Ez a "született tehetség" dolog se teljesen tudományosan lefektetett dolog. Bár mint írtam én az intelligencát eleve nem így értelmezem hogy az egy mérhetõ mennyiség, ami ember ember között különbözik. Az elõbbi írásomat is a kumulátumra értettem mint össz szellemi képesség. És ahogy azelõtt írtam: - Érdekes módon különbözõ emberi tevékenységekkel kapcsolatban viszont lehetnek súlyozások emberek között, valamelyik területen egy nagyon kiemelt képesség amit utánna persze egy tanult folyamat hoz elõ, egy másik területen nagyon durva defektust is jelenthet. De ezáltal a determinált össz szellemi képesség nem tér el egy másik embertõl. Abban lehet eltérés, hogy ez a kiemelt képességre való hajlam (ami szinte mindenkinél van) a tanulási folyamatban kihasználódik, illetve lehet hogy egy egész életre látens marad.
Volt szerencsém gyógypedagógiai fõiskolára járni, ahol alapból megtanították mindenkinek, hogy az intelligencia bizony jórészt szerzett, fejleszthetõ képesség. Na meg aztán mi alapján is szelektáltak, szelektálnának, szelektáltak volna? Amúgy meg nem hinném, hogy egy társadalmi problémából valaha egyszerûen leírható biotechnikai kérdést lehetne gyártani. Itt a legelején feltett kérdésre gondoltam.
biztos van egy tanulási folyamat során elsajátítható része az intelligenciának, de a genetikai örökség is meghatározó. Ha csak az általad említett két kategória létezne(normális és degenerált), akkor mivel lehet magyarázni a "született tehetségeket"?
nem montam hogy van de amúgy volt részem a biológus megközelítésû kongnitív tudományterületen tanulnom, illetve volt szerencsém a mérnöki informatikai területen pedig neurális hálózatokat illetve mesterséges intelligenciakutatást hallgatnom, és ezek alapján van az a hipotézisem, hogy maga az intelligencia a tanulás során felépülõ hálózat eredménye, nem pedig egy elõre adott dolog. a differencia csak az azt felépítõ építõelemekben lehet determinált, annak pedig egy marginális különbsége is a rendszer összetettsége miatt exponenciálisan kivetül az egész rendszerre, tehát nagyon szignifikáns különbséget eredményez
ez pont tudományosan érinthetetlen, véglegesen megválaszolhatatlan téma senki se mer hozzányúlni és nem is fog... illetve azok között akik megteszik pont ugyanannyi aki igazolja a genetikai determinációt, mint aki elveti gyakorlatilag a fõ társadalmi feszültségek mind ebben a kérdésben torkollanak, és nem lehet emiatt igazán válaszolni
Én személyes véleményem determináció ellenes a hagyományos értelmében. Azt hiszem hogy van genetikai determináció, de az csak durva hibákat, betegségeket tud továbbvinni, ha valaki egészséges génekkel rendelkezik a felett már nincs ilyen, hogy a gének miatt ilyen meg olyan intelligens valaki, az egészséges ("standard" ha lehet ilyet mondani) génkészlet fölött már tisztán a tanulási folyamat (neuropszichológiai értelemben) a döntõ szerintem. Persze az intelligencia fogalmát is szerintem nagyon sokan félreértelmezik. IQ val mérés, mensa klub stb. ezek szerintem mind hazugságok, az emberi szellemi képesség sokkal összetettebb és szerteágzóbb minthogy kvantitatív mérni lehessen. A valóban tudományos pszichológiai területek szépen különválasztják hogy van ezer féle intelligencia. Külön matematikai, vizuális, verbális, szociális, empatikus, zenei stb. és kb. ezek komplex rendszere valakinek a szellemi képessége. (és érdekes módon általában aki valamelyikben nagyon jó, az valószinûleg a többiben kevésbe, vagy valamiben nagyon gyenge, mintha kiegyenlítené a természet)
A németek kisgyerek korban irtották ki a sérülteket, és ösztönözni próbálták a párokat hogy szüljenek újat, hátha egészséges lesz. A felnõtteket pedig õk is sterilizálták. Lehet nem egy humánus megoldás, de vajon egyszer eljut oda az emberiség hogy szükségessé váljon?
"Amerikában az 1900-as évek elején, gyengeelméjûeket, gyilkosokat, zülött alakokat sterilizáltak, mondván: ne adják át a rossz géneket."
Ez egy f@szaság... Az ilyesféle mutáció régen is megjelent bizonyos egyedekben, ezután is meg fog, hiába írtjuk ki az öszes bolondot, vagy gyilkost...
Francis Galton 1822-ben született, az eugenika fogalmának megalkotója, Charles Darwin unokatestvére volt. Olyanokon gondolkodott a genetika hajnalán, mint a zsenialitás generációkon át való öröklõdése. Felismerte ugyan, hogy a környezet is befolyásolja az egyén fejlõdését (egy bíró fia nagyobb eséllyel lesz bíró, mint egy földmûves fia), de azt gondolta hogy születésünkkor már nagyobb részt eldöntõdött a tehetség. Arra megállapításra jutott, hogy a tehetséges emberek szaporodásának támogatásával az emberiség "minõsége" feljavulna. Galton az állati nemesítés mintája alapján gondolta az emberiség minõségét emelni.
Talán ma is megfigyelhetõ (ami már az 1800-as években is), hogy a tehetõsebb/tanultabb párok kevesebb gyereket vállalnak mint az alsóbb rétegek. Tudományos felmérések kimutatták hogy az emberiség egyre inkább butul. Valamilyen szinten ez a környezetünktõl is származik (TV/internet megjelenése).
Sajnos a történelem rosszra fordította az eugeinkát. Alsóbrendû emberek szaporodásának szabályozására használták az eszmét. Amerikában az 1900-as évek elején, gyengeelméjûeket, gyilkosokat, zülött alakokat sterilizáltak, mondván: ne adják át a rossz géneket. Az USA 30 tagállamban törvénybe foglalták. 1941-ig 60 ezer embert sterilizáltak. A bevándorlást is szabályozták bizonyos régiókból, kevésbé okosnak mondott népek beáramolása végett. Hasonló sterilizáló törvényeket hoztak több európai országban is.
A rasszisták saját érdekeik igazolására használták az eugenikát. A náci Németország is elferdítette az eredeti célt és emberek millióinak elpusztítására talált indokot benne.
Az eugenika vakvágányra futott, egyszerûen kivitelezheztetlen és szélsõségekbe ment át a történelem folyamán. De a tanult emberek nem vállalnak gyereket, a lentebb lévõk pedig sokat. Hova vezet ez?