Az energia- és a plutónium termelõ reaktorok akkoriban még jelentették ugyanezt. Az elsõ kísérleti atomreaktort tényleg ’42-ben egy sportcsarnok lelátója alatt rakták össze és indították el (akkoriban még nem nagyon foglalkoztak a sugárvédelemmel). De az atombombához plutónium kell (vagy jelentõsen feldúsított urán, de ez nem ide tartozik), ahhoz meg, hogy számottevõ mennyiség keletkezzen jón nagy reaktor teljesítmény is kell. Ezt az Amcsik úgy oldották meg, hogy építettek egy jó nagy reaktort és a Hanford folyó vizét vezették át rajta hûtésként. Itt még nem volt primer és szekunderkör, meg egyéb sugárvédelmi gátak, gyakorlatilag a reaktort mindenféle védelem nélkül a folyóban üzemeltették, aztán kiemlegették a fûtõelemeket és kivonták belõle a plutóniumot, majd mehettek vissza. Ez energiát nem termelt csak plutóniumot, meg fûtötték vele a folyót, ráadásként persze szépen szétterítették a reaktorban keletkezõ radioizotópokat a fél államban. Ezért mondják néhányan, hogy az amerikai népesség nagyobb sugárdózist kapott az atombomba gyártása során, mint a japánok miután a bombákat bevetették ellenük. Hasonlóan, mint a szinte mindegyik találmányt, energiatermelésre és egyéb civil célokra már csak jóval késõbb használták. A felfedezések visszatartása meg akkoriban nagy divat volt. Volt aki az idealizmusával indokolta (mint Chandwickék), de a többség hazafias céllal (ne adjunk fegyvert az ellenség kezébe), vagy kényszerbõl tartotta vissza a tudományos eredményeket. A háború elõtti években már általános volt, hogy a tudományos eredményeket szinte senki nem publikálta, csak beküldték a tudományos társaságoknak, folyóiratoknak, hogy regisztrálják a beérkezését, hogy késõbb tisztázni lehessen kié volt az adott felfedezés elsõbbsége. Chanwick is így tett, de szerintem ezeket az eredményeket akkoriban már messze túlhaladták a német fizikusuk. Ne feledjük, akkor a tudomány, a porosz oktatási rendszernek köszönhetõen, ott virágzott, sõt még most is nekünk is ezért van igen komoly tudományos potenciálunk.
Nem Szilárd Leó csinálta ugyanezt? Az õ kedvenc szokása volt, hogy az ötleteit lepecsételt borítékban elküldte önmagának, így ha valami szabadalmi afférja volt, meg tudta mutatni, hogy a posta már ekkor vagy akkor látta ezt a borítékot. Mellesleg az õ nevéhez fûzõdik a láncreakció és a bomba elve. (wikipedia szerint is). Szerintem Sükösd is így tanította, persze akkor még nem lehetett tudni errõl a levélrõl. De számomra hülyén hangzik, hogy a Brit Királyi Társaság _nem_ nyitott ki egy nekik címzett levelet. Nyílván elõfordulhat hogy Szilárd és Chadwick nagyjából egyszerre kitalál valamit, és mintha Chadwick ötlete kidolgozottabb lenne, de számomra itt akkor sem áll össze a kép. Lehet csak rossz napom van
no igen, a korrózió és az erózió nem ugyanaz. államvizsgáról egy ilyen elszólásért kivágják az embert. =)
Amúgy az a tény, hogy sótalan vízzel mennek az erõmûvek tápvíz rendszerei, az nem zárja ki az eróziót, MErt az egyfajta áramlásból származó, inkább mechanikai károsodás
Nagyon vágod a kérdést, de én meg nemegyszer láttam a különleges minõségû anyagból készült lapátokat az atomerõmû szétszedett turbináiban is saját szememmel és saját kezemmel tapintva azokat, és hát biszony eszi a lapátot a nedves gõz megsúgom. Ezen kívül láttam még a BBC (Brown Boweri Company) típusú 220Mwattos turbinákat is szétszedve (na ezek száraz gõzzel mennek 540 fokon és 160 barral)a Százhalombattai, Tiszaújvárosi és a Mátrai Hõerõmûvekben is. A kissebb Láng Gépgyár turbinákat nem említeném most. Bár azokból is nemegyet láttam szétszedve. Sõt ezeket a turbinákon végeztem egytengelyûség beállítást, csapágyhézag beállítást, tömszelence radiális-axiális hézag beállítást sõt!! Erozió okozta hibák feltárását is (de ezt fõleg a paksin)stb. stb. Van még egyéb kérdésed?:)
Hõerõmûvekben elsõsorban sótalanított (desztillált minõségû) vízet használnak max 6,9 pH val tehát korrózió nem áll fenn. A legkisebb teljesítményû generátorhoz (2 MW) csatlakokozó turbina is legalább 420 fokos gõzt kap ami azt jelenti hogy a lapáttérben vízcsepp nem jelenhet meg, ezért eróziós károsodás sem létezik. Én láttam az évenkénti javításra szétszedett turbinát ahol csak a forgás miatt kopó alkatrészeket kellett javítani a két lapátrészhez rendszeresen hozzá se kellett nyúlni.
Nem a korrózió okoz gondot fõként, mert azt adalék anyagokkal minimalizálni lehet, hanem a magas víztartalom okozta erózió...tehát kihordja az alkatrészek belsõ felületét. Ez nem csak a turbinánál baj, hanem az összes lényeges szekunderköri berendezésnél.
Pakson blokkonként 2 db. 220 MW-os generátort hajtanak, így összesen 8 db generátor-turbina pár van. Hogy hogyan csinálják, arról ne engem kérdezz, kérdezz meg egy gépészt ;) Én annyit tudok róla, hogy ezeket ellenállóbb anyagból kell készíteni, mert a lecsapódó víz miatt jobban korrodálódnak, mint a hõerõmûves társaik.
"A víz forráspontja 1 bar, azaz légköri nyomáson 100 oC, a primer körben uralkodó 123 bar nyomáson viszont már 330 oC körüli."
De épp ez bizonyítja azt, hogy 297-en még messze nincs forráspont közeli állapotban. Tehát 267-en meg pláne nem...Mert mintha ezt a 267 vs. 120bart próbáltad volna megkérdõjelezni. Vagy már nem emlékszel, hogy mit írtál? Az hogy 120 bar a víz nyomása, az nem determinálja õt, hogy akkor isten bizony ezzel egyenes arányban 330 foknak is kell lenni. Sztem, valamit rosszul értelmezel. Mindegy.
A linkelt cikkben ez van, mintha én is ilyesmit mondtam volna.
Én csak azt nem értem ha nedves a gõz akkor pillanatok alatt víz válik ki a lapátok között ami lefogja a turbinát, hogy lesz ott teljesítmény a generátortengelyen? Ellennyomásos turbinánál a 420- 430 fokos gõz kilépõ hõmérséklete 250 fok 2 megawatos generátornál, hogyan hajtanak meg egy nagyobbat hogy teljesítmény is legyen?
Nem egészen, az atomerõmûvekben nedvesgõz turbinát használnak, pont azért mert nem tudják túlhevíteni. Ezek a turbinák nagyobb igénybevételnek vannak így kitéve, és hamarabb is tönkremennek. Hõerõmûben könnyebb a dolog, ha jól tudom a víz elõször átmegy az égõtéren, és utána még az égõkamra oldalán, ahol a hõmérsékleti sugárzás melegíti tovább. Így ott magasabb hõmérsékleteket el tudnak érni. De egyébként nekem is magasabb hõmérsékletek rémlenek, primer körre biztosan. Egy sima hõerõmûnél könnyen kihoznak 550 C-s gõzt is, itt max. 400-at. Ja, és egy nyomottvizes erõmûben a primer köri víznek tilos felforrnia, tehát a kritikus hõmérséklet alatt kell maradni.
Nos 120 barnal lehet 10 fokos is ne beszélj zöldségeket. Amire te gondolhatsz az az, hogy 120 barnal 320 fok a folyékony halmazállapoton tarási küszöb. Ezután gõzzé válik. De mivel itt csak max. 293-ra megy fel, ezért folyékony marad. Ez is a cél, hogy az FKSZ-ek (fõkeringtetõ szivattyúk, amikbõl blokkonként 6 db van) megfelelõ mennyiségben tudják szállítani a reaktorhoz ezt a közeget. A primer körben márpedig ezek a paraméterek vanna, amiket leírtam...és még tudnék jóval többet is szolgáltatni, de mondom: nem akarok itt most ebbe belemélyedni. Ráadásul a turbinát nem ez a víz hajtja, hanem az a 40 baros gõz, amit ez a 120 baros víz melegít fel. Sajnálom, hogy csalódást kell okoznom, de ezt a turbinát nem túlhevített gõz hajtja, hanem csak 265-270 körüli 40 baros. PErsze tudok olyan turbinákról is, amelyeket 540 fokos 160 baros túlhevített, víztelenített gõz hajt. De a paksinál azok a paraméterûek vannak, amiket beírtam sorry. És nem is szeretnék errõl további meddõ vitákat folytatni, mivel ott dolgozom, kár égetni most bárkinek is magát baromsáágokkal.
Csak a 235-ös uránizotóp hasad, ezért kell a természetes uránt dúsítani (annak csak 0,7%-a 235-ös). Pakson 3%-ra, de kisebb reaktorokba nagyobb dúsítás kell reaktortechnikai okokból. Így egy ilyen pici kutatóreaktornál már fel kell dúsítani 10%-ra az U-235-ös tartalmat, hogy hatékony és szabályozható legyen a reakció.
Az atomreaktorokat úgy tervezik, hogy a késõ neutronok nélkül ne is lehessen kritikus a reaktor, mert egy hasadási ciklus lemegy nagyon hamar (10^-5 s, ebben benne van az is, amennyi idõ a neutron lelassításához kell, ez kb 18 ütközés protonokról) A neutron azért lép meg, mert kicsi a zóna, ezért nagy a felület, amin eltávozhatnak, a térfogathoz képest, amiben hasadást hozhatnak létre. Hiába van vízzel körülvéve, annyira a víz nem szórja vissza a neutronokat. Egészen pontosan 2950g U235 volt a tanreaktorban, amikor elõször beüzemelték. Összesen kb. 30 kg uránium van benne, így jön ki a 10%. Pakson könnyû, mert ott ha egy fûtõelem-köteget elhagy egy neutron, akkor nagy valószínûséggel egy másikba lép be, és így könnyebb kihozni a kritikus állapotot.
A neutron nem lép meg csak úgy. Van ugye a lassu meg a gyors neutron. A gyors az képtelen maghasításra, ezért le kell lassítani. Továbbra sem értem ezeket a százalékos adataidat. Kérlek fejtsd ki már jobban.
Értem én, de akkor hozzá kéne tenni máskor, hogy milyen teljesítményrõl van szó?..Ezek szerint itt akkor nem villamos energiairól. A hûtés meg egyértelmû. De pl. ugye ha már a paksinál tartunk ott a reaktort hûtõ közeg a reaktorba belépõ 261 C-os 120 baros primerköri víz, ami a kilépõ oldalon 295 c-osra melegszik. Ez a víz fûti aztán a szekunder köri vizet egy hõcserélõn keresztül. Aztán az ezen hõcserélõn felmelegedett 40 bar nyomású 260 C fok körüli szekunder GÕZ! hajtja ugye a turbinát, ami aztán a turbinákon keresztül egy harmadik hõcserélõbe a dunavíz által hûtött kondenzátorokba kerül ahol lecsapódik. Majd itt ismét bekerül a táprendszerbe keringtetõ szivattyúk segytségével. A végsõ hûtést okozó duna víz már abszolut nem érintkezik kontaminált közeggel. Tehát itt is meg van oldva a hûtés, csak ez egyben energia termelés is. De nem akarok belemenni ennek részleteibe most jobban.
"Electricity was generated for the first time by a nuclear reactor on December 20, 1951 at the EBR-I experimental station near Arco, Idaho, which initially produced about 100 kW."
Pakson 2,5-3,5 % a dúsítás, itt pedig azért kell ekkora, mert nagyon kicsi a zóna, túl sok neutron lépne meg, és mûködésképtelen lenne kisebb dúsítással. Hûtõkör van, de energiaátalakítás nincs, nem is lenne értelme, mondom nem erõmû, hanem oktató/kutatóreaktor. Elsõsorban neutronforrásként használják.
Igen, a kettõ közt volt 1 év (43 dec-re készült el a nagy) a 600MW-os NAGYON primitív volt, radioaktív vizet engedtek vissza tisztítatlanul a természetbe!! Az egész primitív volt mai szemmel, de CSAK arra mentek rá, hogy 1-2 év alatt legyen elég Pu. A többi ABSZOLÚT nem számított!!
Az a reaktor nem képes semmit elõállítani, ott oktatnak és oda HOZZÁK a hasadóanyagot, de nagyon kis mennyiségben. A reaktor hõteléjesítményét egy 2m3-es víztartály lefogja emlékeim szerint.
Az info-d ott pontos, hogy volt már ott fegyverminõségû hasadóanyag is, 40% feletti tisztaságban. Az más kérdés, hogy ilyen tisztasáú anyagból NAGYON sok kéne egy bombához. A kb. 90%-os tisztaságú anyagnál kellett 13kg...
Meg egyébként sem értem, hogy egy kísérleti reaktorral hogy lehet "elmenni 100kW-ig"??. Ha nem tartozik hozzá energiaátalakító berendezés, mint pl. gõzturbina generátorral, akkor mi a bánat állítja elõ azt a hasznos teljesítményt?
Mit jelent az, hogy 10%-os dúsítású urán??? Mert pl. a Paksi Atomerõmûben az üzemanyag pasztillákban (amit porkohászati úton állítanak elõ), 98% U235 és 2% U238 található. De a te 10%-odat nem értem
Kicsit emlékeztet engem ez a sztori Friedrich Dürrenmatt: A Fizikusok c. komédiájára, amikor is a 3 tudós megegyezik, hogy a találmányukat nem mutatják meg a világnak, sõt feljegyzéseiket is megsemmisítik, az emberiség érdekében, mert úgy gondolják, hogy beláthatatlan következményei lehetnek. Ennek ellenére az elmegyógyintézet tulaja (mert hogy oda voltak bezárva ezek a fizikusok) rendszeresen ellopta az összes feljegyzésüket titokban a szobájukból. Magyarán akaratuk ellenére a felfedezés kitudódott és minden bizonnyal alkalmazásra is került. :)
Igen? És azt elárulnád hogy hogyan? Persze termelõdik valamennyi, de hogyan vennéd ki? Amikor megépítették azt a reaktort, akkor tettek bele kb. 30 kg. 10%-os dúsítású urániumot, és az azóta benne van, és még úgy tervezik, hogy 100 évig még nem kell cserélni. Meg az egyébként is oktató/kutatóreaktor, akár még 100 kW-ig is el lehet vele menni, de általában csak 10-en használják.
azért tényleg, gondolkodj. 41-ben 600 megawattos? Vágott hogy mi az a 600 megawat? Nem kétlem, hogy 41-ben már volt egy müködõ képes modelljük, de az a 600 mw-nek a 100-ad részét kiadta, már istenkirályok lehettek.
És ha már a BME-t emlegeted. Ott a BME kutatóreaktora. Tudtommal az is képes fegyverképes hasadóanyagot elõállítani. Ugyanakkor áramfejlesztésre alkalmas? Dehogy. Tehát akkor miért is kellett volna feltétlenül áramot termelnie a Manhattan Project Pu termelõ reaktorainak?
Már nem azért, de az én idõvonalam sokkal normálisabbnak tünik, mint a tied. 43-ban 600MW áramot termelõ erõmû, mikor 42 decemberében építették meg az elsõ atommágját? (Chicago pile 1) Ez pedig ugye nem volt más mint egy kupac uránium meg grafit egy futballpályán... Na ez sokkal inkább LOL, mint hogy 3 évvel az elsõ áram termelésre használt erõmû után tengeralattjáróban használják.
Chadwick adott a sz.nak egy nagy pofont. Ugyanis az atombomba, minden titkolózása ellenére, megépült. Legfeljebb az atomenergia békés célú felhasználását hátráltatta pár évig.
Hát ez az info a BME Nukleáris Technika Intézetébõl származik, gondolom õk elég jól képben vannak ezzel....
Mellesleg ne légy már ennyire félretájékozott (már bocs, de idióta). 1954 szeptemberében már szolgálalba állt az elsõ nukleáris meghajtású tengerealattjáró a USS Nautilus (SSN 571) amit 18 hónapig építettek, tehát már '52-ben megvolt a rektor hozzá!! (Meg gondolod, hogy 3 év (!) alatt sikerült volna összenyomni akkorára, hogy elféjen egy tengóba és adjon annyi eregiát ami egy városnak elegendõ, ha a te állításod lenne igaz??)
Mellesleg akkor a Pu-ot termelõ reaktor hõteljesítménéyvel szerinted mit csináltak (ez még a Manhatten-terv alatt volt)??? Nem fejlesztettek vele gõzt?? Nem hajtottak meg vele turbinát, ahogy már csinálták egy jó ideje másmilyen energiaforrás segítségével??? Képesek összerakni egy reaktort, de egy víz-gõz körfolyamat összerakása az meghaladta volna a képességeiket?? Atyaisten....
még jó hogy nem került akkor a hadsereg kezébe mert mára már ugy nézne ki a föld mint a mars. Jó hogy van gondolkodó tudos aki nem csak a találmányát látja hanem annak a következményeit.
Végülis, nem: 1940 az év, és akkor ugye 67 év telt el. A BB cikke itt olvasható. Engem már csak az érdekelne, hogy vajon az én eldugott felfedezéseimet mikor nyitják ki. :-)
Azt is le kelletett volna írni, hogy a tktos doksikat 1937-ben zárták le. Így jön ki a 70 év.
Ez a 600MW 43-ban biztosan nem stimmel. 51-ben sikerült elõször nukleáris energiával termelt árammal kivilágítani 4 db villanykörtét. (ERB-1 Idaho Falls)
"On June 27, 1954, the world's first nuclear power plant to generate electricity for a power grid started operations at Obninsk, USSR. The reactor produced 5 megawatts (electrical), enough to power 2,000 homes"
Na de biztos elörébb is lesz még valami, a 42-es szám nekem is feltünt valahol :P
"Különösen figyelemre méltó, hogy ezek a tudósok csupán 8 évvel a neutron puszta létének felfedezése után már azon dolgoztak, hogyan használják fel azokat a maghasadáshoz és energia elõállítására"
Szerintem a legalább ilyen figyelemre méltó, hogy a levél alig egy évvel az elsõ sikeres maghasadási kisérlet után készült. (Otto Hahn 1939)
Valamint közben utánna néztem. Az elsõ reaktornak nevezhetõ valami a Chicago pile 1942, december 2.-án készült el.
Emélkeim szerint az elsõ mûködõ reaktor 1942-ben készült a Chicago-ban. Ez csak egy kísérleti berendezés volt, az elsõ plutóniumot is termelõ reaktor (valójában áramteremlésre használják, a melléktermék a Pu) az Henforban épült meg 43-ban. 600 MW-os volt.
ha jól olvastam 1954 junius 27.én indult be az elsõ, korai változat. 5 megawattot termelt, mely akkor 2 ezer lakást tudott elláttni egy évig árammal. Azóta kicsit tovább fejlödött a technológia :)
56-ban már kész is volt az elsõ, az árramellátásban is ténylegesen résztvevõ erõmû, 50 megawattal a tarsolyában.