Firefox can't find the server at www.napvadasz.hu.
De mindegy is, mert amúgy kancsalra olvastam a szemem a témában, de kurva drága megoldások vannak egyelõre. Igazából, ha tanány élnék egy millát még így is rászánnék, de társasházban ezek a szélturbinák, napelemek nehezen felszerelhetõk.
Nem kimondottan lehetetlen, de nem túl gazdaságos. Becslések szerint egy átlag villám energiája kb egy nagyobb családi ház által havonta felhasznált elektromos energiájának felel meg. Tehát egy adott házba évente 12-szer kellene belecsapnia a villámnak, hogy fedezze az elektromos áram szükségletet. Ugyanakkor a villám energiájának hasznosításához/tárolásához szükséges berendezések meglehetõsen drágák lennének. (És nem tudom milyen hatásfokkal mûködhetnének.) Tehát nem éri meg.
Ez a rádiióadók céljára való felhasználás kb olyan, mintha a villanyégõt arra fejlesztették volna ki, hogy az erõmûvekben a szerelõk lássák a karbantartandó eszközöket. Persze, erre is használható, sõt bizonyos körülmények között még elõnyt is élvez más célú felhasználással szemben (Erõmûben ott van helyben az áram.) de így önmagában annyira jelentéktelen és szûklátókörû...
Mint a cikk írta a cucc teljesítménye 20 MW. A rádióadók nem igényelnek ennyit. Egy bizonyos méret alá nem tudod lecsökkenteni, mert elég nagynak kell lennie, hogy legyen elegendõ emelõerõ a kábel felemeléséhez, és a te ötleted esetén még hozzá jön az adó elektronika, antennák stb.
Ehhez még hozzáveszem, hogy zárt légteret igényelnek maguk körül. Ez nagy szélfarmok esetén jóval könnyebben kezelhetõ, mint hogy egy-egy konkrét célra pár kilométerenként fellógassunk egy ilyet.
A villámmal sem lenne gond, árnyékolt kábelrõl meg Faraday ketrecrõl hallottunk már. Gondolom mindenki látott már magas tornyon lámpát égni, aminek a vezetéke nem hozta vissza a hálózatba a toronyba csapó villámot, és még csak ki sem égett a villámcsapástól...
elõtte én sem de gondoltam ha már kérdezted akkor kicsit utánanézek :D
metaljesus: Spec szerencsejatekkal foglalkozo varosra gondoltam, aminek a napi fogyasztasa villamos energiabol annyi, mint ........ Amugy radioadokbol joval tobb van, masfelol azert az sem elhanyagolhato teljesitmeny. Masfelol pedig amit en emlitettem: eljuttatas minnel kissebb veszteseg jelleggel, semmi masrol. Lenyeget tekintve en nem energia formalyaban juttatnam le elbol a foldre es ott felhasznalni, hanem en elbol hasznositott formaban nyomnam tovabb, mert en ezt tekintenem realisnak.
Nah mind1, mondandom lenyege a helyi hasznositas.
NB: De azert a tipped nem volt rossz :) *nem is tudtam azt az infot amit emlitettel* :)
gondolom Socorro-ra gondolsz Új-Mexikóban :) de egy 9000 fõs kisvárosnak nem nehéz a legnagyobb értéket produkálni 27 nagyteljesítményû rádióteleszkóppal :D
visszatérve: a legnagyobb adók megvannak több száz kilowattosak is. de mi vagyunk kábé tízmillióan. rádióadóból meg lehet vagy 1000 (hasraütés szerûen), aminek többsége jóval kisebb teljesítményû. szóval ha hozzáveszed a többiek pc-jét, villanyát, tv-jét, nem beszélve az ipari létesítményekrõl mint szerverparkok, gyárak, vagy a bevásárlóközpontok, irodaépületek, vagy akár a vasút, akkor a rádióadókra igen kis hányad marad.
Nem tom a konkret szamadatot, hogy mennyi, csak azt tom, hogy igencsak nem keves. Ugyanis igen sokfele veszteseg van, illetve ezek az adok nem kisteljesitmenyuek, mint a te szamitogeped! :) Arrol nem is teve emlitest, hogy ezek ejjel-nappal ugyanugy fogyiznak, nem ugy mint a te villanyegod. Es meg lehetne ragzani a sort :) *a megjegyzesedhez hozzatennem, hogy a vilagon melyik varos az, ahol a legnagyobb az 1 fore juto villamos energia fogyasztas, es vajon miert is* :)
Hat azért ez eléggé titokzatos volt, pár részlet esetleg?
Hmmm...., kabeleken lehurcolni az energiat, mekkora badarsag!!!!!!!
Ha azt nezzuk, a radio allomasok nem keves energiat hasznalnak el musorszorasra, etc. Sztem egyszerubb lenne csokkentett energia igenyu musorszoras ezen eszkoz iranyaba, es ez az eszkoz meg szepen szorna a musorokat megfeleloen es akkor egy faxa nagy energia igenyu fogyaszto a foldon lekapcsolhato.
Es akkor legalabb nem halna ki a foldi musorszoras. -merthogy az hogy radiot vagy tv-t nezel/hallgatsz, az nem keves energia amugy sem- /bar konkretabb szamitas nem artana, mert esetleg mobil allomasoknak is megfeleltethetoek lennenek ezek a ..... szerkezetek/
NB: azt nem vagom, hogy miert kell valamit elcipelni valahova, majd onnan is el, majd amonnan is el, ha amugy pedig tokeletesen megfelelo az ha az adott helyen egybol felhasznaljuk, bar igaz egyes cegek igy iszonyu sok lovet irnak le, etc, sot nem csakhogy leirnak, hanem szereznek is esetenkent, megfelelo allami kapcsolatok reven
anno amik kisérleteztek evvel bár ök inkább "gigantikus" napelemket akartk kilöni az ürbe, hogy keringjenek a föld körül oszt az enegrgiát majd lézerrel lenyomják a földre.
A dolog kudarc lett leginkább mert a fönt megtermelt energia katasztrofálisan kevés része érte ela földet.
Ettöl függetlenül nagy 5let volt és mais az ha az energia földre valo eljuttatását emgtudnánk oldani akkor evvel a modszerrel is meglehetne oldani a világ energiaproblémáját. Meghát egy adag napelemet azonnal ugy s beállíthatnának, hogy árnyékolja a földet és fucs nincs többé globális felmelegedés.
Jobban járnál, ha a napelemtáblákkal a levegõt melegítenéd ( napvadasz oldal) és csak egy kisebb teljesítményû szellõzõventilátorral fúvatnád be a forró levegõt a szobádba.
A tábla csövezése sörösflakonokból készült, saját a nyagából mindegyikben külön propellerrel. A nagy tábla vastag üveg, ami igazán drága volt . Mérési eredmények fejbõl: kinti hõm: -3 fok a napelemben a levegõ hõmérséklete: 110 fok ... Ha közvetlen melegítésre használod ( víz v. levegõ) még felhõs idõben is 60-70% osan mûködik ( mert a hosszú hullámok átjönnek a felhõkön ha nem olyan nagyon vastagok)
errõl a nappanelrõl olvastam, de szeretnék én is építeni 1 ilyet. Ha saját magadnak csinálod, nagyon olcsón megvalósítható a lentebbi hsz. hez képest
Scifi kedveloknek ismeros lehet mert nehany helyen nev szerint hivatkoznak ra, a meglepo inkabb az hogy a megoldas mukodik.
"Gondolom a szélenergiával is hasonló a számítás..."
Nem, ha az ember keszit egy axialis turbinat, akkor nagyon olcson megvan. Epitoanyagnak a legjobb az ures felbevagott olajoshordo. Generatornak pedig vagy egy dc vagy egy coreless motor, forditott uzemben. (plusz egyeniranyito, aski es dc konverzio a hajtani kivant keszulekekhez, ekkor ugyanis nincs inverter veszteseg)
Több dolog van amit nem tudok . Tesztpéldány van ? Mekkora a kábel tömege + a generátor , a tartószerkezet és a lapátok össztömege . A lapátok mekkora maximális szélsebességet bírnak el jelen rendelkezésre álló anyagok felhasználásával. Mi történik ha hirtelen drasztikus mértékben megváltozik a szélirány 180°-ra gondolok . Ez fikció szintjén van szerintem , elméletileg mûködõképes pár problémát leszámítva :D
Gondolom a szélenergiával is hasonló a számítás...
Épp azon töprengtem, hogy a télen kibekkelem ezt az egész lenyúlós rendszert: veszek egy napelemet, és az általa szolgáltatott nergiával fûtök.
Van egy fûtõventilátorom, max. teljesítménye (mert ugye szabályozható) 2000 W.
Nos, ennek táplálásra kellene vennem a Conradtól durván 10, elõzõleg belinkelt napelem készletet, vagyis nem éppen, hanem csak a napelemtábla lenne 10, gondolom egy aksi és egy inverter azért elég lenne.
Számoljunk:
10x190.000 Ft. = 1.900.000 Ft. 1x40.000 Ft. = 40.000 Ft. Összeszerelés, üzembe helyezés: 20.000 Ft. ------------ Összesen: 1.960.000 Ft.
A fûtés díja átlagban havonta 10.000, évente 120.000 Ft.
1.960.000 / 120.000 = 16 év alatt térülne meg (már, ha addig bírnák a napelemek)
A napenergia ára: 1 W = kb. 1000-1500 Ft. (lásd: http://www.conrad.hu/conrad.php?name=Products&cid=VkZaU1ZrMUZPVlZoZWtwUFZrZHplUT09&pid=VkZkd2JrMUZOVlZSVkVwUVZrVnJPUT09)
Nem tartom jó ötletnek ezeket a lebegõ szerkentyûket.
Ha a magas hegycsúcsokra telepítenének szélturbinákat, 1000-6000 m magasság közöttt, az sokkal jobb ötlet lenne, mert ezek megépítése ugyan nehezebb, de legalább lenne munkájuk az ipari alpinistáknak, és utána az üzemeltetés nagyságrendekkel egyszerûbb, és kisebbek a kockázatok is.
A villámok energiájának hasznosítása pedig tényleg érdekes dolog, elég hihetetlen, hogy még nem sikerült oda eljutnunk, hogy kihasználjuk ezt az energiaforrást.
Azért, hogy a napelemekrõl is mondjak valamit: olyan drágák, hogy az ember inge-gatyája rámegy egy ilyen bulira. (Az állami támogatást nem tartom jó ötletnek. Minek támogatni az adófizetõk pénzébõl olyan projekteket, amelyek önmagukban nem életképesek?)
Én már látom az új filmcimeket: A FEG kataszrófája Pokoli FEG A FEG visszatér 3 Egy FEG alatt sétáltam... A FEG bosszúja A civilizáció és a FEG stb...
tetszik. ha lehetne, ott tölteném a vakációt a tetején. (persze széldzsekiben...)
A jövõ energiatárolásben: szén nanocsõvel "átszõtt" papír, amibõl mind szuperkönnyû akkuk, mind szupernagykapacitású kondik készülhetnek link. (Lásd hozzászólások is a cikkbeli tévedések és fordítási hibák javításait is!)
Apropó nanocsõ: ha mégis kábelen kell vezetni az áramot (bár a villámok miatt ez tényleg nem okos dolog): a nanocsõbõl készült kábelek egyszerre a legerõsebbek és legjobb áramvezetõk lesznek.
"Addig is a táblázat alján látható Boost cap az általad említett szuperkondenzátor vagy ultracap. Láthatóan messze elmaradva majd minden mástól..."
Csak ugy emlekezetbol sacoltam,a 40-50-et,de a nagysagrend jo volt. Mert ez alajan 58 szoros a kulonbseg. Boost cap 1.72Wh/l Nickel Metal Hydride 100 Wh/l Amugy ebbol indultam ki,bar par eve mar nem neztem a honlapjukat,de gondolom azota csak fejlodott a dolog. http://www.maxwell.com/ultracapacitors/technical-support/product-support/product-support.asp
A nagyenergiájú lézer nem túl hatékony atmoszférán belül... Ezért is nem igazán használnak lézerágyúkat. Ráadásul mint más is mondta a lézerbõl megint áramot kell elõállítanod vagy fotoelektromos módon (napelem), vagy úgy, hogy felfûtessz vele valamit, amivel turbinát hajtassz meg. Egyik sem igazán hatékony, így aztán elveszik minden elõny, amit a szélerõmûvek magas légkörbe telepítésével lehet elérni.
"Amennyire tudom a kondenzátorok energiasûrûsége jóval alacsonyabb mint a kémiai elven mûködõ akkumlátorokénak." Meg a legujabb nanotechnologias szuper kondiknak is 40-50 szer kisebb az energia surusege az akuknal.Kb egy fel literes soros doboz meretu kondi felel,meg egy mai NIMH ceruza akunak.
Szerintem lezerrel kene levezetni az aramot es akkor nem volna galvanikus kapcsolat a fold es a generatorok kozott(meg jol is nezne estenkent,ha lathato tartomanyba eso lezert alkalmaznanak).A tarto kabel meg szigetelo anyagbol lenne,igy valoszinuleg nem csapkodnak a villamok.
Nah lehetne a propellerekkel felemelni 1 nagy kereket, mely a földhöz képest állna. A föld forgása pedig forgatná a kereket, melynek a tengelyén lenne a generátor :D :D
hehe ez viccesen nézne ki:):)
Amennyire tudom a kondenzátorok energiasûrûsége jóval alacsonyabb mint a kémiai elven mûködõ akkumlátorokénak.
Legalabb egy kabel igy is kell, mivel valaminek ellen kell tartania a szel nyomasanak, kulonben nem tud aramot termelni a rendszer es raadasul fent sem marad. Az eltero magassag nem jo otlet az utkozesek kikerulesere, mivel szelsebesseg fuggvenyeben eseten ezek az egysegek rendszeresen lifteznenek a talaj es a mukodesi magassag kozott. Mellekesen csorlos drotkotel kell, mert a tartokabelnek mindig feszesnek kell lennie. (lasd: papirsarkany)
A Fold magneses tereben 4 km eseten tenyleg nagy a potencialkulonbseg, de a kinyerheto aram mennyisege elenyeszo, csak viharok eseten eri el a hasznalhato merteket, de az elektrosztatikus, mig a magassagfuggo ertek elektrodinamikus. A kinyerese rongalja a Fold magneses pajzsat, Tesla otlete pl. az volt, hogy egy megfelelo ivvel atuti es a napszelbol szarmazo emp energiat hasznositja. A dolog mukodik, de a mellekhatasa a nagymerteku felszini radioaktiv sugarzas lenne. (amit akkoriban meg nem ismertek rendesen, Tesla is hasznalt par kiserletehez rontgencsoveket audio erositonek)
Szvsz. egy mukodo fuzios reaktor meg mindig egyszerubb es hatasosabb lenne. (barmelyik rendszer jo lenne, mind a tokamak-os, mind az impulzus modu linear confinement-es /lasd: Farnsworth elso probalkozasa az inercialis konfinement elott/)
hm 0 vízveszeséges hûtõtornyot pont magyar találta fel =)
btw jó 5let csak le kell onnan hozni az áramot !
A Líbiai Great-Man-Made-River-Projektrõl még nem hallottál?
Jut eszembe: minél magasabbra emelkedünk, annál nagyobb feszültséget tudunk mérni a föld és pl 1 hõlégballon között. Elég hosszú vezetékkel ez ellenõrizhetõ. Szal 4km magasan ez a potenciálkülönbség sztem már elég nagy, lehet nem is kellenek ezek a rotorlapátok, csak 1 ballon...
Hát most lehet hülyeséget mondok :D , de mivan ha a kábelt avagy a gépet eltalálja egy villám vagy akármi aminek megvan az esélye mégha nem is sok de megvan akkor tultõlti az egész rendszert vagy a turbinák halnak be vagy a lenti erõmû kap tultöltést...
És a hûtõvíz??? A Szaharában kicsit kevés a hajnali harmat :D
Akkumulátorok helyett szupernagy kondenzátorokat is lehet használni. Ez az energia folyamatosan termelõdik, a szél folyamatosan fúj abban a magasságban.
Ezt az szélerõmûvet kombinálva a Szaharában felépített naperõmûvekkel meg lenne oldva a világ energiaproblémája:)
Mif@sz? Sárkányeregetés?
Végre egy olyan ötlet, amit még senki nem kezdett el fikázni itt a fórumban, csak páran írtak jogos problémákat :) Szerintem is nagyon jó, és télleg egy rakás nagyon egyszerû "trükkel" meglehetne csinálni még ezeket a farmot is.Csak szorítani tudok ezért az ötletért.
és egyszer csak a cnn benyögi egy nagymagasságú szélfarmot térítettek el Bin Laden emberei és a pentagonba vezették.. a terroristák a szélfarm GPS rendszerét törték fel és irányították el.. a kábeleket amelyek egy helyhez kötötték, elvágták..
bakker, ez nekem is eszembejutott 2. gimiben földrajz órán. lenyúlták az ötletem... :D
szerintem nyúltunk már bele másba is egy százaléknál jobban az elmúlt jópár évben :D
De úgy tûnik, hogy egy ilyen energiaforrás, eléggé sebezhetõ. Könnyen támadható, hezen védhetõ, ezért nem építhetõ rá a teljes energiaellátás. szvsz Ennyire azért "katonaállam" az USA.
Energiatárolás olyan léptékbem ami a lakosságnak és az iparnak kell lehetetlen közvetlen módón. Ilyen eletemült ötletet....
A vízszivattyúzásos módszer az mindig mûködik, de akkor azt is ki kell építeni. $$$$$
Sõt, ahhoz, hogy elkerüljék egymást elég lehet a térképeken alkalmazott technika. Ott ugye az egymás melletti államok mindig más színt kapnak, itt meg mindig más magasságot kapnának.
merev elválasztás is lehetne közöttük. meg lehetne az is, hogy különbözõ magasságban keringenek. tehát nem egy síkban, hanem a 600 gép 100 különbözõ magasságban. ha csak 5-10 métereket eltérnek akkor már elkerülhetik egymást. meg az is lehetne például ha ezeket a propellereket nem csak 4-es, hanem 2400-as csoportban is fel lehetne indítani, az is jó megoldás lehetne. szal nem 600*4 lapát, hanem 1*2400 lapát.
Európában és Észak Afrikában hamar lába kélne ennek a sok alumínium kábelnek .. :D :D mindegyiket szigorúan õrizni kellene.. :D
például ha tudnák fent tárolni az áramot, akkor lehetnének balonok, amiket távolról kiengednek, hogy lehozza a megtermelt áramot, majd felfújnak, hogy visszamenjen az újabb adagért. meg biztos lenne még jobb megoldás is, most csak így hirtelen ez jutott eszembe.
Az igazi gond inkabb az, hogy egy szeleromutelepnel hogyan oldjak meg hogy ne utkozzenek egymasnak. (mondjuk azon kivul, hogy ketszer olyan messze rakjak oket mint amilyen hosszu a kabel)[quote/]
Én ezt úgy oldanám meg, hogy 4 kábelel rögzíteném ezeket a turbinákat, úgy hogy 10 m-et tudjon elmozdulni. A következõt pedig 50 m-rel távolabb.
ha tudnák odafent tárolni az energiát valami módon, akkor le is lehetne hurcolni, nem kéne a kábel
Amugy ez a repulo alkalmatossag nem uj dolog... Ilyen sarkanyokat gyartanak is. Repulogep formajuk van,es a ket szarnyfelulet a sajat tengelye korul forog. De az nem tud felemelkedni szel nelkul,ezert kell ez a forma ...
Akkora felulete van a lapatoknak,hogy allo lapatokkal is fent tud maradni elvileg. Ha a lapatok forognak,az az energia kinyerheto a stabilizalasara,es a maradek me gmegy le a kabeleken...Engem csak a kabelek sulya erdekelne,amit meg kell neki emelnie...
A földi légkör eléggé kaotikus rendszer, ha kicsit belenyúlsz nagy változások alakulhatnak ki. És az 1 % az rengeteg. Iszonyatosan sok. Itt az egész Földrõl beszélünk! Más: 4600 m alumínium? Nem vagyok benne biztos, hogy a saját súlyát elbírja.
Na most van 4 pár hatalmas lapátja, ez eddig jó is mert felmenni felmegy de most ha fent van elvileg a szél áramlása pörgeti tovább, akor nem lesz az kevés ahhoz hogy fenntartsa ? Vagy esetleg ha tul erõs a szél akor nem viszi fel magasabbra mint kéne ? (persze ki lehet kötni) de én akor se értem azt hogy hogyan is forgatja meg rendesen a szél (a természetesen megdöntött) lamellákat.
Sztem lehetne valami biztonsági gázballont rászerelni, mely megakadályozná a végzetes lezuhanást+ ~2-3 km kábel összegubancolódását:D Ez zsír ötlet, csak kissé messze van a talajtól és az energia levezetése a jelenleg ismert technológiákkal kissé nehézkes :(
"hogy tartja fönn a gépet egy helyben, s nyer közben energiát a szélbõl egyszerre."
Ez olyan mint a motoros papirsarkany. Felszallashoz aramot kap, majd ha mar eleg magasan van, akkor a szel tartja fent mint a papirsarkanyt. (csak ez forgoszarnyas mint az autogirok) Ha mar fent van, akkor a szelenergia egy reszet visszaalakitjak aramma. Ha a szerkezetre leadott szelenergia 100%-at felhasznalnak aramfejlesztesre akkor leesne. Igy mukodik az utasgepeken talalhato veszhelyzeti aramfejleszto propeller is. Nem azert marad fent mert a gep mozog, hanem mert a szel mozog hozza kepest. (lasd spec relativitaselmelet) Ha elall a szel, akkor a helyzeti energiajat visszaalakitja mozgasi energiava es lassan leszall. Az energiafelhasznalas hatekonysagat fokent az adja meg, hogy milyen szogben all a talajhoz kepest. Talajjal parhuzamosan nem termel aramot, viszont talajra merolegesen nem marad fent. (lasd: papirsarkany)
Az igazi gond inkabb az, hogy egy szeleromutelepnel hogyan oldjak meg hogy ne utkozzenek egymasnak. (mondjuk azon kivul, hogy ketszer olyan messze rakjak oket mint amilyen hosszu a kabel) Az aram pedig lejohet a tartokabelen is, felteve, hogy aramot vezeto anyagbol csinaljak kulso szigetelessel. Kabel nelkul amugy sem mukodik, mert az tart ellen a szelnek, tehat a kinyert energianak megfelelo huzoero lep fel rajta. (mint egy szelturbina tornyan vagy a papirsarkany kabelen)
Ha a kinyert arammal szenet vonunk ki a legkori szendioxidbol, akkor a folyamat pont a globalis felmelegedes ellentettje lenne. (ugyanis a szen elegetesekor keletkezo plusz legkori energiat hasznalnank a szen visszajuttatasra szilard allapotba, bar az erdotelepites olcsobb)
Szerintem is jó ötlet és nem is tételez fel túl bonyolult szerkezetet. Ha a kábel elszakad, vagy egyéb kisebb meghibásodás lép fel, simán le tud szállni. A magassági szélrõl amit ír a cikk meg tökéletesen igaz. Jó kérdés miért nem jutott ez eddig az emberek eszébe.
Mondjuk ezeket a 600 egységbõl álló farmokat, nagy hülyeségnek tartom. De hegyek fölött felengedve ahol amúgy sincs olyan nagy kisgépes forgalom, meg alacsonyabb a népsûrûség, meg rövidebb kábel is elég és amúgy se lehet a területet sok mindenre használni, szerintem tök jó megoldás lehetne.
3*ra átgondolva ha a kábel és a kábelen valo eáram lejuttatást jol megtudnák oldani zseniális szerkezet lehetne.
hihi kiderül még végén, hogy a fél világ fölösen erölködik biodizellel, meg tokomakkal. :DDD
Miért kéne kábel? Bár lehet a mikrohullámú átvitel még nem túl hatékony?
"Egy nagy magasságban elhelyezett turbina sokkal nagyobb energiamennyiség elõállítására képes, mint hagyományos, a felszínen elhelyezett társai, ..."
Hát amit eddig hallottam a témában, a felszini turbinák sz*rt sem érnek, drágák, sose jön vissza az áruk, nagy mennyiségû környezetszennyezõ(!) aku kell melléjük, és még zajszennyezést is indukálnak. Még olyan is ezt mondta, aki abból él, hogy eladja ezeket!
Informatika és tudomány
