Sose fenyegettek oket ilyesmivel.. Arrol van szo hogy a tervezett lengyelo-i telepitesi tervekre valaszul a jovoben(egy erosen esetleges)NATO-orosz kialakulo konfliktus eseten,lengyelo.-i celpontok is felkerulnek a celpontok listajara... Ez katonailag tokeletesen elfogadhato allaspont... Szo sem volt soha egy megtorlo elsocsapasrol,vagy ilyesmirol.!!! A mediak(szinte kivetel nelkul) persze teljesen mashogy talaljak,szokas szerint..... :))
Gondolj arra ha sokat sportolsz es nincs meg a megfelelo bevitt energia tobblet...konnyebb leszel..Nem..?Es igy a tomeged is kisebb...(az oxidacios metabolizmus peldajaval elve..) Jo ez csak VICC volt..!! :) pl.1 reszecske es 1 antireszecske utkozik a teljes tomeguk szetsugarzodik nagyenergiaju fotonok formajaban..(annihilacio) A reszecskek megszunnek letezni...ami marad:kulonbozo hullamhosszusagu fenyhullamok...
na médiát végképp ne hozzuk ide, bolha-elefántos közhelyhez lehet hasonlítani amit csinálnak. Ha az oroszok fejével megnézed, az a szitu ami #161-be van, nem több. Ha már valós atomfenyegtés lenne, akkor is sztem USA-ra lõnék inkább mint Lengyelországra
Is is. Látod, sokan benyelik a kamu dumát amit ráadásul csúsztatva is szolgálnak. A kemény Hidegháborúban az ilyen odamondások mindennaposak voltak. Sok újat vízonálnak. Ami most van az fényévekre van a régi fagyos légkörtõl az '50-'60-as évektõl és a Reagan éra elejétõl.
De a fotonnak van tömege, nem?? Nyugalmi tömege nincs, de amikor fénysebességgel megy van tömege, ezért van a fénnyomás is. És az ott keletkezett fotonok össztömege nemn annyi mint az anyag és antianyag tömgee együtt??
nyilatkozat pl.az egyik gruz "illetekes"-tol...kinek is legyen atomfegyvere..:"..- Sajnos nincs atombombánk, pedig ha ledobnánk, biztos nem bánna így velünk Oroszország - mondta lapunknak a grúziai Stratégiai és Nemzetközi Elemzések Alapítványának (GFSIS) munkatársa. Alekszandr Rondeli szerint Moszkva egyszerûen lerohanta Grúziát, amely csupán válaszcsapásként indította meg csapatait Dél-Oszétiában, és nem volt az augusztus 8-i fegyveres konfliktus kirobbantója..." Az esz megall...!!!
Kedves Pet0330! Ez úgy van, hogy a fotont "nem tehetjük a mérlegre". Nem vonz bennünket, nem is taszít. Ha elnyeli a felszínünkön lévõ valamelyik elektronunk, akkor mozgékonyabb lesz. Az egy más kérdés, hogy a mozgékonyság okozta I=m*v impulzus növekményben az m az elektron tömegét és a v a sebességének növekedését jelenti és nem a foton tömegét. Az igaz, hogy Lebegyev 1902-ben Koppenhágában publikált mûvében a foton energiáját levezetve, impulzusát I= E/c^2 * c alakban felírva kapta meg. Ebbõl lett a híres E=m*c^2 Szóval a fotonnak számunkra nincs tömege.. számunkra.. azaz lehet, hogy van tömege a saját rendszerében, de mivel a sebesége c, ez a tömeg láthatatlan számunkra.
A fény elektromágneses sugárzás, ha valamely test elnyeli annak megnõ a hõmérséklete->A test atomjainak egyelenyészõ része légnemûvé válik(ha nem hûti vmi vissza) és a megvilágított oldalon nyomást fejt ki.
Köszönöm a meglátásokat, tudom, hogy Einstein okosabb volt nálam és ne kötözködjek.De ez így is logikus nem?
Egy kis összeállítás, hogy mibõl mennyi energia szabadul fel: -fisszió (atombomba) az anyag kevesebb , mint 1% (EGY%) alakul át energiává -fúzió (hidrogénbomba, Ede bácsi ajándéka) itt is kevesebb, mint 1% alakul át, de ez nagyobbat pukkan. -totál annihiláció, anyag-antianyag : 100% átalakul, ez a fél világot romba döntené. itt az elemzés
És ezt a Zeta Reticuli lakói mondták Bobnak? Te meg megint benyelted...
Az általad megadott adatokkal szemben egy sima atombomba 'hatékonysága' kb. 25% (a hirosimai ~1.5%-os volt, a Nagaszakira dobott pedig 17%), míg a fúziós bombák 40% felett járnak.
Honnan az info? Azért hiszem el Bob meséjét, (a hatásfokról) mert Los Alamosban dolgozott, van ott is egy részecskegyorsító, te meg hol is? Mellékesen Ede bácsi (Teller) szerezte neki a munkát, hahaha, még egy interjú is van az öreggel, de EG&G-rõl nem akar beszélni. (nanáhogynem az a cég ugyanolyan nyilvános , mint a Skunk Works)
Honnan, honnan... A régi egyetemi jegyzeteimbõl. De ha megerõlteted magad és elmész egy könyvtárba vagy használod a netes keresõket, akkor te is utánajárhatsz.
Ráadásul ez az egész annyira nevetséges. Ma a Földön aki akar tud atomot robbantani. Még ha el is hisszük, hogy az amcsik-franciák-britek-zsidók elhallgatják elõlünk a pontos számokat, akkor miért tennék ezt az oroszok és a kínaiak? Fõleg miért tennék az indiaiak és az arabok?
Erre jön egy John Doe, elõad egy szép mesét, te meg kritika nélkül benyeled. LOL.:)
Atombomba hatásfokáról tanultál? Melyik egyetemen? Az a szerencsétlen John Doe, egy helyen dolgozott Ede bácsival. (Teller Ede) Los Alamosban. (valami köze van a bombához, ott állt egy modell mellett, valahogy innen nézve, te tûnsz Kovács 45. Jánosnak. LOL. Ha atomfizikus vagy, akkor valamit mutass már róla.
AlphaNumeric Feb27-07, 10:29 AM I'm trying to compare energy released..Isn't that a bit like asking "Which is heavier, a ton of lead or a ton of feather?". The energy output of a GT explosion will be the same, no matter what the mechanism which produces the explosion. The difference is the mass of material before hand. You'd need a billion tons of TNT if it's chemical or ~23kg of antimatter.
You know from your calculations that you need about 46kg of mass to turn into energy, so find out what percentage of U235 turns into energy when it goes supercritical and then you can work out how much total U235 you'd need.
For instance, if it's 1%, then you'd need 100*23kg. If it's 0.5%, 200*23kg. Etc
DaveFaz Mar3-07, 02:25 PM Interestingly, in parctical terms, it would require a huge amount of Uranium. The high figure is because Atomic bombs are not very efficient. In the first atomic bomb which had more than 50Kg of Uranium, only 0.7g was converted to energy. So a 50Kg Uranium bomb releases the same energy as a 3.5g anti-matter bomb. So one answer would be around 14,000 times as much Uranium as anti-matter. Course, that was not really the question you asked, but there you go...
De azért szép, hogy aggódsz, hátha még ennyit sem tud pontosan egy Bob Lazar szerû figura. (vagy az zavar, hogy hol dolgozott? -Area51-S4- Arról nem tehet senki, vagy elfogadod, vagy nem, ez sem õt nem érdekli, sem engem. É csak a látványos példa miatt tettem be.)
Bármilyen komolyabb mûszaki egyetemen lehet ilyesmit tanulni. Lehet most újat mondok, de nem ám csak a kötelezõ tárgyakat kell bebiflázni, arra jó egy GDF is. Egy egyetemen kiteljesedhetsz, kutathatsz, mûvelõdhetsz HA akarsz, és nem mellesleg bármilyen tárgyat felvehetsz, hallgathatsz.
Azt pedig mondtam már, hogy nem fizikus, hanem mérnök vagyok.
A Physicsforumra bárki beregisztrálhat, nem csak fizikusi PhD-val rendelkezõk. :)
Az elsõ atombombák hatásfoka nagyon gyenge volt (a Fat Man bomba 17%-os volt például, a Little Boy, amire te utalsz, valóban csak 1,4%-os, de ha utánanézel a mûködési elvnek, akkor rögtön egyértelmû, miért is ez a nagy eltérés), de attól már messze vagyunk, ma a kétfázisú (fissziós-fúziós) nukleáris fegyverek hatásfoka 50% körül mozog.
Az anti-anyag elvû bombánál ott kellene kezdeni, hogy hogy mennyibe is kerül elõállítani, és utána hogy is tárolod az anti-anyagot. A jelenlegi szinten egy gramm anti-hidrogén elõállítása pár milliárd dollárt felemésztene (eddig összesen nem állítottak elõ egy nanogrammnyi (10 a -9-ediken gramm) anti-hidrogént az összes ilyen célú kísérletben). A tárolás terén a rekord emlékeim szerint órákban mérhetõ...
Szóval itt grammnyi, sõt kilogrammnyi szintû anti-anyaggal való dobálódzás...
Bob arról beszélt, hogy a TÉNYLEGESEN energiává alakuló anyag mennyisége mennyi, és ott van ez az 1%. Tehát egy 50kg-os bombánál is grammokat emlegetnek, de nem is lehetne több, mert akkor 1db ilyen bombával az egész Közel-kelet leradírozható lenne. (E=mc2) Az antianyag bombánál meg nincs veszteség, ott 100% a hatásfok, az ÖSSZES anyag energiává alakul. SZERENCSÉRE tényleg annyira drága és problémás antianyagot gyártani, hogy abból nem lesz bomba. De igaza lehet Bobnak a gravity-A és gravity-B hullámokkal, amik a gyenge és az erõs kölcsönhatásra hasonlítanak? An UUP elem is létezik, már hivatalosan is. Csakhogy Bob errõl 1989-ben beszélt , amikor még nem tudhatta, hogy 2004-ben tényleg sikerül elõállítani MESTERSÉGESEN is.
A #115-ös elem instabil, üzemanyagnak elég nehéz olyas anyagot használni, aminek a felezési ideje másodpercekben mérhetõ (ie.: pillanatok alatt magától elfogy). Az, hogy van #115-ös elem, nem igényel nagy jóstehetséget. Mondhatom én is, hogy van #118-as elem is a periódikus táblán. Aztán hogy ha 10-20-50-100 év múlva elõállítják, akkor henceghetek, hogy én megmondtam. :)
Ezt nem tudhatjuk, lehet, hogy valamelyik izotópja a stabil, de ez nem fog kiderülni (ha igaz) mert akkor MEG KELLENE MAGYARÁZNI, hogy honnan van, több kg olyan anyag, ami a Földön nem létezhet. Bob szerint is instabil, de õ valami 20-30 évet mond rá, lehet, de ha LÉTEZIK a stabil szupernehéz elemek szigete, akkor ez ott van valahol. Alu sem létezik, csak timföld, igazából az arany, ezüst, platina az ami önmagában is megmarad sokáig. Ez már a homályzóna innen kívülrõl, aki meg pontosan tudja, hogy mivan , az nem beszél. (Bob a kivétel) Az is lehet, hogy az anyag amivel dolgozott az a 116-os vagy a 114-es tömegszámú elem volt, csak neki nem azt mondták, mivel az õ szakterülete teljesen más volt, ezzel megtévesztették. Need to Know eljárás katonáéknál bevett szokás. (ha igaz a története) Ez kb. olyan, mitha 1943-44-ben valakik az atombombáról vitáztak volna, és nem tudtak Los Alamosról. (akik tudtak, azok ott dolgoztak)
Ezt nem tudhatjuk, lehet, hogy valamelyik izotópja a stabil, de ez nem fog kiderülni (ha igaz) mert akkor MEG KELLENE MAGYARÁZNI, hogy honnan van, több kg olyan anyag, ami a Földön nem létezhet.
Ez az. Ha igaz. De amíg nincs bizonyítva, addig nem igaz.
Bob szerint is instabil, de õ valami 20-30 évet mond rá, lehet, de ha LÉTEZIK a stabil szupernehéz elemek szigete, akkor ez ott van valahol.
Nocsak, bizonyos tudományos elméletek elfogadhatóak (amik a számodra hitelesnek tûnõ dolgokat támasztják vagy támaszthatják alá), mások meg nem? Hol itt a következetesség? :)
Alu sem létezik, csak timföld, igazából az arany, ezüst, platina az ami önmagában is megmarad sokáig.
A Földi körülmények között...
Ez már a homályzóna innen kívülrõl, aki meg pontosan tudja, hogy mivan , az nem beszél. (Bob a kivétel) Az is lehet, hogy az anyag amivel dolgozott az a 116-os vagy a 114-es tömegszámú elem volt, csak neki nem azt mondták, mivel az õ szakterülete teljesen más volt, ezzel megtévesztették.
Elég érdekes feltételezés, hogy akkor õ állít dolgokat, ami nem a szakterülete, nem tud róla megfelelõen nyilatkozni, ugyanakkor mégis õ a "hiteles" forrás. Bob Lazar kinyilatkozásainak legnagyobb része éppen ott bukik el, hogy túl általánosítva beszél, megfelelõ részletek nélkül. Szerinted nem kapna a tudományos világ két kézzel egy ilyen lehetõség után, ha a legcsekélyebb esély is lenne arra, hogy ezzel új elemeket fedeznének fel, illesztenének be? Egy fenét nem. Amikor azon vitáznak a konkurens tudóscsoportok, hogy egy-egy elem elõállítása kinek az érdeme, illetve valóban az történt-e, amit állítanak, addig ennek a lehetõsége meglehetõsen csekély.
"Nocsak, bizonyos tudományos elméletek elfogadhatóak (amik a számodra hitelesnek tûnõ dolgokat támasztják vagy támaszthatják alá), mások meg nem? Hol itt a következetesség?"
Sehol. De ehhez már szeritem hozzászoktunk. ----
A nehezebb elemek instabilitása azért valószínû, mert a peridusos tábla tulajdonásgai erre engednek következtetni, ha extrapolálod a tulajdonságokat. A jelenlegi ismereteink szerint (tudtommal, nekem ezt mondta egy magfizikus) a természeti törvények szabnak gátat annak, hogy nehéz elemek hosszú távon stabilak legyenek.
115-ös elem... Üzemanyag...
UFO - Enemy Unknown, Elerium 115? Ott mentek azzal az ufók... :P
A jelenlegi ismereteink szerint valóban valószínûtlen, hogy szupernehéz elemek stabilak legyenek, amire Okkultist hivatkozik, az a Stabilitás Szigete (Island of stability), ahol a neutronok és protonok megfelelõ száma esetén az izotóp stabilabb lesz, mint az adott elem korábban elõállított izotópjai. Az elmélet bizonyítása ugyanakkor nagyon nehéz, hiszen az ilyen 'ideálisabb' izotópok elõállítása nem könnyû.
A 115-ös elem környékén amúgy leghosszabb felezési idõ is már másodpercekben mérhetõ, még az elmélet sikeres alkalmazása esetén is inkább csak órákban, mint években lenne mérni (az én tudásom szerint) az új izotóp felezési idejét. A Stabilitás Szigete ugyanis nem azt jelenti, hogy stabil anyag születik, hanem azt, hogy a többi izotóphoz képest jóval hosszabb a felezési ideje.
Szerinted nem kapna a tudományos világ két kézzel egy ilyen lehetõség után De igen, ha megngednék neki, de KATONÁÉKNÁL NEM ÍGY MENNEK A DOLGOK, pont ezt mondta Bob is, hogy MAGA a TITKOSSÁG FENNTARTÁSA is vagyonokba kerül, és gátolja a munkát. (nem hívhatja fel a kollégákat, hogy van-e valami ötletük, stb... Tényleg gáz az egész, ha igaz, akkor nagyon gáz, hogy a degenerált Military Industrial Complex ennyit tud, ha nem igaz, akkor is gáz, mert a fekete költségvetés összegei sajnos igazak. (azt a pénzt elköltik, így is-úgy is)
Tényleg gáz az egész, ha igaz, akkor nagyon gáz, hogy a degenerált Military Industrial Complex ennyit tud, ha nem igaz, akkor is gáz, mert a fekete költségvetés összegei sajnos igazak. (azt a pénzt elköltik, így is-úgy is)
Szerintem ezt a lehetõséget ne zárd ki. :)
Az én kedvencem az, amikor a Boeing egy kémmûholdat nem tudott idõre elkészíteni, ezért felmondták a szerzõdését. Erre a Boeing egy 500 millió dolláros kártérítést követelt, mondván, hogy ez jár neki a szerzõdés szerint, ha felmondják. :)
Az ötlet valószínû Bobtól származik, készül egy film is róla, ha igaz, de mindenképpen õ az elsõ, aki ezzel a 115-ös elemmel elõjött 1989-ben.
Azt, hogy létezik 115-ös elem, nem Bob Lazar találta ki, a periodikus táblában a szupernehéz elemek egy jó része feltételezhetõ, a kibõvített periodiukus táblát 1969-ben állították fel, és a 218-as elemig van betáblázva. Seaborg-féle kibõvített periodikus táblázat.