Nagyon nagy gondban lehet majd az nVidia, ha nem lépnek idõben, ugyanis nekem nagyon úgy tûnik, hogy kényszer helyzetbe hozta az AMD/Intel páros ilyen téren a drágalátos nVidiát. SZerintem az nvidiának az IBM-el kellene szövetkeznie ahhoz, hogy felvegye CPU teljesítményben aversenyt a másik kettõvel szemben. De ez nem fog bekövetkezni, mert az IBM az AMD-vel éli most a baráti életét. Így véleményem szerint az nVidia a VIA-hoz hasonló pályafutást fog befutni, most még tartja magát, de vajon meddig lesz ez tartható az Intel Larrabee/AMD-ATI Fusionnel szemben hosszabb távon? Ez itt a létkérdés csupán.
Pont azt akarják leépíteni, amikor jelenleg a közepében ülnek? (A legtöbben akkor is Nvidiát vesznek, ha éppen nem is az a legjobb választás.) Akkor mibõl fognak élni? Az Intel és AMD féle új hibrid chipek jobbak lesznek összetettebb matematikai számításokban (munkaállomás, minikomp., stb. vonalon). A mostani GPU-knak erõsen visszaesik a teljesítménye ilyen alkalmazásban. (Persze egy sima CPU-nál még gyorsabb marad.)
A VIA-val való összeállás napirenden van már egy ideje, de a VIA CPU-k nem túl nagy teljesítményûek. Bár talán közösen össze tudnak hozni valamit.
ha ez lesz a jövõ akkor az nvidia gondban lehet. AMD is azért vette meg az ATIt hogy legyen válasza az intel féle cpu+gpu megoldásra. de az nvidia mit fog lépni ezekre?
A Larrabee fõ területe az általános célú, jól párhuzamosítható feladatok a grafika inkább csak egy ezzel együtt járó rész ami csak egy része a nagy egésznek. Azt kizártnak tartom hogy a Larrabbe a mostani játékokat gyorsabban futassa mint az Nvidia vagy AMD erre készült megoldásai, de nem is igazán ez cél. Játék fronton max egy erõs közép kategóriás termék lesz, fõleg az elsõ nulladik generációs változat, de nem hiszem hogy Intel részérõl a játékprogamok lesz az igazán lényeges célterület.
Magok száma terén az elmúlt évek során többféle variáció jött már képbe a 16/24/32 és 48-as számok voltak a leggyakoribbak. 45nm-en nagy valószínûséggel 32 magos lesz a legnagyobb példány, 2010-ben érkezõ 32nm-es következõ generációnál lesz valószínûbb a 48 magos kialakítás. Persze a kevesebb magos verziók célterülete is megvan, hisz pl. egy processzor mellé integrált GPGPU kialakítás igen jól jön majd mobil fronton vagy alsó kategóriás desktop rendszereknél.
A cikk egy kicsit elnagyolt, és nem igazán hegyezi ki a témát az intel mostanában divatos GPU-n futtatott kóddal kapcsolatos problémáira. Pedig tudtommal ez volt az egyik mozgatórugó
"az Intel azonban egyszerre sok magot és kiváló teljesítményt ígér" és méreg drágán. :D Bár ez szerintem AMD nél ugyan ez lesz. De azért kiváncsian várom.
Informatika és tudomány
