Mert van agyad(emberi)... #242. Aki olvasott egy kis káoszelméletet annak talán felmerül hogy nem kell Isten az érme melyik oldalra esik eldöntéséhez :P Röviden velõsen a káoszelmélet a kis befolyásoló tényezõk nagy variációs befolyásával foglalkozik.
Picit megkésve,s másik nick alatt: -a régi korszakrendszerek egyik alapmennyisége:72 -ennyi év alatt tesz meg a Nap 1*utat az ekliptikán -ugyanennyi az egészséges ember érveréseinek száma egy perc alatt(az érett korban:20-50 év között) -s ugyanennyi év az ember normális élettartama is -ez 4 természetes szakaszra,életkorra oszlik: -a 4 "szent"szám,kozmikus alapmennyiség,osszuk el vele a 72-t:18 év gyermekkor,18 év ifjúkor,18 év érett kor,18 év öregkor (itt felbukkan a másik gyökérszám a :18-precesszi-)
-a másik létfenntartó funkció a légzés,normális száma percenként 18 -a földgolyó 4 perc alatt fordul 1*-ot a tengelye körül -ugyanennyi idõ alatt az ember 72 lélegzetet vesz -egy nap 25920-at,amennyi a Nap precessziójának évszáma
-a szív 4-szerte gyorsabban mûködik,mint a tüdõ(viszonyszám itt is 4)
-harmadik létfenntartó tényezõ a testhõ:ez szabályozza az érverést és a légzést is -egészséges állapotban a testhõ 36 fok,aza 72 fele -minden eltérés tõle rendellenességet mutat -minden élõ szervezet túlnyomó része víz,így testünk fõ hõszabályozója
-tehát a kozmikus,földi és emberi folyamatok egyesülnek egyazon törvényrend uralma alatt,s teszik az embert mikrokozmosszá -a régiek tudták ezt,mert például az indusok az élet hosszát a lélegzetvéttel mérték -a karma minden embernek kiszabja lélegzetvételei számát,s a számmal együtt élete is lejár,nem az érverések száma szabja meg,mert végösszegük a szív erejétõl,az egyéni konstrukciótól függ,a tüdõ mûködése egyenletesebb,függetlenebb (ezek miatt felállították az érverés és a légzés periódusainak törzsszámait:szexagezimális rend-decimális rend............
-mi is a "szent"4-es szám? -a babiloniak az ekliptikát(vagyis a világteret)360 részre,fokra osztották,s miután a Nap ezt 25920 év alatt járja körül,egy fokra 72 év esik -s minthogy az eget az istenek birtokolták,minden fõistenre esett egy megilletõ rész,ahol uralkodott,s amely a fokok száma szerint megadodó idõn át az egész mindenségben is vezetõ helyre került -a fõ istentriád Anu,Enlil és Ea volt -hozzájuk csatlakozott Szin és Samas(a holdisten és a napisten)duádja -a reájuk esõ számokat(tér+idõmértéket)istenszámoknak nevezzük,s a következõ arány szerint osztották meg: Anu 60x72=4320 Enlil 50x72=3600=10800 év=3 C világnap Ea 40x72=2880 Szin 30x72=2160 Samas 20x72=1440=3600 év=1 C világnap ---------------------------------------------- Össz.: 200x72=14400=14400 év=4 C világnap
-4 a népközi mítoszok és a számstatisztika egyik fõ tényezõje lett:4 õselem,4 világkor,4 világtáj,4 szökõidõ,4 évszak,4 ország(ásvány,növény,állat,ember),4 életkor,4 emberfajta(fehér,sárga,fekete,vörös),4 alapszín....stb
úgy igaz,mint minden találgatás,semmi sem igaz 100%-ban,vagy minden megcáfolható valamivel,mindenre lehet ellenérvünk...stb...stb...Várkonyi Nándor a kedvencem...amúgy a világ legnagyobb tudósai beszélnek a legegyszerûbben,úgy,hogy azt még a tizenéves gyermek is megértse,utálják az idegen szavakat+mellesleg minden a legegyszerûbb dologtól indul ki,BREMBO tudom,hogy mit jelent(mellesleg ez is)...jó iljen dolgokról beszélgetni,diskurálni,de szerintem tanuljunk a világ tudósaitól...s maradjunk az egyszerû szavakat használó társalgásnál...és szeretem a topic hozzászólásait olvasni,szeretem a gondolataitokat...
Nem tudom ki ez, de jókat mond http://tudastar.googlepages.com/kisfaludygy
Kicsit OFF, de a következõ már ONabb lesz. Lehetséges Én-ek. Seth beszélt a "lehetséges ÉN"-rõl és arról, hogy egy ("itteni") emberrel meg is próbált kapcsolatba lépni egy "ilyen". Seth szerint, ami megtörténhet, az meg is történik. Az EGO szeretné tudni a (más) döntése következményeit, ezért meg is éli azt. Legfeljebb egy másik dimenzióban. És ez a lehetõség kapcsolatba is tudna lépni az "eredeti" ÉN-nel.
Ez számomra azért érdekes, mert újraértelmezhetõvé teszi a "szabad akarat" fogalmát. Ha tényleg szabad lennék, akkor nem csak itt, vagy ott szeretnék lenni, hanem mindenhol. És így (ezek szerint) lehetõségem is nyílik rá. Még akkor is, ha van idõ és ott is ugyanúgy tellik. Hát még akkor, ha tényleg nincs idõ és minden egyszerre történik, folyamatosan lehet változtatni a "múltat", jelent, és "jõvõt". Kicsit még homályos az egész, de úgy érzem kezdem érteni. Azért ha valakinek még van ötlete/értelmezése, az nyugodtan jöhet.
engem érdekel,megpróbálom majd értelmezni,ha nem gond:-)...mert,ha én is egy kis mikrokozmosz vagyok,s ezáltal az idõ is,akko csak nem lehet megfékezni,leállítani az idõt:-)
Amirõl késõbb beszél, az már tényleg szinte hihetetlen. És tényleg az "idõ" témája. Az egyik szeánszon a mediumban, (akivel "régen" azonos entitások voltak), nem maga Seth jelenik meg hanem Seth "jõvendõbeli", teljesebb(/fejletteb) "ÉN"je. Ezt mondja: "Már önmagában az a tény is rendkívûli, hogy egyáltalán kapcsolatba kerülhettek velem. Ha viszont nem tudtatok volna velem kapcsolatba lépni, nem lehetnék az, aki vagyok." Ezek szerint, nemcsakhogy "visszament" a "múltba", de ezáltal formálta a "jelen"-ét.
Amikor ezt olvastam, megint összezavarodtam. Eddig azt hittem nagyjából értem... Azt eddig is tudtam, hogy a világegyetem HATALMAS, na de ennyire??
Nem mehetsz olyan helyre, ami már nincs. A múlt ilyen.
Igaz, sõt...
Én azt mondom hogy következtetni sem tudsz a jövõre, pontosan, mert a múltból akarod a következtetéseidet levonni.
Tehát, a tudományos modellek egy már nem létezõ világból következtet egy még nem létezõre.
Abszurd.
Ez hibás törvényeket hoznak létre, amelyek sokakat megtévesztenek.
nocsak én is ezt mondom, ezek szerint ebben egyetértünk?
vagyis régen ebben HITtem de mi van akkor, ha tényleg nincs idõ és minden egyszerre történik? he? ez megdönthetné az egész HITemet és a tiedet is
(pontosítanék is azért: egy használt érzékszervek/mérõmûszerek által megtapasztalt világból következtetnek modellre ez még jobban lerontja az eredmény hitelességét (mármint az érzékszervek korlátossága), bár jobb módszert egyelõre én sem tudnék mondani)
Ha minden egyszerre történne, akkor nem tudnák az audimman átmenni a keresztezõdésen, mert egyszerre lenne a lámpa piros sárga meg zöld, és még az egész város forgalma is épp ott menne át. Közben nem tudnám meginni a reggeli kávémat, mert este éppen fogatmmosnék.
Az óra szerintem nem az a klasszikus mérõmûszer mint aminek látszik...például egy mérleg az.
A jelenleg létezõ mérõmúszerek (egy része, némelyik tudósok körében) pedig azt a célt szolgálja, hogy ezt az általunk ismeretlen világot kutassa, és létezésének bizonyságáról tanúbizonyságot szerezzen.
Ebbõl kifolyólag szerintem a mûszereket csak korlátozottan vonjuk be a témába. Amire hivatottak, azt tudjuk velük mérni, és nem száramzik hibánk abból adódóan, hogy nem terjesztettük ki õket x. dimenzióra. Hadd mondjak példát: 1 méter, az az x. dimenzióban is 1 méter marad számunkra. A szívdobogásod, EKG-d ugyanaz marad. Egy oldat pH értéke is ugyanaz marad. Ami számunkra fontos, azt tudjuk mérni, és ha hibás is valamilyen szinten ha kiterjesztett dimenziók szemszögébõl nézzük, nem számít.
Fogalmi zavaraid vannak. Nem arra kell az idõ, hogy megmagyarázd azt, hogy fürödhetnek akkor, amikor te éppen a gép elõtt ülsz. Az idõ az egymásután bekövetkezõ események értelmezéséhez kell. Ez az ábráimon az Y tengely. Ha valami mozog, felrajzolod, hogy ekkor itt volt, késõbb meg arrébb. Ha nincs sebessége, kapsz egy függõleges vonalat, ha van akkor egy ferdét.
aham... akkor igen jó kamerád van... ne add el semmi pénzért vagy te is tévedsz/hazudsz
itt van ez a kép
ezen nem látszik minden, ami a valóságban van nem látjuk, hogy mi mozog a képen nem látjuk mi van a híd mögött, nem látjuk, hogy emberek irányítják az autókat és nem látjuk, milyen alkatrészekbõl tevõdnek össze ezek mind azt sem, hogy miért állnak a hídon
ezekre mind-mind, csak elméleteket tudunk kitalálni, amik egy része igazolható (gravitáció) egy része nem (evolúció)
a tudományos mérõmûszereknek és a hagyományos érzékszerveknek ugyanilyen korlátaik lehetnek/vannak
Ez igen okos amit mondtál, tetszik :D
Úgy tekinteni egy fényképezõgépre mint egy mérõmûszerre meglepõ felvetés, de nem hülyeség, ha az elvet nézzük...
Végülis tökéletesen példázza a vitának a lényegét amirõl most itt beszélgetünk, de.
Szóval, ha feltételezzük, hogy léteznek más dimenziók (márpedig miért ne léteznének, hozzáállás kérdése), akkor valóban pontatlan képet adhat, sõt még a saját valódi világában is (ha nagyon bele akarunk kötni) pontatlan képet ad :) (ahogy mondod: nem lát be a híd mögé, stb...)
De amíg nem bizonyosdik be a létezésük, vagy legalábbis a JELENTÕSÉGÜK ezeknek a dimenzióknak, ami megváltoztathatná az életünket, addig szerintem kár ezen rágódni, hogy hogy amink van az rossz mert nincs kiterjesztve az x. dimenzióra. Ahol élünk, abban ezek jól, és/vagy céljuknak megfelelõen mûködnek.
Ez a beszélgetés túlnövi eddigi ismert fizikai korlátainkat, és nem lehet úgy beszélgetni róla, mint például egy "mi lesz 50 év múlva" témáról... (habár lehet ezzel csak én vagyok így:)
Persze az idõt teljességében soha nem fogod látni. Ha például megfigyelek egy várost, lényegében csak a rám ható idõt tudom jellemezni. Az, hogy a "nagy" idõ mögött számtalan apró idõ húzódik, melyek önmagukban szintén azonos nagyságrendûek, számomra érdektelenek. Nem tudhatod, hogy egy gyönyörû tájkép mögött nem-e egy katasztrófa húzódik meg. Az idõ csak addig létezik amíg van a rá jellemzõ mérhetõ mennyiség. Kérdezték mi van a világegyetem határán túl. Semmi. S meg tudom tapasztalni? Nem soha, mert abban a pillanatban ha csak a leheleted is belép, létrejön az idõ.
Sziasztok. Visszaolvastam az utolsó két oldalt és nagyon tetszik a topic. Néhány gondolatra válaszolnék is.
Ok-okozatI: "Viszont mi az oka, hogy vonza? Semmi. Ok nélkül vonza." Ilyen nem lehetseges. Irtam mar mashol is hogy LOGIKAI KEPTELENSEG hogy valaminek ne legyen magyarazata, magyarazoja, okozoja. " "Pont, hogy logikailag lehetséges. A tárgyak éppen ezért passzívak, mert ok nélkül történik velük, ami történik. "
Összevissza kutyuljátok az "ok", "okozat", "elõzmény", "következmény", "feltétel" és az "értelem akarata" szavakat, vagy azok jelentését. A véleménykülönbségek nagyrésze a rossz értelmezésbõl adódott.
-Lineáris idõt feltételezve, a változást(okozatot) mindenesetben megelõzi egy változtató hatású tényezõ, tehát MINDENNEK VAN OKA. -De amennyiben a tárgy változatlan létezését okozatnak tekintjük, és nincs szükség a fentmaradásához változtató hatású tényezõre (csak a változatlanság beálltához) mondhatjuk azt ,hogy VAN AMINEK NINCS OKA. -De mondhatjuk azt is ,hogy ha a változatlan létezés az okozat a változtató hatású tényezõ pedig továbbra is ok , az oknélküliség feltétele a változatlan létezés fentmaradásának. Tehát az oknélküliség oka a változatlanságnak. Na és akkor most MINDENNEK VAN OKA MEG NEM IS?
Nevetséges játék a szavakkal. Egyszerû szófizmák. Valójában ennyi az egész: A változáshoz mindenesetben szükség van változtató hatású tényezõre. A váltotatlan létezés fentmaradásához pedig a befolyásoló tényezõk változatlan fentmaradása szükséges. MINDENNEK VAN MAGYARÁZATA, MINDENNEK VAN BEFOLYÁSOLÓ ELÕZMÉNYE, MINDENNEK VAN FELTÉTELE. Ez igaz. És bármelyik szót is akarom helyettesíteni az "ok"al , megtehetem, anélkül ,hogy bárki is félreértelmezné. MINDENNEK VAN OKA.
(" Van egy feszes kötél, amit ha elvágok nem tudom mi történik, mert nem érdekel, vagy ha érdekel is lusta vagyok utánnajárni.
Külsõ szemlélõ lát egy eseményt, mégpedig, hogy egy emberre ráesik egy 1tonna súlyú acél gerenda.
Ez a külsõ szemlélõ elkezdi vizsgálni az okát, mi történhetett.
A kötél elszakadásának a feltétele teljesült, de nem az volt az ok, hogy megöljön egy embert. ")
Itt a hsz író a feltételre nem tekint ok ként, míg az értelem akaratára igen. Tehát a feltétel ,hogy Kis Spancaranca jött és elnyiszálta a kötelet, de nem akarta ,hogy bárki is meghalljon. Elsõ látásra úgy tünhet ,hogy a befolyásoló térbeli változások és az értelem akarata nem egynemû okok. Tehát ,hogy ujra a nyelv játszik velünk,de ha tovább gondoljuk rájövünk ,hogy ez nem így van, mivel az értelem akarását is betudjuk illeszteni a lineáris idõ egyenesébe. pl: leakarok venni a polcról egy poharat (közvetett ok), az agyamban elindul az üzenet, idegrendszeri folyamatok mennek végbe (ok), megemelem a karom (ok) , tapadási erõ segítségvel leveszem poharat(okozat). Persze ,hogy mi mihez képest ok, és okozat, relatív.
No de eddig lineáris idõben gondolkoztunk.
Idõ: Véleményem szerint a tér folyamatosan áll, változatlan, az idõ pedig a tér aspektusai. Mi pedig a térnek csak bizonyos aspektusait vagyunk képesek érzékelni, mégpedig lineáris módon. És ezen kívül létezik még egy idõ. A tudósok úgy tudom Nagy idõnek hívják. De ,hogy szemléltessem:
Ki látta a Harry Potter talán 3. részét? Harry és Hermióne visszamentek a multba és megváltoztatták azt. Innentõl kezdve már nem léteztek a térnek azon idõbeli aspektusai melyek harry rokonának halálához vezethettek volna. No de egy bizonyos ideig mégis léteztek ezek az aspektusok. És egy bizonyos idõ után módosultak. Noh és hova tünt az az idõ melyet Harryék a multban töltöttek? Hát bizony a Nagy idõ az ami mutatja a lineáris idõn bekövetkezõ változásokat.
Ez egy tudományos elmélet. Én ennek tartom fent a lehetõségét.
Ok-okozatII: Viszont ha minden idõ aspektushoz tartozó térbeli állapot egyszerre létezik, akkor megvan a lehetõsége ,hogy a jelen befolyásolhassa a multat. És megis teszi. Gondolom sokaknak nem mondok ujjat ha azt mondom ,hogy az anyagi világon kívül más tényezõk is befolyásolják a világot. Sõt... és ezek az energiák. Ezért rendelkezik a tudat óriási teremtõképességgel (lásd:agykontroll, tudatos álmodás közbeni teremtés stb...) A jelenben keletkezõ energiák befolyásolják a multat a jelent és a jövõt. (persze nem folyamatába mert mint tudjuk a tér ÁLL, az össze aspektusával együtt). Ha agykontrollal meditáció közben programozod ,hogy a fõnököd nem rug ki, hiába akar oly nagyon, nem fog kirugni! És miért? Mert lehet ,hogy kap egy 2 hónapja íródott levelet másnap a lányától, ami az emberi kedvességre ösztönzi. Az energiákat nem korlátozza idõ és tér. Ezek megtapasztalható tények!
determináltság Gondolom a fentiekbõl már kitaláltátok ,hogy nem hiszek a szabad akaratba. A tudat általi teremtés ténye kizárja a szabadakarat meglétét. Gondoljunk csak bele. A gondolataink folyamatosan alakítják a külvilágot és óriási mértékbe méghozzá. (ezt pedig azért kelett megemlíteni, mert egy aprócska dolog is hatalmas következmény lavinákat indít el , ami folyamatosan terjed, közbe egyre közvetettebb lesz, és szerteágazóbb. ) Minden összefügg mindennel, és ahoz ,hogy az összes ember összes gondolata realizálódhasson irányítottság szükséges, vagy az energiák kölcsönhatásából származó befolyásoltság. A szabad akarat nem fér bele.
(off: én egyébként abban hiszek ,hogy mi itt a földön azért vagyunk ,hogy megtapasztalhassuk ellenpólusainkat az önmegismerés céljából. Ahoz pedig nem kell szabad akarat. <---ez egyébként homlok egyenest ellentéte a keresztény vallás által valott nézeteknek. )
Ti még sosem éreztétek ,hogy bizonyos cselekvéseteket a multba mint ha nem is ti tettétek volna? Vagy nem merült fel bennetek az a gondolat, hogy bizonyos helyzetekbe akár 5 féle képpen is viselkedhetettek volna? Öntudatosság ide vagy ida, minden helyzetben elképzelhetõ több alternatíva is lereagálás szempontjából. És ,hogy mi befolyásolja ,hogy melyik teljesüljön? ...
Az is létezik amit nem érzékelünk? (khm...vajonXD) "ezért mondom, hogy csak az létezik, amit érzékelsz vagyis te teremted a valóságodat"
Hát elég nagy lélegzetû filót elõadtál, ami megemésztése is idõbe tellik. Azonkívül még sok igazságod is lehet. DE! Nekem ott vált kétségessé az egész: " Ha agykontrollal meditáció közben programozod ,hogy a fõnököd nem rug ki, hiába akar oly nagyon, nem fog kirugni!"
De, ha ezt úgy értelmezed netán, hogy a fõnököd ki akart rúgni, s valamely oknál fogva Te dicséretben részesülsz, akkor a kirugásnak már csak a gondolata is múlt.
Jaj lehagytam vmit. A energia idõ-tértõl való függetlenségének részletezése azért került az ok-okozatII. cím alá ,mert ebben a tekintetben értelmüket vesztik az ok-okozati összefüggések. Gondoljunk csak bele. A jelenbeli érzéseink irányba állítanak energiákat, és befolyásolják a mult bizonyos részeit is, viszont egyben a mult eme bizonyos részei is okozzák a (lineáris idõ szerint) a jelenbeli érzéseket. Akkor most mi az ok és mi az okozat? Semmi. Kölcsönhatás létezik csak. A gondolataink , érzéseink és a külvilág kölcsönhatása.
Nagyon jó megközelítés:
A számítógépet egy magasabb rendû intelligencia tette képessé arra hogy számoljon. Számítást tudjon végezni a programozó által írt program végrehajtásával.
Na fasa!!! Még egy vallási topic. Mikike Te nagyon ravasz vagy. Topic címe: Mi az idõ? Alcíme: Tényleg nem létezik? Nagyon furfangos csávó vagy!!!!
BREMBO: "A számítógépet egy magasabb rendû intelligencia tette képessé arra hogy számoljon. Számítást tudjon végezni a programozó által írt program végrehajtásával." Na most akkor van Isten, vagy sem. Ez itt a kérdés. De mivel van számítógép, tehát van Isten is. XDDDDDD
XD
..vagy a szél fújni, az esõ esni, a só meg a víz kristállyá alakulni.
"Elgondolkodtam, és rájöttem, hogy a gravitávió baromság. Valójában Isten keze az, ami a Földre húzza a dolgokat. Hiába is próbáljátok bizonygatni az ellenkezõjét. A dolgok egyszerûen nem eshetnek MAGUKTÓL a Föld fele. Nyilvánvaló, hogy itt valamilyen intelligenciának kell közremûködnie. De most komolyan! Ha tényleg úgy volna, ahogy a gravitacionsták (gravósok) mondják, akkor minden tárgynak össze-vissza kellene esnie mindenféle cél nélkül! De minden test a Föld középpontja felé esik, látszik, hogy egy inteligens tervezõ tervezi a testek mozgását. Máskülönben hogyan esne minden ugyanarra?
A madarak hogyan képesek repülni? Hiszen a gravitáció azt mondja, hogy minden leesik! Akkor a madarak miért nem? Erre minden tisztességes gravósnak tudnia kellene válaszolni. De nem tudnak, mert a gravitáció dogmákon alapul."
igen, "régen" én is a determinációban hittem semmiféle szabad akarat nincs, minden tettünk "elõre" megjósolható, mert külsõ és belsõ erõk eredõje (ezzel mindent meg lehet magyarázni, egyedül a kreativítás, ami kissé összezavarhatja a képet vagy az OK nélküli szeretet)
csakhogy... ezekhez a folyamatokhoz idõ kell ha nincs idõ... akkor mégis teljesen szabadok vagyunk
(egyébként az is milyen érdekes, hogy amit egy ÁLLÓ tárgynak látunk (anyagból), az valójában gyorsan mozgó, meghatározhatatlan "atomok" összessége mi a fenéért sem maradnak, azok is nyugton?)
figyejük meg az anyagot itt van mindjárt a telefonom 98%-a tér 2%... nem tudjuk hogy micsoda és az egész állandó mozgásban van, anélkül, hogy láthatóan külsõ energiát kapna
mégis úgy érzékelem, hogy ez egy szilárd, áthatolhatatlan, mozdulatlan tárgy
Az idõ gyerekek egy akármilyen paramétere a fizika törvényeinek :) Nem minden folyamat idõben, idõtõl függõen megy végbe :) Például aszem már említettem a fényelektromos effektust :) Ott a fény AZONNAL 0(zero) secundum alatt lépteti ki az elektronokat. Azonkívül az idõ lehet reverzibilis, mint a részecske anti-részecske annihillációkor(megsemmisüléskor). Egy elektron a pozitronnal való találkozáskor az idõben visszamegy, csinál valamit(amit mi nem tudunk mit) és fotonok keletkeznek a folyamat eredményeként. A relativitast nem is kel emlitsem, mindenki tudja. Ezzel megint azt szeretném én neketek kihangsúlyozni, hogy szerintem a természetben a folyamatok nem az idõ abszolut függvényei, az idõ is csak egy paraméter, van ahol nem játszik közbe, és nekem az a véleményem hogy más folyamatok(az idõtõl függetlenek) végtelen sebességgel játszódnak le. Mint ahogy mikike is jol tudja a #293-ban hogy semmi sem áll, mert az atomok részei is állandóan mozognak, igy a puma #282-es fejtésébõl ki lehet hagyni azt az eshetõséget hogy van ami csak úgy áll(de különben igaza lenne) csak renault clio kavar be azzal hogy van aminek nincs oka(okozoja) akkor igen lenne az a verzió hogy van álló oktalan, de ilyenre egyetlen példa sincs, bármit csak nézünk is,az is csak úgy lehet hogy a fény eljön a szemünkig. Az is hozzátartozna a "logikai keptelenseg" -hez hogy az ok-okozat lancnak valahol is szakadasa legyen.
Azért, mert különbözõ mennyiségû energiák vannak egy testben, még ha nem is látod õket. Például: Az atommagban a protonok folyton nyomnák szét egymást, amit a neutronok mennyisége csökkent. A protonok és elektronok rendelkeznek töltéssel, ez is egy fajta kölcsönhatás, ez is energiával jár. Egy elektron nem maradhat egy helyben, mert túl sok helyrõl kap 'lökést'. A gravitáció ugyanúgy hat az atomokra és még az annál kissebb részecskékre is. Energiát kaphatnak úgy a részecskék, ha az abszolút nulla foktól (0 kelvin) különbözõ hõmérséklettel érintkeznek. Egy részecske természetes tulajdonsága hogy minnél magasabb hõmérsékletû, annál gyorsabban végez mozgást. Enerigát kaphatnak úgy a részecskék, ha meglökik õket (más részecskék).
Szóval számos módon folyhat az energia egy testben, ami nem látszódik rajta. A részecskék nem tudnak energiát tárolni, ezért abban a pillanatban, amint energiához jutnak, valamilyen úton módon azt leadják.
Például elkezdenek gyorsan mozogni (gyakorlati példa: meggyújtod a gáztûzhelyet, és hõenergiát adsz át egy testnek [lábos levessel], ami ettõl felmelegszik).
nem de szerintem te sem érted a felét sem a meghatározásodnak legalábbis nem tudnád pontosan definiálni azokat a fogalmakat, amiket használtál és a miértekre sem tudnál válaszolni
de nem is azt akartam, hogy megmagyarázd, hanem, hogy felfogd, mennyire csalóka az érzékelés
egy halom (tulajdonképpen) semmibõl álló, vagyis inkább gyorsan mozgó dolgot, egy álló, kemény valaminek érzékelsz
Najó, akkor mondom olyan példával is, amit nem csak ISKOLÁBAN tanulhatsz meg ha véletlenül odafigyelnél kémiaórán, és nem a padban olvasnád a mórickát.
Tudod mi az az atom ugye? (segítség) Itt láthatod hogy ennek a mérete 10-100pm között van (pikométer, ez már középiskolai tananyag, vigyázat). Tanultad, hogy ezek kis mozgást végeznek. Mit jelent ez? Annyit hogy ha az atom, méretének 100%-át elmozogja, és vegyünk egy nagy atomot (ami ugye atommag + elektronhéjak) az 100 pikométer, és annak a 100%-a 200 pikométer. Ha az egész atom elmozdul, netán egy egész molekula elmozdul, pl, egy Xe atom, ami fellelhetõ a levegõben (függvénytáblázat, wikipédia ami tetszik), nem feltétlenül veszed észre. Vegyünk (naggyából) bármilyen szilárd anyagot. Az emberi szem számára is igen nehezen vehetõ észre, ha például 0,1 mm-t mozdul el valami. Még nehezebb ha 0,01 mm-t, pedig még csak tíz a mínusz ÖTÖDIKEN. Gondolj bele mekkora méretû ha egy egész ATOM mozdul el ennyit(pl 100pikométer). Pedig csak feltételeztem egy irreális számot, ami az egész atom méretéhez képest 100%... Ha ez sem elég, gondold végig hogy ez csak egy ATOM, ami ugye áll egy atommagból(1 FEMTOméter) , és elektronhéjakból. Nézd meg a méreteit, és a tömegeit az atom részeinek. Egy elektron tömege és mérete az atommagéhoz képest elhanyagolható, még akkor is, ha egy 92-es rendszámú Urán atomról beszélünk, ahol azért már 92db elektron van.
Igen igen, most jöhetnétek azzal hogy hát egy mol atom, az 6x10 a huszonharmadikon. Oké, legyen. Látsz egy kupac finoman sugárzó uránt. Ebben mozognak a részecskék, vadul. Mégsem akar elmászni. Az atommag (amiben megegyezünk remélem hogy az egész atomból CSAK az 'látható') rezgõmozgást végez. A rezgõmozgást remélem nem kell definiálnom neked: egyszer itt, egyszer ott. A másodperc törtrésze alatt, a méter törtrészét elmozdulja, és már megint a másodperc törtrésze alatt már máshova megy, és ez így megy tovább. Ilyen körülmények között ne csodálkozz hogy nem látod.
Ja, és csak annyit, hogyha tudnád mi az a kémia (mert ott ugye ezeket elmagyarázzák, csak a következtetéseket nem vonják le neked, mindezt elsõ órán, mert enélkül nem-nagyon érthetõ minden tökéletesen) akkor nem írnál ilyet hogy: "de szerintem te sem érted a felét sem a meghatározásodnak" Mert attól még hogy te nem érted, nem jelenti azt hogy más sem érti ;) Érted?
de úgy látom te se érted, én mit akartam mondani és nem is nagyon érdekel
én viszont hajlandó lennék megérteni, amit mondasz, de akkor válaszolj nekem néhány kérdésre: valójában mi az atom? mibõl van? miért mozog állandóan? mik azok a bigyók körülõtte? és miért mászkálnak el tõle? néha meg miért nem? hogyhogy nem mozdulnak el egyszerre egy irányba? hogyhogy néha mégis? ...
Erre mondom hogy nem mindennek van oka, csak annak amit az ember tesz. Feltételek lehetnek de az nem azonos az okkal.
azt állítod, hogy minden amit ember tesz, annak oka van másnak nem biztos holott, mivel az összes embert nem ismered, csak magadat, tehát lehet, csak annak van oka, amit te teszel
viszont én fordítva gondolkodom abból következtetek, amit ismerek és azt analóg módon használom az ismeretlenre is vagyis, ha az én tetteimnek oka van, minden ember tettének oka van ha valami elõször tervezéssel jön létre, minden tervezéssel jön létre OK és OKozat ebben sziklaszirádan hittem és még most is így van (egyedül a kreativítást és mondjuk az OK nélküli szeretetet nem tudom besorolni)
Olyan emberrel vitatkozzak a költészetrõl aki nem tud olvasni? Körülbelül most úgy látom ez a helyzet.
Najó kezdjük:
Atom: kémiai úton tovább nem bontható RÉSZECSKE.
Részecske: gyújtõfogalom, ebbe beletartoznak például: atom, molekula, proton, elektron, neutron, az ennél kissebbbek is. Rész+kicsinyítõ képzõ, láthatod. Ez a szó azt hivatott kifejezni hogy valami nagyon pici, de azért kellett létrehozni, mert kell egy gyüjtõfogalom. Körülbelül azért amiért megalkották az emlõsök, ízeltlábúak és egyebek kedvéért az "állatok" gyûjtõfogalmat.
Az atom kémiai úton tovább nem bontható, de fizikai úton igen. Különbözõ kísérletekkel bizonyítható, hogy elemi részecskékbõl áll. Az atom kívülrõl elektromosan semleges részecske. Ezt jelenti hogy a benne lévõ POZITÍV és NEGATÍV töltést hordozó részecskék (protonok és elektronok) SZÁMA MEGEGYEZIK.
Ha nem veszed a fáratságot, hogy a linkre rákattints, akkor elmondom: Az atom áll atommagból, és elektronhéj(ak)ból (elektronfelhõbõl, stb... ez kémiatanár függõ, ki-hogy hívja).
Kezdem az elektonhéj boncolgatásával.
Az elektronok azok a kis bizbaszok, amiket ilyen ábrácskákon látsz az atommagok körül keringeni. Ezek többek között azért felelõsek, hogy meghatározzák MINDEN ELEM kémiai reakcióit. Az elektronhéj az a térrész, ahol az elektronok az atommag körül 90%-os valószínûséggel elõfordulnak. Létezik többféle elektronhéj. Ezek azért léteznek, hogy az elektronok el tudjanak férni egymás mellett. Egy elemnek annyi elektronhéja van, ahányadik PERIÓDUSBAN szerepel a PERIÓDUSOS RENDSZERBEN. Az elektron EGYSÉGNYI NEGATÍV töltéssel rendelkezik. Ebbõl legyen ennyi elég.
Most jöjjön az atommag. Az atommag az a gumó, ami körül a rajzokon, ábrákon keringenek azok a kis szmötyik. Ez áll protonokból és neutronokból. A Protonok POZITÍV TÖLTÉSÛ részecskék. Mivel az atom egy semleges részecske(dolog), ezért a protonszámnak, és az elektronszámnak MEG KELL EGYEZNIE hogy normális, periódusos rendszerben szereplõ elemrõl beszélhessünk. A protonok száma határozza meg az ANYAG MINÕSÉGÉT. (például: A vas protonszáma 26, a réz protonszáma 29) mondok még élesebb példát fizikai tulajdonságra. Arany protonszáma 79, a higanyé 80... egy protonszám eltérés van köztük... remélem nem kell bemutatnom õket, egy nemesfém, és egy folyékony fém, más halmazállapot szobahõmérsékleten, más szín, stb...) Mondtam a protonok Pozitív töltésûek. Ha csak azok lennének az atommagban, akkor szétszálna, és nem tudna megmaradni egyben. Éppen ezért vannak az atommagban NEUTRONOK, amik teljsen semleges molekulák, csak azért vannak, hogy növeljék a protonok között a távolságot, vagyishogy ne essen szét az atommag, hogy stabilizálja az atommagot. Errõl ennyit.
"A miért mozog állandóan?" címü kérdésedet #300-hozzászólásomban taglaltam. Nem írom le mégegyszer, mert így is elég hosszú lett ez a hozzászólásom is.
"A bigyók amik körülötte vannak" NEM mászkálnak el. Ezek az elektronok, és az atommag körül keringenek.
Arra a kérdésedre meg hogy: "hogyhogy nem mozdulnak el egyszerre egy irányba? hogyhogy néha mégis?" ezt a gyakorlati példát mutatom. Nézel fölülrõl egy általánosan forgalmas, nagy teret (például Blaha Lujza tér Budapesten). Látsz sok embert, nagyon sok helyrõl, de MÉGTÖBB irányba mennek. Egyáltalán nem mozdulnak ugyanarra. Ugyanez jellemzõ minden elemi részecskére.
Najó, most mégegyszer olvasd végig megint ezt a hozzászólást, és csak utána kérdezz.
Mindenre van magyarázat. Ez következménye az ok-okozat láncolatnak. A te kérdéseidre is tudjuk a választ mikike :) Még mélyebben is mint ahogy benned felmerül a kérdés :) Te azt kérdezed miért mozognak úgy az elektronok, mibõl vannak az elektronok(és más részecskék). Nos az elektronok, és mint más részecskék a mikrovilágban kaotikusan viselkednek. Nem lehet tetszõleges pontossággal meghatározni a helyzetüket, statisztikus véletlenszerûség jellemzi õket. Csak valószínûséget lehet mondani hogy egy térrészben mekkora valószínûséggel fordul elõ egy részecske. Mai napig is a fizikusok nagy része úgy tartja hogy ez a káosz nemmegfejthetõ, de szerintem akik kicsit jobban benne vannak a részecskefizikában és túl tudnak látni a mikrovilág alaptörvényein talán belátják hogy még rengeteg mindenre kell magyarázatot lelni. Ami biztos az ok-okozat láncolat, és hogy esélytelen hogy valahol szakadása legyen. Ezért világos hogy annak ellenére hogy ma a részecskéket egy kaotikus statisztikus leírással tudjuk csak lírni az attól még más törvények oka miatt veszi fel azokat az állapotokat.(tehát determinisztikus csak mi nem tudjuk meghatározni)
És egy rövid összegzés a jelenlegi részecskefelépítési tudásunkat vagy hogy mondjam Részecske -> Kvarkok -> glüonok (-> hurokok)
Nagyon frankó, tömör leírása a lényegnek. Gratula!
Azt azért hozzá kell tenni, hogy nem minden atom stabil, hiszen az elektronok lehetnek instabilak is az atommaghoz viszonyítva, s valamely külsõ behatás révén létrejön az áramlásuk.
Tudom, régen azt hitték hogy az atom oszthatatlan, aztán kiderült hogy mégsem. Ma már tudják, hogy NEM az elemi részecskék a legkissebb részecskék (proton, elektron, neutron), de ezeket nem akartam belekeverni, mivel ezek már kissé atomfizika-szagúak, és ezt már nem látom át annyira mint azt a részét, amivel a kémia foglalkozik.