Átfognask vándorolni a felhasználók ide-oda és gyorsabb seed lesz. A végén meg 1 oldal lesz. Akkor talán lesz 100GBit/sec xD
"A 2001 study of Red Hat Linux 7.1 found that this distribution contained 30 million source lines of code. Using the Constructive Cost Model, the study estimated that this distribution required about eight thousand man-years of development time. According to the study, if all this software had been developed by conventional proprietary means, it would have cost about 1.08 billion dollars (year 2000 U.S. dollars) to develop in the United States.[53]
Most of the code (71%) was written in the C programming language, but many other languages were used, including C++, assembly language, Perl, Python, Fortran, and various shell scripting languages. Slightly over half of all lines of code were licensed under the GPL. The Linux kernel itself was 2.4 million lines of code, or 8% of the total.[53]
In a later study, the same analysis was performed for Debian GNU/Linux version 4.0.[54] This distribution contained over 283 million source lines of code, and the study estimated that it would have cost 5.4 billion euros ($6.85 billion USD) to develop by conventional means."
Gondolom nics CAD ami ennek a közelébe kerülhet még a CATIA sem.
Igazabol itt nem csak roluk van szo: "színészek, zenészek nameg a kiadók" - grafikusok, designerek - fenykepeszek - irok - programozok - stb... nekik altalaban nincs luxusautojuk nameg sajat villajuk pedig ok is szellemi termeket allitanak elo...
BlackRose: En egy CAD szoftverre gondoltam a peldamban nem pont a UNIX/LINUX ra mivel nem valoszinu, hogy az tobb millioba kerulne...
teljesen jogos a büntetés. a színészek, zenészek nameg a kiadók szinte éhbérért dolgoznak és 3-4 luxusautónál nem tudnak maguknak többet megengedni, nameg villából sincs sokkal több nekik :( nehéz 1 élet, fõleg a "kalózok" miatt ·· O_o
Különben ki alkotott nagyobbat, Balzak vagy a Lenon szemüveges varászló kölyök marhaság szerzõje? Nem gondolod, hogy valami nincs rendben azzal a társadalommal ahol az ugató rap-"zenészek" többezerszeressét keresik a rákbetegség gyógyszerkutatóknál? Én színtiszta kapitalista vagyok, de ez nem kapitalizmus, szerintem amennyiért el tudod adni a munkád gyümölcsét annyit kell keresned, ha ez milliárd akkor legyen milliárd, de tiszteségesen, és nem monopólhelyzetet élvezve mert az állam segítségével megakadáylozod, hogy mások is legalább annyira építsenek a te munkádra és találmányodra mint amennyire pl. a zenészek építenek az elõttük élõk munkájára akik kitalálták a hangszereket, a kottát és mindent ami nélkül pl. zene nem létezne. Szeretném látni, hogyan ugatna a pofa, ha valaki nem engedné neki, hogy használja a G-dúrt vagy az E-mólt mért nem õ találta ki.
Igen. Mert ezzel nem veszítettem semmit, ugyanis a kép tovább is a birtokomban maradt. És, hogy a National Geographic ezzel pénzt keresett, hát miért ne, azzal én nem veszítettem semmit.
Az egyiken néhányezer programozó dolgozott 10+ évig... úgy hívják, hogy GNU/Linux... ha valamit nem értesz akkor inkább ne mondj semmit. Ami a jogászokat és ugyvédeket illeti... körberühöghetnek, nem akarok nagyot mondani, de tudod a történelem során sokszor akit körberöhögtek most nagyra becsülünk a körberöhögõkön meg mi röhögünk, hogy milyen buták voltak...
Kerlek csinalj egy nagyon jo kepet a fenykepezogepeddel, es tedd ki a netre. Kivancsi lennek, ha egy het mulva latnad a National Geographic cimlapjan a kepedet akkor is azt mondanad, hogy nincs szellemi tulajdon.... ehe ehe ehe
Szerintem lentebb nehanyan nincsenek tisztaban a "szellemi" tulajdon mivoltaval. A muvesz keszit egy produktumot. Tfh. digitalizalhato, felkerul a netre es akinek tetszik letolti (masolatot keszit rola), megnezi, kinyomtatja... a produktum haszonelvezojeve valik. Be kell latni, hogy a muvesz "beveteltol" (anyagi - penz, erkolcsi - meleg barati kezszoritas vagy vallonveregetes, stb) esik el mivel a felhasznalo nem adott semmit a haszon elvezetert cserebe.
"BlackRose: Szellemi tulajdon a valóságban nem létezik, ezért teljesen alaptalan a védelmérõl vagy nem védelmérõl beszélni."
Filozofikus fejtegetesed mondd el egy jogasznak v. ugyvednek biztos korberohog!
2 db DVD lemez. Ranezesre egyformak. Egyiken tobb millios szoftver a masikon haverom altal irt mouse driver. Egyiken 150 programozo dolgozott napi 8 orat x even at, a masikon 1 programozo 3 hetet. Es nincs szellemi tulajdon, es nem kell vedeni?
ó, he.. Elmegyek remetének...
Ja amúgy eszembe jutott hogy mi lehetne szellemi tulajdon: pl egy kísértetkastély
Mert legtöbben elfogadják, hogy 2+2=4 mert a tanító bácsi (a felhatalmazott) azt mondta és nem is próbálják a dolog bizonyítását keresni. Persze 2+2 az négy de sok minden amit a tanító bácsi mond nem igaz, és ha saját fejünket használjük és mindég a miért, hogyan stb. kérdésekre keresük a választ akkor látni fogjuk, hogy nagyon sok minden amiben az emberek hisznek és ami szerint élnek nem más mint egy nagy tévedés, hazugság vagy megtévesztés. Már egyszer mondtam az ember élete nem más mint, hogy képzeli a jövõt és kitalálja a múltat. Néhány ember keresi a válaszokat, függetlenül és bátran. Tudjuk, hogy a legnagyobb igazságok felfedezése mindég óriási ellenállásba ütközik és sokan életükkel is fizettek mert nem hitték el, hogy valami úgy van csak azért mert a felettük valók azt mondják. Gondolom egyszer ezzel a "szellemi tulajdon" baromságal is igy lesz, de azt hiszem addig még sok víz folyik le a Dunán.
Azt nem értem, hogy amikor ilyen témájú cikkeknél kialakul a vita, és olyan javakról van szó, amik vagy digitálisak, vagy digitalizálhatók, és az eredeti alkotás sérelme nélkül sokszorozhatók,
akkor miért hoz fel mindig valaki egy(v. több) olyan témát, ami 100%ig beleillik a klasszikus lopás fogalomba?
(amúgy költõi kérdés volt....)
Egy érdekes kérdés. Festesz a házam falára egy remekmûvet. Kié a kép a tiéd vagy az enyém. Mi az ami valós a házam mint a tulajdonom, vagy a remekmûved amit az én házam falára festettél? Tegyük fel, hogy a házam piaci értéke 100000 dollár, de a kép amit ráfestettél valami fantasztikus és ezért mondjuk a picai értéke 1 millió dollár. Ki az aki dönt eladjuk e a házat/képet? És ha igen, akkor mennyi az enyém és mennyi a tiéd. Na most látod nincs válasz a jelenlegi jogfilozófia alapján. Probáld ugyanezt két valódi tulajdon esetében... pl. hivtalak, hogy építs be egy ajtót a házamba. Beépítetted és én nem akarom kifizetni. A ház az enyém, az ajtó a tiéd még akkor is ha az én házamban van egészen addig apillanatig még ki nem fizetem neked az ajtó árát. Megtudod ezt csinálni a falomra festett remekmûved esetében? Még akkor is ha mondjuk én kértem, hogy fesd a falamat, ha nem fizetem ki, te nem a kép értékét kérheted számon, hanem a szolgáltatásod értékét, azt, hogy festettél és én ezért neked adós vagyok (ha én bíztalak meg). Ha viszont nem bíztalak meg akkor megsértetted a tulajdonom. Na most ha már a festményed megegyezik a tulajdonnal, akkor hogy van az, hogy számtalan festmény van mások falán megbízás nélkül (még ha nem is remekmû, de festmény), és senkinek sem jut eszébe megbízás nélkül ablakot rakni más házára?
Ugye nem könnyû választ adni a kérdésre.
És lemezt lehet lopni, mert a lopást követõen az eredeti birtokló meglesz fosztva a lemeztõl, a tolvaj pedig egy lemezzel gazdagabb lett. Lényeg az, hogy lopást követõen az eredeti tulajdonos megvan fosztva a tulajdonától. Ha nincs, ha az adott tárgy tovább a tulajdonában van akkor lopás nem történt. Másolás esetén ugye ez nem történik meg, az adott dolog megmarad az eredeti birtokában is, tehát nem szenvedett kárt. Na most itt jelenik meg a valódi válasz a kérdésre. Miért van az, hogy kárnak könyveljük el a jövõbeli lehetséges hasznot, hiszen az nem létezik a jelenben és nem garantált a jövõben sem. A legnagyobb találmány sem garanció, hogy anyagi nyereség is lesz belõlle, akkor miért kezeljük úgy, miért van az, hogy minden tulajdonformára a jelen ami számít (a jövõt nem ismerjük és nem garantált), az úgynevezett szellemi tulajdon esetében a jövõbeli lehetséges de nem garantált anyagi hasznot könyveljük veszteségnek... mert valaki más is olyan helyzetbe került hogy ugyanezen a dolgon esetleg (neki sem garantált) anyagi hasznot szerezzen. Hiszen mi nem veszítettük el ugyanezt a lehetõséget.
Molnibalage: Szellemi tulajdon a valóságban nem létezik, ezért teljesen alaptalan a védelmérõl vagy nem védelmérõl beszélni. Olyan mintha pl. a szerencse védésérõl beszélnénk. Szerintem a szerencsét minden áron meg kell védeni, mert ha nem védjük meg és mindenki szerencsétlen lesz akkor minek dolgozni, nem érdemes dolgozni. Persze szerencse sem létezik a valóságban, az amit szerencsének nevezünk az nem más mint felkészültség az adott helyzetre plusz egy pici dolog ammi összejön... és ami nem töllünk függ.
Mégegy tévedés a tudást tõkének nevezni, a tudás nem tõke, a tudás csak álltalános állapot ami nélkül a tõke vagy nem alkalmazható az adott dolog megvalósítására vagy pedig gyengébb megterülés mellet alkalmazható. Tudás nélkül nem sokra boldogulunk, de tudás nélkül a tõke sem ér semmit, ez az ami elég garancia, hogy az emberek mindég tõkét fektesenek be a tudás megszerzése érdekében még akkor is ha ezt a tudás másokkal megosztják, mert az nélkül a tõke sem ér semmit, nincs elõrehaladás. És az aki elõször jut el a tudáshoz az mindég lépéselõnyben van, semmi az ég világon nem járul hozzá a gyorsabb fejlõdéshez mint a nyitott tudás és semmi sem fékezi annyira a fejlõdést mint a tudás titkosítása vagy ami még roszabb monopolizálása.
És az is érdekes dolog, hogy itt tkp több jog áll egymással szemben:
a kultúrához, tudáshoz és mûvelõdéshez való jog fordul szembe a szellemi tulajdon jogával.
Vagy mégsem
Arra gondolok, hogy azt ok, hogy büntetik, ha egy boltból ellopsz egy lemezt, de azt, hogy letöltesz filmet/zenét/könyvet miért is????
Ennyi erõvel nem kéne azt is büntetni, hogy mástól kölcsönkért könyvet olvasol, videót nézel, zenét hallgatsz???
Elismerem kissé szélsõséges, amit leírtam, de ahogy butaság azt feltételezni, hogy a letöltések horribilis veszteséget okoznak a mûvészeknek, azt is ilyen szintû marhaságnak tartom, ha azt feltéttelezik, hogy ha mindenki letöltene, senki nem venné meg az alkotásokat Aha, és akkor mirõl másolnak/töltenek fel... És a praktikus okokat félretéve, a legtöbb ember szereti, ha nem csak virtuálisan van a birtokában valami, tehát én nem feltételezném, hogy aki letölt, az 100%, hogy NEM veszi meg. Mert ha van rá fölös pénze/Q***ra kell neki/máshol megtalálja, akkor megveszi.
Egyébként érdekes és komplex probléma, pl. az is ,hogy hol a határ a jogtalan és a jogos között, pl itt volt szó arról, hogy más találmányát ellopni, stb.
Szerintem különbséget kell tenni aközött, hogy az új találmányt/felfedezést nem a felfedezõ/alkotó/készítõ hasznosítja(?), és aki dolgozott vele, elõle lenyúlják azt, amit fizetnének neki érte. És aközött hogy egy már ismert, egy ideje létrehozott dolgot hogy használnak/élveznek, miután már viszonylag elterjedt.
Igaz, akkor inkább így lehetne megfogalmazni: szellemi alkotáson elkövetett jogtalan haszonszerzés, és a letöltés lehetne mondjuk szellemi alkotás jogtalan élvezete, vagy ehhez hasonló...
És mielõtt félreérted, nem az ún. jog"védõk" pártján állok, nyomom a torrentet rendesen, warezt csak ha ingyenes.
"És ha nem tulajdon akkor miért akarják a tulajdonjogi eljárásokat alkalmazni. "
Ez baromság. Akkor megtervezek egy repülõt és ellopják a tervet az nem bûn csak annyi amennyi a papír értéke amit elloptak? Mert eszerint csak az lehet a tuljdonom, az ami rajta van az nem! Mennyi bünti jár papírlopásrt? Az ilyen álszen dumáktól száll el az agyan. Én sem szeretem a jogvédõket, de azért a szellemi tulajdon védelme fontos. Enélkül nem dolgozna senki, mert úgyis ellopják büntetlenül..
Éppen fordítva, mibõl van több nagycégek találmányából vagy kiscégek találmány ából? A nagycégek azok amelyek monopólhelyzetet élveznek a szabadalmak miatt és a kiscégek azok amelyek képtelenek gyártani sok mindent mert nem szabad nekik. Különben nagycégek nem képesek semmit sem olcsobban gyártani, az igazság az, hogy a nagycégek általában veszteségesek lennének ha a monetáris rendszer a politika valamint a szabadalmi rendszer nem adna nekik védelmet. Dolgoztál már nagycégnél... kb. hányszorosát kapod annak amit valójában megkeresel, én igen kiscég régen tönkremenne olyan produktivitásal mint amilyent a nagycégekben produkál az ember. Ez tény, és csak a jelenlegi politikai-korporatizmusban lehetséges, fennmaradni olyan szar produktivitásal mint amilyenel a nagycégek általában dolgoznak. Tisztelet a kivételnek de nem sok olyan van.
A gyakorlatban vajon nem az valósulna meg, hogy a nagy cégek/gyártók eltipornák a kisebbeket, mert olcsóbban tudnák gyártani ugyanazt és esetleg még a kutatásba sem kellene pénzt fektetni? Illetve kis vállalatoknak talán egyáltalán nem érné meg kutatni meg fejleszteni. Legalábbis saját maguk számára nem, esetleg megrendelésre.
Nem lehet lenyúlni mert a lenyúlás az azt jelenti, hogy lopás. De mondjuk ha megsértette a tulajdonom, hogy megtudja a találmányom akkor ezért vihetném biróságra az ügyet. Maga a találmány nem ér semmit, az alkalmazésa az ami ér. A probléma, hogy a szabadalmi rendszer csak annak ad alkalmazási jogot aki feltalálta-szabadalmaztatta és azoknak akik megveszik az engedélyt. De végülis miért ne gazdagodnák én is meg ha meg lehet gazdagodni az alkalmazásától még akkor is ha a munkatársam is ugyanezt csinálja. Persze ez nagyon egyszerûsített dolog, mert álltalában a találmányok manapság nagy munkát vesznek igénybe, és nem olyen könnyû lemásolni sõt ha lemásolják is az eredeti feltaláló mindég lépéselõnyben van és ezért mindég a piacon is elõnyben lehet még akkor is ha 77-en gyártják azt amit õ talált ki. És ugye nem szabad elfelejteni, hogy amit gyártanak az már elavult a mérnök szemében, mert mire valamit gyártani lehet addig már régen félig kész a jobb és csiszoltabb verzió az asztalon és már megkezdõdhet annak termékké alakítása messze mielõtt a terv teljesen kész, mond hogy tud a konkurencia ezzel versenyezni még akkor is ha megszerzi a terveidet. Az Open Source egy szép bizonyíték, hogy igazam van. Mindenki hozzáférhet, kevesen képesek valamit kezdeni a kódal (end usereket ide nem számítjuk) és aki igen az kereshet rajta szép pénzt. Pedig nyitott, mindenki számára hozzáférhetõ.
Rendben, de akkor mégis hogy szabályoznád ezt a dolgot? Gondolom te sem örülnél, ha lenne egy nagy ötleted, aztán lenyúlná az egyik munkatársad, és meggazdaogna belõle.
Érdekes de a betörés az bûn még akkor is ha nem loptak el semmit. A valós (normális) jog semmi féle "szellemi tulajdon" baromságokkal is tökéletes védelmet nyújt azok számára aki védeni akarják a tudományukat, mert megszerezni csak akkor lehetséges ha megsérted a tulajdonukat (betörsz a házukba vagy ott olyan dolgot csinálsz amit a tulajdonos nem engedélyezett) - még akkor is ha pl. nem törtél be hanem a tulajdonos maga engedett be.
Nem miért lenne. Az eredeti feltalálónak is megmaradt, õ is tudja tovább használni. Persze mondom, nem muszáj, hogy szétszórja és ha akarja megvigyázhatja a saját költségein (magas biztonság stb.). De maga, hogy mások is megtudják még akkor is ha õ maga ezt nem akarja, nem minõsülhet lopásnak. Lopás csak akkor lehetne (ez is vitatható, de mondjuk halvány elméletben), ha a "tolvaj" megsemmistené a feltaláló birtokában levõ eredetit és másolatokat és ezáltal csak õ maga lenne a birtokos és a megszerzett tudást most õ maga vigyázná, hogy mások kezébe ne kerüljön. De itt sem beszélhetünk igazi lopásról viszont a feltaláló tulajdona meg lett sértve, me kellet hatolni hozzá, a fizikai épületbe vagy a hálózatába jogosulás nélkül és ez a bûn nem pedig az, hogy lemásolták a találmányát.
Igen, ez jó lenne. Szerintem a kultúrát nem szabad megtagadni senkitõl, viszont nem is szabad nyerészkedni rajta. Például az SMS warez oldalakat mélységesen elítélem, de a release group-okat viszont nagyon tisztelem, mert lehetõve teszik az embereknek, hogy olyan mûvekhez is hozzáférjenek, amikhez amúgy nem lenne lehetõségük.
> "Különben mennyen a zenész minden este muzsikálni és a belépõjegyekbõl pontosan ojan jó megfol élni mint én a melóbajárástól vagy Józsi bácsi a szántásból, vetésbõl." Igen, ez így van. Nem tudom hol, - valamelyik kommentben talán - azt olvastam, hogy kazetta feltalálásakor a zenészek attól féltek, hogy így értelmetlenné válik a koncertezés (nem megy majd el senki, hisz' otthon is meghallgathatja), és nem fognak tudni megélni. Ehhez képest mi történt? Ölükbe hullott egy olyan lehetõség, aminek köszönhetõen még több pénzt kereshettek. Most meg sírnak, hogy vége van. Hát kérem, változik a világ.
Egyébként nagyon jó és elõremutató alternatíva a Creative Commons, ("some rights reserved") amiben lehetõség van arra, hogy felhasznáják a zenéket (vagy bármi mást, ami szellemi termék), de az eredeti mûvészt is pontosan fel kell tüntetni. Ezzel mindenki jól jár, hiszen az eredeti darabnak is reklám, ha feldolgozzák, a feldolgozónak meg jó lehetõség, hogy megmutassa mit tud kihozni belõle, és hírnévre tegyen szert.
Ha én alkalmazva a számtant kitallok egy algoritmust amelyel megazdagszom és te pedig nem pedig neked is a rendelkezésedre áll ugyanaz a számtan akkor most az lopás vagy nem? Nem. És miért lenne az más ha a számtani módszert te találtad ki vagy a párszáz éve halott Kepler? Mégegyszer mondom Szellemi Tulajdon NEM LÉTEZIK a valóságban csak a törvényekben, ezért is van gond vele. Tulajdon esetén semmi ilyen probléma nem létezik (mint ami az úgynevezett szellemi tulajdon esetében szinte 100%). Miért? Azért mert tulajdon létezik a valóságban de szellemi tulajdon nem. A plagizálás sem lopás, még akkor sem ha valós (nem mondom, hogy szép vagy jó mert erkölcsileg értekteleniti az alkotást), különben könnyen megtörténik, hogy a késõbb érkezõ szerzõ nem tud semmit az elõtte már meglévõ alkotásról és mondjuk annyira hasonló, hogy plagizálásnak néz ki viszont nem az, most ilyen esetben hogy magyarázod a lopást? Ha te valamit kitalálsz és elmész a US Pattent Office-ba és levéded, és pl. valaki más ugyanezt kitalálja annélkül, hogy soha nem halott a te találmányodról (és valós tulajdonát költötte a kutatásokra) akkor az lopás? Vagy csupán szerencsétlen fickó és eldobhatja sokéves munkájának az eredményét és a ráköltött valós tulajdont? Ha keresni akarsz a találmányoddal akkor gyártsd és értékesíds a piacon, a találmányod magától nem ér szart sem, ha gyártod és kell a népnek akkor meg megfizetik és semmi szabadalom nem szükséges. A szabadalmak csak azért vannak, hogy valaki monopóliumot kapjon csupán azért mert õ volt az elsõ akinek eszébe jutott. Szarás az egéssz.
Van 1 pár hézag az okfejtésedben....teszem azt a verés és tanácsadás szolgáltatás és (valóban)nem tulajdon!(viszont ilyenformán összemosni a tulajdonnal....) Ha kitalálsz 1 új ruhadesignt,ami 1 füzetben skiccként létezik,de vki meglátja,lenyúlja és meggazdagodik belõle (most tekintsünk el attól,hogy levédte-nem védte le,stb.)akkor az szellemi tulajdon lopása vagy sem? (bár maga a vázlat nem került eltulajdonításra,de az 5let igen) Vagy ez inkább a szemfüles kategória? Ipari kémkedésnél prototípus tervrajzának lemásolása-lefotózása-szkennelése,etc. lopás vagy sem? A plagizálás lopás-e vagy sem?
Még véletlenül sem, mondom hogy szellemi tulajdon nem létezik és ennek semmi köze ideológiához. Ha valami nem határozható meg az adott dolog keretei között akkor az már nem az. A tulajdon alapvetõ tulajdonsága, hogy lopható. A lopás definiciója pedig nem alkalmazható valamire ami nem tulajdon. Vagyis valamit csak akkor lehet lopni ha tulajdonost cserél. Ha az akció után (nevezzük ezt az egyszerûség kedvéért lopásnak) mindkét félnél megmarad az adott dolog akkor lopás nem történt, tehát az akció nem lopás. Ugyanakkor nem lehet pl. megosztásról sem beszélni mert a megosztás definiciója alapjában, hogy egy ideig te használod egy ideig én, de nem használhatjuk egy idõben. Szóval itt nagyon beteges a helyzet, mert sem lopni sem megosztani nem lehet és mégis pofátlanul tulajdonnak nevezik. Pedig a már maga a törvény a nevégen mondja "Copyright" vagyis másolásról van szó nem lopásról, nem megosztásról hanem másolásról. És másolni tulajdont szintén nem lehet, mert ha valami másolható akkor az nem tulajdon. Ez nem ideológiai kérdés ez logikai, matematikai kérdés amely egyszerûen látható. Persze matematikai és logikai oldalról nem vizsgál ma senki semmit minden csupán érdekek harca, ki a fenét érdekel az erkölcs és a logika, fõ a 110 millió dollár a kézben.
Én színtiszta kapitalista beállítottságú vagyok és tudom, hogy a nyereség talán a legfontosabb dolog az életben mert az nélkül semmi sem mûködhet... de kérem legyünk nyereségesek úgy, hogy valami értékeset csinálunk amivel mások életét szebbé, jobbá tesszük (és ezért õk a saját nyereségük egy részét nekünk adják cserébe) és nem pedig úgy, hogy valakinek a fejére állunk mert érdekeinket jobban tudjuk ráerõszakolni mint õ az saját érdekeit miránk. Errõl szól ma a világ a kérdés ki gyõzütt és nem pedig kinek van igaza és mi erkölcsi és mi logikus... sajnos.
Ez csak ideológiai probléma. Át kell írni a törvényt és a szellemi tulajdonra nem vonatkozna a lopás fogalma, viszont kitalálhatnak egy új fogalmat, pl.: szellemi tulajdonon elkövetett jogtalan haszonszerzés... ebbe mondjuk nem férne bele a letöltés, de a pénzért terjesztés igen, és végül is az okozza a tényleges kárt.
ha mégis kikell fizetniük, felraknak a honlapra egy paypales támogató linket, pár hét alatt összedobnák sztem a pénzt:)
Szerintem meg olvassanak egy kis John Locke-t, Thomas Paine-t, Thomas Jefferson-t, Frederic Bastiat-ot stb. és tanulják már meg azt amit okos emberek 200 évvel ezelõtt is tudtak, hogy nem létezik IP. Létezik alkotás de nem alkalmazható rá a "tulajdon" mert nem lehet lopni. A lopás annyit jelent, hogy A-nak van és B-nek nincs de miután B lopást követett el, B-nek van és A-nak többé nincs. Itt nem azt mondom, hogy most egy alkotást ingyen kell adni, csak azt mondom, hogy nem tulajdon. Lehet-e érte pénzt kérni? Persze, hogy lehet, verésért is lehet pénzt kérni meg tanácsért is de egyik sem tulajdon. És ha nem tulajdon akkor miért akarják a tulajdonjogi eljárásokat alkalmazni.
Különben mennyen a zenész minden este muzsikálni és a belépõjegyekbõl pontosan ojan jó megfol élni mint én a melóbajárástól vagy Józsi bácsi a szántásból, vetésbõl.
p2p: terheléseloszlásra épülõ adatküldés, amikor nem egy helyrõl megy a másiknak a teljes adat, hanem felbontják a nagy teljes adatot kis csomagokra, és ezeket lehet csereberélni. Akinek megvan a csomag, feltöltheti másoknak, akinek meg kell, az bárkitõl beszerezheti ugyanezt a csomagot, mert illeszkedni fog. Így érhetõ el, hogy amíg egy ember mondjuk szed valamit, akkor azok a csomagok, amiket kap, azzal beszáll és tölti fel azoknak, akiknek pont az nincs még meg, és közben kapja meg azokat, amik meg neki nincsennek.
Nem egészen így van. DC++ is p2p kategória és az alap kliens mégis csak egy embertõl enged letölteni.Amit írtál az kb. csak a bittorrent mûködése és, hogy miért alkotta meg Bram Cohen. De nem mindegyik technológia mûködik ennyire hatékonyan...
Az igaz, hogy egy-egy torrentoldal bezárása nem jó megoldás, de pl kínában tizenévesek jelentik fel jutalomért cserébe a társaikat, sok országban letiltják az internetrõl az illegális fájlcserélõket, azok a megoldások tényleg hatásosak.
Az USA-ban nagyon szar élni ezt nem tudtad ? Jahhm kérem aki a filmeken nevelkedik :D ... Talán nézd meg a nyomornegyedeket , ott már élesben megy az egészségbiztosítós biznisz .. ha nem fizetsz eleget , nem vagy jogosult különbözõ mûtétekre vagy kezelésekre illetve gyógyszerekre :D mondhatnék még nagyon sokmindent , de lényegtelen ..
Nagyon kevered a kettõt. Kína ideológia alapján SZÛRI az internetet, míg Amerikában akkor korlátoznak ha megfelelõ pénzt adsz megfelelõ helyre, és nem tartalmat hanem technológiát korlátoznak. Ha nem érdekelt egy befolyásos ember a korlátozásban akkor Amerikában le se szarják, azt csinálsz amit akarsz.
Minden warez amibõl a kiadók nem látnak pénzt:D Ha van a neten olyan rész amibõl nem szereztek eddig pénzt az illegális, vagy fizessenek nekik.
Szerintem a sok barom jogvédõ nemsokárra a monitorokat is adóztatni fogja, mert azon meg lehet nézni a másolt illegális cuccokat.
Azt észrevettétek hogy egyre jobban korlátozza az USA a saját polgárainak a nethozzáférését? Mint kína csak itt mindenféle baromságok mögé bújtatják az ügyet, és így érik el hogy ne juthass olyan tartalmakhoz ami szerintük nem megfelelõ. Kínában legalább felvállalják hogy korlátozzák a nép neten való információszerzését. Amerika= képmutató pénzéhes barmok országa lett(Bush a legjobb példa).
warez: illegális másolata programoknak, amiket az ember letölthet, és használhat anélkül, hogy megvenné a programot/zenét/filmet...stb. Hogy ezért valaki pénz kér, vagy sem, rajta múlik
p2p: terheléseloszlásra épülõ adatküldés, amikor nem egy helyrõl megy a másiknak a teljes adat, hanem felbontják a nagy teljes adatot kis csomagokra, és ezeket lehet csereberélni. Akinek megvan a csomag, feltöltheti másoknak, akinek meg kell, az bárkitõl beszerezheti ugyanezt a csomagot, mert illeszkedni fog. Így érhetõ el, hogy amíg egy ember mondjuk szed valamit, akkor azok a csomagok, amiket kap, azzal beszáll és tölti fel azoknak, akiknek pont az nincs még meg, és közben kapja meg azokat, amik meg neki nincsennek.
Állítólag azért tudták megsexuálni õket, mert: - trükköltek a filenevekkel, hogy lehessen automata szûrést csinálni - törölték a felhasználói adatokat, amivel akadályozták a nyomozást
Végülis igen... A bittorrent egy kliens, amit többek között warezra is használhatnak, de rengeteg más helyen is használják... Ott ahol várhatóan túl nagy lesz a terhelés a szerveren és összeomolna, inkább kirakják torrentre azt hadd menjen. Pl. NIN albumai, WoW patch, ezek jutnak most így eszembe.
Viszont ilyen alapon a http is ~ warez, mert onnan is lehet leszedni illegális cuccokat.
a torrentspy-t nem ismertem, akkor arra lehet nem vonatkozik amit írtam :)
én arra gondoltam hogy az én szememben a warez az smsweb meg a hasonlók, ahol pénzt csinálnak a letöltésekbõl. míg a p2p egy ingyenes dolog, hogy pistikének meglegyen a napi betevõ sorozata, filmje, játéka. ezért szerintem nem szerencsés keverni a kettõt. az megint más kérdés hogy néhány torrentoldalon elterjedt a "vegyél feltöltést emelt díjas sms-ért", ez szerintem rossz hatással van az egész p2p-re, és közelít a warezhoz.
Ja, csak nem bizonyítható egyértelmûen hogy a fájlmegszotás károsítaná õket.
Egyre szarabb lehet USA-ban élni. Ilyenkor felértékelõdik bennem Magyarország, ahol mindent lehet. :] Az üzemeltetõk helyében én kalap-kabát elhagynám a Amerikát. :b Persze csak akkor, ha a csõdeljárással nem elégszenek meg, és ténylegesen börtönbe akarnának küldeni.
az okés, de a szíved mélyén érzed, hogy a torrentspy nem a legális adatairól volt híres :)... És õket nem érdekli, hogy volt egy pár jogtiszta dolog is rajta, nekik a céljuk a saját káruk okozóinak eltûntetése... mindamellett, hogy a p2p elosztás nagyon jó dolog, és sokan használják legális célokra is...
Ez dúrva, mert iyen alapon több 100 (1000?) oldalt kéne agyonbüntetni. Viszont ha a server (esetleg annak üzemeltetõje) külföldi, akkor nem perelhetõ szvsz... ezek után mi az értelme az egész pereskedésnek ??!
ne cseszegesség a warez társadalmat... ahogy a harcosok klubjában is mondták: "azokat az embereket üldözöd akik kiszolgálnak? mi fõzzük a kajádat, mi visszük el a szemetedet, mi szereljük a telefont, mi viszünk kórházba. És éjjel... mi õrizzük az álmodat." :D :D
Az MPAA harca a torrentoldalakkal szemben olyan mint Héraklész és a hidra küzdelme. Azzal a különbséggel hogy az MPAA nem nyerhet :)
és még nem is beszéltünk az újonnan alakuló szájtokról
20 milliárd forintnak megfelelõ összeg a követelés. Az MPAA húzzon el a bús #***ba. A szóvivõnek pedig kívánok sok-sok kiéhezett börtönlakót...
A torrentspy nem volt nagy durranás, rengeteg kamu dolog volt ott. Vannak és voltak is sokkal jobbak.
megszünt a torrentspy, a felhasználók átmentek az isohunthoz, ha az is megszûnik, majd mennek a sumotorrentre, utána a torrentscan-re und so weiter...
... bezzeg, a; Jenki-MULTIs "Jupiter"-cégei, már legálisan is fenyegethetnek (Bacikkal ->) *VÍRUS*sal, torrenteket ?!! -s ezt persze, hogy még; Be is tartották ?! ( 2007.dec -óta, privátként, többször is tapasztalhattuk pl: ISO -fájloknál.)
-ha a: *... beszari egy alak vagy !*-ért, már 3 év SITT is jár; Hol vagy ilyenkor, ThE: BSA ?!
Hát a piratebay-esek nincsenek beszarva. Legalábbis nagyon nagy az arcuk xD http://torrentfreak.com/mpaa-demands-15-million-from-the-pirate-bay-080508/
They know they are losing, and try to make us look like big criminals by adding some zeros to a claim for a made-up crime
The worst thing is that I lost 100 kronor on a bet on the number they would come up with,” Sunde added. “And, it sucks that they didn’t claim more than for Napster and the other sites. It’s cooler to break the record.
kb: ....Szar, hogy tõlünk nem követeltek többet, mint a többi oldaltól.. Fasza dolog lenne új rekordot beállítani. :P
xD Hát ezek hülyék :DD
ja, meg, hogy ez a Monique Wadsted számít rá, hogy majd a piratebay-es fanbójok és görlök majd jól meghekkelik a gépét, meg ilyesmik.. ..szegény
Hát ez eléggé precedens szagú, simán el tudom képzelni, hogy a folyamatban lévõ jogvédõk vs. torrentoldalak perekben hasonlóan fognak ítélkezni a bíróságok.
Informatika és tudomány
