"A Földön álló megfigyelõ a Föld tengely körüli forgása miatt úgy látja, hogy az interkontinentális rakétákat és a hasonló objektumokat a Coriolis-erõ letéríti pályájukról." Még elején vagyok az olvasásnak, de már szemet szúró ellentmondás: mérhetõ méterben az eltérés, itt meg azt írják, "úgy látja". Mi van? Hát most akkor letér, vagy csak úgy látszik, mintha....?
Kedves Anaid! Maximálisan igazad van. Igen, ide is járnak írogatni olyanok akik képtelenek az önálló gondolkodásra, és amint tapasztaljuk saját tudással sem rendelkeznek. Csupán másolgatják a netes forrásokról. Ne is törõdj velük. Csak azért gonoszkodnak, hogy szabadon garázdálkodhassanak ha elriasztanak minden normális embert és csak õk maradhassanak.
Menj már a picsába, kedves Anaid, kérlek! Nahát, hova süllyedtél: használod a kedves meg kérlek szavakat! Micsoda csalódás. Ja, a sörözéssel te dicsekedtél egy másik fórumon. Csak feltûnt, hogy hasonló stílusban és ugyanazon embereket támadjátok. Ja, olvasgattam a hamis törvények topicot. Milyen ismerõs volt a reakció egy problémára: ötlet, megoldás nuku, kritika, meg kötekedés, meg ilyen nincs is, meg mért nincs publikálva...stb. Ez a hozzáértés? Ha nem adják a szátokba a megoldást még valószínû megoldási ötletetek sincs? Ti nem tudományos érdeklõdéssel fordultatok egy-egy kérdés felé, csak szajkózzátok a könyveket. Ha felmerül egy probléma, aminek nem tudjátok onnan "kilesni" a megoldását inkább vitattátok a létezését, igaz voltát, mint hogy elgondolkozva saját megoldással, vagy valószínûsíthetõ ötlettel állnátok elõ. Szép dolog a lexikális tudás, de a problémák megoldására törekvés sem rossz. Ha már kritikát írtál a számomra fogadd cserébe ezt. Nektek meg ezen a hozzáálláson kellene változtatnotok. Semmi olyanra nem próbáltatok megoldást találni, amit nem rágtak elõtte a szátokba. Nem tudományos hozzáállás, csak szajkó-effektus. Mellesleg van szakmám és sok olyasmit is tudok amirõl nincs papirom. Ez a része lehet pénz kérdés is, nem csak ész kérdés, ne csinálj úgy, mintha nem tudnád. Szal kedves DronkZero, csak akkor megyek a p-ba, ha mész elõttem és mutatod az utat. Kérlek alássan!
A GPS holdak órái átlagosan napi 1035 ns eltérést mutatnak a gravitációs anomáliák következtében. Ezért minden nap újraszinkronizálják.
Külömnben ha már említetted. A mérésekkel a gravitáció okozta óra "gyorsulás" szépen hozza az áltrel "jóslatát". ( Azaz kisebb g-ben, gyorsabbak az órák.) Ugyanakkor ~ 8000 m/s sebességhez tartozó specreles idõlassulást ezidáig nem lehetett kimutatni. Ezt azzal magyarázzák az "okosok", hogy a specrelt azért cserélte le Einstein 1916-ban, mert már akkorra világossá vált a számára is, hogy a relatív sebesség önmagában nem okoz óralassulást. Csupán szimmetrikusan mindkét mozgó a másikat látja lassultnak, azaz egyikük órája sem lassul a valóságban.
Mielõtt fellövik a gps-hez hasznát mûholdakat,a bennük lévõ órákat korrigálják,mivel az ûrben nagy sebességel haladó mûholdakon lévõ órák máshogy járnak mint a földön. Ha nem vennék figyelembe a relativitás elmélet által jósolt eltérést,nagyon pontatlanul mûködne a gps. Ez egy gyakrolati alkalmazás például.
"Hogy te mekkora hülye vagy!" "Akkor Euklidész is csak egy gyagyás volt."
Nem. Abban a korban amikor élt egy filozófus, tudós volt, a kortársai között zseni. Viszont igaz. Ma már az általános iskolát sem fejezheti be valaki ha csak annyit tud mint amennyit õ tudhatott.
Ezzel teljesen egyet tudok érteni! Valóban, az 1905-ös emberek között Einstein egy nagy tudású zseni volt. Csak azóta eltelt 100 év és sokkal feljebb került a mérce.
Mindenki hibázhat. Ez nem bukás, ha ki tudja javítani a botlását. Hogy te "buktattad meg" ? Kétlem. Csupán észrevettél egy hibát. Azt sem tudhatjuk, hogy miért ment el.
"Ami pedig az inercia rendszer Newtoni és Einsteini fogalmai közötti különbséget illeti, tudod mi a különbség köztük?"
Ez nem elõre, hanem visszalépés az alapok tisztázásához.
Tehát tudod vagy nem, hogy mi a különbség a két inercia rendszer fogalom között?
Gimnazista voltam, ha jól emlékszem másodikos. Félévkor az addigi fizikatanárnõnk elment szülni, és tavasszal egy új fizikatanárnõt kaptunk. Nagydarab nõ volt, nagy vörös göndör hátul kusza sörénnyel, gyorsan megkapta (a háta mögött persze) az Oroszlánkirály nevet. :P
Alap fizikaóra volt, az ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása volt a téma. Én ezzel tökéletesen tisztában voltam már akkor is, elvégre tanultuk általános iskolában, de elõkerült már fizika fakultáción is. Gyorsan pár sorban levezettem magamnak a füzetbe, aztán elkezdtem a haverommal dumálni. Olyan jó húsz perc után felnéztem a táblára, és ledöbbentem. A tábla tele volt írva, és a tanárnõ épp valami eszméletlen baromságot keretezett be, mint végeredményt, közben vigyorgott hozzá. Haverral összenéztünk, elfojtottuk a kirobbanni készülõ röhögést, aztán szóltunk neki, hogy az úgy nem lesz jó. Kínos vigyorgás, elvörösödés, tankönyvbe belenézés következett. Addigra megtaláltuk a hibát, hogy a harmadik lépést elbaszta a levezetésben, és onnantól masszírozta a szart egy teljes táblán keresztül. Szóltunk neki, hogy hol a hiba(meg megtalálta õ is a könyvben), onnantól két lépésben eljutott a végeredményre. Na ez a tanárnõ az õszi félévben már nem tanított az iskolánkban.
Noha közvetlen közöm nem volt hozzá, ez nekem megbuktatásnak tûnik. Legfeljebb annyi részem volt a lelépésében, hogy ezt a történetet elmeséltük aztán a fakultációs tanárnak is, tehát eljutott a tantestületig/igazgatóig. Meg nem csak mi panaszkodtunk rá, hogy hülye, hanem minden osztály fizika faktosai, akiket tanított. Az alap óraszámú fizikásoknak egyébként tetszett, mert a saját tudásához mérten követelt a dolgozatokban is, ami azt jelentette, hogy mindenki egy-másfél jegyet javult a félévi átlagához képest.
Õ egyébként számítógépes boltban volt eladó elõtte. Gondolom oda is ment vissza aztán... Arra alkalmasnak tûnt...
"Ami pedig az inercia rendszer Newtoni és Einsteini fogalmai közötti különbséget illeti, tudod mi a különbség köztük?"
Ne szaladjunk annyira elõre! Inkább az a kérdés, hogy te érted-e már a különbséget a gyorsuló vonatkoztatási rendszer és az inerciarendszer közt, vagy még mindig úgy gondolod, hogy Newton törvényei minden esetben érvénesek? És érted-e már a fiktív erõk fogalmát?
Ó látom még fokoztad, nem pusztán a leghülyébb vagy.
1905-ben nem volt ismert: elektron töltése, spinje, mágneses kvantumszám, elektromos áram iránya, molekula szerkezet, kémiai kötések típusai.. stb..
Ezeket sem ismerhette Einstein és arra a tudatlanságra kapott diplomát.
Hogy ez a tény kit érdekel?
Nos, csak azokat akik tudni szeretnék, hogy a kijelentései mennyire fantáziáláson és mennyire a tudományon alapulnak.
Egy bukott másodikos, bármennyire is aranyos emberke, de az elmélete sz*rt sem ér. Einstein a diplomájával, az 1905-ös tudásával ma kibukna már másodikban.
Ez van. Hogy becsmérlem a tudatlanságát? Tény a tudatlansága. Ezért nem becsmérlés. Csak értékelés.
"Egyébként gimnáziumban egyszer már megbuktattam a tanáromat. Érdekel a történet?"
Érdekel.
Ami pedig az inercia rendszer Newtoni és Einsteini fogalmai közötti különbséget illeti, tudod mi a különbség köztük?
Szövegértelmezés 1-es, leülhetsz. Ha nem lenne egyértelmû én leszarom Einstein milyen vizsgán bukna meg, és rajtad kívül nem is érdekel ez senkit igazán. Bulvár jellegû az egész tudományos jelentõsége nincs. Ráadásul csak találgatás, nem lehetsz benne biztos, már meghalt, a halottak nem vizsgáznak.
Itt te vagy az aki hülyét csinált magából, de már megszoktuk, a fizika topikba is így jártál
Minden test nyugalomban marad vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez mindaddig, míg ezt az állapotot egy másik test vagy mezõ meg nem változtatja.
Azt a vonatkoztatási rendszert, amelyhez viszonyítva egy test mozgására érvényes ez a törvény, inerciarendszernek nevezzük. Az inerciarendszer maga is nyugalomban van, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, és bármely hozzá viszonyított tökéletesen magára hagyott test mozgására érvényes a tehetetlenség törvénye.
A törvény legfõbb célja, hogy meghatározza a többi Newton-törvény érvényességi tartományát. Rávilágít, hogy a Newton törvények csak inercia-rendszerben alkalmazhatók.
Ezzel szemben te azt állítod, hogy: "A Newton törvények minden esetben érvényesek."
Aztán: "Állításod melyik Newton törvényre vonatkozik?"
MINDRE, te nagyonhülye. És nem az én állításom, hanem Newtoné.
Szeretnél még valamit hozzáfûzni? Mondjuk pl bocsánatot is kérhetsz a korábbi sértegetésekért, és megköszönheted a segítséget. Illõ lenne.
Továbbá: "amikor helytelenül vetted fel a vonatkoztatási rendszert." Nem létezik olyan, hogy helytelenül felvett vonatkoztatási rendszer. Felvehetsz vonatkoztatási rendszert egy Brown-mozgást (tudod, mi az?) végzõ porszemcsére is akár, csak kibaszott kurvanehéz lesz vele számolni. De attól még nem helytelen.
"Talán ha nem próbálnál "felül kerekedni" akkor megérthetnéd legalább azt, hogy a tanárodat sohasem fogod megbuktatni."
Hadd ne röhögjelek pofán... Tudatlanságodnál csak az arcod nagyobb. Tudnám mire, mikor alapvetõ tárgyi hiányosságaid vannak? Egyébként gimnáziumban egyszer már megbuktattam a tanáromat. Érdekel a történet?
És mi van a Coriolis erõvel, inerciarendszerekkel, meg a relativitással? Beégtél nagyon, és most sokat kell írni, hogy ne olvassa senki ugye?
Ennyire telik tõled? Egy tudóst a viselt dolgaival cikizel? Ettõl aztán okosnak tûnsz tényleg. Az az igazság hogy irigy vagy, mert te már biztosan csak egy senki maradsz, õt meg egy világ tiszteli, és emlékezni fognak rá. Senkit se zavar, hogy meghúzták matekból, mert utána letett ezt-azt az asztalra.
Az pedig történelmi tény, hogy ma már még akkor sem jutna el az érettségiig Einstein az 1905-ös tudásával, ha az akkori világ minden tudását birtokolta volna. Ezt a tényt csak a nagyon hülyék vitatják.
Ki lesz az aki elsõként jelentkezik mint nagyon hülye?
Sértõ, és alaptalan kijelentésekkel dobálódzó. Csak ennyire telik a tudásodból?
"A kilõtt golyó alatt a forgó föld elmozdul,a golyót úgy lõjük ki hogy nincs oldal irányú mozgása. Ezt, a forgó rendszerbõl nézett mozgást jellemezzük a Coriolis-erõvel.Nekem így tanították az egyetemen,ez a definíciója."
A golyó rendszerébõl nézve a golyó egyenesen halad, erõ nem hat rá. Azaz inercia rendszert rögzíthetünk a golyóhoz.
A föld forog, ezért inercia rendszert a specrel szerint nem rögzíthetünk hozzá. Ha ebben a forgó rendszerben szeretnénk egyenes vonalú mozgásra kényszeríteni a golyót, akkor kényszererõvel kellene rá hatni. Azt az erõt amelyet a kényszerítésre ellenerõként fejt ki a golyó Coriolis erõnek nevezzük.
Könnyen elvész, és átcsap gonoszságba, ha idiótavezérelt támadások érik.
Ha nem tûnt volna fel az ide írogatók közül, csak te nem érted, meg Anaid, de tõle nem is várja el senki, hogy értsen hozzá, nem õ akarja lealázni Einsteint 0 tudással.
A newton törvényekhez valóban feltételezni kell azt hogy inerciarendszerben vizsgáljuk a mozgást,nekem is így tanította az összes fizika professzor az egyetemen,akik már elég rég óta fglalkoznak fizikával. A kilõtt golyó alatt a forgó föld elmozdul,a golyót úgy lõjük ki hogy nincs oldal irányú mozgása. Ezt, a forgó rendszerbõl nézett mozgást jellemzzük a coriolis-erõvel.Nekem így tanították az egyetemen,ez a deffiníciója.
Júj de durva. Plusz feladat péntekre: inerciarendszer fogalmának megértése.
Most már egyértelmû mivel állunk szemben. Neked tetszenek a fizika tudományos kifejezései, és azt hiszed, ha ész nélkül fûzöd õket egymás után, attól majd okosnak fogsz tûnni Eddig minden amit megemlítettél, a hozzá nem értésedrõl tett tanúbizonyságot. Tudsz-te egyáltalán valamit fizikából? Mi értelme van ennek?
Azért kíváncsian várom mit szól majd hozzá, ha valaki aki kicsit is konyít a témához betéved ide, és elolvassa a faszságaidat.
"Azért nem vagy semmi... Szóval eljutottunk odáig, hogy nemcsak a relativitáselméletet és a Coriolis-hatást nem érted, hanem MÉG NEWTON TÖRVÉNYEIT SEM! Na ez a nem semmi, öcsém! És így akarsz hozzászólni fizika témához?"
Dislexiás vagy?
Te vitattad több alkalommal Newton hatás-ellenhatás törvényét. Ezt róttam fel neked. Vagy azt hiszed, hogy idemásolsz pár sort és elhisszük azt, hogy érted is?
Szóval nem érted azt amit ide másoltál, íme a bizonyíték:
"EGYETLEN feltétele van a Newton-törvényeknek, hogy CSAK INERCIARENDSZERBEN IGAZAK, gyorsuló rendszerben NEM (illetve FIKTÍV ERÕKET KELL BEVEZETNI, hogy igazak maradjanak)"
A Newton törvények minden esetben érvényesek. A fiktív, nem létezõ, csupán matematikai segéderõk semmire sem hatnak, kizárólag akkor kellenek a hibás számítások korrigálására, amikor helytelenül vetted fel a vonatkoztatási rendszert.
Újabb butaságod: "Másik megfogalmazása az, hogy az a vonatkoztatási rendszer, AHOL IGAZAK Newton törvényei, inerciarendszernek nevezzük"
Azért nem vagy semmi... Szóval eljutottunk odáig, hogy nemcsak a relativitáselméletet és a Coriolis-hatást nem érted, hanem MÉG NEWTON TÖRVÉNYEIT SEM! Na ez a nem semmi, öcsém! És így akarsz hozzászólni fizika témához?
EGYETLEN feltétele van a Newton-törvényeknek, hogy CSAK INERCIARENDSZERBEN IGAZAK, gyorsuló rendszerben NEM (illetve FIKTÍV ERÕKET KELL BEVEZETNI, hogy igazak maradjanak) Másik megfogalmazása az, hogy az a vonatkoztatási rendszer, AHOL IGAZAK Newton törvényei, inerciarendszernek nevezzük.
Gratulálok, épp most buktál meg általános iskolai tananyagból. Ez nem kis teljesítmény! Hány éves is vagy? Hány éve tanítod, amit nem tudsz?
Zárt rendszernek sem a lendülete, sem a perdülete nem változhat meg egy inerciális vonatkoztatási rendszerhez képest. A zárt rendszereknek ezt a jellemzõjét fejezi ki a tehetetlenség fogalma.
tehetetlenségi erõ
Olyan erõ, melyet létezõnek tekinthet egy megfigyelõ, akinek vonatkoztatási rendszere gyorsul egy inerciális vonatkoztatási rendszerhez képest. Tegyük fel például, hogy egy O origójú vonatkoztatási rendszer forog egy megegyezõ origójú inerciális vonatkoztatási rendszerhez képest. Egy részecske, melyre valamekkora eredõ erõ hat, úgy mozog, hogy mozgása eleget tesz Newton második mozgástörvényének. A forgó vonatkoztatási rendszer megfigyelõje számára úgy tûnik, hogy a részecske csak akkor tesz eleget Newton második mozgástörvényének, ha azt kiegészítjük bizonyos tagokkal. Az additív tagoknak a megfigyelõ tehetetlenségi erõket feleltethet meg. Ha ezeket az erõket létezõknek tekintjük, akkor Newton törvényei érvényessé válnak nem-inerciális vonatkoztatási rendszerben is.
Képzeljük el azt a speciális esetet, amikor a forgó vonatkoztatási rendszer szögsebessége állandó, és a részecske olyan síkban mozog, mely merõleges a forgó vonatkoztatási rendszer szögsebesség-vektorára! Az egyik tehetetlenségi erõ hatásvonala metszi a forgó vonatkoztatási rendszer forgástengelyét: ezt centrifugális erõnek nevezik. Ez az a kifelé mutató erõ, amelyet egy körhinta utasa létezõnek vél. A másik tehetetlenségi erõ merõleges a részecskének a forgó vonatkoztatási rendszer megfigyelõje által észlelt pályájára: ezt hívják Coriolis-erõnek.
A Földön álló megfigyelõ a Föld tengely körüli forgása miatt úgy látja, hogy az interkontinentális rakétákat és a hasonló objektumokat a Coriolis-erõ letéríti pályájukról. Az északi féltekén az eltérülés jobbkéz-irányú, a déli féltekén balkéz-irányú. Ennek az erõnek, amelyet elõször Gustave-Gaspard de Coriolis (1792–1843) francia matematikus és mérnök írt le, fontos alkalmazásai vannak a légtömegek mozgásának meteorológiai vizsgálatában.
Hasonló tehetetlenségi erõk lépnek fel akkor is, ha a megfigyelõ vonatkoztatási rendszere gyorsul egy inerciális vonatkoztatási rendszerhez képest. Ilyen tehetetlenségi erõt észlel például egy gyorsuló lift utasa, amikor egy burkolólapot lát leesni a felvonó plafonjáról.
"Az inga síkjának elfordulását az úgynevezett Coriolis erõ okozza. Ez ez erõ csak forgó vonatkozási rendszerek esetében lép fel. Ilyen rendszer a Földünk is a csillagokhoz viszonyítva."
"Látjuk, hogy a vonatkoztatási rendszer gyorsulása és forgása miatt az inerciarendszerbeli F erõn túl a következõ további négy "tehetetlenségi erõ" is fellép: " "A Coriolis-erõt nehezen tudjuk megfigyelni. Ha viszont megpróbálnánk egy körhintán egy másik körhintázó társunknak egy tárgyat átdobni, azt tapasztalnánk, hogy a tárgy nem úgy röpül, ahogyan megszoktuk, s célt tévesztenénk, mintha egy titokzatos erõ eltérítené." Ezt olvasd végig, ez is nagyon jó írás!
Innentõl már csak rajtad múlik, hogy felfogod-e. Én több idõt rád nem pazarlok. A sok faszság irogatása helyett tanulj inkább, nagyon erõsen rád fér! Fõleg az inerciarendszerek és a gyorsuló vonatkoztatási rendszerek közti különbségeket lenne érdemes átnézned, az az a téma, amihez teljesen hülye vagy, még mindig nem érted, hogy mi közte a különbség, mire jó az egész, és hogy egyáltalán miért kell ezzel baszakodni. Ha ezt felfogod, nagy lépést teszel elõre a fizika megértésében.
Anaid te is olvasd el ezeket! Kíváncsi lennék, melyikõtök érti meg hamarabb... Pénteken feleltetés lesz, úgy készüljetek!
Már leírtam, csak nem érted. Ha értenéd csendbe lennél, és már rég elsunnyogtál volna ahogy szoktad. Eredetileg csak segíteni akartam, hogy tisztába legyél a dolgokkal, de látva a rosszindulatodat, elveszett belõlem minden jó szándék. Amíg azt hiszed igazad van úgyis írni fogsz, én meg válaszolok, és hagyom, hogy égesd magad.
Nem lopás ez te kis butus, csak a jó szándék jele. Az volt a feltételezés, hogy a te szavaidat használva könnyebb lesz megértetni veled a jelenséget, mert majdnem jól leírtad, csak rosszul értelmezed. Azt hittem érted mit írsz, de kiderült, hogy tévedés volt Nembaj, az a lényeg másoknak még hasznára lehet, rólad már lemondtam.
"Hülye vagy. Adtam forrást.".. Buta vagy mint a dronkZero! Ez a hülyeség abszolút mércéje. Elolvastál pár sort a netrõl, de érteni nem érted.
A pálya menti gyorsulás és ebbõl következõ erõ sohasem lehet fiktív.
Légyél szíves fogd fel végre, hogy a téves számítások javítgatásához felvett fiktív, nem létezõ erõk NEM erõk. Kizárólag helytelenül felvett vonatkoztatási rendszerben lehet szükség fiktív erõk felvételére. Ilyen helytelenül felvett vonatkoztatási rendszer az általad emlegetett forgó vonatkoztatási rendszer is. A Coriolis erõ akkor Coriolis erõ amikor hatása van! Ha pedig hatása van akkor nem fiktív! Ennyire alap tételt ilyen sokszor csak a nagyon makacsul hülyéknek kell a szájába rágni.
""Te írtál hülyeséget! Nincs erõ ellenerõ nélkül! Newton törvény."
De van, "-DE NINCS. NEWTON TÖRVÉNY! Hatás-ellenhatás törvénye. Fogd fel végre!
"a gyorsuló rendszer korrekciójához szükséges tehetetlenségi erõk, például a Coriolis-erõ." -- Nem, a rossz számítások korrekciójához felvett fiktív erõk a nem létezõ erõk!
"Tényleg százszor kell leírnom, mire felfogod?" -- Ezt a végtelen ostobaságodat ne írd le többször!
"Aha, azzal az apró problémával mit kezdesz, hogy nekem van igazam a világon fellelhetõ összes forrás szerint?" -- Ilyen probléma nincs. Mert egyetlen forrás szerint van igazad: dronkZero
Te aki a Newton hatás-ellenhatás törvényérõl állítod, hogy nem érvényes, ne magyarázz! Ezt az ostobaságot csak dronkZero állítja.
"De véleményem szerint szemenszedett hazugság." -- Nos, dronkZero állítja így, dronkZero saját magából kiindulva állítja.
"Illetve azt még el tudom képzelni, hogy ilyen ellenállások soros-párhuzamos kapcsolását, meg véegyenlõespertét tanítgatsz 6832.-jére is általános iskolás negyedikeseknek."
Nos, ha jártál volna iskolában, akkor tudnád, hogy melyik tananyagot mikor tanítjuk. Nincs negyedikben ellenállás, sem soros, sem párhuzamos kapcsolással. Semmilyen negyedikben. Ezek szerint csak írni tudsz. Másodikban vagy harmadikban abbahagytad a tanulást. Egyébként fordítsd le a "véegyenlõespertét" kifejezést, mert így még a te szintedhez képest is értelmetlenebb.
"másikban meg inerciarendszerben." -- Buta vagy! Az inerciális mozgás jelentése tehetetlenségi mozgás. Csak annyiban van köze az inercia rendszerekhez, hogy mindkettõ helyen szerepel a tehetetlenség.
A trágárságot fejezd be!
""Nos az az erõ, amelyik nem hat, az nem erõ." Ostoba vagy, és fel sem akarod fogni." - Buta vagy, az erõ attól erõ mert hat. A nem ható erõ nem létezik. Felvehetsz fiktív erõt, sõt fiktív elefántot vagy fiktív kisnyulat is a rosszul felvett vonatkoztatási rendszerbeli számítások korrigálására. De attól még nem fog hatni az az erõ, elefánt vagy kisnyúl.
"Na az baszna be, ha te esetleg tervezni akarnál ezzel a totálisan nulla tudásoddal" -- Ne írj trágár kifejezéseket!
Egyébként a tanítás mellett éveken át tervezõmérnöke voltam az egyik nagy cégnek. A mai napig minden berendezésem üzemel. Ja igen, mint említettem, több végzettséggel rendelkezem.
""From an analytical viewpoint, to use Newton's second law in a rotating system, Coriolis force is mathematically necessary, but it disappears in a non-accelerating, inertial frame of reference."
Analitikus szemszögbõl, ha Newton második törvényét egy forgó renszerben akarjuk használni, akkor a Coriolis-erõ matematikailag szükséges, ami azonban eltûnik egy nem gyorsuló, inerciális vonatkoztatási rendszerben."
És még mindig nem érted az idézeted értelmét. Nyilván nem, mert ha értenéd akkor nem az ellenkezõ értelmû bizonygatásért hoztad volna fel. Szomorú.
Kétlem, hogy értelmes beszélgetésre képes lennél. Eddig az ellenkezõjét bizonygattad. Buta kijelentések, félreértett fizikai törvények.. vagy a Newton törvény megtagadása. És a mérhetetlen butaság egyértelmû jelzõje a trágárságod.
"A földi mozgásokat ennek megfelelõen az északi félgömbön mindig jobbra, a délin balra téríti el." Hogy lenne standard az iránya, ha nincs erõ ellenerõ hatás? Nem értek hozzá, de én a Coriolis-erõt inkább Coriolis ellenerõnek nevezném, amely egy erõhatásra "válaszképpen" ellenerõként lép fel, így az irányultsága mindig adott.
"Kedves Zero nézd meg, mi van a fiktív szó után zárójelben."
Hol? Itt? "A Coriolis-erõ az egyenletes képl szögsebességgel forgó koordinátarendszerekben ható fiktív (tehetetlenségi) erõ"
És én mi a búbánatos fasztarisznyát mondtam szerinted?! Idézem magamat: "A centrifugális erõt, a Coriolis-erõt és az Euler-erõt összefoglalóan inerciális erõknek, fiktív erõknek, vagy álerõknek nevezzük" Menj már a picsába, kedves Anaid, kérlek!
"A falklandi céltévesztés meg azt mutatja, hogy az eltérés csak mérhetõ, már ha a métert megfelelõ mértékegységnek tekintjük.:D"
A méter meg kibaszottul távolság, nem erõ. A hatás tapasztalható(mellémegy a lövés x méterrel), az erõ nem mérhetõ.
"Legalább utánanézek dolgoknak és nem fújom a sörözõs haverom nótáját vele együtt "betyárbecsületbõl"."
Baszd meg, olyan szájbakúrt hihetetlen, hogy ha két embernek ugyanaz a szakmája, és mindketten értenek hozzá, akkor e szakmát érintõ kérdésekben egyetértenek? Mondjuk azt elhiszem, hogy ha az embernek nincs szakmája, és az égvilágon semmihez sem ért, akkor ez valóban meglepõ lehet...
"Tévesen írtad.." Hülye vagy. Adtam forrást. Tehetetlenségi erõ, vagy fiktív erõ, vagy ál-erõ. Ezek ugyanazt jelentik, és mindhárom kifejezés használatos. Elhiheted, hogy a fogalmat nem én találtam ki, nem én írtam fel az angol Wikipédiára.
"Tévedés! Mérhetõ, tapasztalható, ezért fedezte fel Gaspard-Gustave Coriolis."
Látom kurvára fingod nincs, hogy a "mérhetõ" és a "tapasztalható" közt mekkora óriási különbség van. A HATÁS tapasztalható, és az erõ nagysága kiszámítható, de mérni nem lehet.
"Te írtál hülyeséget! Nincs erõ ellenerõ nélkül! Newton törvény."
De van, a gyorsuló rendszer korrekciójához szükséges tehetetlenségi erõk, például a Coriolis-erõ. Tényleg százszor kell leírnom, mire felfogod?
"Minél többet írsz, annál inkább világosabban bizonyítod, hogy mennyire nulla a tudásod minden téren."
Aha, azzal az apró problémával mit kezdesz, hogy nekem van igazam a világon fellelhetõ összes forrás szerint? Mutass kérlek egy fizikakönyvet, ahol BÁRMELYIK állításodat alátámasztják, amit ebben a vitában ellenem hoztál!
"Írod ezt olyannak aki tanítja évtizedek óta.. Butább vagy mint elsõre látszik."
Elég szomorú, ha ez igaz. De véleményem szerint szemenszedett hazugság. Esetleg privátban bemutatkozhatunk egymásnak, én állok elébe!
Illetve azt még el tudom képzelni, hogy ilyen ellenállások soros-párhuzamos kapcsolását, meg véegyenlõespertét tanítgatsz 6832.-jére is általános iskolás negyedikeseknek... Csak azért ezt ne nevezzük már "fizikával foglalkozás"-nak.
Emellett tekintélyelvet feldughatod a seggedbe. Én meg statikus vagyok, és tervezõmérnökként dolgozom. Mindenesetre az én fizikatudásomon életek múlnak és százmillió forintok, míg te ha hülye vagy, akkor annak csak az lesz a következménye, hogy az onnan kikerülõ gyerekek nem fogják szeretni a fizikát. És most ezt hidd el nekem: fizika témában ÉN TUDOM MIT BESZÉLEK, veled ellentétben. És eddig még nem hibáztam a munkám során, amit kiszámoltam és megépült, az áll. Érdekelnek a referenciáim?
"Ha ismernéd a speciális relativitás elvét, akkor tudnád, hogy forgó testhez nem rögzíthetõ inercia rendszer. Minden további ezen alapuló fejtegetésed értelmetlen."
Ha ismernéd a fizikát legalább középiskolai szinten, akkor tudnád, hogy vonatkoztatási rendszer viszont minden további nélkül, csak az nem tekinthetõ inerciarendszernek. ÉS PONT AZÉRT NEM, MERT FIKTÍV ERÕKET KELL BEVEZETNI. Egyébként ha visszaolvasod, erre kínosan ügyeltem, hogy a forgó rendszert vonatkoztatási rendszernek nevezzem, az állót pedig inerciarendszernek. Örülök, hogy végre legalább a legelemibb fogalmakat kezded felfogni.
Centrifuga témában össze-vissza beszélsz. Egyik mondatban a vízhez rögzített vonatkoztatási rendszerben teszel kijelentést, másikban meg inerciarendszerben. Ez az, amit nem lehet megcsinálni egy gondolatmenetben. Teljes káosz, totális faszság.
"Nos az az erõ, amelyik nem hat, az nem erõ."
Ostoba vagy, és fel sem akarod fogni.
Angol egyes, nem másolom be.
"From an analytical viewpoint, to use Newton's second law in a rotating system, Coriolis force is mathematically necessary, but it disappears in a non-accelerating, inertial frame of reference."
Analitikus szemszögbõl, ha Newton második törvényét egy forgó renszerben akarjuk használni, akkor a Coriolis-erõ matematikailag szükséges, ami azonban eltûnik egy nem gyorsuló, inerciális vonatkoztatási rendszerben.
Google fordítóprogramját meg kend a hajadra.
A disappear azt jelenti, eltûnik. Ez nem vita tárgya.
Elég szánalmas, hogy fordítási problémának tekinted azt, hogy a fizikához hülye vagy, mint a segg. Nem arról van itt most szó, hogy hogyan kell azt a mondatot fordítani, hanem hogy hogyan mûködik a transzformáció inerciarendszerbõl forgó rendszerbe és vissza. Én ezt tudom. Te meg most látod leírva elõször a mondatot, aztán vergõdsz az értelmezésével... Láthatóan a büdös életben nem tanultál fizikát ezen a szinten. Ha elõre mondod, hogy nem beszélsz angolul, akkor magyar linket adtam volna...
"Eddig semmi nem támasztott alá tégedet, de még a kijelentéseidet sem."
Ja, hát ha nem nézed meg, vagy nem tudod elolvasni, akkor ezt nyilván soha nem fogod belátni. Akkor legyen elég annyi, hogy én értek hozzá, te meg nem, úgyhogy hidd el, hogy igazam van.
"Nyilván, ha kolléga lehetnél, eszedbe sem jutna ilyen trágár szavakat leírnod."
Na az baszna be, ha te esetleg tervezni akarnál ezzel a totálisan nulla tudásoddal. Mondjuk elég hamar börtönben találnád magad, amikor elkezdenének meghalni a munkások, akik építik... Vagy úgy gondolod, hogy én legyek tanár? Kösz nem, szarul fizet. Na meg ha ezt a mai dolgot face-to-face mûveled, akkor már bebasztam volna az orrod egy fizikakönyvvel. Nem vagyok alkalmas tanárnak, csak intelligens emberekkel van türelmem foglalkozni. Te már kiestél ebbõl a kategóriából, el is fogyott a türelmem veled szemben.
"Aludj jól! Áldjon meg a jó Isten legalább annyi ésszel, hogy képes legyél legalább megérteni azt amit leírtam, amit a tankönyveidben olvastál."
Hírnevem? Régebben elhangzottak olyan kijelentések itt egy tudományos fórumon, hogyaszongya ami nem mérhetõ az nem létezik, amit nem tudnak labor körülmények között reprodukálni az nem valóságos dolog, meg hasonlók (lásd régi gömbvillámos eszmecsere, ja tényleg azt még nem mérték meg, na meg laborba sem sikerült létrehozniuk, na akkor nincs is, ugyi). Hát ehhez képest az én hírnevem totál rendben. Én nemigen firtatnám a dolgot. Szerintem egy tudós a ti kijelentéseieteken jobban szórakozna, fõleg mivel ti szakavatottnak tartjátok magatokat. Én nem az enyémért aggódok:D
Ennyi idõ alatt elolvastad a cikket? Gyorsolvasó tanfolyamot végeztél? Legalább utánanézek dolgoknak és nem fújom a sörözõs haverom nótáját vele együtt "betyárbecsületbõl". Nézd meg a hamis törvényekben linkelt cikket is. Õsi cikk, mégis van értelme. Voltak, vannak emberek akik nem fogadnak el mindig mindent kézpénznek még a tudomány területén sem. Hála és dicsõség, különben nem fejlõdött volna a hõn szeretett tudományotok semmit sem!
Coriolis-erõ Kedves Zero nézd meg, mi van a fiktív szó után zárójelben. A falklandi céltévesztés meg azt mutatja, hogy az eltérés csak mérhetõ, már ha a métert megfelelõ mértékegységnek tekintjük.:D
Nos, miután egyikük az én soraimat ismételgeti, kérdezlek: Melyikükkel értettél egyet?
A vita egyébként nem errõl szólt. Hanem arról, hogy néhány fiatal, és a fizikát nagyon felületesen ismerõ srácot irritált az, hogy írtam pár sort. Azaz nem több mint ostoba kakaskodás.
"Az összefoglaló nevükben, amit le is írtam..." Tévesen írtad..
"Hatalmas tévedés. Képtelenség megmérni, csak kiszámolni lehet." Tévedés! Mérhetõ, tapasztalható, ezért fedezte fel Gaspard-Gustave Coriolis.
"Hülyeséget beszélsz. Coriolis-erõnek nincs ellenpárja." Te írtál hülyeséget! Nincs erõ ellenerõ nélkül! Newton törvény.
"Tudod az a helyzet, hogy minél többet beszélgetek veled,".. Minél többet írsz, annál inkább világosabban bizonyítod, hogy mennyire nulla a tudásod minden téren.
" már 100%-ig biztos vagyok benne, hogy lövésed sincs a fizikáról," Írod ezt olyannak aki tanítja évtizedek óta.. Butább vagy mint elsõre látszik.
"Amennyiben a forgó testhez veszed fel a vonatkoztatási rendszert. " Ha ismernéd a speciális relativitás elvét, akkor tudnád, hogy forgó testhez nem rögzíthetõ inercia rendszer. Minden további ezen alapuló fejtegetésed értelmetlen.
"Nem, a víz a saját tehetetlenségénél fogva sugárirányban elhagyja a dobot, míg a ruhák a dobról átadódó centripetális erõ hatására körmozgást végeznek." Még ez is helytelen. Elõször is mindig érintõ és egyidejúleg sugár irányban mozog a víz. A dob érintõ irányú elmozdulásra kényszerítené a vizet, így folyamatosan a víz tehetetlenségére merõleges irányban ható erõt kelt. A sugár irányban kifelé mutató erõt nevezzük centrifugális erõnek. Ellenpárja a víz tehetetlenségének a sugár irányú komponense, amely "helyettesíti" a centripetális erõt. Az érintõ irányú erõ a Coriolis erõ. Ellenpárja pedig a víz tehetetlenségének érintõ irányú komponense.
"** "Az erõhatás mentes relatív mozgást azért nevezzük erõhatás mentesnek, mert nem lép fel erõ."** " Még mindig nem érted, hogy az az erõ nem hat, hanem csak egy matematikai absztrakció." Nos az az erõ, amelyik nem hat, az nem erõ.
"Nem ez van odaírva. Nincsen a mondatban "látszik"" "From an analytical viewpoint, to use Newton's second law in a rotating system, Coriolis force is mathematically necessary, but it disappears in a non-accelerating, inertial frame of reference.""
Analitikai nézõpontból a Newton törvények alkalmazásakor a forgó rendszerben a Coriolis erõ mathematikailag leképezhetõ, de nem látszik (disappears = nem látható, nem látszik.) a nem gyorsított, inerciális keretek között.
"Egyelõre a fizikakönyvek, a wikipedia, de nem utolsósorban a valóság engem támaszt alá." Eddig semmi nem támasztott alá tégedet, de még a kijelentéseidet sem.
"Ezek után nem csodálkozom rajta, hogy ekkora faszságokat képes vagy leírni, " Nyilván, ha kolléga lehetnél, eszedbe sem jutna ilyen trágár szavakat leírnod.
"Most kicsit magadra hagylak a gondolataiddal, ma már ide nem jövök."
Aludj jól! Áldjon meg a jó Isten legalább annyi ésszel, hogy képes legyél legalább megérteni azt amit leírtam, amit a tankönyveidben olvastál.
De igazából most mi is a vita tárgya? Hogy hogyan van definiálva a coriolis-erõ? Mert én úgy tanultam,ahogy dronkzero és uwu mondja. Tehát úgy van definiálva.Az hogy te valami egészen mást nevezel coriolis-erõnek,és errõl vitázol,hát annak nem sok értelme van.
"Melyik szó a fiktív, szerinted: a "Coriolis" neve vagy az "ERÕ".."
Az összefoglaló nevükben, amit le is írtam...
"Nem fiktív, hanem valóságos.. mérhetõ, tapasztalható erõ"
Hatalmas tévedés. Képtelenség megmérni, csak kiszámolni lehet.
"Igen, van egy ilyen megközelítés is, DE! Ez esetben az álerõk ellenpárjait nevezzük erõnek:"
Hülyeséget beszélsz. Coriolis-erõnek nincs ellenpárja.
"Azaz például a centrifugális erõ ál-erõ, ha a centripetális erõt tekintjük erõnek a forgástengely szempontjából."
Hülyeség. A mondat második felének nincs értelme.
"Ennek az önkényes megkülönböztetésnek semmi köze az erõk létezéséhez."
Tudod az a helyzet, hogy minél többet beszélgetek veled, annál inkább megdöbbenek, hogy mennyire nulla a tudásod fizikából. Eddig csak sejtettem, de ezzel a mondatoddal most már 100%-ig biztos vagyok benne, hogy lövésed sincs a fizikáról, hogy azt sem tudod, hogy mirõl beszélek, amikor azt mondom, hogy "vonatkoztatási rendszer", vagy "inerciarendszer". Elárulom, hogy a fizikában MINDEN attól függ, hogy hova veszed fel (önkényesen!) a vonatkoztatási rendszered. Innentõl nincs értelme a beszélgetésünknek, neked nem hiányosak az ismereteid, hanem totálisan hiányoznak, a fizikai tudásod nem éri el a középiskolai szintet sem. Azért folytatom a korrepetálást, hátha van értelme...
"Ugyanis a centripetális-centrifugális erõpárnál maradva, egyik sem létezik a párja nélkül "
Amennyiben a forgó testhez veszed fel a vonatkoztatási rendszert. Inerciarendszerben nincs tehetetlenségi párja a centripetális erõnek (párja van, a középpontra ható centripetális erõ, de az nem tehetetlenségi erõ), inerciarendszerben nem lép fel sem Coriolis-, sem Euler-erõ.
"Hiszen nem fogja a mosógép a centrifugális erõt fiktívnek kinevezni, amikor a centrifugális erõ húzza ki a vizet a ruhákból."
Nem, a víz a saját tehetetlenségénél fogva sugárirányban elhagyja a dobot, míg a ruhák a dobról átadódó centripetális erõ hatására körmozgást végeznek.
"Sõt! ez esetben a centripetális erõ csak a van der Waasl erõk formájában jelenik meg, és ott is csupán elhanyagolható mértékben, azaz ez esetben a centripetális erõ a fiktív erõ."
Ostobaság.
"Az erõhatás mentes relatív mozgást azért nevezzük erõhatás mentesnek, mert nem lép fel erõ."
Még mindig nem érted, hogy az az erõ nem hat, hanem csak egy matematikai absztrakció. Nem fellépõ erõ, csak rendszerkorrekció.
"Helyesen: nem látszik (, nem jelenik meg) ha nincs gyorsulás. Egészen mást jelent!"
Nem ez van odaírva. Nincsen a mondatban "látszik". Az erõ amúgy sem látszik egyébként... Az angol sem az erõsséged, látom.
"Érdekes! Gravitáció mentes gravitációs inga! Neked nem tûnt fel, hogy több gyorsulásos az inga, és kizárólag a mozgás irányára hoztam fel példaként?"
Tökmindegy, a vizsgált hatás szempontjából indifferens. Az ingánál csak a mozgás vízszintes vetülete, és annak elfordulása szignifikáns.
"Ugyanazt írtad le amit én csak más szavakkal. Miért? Nem tetszett?"
Ja, nem tetszett. Folyton ilyen túlbonyolított fasz kifejezéseket használsz, teljesen nyilvánvalóan ködösítésként, hogy azt a hatást keltsd, mintha értenél hozzá. Laikusokkal szemben biztosan mûködik a dolog, de ez esetben rábasztál. Nem kell nagyon keresni azt a csomót egyébként, amennyi faszságot összehordtál már. Inkább olyan mondatodat nehéz találni, amiben helytálló lenne, amit írtál.
"Olyan példában ahol nem létezik a Coriolis erõ ott mondhatod, hogy fiktív."
De létezik(forgó rendszerbõl nézve), csak te segghülye vagy a fizikához, és nem érted, amit leírtam.
"De az ilyen példát a Coriolis erõ cáfolására felhozni több mint ostobaság."
Ötödszörre sem fogni fel a részletes magyarázatot, az az ostobaság. Ragaszkodni a faszsághoz ostobaság. Nulla tudással megpróbálni kioktatni egy hozzáértõt, ostobaság a négyzeten. Talán akkor még kiszállhattál volna ebbõl a hatalmas alázásból, amikor szóltam. De nem, neked igényed, hogy feltöröljem veled a padlót...
"És te ezt az ostobaságot harmadszorra erõlteted.. "
Nem, én azt erõltetem, hogy elmagyarázzam neked a tehetetlenségi erõk mûködését, valamint hogy bemutassak egy egészen egyszerû vonatkoztatási rendszer-transzformációt. De nem, te ezt képtelen vagy felfogni, csak hajtogatod a faszságaidat, meg kínodban már az angol idézeteimet fordítod szándékosan félre. Két lehetõséget látok: vagy totálisan antitalentum vagy a fizikához, vagy csak baszakszol velem. Ha elõbbi, akkor nincs veszve minden, csak nem kéne megpróbálni spanyolviaszt fosni, hanem tanulni, tanulni, tanulni. Ha utóbbi, akkor egyrészt nasgem, másrészt akkor sem bánom hogy leírtam ezt neked, legfeljebb majd mások tanulnak belõle. Ezek nélkül egyébként ESÉLYED sincs arra, hogy felfogd, mirõl szól a relativitáselmélet, mert annak a nagy része vonatkoztatási rendszerekrõl és azok transzformációiról szól.
"Még a Coriolis erõrõl sem tudod, hogy erõhatás. A mûködését sem érted. Sõt! Még forgó sík feletti egyenes irányú mozgás esetében sem érted."
Egyelõre a fizikakönyvek, a wikipedia, de nem utolsósorban a valóság engem támaszt alá.
"Akkor hogyan is érthetnéd meg az elektron spinonjának mozgásából a körvezetõ tengelye körül forgó mezõ létrejöttét? "
Ezek után nem csodálkozom rajta, hogy ekkora faszságokat képes vagy leírni, meg hogy Gézoo haverod azzal szopat szanaszét, amivel akar. A saját érdekedben mondom, hogy nézz utána, olvass fizikakönyveket, olvasd el a Wikipédia cikkeit, és TANULJ! Bajod nem lesz tõle, ellenben van esély rá, hogy rádöbbenj, mekkora egy köcsög geci a haverod, hogy ilyenekkel szopat. Egyébként szerinted miért nem õ jár ide, igét hirdetni Einstein ellen? Talán mert nem magából akar hülyét csinálni, hanem BELÕLED..?
Most kicsit magadra hagylak a gondolataiddal, ma már ide nem jövök.
Azért ismételtem meg, mert azt hittem akkor majd könnyebben megérted ha a te szavaidat használva magyarázok. Te azért más környezetbe fektetted, olyan Albertusos semmit sem értõ nehézkes felfogásnak megfelelõ környezetbe.
Sokat kell magyarázkodnod mire ebbõl kimászol. Ezek után senki nem fog komolyan venni.
"Most már nem csodálkozom rajta, hogy nem érted a relativitás elméletet. Ez newtoni fizika bakker, egyáltalán nem bonyolult, még matek se kell hozzá." Ezt mibõl gondolod?
"Ha mondjuk forgó rendszerben vagy, és arra repül egy egyenes egyenletes mozgást végzõ test, te a pályáját görbének fogod látni, mert közbe elfordulsz. A testre tényleg nem hat semmiféle erõ, hisz egyenletes egyenes vonalú mozgást végez."
Így van, nem jelenik meg Coriolis erõ!
"Itt jön be a fiktív Coriolis erõ, amit azért kell felvenni, hogy megmagyarázd a forgó rendszerbõl látható íves pályát. "
Így van, ahol nem lép fel a Coriolis erõ, ott csak fiktív erõként vehetjük fel. Ezért ebben a rendszerben nem magyarázható a nem létezõ erõ képzõdése sem.
"Tényleges erõ csak akkor lesz belõle, ha a forgó rendszer és a test közt valami kényszert hozol létre"
Így van, ha elolvastad volna a leírásomat, akkor nem ismételted volna meg.
Ez a mondatod önmagában értelmetlen: "Ennél szájbarágósabban nem lehet elmondani."
"És még te okoskodsz a relativitásról! És égsz mint a rongy."
Te égsz. De nagyon. Megismételted a mondataimat. Ezzel jelezted, hogy még olvasni sem tudsz rendesen.
"Aztán most lehet jönni azzal, hogy a világon mindenki rosszul tudja csak te nem"
Nos, mi akik naponta használjuk, azért használjuk, mert értjük és tudjuk, hogy mire való. Az olyan fiatalok, mint amilyen te is vagy tanulták, ha egyáltalán tanulták, de nem értik.
Mint ahogyan a fiktív Coriolis erõt összekevered a valós Coriolis erõvel, úgy valószínûleg minden mást is összekeversz. Nem csoda hogy sértegetéssel próbálkozol a korrekt indoklás helyett. de
omg Most már nem csodálkozom rajta, hogy nem érted a relativitás elméletet. Ez newtoni fizika bakker, egyáltalán nem bonyolult, még matek se kell hozzá. Ha mondjuk forgó rendszerben vagy, és arra repül egy egyenes egyenletes mozgást végzõ test, te a pályáját görbének fogod látni, mert közbe elfordulsz. A testre tényleg nem hat semmiféle erõ, hisz egyenletes egyenes vonalú mozgást végez. Itt jön be a fiktív Coriolis erõ, amit azért kell felvenni, hogy megmagyarázd a forgó rendszerbõl látható íves pályát. Tényleges erõ csak akkor lesz belõle, ha a forgó rendszer és a test közt valami kényszert hozol létre. Mondjuk a forgó rendszerhez képesti egyenes pályára tereled a testet, ekkor a Coriolis erõ ellentettjét kell mûködtetni. Ennél szájbarágósabban nem lehet elmondani. És még te okoskodsz a relativitásról! És égsz mint a rongy. Aztán most lehet jönni azzal, hogy a világon mindenki rosszul tudja csak te nem. Nyilván még az is aki nap mint nap használja
Az elektronban spinon és holon halad, a holon a töltést hordozza a sinon a forgásért "felel". Ezért a haladó elektron haladási tengelye körüli forgását spinnek azaz perdületnek nevezzük. Ennek a perdületnek a centripetális gyorsulása hozza létre azokat a mikrofotonokat amiket az elektron, a haladási tengelyére merõleges irányban folyamatosan sugároz. Ezzel a mikrofotonok spirál alakban távolodnak a haladási tengelytõl.
Amikor gyorsulásra kényszerítjük az elektront, akkor a holonra is hatunk ezzel a mikrofotonok helyett a külsõ gyorsulás és a spin centripetális gyorsulásának eredõje hoz létre fotont.
"Ja, meg a nevében az is benne van, hogy fiktív: " Melyik szó a fiktív, szerinted: a "Coriolis" neve vagy az "ERÕ"..
Nem fiktív, hanem valóságos.. mérhetõ, tapasztalható erõ. Ezért nevezik erõnek és nem fikciónak hívják.
"A centrifugális erõt, a Coriolis-erõt és az Euler-erõt összefoglalóan inerciális erõknek, fiktív erõknek, vagy álerõknek nevezzük)" Igen, van egy ilyen megközelítés is, DE! Ez esetben az álerõk ellenpárjait nevezzük erõnek:
Azaz például a centrifugális erõ ál-erõ, ha a centripetális erõt tekintjük erõnek a forgástengely szempontjából. Ennek az önkényes megkülönböztetésnek semmi köze az erõk létezéséhez. Ugyanis a centripetális-centrifugális erõpárnál maradva, egyik sem létezik a párja nélkül (Newton hatás-ellenhatás törvénye!) És ugyanez érvényes Euler, Coriolis és Newton féle tehetetlenségi erõkre is. Azaz adott tárgyalásmód esetében kinevezhetjük fiktív erõknek ezeket a valós erõket. Hiszen nem fogja a mosógép a centrifugális erõt fiktívnek kinevezni, amikor a centrifugális erõ húzza ki a vizet a ruhákból. Sõt! ez esetben a centripetális erõ csak a van der Waasl erõk formájában jelenik meg, és ott is csupán elhanyagolható mértékben, azaz ez esetben a centripetális erõ a fiktív erõ.
"Hoppácska. Ha nincs azonosítható forrása, akkor mivel is kontaktol a test, amire hat?"
Mármint minek nincs azonosított forrása? a Coriolis erõnek? A Newtoni tehetetlenségi erõnek? vagy minek?
""A csak relatív mozgáskor NEM LÉP FEL A Coriolis erõ." De. Csak akkor lép fel."
Az erõhatás mentes relatív mozgást azért nevezzük erõhatás mentesnek, mert nem lép fel erõ. (Magyar nyelvtan ált. isk. 2.osztály.)
" de _eltûnik_, ha inerciarendszerbõl szemléljük a dolgot."
" but it disappears in a non-accelerating, "
Helyesen: nem látszik (, nem jelenik meg) ha nincs gyorsulás. Egészen mást jelent!
"Gravitációt most említed meg te elõször, az eddigiekben elhanyagoltuk, ha nem tûnt volna fel."
Érdekes! Gravitáció mentes gravitációs inga! Neked nem tûnt fel, hogy több gyorsulásos az inga, és kizárólag a mozgás irányára hoztam fel példaként?
Azonos tartalmú mondattal cáfolni próbálod? ""Még az inga esetében is egyenletesen gyorsuló a mozgás, ezzel a vízszintes irányú sebességvektor szintén egyenletesen változó nagyságú." Kezdesz belezavarodni a saját hülyeségedbe. Az "egyenletesen változó nagyságú sebességvektort" állandó gyorsulásnak nevezzük egyébként..." Ugyanazt írtad le amit én csak más szavakkal. Miért? Nem tetszett? Vagy csak megpróbáltál belekötni. Csomót keresel a kákán..
""de miután ezen esetben nincs erõhatás, azaz a Coriolis erõ sem jelenik meg, ezért értelmetlen olyan példán tárgyalni a Coriolis erõt ahol nem jelenhet meg."
Na, felfogod már végre, hogy a Coriolis-erõ fiktív,"
Olyan példában ahol nem létezik a Coriolis erõ ott mondhatod, hogy fiktív. De az ilyen példát a Coriolis erõ cáfolására felhozni több mint ostobaság. És te ezt az ostobaságot harmadszorra erõlteted..
"Amíg nem érted meg a Coriolis erõ mûködését.. "
"Ez a kijelentés jelen helyzetben igencsak vicces." - Nos, nem vicces, hanem tragikus.
Még a Coriolis erõrõl sem tudod, hogy erõhatás. A mûködését sem érted. Sõt! Még forgó sík feletti egyenes irányú mozgás esetében sem érted.
Akkor hogyan is érthetnéd meg az elektron spinonjának mozgásából a körvezetõ tengelye körül forgó mezõ létrejöttét?
Sehogy sem értheted meg, és ezért te sem vagy okosabb Lorentz és Einstein tudatlanságánál. Ezért nem érheted meg a relativitást sem.
"Tehát csak azért nem cáfolod meg a relativitáselméletet, mert én úgysem érteném."
Nincs ilyenrõl szó! Azért nem "cáfolom", mert értelmetlen lenne cáfolni egy leíró modellt. A relativitás elmélete pedig egy tipikusan leíró modell. Azt írja le, hogy hogyan számolhatjuk át a látszatot, a valóságos értékekké. Egyébként sem cáfolásra szorul, hanem kiegészítésre, továbbfejlesztésre.
Na, akkor most jön az, hogy Wikipédia, ha nekem nem hiszed el. Én ennél szájbarágósabban nem tudok magyarázni.
"Éppen ellenkezõen! A Coriolis erõ, mint ahogyan nevében benne van:ERÕ," Ja, meg a nevében az is benne van, hogy fiktív: "When transforming Newton's laws to a rotating frame of reference, the Coriolis force appears, along with the centrifugal force. If the rotation speed of the frame is not constant, the Euler force will also appear. (...) These three additional forces are termed either inertial forces, fictitious forces or pseudo forces." (A centrifugális erõt, a Coriolis-erõt és az Euler-erõt összefoglalóan inerciális erõknek, fiktív erõknek, vagy álerõknek nevezzük)
"csak ott jelenik meg amikor erõhatás ébred a forgó és az egyenesvonalú mozgások KONTAKT találkozásakor." "Coriolis force is a consequence of inertia, and is not attributable to an identifiable originating body" Hoppácska. Ha nincs azonosítható forrása, akkor mivel is kontaktol a test, amire hat?
"A csak relatív mozgáskor NEM LÉP FEL A Coriolis erõ." De. Csak akkor lép fel. Egyébként: "From an analytical viewpoint, to use Newton's second law in a rotating system, Coriolis force is mathematically necessary, but it disappears in a non-accelerating, inertial frame of reference." Matematikailag szükséges, de _eltûnik_, ha inerciarendszerbõl szemléljük a dolgot.
"Gravitációs mezõben erõhatás alatt felejtsük el az inerciális mozgást." Ennek a mondatodnak nincs értelme. Gravitációt most említed meg te elõször, az eddigiekben elhanyagoltuk, ha nem tûnt volna fel.
"Még az inga esetében is egyenletesen gyorsuló a mozgás, ezzel a vízszintes irányú sebességvektor szintén egyenletesen változó nagyságú." Kezdesz belezavarodni a saját hülyeségedbe. Az "egyenletesen változó nagyságú sebességvektort" állandó gyorsulásnak nevezzük egyébként...
"de miután ezen esetben nincs erõhatás, azaz a Coriolis erõ sem jelenik meg, ezért értelmetlen olyan példán tárgyalni a Coriolis erõt ahol nem jelenhet meg."
Na, felfogod már végre, hogy a Coriolis-erõ fiktív, ami ha innen nézem (gyorsuló rendszerbõl), akkor fellép, ha onnan nézem(inerciarendszerbõl) akkor nem?
"Amíg nem érted meg a Coriolis erõ mûködését"
Ez a kijelentés jelen helyzetben igencsak vicces... :D
Tehát csak azért nem cáfolod meg a relativitáselméletet, mert én úgysem érteném. Aha, persze. Nem gondoltam volna, hogy ekkora hatással leszek az emberiségre. Most csak miattam nem fog kiderülni mi a hiba a relativitáselméletben! Az a gyanúm, hogy hazudsz.
"A fényelnyeléskor és fényvisszaverõdéskor a fény hullámként viselkedik, nem részecskeként."
Nos, ez sem így van. Réseken áthaladáskor és még számos esetben hullámszerûen viselkedik, de detektáláskor ( éppen Planck és Einstein ismerte fel !!!) részecskeként viselkedik.
Egyedül a kétréses kísérlet okozott problémát, miután egy részecske egyszerre két úton nem haladhat.
De azóta Gézoo érdekes megoldást talált a kétréses viselkedésre is. Ugyanis felismerte, hogy minden töltött részecske folyamatosan centripetális gyorsulást szenved a saját spinje miatt. Ezen centripetális gyorsulás hatására, minden töltött részecske, így az elektron is, rendkívül kis energiájú fotonokat kénytelen sugározni. Ezeket a rendkívül kis energiájú fotonokat Gézoo mikrofotonoknak nevezte.
Ezen mikrofotonáram folyamatosan eléri mindkét rést és a rések mögötti ernyõn létrehozza az interferencia mezõt. Viszont az energiája olyan kicsiny a mikrofotonoknak, hogy fotokémiai hatást vagy látványos töltés elmozdulást nem hoznak létre. Ugyanakkor a gyorsulás hatására az elektron fotont sugároz ki, akkor erre az idõre a mikrofotonáram megszûnik. Ezzel a mikrofotonáram megszakadásának két frontfelülete között érkezik az ernyõre a foton az egyik résen át. Azaz a mikrofotonáram keltette interferencia mezõbe megérkezõ foton, csupán megjeleníti az adott ponton a mikrofotonok okozta interferencia állapotát. A megjelenítéshez szükséges energia mennyiség átadásával.
Egyébként hullámként sohasem viselkedik a fény, a foton. A hullámmozgást kizárólag a detektorok elektronjai végeznek.
És mint ahogy egy hinta is lengésbe hozható koppanásokkal, azaz pusztán impulzusokkal, de a hinta mozgása már harmonikus hullámmozgás. Ugyanúgy a fotonok is csupán idõben is pontszerû "koppanások" formájában átadott energiája az elektronfelhõben hullámmozgást hoz létre.
Azaz nincs olyan megfigyelés amely kizárólag a fény hullámtermészetével magyarázható lenne.
És attól függõen, hogy hullámként, vagy részecskeként viselkednek szegény ártatlan fotonok attól függõen még megengeded nekik, hogy fotonok maradjanak? Vagy akkor más mittomén fotolámnak (foton+hullám)hívják õket?:D