Mondjuk elég gáz, hogy így páncélba rakták. Az egy dolog, hogy drága és kevesen vették volna meg, de legalább lett volna verseny. Aston Martint se kéne ennyi erõvel gyártani, mert az is drága. (Igaz kinek mi a drága). De a többség nem tudja megfizetni.
A hullam-energia-anyag kapcsolat meg a gorgoknel vetodott fel, pusztan filozofiai alapon. Vegul Einstein vezette le reszben, ezt kesobb magyar fejlesztok munkajanak koszonhetoen teszteltek le a japanokon. A mai modern kvantumfizika is ezzel foglalkozik. Akit erdekel, az jelentkezzen a muegyetemre villanykarra, ott tanitjak rendesen (buktatotargy). Az allohullamokrol csak annyit, hogy nem tudjuk, hogy allo-e, de valoszinuleg hullam, csak kicsit tobb mint 3 dimenzios. Az anyag athelyezeserol pedig csak annyit, hogy konnyu barkinek aki kivul van jelenlegi univerzumunkon. Belulrol valamivel nehezebb. (az is lehet, hogy nem lehet :-) )
A digitalis fenykepezogeprol pedig mar irtam, hogy 1981 ota lehet kapni. Akarhogy is szamolom ez 6 ev az elso prototipustol, ugy hogy a nasa meg abban az evben (1975) elkezdte hasznalni. (mivel ok talaltak ki) Az, hogy az emberek jo resze nem fotozott soha floppy-s fenykepezogeppel az mas kerdes. (en pl. kaptam egyet ajandekba, amikor 90-es evek vegen kidobtak volna szemetbe) Mukodik, bar nem tul jo a kepe. (tv-n lehet megnezni es szines)
A filmes gepek alapvetoen akkor valtak lecserelhetove, amikor megjelentek a film minosegu digitalis szenzorok. Ezert vettem en pl. hagyomanyos filmes hazba es optikaval szerelt olympus gepet. Ennek ugyanolyan jo a kepe, mint egy sima 35mm-es filmes kompakt gepe. (mai mertekkel merve oriasi meretu a ccd-je es csak 2 megapixeles) A mai cmos-os gepek minosege ezt a szinvonalat nem mindig uti meg, de azert nem rosszabbak egy olcso eldobhato filmes gepnel. Amig ezt nem tudtak biztositani (meretben, arban, minosegben) addig nem volt sok ertelme a tomegek szamara ilyet kesziteni. Viszont akinek volt penze, az mar 1981-ben is vehetett digitalis gepet. (a sajtosok pl. vettek is)
ps: A kedvenc fenykepezogepeim a kiskoromban hasznalt orosz gep (szmena) es a kis ongyujto meretu mikrofilmes sztereo gep, amit a suli fotoszakkoren lattam. Van par ilyen geppel keszitett dia, amit amerikai rokonoktol kaptunk jo 30 eve. Ezt a minoseget meg mindig nem voltak kepesek rendesen megcsinalni digitalis formaban. (meg mindig vagy tul nagyok vagy tul zajosak a digitalis szenzorok)
Szerintem sokáig nem lett volna igazi vetélytársa az analóg fotózásnak. Akármilyen nyomott áron dobták volna piacra egy egyszerû rendszert, egy kommersz filmes fényképezõvel évekig elfotózgatsz az árából. Akkoriban kezdõdött/zajlott a fényképezõk automatizálása, sok pénzt öltek bele. Szélesen elterjedt volt a Polaroid-technológia az "azonnali" eredményhez, (a Kodaknak volt egy vesztett pere a Polaroiddal, talán pont ezért agyaltak a digitgéppel), a "leülünk és villannyal nézünk fotót" szertartáshoz meg a dia. Minõségben magasan verték, és nagyon sokáig verték is volna a digitális alternatívát. Ezek mellé betuszkolni és elterjeszteni egy új rendszert sokba került volna.
Egy kényelmesen használható digitális géphez sokkal nagyobb integráltságú áramkörök kellettek volna, ezek fejlesztését azonban fõleg az ipari és katonai felhasználók fizették, elsõ körben õk is használták, aztán jöhettünk mi, háztartási felhasználók. Természetesen ha annak idején a nagy fotós cégek megteszik ezt a lépést, sok minden máshogy alakult volna, bár erõsen a zsebbe kellett volna nyúlniuk.
A cikk gépén alkalmazott megoldások mindettõl függetlenül nagy pacsit érdemelnek, a lehetõ legegyszerûbb és legolcsóbb módon a legtöbbet kihozták a rendelkezésre álló technológiából.
Hát igen mert ugye a kvantumok hullámtermészete az a viselkedésüket leíró fügvényben megjelenõ idõ szerinti oszcillációból fakad. De ez az általánosan elfogadott értelmezés szerint nem feleltethetõ meg valami közegben keletkezõ hullámokkal. Illetve lehet, hogy igen, de ezt a mai napig nem eldöntött dolog!
"Egyet felejt el a cikk hogy milyen volt az elsõ CCD felbontása. Olyan pocsék hogy nem volt érdemes a film mellett abból gépet csinálni. Gondolkozzunk emberek! Hány éve lett 1 Mp-es érzékelõ? A gép áráról nem is beszélve."
Szerintem rosszul közelíted meg a dolgot. Ez a készülék egy fekete fehér Tv-re nyomatta volna ki a képet. Olcsóbb mint egy mozgóképes videokamera, ergo többen meg tudták volna venni, Igaz nem produkált olyan minõséget mint egy filmes fényképezõ, de az átlagembernek bõven elég. Nincs itt semmi technológiai vagy piaci éretlenség. Ez akkor ugyan úgy tönkretette volna a filmes fényképezõgép ipart, mit az MP3 meg az internet, a CD-t! Saját szempontjukból nagyon is jól döntöttek a Kodak vezetõi.
"lyeneket egyetemeken sem hallani....miért?" Ki mondta hogy nem? Mellesleg soha, senki nem tudta kísérletileg igazolni vagy elméleti úton levezetni. Feltételezni én is tudok sokmindent...
Meg azért azt se felejtsük el, hogy a 70-es években milyen számitógépek voltak, és hogy hány embernek volt... Mert ugye oké hogy van egy digitális fényképezõgéped, ami mondjuk 1000x rosszabb minõségü képet csinál mint egy hagyományos, na de min nézed meg az eredményt? Hisz még nyomtató sem volt úgy mint ma hogy bemész a tescóba aztán 10-100 ezer forint közöttig tetszõleges nyomtatót veszel.
Csak azért mondom mert a legtöbb ismerõsömnek van digitális fényképezõje, de a képeknek jó ha az 1 ezrelékét nyomtatják ki, a többit a gépen nézik meg. Na de ha nincs se gép, se nyomtató...
Vagy nem õ mondta. Vagy csak mondta, de nem úgy van. Tesla kísérletezõ kedvû ösztönös zseni és képzett mérnök volt, de õ is melléfoghatott.
Egyetemen lehet, hogy jó könyvek vannak, szó se róla. De meg kell nézni, közép és általános suliba milyen szemeteket szórnak ki tele hülyeséggel.
És amúgy a középsulis tanárok 1 része sincs a topon! De még felsõoktatásban is elõfordul sajnos.
Nemrég(1 éve) fõsulin ilyen bevezetõ jelleggel szó volt a felsõ áteresztõ és alsó áteresztõ szûrõkrõl, számolgattunk is velük mint állat, és mondtuk a tanárnak, hogy ez így szép meg faxa, de csináljunk egy gyakorlati példát, szûrõkkel határozzuk meg a Danubius frekvenciáját.
És jött is a probléma, hogy õ ehhez nem ért. Fõiskola mégegyszer mondom.
Elõfordul néha hogy kimegyek óráról, mert annyira felhúz a...hmmm szakmai "hozzáértés". Egy kis nyamvadt OKJ-s programozó papírom van, de esküszöm az egész anyagot(villamosságtant is) korrektebbül adták elõ. És igen a villamosságtan és digitális technika a szívügyem.
Olyan dolgokról meg ritkán esik szó, hogy pl minden tárgy felfogható egy álló hullámnak(errõl volt szó pár mondat erejéig de osztálytársak kicsit értetlenül néztek), és ezt még jó 100éve Tesla találta ki tehát ez sem újkeletû dolog, és õ állította, hogy egy kellõ fázisú, és energiájú impulzussal bármilyen test áthelyezhetõ a térben..mivlehogy a test anyag..meg amúgy bármi felfogható hullámként is....ilyeneket egyetemeken sem hallani....miért?
Államtitok? Áltudomány? Vagy csak begyöpösödés és hozzá nem értés?
A cikkben említett fényképezõ fekete-fehér (valszeg csak fekete, csak fehér, nem szürkeskálás), 10Kilopixeles felbontású, egy kép készítése 23 másodpercbe telt. Van egy kis fejlõdés, mi? :)
Az a gáz, hogy Tesla nevéhez hozzákapcsoltak egy sereg tudománytalan maszlagot. Szegény foroghat a sírjában, mint az ipari áram fázisvektora.
Pont az általad említett látványos kísérletek és a nem megfelelõ magyarázatok miatt terjednek a baromságok. Annak idején ostoba vagy szenzációhajhász újságíró látott valamit és már írta és terjesztette a saját pozitívan visszacsatolt marhaságait.
Ajánlom mindenkinek Öveges professzor filléres kísérleteit, talán helyretesz pár dolgot.
"ma meg a diákokba azt verik bele, hogy hühye vagy ha másképp gondolkozol, mert ezt meg mezt nem lehet, és ez emg ez a törvény ezt és ezt nem ismeri. És kik írják a tankönyveket arról meg jobb nem is beszélni." Nem hinném, hogy a BME vagy a Kandó rendszeresített oktatóanyagai mérhetõ hülyeség- és félrevezetéstartalommal bírnának. Amit mondjuk Schnöller Antal a Villamosságtanban leírt, az eléggé úgy van a valóságban is, nincs mese.
Vezeték nélküli energia továbbítás (ami még ma is csak kísérleti fázisban tart).
És voltak olyan kísérletei amit ma nem tudunk hova tenni! Pl.: 2 lemezt letett a földre, és fölötte a levegõ világítani kezdett.
Vagy volt 2 fa dobozka, az egyikben agy üveg gömb. Egyik dobozkából a másikba áttette a gömböt miközben a gömb világított(ma már tudjuk, hogy a neon csövek elõdje volt).
Sok sok érdekes kísérlete, és több 100 szabadalma és legalább ennyi...még ma is modern és megdöbbentõ mûködõképes készüléke volt!
Ugye azért gondoljunk bele. Az elõtt a 3 fázisú villanymotor maximum a fizika professzorok íróasztalán feküdt mint terv, de megépíteni nem tudták mert nem értették, csak valamit számolgattak vele de az Istenért nem volt jó.
Tesla értette az elektromosságot, nem csak számolgatott vele, és ha ma pár találmányát nem értjük, hát nem azért van, mert csalt, hanem mert még ma sincsenek a "szakemberek" tisztában azzal, hogy pontosan mi okozza az elektromágnesességet, és hol vannak a határok...az alap fogalmakkal vannak tisztában, és minden erre épül.
Nézzünk 1 példát. Teslának voltak olyan készülékei amit más egyszerûen nem tudott megépíteni. Miért? Azért mert ma ilyen eszközök nem állnak rendelkezésünkre, sem anyagok.
2008 van..mindent lehet kapni gondolnánk...hát nem! Tesla olyan "szennyezett rézzel" és ferromágneses anyagokkal dolgozott amit ma nem lehet kapni, mert az ipar csak azoknál "jobbat" készít.
Kacsának tûnik gondolom...konkrét példa, Tesla transzformátor. Tegnap a Csodák palotájában mûködés közben is lehetett látni ezt a készüléket...több millió volt feszültséget állít elõ, és méteres szikrákat láthatunk...nade itt nem csak arról van szó, hogy van egy primer meg szekunder tekercs és jóccakát.
Fontos a drót anyagának a minõsége, a vastagsága, a két tekercs egymáshoz viszonyított távolsága és mérete is, a tekercs geometriája, és még sokminden...aki ilyet akar házilag építeni, lehet, hogy hetekig csak szív vele és nem mûködik..pedig mindent "helyesen" csinált.
Na a lényeg csak annyi, hogy nem a készülékben van a hiba.
Bell is kísérletezgetett pl szellemhang detektáló géppel..de válaszolni is akart a halottaknak, merthogy szerinte, a halott lelkek más fázisba kerültek, de még "élnek", ezért nyílván fel is lehet venni velük a kapcsolatot.
Ma van aki azt mondja badarság...de miért? Mert Tesla, Bell, Farraday...stb alap törvényekre épül a mai technika mind!!! Nobeldíjasaink ezeket az elméleteket terjesztették ki. Csak arról feledkezünk meg,hogy õk nem ismerték a technológia korlátait, inkább szakosodtak, ma meg a diákokba azt verik bele, hogy hühye vagy ha másképp gondolkozol, mert ezt meg mezt nem lehet, és ez emg ez a törvény ezt és ezt nem ismeri. És kik írják a tankönyveket arról meg jobb nem is beszélni.
Ja, mókás. Ha Tesla neve elõkerül, "mindenki" kapásból rávágja a 20. dimenzióba eltûntetett hadihajót, meg nullponti energiát. Ha olyat említesz, mint háromfázisú váltóáramú energiahálózat, akkor általában egy "Ammeg mi?" a válasz. Kiváncsi lennék a fizikakönyvek és UFO-szabadenergia-magazinok arányára :)
Az arabozással vagy zsidózással és áltudományos baromságok hangoztatásával te is a legkisebb ellenállás és a csorda által kitaposott út felé haladsz. Nem a világot elõrébb segítõ nagy elmék ismertetõjegye.
75-ben mit kezdtél volna egy kezdetleges digitális fényképezõvel? Ha akkor a kezedbe adják, magadtól eldobod, annyira fölöslegesnek tartod! Nem volt létjogosultsága, ezért nem hozták kereskedelmi forgalomba, de ettõl függetlenül a technológia fejlõdött a háttérben, és tessék, itt van, olcsó és mindennapos, és nem neked kellett kifizetned fejlesztés zsíros részét.
Ehhez nem kell 30 év. Most is tudjuk, hogy régen "verseny" volt a különbözõ meghajtások között. Pl: gõzmeghajtású autó, robbanómotor, és elektromos. Tudjuk melyik nyert. (elektromos környezetbarát, és a gõzmeghajtás továbfejlesztése is viszonylag környezetbarát)
Volt egy szerb ember a 40-es években halt meg. Annyi mindent talált fel,hogy csuda...amerikában halt meg és 1960-ban a neve után nevezték el a mágneses indukció mértékegységét.A nullponti energiával foglalkozó találmányait,kutatásainak eredményeit a mai napig rejtélyek övezik. Igen õ Nikola Tesla volt. Csak ennyit arról,hogy a "hatalmasok" mennyire visszatartják a világunk fejlõdését.Ha engedik anno Teslát dolgozni akkor ma lehet,hogy egy "kis dobozkával" egy egész várost el lehetne látni energiával a semmibõl.
A Sony egyik alapítója írt egy könyvet a cég "életérõl". A könyv 1986-ban jött ki, de nagyjából 84-85-ben írodott. Ott említi, hogy az egyik fiatal mérnökük kitalált egy plazma alapú megjelenítõt, de jegelték, mert akkori technikai szinten nem lehetett volna emberi áron gyártani. :)
Majd 30 ev mulva megtudjuk,hogy mar 1930 ota lehetne kornyezet barat modon autozni,es nem kellett volna a foldi elo vilag jelentos reszet kiirtani az olajjal.Es haborukat inditani az olajert.
"sós-víz üzemû jármûvet fejlesszenek ki az autógyártók"
Ehhez csak az általános iskolai fizikát kémiát kellene elégséges szinten megtanulni.
az ilyen és ehez hasolló nagyorrú menedzsmentet aki ilyet mond:
"'csodás, de ne mesélj róla senkinek.'"
a lefitymált angyalbögyörõjénél kezdve forgatnám meg, a gyerekeik p*fáját meg rákötném egy kipufogócsõre hogy szívjanak egy kis friss ólommentes benzingõzt
az ilyen patkányok miatt van globális felmelegedés, iraqi háború és közelkeleti konfliktus.
"Az 1936-os Berlini Olimpiát a németek színesben rögzítették és állítólag közvetítették is kísérletileg. (Kérdezem: akkor már volt TV?, vagy mi a tosznak közvetítették? Mi volt a vevõ egység?)"
A megnyitora keszult el a nemet propaganda tv halozat, ugyhogy az elso nagykozonsegnek sugarzott tv adas Hitler nyitobeszede volt, persze meg fekete feherben. Szines kozvetites mar volt, Farnshworth angliaban tesztelt is ilyet, viszont ott komponens (rgb) kabelen vittek a jelet az epson-i derby-rol egy szinhazba, ahol a vetito gep allt. Az elso hdtv egyseget 1024p felbonttassal ugyano keszitette el, a haboru utani evben, de addigra elterjedt a ket kisebb felbontas.
"Szerintem nagy hiba volt elhallgatni ezt a fejlesztést anno! Oké, hogy a pénz beszél, de ez egy nagy áttörést jelenthetett volna, és ha vmi horror áron, de elérhetõvé teszik, akkor mindenki jól járt volna, mert a film alternatívája még nem lett volna, de a hatalmas haszon miatt simán megtérült volna a Kodaknak is."
A fenti kamerarol csak annyit, hogy egy 1983-as hobbi robotikai konyvben leirjak a cmos szenzor keszitesenek modjat. Egy cmos ram chiprol kellett eltavolitani a tokozas tetejet es igy egy 64 kilobites ccd szenzort (256*256 pixel) lehetett kesziteni. Idobeni integralassal pedig akar szurkeskalas kepet is lehett kesziteni, amit a racsatolt commodore 64 kepes volt magnokazettara elmenteni. A konyvben leirt barkacsfeladok kozzul ez volt a legnehezebb. A legkonnyebbek pedig a klasszikus 3/4/6 kereku robotautok.
Ugyanebben az idoben, egy hasonlo felbontasu, de sokkal modernebb hardvert hasznalo rendszer leaszall a Marson, amit 1975-ben lottek fel. Egyebkent a nasa jpl volt az elso hely ahol leirtak a digitalis kepszenzort, nem meglepo hogy el is kezdtek hasznalni. Tehat a technologia megvolt, hasznaltak is, csak a kodak ugy jart mint a xerox a pc-vel, azaz elmulasztotta a piac megszerzeset. Vegul a sony 1981-ben jott ki az elso ccd-s gepevel, ez meg floppy-ra dolgozott, majd 1988-ban jott az elso memoriat hasznalo fuji digitalis fenykepezogep. A kodak 1990-ben szallt be a versenybe az elso slr-rel. Mindossze annyi tortent, hogy jo 20 ev lemaradasban van europa japanhoz kepest.
Szerintem nagy hiba volt elhallgatni ezt a fejlesztést anno! Oké, hogy a pénz beszél, de ez egy nagy áttörést jelenthetett volna, és ha vmi horror áron, de elérhetõvé teszik, akkor mindenki jól járt volna, mert a film alternatívája még nem lett volna, de a hatalmas haszon miatt simán megtérült volna a Kodaknak is. Mai vonatkozását tekintve pedig elmondható hogy ez már semmit nem befolyásol, aki akkor nem vett ma már úgyis vett - valszeg nem kodakot - de ha akkor lett volna akkor mindenféle "beszámítási kedvezménnyel" továbbra is megtarthatták volna akkori ügyfeleik egy részét, hiszen aki újonnan vett fényképezõt, az akkor csak cserélt volna, pl...
Ebbõl egy dolog jön, egy kérdés mind felett. Akkor mostanában mirõl nem szabad a hasonló embereknek beszélni, mit kell elrejteni? Szerintem ezért nem érdemes csúcs dolgot venni csúcs áron, vagy csak akkor ha telik rá jövõre is...
A cikkben is emlitik, azert akadt volna aki megveszi.. pl technikabuzi a japanok fele :P Ha kiteszik piacra, az gerjesztette volna a fejlodest, akar a keperzekelo-chipek a is (es sok mas is) elobb eri el az adott technikai szintet.
Egyet felejt el a cikk hogy milyen volt az elsõ CCD felbontása. Olyan pocsék hogy nem volt érdemes a film mellett abból gépet csinálni. Gondolkozzunk emberek! Hány éve lett 1 Mp-es érzékelõ? A gép áráról nem is beszélve.
"Az 1936-os Berlini Olimpiát a németek színesben rögzítették és állítólag közvetítették"
Ha minden egyes nagyvállalat a köz érdekét nézé és nem tartanának vissza technológiákat nagyrészük már rég tönkrement volna.
És mivel ezeknél a cégeknél a legnagyobb mértékû a K+F, ez szépen le is lassulna. Összességében az emberiség sokkal rosszabbul járna, a jelenleginél sokkal lassabb lenne a fejlõdés.
"miért nem adta el inkább valamelyik riválisnak" Az alkalmazottak által kifejlezstett találmányok a cégek üzleti tulajdonait képezik.
"Nem félt attól hogy más is kitalálja, és akkor lehúzhatják magukat?" Egy százezres cég apró porszemérõl beszélünk, ilyet nem lehet látni évtizedekre elõre.
"be kéne perelni õket a technológia visszafogásáért" Ilyen bûncselekmény nincsen.
Az egy normál magnókazetta a szélén? Ez igen! Ügyes lehetett.
Csak azt nem értem, hogy miért nem adta el inkább valamelyik riválisnak, ha az anyacég baszott megcsinálni? Talán többet fizetett??? Nem félt attól hogy más is kitalálja, és akkor lehúzhatják magukat?
Kurva anyjukat, be kéne perelni õket a technológia visszafogásáért!
TV volt már, de csak fekete-fehér. A színest csak az ötvenes években fejlesztették ki. A színes felvételek filmkamerával készültek, illetve a fennmaradt TV-felvételeket is a képernyõ lefilmezésével készítették, képmagnó akkor még nem volt. Viszont a megnyitót közvetítették, bár csak ott nézhették, ahol volt vevõ. Úgy tudom ez volt az elsõ élõ közvetítés.
Bizony volt. Bár nem sok. Sõt a technológia azthiszem még a századforduló közelében született. Bár csak képet tudott átvinni.
Az arabok ezt egyszerûbben oldják meg az alternatív üzemanyagok feltalálóival. (Lásd például fordított hidrolízis elve, stb...) Nem szabadalmat vásárolnak, hanem egyszerûen eltüntetik a feltalálót. Egyébként még egy érdekesség: Az 1936-os Berlini Olimpiát a németek színesben rögzítették és állítólag közvetítették is kísérletileg. (Kérdezem: akkor már volt TV?, vagy mi a tosznak közvetítették? Mi volt a vevõ egység?)