szerintem: ha tükörrel vonunk be egy tányérantenna homorú belsejét, ellátjuk "napraforgató" érzékelõkkel és motorral akkor a fókuszpontba koncentrált fényt pl vízmelegítésre használhatjuk. ha elegendõ hõmérsékletû a víz akkor még akár áramot is termelhet.
Feltalaltam a viziraketet Egy uvegbe vizet toltunk feligen alol .utana a dugora vmi szelep hujeseget illesztunk,majd kompresszorral vagy pompaval megtoltjuk nyomassal es BUMMMMMMMM felmegy a vegtelen egbe es ha szerencsed van nem esik a szomszeed autojara
Ha kémiaórán mondtam volna ilyet, akkora 1-est kaptam volna, hogy nem bírom hazavinni. Rádiófrekvenciás???? Vizet csak egyenárammal lehet bontani. Most akkor ki mond igazat, a kémiatanár, vagy a fizikus. HAHAHAHA, és még azt hiszik a gyerekek, hogy az iskolában tanulnak valamit. Kíváncsi leszek, ez mikor kerül be a tankönyvekbe (van még olyan) ? Meg a többi, azóta kiderült tévedés, hiányosság,stb. mikor lesz korrigálva?
Rádiófrekvenciás vízbontás. Ügyes, de ez sem túlmisztifikálandó. Mellesleg a cikk címe elég bulváros. Nem a víz ég, hanem a vízbontás terméke a hidrogén.
Kanzius , a nyugdíjas , nemcsak a rák gyógyítására talált ki egy teljesen fájdalommentes, gyors és olcsó módszer, de a víízel is érdekes kísérletket végez: Mégsem hülyeség a rezonancia, itt a példa
ez olyan, mint a japán kutatók: elõször megcsinálják baromi sok maniért, aztán csodálkoznak, h nem megy, aztán elkezdenek gondolkodni... - meglepõdnék, ha bármit sikerülne produkálnod, de a kísérlettervezés és annak megvalósítása mindenkinek hasznos elfoglaltság :P
Talán ide is írtam azt a megvalósításra váró ötletet, hogy kúp alakú zárt térben, rögzített properreles motor megemelheti az egész berendezést. A motor az aksi és a kúp már megvan csak össze kell majd raknom. Ha kész belinkelem ide a videóját :) Már ha tényleg müködik.
hegyekben állnak az elolvasandó könyvek, pedig egy normál emberhez képest tövvszörösét olvasom. Nincs mindenre idõ, meg fáraszt is már, mióta olvasószemüveges vagyok. Mi lenne ha elmondanád röviden azt amiért beidézted a válaszomra. he nem vagy képes pár mondatban összefoglalni a lényeget a saját szavaiddal, te sem olvastad el. és ekkor bizony hathat nagyképüsködésnek az ilyesmi.
Egy, a témába vágó szakmai könyvek (cikkek) javaslata - mely a téma "publikálatlanságát", a hiteles vizsgálatok hiányát ellensúlyozza - nagyképûsködés? Legalább ezeket el kellene olvasni.
"Attól, hogy a tudomány valamit elnevez, még nem ismeri annak pontos mûködését." Javaslom az alábbi könyvet figyelmedbe: F. Ronald Young: Sonoluminescence, CRC Press, 2004 ISBN: 9780849324390
"Lehet, de hiteles tudományos vizsgálatok és azok ferdítetlen publikációja nélkül ugyan honnan lehetnénk ebben biztosak?" Az 1930-as évek óta kutatják egy rakat publikáció, szakkönyv van róla - lásd az elõbbi könyv bibliográfiáját.
Attól, hogy a tudomány valamit elnevez, még nem ismeri annak pontos mûködését. Lehet például hogy sérti a szimmetria törvényét ez a jelenség is. Lehet, de hiteles tudományos vizsgálatok és azok ferdítetlen publikációja nélkül ugyan honnan lehetnénk ebben biztosak? Sehonnan. Így marad a feltételezés. És komoly ok van a feltételezésre. Mégpedig az, hogy a többit is elhallgatták.
Az a "gond" vele, hogy GYORSULVA elindul elõre, és ezt nem tehetné. Valahol megvan a videó is, ahol a Dupre teszteli, majd felrakom, de évekig vizsgálták, cáfolni nem cáfolta senki, viszont most már évek óta semmi hír. (megvették, Duprét elásták a sivatagban? persze egy fizikus sem vette a fáradságot, hogy a laborban reprodukálja, és végre leleplezhesse, hogy mi az igazság, valami gáz van velük)
Most nem azé, nem értek annyira hozzá. De nem lehet hogy az egészet zárt rendszernek tekintjük, má hogy a sûrített levegõs tartályt, meg a gépet. És ugye zárt rendszer impulzusa állandó(impulzus megmaradás törvénye), vagyis a gázrészecskék lelassulásával felgyorsul a dugattyú. Nem? Vagy akkor nem értem.
"Szerintem a buborékfúzió, akkor mûködik, ha az adott cucc rezonanciafrekvenciáján megy" Amit te "buborékfúziónak" hívsz, az egyrészt akusztikus kavitáció (folyadékban ultrahanggal keltett buborékképzõdés), másrészt szonolumineszcencia (az elõbb említett buborékok hang hatására megnövekednek, majd hirtelen összezsugorodnak, olyannyira, hogy a buborékban levõ levegõ fölforrósodik és fényleni kezd).
Ez még kissé kevés, hogy fúziónak hívhassuk. A R. P. Taleyarkhan által végzett "kísérletek" - ahol állítólag neutronsugárzást tapasztaltak - meg nem épp reprodukáltak, meg egy komplex rendszerrõl van szó (deuterált aceton, neutronnyalábbal besugározva), ahol téves következtetések is levonhatóak.
Arthur C. Clarke - Isten nyugosztalja - meg bármennyire remek író, de nem magfizikus. Bencze Gyula meg az.
At long last, this documentary puts across the clear message that "free energy" more...is on the way. In the opening stages Arthur C. Clarke explains how there are four stages in the way scientists react to the development of anything of a revolutionary nature. "Free energy" was now working its way through these four stages of reaction, which are:
a: "It's nonsense," b: "It is not important," c: "I always said it was a good idea," and d: "I thought of it first."
The scene moves to Rome, Georgia where Jim Griggs of Hydrodynamics, Inc. demonstrates the assembly and operation of a "hydrosonic water pump" which operated over-unity by producing hot water or steam with energy in excess of the electrical energy input to the pump motor. "Over-unity" was confirmed by satisfied customers, including the Albany Fire Station, where engineers from the "local university" and the "local power company" had been called in to verify the over-100% efficiency. 2. rész, ennek a végén van a hidegfúziós kémikus
Szerintem a buborékfúzió, akkor mûködik, ha az adott cucc rezonanciafrekvenciáján megy,amúgy tényleg csak nyeli az energiát. Ehhez a viszont komoly kísérletezés kell, nem mindenhol, nem mindennel fog mûködni, mint a többi hasonló ilyen, ami szintén csak bizonyos frekvenciákon tudja ezeket a kiugró eredményeket. (nevezhetjük bárminek) Arthur C. Clarke 4 pontja az elején, a végén van egy fúziós kísérletezõ, de mindegyik a REZONANCIÁN alapszik
"A hidgfúzió után gyakorlatilag HADJÁRAT volt, hogy mindenhol bizonyítsák be, hogy mégsem. (elõször ugye a sikeres reprodukciók mentek, pl. a Debreceni ATOMKI-ban is!)" A "buborékfúzióra" gondolsz? Ahol szimpla szonolumineszcencia, és akusztikus kavitáció jelensége zajlik le? Ahol "meg vannak attól döbbenve", hogyha besugározzák neutronforrással a deutériumtartalmú acetont az neutronokat fog indukálni (ha beviszünk a rendszerbe valamit, akkor az ki is jöhet)?
NÉMA CSÖND. (sem pro sem kontra, legalább köpjék le, nevezzék hazugnak, vagy valami) Ahhoz túl érdekes volt, hogy ne fikáznák, ha KIDERÜLT VOLNA, HOGY CSALÁS!! Nem, nem, semmi, csak csönd. Valaki cáfolhatná, vagy indítsunk hajtóvadászatot a délafrikai mérnök után, hol lehet most, és miért? A hidgfúzió után gyakorlatilag HADJÁRAT volt, hogy mindenhol bizonyítsák be, hogy mégsem. (elõször ugye a sikeres reprodukciók mentek, pl. a Debreceni ATOMKI-ban is!)
Csak meg kellene próbálni egy ellenõrzött kísérlettel igazolni VAGY cáfolni! 3.lehetõség nincs. (csak most ÉPPEN azt próbálják) Ha lesz idõm, lehet összedobok egy deszkamodellt, aztán meglátjuk.
"Biztos elolvastad az egészet?" El. Sehol egy tudományos lapban (Scientific American, Nature) megjelent cikk, egy mérési jegyzõkönyv, egy mérnöki dokumentáció, hiteles reprodukáció. Csak misztikum, ködösítés, "4 éve csönd", "már van mûködõ modell".
Du Preez nem zavartatta magát egy, a bemutatót figyelõ mérnök megállapítása miatt, miszerint a szerkezet sûrített levegõs hengere szilárd alap nélkül, csöveken támaszkodva áll. Ez ugyanis esetleg lehetõvé tenné, hogy a szerkezet a betápláló csõben szállított levegõre támaszkodik, és hagyományos elven, innen szedi a mozgási energiát.
Du Preez szerint viszont építettek már olyan kivitelt, amelyben a szerkezetre szerelt fix tartályból érkezett a gáz, a hajtóerõ viszont változatlan volt. Ráadásul a levegõ kivezetését eleve a szerkezet orrára, haladási iránnyal szembe helyezték, nehogy valaki egyszerû fúvókaelvet sejtsen a gyorsuló mozgás mögött.
A "Dup Drive" modelljét több egyetem és fejlesztõcég szakértõi alaposan megvizsgálták, és valamennyi egyetértett abban, hogy valóban mûködõképes, állította a feltaláló. John Byl kanadai fizikus szerint ha beigazolódik a kísérletek eredményeinek hitelessége, az egyenesen vezet a fizika törvényeinek átírásához.
Newtont féltették
A találmány az elmúlt öt év folyamán a szkepticizmus és az elutasítás falába ütközött, éppen a newtoni törvények megkérdõjelezése miatt. Du Preez szavai szerint számos akadémikus ajtót mutatott neki, mivel szerintük a kreálmányával hazugként tünteti fel Newtont.
EZ EGY KICSIT TÖBB, mint bulvárhír, (öt évig vizsgálták????) vajon mi az oka a nagy csendnek? (5ÉV??? ennyit a bulvármédiáról, TE sem ismerted, nekem már 2004-ben hír volt, azóta is eltelt még 4év) Várnám , hogy LELEPLEZTÉK A NYUGDÍJAS MÉRNÖKÖT, aki meg akarta szégyeníteni Newtont, törvényt akart szegni, stb.. Alternatív (kamu) meghajtással akart pénzt kicsalni a gyengélkedõ autógyáraktól, emberek millióinak akart kárt okozni a "kacsa" alternatív energiatermelõ berendezésével, stb..... DE NÉMA CSÖND. (sem pro sem kontra, legalább köpjék le, nevezzék hazugnak, vagy valami)
NEM indexes, õk csak átvették, de elhiszem , hogy a dogmahívõknek kényelmetlen mindkettõ. (és még mennyi ilyen van: PESWIKI ) Dup Drive revving up 'to power family cars' Tom Bearden elemzése Tényleg nincs róla sok hír,(sajnos) de az sem, hogy CSALT volna az öreg MÉRNÖK, sokkal inkább úgy tûnik megvették az egészet. Ha oknyomozó riporter lennék, utánamennék a történetnek. (a leírás alapján lehet, hogy legyártok egy mintát) Itt egy másik is, hogy ne legyen jókedved: (szintén mérnök, a MÁGNESVASÚT feltalálója) Laithwaite és a giroszkópok Szerintem Newton sem úgy értette, hogy MINDIG és MINDENHOL neki van igaza. (mechanikáról és a fénysebességhez képest nagyon lassú mozgásról és a kis tömegekrõl beszélek, tehát Einsteint ne keverjük bele)
Innen kellene továbblépni, ahogy azt Laithwaite is próbálta, hogy kiegyensúlyozza a berendezést, úgy, hogy csak a 1 irányban mradjon meg a "felhajtóerõ", és akkor már nyél nélkül is megy. (a kiegyensúlyozás változtatásával tudna minden irányba menni) (valószínû a tisztán mechanikus nem igazán megvalósítható, a mágneses+mechanikus már inkább)
Villanymotor nagy tömegû, gondosan centrírozott forgórésszel. Pörgettyû, giroszkóp. Ha megpróbálnád egyszerûen a nyelet leszerelve fölemelni, azt tapasztalnád, hogy pont olyan nehéz, mint kikapcsolt állapotban. Pluszban persze még bejönne a precesszió, vagyis ha döntenéd valamilyen irányba, arra merõleges irányba ható erõ jelentkezne. Még akár ki is ugrana a kezedbõl.
Fogj egy kimustrált winchestert, kapcsold be és döntögesd jobbra/balra, tapasztalni fogod. Ezek után egyszerûen emeld vagy mozgasd síkban: semmi extrát nem érzékelsz.
Az az izé a nyél nélkül nem alkalmas "antigravitációra", vagyis ezzel pályára állítani valamit szükségessé tenne egy pár száz kilométeres, földhöz rögzített nyelet.
Mondjuk ez a középsulis fizikából maradt meg száz évvel ezelõttrõl. Ha idevetõdne valaki idevágó végzettséggel, komolyabban elmagyarázhatja a dolgot és kiigazíthatja a hülyeségeimet, kösz elõre is.
Mi van a dobozban? (egy zárt doboz, ami egy nyéllel kapcsolódik a földhöz, és emelkedik, akkor valamivel közömbösítette a gravitációt, legyen az bármilyen felhajtóerõ, vagy valami más, pl. giroszkópos trükk) Laithwaite és a "trükkje"
Ha a srác fair akarna lenni és tényleges emelõerõ létrejönne, azt egy rugós mérlegen is megmutathatná, de nincs. Csak nyomatékok vannak, amelyeket a pörgettyû gyorsításával-lassításával szabályozni tud és be tud állítani egy stabil helyzetet a karos mérlegen. Amúgy jópofa trükk, csak semmi rejtély nincs benne.
Az mindegy, ha energiaforrást igényel, hogy az kívül vagy belül van. Igaz, ha elég sokáig tud mûködni, akkor mindegy, pl. egy kanna benzinnel képes lenne egy hónapig lebegni. A lényeg, hogy valamelyik törvényt akkor is át kellene írni, hogy zárt rendszer mit tud vagy mit nem tud. (a gravitációról meg csak találgatások vannak, kevés, és az is téves valószínûleg) Itt a zárt dobozos kísérlet : 7perc:50mp-tõl
Giroszkóppal megoldható, de az nem azért emelkedik , mert a levegõt maga alá nyomja. Egy zárt dobozban, ami egy "nyéllel" van rögzítve, ami minden irányba elmozdulhat, elvileg ez lehetetlen, mert zárt rendszer nem tud elmozdulni. (elvileg nem zárt, mert az áramot kívülrõl kapja) Giroszkóp kísérlet Laithwaite giroszkópos kísérletei
a rotor által elindított levegõ a doboz lapos -vízszintes- aljára fejtette ki az erejét elõsször. aztán visszafordult a doboz oldala mentén és a doboz tetejét alkotó kúpban diagonál írányban fejtette ki az ellenerejét. de mivel a diagonál eltér a vízszintestõl ezért a két ellenerõ hiába fejtette ki az erejét, az erõk irányának eltérése miatt a berendezés megmozdult. egyébként tényleg úgy csináltam meg, h egy kis villanymotorra szereltem rotort és azt raktam ebbe a zárt kúp alakú dobozba. bocsánat, h korábban nem írtam le a dobozom alakját, így valóban félreérthetõ volt a kisérlet.
A helikopter hajtómûve o2-vel üzemel azárt dobozban ez elszokott fogyni nem?
Ja hogy emeli a dobozt, értem feljut a tetejéig aztán mire fejt ki erõt(mert a rotorlapátok a dobozon belül vannak) Szerintem középen leáramlik a rotor által felszívott levegõ aztán a doboz oldala mentén vissza fel.Na de ez hogy hat a környezetre?Próbáld ki, szerelj egy kisvillanymotorra egy modellrõl lezsedett légcsavart!Elmondom mi történik: a levegõ kering körbe körbe a dobozban.
Mennyit ittál mielõtt megjött az ötlet?Nekem a 8-ik sör után jut ilyen ökörség eszembe.
Ennek lehet a profi változata ez: (TOROID TEKERCSEK, meg valami mágneses gerjesztés, ez már egyáltalán nem igényel külsõ áramforrást) Steven Mark Solid state generator: ITT a többi róla A többi hasonló cucc
IGEN, valószínû terhelésnél nem fog mûködni, esetleg, ha nem 3, hanem pl. 6db-ot raknál körbe, és sikerülne valami rezonanciafrekvenciát találni, akkor többet tudnál kivenni, mint amennyit beletettél. Pl. valami ilyesmit kellene kipróbálni: (Hans Coler) Itt a többi.
nemrég végeztem 1 érdekes eredménnyel záruló kisérletet 3db állandó mágnes maggal rendelkezõ tekercsel. a kisérlet az volt, hogy az 1-ik tekercset kineveztem primer tekercsnek és váltóáramot vezettem bele. a másik két tekercset szekunderként használva rögzítettem a primer tekercstõl egyenlõ távolságra 1 kör alakú karton lapra. a geometriailag = távolság miatt mindkét szekunder tekercsben ugyanakkora feszültség indukálódott. az érdekesség az, hogy közel annyi volt az indukálódott feszkó a szekunder tekercsekben mintha csak egyedül lettek volna a primer tekercsel szemben!!! a veszteség szerintem a tekercsek anyagi elektromos ellenállása lehetett. a kisérlet számomra azt bizonyította be, hogy 1 indukáló tekercs energiája nem oszlik meg a szekunder tekercsek között, hanem ugyanakkora indukciós energiát fejt ki mindeggyikre. (nem úgy mint pl.: folyadékok esetében a nyomás)
Nekem is volt régen egy találmányom, mostmár tudom hogy nem mûködik, de hátha ad valakinek valami jó ötletet.
Az volt a lényege hogy nagyon sok gömböt egymásba pakolsz, és mindegyik héjban más lenne a nyomás, ezért a gömbök nem törnének szét mert csak a 2 nyomás különbségét kéne kibírnia és igy elvileg brmekkora nyomást kibírt volna. Csak a nyomószilárdsággal volt a baj :(
Ha valaki kitalál ebbõl valami jót kérem én is a szabadalmi jogot :)
közhely: aki nem hiszi, próbálja ki otthon.
Az adhéziós erõ által végzett munka csökken, ez növeli a helyzeti energiáját a vízoszlopnak. Mint egy darunál a motor által végzett munka arra megy el, hogy a test helyzeti energiája megnõjön.
Jah amugy meg sok kicsi sokra megy :D csak pl a háznál nagyon sok kicsi legyen :D
Ezt értem, de amikor emelkedik a vízoszlop akkor nõ a helyzeti energiája és ez csak akor lehet ha valaminek csökken az energiája (az energia megmaradás törvénye miatt) nekem az a kérdésem hogy minek csöken ennek következtében az energiája???
"hematit sem azt mondja h tûzoltásra kell használni" hematit1976 az alábbiakat mondja: "pl 1 házat láthatna el vízzel a mondjuk a buvárszivattyú helyett."
"már csak egy dolgot nem értek. ahhoz hogy a víz emelkedjen energia kell ezt az energiát mitõl vonja el vagy feltaláltuk az "örökmozgót"" Amíg a folyadék felkúszik a hajszálcsõben, addig az adhéziós erõ dolgozik (egyre csökkenõ mértékben, ugyanis a folyadékoszlop egyre nõ - így növekszik a súlya is). Amikor a folyadékoszlop eléri a h magasságot a folyadékoszlop súlya (gravitációs erõ) meg fog egyezni az adhéziós erõ nagyságával, így egy egyensúly jön létre. Az adhéziós erõ által végzett munka tehát a folyadékoszlop h magasságba való felemelésére emésztõdik fel. Ergo semmi örökmozgó.
Köszi ennek a nagy részét eddig is tudtam a másik részét meg nemis értem ( most ballagtam általánosból xD) de ez még nem válasz a kérdésre.
Az emelkedéshez szükséges energiát honnan szerzi?? Miközben emelkedik kis mértékban lehül vagy mi?? Mert azt az energiát valamitõl el kell vonnia, a semmibõl nem tud energiát elvonni. Az a kéréds hogy mitõl vonja el?????
Úgyszintén a felületi feszültséggel függ össze az ún. kapilláris emelkedés és kapilláris süllyedés jelensége.
A vékony csövekben (kapillárisokban) a folyadékok nem követik a közlekedõedényekre vonatkozó törvényt: a nedvesítõ folyadék szintje magasabb, nem nedvesítõ folyadéké pedig alacsonyabb, mint nagy felületû edényben. Az elõbbi jelenséget kapilláris emelkedésnek, utóbbit kapilláris süllyedésnek nevezzük. Üveg kapillárisban kapilláris emelkedést mutat például a víz, és kapilláris süllyedést a higany. Kapilláris emelkedés akkor következik be, ha a folyadék nedvesíti a kapilláris falát, vagyis a folyadék és a szilárd anyag részecskéi között nagyobb a vonzóerõ, mint az azonos folyadék molekulák között. A nedvesítési peremszög Θ < 90°. Ha ezek az erõk kisebbek, vagyis a folyadék és a szilárd részecskék taszítják egymást, akkor kapilláris süllyedés lép fel. A nedvesítési peremszög Θ > 90°.
A mellékelt ábra segítségével kiszámíthatjuk az emelkedés, illetve a süllyedés nagyságát. Ha pl. a nedvesítõ folyadék a csõben h magasságba emelkedik fel, akkor a folyadékoszlop súlya (Fg) miatt egy lefelé ható erõ mûködik, amelynek nagysága a folyadékoszlop súlyával egyenlõ:
F_\mathrm g = r^2 \pi \rho gh \ .
Ezt az erõt ellensúlyozza a folyadék és az üveg részecskéi között mûködõ adhéziós erõ felfelé mutató komponense (Fγ):
A két erõ egyenlõsége esetén a folyadék emelkedésének vagy süllyedésének mértéke, a h kiszámítható:
h = \frac {2\gamma \mathrm {cos} \mathit \Theta}{\rho g r} \ .
már csak egy dolgot nem értek. ahhoz hogy a víz emelkedjen energia kell ezt az energiát mitõl vonja el vagy feltaláltuk az "örökmozgót" xD?? xD
hematit sem azt mondja h tûzoltásra kell használni de van benne valami ha a két lap tetejét levágod ugy hogy a tetején lévõ víz lefollyon az oldalán és ez az egész cucc egy tartályban van akkor egy idõ után megtöltené a tartájt. igaz hogy nem gyors de az isa igaz hogy csak egyszer kéne megcsinálni és ennek tényleg nem a gyorsaság a lényege
"abban igazad van, hogy ez nem ipari mennyiségû vizet képes szállítani gyorsan" De még az életben se. Egy kútból, egy közeli patakból való vízvételezés is gyorsabb annál, mintha szivaccsal próbálnád eljuttatni a vizet A pontból B pontba. Ráadásul a szivacs kiterjedésének nagynak kell lennie, ha nagy mennyiséget akarunk átvinni - ami a technikát kezelhetetlenné teszi.
"1 hcs esetén részemrõl, szerintem annyi az energia befektetés, hogy a helyére rakom 1* a csövet. " 1. Van energiabefektetés, csak nem a te részedrõl. Azt megteszi a természet. 2. Mint az elõzõleg is említettem az energiabefektetés oltárán feláldozod a szállítási sebességet, illetve a használati méretet.
Tûzoltáshoz kell a víz. A közelben van egy patak. Mit választasz: a csatárláncot, vagy a szivacsot?
konkrétan azt csináltam, hogy két üveglapot tettem közel egymáshoz, a két végüket beragasztottam és az egészet beleállítottam 1 kis tányér vízbe. hobbi szinten hangzik, de arra elég volt, hogy lássam amint a vízcsppek megjelentek a két üveglap tetején. sõt késöbb tovább mentem és közéraktam egy ferde tetjü harmadik lapot a két téglalap formájú közé: a két szélsõ és a középsõ lap mentén felemelkedõ víz a középsõ lap ferde tetején képeztek cseppeket. a cseppek pedig mint 1 párás ablak üvegén összálltak és le/kifolytak a lapok közül, kb 1,5cm-re a felvételi vízfelszintõl. nem nagy mennyiség az igaz, de kitartok amellett, hogy a berendezést csak egyszer kell üzembehelyezni.
"4. Egy itatóspapír/szivacs/hajszálcsõ esetén is van energiabefektetés - csak ezt te nem tapasztalod olyan látványosan."
??? 1 hcs esetén részemrõl, szerintem annyi az energia befektetés, hogy a helyére rakom 1* a csövet.
abban igazad van, hogy ez nem ipari mennyiségû vizet képes szállítani gyorsan, de ha folyamatosan müxik, akkor feltölthet 1 padláson lévõ tartályt pl.
konkrétan azt csináltam, hogy két üveglapot tettem közel egymáshoz, a két végüket beragasztottam és az egészet beleállítottam 1 kis tányér vízbe. hobbi szinten hangzik, de arra elég volt, hogy lássam amint a vízcsppek megjelentek a két üveglap tetején.
"ez a berendezés müxik!!! +csináltam, de nincs pénzem szabadalmaztatni" A szabadalmaztatás csak jogi formula az "ötlet védelmére". Nem szükséges hozzá a készülék mûködõképessége.
"ez igaz de ha nem csöveket használunk, hanem pl vékony üveg vagy plexi lapokat akkor lényegesen nagyobb szállító térfogatot kapunk." 1. Ez esetben a lapok távolsága határozza meg az emelési magasságot. 2. Ha tényleg annyira nagyobb szállító térfogatot akarunk, akkor igen nagy felület kell. 3. Egy búvárszivattyú több méter mélységbõl, nagy liter/perc sebességgel képes vizet szállítani. Ennek ellenére az általad említett "szivacs"/"itatóspapír" (mert az elv kb. ilyesmi) kis emelõmagasságon, kevés vizet képes szállítani - tehát a piac szempontjából nem jó üzlet. 4. Egy itatóspapír/szivacs/hajszálcsõ esetén is van energiabefektetés - csak ezt te nem tapasztalod olyan látványosan.
ez a berendezés müxik!!! +csináltam, de nincs pénzem szabadalmaztatni. ha lehetne ilyet 1 ennyire 1szerû eszközhöz.
az igaz, hogy a berendezés szintenkénti magassága nem több 4-5cm-nél, de cserébe energiabefekteés nélküli folyadékmozgást kapunk a gravitációs iránnyal ellentétesen. kellõen nagy, föld alá helyezett (pince néretû) berendezés még akár áramot is termelhetne: zárt rendszerû mozgatott folyadék esetén.
"mint a fák vízhordó sejtjei. lásd növénybiosz." Aminek az elõállításához energia kell (fotoszintézis). Ráadásul magához a víz szállításhoz is kell némi energia - a párolgásból adódóan: A fatest elemei akkor képesek szállítani a vizet, ha a folyadékoszlop folyamatos bennük. Ha megszakad, akkor a vízáramlás megszûnik. Ezt azzal magyarázták, hogy a levelek párologtatnak, emiatt csökken a vízpotenciál*, s a sejtek vizet vesznek föl a levélerekbõl. A csökkenés szívóhatásként továbbadódik a fatest elemein keresztül egészen a gyökérig és a talajig. Ennek jóvoltából a párologtatás intenzitásától függõ mértékû vízpotenciál-gradiens alakul ki a levéltõl a talajig. Forrás: Dr. Béres Csilla - A FÁK VÍZFORGALMA
ez igaz de ha nem csöveket használunk, hanem pl vékony üveg vagy plexi lapokat akkor lényegesen nagyobb szállító térfogatot kapunk. ezt kivételesen ki tudtam próbálni, müxik lapokkal is. a lapok pedig függõlegesen 1más mellé állítva halmozhatók, mint 1 köteg papír.
Nono, azért a hajszálcsövek emelési magassága eléggé kiszámítható. Másrészt az effektív vízszállítás nagy vízmennyiséget feltételez. Viszont ennek ellentmond, hogy ha magasra akarjuk juttatni a vizet, akkor vékony csöveket kell alkalmaznunk, ami kevés vizet tud egyszerre szállítani.
elég ha fölemeli 1 tartályba...
víz tisztítás? ha nem ér bele a csõ a vízbe? adna-e akkora nyomást?
pl 1 házat láthatna el vízzel a mondjuk a buvárszivattyú helyett.
lényeg hogy energia befektetés nélkül emelné ha jól emlékszem erre a dologra és jól értettem meg a leírtakat. más kérdés hogy tényleg hol lenne alkalmazható, mert úgy tudom így nem sok folyadékot mozgatnál meg.
az elmélet a hajszálcsövesség alapvetõ tulajdonságait használja ki. hcs esetén kellõen vékony csõ vagy lapos felületek között folyadék "emelkedik" fel. (nem találtam rá jobb szót) ha a vcsõ vagy lf-tek rövidebbek vagy alacsonyabbak mint a folyadék emelkedésének a szintje akkor úgy nevezett lefûzõdés jelensége jön létre. azaz csöppek formájában a folyadék összegyûlik a vcsõ v. lf-tek tetején. ebbõl úgy lesz a folyadékemelõ, hogy 1részt nagyon sok vcsövet v. lf-tet teszünk 1más mellé, másrészt meg kihasználva, hogy 1 folyadékcseppnek is van magassága, az ezen magasságban elhelyezett következõ "szint" tovább emeli a folyadékot. mint a fák vízhordó sejtjei. lásd növénybiosz.
Roppantul örülök, hogy pár óra leforgása alatt ennyi hozzászólás, vélemény és 5let íródott általatok ebbe a topic-ba.
köszönöm az építõ -jellegû- kritikát, esetleg vki számításokkal is alá tudná támasztani a "nem müxik mer" mondanivalóját?
T. másikisvan
errõl még nem hallotam:
"Pl. nem tudom hallottad e már hogy a megfelelõ formára kialakított és magasfeszültséggel átvezetett testben is gravitációellenes erõhatások lépnek fel."
hol van ebben az általam említett eszközben "magasfesz." ? vagy nem érteni mit írsz...
mi az, hogy : gravitációellenes erõhatás? szép magyar szóval: antigravitáció???
ezzel a topiccal csak annyi volt a célom mint ami a viccesre sikerült címében olvasható.
mellesleg garantálom, hogyha csak "simán" nyitok 1 "találmányok" rovatot a kutya se olvasott volna bele...
állj fel egy székre, arccal a háttámla felé, majd kezdd el tolni teljes erõvel a háttámlát, miközben végig a széken állsz! ha megtetted az elsõ 5 centit szállj le a székrõl és írj az esetrõl egy emailt a Magyar Tudományos Akadémiának!
Informatika és tudomány
