na 1 hiba, rosszabbra számítottam, mert tegnap beremegett a monitoromon a kép is, ami kiderült hogy nem remegett be igazából, csak a kevés alvás miatt furákat látok, és ez a hallásomra is negatívan szokott hatni, de mégis egész jó lett :)
yius6oeg lossless xlu3iu3w vorbis/valami jobb mint az mp3 slachi8k mp3 fo1wria7 lossless bria7h mp3
persze csak azért is írhatod hogy nem találtam el, ha mégis eltaláltam, úh kb annyit ér a teszt mint babakocsira a spoiler :)
Egyébként maga a zene sem a legmegfelelõbb tesztelésre, a düngyidüngyilálálá zenék, pont azok ahol még a rosszabb minõségû kodek se feltûnõ, mert maga a zene is egyszerû, mellesleg recseg kicsit, és néha torzul is, pedig nem is hangos... Persze a hiányzó 16 fölötti khz-ket jól hallani.
vki ismeri az AAC-t, és abból is a Nero AAC encoderrel készített változó bitrátájút?
Igen egy 10 mp-es mintát tömörítettem(-hev2 -q 0.5) vele, és azt hasonlítottam az eredetihez. Kb. 2 percig volt a merevlemezen, teljesen elütött az eredetitõl.
Én egyébként Ogg Vorbist (szigorúan aoTuV verziót) használok (128 kbps). Persze összehasonlítottam az eredetivel többször is a 128-ast, 224-est is, de semmi különbséget nem találtam köztük. Ellenben mp3-nál 192 kbpsen már tompábban szól kissé halkan.
De van egy újabb codec is. Úgy hívják lossyWAV. Ami abból az alap elgondolásból jött, hogy hogyan csináljanak veszteségmentessel azonos minõségû fájlt kisebb méretben. Erediteleg lossy Flac volt a neve.
Pontosan nem néztem utána a dolgainak, csak hallgattam a vele készûlt zenéket. De nem elvesz hangot, hanem kicserél.
"A digitális technika alapjaiban változtatta meg a huszadik század végének hangkultúráját, minõségi változást hozva és újfajta gondolkodásmódot is teremtve a hang világában. A digitális eszközök, rendszerek felépítése és mûködése alapvetõen különbözik a hangtechnikát megalapozó analóg rendszerekétõl, leginkább a számítástechnikai eszközökével rokon. Szakszerû használatukhoz elengedhetetlen a digitális hangtechnika alapjainak és a digitális készülékek mûködési elveinek ismerete. A tárgykörben való tájékozódást jelentõsen elõsegítheti ez a könyv, amely egyúttal az elsõ magyar nyelvû összefoglaló munka a témáról. Szerzõje a digitális hangtechnika szakértõje."
A köny az Alexandrá-ban kapható
Fogyasztói ár: 3 990 Ft Nyelv : magyar Áfa kulcs : 5% EAN : 9789630947176 ISBN : 963 09 4717 X Megjelenés : 2005. Kötésmód : ragasztott kartonált Oldalszám : 428 Méret [mm] : 165 x 235 x 22 Tömeg [g] : 700 Raktári kód : 179936 Regisztrálás : 2005.10.21.
Az interleaved R-S elég jó amennyire meg tudom ítélni. Mint mondtam nem ez a szakterületem, csupán ismerõsek a fogalmak, és kb. tudom pozícionálni, hogy mirõl van szó. Majd az okosabbak kijavítanak.
Hibajavitókról olvass egy kicsit gyak. ott rengeteg áll vagy bukik ezért kell kurvajó futómû egy cd alá, amit már eleve nem raknak bele az olcsó készülékekbe.
Jah és ha természetesen ha az audioadat kiolvasása tökegyszerû feladat lenne amit csak egyféleképpen lehet megoldani akkor nem volna ugyanannak a gyártónak 5 féle lézer pickupja meg 6 féle servo motorja különbözõ árakon a kínálatában.
http://kac.duf.hu/~balage/szakdoga/optikaielv.htm "A zenei CD-n a hibajavító adat mennyisége a zenei adatok mennyiségének 1/3-a."
"ezeket többszörös hibaellenõrzõ és hibajavító kódok védik, hogy még véletlenül se változzanak, de ha mégis, akkor azt nem úgy hallod meg, hogy a fúvós kicsit máshogy szól, hanem, élvezhetetlenül recsegni fog, a másolat."
Az audio cdt nem védi többször hibaellenörzõ és javitó kód. Recsegni meg csak kellõen nagyszámú hiba után fog a zene. Fogj egy akármilyen videofájlt és néhány bájtnyi hibát csinálj a videorészében. Észre sem fogod venni.
Természetesen nem legenda. Mint mondottam bemész egy ilyen boltba és meghallgatod a saját füleddel. A számitógépes adattárolás teljesen más elven mûködik. Ott hibajavitástól kezdve mindenfélét felveszel a lemezre, amit audio cd esetében nem. Ezért van az hogy 650MB-os cdre audioban nem 650MB-nyi wavot tudsz kiirna hanem lényegesen többet, mert az percre megy és nem megára.
Ezeket a legendákat honnan szeditek? A másolt CD hogy a fenébe szólna rosszabbul, mint az eredeti? A CD egy csomó számot tartalmaz, ezeket többszörös hibaellenõrzõ és hibajavító kódok védik, hogy még véletlenül se változzanak, de ha mégis, akkor azt nem úgy hallod meg, hogy a fúvós kicsit máshogy szól, hanem, élvezhetetlenül recsegni fog, a másolat.
Az is furcsa, hogy ilyen legendákban hisz valaki, mikor tudja, hogy a CD-re adatok is kiírhatók, másolhatók, és elég ritkán tapasztalja az ember, hogy a másolt adatai egy nagyon picit megváltoztak volna.
Vegyél egy master felvételt. Pl egy príma Wagner - Requiem felvétel tökéletes választás.
Aztán ezt a master felvételt vedd át cd-re is és bakelitre is. Azután hasonlísd össze a cd-s és a bakelites felvételt is az eredeti master felvétellel. És nézd meg, hogy melyik technika esetében lesz a leghûbb a fevétel az eredeti masterhez.
Esetleg keress fel egy hangmérnököt aki jártas a bakelit vágásban is és a cd készítésben is. Õ majd eloszlatja a maradék kételyeidet is.
ps: a bakelit nem szar. Csak színezi a felvételt. Jobban mint a CD.
Itt befigyel a 2+2=4 de van aki szerint 5 dolog. Nemhiszem hogy digitálisnál bármiben különbözhetne a leolvasás, hiszen akkor nem picit, hanem tökmás hang jönne ki. Bár az eredeti cd formátumról olvasva eléggé gányolt, gagyi megoldásokat olvastam, lehet mégis elõ tud idézni ilyen anomáliákat. De mindegy, nem használok sok ideje elavult audio cd-t, inkább a kevésbé low level formátumokat részesítem elõnyben, amiknél tuti hogy bárhol, bármin lejátszva a 1001110100 az 1001110100 lesz, mert ezeknél kicsit szigorúbb a hibakorrekció, és több szintû.
Én hordozható lejátszónak ezért vettem PSP-t. Az lejátszik minden szart, homebrew programmal bármit amit beleraknak, de jelenleg mp3,ogg,wma,atrac,aac,flac, stb nem akadály.
El kell keserítsélek, az AAC bár sokkal jobb mint az mp3, de az ogg-nél nem. Bár nehezen hallható különbség, sõt bizonyos bitrátákon nem is lehet.
Ogg is támogat több csatornát, ha jól emléxem, 48-at. Alig van elterjedve, csak a közepes minõségû, de emellett jó drága ipodok viszik (amit divatbuzik, és hülyék vesznek), ogg-t meg pl samsung, iriver, meizu, sandisk viszik, és még sok más gyártó akik nem adják 2x áron a fost. Sõt az ájpod is támogatja kis hackeléssel. Az aac meg annyira van ingyen, mint amennyire én vagyok a pápa. Lehet hogy a kódoló ingyenes (merthát támogatni kell a terjedés), de a lejátszók ára amikbe belerakják, az tartalmazza a lincenszdíjat ;) ami az ogg-nél nincs.
Emellett az ogg nyílt forráskódú, így születhettek meg a moddolt enkóderek, pl az eredetinél sokkal jobb aotuv féle.
És a 4400+(2,3ghz)-os x2-mmel a hordozható lejátszómra 2,5 perc alatt kódol le egy 74 perces albumot az aotuv féle ogg enkóder, úgy hogy az 32bites módban fut a 64bites rendszeren, sse1-et használva, mikor már 3mat is tud a proci (sajna mert allin amd-re optimalizálták athlonxp-tõl kezdve, ami már nem mai darab)
"Szumma szummárum ismét az van, hogy a bekalit nem szól jobban, és nem tud többet mint a CD, sõt jelentõsen rosszabb annál. A bekelit jobban színezi a hangot mint a CD és (itt is) ezt a színezést szeretik a szeretõik (lásd csöves erõsítõkrõl írtak)."
Aha meg ugye a dacból folyamatos hullámok jönnek ki, meg infrahangot is meg tud jeleníteni, meg az összes hülye dj bakelitet használ, mert biztos hülyék... hát lol, innentõl nincs más kérdésem :D
"1. Nem kétszeres frekvenciát használnak a mintavételezésnél, mert a 44,1 khz az az összes mintavételre vonatkozik, stereo-nál. Tehát 44,1khz a 2 csatorna összesen, szóval csatornánként 22,05.
2. Az ember max 20-at hall, tehát van egy kis ráhagyás. Nincs olyan ember aki többet hall(csak olyan aki hiszi), de minden normális hallású ember fiatal korában hall ennyit, és ahogy öregszik lejjebb megy ez a tartomány."
Második pontot nem levágva már nem olyan egyértelmû hogy a mintavételezésre gondoltam ugye? Vagy a mintavételezésnek van maximuma a hallásban? Ha jól tudom nem.
Én csak azt nem értem, hogy aki életében nem hallott még normális cuccon zenét az minek osztja az észt? A high-end nem olyan dolog amit mérni kell. El kell menni egy normális boltba ingyen meg kell hallgatni. Nekem vannak botfülü haverjaim de eddig mindenki hallotta a különbséget, szóval ne gyertek itt denevérrel meg mittoménmivel. El kell menni / jönni. Meg kell hallgatni utána lehet errõl beszélgetni. Addig tök felesleges.
Az Indexes (http://index.hu/tech/hardver/hifi070708/) cikk címe azért elárulja, hogy van egy mennyiségi és egy minõségi vetülete a zenének. Ezen a fórumon eddig csak a mennyiségrõl volt szó. Bizonyám! Mégha úgy is fejezem ki, hogy "legmagasabb minõségû flac", meg "csöves", meg "high end" ezek még mindig csak mennyiségi jellemzõk. A minõség pedig szinte független ezektõl és olyan kérdések merülnek fel inkább, mint, hogy ki zongorázik és hol. És igen ez is átjön a Sokolon, a botfülûnek meg az egymilliós CD lejátszóján se. Vagy itt a nagyapám, akinek soha fel nem tûnt, hogy mp3 vagy bakelit vagy cd-e a hangforrás, ez számára érdektelen volt, ám általában megmondta, hogy ki játszik a zongorán és melyik évben (!), hogy ki a karmester, fiatalkori felvétele-e vagy idõs, meg ilyenek. Namost akkor ki az, aki ért itt a minõséghez? A legjobb hifit süketeknek készítik, ahogy a cikk mondja.
"legolcsóbb lejátszó is ugyan azt olvassa ki onnantól meg köze nics, hogy a bináris streammel mit csinál a user, meg mivel."
NA ez a nagyon nagy tévedés. Egyszer menj el egy hifi boltba meg fogsz döbbeni. Sõt, hallgasd meg ugyanazt a cdt eredetiben majd másold át és hallgasd meg azt is. Azon is nagyot fogsz döbbeni. Pedighát elméletileg ugyanaz van rajta és mégsem.
És az ogg-ot jobbnak választottad mint az eredetit.
A különbségek olyan picinyek, hogy 320-as bitrátán a beavatatlan emberi fülek szinte semmit sem vesznek észre. És még a beavatott fülek is tévedhetetnek.
Mikor ilyen apróságokról van szó az ember képes arra, hogy olyan dolgokat lásson és halljon amik(et szeretne és) a valóságban nem is léteznek. Ezért mindig vigyázni kell.
Egyébként 128-as bitrátán szubjektív tekintetben egyértelmûen veri az ogg az mp3-at.
Az a 20k már nagyon-nagyon elméleti a felsõ határ, az emberek kb. 1% sem hall ott már még fiatalon sem.
Mivel pont tiszta hangokkal mértem diplomamunkám során leteszteltem pár arrajárót. 7 emberbõl SENKI nem hallott 17-18k felett semmit, mikor a mûszer szerint 60 dB volt, a hangnyomásszint. Lejebb menve igen gyorsan javult azonos erõsítés mellett a dolog.
"1. Nem kétszeres frekvenciát használnak a mintavételezésnél, mert a 44,1 khz az az összes mintavételre vonatkozik, stereo-nál. Tehát 44,1khz a 2 csatorna összesen, szóval csatornánként 22,05."
Ez hülyeség. Azt jelentené, hogy max. 11 kHz-et tud. Noha az elõbbment itt a vita, hogy az MP3 16kHz-nél már vág-e, vagy sem. Azért nem kétszeres frekvencát használnak, mert az analóg sávszûrõk meredeksége véges.
"2. Az ember max 20-at hall, tehát van egy kis ráhagyás. Nincs olyan ember aki többet hall(csak olyan aki hiszi), de minden normális hallású ember fiatal korában hall ennyit, és ahogy öregszik lejjebb megy ez a tartomány."
Nem hinném, hogy lehetne ennyire általánosítani. Biztos vagyok benne, hogy vannak, akik többet is hallanak, én sajnos nem tartozom közéjük. Az öregedés viszont igaz.
"3. Bakelit se romlik, erre találták ki a lézeres olvasófejet, aminek ugye nemkell hozzáérni. Ilyen lejátszókat 300k-ért is lehet venni."
A bakelit egy egyedi fizikai adathordozó. Ergo megsérülhet, megkarcolódhat, porosodhat, vetemedhet, defomálódhat, kophat, "hõtágulhat"... De szerencsére a lézeres masinád egy problémát megoldott a fentiekbõl.
"miert allnak titanium otvozetes kup alaku labakon ezek a finom mesterien elkeszitett high end hifik"
Hogy ne rázzák össze az elektronokat? De lehet, hogy egyszerûen azért, mert elegáns, jól néz ki, és veszett drága... Persze, nincs igazam és te meg is mondod majd, hogy miért. :)
Én meg "ammondó" vagyok hogy abban a korban mikor az emberek beveszik a mosóport intelligens, egyáltalán nem meglepõ hogy valaki meg azt hiszi hogy õ meghallja a 120 khezes hangot is...
Onnan kéne tudni, hogy melyik az eredeti, hogy meghallod hogy melyikben van pszichoakusztikus szûrés és melyikben nem. Pont ez a tesztem lényege.
Fõleg mert itt sokan állították, hogy még azt is hallják ahogy kifakad a bolha f*szán a pattanás.
És kiváncsi vagyok hogy megtalálják-e az eredetit a vájtfülüek... Vagy beválasztják-e azt mp3-nak vagy ogg-nak... vagy még kitudja minek
ez véletlenül pedig igaz, ha jól tudom 8): otthon valóban ráengedi az ember a tmpegencet vbr-rel, de komoly masteringnél ügyes és tapasztalt emberkék jelenetenként (vagy rövidebb idõtartamra) döntik el, mi legyen a bitráta. úgyhogy ez inkább vmi "változóan konstans" dolog...
Az ember azt gondolná, hogy azok aki ennyire dicsõítik a bekelitet tisztában vannak annak gyártási folyamataival, tulajdonságaival stb...
Konyhanyelven fogalmazva a gyorsulás limiter a bakelit vágásnál alkalmazott HF limiter amit arra használnak, hogy eltüntessék a felvételbõl azokat magas hangtartományban lévõ részeket amiket a vágófej és a hangszedõ tehetetlensége miatt nem tudna követni.
A RIAA szûrõ vágási oldalon mélyeket vág és magasakat emel. Ha ezt nem tennék akkor "kilométeres" amplitudoja lenne a barázdáknak és 5 perc anyag sem férne rá egy lemezre. Lejetszásnál korrekciós mélyemelésre és magas vágásra van szükség. A sistergésnek köze nincs a RIAA szûrõhöz.
Egy bakelitnek a dinamika tartománya kb 65db. Egy 16bites cd-é 96db. Így a különbség 35 szörös a két technika között a CD javára. Tehát ennyit a dinamikus bakelitrõl...
Szumma szummárum ismét az van, hogy a bekalit nem szól jobban, és nem tud többet mint a CD, sõt jelentõsen rosszabb annál. A bekelit jobban színezi a hangot mint a CD és (itt is) ezt a színezést szeretik a szeretõik (lásd csöves erõsítõkrõl írtak).
Tehát a lényeg az, hogy a CD-található felvétel sokkal hûebb a master-hez mint az ami a bakeliten van.
CD tekintetben: magyarázkodásod felesleges: EGYÉRTELMÛEN a mintavételezési frekvenciáról beszéltél: "Nem kétszeres frekvenciát használnak a mintavételezésnél, mert a 44,1 khz az az összes mintavételre vonatkozik, stereo-nál. Tehát 44,1khz a 2 csatorna összesen, szóval csatornánként 22,05." Ugye-ugye...
Azt azért megjegyezném, hogy módszertanilag hibás a teszt. Honnan kéne tudni, hogy melyik az eredeti? Azt add csak meg, hogy melyik az eredeti. És legyen mondjuk azonkívül 5 hang, amibõl 3 eredeti wav (csali) egy-egy pedig mp3 illetve ogg. És ezek között kell megtalálni a veszteséges formátumokat.
Ja és még valami: valakik itt veszekedtek hogy szar-e a 44.1 kHz. Nem szar, ugyanis az nem a 2 sztereó csat. között oszlik meg, hanem mindkét csat. ennyi. Tehát a 20000 Hz körüli hangokat már visz. kis torzítás mellett kiadja, aki ezt meghallja, annak sztem vmi kutya vagy macska vagy nemtommi (a lényeg hogy szuper hallása legyen) az anyja vagy az apja. Ami inkább számít, az hogy hány bites az audió fájl, az audió CD 16 bitje pölö kicsit kevés, a 16 és 24 bit közötti különbség az már hallható.
Végigolvastam a hsz-eket...
Én úgy tudom, h. az MP3 csak 128 körül és az alatt kezd el levagdosni a frekvenciatartományból, illetve spec. bitrátákon. Az OGG tényleg jobb mint az MP3, de emberek, vki ismeri az AAC-t, és abból is a Nero AAC encoderrel készített változó bitrátájút? Szerintem innentõl felesleges a vita, mert amellett az OGG megy a levesbe. Röhögve 2/3-a a fájlméret egy MP3-nak ugyanazon a minõségen, az Ipodok viszik, és egyre inkább terjedõben van. MOCSOK GYORSAN ÁTKÓDOLHATÓ, a Lame MP3-hoz hasonlítva (ami valóban a legjobb MP3 encoder) messzemenõen fürgébb. Ja, és arról nem is beszéltem, hogy FULL INGYENES: Nero AAC
Illetve olvastam, hogy a hangmérnökök soha nem dolgoznak MP3-mal. Hát még jó hogy nem b*zdmeg. Ugyanis a veszteséges hangtömörítés (pölö az "empéhárom") úgy mûkszik többek közt, hogy bizonyos sávokat, amiket kevésbé hallanánk, "kivág" a zenébõl. Namármost a hangmérnökök többnyire muherálják az audió fájlokat, és így könnyen lehet, hogy amit az alap MP3-ban nem hallottunk volna, utána irtó zavaró lenne.
tényleg, a megjelenített max frekvencia a 22khz, a mintavétel több, ezt mindig összekeverem. De a lényeg a frekvencia volt, és azt eltaláltam.
gyorsulás limiter, valami rázkódásvédelem lehet, riaa korrektor meg asszem a magasabb frekvenciák kiemelésére való, mivel lenyomják hogy kevésbé sisteregjen. Fentragadtál a wikipedian azt kérdezed amit találsz? :D
Sanyix tudod mi az a gyorsulás limiter és riaa korrektor, és hogy miért és mire használják?
A CD-s mintavételi dolgot megnézted még 1szer?
Azért, mert van olyan aki képes erre milliókat költeni. Nem ez az elsõ eset hogy valaki ilyesmikbõl gazdagodik meg.
Mit vergõdsz? Mintha azt mondtam volna, hogy a bakelit a legjobb. Te meg úgy mondod mintha az ellenkezõjét mondtam volna.
A "high end"-es emberek rendszerint elmebetegek, akik azt hiszik hallanak dolgokat amikre igazából nem képesek. Van egy határig high end, aminek értelme van, és van az elmebeteg high end, ott kerül 1 egység több millióba.
Minek jatszod az eszed,mikor a hsz-ed nagyreszebol kiderul fingod sincs,miert kerul egy cd lejatszo tobb millioba, vagy miert allnak titanium otvozetes kup alaku labakon ezek a finom mesterien elkeszitett high end hifik, de legfokeppen arrol nincs fogalmad, hogy tud szolni egy ilyen berendezes. Vegyel vissza az arcodbol, mert az atlaghulye talan beveszi, hogy konyitasz valamitaz audio technikahoz, de a legtobb embert nem nagyon tudtad idaig meggyozni. Nem pc-es szoftverek alapjan kell megitelni egy zenei minoseget, bar vannak kirivo esetek, hanem egy suket szobaban, ahol felteszed a (igen sok penzbe kerult) lemezjatszora a bakelit lemezt es az a zene amit idaig mp3-ban hallgattal egyszeruen eletre kel ,megtelik dinamikaval, szinte minden hangot hallasz,sot ujabbakat fedezel fel es elmeny lesz hallgatni maga a ZENET!
hát 1. Nem kétszeres frekvenciát használnak a mintavételezésnél, mert a 44,1 khz az az összes mintavételre vonatkozik, stereo-nál. Tehát 44,1khz a 2 csatorna összesen, szóval csatornánként 22,05.
2. Az ember max 20-at hall, tehát van egy kis ráhagyás. Nincs olyan ember aki többet hall(csak olyan aki hiszi), de minden normális hallású ember fiatal korában hall ennyit, és ahogy öregszik lejjebb megy ez a tartomány.
3. Bakelit se romlik, erre találták ki a lézeres olvasófejet, aminek ugye nemkell hozzáérni. Ilyen lejátszókat 300k-ért is lehet venni.
"Egy da konvertes soha nem fog olyan hangot összehozni mint egy analóg cucc, nehogymár azt mond hogy jobb... "
szvsz nem az e lényeg, hogy ugyanolyan hangot ad-e, hanem hogy amit kiad magából az dinamikus, tiszta-e? tehát pl itt lejjebb írta valaki, hogy csöves erõsítõt használ digitális zenékhez. annyiból meg tudom érteni, hogy a csöves erõsítõ szépen eltakarítja a mindenféle felesleges fogakat a zenébõl és egy lágyabb hangzást biztosít ezáltal. ha nem 2 milláért vette akkor szíve joga, mert ha >jó a forrás< amibõl meghajtja, akkor élvezhetõ lesz rajta a zene. a digitális audió technikát direkt úgy találták ki, hogy a mintavételezési frekvencia a duplája annak amit még épeszû ember hall. tehát ha hallja valaki a különbséget 17ezer és 21ezer hz között az tegye fel a kezét. nem nagyon vannak ilyenek, így aztán a 44,1khz-en mintavételezett digitális cd zenei anyag elméletileg ki kell hogy elégítse az emberek 99 százalékának igényeit. a maradék 1 százalék meg így járt. ahhoz, hogy az audio cd hibáit, tehát a digitális mivoltának hibáit halld ki, már akkora egyéb technika kell, hogy kb összesen tán 3000 embert zavar a világon, a többi meg szerintem kissé zizi. és mivel a nagyok azt mondják, hogy csak az analóg jó, ezért ezt szajkózzák és megveszik a lentebb említett 6millás cd lejátszót. kár azért a pénzért. én azt mondom, hogy a digitális anyag nem romlik. ha rendesen archiválod, akkor 20 év múlva is ilyen lesz. ellenben egy analóg szalag kopik, elmágnesezõdik, ha ennyire audiofil valaki, akkor még a bolygó gravitációs ingadozása is tönkreteheti.. de ott van a bakelit. egy tányéron megy végig egy tû. szerinted hányszor hallgathatod meg ugyanúgy? amint végighalad a barázdában a tû a tehetetlenségétõl fogva gyakja le a magas frekvenciát tároló rücsköket. szépen lassan. a meleg is meg a hideg is árt a lemeznek. tehát oké, hogy jó az analóg, de milyen áron? erõsítõknél is hasonló a helyzet. az analóg erõsítõknek kellemesebb a hangzásképe, a digitális alapból építkezõk meg pontosabban követik az eredetit. na akkor most mi legyen? az van, hogy az értelmes árkategóriában beszerezhetõ erõsítõk közt aztán tökmindegy milyet vesz az ember, árban feljebb utána meg már megint egy elméleti réteg következik, hogy egyik ember kihallja a különbséget, másik meg nem. úgyhogy szerintem nem az a lényeg, hogy analóg vagy digitális a dolog, hanem hogy jó minõségû-e a forrás.
Mondjad mi kerül több millióba, vagy akár több százezerbe egy cd lejátszón? Szebben olvassa ki ugyan azokat a biteket? Vagy rak rá csicsát vagy mi? A legolcsóbb lejátszó is ugyan azt olvassa ki onnantól meg köze nics, hogy a bináris streammel mit csinál a user, meg mivel.
Egyébként Lame-ben ha megnézed külön opció van, hogy hol vágjon, illetve, hogy egyáltalán ne vágjon. No az elsõ amit én mindig bekapcsolok az az hogy semmilyen vágás, semmilyen filter ne legyen és 320kbit CBR q0 minõség only.
Nem mondtam, hogy jobb, sem, hogy rosszabb. Mindkettõnek van elõnye és hátránya. Azonkivül mindenkinek megvan a lélektani határ, hogy mi az az összeg amit még feláldoz a zenehallgatás / komprommisszum oltárán. Van akinek ez kimerül egy 50e forintos music centerben van akinek megér 2-300e forintot. Nekem a millió-másfélmillió a lelki határ jelenleg bár még ezt sem használtam ki, de van olyan haverom akinek csak a cd lejátszója volt ennyi. És nem mondom azt, hogy az õ cucca nem szól jobban mint az enyém mert nem lenne igaz, de [az én megitélésem szerint], nem szól annyival jobban mint amennyivel többe kerül, bár mikor náluk hallgatok zenét akkor magam is bizonytalan vagyok ebben. Maradjunk annyiban, hogy inkább jelenleg sajnálnék annyi pénzt kiadni zenehallgatásra, de nem zárom ki azt, hogy ha jobban menne akkor ne vegyek olyat. Ha megtehetem akkor miért ne hallgassam a lehetõ legnagyobb szinvonalon?
"A kérdés, hogy melyik szól a legjobban, melyik az ogg, melyik az eredeti, melyik az mp3, valamint, hogy melyik szól a legrosszabbul, melyik nem az ogg, melyik nem az mp3, melyik nem az eredeti.
prau, a 320 nem vágja le. Tényleg érezni, hogy a 320kb valamiben más, de nemtudom miben. Majd megnézem. Viszont az ogg nem csak 320-on nem vágja le, hanem jóval alatta sem...
Hát aki annyiért vesz ilyet, az nem high end rajongó, az szimplán hülye. Egy da konvertes soha nem fog olyan hangot összehozni mint egy analóg cucc, nehogymár azt mond hogy jobb...
Érdemes egyébként ezt elolvasni. Jó kis cikk: http://index.hu/tech/hardver/hifi070708/
"-ha high end cuccot akarsz, nem digitálisat használsz, mert az nem high end... "
Húúha erre most elég sokan dobtak egy hátast. Persze nem mindegy mit nevezünk high-end-nek de akkor a 8millió forintos cd lejátszó, a 6m forintos DA konverter a te logikát szerint nem az. Nem baj az, legalább tisztába vagyunk vele.
"méghozzá egy elég ósdi , konstans bitrátát (és csak konstans bitrátát ismerõ) alkalmazva MPEG-2 tömörítõvel (mivel ez maga a DVD szabványa)"
Természetesen ez sem igaz, hiszen a dvd formátum ismeri (és jól kezeli is igen sok filmen) a VBR módot, azaz a változó bitrate-et. A filmek nagyrésze egyébként ilyen szerencsére.
Term elég sok gyári cd, SACD és DVD Audio van otthon, de sajnos magyar valóság; sokkal több mp3-om. :( Szerencsére abból is nagyon sok 256 ill 320 kbit amit már azért élvezetes hallgatni.
Hát épp ez a lényeg, hogy sosem ismerik el, hogy spektrum nélkül nem tudnák megállapítani
- majd ha a sok a többséget jelenti, akkor esetleg... - pc-n telepíteni installálni kell, hogy menjen és a home usereknek ez bonyolult... - alább a hallgatási teszt, a lecke fel van adva
-Nemigaz, minden pc-s lejátszó támogatja -sok asztali is -sok hordozható is -van elõny bármikor (én a fülbedugós fülhallagtómon a hordozható lejátszón hallom a külömbséget az mp3 és az ogg között) -ha high end cuccot akarsz, nem digitálisat használsz, mert az nem high end...
Én is gondoltam rá, hogy egy ilyen teszttel meglepem a tisztelt kollégákat, de úgyis berakják analizálni és a spektrumról leolvassák, hogy melyik melyik.
Szerintem az mp3 lassan meghal. Nekem már csak Flac zenéim vannak. Sajnos a flac-et csak a PC ismeri, viszont a wav formátumot ismeri szinte minden.
Ezért flac-ban tárolom a zenét, a saját CD-ken levõt is, a PC-rõl digitálisan megy át a jel az erõsítõbe, így tökéletes a hangzás - és minden össze van kötve, valamint csak egy PC és erõsítõ kell.
A mobil eszközökbe pedig wav-ban töltöm le a zenét, 2GB-ba kb. 40 szám fér be, ami elég.
Haha, a tranzisztoros erõsítõk sokkal jobb hanghûséggel dolgoznak mint a csövesek. A csöves cuccokat a hangszínezésük miatt szeretik a szeretõjük.
Részemrõl úgy szerepel az ogg ahogy akar, mert: - a támogatottsága erõsen a nullához tart - elterjedtsége erõsen a nullához tart - átlag lehallgatási körülmények közt nem sok elõnye van - ha pedig extra jó minõséget akarok, és high-end cuccot használok, akkor veszteséges tömörítés szóba sem jöhet
De ezért lássunk egy mûszerek bevonása nélküli hallgatási tesztet. A kérdés, hogy melyik szól a legjobban, melyik az ogg, melyik az eredeti, melyik az mp3, valamint, hogy melyik szól a legrosszabbul, melyik nem az ogg, melyik nem az mp3, melyik nem az eredeti.
Ezt már egyszer letisztáztuk öreg, ha vitakozni akarsz írj privit. A programjaidat meg feldughatod magadnak :D Ha majd a high end hifik lejátszák FLAC és APE etc formátumokat, akkor elismerem,addig csak WAV vagy eredeti korong.
Jaj te meg a meggyõzhetetlen ember vagy, aki szerint a wav akkor is jobb minõségû mint egy flac, mindegy hogy bitre pontosan egyezik a dekódolt hang, te akkor is hallod a külömbséget :D
Nem is 96 alattról beszéltem. Én az ogg-ket 224kbit-en kódolom, mivel ott van a legjobb minõség/méret arány.
Egyébként ebben is jobb az ogg, ott a bitráta 0-500 ig mozoghat(samplenként), és ezt ki is használja abr-ben (cbr nincs is), fõleg a doboknál látni, amikor megszólal, szépen 4xx kbit-re ugrik mindig. Ha csönd van akkor akár 0-ra, és nem is tartja magát szigorúan beállított abr-hez, ha az anyaghoz az kell, kicsit többet is ráenged, hogy ne sérüljön annyira. mp3 meg ugye csak 32kbitenként tudja állítani, azt is lassan. Tudom milyen a kockásodás, bár én inkább csicsergésnek hívom.
Informatika és tudomány
