"Hát ha belegondolok, hogy egész fiatal voltam amikor a Concorde-ot szolgálatba állították és az emberek azt gondolták, hogy ez csak az elsõ lépés, nemsokára jönnek a hiperszónikus utasszálítók, meg ilyenek."
Igazából nem a technológia jelenti a problémát, hiszen a katonai gépek simán produkálják a beígért sebességeket. A gond az, hogy a nagy gépek nagy hangrobbanást okoznak, ami a népet zavarja, ezért a polgári gépek szárazföld felett nem léphetik át a hangsebességet. Ez volt az egyik fõ oka a Concorde halálának. A másik ok a magass költség, ami viszont meredeken csökkent volna ha továbbfejlesztik a technológiát. A hangrobbanás kiküszöbölésének legjobb módja, ha nagyon magasan repülnek a gépek, de ez olyan technikai nehézségeket vet fel, amit még nem tudtak megoldani (fõleg mert rettenetesen drága a technológia, és nincs rá igazán komoly igény).
Úgy elképzelem mennyire fognak örülni az ûrhajósok, akik eddig villoghattak az ûrhajós szárnyaikkal, hogy ezentúl bármilyen idióta ûrhajósnak mondhatja magát... :D
50millio 3-5 percnyi sulytalansagert? Ez meg a hulyenek is megeri... Biztos lesznek sokan.
Hát ha belegondolok, hogy egész fiatal voltam amikor a Concorde-ot szolgálatba állították és az emberek azt gondolták, hogy ez csak az elsõ lépés, nemsokára jönnek a hiperszónikus utasszálítók, meg ilyenek. Hát ahhoz képest ez télleg eléggé gagyi. ;(((
Azért kell pilóta, mert a tökéletes biztonsághoz azt a lehetõséget is figyelembe kell venni, ha esetleg valami olyan vészhelyzet adódik, amivel egy robotpilóta nem tud megbírkózni.
Szerencsére van még egy hajtómû ötletem is, azt viszont még sehol nem láttam. :) Amint milliárdos leszek, belefogok a kifejlesztésébe :) Bár nem lenne rossz, ha amatõr szinten, kicsinyített méretben - mint amekkorák a repülõmodellek - lenne rá lehetõségem kipróbálni hogy mennyire hatékony a valóságban.
Az is fura, hogy egyáltalán pilóta kell... úgyis max a leszállást/felszállást fogja végezni, minden mást számítógép.
Azért nem az 50-es években vagyunk, ahhoz hogy probléma esetén valaki megnyomja a pirosgombot, amivel a robot megkezdi a vészleszállító eljárást az az egy pilcsi is elég. Szerintem valszeg az lesz a szerepe, hogy ne féljenek az utasok, meg kiossza a hányózacskókat.
Ne mááár... Évekkel ezelõtt egy ilyen repülõt találtam ki... Még akkor le kellett volna védetnem :)
A hõtermelés sem lesz ugyanannyi meg a hõterhelés sem. Ugyanis a termelt hõ mennyisége az ûrrepülõ tömegétõl is függ, nem csak a sebességétõl. És mivel kissebb tömegnél kevesebb hõ termelõdik, ezért kissebb lesz a hõterhelés is, amit a repülõ szerkezetének (borításának) el kell tudnia viselni.
Vagy ha a ballisztikai együtthatót kérdezted, nem vagyok benne biztos, hogy jól fordítottam. Angolul ballistic coefficient.
De egyébként igazad van. A skip reentry is nagyon jó módszer.
A mije? Hõtermelés ugyanannyi lesz, max hosszabb távon következik be ugyanannyi hõtermelés. Egyébként a felforrósodás ellen a legjobb megoldás a skip reentry. Persze nem kell úgy csinálni ahogy a képen látszik, lehet akár több kört is pattogni a légkörön, úgy hogy alig forrósodik fel az ûrhajó.
"Igen le lehetne lassítani, de majdnem annyi üzemanyag kéne hozzá mint a kilövéshez, viszont akkor ha ennyit magaddal akarsz vinni, eleve a kilövésnél is sokkal több kells... és így tovább... 22-es csapdája..."
Igazából már az is rengeteget segít, ha magas a repülõ ballisztikai együtthatója. Mert akkor már jóval nagyobb magasságban lelassul, és jóval kevesebb lesz a mechanikai és hõterhelés. Pl a Skylon is erre alapozna.
Hát azért volt már jó néhány európai kezdeményezés: Hermes, Hotol stb. Aztán egyikbõl se lett semmi.
A koncepció tényleg jónak tûnik de 1 mrd a kifejlesztésre kicsit soknak tûnik, a Scaled Composits 1/10 ennyit költött a SS1-ra asszem.
Jó hogy európa is minden fejlesztésbe belefog amibe a rivális nagyhatalmak is, csak legalább egyet vinnénk véghez :) Kicsit olyan érzésem van, hogy fogjunk bele ebbe is mert jól hangzik, és utána majd éveki húzzuk a befeketetõk meg nem egyezése miatt. Az európai navigációs rendszert elõbb nem kéne befejezni ? A CERN rõl is volt hír, hogy nem klappol minden, és lehet hogy amerikai kutatások hamarabb végeznek. Persze nem egyenesen összefüggõ dolgok, de ..
Annyi a probléma amúgy ezzel a projektel, hogy amire ez elkészül, Branson SpaceShipTwo flottája már évek óta menetrend szerint fogja szállítani a túrítákat, valószinüleg a nyitóárnál olcsóbban.
A verseny ettõl még jó, csak félek a nagy várakozásokból nagy pofáraesés lesz.
Amúgy a desing tetszik, remélhetõleg tényleg ez lehet az alapja egy jó kis Európai SSTO ûrhajónak.
jah, bocs, elírtam, nem is kicsit.. bár a hangja lehet tényleg sikít :D
Igen le lehetne lassítani, de majdnem annyi üzemanyag kéne hozzá mint a kilövéshez, viszont akkor ha ennyit magaddal akarsz vinni, eleve a kilövésnél is sokkal több kells... és így tovább... 22-es csapdája...
Jó lenne ha már kitalálnának valami erõs nem kémiai meghajtást.. bár egy "szimpla" ûrliftel is kieggyeznék :D
scream-jet? Mármint scramjetre gondolsz? (Supersonic Combustion ramjet) Vagy sima ramjet is elég volna 4-5 Mach-ig.
Egyébként nem kell hõvédõ pajzs, meg masszív felépítés az orbithoz sem, csak le kellene lassulni légkörbe való visszatérés elõtt. Persze akkor magukkal kéne vinni a fékezéshez szükséges rakéta üzemanyagot, aminek orbitra juttatása sok energiába kerül, ezért nem éri meg a jelenlegi rakétahajtómûvek tolóerõ-súly arányánál.
Ha valamit simán feldobsz 200 km magasra, s hagyod szabadon visszaesni, akkor az szinte egyáltalán nem fog felmelegedni csak vertikálsi sebessége van, felülettõl függõen max 1 - 1.5 mach sebességre gyorsul... max 100 - 200 C-ra amit a hagyományos fémalkatrészek is bõven elviselnek.
DE egy 200km-es !orbitális! (itt van a lényeg) pályáról visszatérésnél hatalmas a hõterhelés... miért ? mert ott van egy 7000 m/s-os horizontális sebességed, amirõl le kell lassulni.
Ezért hatalams a techonológiai követelmény a suborbitálsi (ûrugrás) repülés és a föld körüli pályára állás között.
Jelenleg a Falcon 1 nevû kétfokozatú rakéta az egyetlen magáneszköz ami képes föld körüli pályára juttatni valamit.. nem rég volt az elsõ sikeres kilövésük... az eddigi arányuk 50-50% :D az elsõ rakéta pár méter magasan tûzgolyóvá vált :D
Max 1 , 1,2 mach a sebesség, visszatéréskor, és ugye a hangsebességet már elõször is egy egyenes szárnyú géppel lépték át.
Ennek ellenére a szárny kornánt sem hagyományos, penge vékony (szembõl), szó szerint vágja a levegõt.
Nyilazott szárnyra akkor van szükség nagy sebességû repülésnél ha a szárny nem vékony, mert pl üzemanyagot akarsz benne tárolni, vagy fegyvereket alá függeszteni.. Akkor kell a nyilazás hogy kisebb legyen a szárnyprofil szembõl.
Ha a szárny vékony, nyugodtan lehet egyenes.
Amúgy nekem is nagyon tetszik a koncepció, hogy önerõbõl záll fel ,nem egy másik gép viszi. Csak sajnos ez függõleges utazáshoz jó, de nagy távolságra menni vele nem lehet, a vízszintes sebesség minimális.. ha nem az lenne, több mach sebességre is gyorsulna a cucc, és akkor már se a design, se a használt anyagok nem megfelelõek... akkor már az ûrsiklóhoz hasonló hõvédelem kéne, meg sokkal robosztusabb felépítés...
De bizakodó vagyok, készültek már tervek sub-orbitális utasszállítóra... hagyományos hajtómû 12Km magasságig, aztán rakéte 30km-re, ott scream-jet indul.. fél bolygó megkerül.. scream-jet ki.. hagyományos hajtómû be 12km-en, leszáll... Tokyo - New York 2,5 óra :D max sebesség 6 7 Mach :D
Nekem a gép felépítése tetszik, ez az egyeben sugárhajtómû-rakétahajtómû koncepció. Milyen állat lenne, ha majd a nagy távolságú repülések is késõbb így történnének? Mármint, hogy fellövik jó magasra, esetleg késõbb már Föld körüli pályára, némi ûrélmény, aztán onnan a magasból siklik le :)
Érdekes a gép ezekkel az egyenes szárnyaival. Nem biztos hogy a leg optimálisabb mikor sokszoros hangsebességgel visszatér a légkörbe.
Nem lehet, hogy a székek egy hosszanti tengely körül el tudnak fordulni? Majdnem mint egy függõágy.