"Másrészt: adott nyomás felett a kõzetek megolvadnak,"
Ez nem teljesen így van. Azonos összetételû kõzet esetén a nyomás növekedésével együtt nõ a kõzet olvadáspontja is. Magyarán minél nagyobb a nyomás (pl. minél mélyebbre megyünk), annál magasabb hõmérsékletre van szükség, hogy a kõzet folyékony lehessen.
Gondolj arra hogy a Földön nem lehet a Himalájánál sokkal magasabb hegység, mivel az alapja "belesüppedne" a magmába és megolvadna"
A besüppedés stimmel, csak nem a magmába. A földkéreg nem a magmán úszik, hanem a földköpenyen, ami szilárd halmazállapotú, csupán kb. annyira képlékeny, mint a vörösen izzó vas. Ez persze azoknál az iszonyú erõhatásoknál elég ahhoz, hogy mozogni, lassan áramlani tudjon. Viszont magma, folyékony kõzet nincs mindenhol jelen, az csak keletkezik, ha bizonyos feltételek adottak:
- ha lecsökken a nyomás - ha megnõ a hõmérséklet - ha megváltozik a kõzet összetétele: víz, egyéb könnyenilló anyagok kerülnek bele, amelyek hatására csökken az anyag olvadáspontja.
Lényegében igen, a tömeg csak úgy átalakul energiává. A keletkezõ fotonok energiája megegyezik a megsemmisült elektron és pozitron tömegének megfelelõ energiával, a híres képlet: E=m*c^2.
Feyman könyvében viszont azt olvastam, hogy a pozitron egy idõben visszafelé haladó elektron. Õszerinte csak annyi történt, hogy megyeget egy elektron az idõben elõre, aztán kibocsát fotonokat, és elindul visszafelé. A folyamat elején két részecskét látunk, de az valójában ugyanaz a részecske.
Te figyelj, te nekem olyan okosnak tûnsz. Magyarázd el ezt a neutron+pozitron ütközést. Ennek a két apróságnak a tömege a proton vagy neutron tömegének 1848-ada (ugye, tudod, hogyan jegyeztem ezt meg?).
Ha ütköznek, akkor lesz belõlük 2 db. foton (m=0), de mi lesz a tömeggel? Csak úgy átalakul energiává?
Igen, össze tudnak omlani. Különben a tömeg növelésével a középponti nyomás a végtelenhez tart, szóval ha még létezne anyagállapot a kvarkokon túl, az sem tudná megakadályozni a teljes összeomlást fekete-lyukká.
Valóban. Definíciójából adódóan a folyékony massza teljes egészében folyékony, míg a félig meddig megszilárdult bolygó részben szilárd, részben folyékony. Szóval homogénebb. És?
Összetételét tekintve pedig nem kell hogy homogén legyen az olvadék. Sõt! Teljesen egyértelmû, hogy a rétegzõdés folyékony állapotban történik, tehát mindenképpen a kéreg anyaga volt kívül, akár elkezdett már megszilárdulni, akár nem.
1. A folyékony massza homogénebb, mint a félig-meddig megszilárdult bolygó. 2. A Hold anyaga közelebb áll a földi kéreg összetételéhez, mint a földmaghoz.
"Tehát, ebbõl az következik, hogy nem akkor szakad ki a Hold a Földbõl, amikor az még egy olvadt gömb volt, hanem már a megszilárdulási fázisban." Kifejtenéd bõvebben hogyan következik belõle?
Na, jó, egy adott nyomás felett leeht szilárd, a neutroncsillagok is szilárdak a baromi nyomás ellenére, de az már egy másik szilárdság. Fématomok egymáshoz préselve.
No, de mit ír a Wiki: "Az égitest magja meglehetõsen kicsi. A szeizmológiai mérések maximum 450-500 km-es átmérõjû mag létezését mutatták ki. A mag a köpenyhez hasonlóan szintén két részbõl áll: a belsõ mag úgy 150-160 km-es lehet és szilárd, míg a külsõ mag maximum 300-350 km-es vastag, olvadt közetbõl álló rész. A mag fõként vasból és kénbõl épül fel. A mag mérete meglehetõsen kicsi, a bolygótest átmérõjének hozzávetõleg negyede, míg ugyanez az érték a Föld esetében 54%.
A Hold átlagos sûrûsége 3346,4 kg/m³, ezzel az Io után ez a második legnagyobb sûrûségû hold a Naprendszerben. A kõzeteinek összetétele alapvetõen megegyezik a Földével, kivéve a víz szinte teljes hiányát és a relatíve kevés vas jelenlétét."
Itt az érdekes ez: "A mag fõként vasból és kénbõl épül fel." és "A kõzeteinek összetétele alapvetõen megegyezik a Földével, kivéve a víz szinte teljes hiányát és a relatíve kevés vas jelenlétét."
Tehát, ebbõl az következik, hogy nem akkor szakad ki a Hold a Földbõl, amikor az még egy olvadt gömb volt, hanem már a megszilárdulási fázisban.
A göm forma gravitáció hatására törvényszerûen kialakul, ugyanis a göm az a mértani alakzat, amelyhez a legkisebb felületi nyomás kapcsolódik. Jól mondom? Másrészt: adott nyomás felett a kõzetek megolvadnak, így az nem téma, hogy minden bolygó közepe olvadt, folyékony, és kurva meleg van odabent. Egyéb kérdés?
jogos, de 1részt számold át km-re, másrészt meg jól hangzott :) ettõl függetlenül meg mondom nem kötekedés, de ha már valamennyire pontoskodunk..
Akkor a szobrászok hülyék mint az állat, minek faragják a szerencsétlen marhák a követ amikor nyomással olyan formát lehetne létrehozni amilyent csak akarnak.
Kérdezd meg az elsõ geológust, aki az utadba kerül. Azt fogja mondani, hogy összegyûrõdik, mint egy papírlap. Így keletkezett a Himalája, az Andok, meg a Kárpátok is, meg az összes lánc-hegység a földön.
Pécs környékérõl származom, de biztos nem a Mecsek az egyetlen mészkõhegység Magyarországon. Menj el kirándulni oda, és a saját szemeddel láthatod, mi történt a mészkõvel nagy nyomáson. És persze az összes többi kõzetfajtával is.
Semmit az ég világon, nem kapcsolódik a témához. Már írtam: nem tudsz 1000 km-es kockát építeni, mert a saját gravitációja eltorzítja és összehúzza gömb alakúvá. Ez a lényeg, nem a halmazállapot.
Szóval az anyagszerkezettan az nem tudomány. Hmmm. Pedig annak az eredményei sokkal könnyebben bizonyíthatóak, mint a Föld vagy a Hold kialakulásáé... Márpedig ez a tudomány azt mondja, hogy szilárd anyagok is formázhatóak hidegen nyomás alatt.
nem kötekedésképpen, de az eddig leírt gömb szókat vegyük forgási ellipszoidnak, mert nagyon nem gömb a Föld ;) ez amúgy lényegtelen abból a szempontból, hogy érthetõ amit mondtok, és csak azért írok kommentet, mert így viszont akkor kedves babajaga, bele is vontuk a dologba a (tengely körüli) forgást-> azt pedig ugye nem kell magyaráznom, hogy egy pörgõ-forgó amorf anyagból lévõ test sokkal hamarabb veszi fel a gömb alakot, egyáltalán, gömb alakot vesz fel egy idõ után. a másik meg az, hogy még ha porrá is kéne haullania a bolygónak, akkor is együttesen akkora tömeg lenne viszonylag helyen, hogy újra összeállna bolygóvá:) mellesleg nem tudom miért vannak mostanában egyre többen tudományelennes hanguléatban?:)
Toma nézz csak ide ;) valami hasonló, igaz sokféle ilyen van azon a jó kis oldaon, amit Soundmaker (áldassék a neved, nagyon köszi:) ) mutatott
Ha hidegen állnak össze, akkor is gömbalakúak lesznek. Nem véletlen hogy minden 500-600 km-nél nagyobb égitest gömb alakú. Nem tudsz ezek km-es kockát építeni, a saját gravitációja eltorzítja és összehúzza gömb alakúvá.
"Hogy lehet olyat elképzelni hogy szilárd anyag gömbalakú lesz anélkül hogy porrá ne omlana? Az ûrhajósok belesüppedtek a porba? Nem, kemény szilárd talajon álltak, csak a felületén volt pár cm vastag por. " Gondolj arra hogy a Földön nem lehet a Himalájánál sokkal magasabb hegység, mivel az alapja "belesüppedne" a magmába és megolvadna, ehhez nem kell porrázúzódnia az egész hegységnek. Mint írtam a Föld szilárd kérge nem túl vastag a bolygó méretéhez képest. A Holdnak is valószínûleg lehet nem szilárd része, a Holdrengésekbõl következtetve. Tehát könnyû belátni, hogy elég hosszú idõ után gömbalakhoz közelítenek az elég nagy égitestek.
Érdekes pl fémeket hidegsajtolással elég szépen lehet formázni anélkül, hogy porrá omlanának holott azok is szilárd anyagok. És ez igaz tetszõleges anyagra nagyobb léptékben, hiszen semmilyen anyag nem tökéletesen merev.
Mellesleg egyet értek veled abban, hogy a Hold is olvadt állapotú volt valamikor, csak azt mondtam, hogy ha egy bolygóból kiszakadna egy nagyobb darab, akkor annak a helyét eltüntetné a saját gravitációja, és újra gömbalakot venne fel.
Ez igaz, de a Hold alakját az határozza meg, hogy mi történik a belsejében. Gondolj bele, a gyurma is szilárd, meg a viasz is. Itt a kulcsszó a "szilárd", nem a "kristályos". Az amorf anyagok is szilárdak, és képesek törés nélkül alakot váltani. Tulajdonképpen az üveget is tekintheted nagy viszkozitású folyadéknak. Mégis szilárd anyag, mert terjedhetnek benne transzverzális hullámok, vagy valami ilyesmi.
A lényeg, hogy a Hold majdnem teljes egészében szilárd halmazállapotú, a megjában van még annyi hõ, hogy egy része ott olvadt legyen, de az ebbõl a szempontból lényegtelen. A saját súlya viszont gömb-alakúra deformálja az alakját. Mint egy óriási gyurmagolyó.
Hát igen, ez csak közvetett bizonyíték, mert a hullámok által elszállított energia miatt szûkül a keringõ égitestek pályája, de magukat a hullámokat nem detektálták. Ezért bár ez a legvalószínûbb magyarázat, nem vehetõ 100%-osnak. Azonban függetlenül attól, hogy gravitációs hullámok miatt, vagy nem, a két égitest által alkotott rendszerek sem stabilak, ezt a megfigyelés bizonyítja, szóval a Nobel-díj jogos volt.
Ha majd egy gravitációs detektor végre jelezni fog, abból is Nobel-díj lesz. Szerintem nem rossz ez a rendszer, osztogassák csak a díjakat :)
Hogy lehet olyat elképzelni hogy szilárd anyag gömbalakú lesz anélkül hogy porrá ne omlana? Az ûrhajósok belesüppedtek a porba? Nem, kemény szilárd talajon álltak, csak a felületén volt pár cm vastag por.
A kölcsönösen kötött rendszerek (mint a Plútó-Charon páros) sem maradnak meg örökké, mert folyamatosan gravitációs sugárzást bocsátanak ki, és ezzel a potenciális energia csökken a rendszerben, tehát a Charon le fog zuhanni a Plútóra. Ez viszont iszonyúan sok idõt vesz igénybe.
Például már láttam kiszámolva, hogy a Föld a keringésekor folyamatosan 313 watt teljesítménnyel sugároz gravitációs hullámokat. Na most ez semmi a potenciális energiájához képest, úgyhogy szerintem valami trilliószor trilliószor trilliós évnek kell eltelnie, hogy a Föld belezuhanjon az addigra kihûlt, fekete törpe Napba.
Viszont vannak például kettõs neutroncsillagok, meg fehér törpék, amik nagyon közel keringenek egymáshoz, és ott ez az effektus már mérhetõ. Már sikerült megfigyelni, ahogy spirális pályán közelítenek egymáshoz. Ezért a felfedezésért 1993-ban kiosztottak egy fizikai Nobel-díjat.
kb. 500-600 km-es átmérõ fölött mindegy, hogy egy égitest folyékony vagy szilárd halmazállapotú anyagból áll, mert a saját gravitációja miatt, a beljesében lévõ nyomás erõsebb mint bármely anyag szilárdsági ellenállása, és gömb alakúvá formálja az alakját.
A kötött keringés azt jelenti, hogy a holdaknál szinkronban van a tengely körüli forgási idõ és a keringési idõ, ahogy írtad. Ez igaz a naprendszerbeli holdak túlnyomó többségére, a Mars holdjaira is, mert mindig ugyanazt az oldalukat fordítják a Mars felé.
Szerintem te arra gondolsz, ami a Plútó - Charon párosnál van, ott mindkét égitest ugyanazt az oldalát fordítja egymás felé. Elõbb utóbb a Föld és a Hold is így fog keringeni, de ezt érthetõ okokból egy többholdas rendszerben nem lehet megcsinálni, mert különbözõ pályákon más a keringési idõ, a központi bolygó nem tudja mindkettõ felé ugyanazt az arcát mutatni.
Szóval a "kötött" szó csak a holdakra vonatkozik. És bvalek, nem blavek :)
A Hold sem teljesen kihült égitest, ugyanis vannak holdrengések, ami a lemezek elmozdulására utal, akkor a Hold belseje sem szilárd...
Ezért mondtam, hogy a Föld-Hold szinkron forgás elég ritka lehet.. én sem hiszem hogy minden hold ugyanazt az oldalát mutatná mindig az anyabolygója felé..
Azért ha Földet most érné hasonló katasztrófa, pármillió év allat egészen biztos hogy nagyából ismét gömb formát venne fel. Ha a földet arányaiban egy almához hasonlítanánk, akkor a szilárd kéreg alig lenne vastagabb az almahéjnál. A Föld kerület nagyjábol 40 000 km a szilárd földkéreg meg 200 km alatt van a legvastagabb részeken, de vannak hihetetlenül vékony óceáni lemezek is... Tehát a föld egy másik bolygó ütközése után teljesen folyékony bolygóként viselkedne (a cikkben Mars méretûrõl írnak)
Miféle lyukról beszélsz? Nehogy azt hidd már hogy egy szilárd anyag is gömbalakot vesz fel. A hold képlékeny állapotban került a helyére!
"Az lehet, hogy mindkét hold azonos arcát mutatja a bolygó felé ergo a tengelyforgási idejük megegyezik "
Ez egyáltalán nem törvényszerûség a holdaknál! Tévedés azt hinni hogyha a mi holdunk így kering akkor mindegyik.
a kepet 1600x1200-ba de szeretnem....
Blavek!
Nem is a holdak kötött keringésére gondoltam, hanem arra, hogy szinkronban van a tengely körüli forgási idõ és a keringési idõ. Tudtommal a Mars holdjai a mars 1 tengelyforgási ideje alatt kb. 2x kerülik meg a bolygót, és azt is fordítva mert a felszínrõl nézve nyugatról keletre tûnnek fel.
Az lehet, hogy mindkét hold azonos arcát mutatja a bolygó felé ergo a tengelyforgási idejük megegyezik a Marséval (nem tudom nem néztem utána), de a keringési idõ az teljesen más. Ugyanez még bonyorultabb a Jupiter és Szatrnusz holdak esetében, mert azt már tekinthetjük egy mini naprendszernek csillag nélkül.
Szóval a keringési idõ és a tengelyforgási idõ szinkron csak a Föld-Hold párosra lehet igaz. Ezért gondolom úgy hogy ez valamilyen arányosságot feltételez, mert a Phobos és Deimos jóval kisebb a Marsnál, a Jupiter- Szaturnusz holdak szintén.
Sõt azt is megkockáztatom, hogy a fent említett helyeken nem mindig látod a holdak ugyanazon arcát a gyorsabb keringési idõ miatt..
Ha tévednék én kérek elnézést :D
Ja de végülis az is igaz, hogy a Hold lassul, mivel nagyobb sugarú pályához kisebb körsebesség tartozik. Szal a Föld gyorsítja, mégis lassul - égi mechanikai paradoxon
Félig jól mondod, a deformált Földre a Hold forgatónyomatékot fejt ki, lassítja. Az ellenhatás meg az, hogy a Föld gyorsatja a Holdat, mivel hogy gyorsabban forog mint a Hold keringése. Szóval végülis energia adódik át a Holdnak, ami garavitációs potenciális energiában nyílvánul meg, egyre távolabb kerül a Földtõl.
Mi az, hogy szilárd volt-e már? Most az? Még ha nem lenne folyékony a belseje akkor sem maradna lyuk. A saját gravitációja elegendõ ahhoz, hogy a nagyobb torzulásokat kiegyenlítse, és úlyra kvázi-gömb formára alakítsa magát, mint minden bolygó. (Hiszen ez a bolygó definíciója is.) Ha meg folyékony volt (folyékonyabb mint most) akkor miért nem kellett kisbolygó? Úgy érted egyszer csak fogta magát egy rakás anyag arrébb állt, hogy alakítson egy másik égitestet?
Most hogy erre a fontos dologra feny derult, a maradek kutatasi penzt talan a rak vagy az hiv ellenszerere lehetne forditani, vagy esetleg a marson vagy holdon emberi kolonia letrehozasara stb. Szerintem legalabbis kurvamindegy mikor letekezett a fold meg a hold, azzal hogy +-30 millio ev, nem jutunk elobbre. Inkabb verjetek mint ilyen hulyesegekkel foglalkoztok: http://sexxx.blog.hu :-D
lehet hogy most orbitális hülyeséget írok ide, de sztem a hatás-ellenhatás elvével lassítják az óceánok a holdat.. ha én egy adag vizet nekiállok forgatni a fazékban akkor sztem nem csak én mozgatom a kezemmel a "vizet" hanem a víz is a kezem.. vagy tévedek?
Szal sztem attól hogy a hold miatt van árapály az nem jelenti azt hogy az árapálynak nincs visszahatása a holdra..
Azt hiszem egy ilyen területvisszacsatolásba belepusztulna az emberiség...
"Ezt kb 2 hete néztem a national geography-n. Az volt benne hogy földnek nekiütközött egy kis bolygó, leszakított egy darabot stb. és így lett a hold."
És ez mikor volt? A föld már szilárd volt? Akkor hol van a kiszakadás helye? Ha meg folyékony akkor nem kellett kisbolygó.
A tide önmagában az árapály. Ennek vannak különbözõ fajtái, de az árapály mindegyiket magában foglalja.
"Unlike ocean tides, the Earth tide" Kéretik különös figyelmet fordítani az ocean elõtagra. Ha már az egyiket szókapcsolatként értelmezed, akkor a másikat miért nem?
"...a tudomány kiterjesztette a jelentését..." :D persze, a tudomány, amely mindezt úgy tette meg, hogy alkotott egy ÚJ angol szókapcsolatot, amit persze kishazánkban nem úgy értelmeznek, ahogy kellene...
Ha valaki vette volna a fáradtságot, hogy elolvassa az angol szócikket, akkor rájött volna, hogy meg van különböztetve az earth tide (body tide) /ez az, amirõl ti beszéltek/, és az ocean tide /árapály/. arról meg, hogy valamely túlbuzgó forditó ezt összekeveri, és általánosit, inkább nem nyilatkoznék.
"Unlike ocean tides, the Earth tide encompass the entire body of the Earth and is unhindered..." Kéretik különös figyelmet forditani az Unlike szóra, melynek jelentése "ellentétben" vagy "eltérõen". Uff
Igaz, de azért általában a szócikk szinvonaláról észre lehet venni, hogy totális baromság, vagy legalábbis van valami alapja. Ezen kívül az általam belinkelt szócikknél meg lehet nézni a Stanford Egyetem illetve a CERN oldalára mutató linkeket is, amelyek már eléggé megbízhatóak szerintem.
Érdekes elszólás, errõl nekem a Pusztító jutott az eszembe, amíg le volt fagyasztva, kötni horgolni tanították... "Ezt a pulóvert neked kötöttem az éjjel"
A Wikipédiának ez esetben igaza van, tényleg ezt jelenti az árapály szó. Persze, eredetileg csak a tengerre vonatkozott, de a tudomány kiterjesztte a jelentését.
Sajnállak, mászhatsz. Az árapály jelensége a közeli égitestek egymásra gyakorolt tömegvonzása által egymáson létrehozott alakváltozások.(Wikipedia) A szó ezt jelenti, senkit sem érdekel, hogy neked nem tetszik.
engem nem kell arról meggyõzni, hogy a vizen kivül másra is hat a gravitáció... viszont szárazföldekkel, meg minden egyébbel kapcsolatban, ami nem folyékony, ne beszélj már nekem árapály-jelenségrõl, mert falra mászok. nyilván minden mindennel kölcsönhatásban van, de az NEM árapály
Ezt kb 2 hete néztem a national geography-n. Az volt benne hogy földnek nekiütközött egy kis bolygó, leszakított egy darabot stb. és így lett a hold. Meg a hold régen közelebb volt a földhöz, és folyamatosan távolodik azóta is.
A vörös óriás Nap nem fogja elérni a Földet, mert a megnövekedett napszél miatt az anyaga majdnem felét elveszti, ezért a Föld pályája kitolódik, és elkerüli ezt a veszélyt. Errõl már több helyen is olvastam, a Hold távolodik, egészen addig, mígnem 55 mai nap alatt kerüli meg a Földet. Ekkor a Föld forgási ideje is 55-szöröse lesz a mainak. Ezért persze mindketten ugyanazt az oldalukat fogják egymás felé mutatni. Ezt nem én számoltam ki, csak olvastam róla, de szeretném idõvel én is kiszámolni.
"Egyébként a Föld forgása is így lassul, egy idõ után a Föld is ugyanazt az oldalát fogja mutatni a Hold felé." Na ez azért nem biztos, tekintve, hogy elõbb válik a Nap Vörös óriássá és emésztie el a Földet és a Holdat, mint, hogy ez bekövetkezne. Arról nem is beszélve, hogy a Hold távolodik a Földtõl, ezzel együtt nõ a keringési ideje és a kötöttség miatt a forgási ideje is. Nem tudom, hogy a Föld lassulása, vagy a Hold keringési idejének növekedése nagyobb ütemû, de ez mindenképp megnehezíti, hogy a Föld forgása "utolérje" a Holdét.
Nincs ellentmondás, a Mars és a Jupiter holdjai is kötötten keringenek. A Phobos, és a Deimos mindig ugyanazt az oldalát fordítja a Mars felé. A nagy Galilei-holdak a Jupiter körül, mind ugyanazt az oldalukat fordítják a Jupiter felé. A Titán is így kering a Szaturnusz körül.
Csak nagyon kicsi, és nagyon távolról keringõ, nemrég befogott aszteroidaholdak nem keringenek kötötten, de idõvel azok is be fognak állni.
Több égitestnek a rendszerben az a hatása, hogy az állandó deformálódás akkor is megmarad, ha már mind kötötten keringenek. Pl az Io ugyanazt az oldalát mutatja a Jupiternek, ezért azon már nem mozog a dagálykúp, de az Europa és a Ganymedes is okoz rajta dagályt, ami a kölcsönös helyzetük változása miatt mozog, ezért az Io belseje felhevül, és vulkánok vannak rajta. Ez a potenciális energia rovására történik, ezért majd sokmilliárd év múlva ezek a holdak le fognak zuhanni a Jupiterre.
Egyébként ezek a holdak okoznak árapályt a bolygójukon is, pl. a Titán okoz dagálykúpot a Szaturnuszon, csak ez a hatás annyira minimális, hogy az óriási Szaturnusz szinte észre sem veszi.
Igazság szerint nem létezik stabil gravitációsan kötött rendszer, elõbb utóbb mind összeomlik egyetlen égitestté, de ez néhol milliárdszor milliárd év múlva következik csak be.
Nem csak a vízre hat a gravitáció. Ha ez így lenne, a száraztészta lebegne :)
A Földön nem csak az óceánok mozognak a Hold miatt, hanem a szárazföldek is, csak kisebb mértékben. A Holdon is van árapály, amit a Föld okoz, ott a felszínt deformálja a Föld gravitációja. Mivel a Föld forog a Holdhoz képest, az árapály okozta deformáció feszültséget kelt az anyagában, ezt a munkát pedig a forgási energia rovására végzi.
Árapályt a Nap is okoz a Földön, és minden más bolygón is.
amúgy én is gondolkodtam rajta, hogy tényleg furcsa hogy egy föld-hold páros bolygóknál tényleg általános lehet az, hogy a kisebb égi kísérõ hogy úgymond lefékezõdik a nagyobb társ mellett és szinkronban kering. Bár ennek elentmond az , hogy pl.: a mars holdjai vagy a Jupiter holdjai nem így viselkednek. Valószínû, hogy ez a szinkron mozgás csak az egy kísérõs rendszerben mûködik mint a Föld-Hold páros. Ahol már több kísérõ van a rendszerben más erõhatások, más gravitációs környezet alakul ki..
ha ezt az árapály-dolgot kifejtenéd bõvebben... a Holdon nincs viz, ami áradjon... ami meg a Földön "árapad", az meg éppen a Hold gravitációja miatt teszi, nem pedig forditva...