A világhálón gyakorlatilag már minden látható, kapható, legyen szó árucikkekrõl, hírekrõl avgy szolgáltatásokról.
Most már ott tartunk, hogy egyes oldalak jutalékot adnak a reklámbevételbõl a felhasználóknak, csak nézzék (legalábbis lássák). :D (Én pl. ezzel keresek némi kosztpénzkiegészítést. Ide nem fogom betenni, de priviben leírom, hogyan.)
Én nem azt mondom, hogy agyba fõbe kell nyomni reklámokkal az oldalakat, tehát a wiw meg társai tényleg extrém sok reklámot tartalmaznak. Csak anynit, hogy soxor bele sem gondolunk, hogy ezek szolgáltatások, melyeket valamibõl finanszírozni kell.
A szolgáltatókkal pedig ott kezdõdik a baj, amikor elfelejtkeznek a felhasználókról.
Felesleges ezen felhúznod magad,mert a cikk szerint is nagyon sok embernek ugyanez a véleménye. Ilyenek vagyunk, és ezen nem változtat hogy nem tetszik. Ki kell találni mivel tudnál mégis megtartani sok embert, és nem reklámmal telerakni az oldalt, mert akkor elmennek. Van sok hasonló oldal, ezért könnyû váltani. Ez van, ehhez kell hozzászoknod. Szembemenni az árral nem kifizetõdõ:D
Gratulálok, az olyanoknak köszönhetõen van egyre több reklám, mint amilyen te vagy. Nincs is annál jobb, mint mikor valaki elvárja, hogy midnent ingyen kapjon, ez meg is történik, és cserébe még arra sem képes, hogy kattintson egyet egy vacak bannerre.
reklám? ekkora baromságot. Csak elriaszt mindenkit. Reklámokat magukban szoktam nézni, és soha nem nézem meg a honlapok reklámjait. Nemhogy rákattintsak...
És ilyen formában könnyen fogyaszthatóak. Ami érdekel arra ránézek. De szemétként utálom a weben miközben más érdekel.
Na igen, de ez egy öngerjesztõ folyamat: Minél többen tiltják le a reklámokat, annál kevesebb az adott weboldal bevétele: ergo még több reklámot rak ki.
Egyet értek a cikkel. Közösségi portálok tényleg csak arra jók, hogy meg tudd, hogy mi van az ismerõsöddel, mit csinál, vagy kapcsolatban van-e éppen. Semmi más nem érdekli a felhasználók többségét! Sõt, sokszor az internetes beszélgetések sem. Én eddig nagyon gondoztam a profiljaimat, de rájöttem, hogy semmi értelme nincsen. A csajok sokkal jobban elvárnák azt, hogy menjek oda hozzájuk, mint interneten írkáljak az adatlapjára. Kalandot csinálni csak személyesen lehet.
OFF: A korrektseg vegett egy kiegeszites: mar lehet kapni az amazon-on a The Century of the Self-et, Century of Self neven, $49.99-ert, raadasul: "This product is manufactured on demand using DVD-R recordable media." Elnezest az OFF-ert.
Akkor a magyar oldalakról ne is beszéljünk. Ha nincs az adblock plus meg az outpost akkor lassan csak 4 centis sávban lehet böngészni az ÉnVip oldalát. Pl...
Arra most nem volt idõm kitérni, hogy ha ez, az általad emlegetett "sok jó és ingyenes weboldalt/szolgáltatást" érintõ finanszírozási rendszer nem jó, akkor vajon mi a jó? Vannak elgondolásaim, de több okból se lenne jó ötlet ezt most itt megtárgyalni. Az alapja mindennek egyébként szerintem az, hogy az emberek fejében helyreteszük bizonyos pénzügyi és gazdasággal kapcsolatos kérdéseket. Amíg mindenki a "fogyasztói társadalom" és más elcsépelt kifejezésekkel illetett "vallások" bûvkörében él, nehéz akár egyszerû dolgokon is változtatni. De ezt tényleg nem lehet itt megbeszélni.
Félre ne érts, nem a reklámmal van bajom, feltéve ha a reklámot egyfajta üzleti célú hirdetésként definiáljuk, azaz minden reklám ami egy gazdasági szereplõ megbízásából, valamilyen gazdasági vonatkozású információt próbál meg eljuttatni hozzám. Ezzel >>elviekben<< semmi bajom.
De én annak szerettem volna hangot adni, hogy az nem mindegy hogy ki reklámoz, mit, és milyen célból. Mert a problémám pont azzal van, hogy nem jó kezekben van a (világ)gazdaság, így a célok amiket a gazdasági szereplõk megpróbálnak megvalósítani, nem jók, de legalábbis én (sok más emberrel együtt) nem értek egyet ezekkel a célokkal. De mivel a gazdasági élet nem demokratikus elveken szervezõdik (ezért nem csoda hogy a tõke jobban kedveli a diktatúrákat mint a demokratikus rendszereket) ezért az egészbe kb. semmi beleszólásom nincs, még azon dogma ellenére sem, hogy létezik a bizonyos láthatatlan kéz ami a gazdasági szereplõk mindegyikének megelégedésére igazgatja a gazdaságot. Ez hülyeség.
Tehát adott az a helyet, hogy a világ kormányzásába semmi beleszólásom nincs, viszont a világot ténylegesen irányítók ügynökei (a propagandagépezet dolgozói, mint pl. a marketingesek) reklámok által befolyásolják pont azt a tömeget akik figyelmét én a ma tapasztalható (gazdasági) visszásságokra próbálom felhívni. A reklámok (más propagandaeszközök mellett, mint pl. népszerû hírmûsorok, újságok stb.) pont abból a tömegbõl varázsolnak idióta birkákat, amelyikkel nekem (ha õk is úgy akarják) összefogva kellene a világot legalább egy kicsit jobb irányba terelni. (Azért mosom össze a kormányzást a gazdasági élettel merthogy a kettõ mára eggyé vált, fõleg azok után hogy a tõke teljesen átvette a kormányok felett az irányítást, ergo a kormányok helyébe lépett.)
Úgyhogy vagyok én - tõkével, hatalommal nem rendelkezõ, mások játékszabályai szerint élni kényszerülõ - küzdök a saját céljaimért, és van a több ezer trillió pengõvel gazdálkodó propagandagépezet, amelyik az enyémmel ellentétes célokért küzdõket szolgálja. Nem egyenlõtlen ez kicsit? És ezek után ne akadjak ki a reklámokra? Nem akarok tenni semmit a reklámok ellen (van jobb dolgom is), de legalább a jogot fenn akarom tartani arra hogy rossz véleményem legyen róluk. Akkor fogom szeretni a reklámokat ha pl. majd nem zilliókat kérnek el a reklámfelületekért, reklámidõért, és esélye lesz mindenkinek reklámozni (esélye lesz mindenkinek egy kis agyferdítésre, nem csak azoknak akik mögött a tõke áll). Vagy akkor, ha majd olyan filmeket fognak reklámozni mint pl. a The Corporation, azaz bármi olyat, ami olyan irányba tereli a birkákat a karámban, ami nekem is tetszik.
Ha nem érthetõ hova akarok kilyukadni, vagy nem érthetõ hogy miért ennyire fontos ez a talán érdektelennek tûnõ kérdés, tényleg javaslom hogy nézd meg a The Century of the Self c. filmet. Sajnos nehéz beszerezni (és angol), de talán menni fog. A filmet megnézve érthetõvé válik pl. az, hogy hogyan is nyomta le a kapitalizmus a demokráciát (véleményem szerint) tisztességtelen eszközöket (manipulációt) használva.
Egyébként nagyon tanulságos az egyik mondat abból amit az IMDB-rõl idézett hozzászólásban olvasható (ha igaz): "Apparently, due to lack of copyright clearances, it is not available on DVD or tape." Ugye mi mindenre nem jó a copyright? Egy olyan dokumentumfilm (el)terjedése, amelyik esetleg a nekem tetszõ irányba vinné a dolgokat, a copyright-ra hivatkozva könnyedén kontrollálható... Ez egy, a mai világunk nagyszerû vívmányai közül. "Gondolatkontroll".
fogyasztói oldalról igazad van, csakhogy a közösségi oldalakat termelõi oldalak termelik ki. olyan árucikkeket szoktak reklámozni, amibõl sok van, és szeretnének gyorsan túladni rajta. ilyenkor bedobnak egy populáris helyre (TV-re, netre egy közösségi oldalra stb.) egy reklámot, majd a nagy számok törvénye behozza a vásárlókat. igaz a matematikai törvényszerûség, hogy sokkal több embert nem fog érdekelni a reklám, de azt a keveset akit mégis, az potenciális vásárló lesz. nincs ezzel semmi baj. ezért lehet fogyasztói oldalról ingyenes sok jó weboldal/szolgáltatás, mint pl.: google, myspace stb.
Márpedig nem kell reklám. A mai formájában semmiképp. A cikk is leírja világosan hogy miben gyökerezik ez az ellenállás, azaz miért nem kell az embereknek a reklám:
"A megjelentetett hirdetésekkel is pont az a baj, hogy nem elég személyre szólóak, hanem általánosak, így nem keltik fel az emberek figyelmét." Más szóval: rengeteg minden lenne ami érdekelne engem, még akár fizetni is hajlandó lennék érte, de ezen dolgok közé nem tartoznak a ma divatos árucikkek. Nem érdekel a "fogyasztás", ahogy az a mai világunkban definiálva van, így nem érdekel a pénzem elköltésének (vagy megszerzésének) azon legújabb 10.000 módja közül egyik sem amelyikrõl a reklámokból szerezhetnék tudomást.
És hiába is szeretné a propagandagépezet a "máshogy gondolkodásomat", a másságomat kóros elváltozásként feltüntetni, és egyben "meggyógyításom" különbözõ módozataira felhívni a figyelmem...
Fontos még a következõ is: "A legsikeresebb reklámformának bármilyen meglepõ is, a szájhagyomány számít, azonban ennek hátránya, hogy nehezen lehet irányítani."
Úgy gondolom hogy a fentiekhez kapcsolódik mindaz ami a The Century of the Self c. dokumentumsorozatban bemutatásra kerül.
Az IMDB-n a filmhez írt egyik komment jól összefoglalja hogy mirõl is van szó (a komment által ajánlott "The Power of Nightmares" és "The Corporation" filmek is nagyon jók, érdemes azokat is megnézni!): "Caught this fantastic documentary at Cinema Village in NY. In short, it traces the tremendous influence of Freudian ideas and the family Freud - Siggie, Anna, and nephew Edward Bernays - on the development contemporary capitalist societies.
Using chilling footage and lucid voice over, it traces the methods by which Freud's discoveries about the sub/unconscious mind were systematically implemented by corporate America in the 1920's and later the U.S. government to increase their wealth/power while at the same time giving people the impression of greater personal freedom. It was Bernays who founded the 1st public relations firm and coined the term "engineering consent".
Its thesis spans everything from the invention of public relations, modern advertising techniques, Nazi Germany, CIA brainwashing, the self-help movement, consumer culture and current U.S./British electoral politics. All of which have direct antecedents in the ideas of Freud.
Apparently, due to lack of copyright clearances, it is not available on DVD or tape. But hopefully it will make the art house circuit. His follow-up, The Power of Nightmares, is supposedly even better. It deals with 9-11.
More comprehensive and persuasive than "The Corporation" and more objective and grounded that Michael Moore's work, "Century of the Self" is essential viewing.
If you think corporate and government collusion in controlling the masses is tin hat stuff, well, start measuring your head..."
Informatika és tudomány
