Volt egy érdekes vita, miért cseszitek el mindig személyeskedéssel, meg sértegetéssel? 1. Az egotok nem tudja lenyelni, hogy másnak más véleménye legyen? 2. Kifogytatok az érvekbõl? . . . Hogy okos emberek minek csinálnak ingyencirkuszt? Én feladom. Albertus, fel se vedd Uwunak igen sok emberrõl volt már olyan szélsõséges véleménye is, hogy elmebeteg pl. rólam is, csak mert nem egyeztek a vélemények. Ilyen a stílusa, majd rájön, hogy nem biztosan célravezetõ.
"Ha történelmi tény, akkor miért tagadtad le az elõbb, hogy ilyet mondtál?" Mármint mit tagadtam le? Ezt írtam: "Ezt egy olyan 25 éves emberke teóriája alapján mondják, aki nem tudott felírni egyetlen kémiai képletet sem, aki nem tudta, hogy az áram az áramkörökben merre folyik, aki nem tudta, hogy a mágneses teret a haladó elektron spinje okozza, aki semmit sem tudott abból amit 1905 után fedeztek fel. Nem ismerte Heisenberg, Schrödinger, Feynman, stb. munkáit.." és "Csoda, hogy fogalma sem volt az idõrõl? Totózott.""
Ez így szó szerint történelmi tény. Vitatod?
Megismételtem, immáron harmadszorra, hogy az idézet tartalma történelmi tényeket rögzít.
Ez nem letagadás. Tisztában vagy a letagadás fogalmával?
" Egyszerûen nem érted meg, amit mondok, hogy a valóságban nem létezik Coriolis-erõ, az teljesen tisztán egy matematikai absztrakció."
Nos, igen. Sokszor megismételted ezt a tévedésedet. Már én magam is többször kértelek, hogy ne ismételgesd.
Azt az erõt nevezte Coriolis a róla elnevezett erõnek, amely erõhatással a forgó vonatkoztatási rendszerben a mozgást végzõ test eltérül az egyenes vonalú mozgásától. Ez az erõ rombolja a Duna nyugati partvonalát, téríti el a jármûveket.
Newton elsõ törvénye szerint: Minden test megtartja mozgásállapotát mind addig, amíg mozgásállapotának megváltoztatására kényszerítõ erõ nem hat rá. Ebben nincs szó a gyorsulásról.
Azt állítottad, hogy Newton törvényei gyorsuló rendszerekben nem érvényesek. (Szerinted Newton állítása szerint.)
Jó, de ez nem kérdés. Azt értem, hogy a téma mi. Hanem hogy: "Mi lenne, ha egyszer átváltanál értelmes válaszokat adó üzemmódba?" tehát, hogy konkrétan mire kellene válasz, vagy hivatkozás?
Szerintem nem fogadható el Einstein idõvel kapcsolatos álláspontja. Több okból.
1. Mûveltségi szintje, tudása a mai középiskolások mûveltségi szintjén volt, ezért nem tudhatott az idõfogalmának helyességét kizáró kísérleti eredményekrõl. 2. Világszemléletében keveri az éter fogalmával ( 'stationary system' ) keveri a relativ mozgásokat. 3. sem a spec.rel.-nek sem az ált.rel.-nek nincs kísérletileg igazolható alapja.
Abból indult az egész, hogy mi az idõ. A fizika adta magyarázat került terítékre, a téridõ egység szerves részeként fogadta el majdnem mindenki. Ennek kapcsán került szóba a relativitáselmélet. A a vonatkoztatási rendszerek közötti átszámítás kapcsán meg a Coriolis erõ. A kezdetek óta egy önjelölt zseni birkózott a világgal hozzá nem értéssel és nagyon nagy arccal felfegyverkezve. Mi javítgattuk a tévedéseit, de megsértõdött, és már indult is a maratoni flémelés.
"Azt állítottad, hogy Newton törvényei gyorsuló rendszerekben nem érvényesek. (Szerinted Newton állítása szerint.)
Újra kérdezem: Hol állított ilyet Newton?"
Az elsõ törvénybõl következik.
Van egy golyó, amire F nagyságú erõ hat. Ha inerciarendszerben nézed, akkor igaz a törvény, áll az asztal, a golyóra erõ hat, és a golyó az erõ irányába gyorsul.
Na most csavarunk egyet a dolgon, a golyóhoz vesszük fel a vonatkoztatási rendszert: Ekkor azt látjuk, hogy van egy erõnk, ami nem okoz gyorsulást a testen, amire hat. Azért nem, mert a rendszerünk a golyóhoz van kötve, a nézõpontunkhoz képest nem mozdul el a golyó. Ha van erõnk, aminek nincs ellenereje, és a test, amire hat, mégis nyugalomban van, akkor nem teljesült Newton második törvénye. Emellett ott van a szobánk, ami minden erõhatás nélkül gyorsul az erõ hatásvonala mentén. Itt meg az elsõ törvény sérült. Tehát gyorsuló rendszerre nem érvényesek Newton törvényei.
Nem kell elnézést kérned. Ha az embert ilyen módon provokálják x idõ után nemigen tudja szó nélkül hagyni. Én sem voltam másképp, más sem. Mellesleg a "felhúzott ember" könnyebben hibázik, szal nem érdemes ilyen jellegû megjegyzésekkel foglalkozni.
“Amikor az ember már nem veszi természetesnek a létet, hanem meglátja benne annak misztikusságát, ott kezdõdik a gondolat.” (Albert Schweitzer) “Amikor azt gondolod, hogy már minden lehetõséget kimerítettél, még mindig van legalább egy.” (Thomas Alva Edison) A világ amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye; nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül. (Albert Einstein)
“Ha arra törekszel, hogy az örök mértéket kövesd: ne botránkozz azokon, kik nem erre igyekeznek, hanem törekvéseik ingadozva ágaznak a sokféle véges és változó mérték között. Ne azt nézd, hogy mijük nincsen, hanem mijük van: mert még a legnyomorultabbnak is van olyan lelki kincse, mely belõled hiányzik.KIFOGÁSOLNI, FÖLÉNYESKEDNI BÁRKI TUD. TANULJ MEG MINDENKITÕL TANULNI." (Weöres Sándor)
Persze nem azokat a szavakat használja, de azt mondja.
Köszönöm! Nos, mindkettõt elolvasva, egyikben sem találtam azt, hogy a törvények érvénytelenek lennének gyorsulás esetében. lehet, hogy félreértek valamit?
No egy kis esti mese egy ámokfutóról, és az õ ámokfutásairól.
Volt egyszer egy ámokfutó, aki több különbözõ nicknéven évek óta ámokfut az Indexen és az Origón is, évente többtízezer hozzászólással. Van rá ideje...
Rögeszmésen tagad mindent ami Newtonnal és Einsteinnel kapcsolatos. A relativitáselmélet a legjobb példa, tagadja de a saját képzelgései nélkülöznek minden matematikai ismeretet. Nincs bennük egy hiba nélküli egyenlet. Középiskolai fizikatudással is felismethetõ hogy az egész egy összefüggéstelen hablaty.
Ezzel szemben a relativitáselmélet a világ legalaposabban igazolt elmélete. Most is másodpercenkén többezerszer igazolják a részecskegyorsítókban, ahol az ütköztetett részecskék pontosan annak megfelelõen viselkednek, ahogy a relativitáselmélet leírja. Több egzotikus részecskét (müonokat például) a relativitáselmélet által megjósolt idõdilatáció ("lassulás") miatt tudunk megfigyelni.
Röviden tehát a relativitáselmélet mûködik, leír természeti jelenségeket és másokat elõrejelez. Elõre visz minket.
Az ámokfutónk által elképzelt hablaty viszont a való világ történéseit sem képes leírni és sehova sem vezet. Viszont ámokfutónknak más egyéb híján van ideje ezeket a rögeszméket többezer hozzászólásban nyomatni különbözõ fórumokon.
A folyamat évek óta mindig ugyanaz.
1.Elkezdi ezeket beírni.
2.Vannak emberek akik nem csak melegedni jártak fizikaórára, hanem az ott szerzett tudásukat valós, mûködõ dolgok létrehozására fordítják és ez sikerül is nekik. Ezeknek feltûnik a hablaty és szóvá teszik a benne lévõ durva hibákat.
3. Ámokfutónk ekkor minden megtesz, de egyvalamit soha, nem ismeri be hogy hibázott.Jön a vég nélküli félremagyarázás és a terelés, még hajmeresztõbb hibákkal.
4. Ezeket a hibákat a fizikát matematikát értõk szóvá teszik és ilyenkor már nem finomkodnak. Ekkor önjelölt zsenink végre jól a besértõdik azon hogy rajta kívülo mindenki hülye és csak õ a helikopter és indul a flémringlispíl mindenki örömére és szórakozására.
5. Amikor ámokfutónk már totálisan lenullázta magát nem csak a témában hanem emberileg is, akkor elsunnyog, és átmegy más fórumra ugyanezzel.
6. Pár hét múlva visszatér és kezdi elölrõl az egészet, mintha mi sem történt volna. Évek óta ez megy több fórumon.
Itt jössz a képbe te, aki ismeretek híján csont nélkül bevetted az összefüggéstelen hablatyolást, mint új és érdekes elméletet.
Nagyon jó példázat ez az arra, hogy miért kellene a reál tárgyakat megtanulni a középiskolában, de legalább alapszinten az általánosban. Hogy ne tudjanak becsapni, átverni majd ez alapján késõbb megkárosítani.
Flémelés nélkül így elküldeni valakit a picsába már igen durva csalás! Töröltetem a hsz-edet, ha valaki bele döglik is, tessék tisztességesen flémelni! Ez itt az SG fórum
Mit vettem én be? Na állj, honnan tudod te, hogy én mit hiszek el és mit nem? Nekem egyszerûen más a kiindulópontom: nem veszem evidensnek, hogy ami nem mérhetõ jelenleg az alapból nem mérhetõ például. Fenntartom azt a lehetõséget, hogy lehet hogy mérhetõ, csak most még nem tudják mérni. Ha hiszed, ha nem az én alaphozzáállásom a dolgokhoz kételkedõ, csak éppen lehet, hogy én olyasmikben is kételkedek, amikben ti nem. Lásd fentebbi példa. Amikor arról van szó, hogy fiktív erõ és nincs ellenerõ, meg más ilyenek, ezen kijelentéseket miért ne értelmezhetem úgy, hogy jelenleg ez az elfogadott szemlélet. Elgondolkaztató volt, amiket tudományos cikkekben a törvényekrõl olvastam: egyszerûsítések, amiket újra "elõ szoktak venni", ha "szügséges".
A fiktív erõvel nem az volt a baj, hogy nem tudjuk mérni. Az az erõ tényleg nem létezik, csak mi vesszük fel, hogy egymáshoz képest gyorsuló rendszerek közt is tudjunk számolni.
Kicsit másképp megfogalmazva. Az csak egy szám aminek erõ a dimenziója, és azért találták ki, hogy mûködjenek a képletek gyorsuló rendszerek esetén is.
Ha kicsit többet konyítanál a fizikához, neked is egyértelmû lenne. Itt most nem a tudomány határairól van szó, az az erõ tényleg nem létezik, csak a látszat kedvéért kell.
"Jelenleg nincs olyan kísérleti eredmény, mely arra utalna, hogy a gravitáció jelentõsen különbözne attól, amit az általános relativitáselmélet állít. Ennek ellenére jó okunk van feltételezni, hogy az általános relativitáselmélet nem teljes. Nem foglalja magába ugyanis a kvantummechanikát, és emiatt elegendõen nagy energiákon az elmélet nem használható. A modern fizika régóta megoldatlan kihívása, hogy egyesítse az általános relativitáselméletet és a kvantummechanikát, vagyis kidolgozza a nagy egyesített elméletet (kvantumgravitáció elmélete, a mindenség elmélete), amely a legkisebb idõ- és távolságskálán is alkalmazható."
"A szakemberek számára igazi intellektuális élmény olvasni azokat a vitákat, amelyek Einstein és a kvantummechanika ún. koppenhágai értelmezésének megalkotói, különösen Niels Bohr és fiatal tanítványai, Heisenberg és Wolfgang Pauli között folytak a múlt század húszas éveiben (19. ábra). Ezeknek a vitáknak a központi személyisége Einstein volt. Sorra találta ki azokat a gondolatkísérleteket, amelyekkel próbálta megcáfolni a koppenhágai értelmezést. A kvantumfizika fejlõdése nem õt igazolta. Meg kell azonban jegyezni, hogy az elmélet értelmezését illetõen ma is jelennek meg tudományos közlemények, amelyekben a szerzõk fenntartásaikat hangoztatják, de ezek - csakúgy, mint annak idején a húszas években - hatástalanok maradnak."
Einsteintõl: "Csak két dolog végtelen: a Világegyetem és az emberi butaság. De a világegyetemben nem vagyok olyan biztos. A kérdés, ami néha elbizonytalanít: én vagyok õrült, vagy mindenki más? Az, aki még sosem követett el hibát, valószínûleg még sosem próbált semmi új dolgot." Hát õ azért nem volt annyira biztos magában meg a tudásában, mint itt páran:D:D:D Pedig igencsak tudott, csakhogy nem volt tévedhetetlen még õ sem, viszont bölcs igen.
Akkor miért nem tudtál válaszolni pár hónappal ezelõtt nekem arra a kérdésemre, hogy az északi féltekén a lefolyóban miért arra folyik a víz amerre, a délin meg miért arra amerre? Ha nem emlékeznél megkereshetem azt a beszélgetés részletet...
"Hát õ azért nem volt annyira biztos magában meg a tudásában, mint itt páran:D:D:D Pedig igencsak tudott, csakhogy nem volt tévedhetetlen még õ sem, viszont bölcs igen."
Nos az a helyzet, hogy abban senki nem lehet biztos, hogy tökéletesen érti a világ mûködését. Sõt, az is biztos, hogy pl a newtoni világmodell nem írja le tökéletesen a világ mûködését.
De abban 100%-ig biztos vagyok, hogy _a_newtoni_világmodellt_ értem. (ami egyébként a hétköznapok fizikáját 99%-ban jól írja le)
Egyébként pont a Coriolis-hatás, _elvileg_. Ugyanis rengeteg egyéb dolog is belejátszik, nem törvényszerû hogy északon erre, délen meg arra. Sztem akkor is ezt válaszoltam...
"Remélem érzed a két dolog közti különbséget..." Hogy miket érzek, azt hagyjuk:D:D De értem, mire céloztál.
Kérdésem:"A lefolyóban a víz forgására gondoltam pl. a kádból. Állítólag az standard féltekék szerint, nem?" Válaszod: Úgy tudom, hogy 50-50%, nincs kijelölt forgási irány. Jobban számít, hogy amikor kihúzod a dugót, akkor épp hogyan mozog a víz. De nem szoktam figyelni egyébként.
A te írásod Uwu:"Ami bizonyítható, belátható az beépül a tudományba. Nyilván nem lehet abból új tudományág, amirõl túl keveset tudunk. Pl. gömbvillám. A jelenséget leginkább az információhiány jellemzi. A rendelkezésünkre álló információból többféle elfogadható elmélet is kreálható. Mindegyik ilyen elmélet tudományosan megalapozott, ami nem mond ellent a többi, tudományosan bizonyított, és elfogadott tudományos elméletnek." Felhívnám a figyelmedet az utolsó mondatra! Szerinted ilyen logikával nem lehet tévútra jutni?
Nem. Ha valamit a teljes információhiány jellemez, ez a helyes út. Más a helyzet ha új adatok, új informácók állnak rendelkezésre, erre várnak pl. az LHC-ben.
Szerintem ne próbálkozzál fizikával foglalkozni amíg nem vágod az alapokat sem, ennek semmi értelme, mintha egy kisgyerekkel beszélgetnék. Annyi más téma van még.
Akkor érthetõbben megfogalmazva: Az új ismereteknek, vagy felfedezésnek ill. a jelenségeknek kell igazodni a meglévõ törvényekhez, vagy a törvényeket kell igazítani az új felfedezésekhez?
Ez a szemlélet is alap lenne, nem? Még talán a fizikában is... Nem tudok annyit mint ti fizikából, de szemléletben lehet közelebb állok egy felfedezõ tudóshoz mint ti. A 912-ben idézett Zéró válasz sem volt éppen fizikusi válasz, de mostanában utánanézett a dolognak. Ez jobb hozzáállás szerintem, mint az, hogy kategorikusan kijelented, én tudom, te meg nem és pont. Most én is kezdjek el gúnyolódni, hogy nem tudta? Na és? Van amit tud, van amit nem. Te is így vagy ezzel. Majd keresek pár régi hsz-bõl példát, ha kell.
Senki felé nem elvárás, hogy értsen a fizikához, kivéve akkor ha újítani akar, és megkérdõjelez benne dolgokat, ebben az esetben tökéletesen tisztába kell lennie legalább azzal a részével amit kifogásol benne, mert ha nem így van egészen biztos hogy csak a szája jár.
"Az új ismereteknek, vagy felfedezésnek ill. a jelenségeknek kell igazodni a meglévõ törvényekhez, vagy a törvényeket kell igazítani az új felfedezésekhez?" Einstein elvei nem igazodtak a meglévõkhöz, de némi átalakítással az elméletének határeseteivé tehetõk régi törvények egy része.
A fejlõdéshez nem a dogmák vak tisztelete, hanem mindig a kérdések vezetnek. Aki képes új és új kérdéseket feltenni annak van esélye arra is, hogy a jó kérdést is feltegye. Aki nem kérdez, az választ sem kaphat.
Nagyon tévesen látod a világot. A tudomány egyetlen feladata a kérdések megválaszolása. Senki, te sem vagy Isten. Nem vagy tévedhetetlen mindent tudó. Amíg ezt nem fogadod el, addig csak szerencsés ritka véletlen az amikor jó választ adsz. Irritálnak a mondataim? Miért? Mert szerinted helytelenül látom a fizikát? Miért gondolod, hogy te látod helyesen? Nálad van a bölcsek köve?
Kedves Uwu: 1."Megmutattam a munkatársaimnak pár hozzászólásodat. Mindenki szakad a röhögéstõl, és szerintük is elmebeteg vagy" 2."Akkor az õsrobbanás paranormális volt?" 3."Ha igaz amit mondasz, te nem létezel statisztikailag" Az egyik kedvencem: 4."Tök mindegy mit mondasz, ami nem mérhetõ az nem létezik. Bármilyen dolgot meg lehet mérni."
5."Vannak olyan dolgok amikkel kapcsolatban az átlagember szintjén nem lehet érdemben kommunikálni. Kellenek a szakszavak, aki nem képes ezeket megtanulni, ha a tudomány számára ismeretlen területeire téved, akkor mi a francért foglalkozik vele? Ha valaki hülye mint a tök, az ne foglalkozzon tudományokkal! Ilyenekbõl nagyon sok van, tárgyi tudás nélkül okoskodnak.... nehogy már a tudomány az ilyen szerencsétlenekhez alkalmazkodjon! Még jó, hogy a tudomány szarik a hülyékre, különben nem lenne haladás."
A fizika csak egy modell a valóságra, hogy ne érjenek minket nagy meglepetések, tudjunk elõre tervezni. Ha nem ismered a fizika modelljeit, minek beszélsz róla? Ha valaki meg akarja változtatni a fizikát, nem ártana elõbb megismerni. A legtöbb ember tisztába van a tudásával, és minél többet tud, annál jobban tudja mennyire kevés is az. Egy ember nagyon kevés a tudományhoz képest. Te csak azért hiszel a kis butaságaidban, mert borzasztó keveset tudsz.
" Jobban számít, hogy amikor kihúzod a dugót, akkor épp hogyan mozog a víz."
Jobban számít. A Coriolis-hatásnál. Akkor is ugyanezt mondtam. Az 50-50% az épp erre vonatkozott. Hogy vagy arra forog, amerre "kellene", vagy nem. A Coriolis-hatás leginkább _nagy_ mozgásoknál játszik be, puska, ágyú, interkontinentális rakéta. Egy lefolyónál többet számít az edény alakja, meg a víz mozgása, amikor kihúzod a dugót. Ha megkevered elõtte a vizet az "ellenkezõ" irányba, akkor nem fog megfordulni.
"A tudomány egyetlen feladata a kérdések megválaszolása."
Nagyon el vagy tévedve. A tudomány egyetlen feladata a világ minél pontosabb leírása, olyan matematikai modellekké, amikkel hatékonyan jósolhatóak a jövõben bekövetkezõ események. A tudomány nem kérdésekre válaszol.
Egyébként mit nem értesz abból amit a legutóbb neked írtam?
Ha megkevered elõtte a vizet az "ellenkezõ" irányba, akkor nem fog megfordulni. Ellenõrizd le!
"Tök mindegy mit mondasz, ami nem mérhetõ az nem létezik. Bármilyen dolgot meg lehet mérni." Ezt a kijelentést hatalmas fizikai tudásodból következtetve tetted? Igazad volt?
Hát, nemtom te hogy vagy vele, de a víz rám jó hatással van mindig: frissít. Ha álmosan fürdök, tuti elmúlik és várhatom, mikor leszek megint álmos:P Remélem te nem ilyen típus vagy, nehogy aztán engem szidj, mert nem vagy álmos!
Hoppá, ezen most meglepõdtem. Uwu ti Zéróval kollégák, meg barátok vagytok? Vagy csak voltatok kollégák?
Mostantól készülj föl arra, hogy pár óra/nap/hét (sunnyogási idõszak) múlva újra léteznek a nem mérhetõ dolgok.
Index evolúció vs. teremtés topicjában láttam ilyet a malachy nevû nicktõl. Baromságot állít, kijavítják, ellentmondásra rákérdezõ kérdésre nem válaszol, megsértõdik és lelép, aztán valamennyi idõ múlva visszatér, és kezdi ugyanazt a baromságot mondani. Mindezt végtelen ciklusban.
Mondjuk Anaid nem állít semmit, csak sajtot reszel. :D
Te megítéled, hogy mások ismerik-e a fizikát. Ehhez úgy képzeled, hogy te és a kollégáid ismeritek. Hiszen kinevetitek a többi ember véleményét, hozzászólásait.
Rendben. Nézzük a relatív idõ kérdését!
Miért szerepel a relatív idõ függvényében a távolság, ha a definíció szerint egy inercia rendszerben, minden ponton ugyanazon idõpont van?
Tehát a definíció szerint minden esemény helyén, minden IR-ben van megfigyelõ szinkronizált órával, azaz nincs távolsága az eseménytõl.
A fizika nagyon sok dolgot ölel át, sok területén természetesen nem is ismerem mélységeiben. De ha valaki az alapokkal sincs tisztába, azt nem olyan nehéz ám kiszúrni.
van olyan ami létezik és ti nem tudtok róla? (vagy akkor honnét tudjátok biztosan, hogy van ha egyszer nem tudtok róla? - minden amit nem érzékeltek csak feltételezés az érzékelhetõbõl)
ha igen, akkor fölöslegesen vitatkoztok
Szia Anaid! Mi ebben a furcsa? Láttad a Csillagok háborújában azt ahogyan a halálcsillag szétlõtte a bolygót? A lézernyalábok "összeolvadásának" az ötletét a NASA-Pentagon fejlesztésében készült He-F impulzus lézerek önfókuszáló jelensége adta. Ugyanis ha eléggé nagy az energiasûrûsége a koherens fénynek, akkor végtelen vékony szállá összehúzódik. Lehetett errõl filmeket is látni. A nyalábot tükörrel "elõsûrítik" elõfókuszálják, majd amikor egy adott energia sûrûséghez tartozó átmérõt eléri olyan mintha a nyalábot elvágták volna, és ettõl a ponttól csak egy végtelen vékony szál megy tovább.
A mai napig vitatkoznak a jelenség magyarázatán. Ugyanis Einstein áltreljébe sem fér bele.
Nyilvánvaló, hogy ha a fény, vonzza a fényt is, akkor miért ne lenne vonzás a fény és az anyag között?
Egyenlõre neked vannak olyan nevetséges állításaid, hogy a Newton törvények nem inerciarendszerben értendõek. Mindezt annak ellenére, hogy megkaptad az eredeti idevágó idézetet.
"Az elsõ törvénybõl következik." - Az elsõ törvénybõl nem következik.
"Van egy golyó, amire F nagyságú erõ hat. Ha inerciarendszerben nézed, akkor igaz a törvény, " -- Ez sem igaz.. Legyen a golyó egy erõvel egy asztalhoz szorítva, és inercia rendszerbõl (egy messzi ûrhajóról) nézve nem érzékelhetõ az erõhatás. A golyónra rakéta hajtómûvet teszünk és újabb erõvel hatunk rá..
De az ûrhajó inerciarendszerében ez sem erõ.. Bár látja az elmozdulást a megfigyelõ, de rendszerében nincs az elmozduláshoz tartozó erõhatás.
"áll az asztal, a golyóra erõ hat, és a golyó az erõ irányába gyorsul." Az asztalon áll a golyó, miért gyorsulna?
" Na most csavarunk egyet a dolgon, a golyóhoz vesszük fel a vonatkoztatási rendszert: Ekkor azt látjuk, hogy van egy erõnk, ami nem okoz gyorsulást a testen,amire hat. "
Téves. A golyó rendszerében a külsõ erõ nem látható. Ellenben a külsõ erõ okozta gyorsulás, tehetetlenségi erõket, "nehézségi erõt" hoz létre, amely egymáshoz közelebbre összenyomja a golyó atomjait. Azaz csak az atomok között ébredõ belsõ erõt érzékeli a golyó rendszerében lévõ megfigyelõ.
" Azért nem, mert a rendszerünk a golyóhoz van kötve, a nézõpontunkhoz képest nem mozdul el a golyó."
Ez is téves. A golyó is lapul, azaz a kontúrja megváltozik.
"Ha van erõnk, aminek nincs ellenereje," - Ilyen erõ nem létezik. Minden erõnek van ellenerõ párja.
"és a test, amire hat, mégis nyugalomban van," -- Ilyen sem létezik.
"akkor nem teljesült Newton második törvénye."
Na ez SEM igaz! Mert egyrész nem a második hanem a HARMADIK törvénye a hatás-ellenhatás törvénye.
Másrészt Ha létezne olyan erõ aminek nincs ellenerõ párja, akkor Newton harmadik törvénye nem lenne igaz. De ilyen eset nincs.
"Emellett ott van a szobánk, ami minden erõhatás nélkül gyorsul az erõ hatásvonala mentén. Itt meg az elsõ törvény sérült."
Ilyen eset sincs..
"Tehát gyorsuló rendszerre nem érvényesek Newton törvényei." Tehát egyetlen érved sem felel meg a valóságnak.
Egyébként a negyedik törvényt ajánlom a figyelmedbe!
Amely kimondja, hogy ha több erõ hat egy testre, akkor egyik erõ elvétele sincs hatással a többi erõre.
Azaz gyorsíthatsz egy testet F erõvel, és ettõl a gyorsulástól függetlenül egy másik erõvel egy másik, tetszõleges irányba is gyorsíthatod. Valamint tetszõleges számú erõ, ugyanilyen számú irányú gyorsulást okoz a testen, egymástól függetlenül.
A gyorsulások nem befolyásolják egymás nagyságát. mert a hatásvonalaik nem esnek egybe.
Az egy hatásvonalon lévõ erõk esetében a harmadik törvényt kell alkalmazni.
Mivel a gyorsulások eltérõ hatásvonalaik miatt függetlenek egymástól, Newton törvényei minden rendszerben egyenértékûen érvényesek. Azaz az inerciális és az accelerális rendszerekben egyaránt.
"Egyenlõre neked vannak olyan nevetséges állításaid, hogy a Newton törvények nem inerciarendszerben értendõek."
Nekem kicsivel több mint negyven éve nincs gondom a fizikával. Ezért ha te mégis másként látod, akkor vagy olvasási-megértési gondjaid vannak, vagy fogalmad sincs a fizikáról.
Mint ahogy az idézett mondatod szemlélteti: Mindkettõ.
Egyrészt nem azt állítottam, hogy: "nem inerciarendszerben értendõek"
hanem azt, hogy minden rendszerben érvényesek.
Másrészt a kérdés felvetésébõl látszik, hogy te ezzel sem vagy tisztában.