A sivatag "beburkolasa" sztem direkt jo is lenne. Csokkentenek a talajerroziot azzal, hogy lefognak a szelet ill. a talaj is erore kaphatna, hogy nem 50 fokos mivel nem direkbe suti a nap.
nem kellenek nagyon sokan, hogy megboruljon. csak bele kell gondolni, hogy az a szerencsétlen áramszolgáltató körülbelülre belövi, hogy na akkor ennyi megawatt kell estére. délután szél volt aztán a rakás kis szélkerék termelte az áramot tehát esetleg úgy kalkulálnak, hogy na akkor amit õk termelnek azt nekünk nem kell biztosítani. aztán megfordul a szél, vagy viharos lesz és a szélerõmûveket leállítják, mert viharban szélbe állítják a lapátokat, hogy ne tépje annyira a szerkezetet. nem termel, megy a telefon, hogy gáz meg szénerõmûveket felpörgetni, kell mégis az áram. tehát hiába van több ezer szélkerék, ha egyszer rendelkeznie kell a szolgáltatónak akkora tartalékkal, amivel a kiesésüket tudja pótolni (ezek jellemzõen foszilis alapokon nyugszanak). a másik meg hogy a nap akkor süt nálunk amikor pl nem kell fûteni. lehetne a nap hõjével hûteni is, csak éppen még nem túl rentábilis minden házra. így aztán akkor van sok áramunk amikor annyi nem kell. mondjuk mostanság nyaranta több energiát használunk, mint télen, mert a légkondik csak árammal mennek, viszont fûteni meg gázzal fûtünk.
a cikkhez: már látom magam elõtt ahogy észak afrikából importálja európa az áramot és komplex szupravezetõ vezetékeken jön az áram a messzeségbõl.. Gaillard felvetette a tárolás kérdését: vannak olyan naperõmûvek, amik nem vízzel dolgoznak, hanem olajjal 300 fokon vagy még felette. napközben felmelegítik a rendszerben az olajat, éjjel meg van benne annyi hõtartalék, hogy akkor is tudjanak még áramot biztosítani.
Igen, és ez a kétirányú mérõ neked jó, de az áramszolgáltató csak szív vele. Tudtommal csak azért veszi át az áramot tõled, mert rá van kötelezve. Ha nagyon sokan ráálnának erre, akkor megborulna az egész elektromos rendszer.
ha magán szélerõmûvet vagy napelemet használsz, akkor lehet kérni kétirányú mérõt az áramszolgáltatótól. amit felesleget termelsz, azt belepumpálod a hálózatba, ha meg kevés, akkor a hálózatból kapod az áramot. a számla végül a kettõ különbségébõl fog kijönni.
amúgy a "környezetvédõk" hülyék, a duzzasztógátaknál is eljátszották amit most a sivatagnál. legyen tiszta energia, de ne fedjük be a sivatagot, ne árasszunk el területeket, a szélerõmûvek csúfítják a látképet. mégis mi a faszomat akarnak?? már elõre várom, mit fognak eljátszani a remélhetõleg hamar megvalósuló új magyar atomreaktor(ok)nál vagy a kísérleti fúziós erõmûnél franciaországban.
Szerintem is a Szahara a legjobb célpont, mivel hatalmas terület és "közel" a nagy felvevõ piac (Európa), mellesleg a tengervíz sótalanításhoz is jól jönne. És ha egyszer Afriákban a fejlõdés révén tudatosodna, hogy a Földünk nem bír el korlátlan számú embert, akkor talán nem is lenne olyan borús a jövõ.
Szerintem az arabok hamarosan az olajból befolyó pénzeket hasonló projektekbe fogják fektetni (már most is telepítenek szélparkokat), például Szaud-Arábia is jó potenciállal bír e téren.
Sajnos túl pénzigényesek ezek a beruházások, így az energiápiac szereplõi és a mohóságuk nem fog változni, de legalább a környzetünk egy kis "levegõhöz" jutna.
A forradalmi áttörés az lenne, hogy ha a technológia fejlõdés révén lokálisan sok helyen (akár saját otthonunk környzetében) elõ lehetne állítani megfizethetõ módon a tiszta energiát és egy nagyon fejlett energiahálózaton kapcsolódnának a "kis energianyerõ állomások". A másik persze a tárolás kérdése, de ha egy világháló épülne ki, akkor már ez sem lenne akkora probléma.
Végre a sok hülye felismerte, hogy a sivatagokat is fel lehet használni... ha másra nem, hát naperõmûvek elhelyezésére... márcsak a szaharába kellene telepíteni a "civilizációk" közelébe... és Afrikából akár Európába is lehetne szállítani néhány millió Voltos feszültség mellett az áramot....
Informatika és tudomány
