asszem nálunk is gond lesz... már nem tudják elviselni egymást a szülõk.. fatert sztem fûzi vmi csaj is amúgy (de nincs közöttük semmi sztem, munkahelyrõl ismeri), ilyet tol anyámnak hogy "jó lenne egy új család csak megint 20év mire odaérnek"... meg fütyörészik, stb...
meg téleg már civakodás is volt kicsit ,burkolt megjegyzések stb...
most már nagyon rossz a hangulat a családban... mindenki csak kussol, vagy nem ért semmit
hát köszönöm basszátok meg. ezért csinálhattak 3 gyereket...én + ikertesóm most megyünk továbbtanulni, albérletet kell fizetniük majd!.. és vanmég egy 13éves lánytesóm, õt sajnálnám a legjobban. ez a 2 idióta már nem érdekel, ahogy öregszenek úgy hülyülnek komolyan... meg az hogy olyan konok mind a kettõ...muter kicsit adna magára, fater kívánná vagy mittom én hogy mi a bajuk.. csak anyám is már olyat mond hogy "hagyja elengedni" a pénz nem hiszem hogy ok, igaz anyámnak most lett 1 év után újra munkája! de pont ezaz...
elmúlt a szerelem? tartok kicsit a jövõtõl...megyek egyetemre tesómmal, Dorina meg ittmarad ezekkel, majd megszakad a szívem ha belegondolok
no sex, az tényleg probléma, talán próbáld megbeszélni vele, ha nem megy, akkor fájdalom, megszokás, ide - oda, inkább repüljön, mint tönkretetted a középkorod!
13 vok[aztán nem röhögni]Borzalmas a családi élet...Apám megcsalta anyám+pia napi 2-3 balhé tányér telefon repül stb stb.Apám 2év után anyám miatt+kimerültség miatt idegösszeroppanást kapott többit nem tudom leírniEsetleg privben késõbb
igen, hát ez valoban nem jo. a sex azért eléggé fontos a kapcsolatban na és igen a pénz, pénz...nemtudom miért nem becsül meg...
nekem nem váltak el a szüleim, 34 évesen házasok, én csak 7 éve vagyok, de erõsen foglalkoztat a gondolat. Nem iszom, dolgzom normálisan, nem kurvázok, nem bulizok, nevelgetme a gyerekem, de az aszzony hülyeségeit unom.
senkinek sincs már története? ellaposodott a topic...
Nekem szerencsére nem váltak el, viszont nagyon közel voltak a szüleim hozzá. Talán 8 éves lehettem. Apa természetesen ivott, (12 éven keresztül, még meg se születtem, mikor elkezdõdött az egész. MIndennaposak voltak a veszekedések, már amennyire még emlékszek. Arra pl emlékszem, mikor apum jött haza, és az ajtó másik oldalán próbálta kinyitni az ajtót (ahol nem a kilincs van, hanem a zanyérok, meg ilyenek) és kidöntötte az egész ajtót, meg félig egy közfalat. Anyukám mondta, hogy ha nem hagyja abba édesapám az ivást, elválnak. Szerencsére abbahagyta, mint ahogy a dohányzást is (saját akaratából, mindjárt 1 éve), és most jól elvagyunk:)
még annyit, hogy én is megfogadtam hogy nem leszek olyan mint a nevelõm s mint az apám. normális életet szeretnék a gyerekemnek!
egyetértek veled! én is akartam írni hogy az alkohol az ok a legtöbbször s minden abbol fakad. pl nem hallottam hogy cigi miatt váltak volna el szülõk...hát nem tudom én sem mi volt elõbb a probléma vagy az alkohol...nem fogom sosem megérteni.én is leginkább a páromra illetve anyukámra s a nõvéremre támaszkodom. õk tudnak segíteni ha ugy van. barátnõm segít a legtöbbet szerintem (megnyugtat, meghallgat és ez sokat segít) de õt sem akarom ezzel terhelni mindig hisz nem akarom hogy ez neki is probléma legyen. elvégre nem "háríthatom" rá minden problémám. én látom aránylag sürün az édesapám...
Nállunk is ez van, fatterral már majdnem 4 talán 5 éve nem dumáltam.. Jah, nem is, tavaj õsszel építkezés közepén 1 szer csak megjelent a házban...Hiretelen meg se ismertem .. De nállunk mutter jómunkájának (magán fogorvos+ másik rendelõbe alkalmazottak)köszönhetõen meg volt minden..De látszik is rajta, hogy mostanra elfáradt már kicsit...De nyáron voltunk 1 hétre horvátba és most jól van..
hozzászólok ehhez a szomorú témához, mert Én is érintett vagyok benne..sajnos.
Szüleim 11 éves koromban váltak el, apám alkoholizmusa miatt. Most 28 vagyok, tehát elég régen történt már. Én nagyon nagy hátrányát élem meg ennek a dolognak. Nem akarok mindent fater nyakába varrni, mert ki tudja, hogy miért kezdett inni annak idején, azon kívül, hogy kõmûves a szakmája és amint az köztudott, ott elég nagy számmal vannak hozzá hasonlók, tisztelet a kivételnek.
Anyám mindent megtett, hogy ennek ellemére teljes életet tudjunk élni, de Apa nélkül felnõni nem egy leányálom. Természetesen az még rosszabb lett volna ha még tovább együttmaradnak, emlékeimben felvillanak elég durva jelenetek is, szerencsére a legtöbbet elfelejtettem. Jelenleg nem a szülõvárosomban élek, önállósodtam, anyámmal telefonon beszélek, néha hazamegyünk meglátogatni, apámmal viszont kb 4 éve egy szót sem beszéltem. Õ nem foglalkozott velem tizenéves koromban, most már messze is vagyok tõle, nem látom értelmét, hogy kapcsolatot tartsak vele. Most már minek? Minden gondom bajom a párommal és anyámmal oldok meg, másra nem számíthatok. Ugyanakkor a mindennapokban sokszor szembesülök vele, hogy milyen dolgokról, közös élményekrõl maradtunk le azért, mert Õ nem volt velem. Itt sorolhatnám a szülinapokat, de akár egy szög beverése is ilyen lehet (nem vicc). Nagyon remélem, hogy Én nem fogom követni a rossz példáját.
ui: a leírtakból azt látom, hogy az esetek 80%-ban az ital az elsõdleges válási ok. Ez azért szintén elgondolkoztató. Ok és okozat. De mi volt elõbb? a probléma vagy az ital? esetleg az ital volt a probléma vagy a probléma elõl menekült az italba? mind érdekes és eddig megválaszolatlan kérdések...
szivesen veszem ha leírod a dolgokat. én is láttam már dolgokat ilyen téren sajnos ha gondolod elmondom. a legrosszabb az hogy nem tujduk elõrevinni a válást pl pénzügyi okokbol. hiába egyek el heti 2-3szor 4 orába valami gyorsétterembe dolgozni nem fogom a 20-30ezer forinttal elõrébb vinni sokkal a dologokat. ha majd dolgozm vagy dolgozik az ember talán lesz arra pénz hogy félretegyünk...talán...
-nem nagyon iszom, csak ha haveri tarsasag osszejon akkoris max 1-2 uveg jofajta sor (alkoholista edesapa jo tanitomester sajnos) -nem dohanyzom(jujj arra hisztis is vagyok ->apukam dohanyzott mig elt, anyum, hugom, mostoham is dohanyzik pfejjjj) -sosem probaltam meg fuvet sem -nem kavezom, nem gyorsitom az amugyis magas bládpressörömet :D azert koszonom :D
#34: koszonom es remelem apukadnak is megjon az esze... pont errol beszelgettunk noveremekkel amikor apum mar a "veget jarta*" hogy hiaba meseltel volna a borzalmas vegstadiumrol(meg korabban) tokmindegy a szenvedely erosebb, mint amig nincs bajod... *nagyon-nagyon undorito(fizikai, szellemi leepulesre gondolok) dolgok voltak mar az utolso 1 honapban... ha erdekel privatban leirom(nem akarom senki etvagyat elvenni itt a topikban), mondd el apudnak hatha "eszhezter"...
papíron még együtt vannak a szüleim, de fél éve költöztünk el. Szerencsére egyik sem piál, dohányzik mindkettõ dehát abból azért nincsenek gondok (én is dohányzom sajnos:() Közös megegyezéssel békében váltak el, úgyhogy üvöltözéseken kívül (az se volt mindennapos hálistennek) semmi nem volt. Karácsony most lesz az elsõ valszeg nekem is rohangálós lesz:D
Csak a szex.
Amúgy nekem is elváltak kb 2 éve, igaz akkor már 19 voltam. Szerencsére egyikükkel sincs semmi bajom (egyik sem piál, vagy ilyesmi). A muterral találkozom heti szinten többször, az öregemmel meg melózom :D
Mindkettõ talált magának új párt, elvannak mint a befõtt.. (amúgy 20 év után váltak :| ).. Nagyon gyilok se volt köztük.. Pl a fater verdája mai napig muter nevén van. :)
Egyedül a karácsony cinkes, akkor megyek össze vissza mint a mérgezett egér :)
nekem most tavasszal mentek szét....annyi probléma volt, hogy nem ment a távkapcsolat....mivel fater külföldön dolgozik, így 1 évben kicsit több mint 1 hónapot volt itthon (persze az évben elosztva nem egyszerre) így inkább ez lett....én megértem anyámat (mert õ kezdeményezte) de én eléggé megszívtam....'96-ban lakóteleprõl kertesházba költöztünk (akkor 7 évesen) úgyhogy 11 év alatt hozzászoktam hogy nagy területû mozgás terem van, de ezután anyámma muszáj volt megin panelbe jönni, ami jóval kisebb.....most meg Szegedre akar menni, de én meg nemtudom hogy menjek-e (18-t betöltöttem ugyebár)...
sajnálom édesapádat! én édesapám is ivott ezért volt a válás oka annak idején s õ is kezd tönremenni az ivásban de talán most abbahagyja...
"8éves koromban ment el az édesapám abbol nem fogtam fel sokat annyi hogy hiányzott sokszor."
enis detto 8 eves voltam amikor 86ban elvalt edesanyam meg edesapam... nekem sajnos nagyon rossz emlekeim vannak(keves jo) edesapamrol... verekedesek reszegen*(edesanyamat stb)... szoval jobb is volt... aztan 88ban ujrahazasodott anyukam(onnan van hugom[19] aki gyereke lehetne noveremnek[37] csak kis erdekesseg :D) de az sem "jott be" edesanyamnak... igaz mostohaapam nem el velunk mar nagyon regen... de "tulajdonkeppen" elvaltnak tekintheto a 2ik probalkozas is... most jo tudom kozel 30hoz igy hulye erv, de ertheto miert occckodok a hazassagtol enis...
*adalek, hogy edesapam meghalt nyar elejen... sajnos az ital vitte el, elitta az eszet szo szerint(erdekes malya ennek ellenere meg egesz jol birta)... inkabb mar sajnaltuk az utobbi idokben, mintsem haragudni ra... mindegy... :/
hát testvérek talán nem vagyunk de biztosan egy cipõben járunk. sokszor érzem én is ugy hogy szar az élet. nemtudom miként tundnék segíteni magamon illetve mindeki másnak gondolok itt pl nõvérem, anyukám...
Nekem tök ugyanilyen helyzetem van/volt. (lehet testvérek vagyunk?) Most válnak szüleim, 30 év után, de már kb 5 év házasság után jöttek ezek a problémák, nem tudom, minek huzták eddig. Apámat mind utáljuk, akik megsinlik ezt a válást, az én/öcsém/kisebbik öcsém (18/14/3). Najo a kicsi talán nem. De igy is szar az élet.
örülök a sok hozzászólásnak! nekem is válnak a szüleim többek között ezért is nyitottam a topicot. másodszor élem át a válást. 8éves koromban ment el az édesapám abbol nem fogtam fel sokat annyi hogy hiányzott sokszor. 10 éve van egy nevelõapám de elegünk lett. iszik mint az állat és nem jár be sokszor dolgozni meg hasonlok. multko pl elküldte egy rokonunkat akit hozzánk jött szó szerint!!! a k. anyjába és majdnem neki is ment! én álltam közéjük. szoval kész az egész...tegnap volt pl az elsõ tárgyalás és valszeg még évekig itt fogja enni a fene mert megegyezés híján elhuzodik. szarul viselem de nem csak én hanem mindenki...nemtudom mit lehet ilyenkor csinálni...
Nekem is elváltak, 1999 ben, akkor voltam 6 éves... Nekem igazából jó volt, mert fatert nem kedveltem..az oka az volt, hogy fatter a dühét rajtam vezette le..Volt hogy kaptam akkorát, hogy a sarokba kötöttem ki...A másik meg az, hogy eltartatta magát mutterral.
nekem már elváltak, mivel muterom mástól lett terhes 40 éves korára... de neki ez kellett, szóval most apámmal lakok, nekem jobb így...
Manapság sajnos az elváltakat jobban támogatják. Több családot ismerek, ahol a szülõk elváltak, az anya "gyermekét egyedül neveli", miközben egy háztartásban él az apával. Családi pótlék, gyermeksegély, különbözõ kedvezmények, stb. Elgondolkodtató...
Asszem itt magyarországon 3 házaságból kettõ válással végzõdik. Az én szûleim szerencsére nem váltak el.
sajnos nem ritka dolog a válás...de már soxor ezért sem házasodnak.. nekem is elváltak..én apámmal maradtam..mert vhogy úgy éreztem h nekem vele jobb lesz.. az is lett...
más más érzelmek alakulnak ki a szülõkrõl ha elmultál 18 (tudod h mi az oka a válásnak)..vagy ha csak 6éves vagy(és csak azt látod h az õseid ölik 1mást)..
de hogy legyen a válásra ellenpélda, ismerek olyan párt aki most ünnepelte az 50. házzassági évfordulójukat..
ismerek olyat h 7éve együtt vannak..van gyerekük..de nem házasodnak össze mert így több családipótlékot kap anyu..és az milyen jó..
éncsak egyszer akarok házasodni, egyszer akarom végigvinni a sok hercehurcát meg templom meg lakodalmas!!! zene szoval valamikor tutira kell menni akkor az a házasság legyen. jo kicsit komolytalan vagyok, persze vannak problémák amit nem lehet orvosolni, ilyenkor kell a jo ember ismeret.
mert ez a trendy... minden dilis amcsi filmben ezt nyomják, vagy úgy kezdõdik, vagy úgy van vége, hogy legalább 1 pár elvállik egymástól :S
nálunk anyám alkesz volt, meg minden nap mentek a veszekedések..válás után (9 éves voltam ekkor) nyugi lett végre, apámmal maradtam..szóval szerintem bizonyos esetekben jobb, ha válnak a szülõk, persze a gyerek mindenképp megsinyli, de lehet , hogy az eröltetett együttmaradást jobban megsinylené..
és nem is vagyok már az a 10 éves hogy; apu hol vaan??? szal jóformán ennyi... de ez kortól függ egyébként nagyon, máshogy viseli egy éretteb gyerek mint egy 10-11 éves esetleg kisebb
nekem elváltak.. amugy nagy megkönyebbülés. már nincs az a feszült légkör.. szal jobb így
sziasztok! manapság nem ritkaság hogy családok mennek szét. az ok sokfajta lehet bárki részérõl. nem könnyû megélni mindezt fõképp ha elhúzódik miközben már menesztenénk a "nemkívánt" személyt. errõl szeretnék beszélgetni. történetek, tapasztalatok, vélemények,...
Informatika és tudomány
)
