A félúton való találkozás szerintem is necces, ezért el is vetem.
ami engem izgat: hogy elindulsz egy rakétával egy kb. 1,5 éves útra, és bármi történik, neked annyi. Dehogy annyi! Van mááásik! :-)
Most azt találtam ki, hogy nem is egy, hanem egyszerre két járgány indul. Így mgvan a kellõ redundancia, és nem kell eltalálni a találkahelyet.
Tehát: 1. fellövünk egy teherszállítót a Marsra. Az leszáll, ott dekol. Rajta van a kaja, pia, csajok. 2. fellövünk egy 2. ûrhajót, amely földkörüli pályára áll. Ez egy teljes értékû lakható modul, minden fldi jóval. 3. Fellõjük a 3. hajót a legényekkel. Ez a másodikkal együtt, mondjuk attól egy hajításnyira, 1000 méterre, elindul a Mars felé. Ha útköben gond van, átszállsz a tartalék hajóba.
Ha megérkeztél a Marsra, van két lakómodulod, illetve 3 szoba-konyha összkomfort. Ez már lakópark :-).
És akkor az lenne a lényege, hogy nem kéne az emberekkel annyi üzemanyagot vinni? Nagyobb gyorsulással indulhatna, és még félúton pluszban nyomhatná neki a gázt?
Így értelme van, csak így egy ûrhajó helyett rögtön kettõt kell küldeni. Ami kérdés, hogy eléggé gazdaságos-e?
Szerintem elég lenne egy alkalmas idõpontban kilõni a Mars köré egy nagy, automata tankert(legalább 2-3 visszaútra elég nafta), ami akár 5 évet is repülhet, ott pályára állna. Az emberek meg egy kisebbel, az üzemanyagukat full felhasználva odamennének, csinálnák a dolgukat, aztán feltankolnának, és fullgázzal haza. Így annyit lehet vele nyerni, hogy odafelé nem kell az emberekkel együtt cipelni a visszaútra való üzemanyagot, gyorsabban odaérnek.
Szerintem az útközben tankolás nem éri meg. Túl sok macera. Lehet, hogy tudnak korrigálni, de itt tízmillió kilométeres nagyságrendrõl beszélünk, egy nagyon apró szögeltérés is száz kilométereket jelenthet. És ha nem jön össze? Elfékezi az összes üzemanyagát az ûrhajó, aztán pályára áll a Nap körül?
"Ráadásul nagyjából még a sci-fi irodalomban sincs csillag körüli állomás"
amúgy, tényleg nehéz, elismerem, nagyon pontos pályákat kell számítani, de itt annyi elõnyöd van, hogy mindkét hajó képes korekcióra. Amúgy az üzianyag hajót is levinném a Marsra, jó lenne lakókocsinak.
fogod az elsõ baszod hajót, oszt fellövöd, de kiszámítod a pályáját úgy, hogy az a másik hajó, amelyiket egy évvel késõbb lõsz fel, a Föld-Mars táv felénél kapja telibe. Ott kiszívja a vérét, és megy tovább. Ennyire nehéz?
Eddig ennyit közöltél: Relé-ûrhajó "félúton" "dekkol", üzemanyaggal, ami jól jön, ha baj van, és olyankor "szinkron" megoldja a gondot, mint a vadászgépek. Tényleg én vagyok a hülye? Adjál már abból a cuccból nekem is, szeretném magam én is ennyire szétcsapni... Ideböffentesz egy-egy szót, amibõl egy határnagy faszság kezd körvonalazódni, és még én vagyok a hülye, hogy nem értem? Egyébként meg a te ötleted, ha nem akartad kifejteni bõvebben, akkor miért említetted meg?
Most már tényleg kezd rohadtul érdekelni egyébként, hogy ezt hogy a pékbe képzelted. Tehát leginkább arról van szó, amit az elõzõ hozzászólásomban elsõ változatként vetettem fel?
És az "apró" technikai problémák, amiket felvetettem? Azok mellett nagyon taktikusan elsiklottál.
Nem baj ám az, ha idõnként hülyeségeket beszélsz, de ahogy most próbálod elmaszatolni a dolgot, az gáz.
De a világûr nem autópálya, hogy segélykérõ telefon, meg pihenõ, meg mekdonáldsz legyen a szélén, baszod! Ráadásul egy állandó ûrállomás, évekig kint lévõ személyzettel... Napszél ellen semmi védelem, készletek fogynak. Aztán még a lassítási probléma... több mint kétszer annyi üzemanyag kell egy útközbeni megálláshoz, mint egybõl a Marsra menni. Ez nem X-Wing, ahol visszaveszed a tolóerõt, akkor megáll. A Mars megállít, a fékezésre nem kell üzemanyagot használni. Ûrállomás nem állít meg. Na meg aztán van értelme a készleteket felhalmozni, pályára állítani félúton? (ami ráadásul _kibbasszotttul_ nehéz, egy bolygó körüli pálya a maga pártízezer kilométerével nem tétel, de a Nap körüli, százmillió kilométer sugarú pályát ember legyen a talpán, aki pontosan kiszámítja, korrekciókat végez, stb. Ráadásul nagyjából még a sci-fi irodalomban sincs csillag körüli állomás, mindig bolygóhoz teszik. Szvsz nem azért, mert nem mernek nagyot gondolni, hanem mert értelmetlen, kivitelezhetetlen, nem reális. Egyébként meg a Mars a _szomszéd_ bolygó! Ne viccelõdjünk már, két lépésbõl akarsz odamenni? _Miért?_
De ha a hosszú úton történik valami, akkor így jártak. A hullámvasúton sem gondolhatod meg magad félúton. Ez is ilyen. Kockázatos. Amikor ûrhajósnak jelentkeztek, tudták ezt. De ha már itt tartunk, azokon sem tudsz segíteni, akik indításnál robbannak cafatokra.
A marsra elvinni emberes küldetést, piszokul nehéz. Annyi cókmókot kell vinni, hogy na.
Én arra gondoltam, hogy elõször megy egy ûrhajó az ellátmánnyal és benzinnel, és ezt felhazsnálva jönnek vissza a legények.
Abban igazad van, hogy macerás félútron hagyni bármit is, talán nincs is értelme, de kurva hosszú az út, évek, és ha közben történik valami, akkor jó lenne egy biztos kikötõ. kapiszkó?
Ja, és akkor még arról nem is beszéltünk, hogy _minek_? Szerinted gazdaságos fellõni egy ûrhajót, felgyorsítani, félúton lelassítani, megint felgyorsítani, hogy aztán végül elérjen a Marsra? Ráadásul egy ilyen ûrállomásnak nem lenne tömege, hogy gravitációval "befogja" az ûrhajót, míg a Marsra azért ezt rá lehet bízni.
Szal elsõre szép ötletnek tûnik, de az égvilágon semmi értelme nincs.
Ehh... Szinkron? Mivel, a Földdel, vagy a Marssal? Egyébként meg az adott "magasságú" körpályához adott a kerületi sebesség, nem lehet trükközni vele. Illetve a tömeggel lehetne, de az meg igen macerás, szinte kivitelezhetetlen. Kiszámoltad már, hogy a Földdel szinkron pályához, köztes sugáron mekkora tömegû állomás kellene, hogy ott maradjon?
"egy relé-ûrhajót, amely a Föld-Mars táv felénél dekkolna"
Na ezen még gondolkozz egy kicsit! Olyan nincs, hogy "Föld-Mars táv fele". Föld is kering, a Mars is, van amikor közel vagyunk egymáshoz (ilyenkor szokták küldeni a Mars-szondákat), meg van amikor köztünk van a Nap. Másik fele, hogy egy ekkora gravitációs mezõben, mint ami a Napnak van, elég nehéz "dekkolni".
Lolozz csak. amúgy, igen, add meg Carmack számát, ha ilyen bennfentes vagy. Ja, hogy a netrõl le tudod szedni?
kvp elgondolása nem rossz, én is ezt hajtogatom már rég: mármint a feldatok különválasztását, a modularitás mellett.
Más célra más vas kell. Az ISS meg ideje, hogy ugródeszkaként kezdjen mûködni a világûr felé.
A marsi expedíciónál is ez lenne a lényeg. Fellõni egy ellátmány, amely a Marson landolna, egy relé-ûrhajót, amely a Föld-Mars táv felénél dekkolna, üzemanyaggal, és kezdõdhetne a buli.
Sokkal konnyebb lenne stabilizalni, ha a hajtoanyag a hajtomu korul helyezkedne el. Az LM-ben is ott volt, es azzal az elrendezessel sokkal alacsonyabban lenne a sulypontja ezaltal kevesebb energia is eleg lenne a sabilizaciohoz. A masik a vezerloszoftver, ami pontosan korrigal ugyan, de nem csokkenti hanem noveli az oszcillaciot.
Egyebkent szerintem a Holdra nem ilyen modon kellene leszallni. Sokkal hatekonyabb lenne a legzsakos fekezorendszerrel robotokat kuldeni, majd a segitsegukkel osszerakni egy rendes repteret. Az idealis egy magneses befogopalya lenne, mert mind a lassitast mind a felszallaskori gyorsitast meg lehetne oldani a holdkompon levo uzemanyag nelkul. Ha van kulon egy urhajonk ami kepes foldkoruli palyara allni, van egy kompunk ami kepes a Fold es a Hold kozott kozlekedni, tovabba van egy leszalloegysegunk, akkor sokkal olcsobban lehet anyagokat es emberket szallitani, mert sokkal nagyobb a hasznos tomeg aranya. Idealis esetben kell egy olcso egyszer hasznalatos jarmu a nemzetkozi urallomasra, majd onnan egy masik ujrafelhasznalhato a Holdig, majd egy kis leszalloegyseg, ami kepes egy magneses palyan landolni. A palya szukseg eseten hasznalhato lenne bolygokozi jarmuvek inditasara is.
Az egesz rendszer megepitesehez egy dolog kell, meghozza az, hogy kepesek legyunk taviranyitasos robotokat kuldeni a Holdra. Ez nem igazan jelenthet kihivast. Nem kell intelligensnek lenniuk es nem kell sokaig birniuk. A Hold eleg kozel van a kozvetlen radios iranyitashoz es ahhoz is hogy ha egy gep tonkremegy akkor a kovetkezo nyersanyagszallitmannyal mehessen egy uj. Mivel nem menne ember csak taviranyitasu robotok, ezert nem kell visszahozni semmit, ami jelentosen csokkenti a koltsegeket. Arrol nem is beszelve, hogy a leszalloegyseg gyakorlatilag csak egy raketaval fekezett labda lenne, aminek csak korulbelul kell eltalalnia a leszallasi helyhet.
Egy hajtómûvek is elégnek kell lennie, csak megfelelõen kell stabilizálni. A Holdprogramban használt Apollo LM modul le és felszálló ágban is 1-1 hajtómû volt csak.
Informatika és tudomány
