben, ha éppen süt. Ha este van, akkor várjál holnapig.
Egyszerûen fel nem fogom, hogy mit foglalkozni ilyen nevetséges dolgokkal itthon. Van ahol ez bejön, de nem itt.
Ráadásul mindenki elkezdett megint atomot építeni. szerinted van elég kapacitás a gyors felfuttatáshoz?
Mit könnyebb létrehozni egy szélfarmot vagy egy Atomerõmûvet (ha a megfelelõ víz és szélhozamú terület is adott mindkét beruházáshoz)? Mivel kapcsolatban van kisebb társadalmi ellenállás?
Üzembehelyezést pedig nem bekapcsolás és energiatermelésre értem, hanem az elhatározás, hogy kapacitást hozunk létre és a kapacitás hálózatba való bekapcsolása közötti idõre. (azt hittem, hogy ez baromira egyértelmû)
BTW van egy baromi jó ötlet amit nemrég láttam egy oldalon. Autópályán a lámpaoszlopokra spirális szélcsapdákat helyeznek melyeket az elhúzó autók menetszele hajt meg. Éjszaka a világítást táplálja nappal pedig energiát termel a hálózatba.
És ehhez nem kell földrajzilag megfelelõ helyre tenni csak egy megfelelõ forgalmú autópálya.
Ha 2. generációs erõmûvekkel számolsz, akkor valóban. Viszont az urántermelés is azért hagyott alább, mert a '80-as évek eleji nagy erõmûépítési hullám elmúlt. (Tudtommal részben az olajválság indukálta ezt.) A bányászatot fel lehet futtatni. Ahogy az urán ára nõ, a jelenleg nem termelõ bánya is újra gazdaságos lehet. Mecseki bánya megnyitása is terítéken van.
Ráadásul mindenki elkezdett megint atomot építeni. szerinted van elég kapacitás a gyors felfuttatáshoz?
Az, hogy kedves vezetõinek ezt is elkúrták és megint elment a vonat, azzal nem tudok mit kezdeni azon kívûl, hogy az öklömet rázon és tökön / picsán rúgnám az összeset, hogy mi a faszért nem húztak fel már egy-két blokkot más elbaszott dolgok árából...
Mit könnyebb létrehozni egy szélfarmot vagy egy Atomerõmûvet (ha a megfelelõ víz és szélhozamú terület is adott mindkét beruházáshoz)? Mivel kapcsolatban van kisebb társadalmi ellenállás?
Azér tök jó, hogy az alapján választunk energiaforrást ami technikailag gyoran felhúzható, csak sem ellátásbiztonságot nem és drágán is termel áramot.
Ez olyan, mint úgy készülni a maratorna, hogy 100 métereket kocogsz, mert az könnyû. Zseniális...
A lakossági ellenállást meg leszarom, illetve vázolom lehetséges alternatívákat.
1. 20 éven belül a mai fogyasztás mellett kiesik a magyar villamosáram igények kielégítéséhez szükséges kapacitás cirka 38%-a. Ha nem lesz atom, akkor mi legyen? Marad az export (ez elég drága lenne ekkora léptékben) vagy a fosszilis energiahordozók. Mo. alkalmatlan nagylépétû szél és egyéb termelési formákra. Alaperõmûnek ez itthon nem megy. Pont. Matematikailag bizonyítható.
2. Széllel technikailag lehetetlen pótolni, de amúgy is 3-szoros áron termel egy szélerõmû, akkor amikor a szél fúj és nem amikor én akarom.
3. Lehet, hogy drága az atomerõmû építése, csak minden máshoz képest 30-60%-os áron ad áramot 0 károsanyag emisszióval és az élettartama is meghaladja egy szélkerékét, idõjárás független.
Akkor lehet választani. Akartok 30 év múlva is olcsó áramot vagy, hogy akar -e egyáltalán áramot...
Kibaszottul elegem van, hogy mindenféle gyökér indokok alapján kellene eldönteni és nem pézügyi és technikai / gazdaságossági alapon, hogy az ország jövõje mi legyen. Mitha az utasok szavazásal döntenék el, hogy egy repülõgép pilótája mit csináljon. Megáll az ész... Vannak emberek, akik értenek ehhez. Majd õk eldöntik és valószínûleg jól. Én sem modom meg, hogy egy orvos hogyan operáljon, mert nem értek hozzá. Az áltagember 99%-a szeritem a villamoseneria alapvetõ termelési elvét, technológiai sarokköveit és elosztó hálózat felépítését sem ismeri. Ergo talán ne akaron belszólni, mert pusztán dilettánsok véleményébõl kis valószínûséggel lesz értelmes döntés.
BTW van egy baromi jó ötlet amit nemrég láttam egy oldalon. Autópályán a lámpaoszlopokra spirális szélcsapdákat helyeznek melyeket az elhúzó autók menetszele hajt meg. Éjszaka a világítást táplálja nappal pedig energiát termel a hálózatba.
Hallottam róla, csak a költségét nem és egyéb problémás vonzatait. Ugyanis az autópályán van leállósáv a mellé kellene tenni. Viszont a nagy teheruatókat leszámítva az autók megzavarásának hatása meglepõen kis területre korlátozódik, tehát már ez a távlság elég jól nyírja az egész rendszert sajnos. Az sem elhanyagolható, hogy baleset esetén frankó lenne a tartoszlopnak / szerkezetnek csúszni.
Azt nem nagyon értem, hogy az autópályát miért kellene kivilágítani. Nem elég nagy már így is a fényszennyezés?
Vegyétek észre, hogy én nem a szélenergia ellen ágálok. Az esztelen felhasználása ellen.
Vagy mondhatnám azt is, hogy én sem járok gazadasági fórumokra észt osztani, mert nem értek hozzá. Azt viszont tudom, hogy X pénzösszegbõl technológia ismeretbénen mi az, amit hagyni kellene a fenébe.
Az a baj, hogy egy demokráciában a tudatlanokat kell meggyõzni és nem a hozzáértõket.
És sokadjára mondom el: senki nem mondta, hogy az alteroknak ALAPNAK kell lennie. De az atomerõmû teljesítménye nem skálázható megfelelõen és a fogyasztásugrásokat nem tudja lekezelni. erre van manapság a gáz és olajerõmû. De ezt ki kellene váltani valamivel.
Egyébként ez sem teljesen igaz, mert lehet ilyet is csinálni. A franciáknál majdnem 80% atom. A csúcsigény és alapigény között jellemzõen 50% eltérés van. Tehát ott az atomokat is rángatják, csak vannak kisebb blokkok is. Itthon nem errõl van szó.
Viszont talá állítsunk fel prioritásokat. Mi a sürgõsebb?
1. Legyünk húde környezetvédõk és a követõ erõmûveket kezdjük kétes környezetvédõ erõmûre cserélni méregdrágán, mikor Kyoty így is simán teljesítve van...?
2. Vagy a meglevõ állandóan alaperõmûvek szó szerint kõkorszaki alaperõmûveit talán cseréljü le és a lassan elöregedõ Pakssal és utódjával tegyünk valamit?
Én nem az atom ellen ágálok ha nem tûnt volna fel... De a szél akkor is alternatív megoldás és azt a pár százalékos lehetõséget sem lehet elengedni amit az adhat.
nem beszélve arról, hogy a szeles napos megoldás HÁZTARTÁSOK számára is elérhetõek... Mennyi atomenergia érhetõ el a háztartások számára ami nem a kábelen jön?
Egyik dolog hogy még a határidõ nem járt le, másik hogy nem csak az a lényeg hogy ezt teljesísték, teljesítsük. Szerinted nem a jobbra való törekvés lenne a lényeg? Attól még mert elérik az igért szintet, nem kéne ott megállni és várni hogy mi fog történni.
A jobbra való törekvés = atom, legalábbis itthon. A szélenergiával történõ bohóckodáshoz képest gigászi mértékben vinné le méginább a CO2 kibocsátást. Ha lehet ezzel kereskedni a jövõben (efelõl vannak kétségeim), akkor ez egyben befektetés is és jóval megjósolhatóbb módon, mint a szél..
Persze hogy több energia van az atomban mint a szélben, de itt mégsem csak a mennyiség a lényeg. Nem néztem utánna hogy átlagosan mennyi lenne egy ember energia fogyasztása, de azt merem mondani hogy fedezni lehetne atomenergia használata nélkül is. Nincs azzal baj hogy használják még, de hosszú távon remélem hogy nem ez lesz az uralkodó ág. Atom egy jó átmenet, egy lépcsõfok (lehet).
Nem néztél utána, de azért gondolj bele. A magyarországi áramtermelés ~40%-a jön Paksról, ez az össz. fogyasztás ~30%-a. Közel 1/3. Tehát ha (gondolatkísérlet) nem lenne, akkor három hónapig nincs villany egy évben, vagy egy héten több mint két napig, vagy az ország tízmillió lakójából három milliónak nem jut. Szóval elég tetemes.
Persze, importtal vagy fosszilissel. Széllel nem. Az engedélyezõ szerv nem véletlenül engedélyeett csak annyi szélkapacitást, amennyit.
Nem értem az atommal szembeni ellenkezést. Százezer éves nagyságrendben elég áramot adhatnak a szaporító reaktorok és teljesan stabilan és tervezhetõen. Alap erõmûként gyakorlatilag nincs versenytársa semmilyen mutató terén. Csak azon kellene túltennie magát az embernek, hogy felhúzni drága. Nem fér sokak fejébe, hogy teljes életciklusra nézve messze a legolcsóbb.
A szélerõmû legfeljebb követõ erõmû lehet, alap soha. Technikilag lehetetlen rá alapozni.
Azért ez nem így mûködik. Paks elõtt is volt élet... Ezt úgy értem hogy amikor becsatlakozik a hálózatba egy energia forrás, szolgáltató(atomerõmû) akkor kiteszi mondjuk az össz. termelés 10%-át (csak hasraütés). Viszont ha ezt késõbb kivennénk akkor ne számoljunk azzal hogy a lakosság 10%-a energia, áram nélkül marad... Elég rossz felfogás lenne. Nyilván az energia árára nagyobb befolyása van, ott látszik meg inkább a hiánya vagy éppen a jelenléte. Igaz hogy ~10 milliós nagyságrenddel számolhatunk (szerintem annyi sincs) de az sem elhanyagolható hogy öregszik a népesség, és erõsen csökken a lélekszám. Ez annyiból fontos hogy az én véleményem szerint egy viszonylag öreg ember kevesebb energiát használ mint egy viszonylag fiatal. Viszonylag fiatal: 30 alatt; -Öreg: 50 felett.
És még az energiafelhasználáshoz annyit hogy közel nincs akkora szükségünk rá mint amit a fogyasztás nagysága mutat. Ez ugye a pazarlással magyarázható. Szóval amikor a számokkal dobálóznak, vagy adatokat hoznak fel hogy mekkora szükségünk van atomerõmûvekre, azért észre lehetne venni hogy még ha nem is teljes mértékben fedezné a megújuló forrásokat használó erõmûvek az igényeket, de elég lenne a Földön összesen ~150 atomerõmû.
"Ez annyiból fontos hogy az én véleményem szerint egy viszonylag öreg ember kevesebb energiát használ mint egy viszonylag fiatal." Igen ám, csak az energiafogyasztás nem csak az életkortól függ (az ember saját, belsõ energiafelhasználása is függ a magasságától és a tömegétõl is - lásd: Basal metabolic rate), hanem sok minden mástól is - életmódtól, az általa használt eszközöktõl, stb.
"Azért ez nem így mûködik. Paks elõtt is volt élet..." Kevesebb villamosenergia-felhasználással, kisebb népességgel.
"Ezt úgy értem hogy amikor becsatlakozik a hálózatba egy energia forrás, szolgáltató(atomerõmû) akkor kiteszi mondjuk az össz. termelés 10%-át (csak hasraütés). Viszont ha ezt késõbb kivennénk akkor ne számoljunk azzal hogy a lakosság 10%-a energia, áram nélkül marad..." Hanem nagyobb, mivel a globális (az általunk termelt áram egy részét exportáljuk is) népesség növekszik, az energiafelhasználás - a nagyobb energiahatékonyság ellenére - növekszik (az emberek egyre inkább elkényelmesedésre hajlamosak).
*"Azért ez nem így mûködik. Paks elõtt is volt élet..." Kevesebb villamosenergia-felhasználással, kisebb népességgel.*
Azért a kisebb népességgel szerintem ne gyere, de ha akarsz nézz utánna hogy alakult M.o. népessége...(volt 10 millió felett is)
A 150 erõmûvet nem pontos számolással kaptam... Nem is vettem figyelembe a teljesítményüket, csak írtam hogy szerintem elég lenne annyi is. Amúgy meg hajlandó vagyok úgy gondolkodni hogy már a jövõbeli alkalmazásokat, eszközöket használjuk. Tudom hogy emiatt nem kapok valós képet de próbálok mindig egy lépéssel elõrre gondolni. Ebben az esetben úgy tudnám magyarázni hogy az atomerõmûvek alacsony számán az indokolta nállam hogy ennyi elegendõ teljesítményt ad le. Persze az is fontos hogy én úgy gondoltam hogy addigra bejön az említett spórolás is, és jobban elterjednek a megújuló 'cuccok'. :) Stb. lehetne sok mindent sorolni még ami azt eredményezné hogy kevesebb energiát fogyasztanánk...
"Azért a kisebb népességgel szerintem ne gyere, de ha akarsz nézz utánna hogy alakult M.o. népessége...(volt 10 millió felett is)" Aha Másrészt világviszonylatban is kisebb volt. A fogyasztás is növekvõ.
Aha, nagyon megbízható adatoknak tûnnek. :D De nem is ez a lényeg, engem nem is érdekel nagyon, lehet hogy van valóság alapja... A lényegen akkor sem változtat és az állításomat is igazolja, volt 10 millió felett is.
#438 Az szép dolog hogy te Próbáltál valamit, csak sajnos nem jött össze, nagyot valóban nem tévedtél.
"Aha, nagyon megbízható adatoknak tûnnek. :D" Az elsõ kép Wikipedia KSH-források alapján. A második kép forrása a Wikipedia, az Amerikai Egyesült Államok Népszámlálási Hivatalának adatai alapján. A harmadik kép a BP olajipari vállalat adatainak felhasználásával készült.
Szóval ezen tények ismeretében szubjektíven azt állítod, hogy a népesség kezdetben 10 %-át ellátó erõmû leállítása (feltételezvén, hogy nem építünk az erõmû kiváltására más erõmûvet, vagy nem importálunk be máshonnan energiát), késõbb is csak a népesség (aki növekvõ demográfiai és/vagy fogyasztási adatokat produkál) kevesebb mint 10%-át fogja érinteni? Nem vall nagyon realista felfogásra.
A szélenergia egyik nagy problémája ugyebár az energiatárolás. Mi a véleményetek a Cink/levegõ üzemanyagcella modellrõl? Kicsiben családi ház szinten (70-100kWh) vagy nagyban kis(nagy)erõmû szinten (1MWh +)? Egy kis technikai és üzleti háttér : http://www.powerzinc.com/en/index-4-s1.html
Nem nagyon hallottam még róla. Konkrét árakat nem találtam, csak azt az összehasonlító marketing táblázatot az oldalon, másrészt több helyen is olvastam, hogy ez a technológia is alacsony élettartamú eszközöket eredményez.
Találtam még egy oldalt ami ezzel foglalkozik. http://www.poweraircorp.com/ http://www.poweraircorp.com/zinc-fuel-cell/why-zinc.htm http://www.poweraircorp.com/markets-applications/indoor-generators.htm
Ez elég meggyõzõ összehasonlítás csak sajnos konkrét adatok nélkül: http://www.poweraircorp.com/zinc-fuel-cell/competitive-advantage.htm
Arra lennék kíváncsi hogy ha lenne mondjuk 5-10kW teljesítményû erõmûvem akkor jobban járnák -e vele mint a most használatos akkumulátorokkal. Mert itt lényegében csak a ZnO-t és az elektrolitet kellene újrahasznosítani a fölösleges árammal. A tároláshoz meg nem kell semmi extra. Elméletileg akár 5-6 hónapra is bespájzolhatnám az üzemanyagot és azután már csak újrahasznosítani kellene.
A kereskedelmiek nem is, de szerintem a hétvégi pilóták igen. És itt ne a magyar légtérforgalomra gondolj. A jenkiknél egészen más nagyságrend van. Az ilyen drága játékszerk is max. ott fognak hamar elterjedni.
Igaz, hogy ez egy Cisco PR videó, de épp ezért könnyen érthetõ. Ilyen intelligens, oda-vissza kommunikáló hálózatok alapvetõek lesznek ahhoz, hogy az alternatív erõforrásoknak legyen egyáltalán számottevõ keresnivalójuk az energiaellátásban.
tud valaki egy listát arról, h hol vannak kis hazánkban szélmalmok manapság? Google okos és jó, de csak a lényeget nem lehet vele megtalálni... :((( ha húsz perc után sincs meg amit akarok, akkor már nem csak én vok hülye...
Az attól függ, hogy gps adat szinten kell, vagy csak hogy, pl: Miskolc elõtt is van egy :)
esetleg nézd meg a wikipedián hátha oda feldobták, hajlamosak rá az emberek. Illetve nem mindegy hogy milyen szintû szélmalmokat akarsz, ha olyan kell ami az elektromos mûvek tulajdonában van azt egyszerûbb megtalálni, magántulajdonút már nem annyira
Igazából olyasmi kellene, h el lehet oda menni kisgyerekkel, be lehet menni, megnézni a berendezést, fõleg a gépészetet, stb...
Valahol Budapest környékén??? Tudom, Tés-en van, de még hol? Igaz, többet is találtam, de igazából mintha csak ez lenne... :P
Találtam egy doksit a MEK oldalon, ahol vmi olyasmit ír, h 1900 táján még több mint 600 volt Magyarországon. Persze, akkor Magyarország sem ekkorka volt, ugyebár...
Ópusztaszeren a Skanzenban találsz, bejárható, megmászható, tapogatható, tetszetõs, de - ugye - nem éppen Budapest... de kisgyerekkel egy út oda egyébként sem rossz ötlet egy hétvégén.
Nem igaz, hogy nálunk nem lenne jó a vízerõmû. Olcsóbb is felállítani és üzemeltetni mint egy atomerõmûvet. Természetesen nem válthatja ki teljesen Paksot de kiegészitheti. És ebben a kérdésben nem a környezetvédelem az elsõdleges, hanem hogy minél olcsóbb legyen az energia és folyamatos ellátottság legyen. Paksot + blokkokkal kell kibõvíteni és igazán a fõvárosra és a nagyobb városokra kéne koncentrálnia A vízerõmûvek és más megújoló energia források a megyék, kis városok, falvak energiájáért felelhetne és igy paks nem lenne agyonterhelve. Késõbb a szélenergiát is lehetne erõltetni ha a jövõben megoldják az olcsó energia tárolást. ennyi
Hasonló motívumot én is használtam az egyik oldalon :)
Nem igaz, hogy nálunk nem lenne jó a vízerõmû. Olcsóbb is felállítani és üzemeltetni mint egy atomerõmûvet.
Ezt jó lenne alátámasztani valamivel. Nézd már meg, hogy Kisköre mit tud és mekkora Paks. Ezek után úgy szeretném én látni, hogy hol a fészkes fenében találsz te 1600 MW-nyi kiaknázható víienergiát, ha Mo. második legnagyobb vízhozamú folyójából lehetett kb. 28 MW-nyi delejt csiholni...
Komlyan mondom, hogy megáll az eszem...
Álljon meg akkor..
Ha olvasnál akkor tudnád, hogy nem azt mondtam, hogy paksot váltaná ki.
Nem figyelsz. Kisköre szerinted mennyibe került? Na, most akkor szorod fel, hogy mennyi pézt kellene abba beletenni, hogy komoly mennyiségû energiát állíts elõ. Nem éri meg. Alig van itthon már kiaknázható erõforrás, és azok is kb. 1 MW-os nagyságrendben vannak...
Van benne valami, vízügyes tanulmányok szerint kellene a "bõsi" vagy ott valahol a közelébe /a szlovák oldaliból is járna 50% áram/, meg még egy a Dunán földvár környékén. Aztán a Tiszára is volt egy terv Szolnok környékén. Az áram mellett sok egyéb pozitív hozadékuk is lenne, persze a "zöldek" nek nem tetszeni.
Néha nem tudni már ki fizeti a zöldeket.. Németben pl. az olajipar az atomenergia ipar ellen..
Jah a 471 kommentbe linkelt cikk is pont errõl szól. Például:
"A mai korszerû technológiák mellett a víz ereje alacsony esés mellett is kihasználható. A vízerõmûvel, a tározós alrendszerrel együtt, lehetõvé válna az alternatív energiaforrásokkal mûködõ, de nem szabályozható (szél-, nap-) erõmûvek üzembe állítása is. A nagymarosi komplexum megépítése kb. 1,5 évig tartana, s szennyvíztisztítók, üdülõkörzetek, fürdõhelyek, vízi sportlétesítmények létrehozását jelentené. A legfontosabb eredményei a Duna egész évi hajózhatósága lenne, továbbá egy 600 MW-nyi, csúcsteljesítményû tározós vízerõmû (plusz egy kis medertározós csúcskapacitás) létrehozása. Ezzel beépíthetõvé válna 1200 MW-nyi szélerõmûvi teljesítmény (Magyarországon ez a maximális teljesítmény, amely a szélenergiából kihozható a ma ismert technikákkal). Ehhez hozzáadva a tervezett paksi 2 x 1000 MW bõvítést, a drága és környezetszennyezõ energiaforrások (kõolaj, földgáz, szén) importja, illetve használata számottevõen csökkenhetne."
Egyébként igen, a legtöbb zöld szervezet valami mutyi pénzelt lehet. Sajnos kevés az olyan zöld mozgalom, akik elsõsorban az ország nemzetstratégiát veszik figyelembe és azon belül a lehetõ legjobb környezetvédõ megoldást próbálják kialakítani és nem visítoznak minden ellen.
A zöldek önmagukba kevesek lettek volna a meghiúsításhoz. Pechünkre pont akkoriban volt a rendszerváltás, és a közvélemény általános álláspontja az volt, hogy a mi "szoci" az rossz. Az ellenzéknek állt politikailag érdekében, hogy csinálják a cirkuszt. Ha a kormány nem politikai, hanem mûszaki és gazdasági szempontok alapján dönt az ügyben, az ellenzék szerzett volna egy kis népszerûséget.
Végül is politikai okok miatt nem vállalták be a megépítést. A hangulat annyira olyan volt, hogy még a mérnökök közt is - akik szakmailag leginkáb képesek átlátni mivel jár egy ilyen - megosztotság volt. Igazából csak idõ kérése hogy megépüljön, annyira kell mint egy falat kenyér. Sajnos már nem lehet mindent az eredeti tervek szerint csinálni. A szovákok nem voltak birkák, ki is hasznákták a helyzetüket. Számunkra már sose lesz annyira hasznos mint annak idején lett volna, de mûszaki szempontból így is ekerülhetetlen hogy megépüljön.
Aztán most mindenki eldöntheti maga, hogy ki volt az aljas kis geci aki elvette tõlünk ez: az ellenzék, akinek volt pofája bevetni ezt a kétélû fegyvert, vagy a kormány aki az ország érdekeit félredobva politikai hasznot kovácsolt az ellenzék próbálkozásából, és õ végül maga játszotta ki ezt a piszkos lapot amit az ellenzék dobott fel. Aztán az is lehet, hogy a kormány maga kezdte a hajhúzást, mert tudta mi lesz a vége De igazából lényegtelen ki nyúlt hozzá elõször a témához, mindkét fél a választók ellen tette amit tett egy kis támogatás szerzés reményéban. Fura dolog ez a politika.
Vízerõmû építése eléggé korlátozott, mivel nincsenek nagy hegyeink, és szorosaink, ahol kellõen nagy energiát tudnánk termelni. Bõs-Nagymarosnál tervezett erõmû talán jó lett volna - amit sajnos sosem fogunk megtudni. De máshova nem látom értelmét, hiszen tényleg elenyészõ energiát tudnánk síkterepen elõállítani. A szélenergiával szerintem lehetne, és ha jól emlékszem indítottak is egy tanulmányt Magyarország szélenergia potenciáljának felmérése. Nem tudom, hogy hol tart ez, vagy mi lett az eredménye, de rettentõen kíváncsi vagyok, hisz több hangsúlyt kellene fektetnünk a megújuló energiaforrásokra.
de rettentõen kíváncsi vagyok, hisz több hangsúlyt kellene fektetnünk a megújuló energiaforrásokra.
Ezt a jócsengõ valamit sokszor hallottam már. Alátámsztani valamival, hogy miért is nos, azt már kevésbé.
De ténylg. Miért? Anyagilag mindat dotálini kell. Az alapvetõ energiafüggés nem fog soha ettõl megszûnni. Akkor menjünk rá a nukleáris energiára. Ma az a leglazább függés.
Az elsõ lépésnek talán inkább annak kéne lennie, hogy kevesebb energiát fogyasszunk, máris nem kéne annyi fosszilis energiahordozót használni, a fennmaradó fogyasztásnak meg nagyobb részét lehetne kiváltani a megújulóval. Például kíváncsi lennék arra, hogy mennyien kapcsolják le a hálózatról teljesen a készülékeket, mikor ki vannak kapcsolva, készenléti üzemmódban vannak, csak mert akkor is fogyasztják az áramot. Meg gondolom van még ezernyi lehetõség, amirõl még én sem tudok, de ha van tippetek, szívesen hallgatom - már azért is mert így spórolni is lehet Szóval nem csak állami szinten, de egyénenként is változó és tõlünk is függ, hogy mennyire vagyunk energiafüggõk...
Megújuló energiaforrások csak nálunk (Magyarországon) hatnak új szóként. Már európai országokban, már több éve használják. Németországban járva a napenergia felhasználás széleskörû skáláját lehet látni. Sõt azokban az országokban, ahol több hónapon keresztül van nyár, mint nálunk (pl. Ciprus) a vízmelegítést csak napkollektorokon keresztül valósítják meg. Rendben van, hogy nálunk nem annyi a napsütéses órák száma, mint Ciprusok, de azért jelentõs mennyiségû víz melegítését nálunk is meg lehetne oldani. És ott vannak a hatalmas szélkerekek is. Azt hiszem ezt a fajta energiát mi is sok mindenhez fel tudnánk használni. Sajnos amíg ekkora pénz van az olajban, addig ezeknek az energiaforrásoknak csak nagyon kis részét használja kis az emberiség.
A németek akkorát bukta a szélerõmûvekkel, mint állat. Nem véletlen van az, hogy két étizede leszavazták az atomot most meg az kell beadni, hogy kell. Ugyanis a villanyszámlán meglátszik, hogy honnan jön és milyen áron...