Üdv mindenkinek! Még új vagyok közöttetek, de máris szeretnék figyelmetekbe ajánlani egy videot. Mars-már megint hazudtak! Link: http://data.hu/get/4223856/Mars-mar_megint_hazudtak.flv]
Esetleg van valami megoldásod az elektromágneses tér létrehozására is? Mert anélkül nem valószínû, hogy tartós életet lehessen oda telepíteni. Elég komoly ott a kozmikus hátérsugárzás, amit a DNS nem nagyon komál, meg aztán a légkõrt is sokkal hamarabb elpárolog egy elektromágneses pajzs nélkül.
Igazából valószínûleg vízben könnyebb létrehozni életet, mint megteremteni egy megfelelõ légkört. Mivel víz lehet helyhez kötött (egy-egy tó, tenger), a légkört meg teljes egészében kell megteremteni. Illetve a víz sótartalmával lehet még játszani is, így -5-tõl akár +35 fokig lehet élhetõ. Ergó valószínûleg elõbb vízi életet lenne érdemes teremteni. Plusz esetleg még némi ilyen medveállatkához hasonló szuper szárazföldi lényeket.
Szóval el tudom képzelni, hogy mondjuk az aszteroida övbõl lesz egy csomó kisbolygó beletolva a Marsba, amiknek nagy a víz és szén-dioxid tartalma, hogy meg legyne a kellõ hõ és folyadék állapotú víz. (utána már csak elektromosság kell valahonnét, hogy a víz egy része szétválljon oxigénre és hidrogénre, légkörnek) Aztán ebbe a vízbe lesz telepítve élõvilág, meg némi erõsen ellenálló, mint a medveállatka, a partra. Talán érdemes lenne számolni azzal is, hogy a törmelékek a becsapódás után egy olyan Holdat alkothassanak, ami a Mars dülöngélését stabilizálja. Na, és akkor felébredtem :)
Nos, egy pár medveállatka kell, oszt hadd szaporodjanak, hajtsák uralmuk alá azt a piros bolygót - amíg mi meg nem érkezünk. :-))
Ha van ott marsi medveállatka, akkor küzdjenek meg, és amelyik a tökösebb lesz az lesz a nyerõ. Különben, nem adok két fillért azokért az esetleg létezõ marsi medvékért, eddig miért nem csináltak semmit? Most akkor kuss legyen nekik.
Igazából azt szeretem ezekben a kis állatkákban, hogy olyan kis édesek, egy konzervdobozban annyi elfér, amennyi be tud indítani egy terraformálást. Nem kell ide semmilyen modern technika, kérem. Ja, esetleg két másik doboz kellene: egyikben talajbaktériumokkal (jó sok anaerob baci kell oda), a másikban valami gombaszerû lényekkel. Oszt hadd szóljon. Nem is néznék arrafelé, csak 100 év múlva. tudod, olyan ez, mint a vadontartás, vagy hogy hívják (kihajtják a libákat a rétre, hadd egyenek, este csak be kell hajtani õket. Nem sok beruházás kell hozzá.) Hát nem csodálatos? :-)
"mennyi medveállatka kell amitõl már egy új ökoszisztéma létrejötte beindul és a folyamat önfenntartóvá válik?"
ha kellõen gazdag tápanyagban a környék akkor esélyes az sokat segíthet; ráadásul esélyes, hogy ragadozói se lennének
"hogyan viszed õket oda?"
ezek a lények 1 miliméteresek, olykor kisebbek, és a jelek szerint az úton se lennének túl igényesek
"mûködõ lesz-e ez az elõvilág?"
ezt helyben kell nyilván tesztelni
"másrészt mi lesz akkor - már ha van ilyen - a marsi "medveállatkákkal"? "
igen, tény, ez a veszély fennáll. ez az amire a legnehezebb odafigyelni, mert ez sok további kutatómunkát igényel és mindet a Marson.
"mit fogsz ültetni a "marsi hunmuszba" (ami elvileg a döglött medveállatkákból, és az ürülékükbõl áll majd)?"
nem feltétlen ültetni kell, ha mûködik a rendszer lehet talán keresni ragadozót rá. tény, hogy ez nagyon kezdetleges élõvilág lenne. elõbb a légkörrel és a hõmérséklettel kéne talán megpróbálkozni valamit csinálni. mert ha enyhébb lenne a klíma, ne adj isten az ott lévõ jég egy része felolvadna, akkor a víz sokat javítana az élet létrehozásának a lehetõségén, mivel abbav nem kell a spéci légkör az ottani élõvilágnak.
ami az elsõ problémát jelenti az a mennyiség. mennyi medveállatka kell amitõl már egy új ökoszisztéma létrejötte beindul és a folyamat önfenntartóvá válik? hogyan viszed õket oda? mûködõ lesz-e ez az elõvilág? másrészt mi lesz akkor - már ha van ilyen - a marsi "medveállatkákkal"? erre nincsenek mûködõ modelljeid, mint ahogyan az is kérdés, hogy mit fogsz ültetni a "marsi hunmuszba" (ami elvileg a döglött medveállatkákból, és az ürülékükbõl áll majd)?
például ha van mûködõ vulkán a Marson, akkor annak környékén kénbõl táplálkozó baktérium. vagy olyanok amik a marsi talajba megtalálhatják a szükséges tápanyagot (ha már egy spárgának elég jó, akkor csak akad baktérium is)
baktériumok még talán lehetnek nekik tápláléknak. azok közt is akadnak viszonylag ellenállóak. lehetõleg olyan kell, ami a marsi viszonyok közt, legalább valahol megél
Az ilyen medveállatkákkal valóban neki lehetne fogni mondjuk egy vékony humuszréteg kialakításának a Marson, amelyre aztán egyéb organizmusokat lehetne telepíteni.
szerintem kezdetnek pl. egy medveállatka sokkal jobb esélyekkel indul. aztán ha már van valami, arra lehet szépen lassan építkezni.
ahogy múltkor is írtam, én el tudnék képzelni olyant is, hogy ion meghajtással aszteroidát tolni a Marsba és ezzel az élet (vagy akármi számára) hiányzó elemeket pótolni. például ha víz kell, akkor olyant, amiben az van, ha CO2 a felmelegedésért, akkor olyant, stb. picit olyan lenne, mint a fõzõcske, csak itt egy bolygó lenne a fazék, az aszteroidamezõ (vagy esetleg valamelyik bolygó egy holdja) meg a fûszerpult. innen is egy kicsi, onnan is egy kicsi, aztán már egész más az íze :)
" jó még van 1-2 söpredék.. meg 1-2 újságíró, akit el kéne távolítani "
Azért van abban valami abnormális, hogy benézel ide nagyon ritkán, akkor is csak azért, hogy elmond, hogy kiket kellene innen kirúgni. Nem vagy te véletlenül kakukkmadár? Ku-ku!
Nyílvánvalóan kiröhögöd azt aki hülyeséget állít.Mivel meg tudod különböztetni, de ebbõl nem kell általánosítani, meg be"godzilláskodni" a topikba, h márpedig te itt mindenkit kiröhögsz és amúgyis te vagy Jézus és úgysem érthettek meg.Válaszolj neki valamit azt csá.Nem halsz bele, nyugodj meg, nem vagy egyedül a világon attól függeltenül, h tényleg qva sok a hülye.
Hogy On is legyek végre : Ezt eddig is tudtuk.Epiék meg megint a saját kis álomvilágukat hajkurásszák :D ami ha úgy lenne, akkor sem lenne tökéletes, mert nincs igazság :) és nincs 100%-os önálló és önzetlen civilizáció..úhhh..utópisztikus hangulatom lett rögtön..
Emlékszem volt egy olyan film, melyben elkezdték mohával terra formálni a mars bolygót csak aztán megjelent valami élõsködõ, mely felzabálta, de ez már csak részlet kérdés. viszont sehol sem olvastam olyat, hogy ez a való életben is megvalósulna. semmi esélyét nem látom, hogy a moha a marson is megélne, de azért egy próbát megérne. Igaz most avval vannak elfoglalva hogy volt-e élet a marson ez az akció az egészet keresztbehúzná, ha földi növényeket, és baktériumokat vinnénk a marsra.
Persze, ez így van, de vannak dologok, amire senki nem költene pénzt, mert közvetlen haszonnal nem kecsegtet. A Mars-kutatás is ilyen dolog. Ettõl még ez nem ablakon kidobott pénz, mert lehet, hogy egyszer nagy hasznát fogjuk még venni a most megszerzett ismereteknek. Majd akkor beszáll a tõke is.
Igaz, hogy ezt a topikot hazavágtam kissé, de a 77-ben leírt jelenség szörnyû, nem tudom szó nélkül hagyni. Remélem ezután a többi cikkel kapcsolatos beszélgetések során nem kerül elõ ilyesmi.
Szerintem hamarabb megyünk a holdra bányászni robotokkal, én nem hiszem, hogy a mi életünkben látni fogjuk amint nekiállnak átalakítani a Marsot. Marsutazást remélem azért még látok.
egyet értek, én nem szoktam hozzászólni a témához amit nem értek, de szeretem más véleményét olvasni, legközelebb szerintem javítsd ki amivel nem értesz egyet, és tedd a legaljára, hogy nem kéne minden hülyeséget beírkálni, persze ne ebben a lenézõ stílusban.
a f*szért van az, hogy már az SG.hu-s topikok sem olvashatóak atyaég, pedig olyan másfél-két éve még örömmel jöttem ide fel..
pont ez a 3 sötétség (igaz, uwu-t még nem láttam eddig) nem kéne kb ide és hijj mindjárt szebb lenne a helyzet... jó még van 1-2 söpredék.. meg 1-2 újságíró, akit el kéne távolítani (és itt most pont nem a megint jó kis cikket írt Balázs Richárd-ra gondoltam)..
amúgy én spektrumon nézegetem ezt a Marsos sorozatot és eléggé megdöbbentõ abba belegondolni, hogy amit 2000-ben én személy szerint csak sci-fi írók, meg játékok készítõinek a leg'eszementebb', pontosabban legtávolabb megvalósítható fantáziálgatásának gondoltam, az már az én idõmben megindulhat: nevezetesen benépesíteni egy másik bolygót.. vagy akár hasonlóvá varázsolni, mint a Földet (igaz, ahoz jópárszáz év kellhet még).
Illetve várom már nagyon azt a pillanatot, amikor elõször ember lép a Marsra! Az lesz csak az igazán izgalmas! Mert az is igaz, amit ugyancsak az említett mûsorban láttam, hogy egy a Földrõl irányított robottal sokszor nehezebb pl megkülönböztetni egy fossziliát egy tök 'értéktelen' kõtõl, míg egy ember odanéz a földre és nocsak az csak nem egy - volt - marslakó?:)
Ezt csak azért mondod, mert nem voltál itt, mikor valamelyik okoska bebizonyította magának, hogy a zuhanó testre nem hat erõ. Nem lehetett rávenni, hogy belegondoljon mitöl gyorsul. Ilyen esetekben nincs mit tenni, marad asírva röhögés.
Ha nem tünt volna fel itt sok embernek az a szórakozása, hogy rákeres az aktuális témára és osztja az észt. Ott szokott kibújni a szög a zsákból, mikor a csevegés közben bebizonyosodik, hogy az illetõ nem is érti azt amit a frissen talált forrásból szerzett. Ezeket az embereket szokták SG professzorként emlegetni. Igazából ez az ami etikátlan, és szánalmas. Bocsánat, hogy nem fejtettem ki korábban részletesen, akkor nem lett volna félreértés.
Egyébként nekem sincs idõm erre, majd máskor folytatjuk.
Ezt hazugság, én nem mindenkit hülyéztem le, csak azt aki baromságokat ír. Csak tüntetõleg beírtam valamit amivel kifejeztem, nemtetszésemet, nem értem miért foglal valaki állást olyan témában amirõl fogalma sincs. Nyilvánvaló, hogy olvasott valamit, amit nem értett meg, és idejött okoskodni.
Abban igazad van, hogy nem reagáltam a hozzászólásokra, csak annyit írtam, hogy sok hülyeség hangzik el, de ezt fölösleges tagadni, mert így van. Mások már leírták helyettem helyesbítéseket, én csak türelmesen kivártam.
Egyébként a melléütés nem helyesírási hiba, csak annak tûnik.
"az ûrkutatás felesleges," Kérném a hsz számot, ki írta le így.
"helyett bemásol valamit a wikipédiából, és azt saját álláspontjaként tünteti fel" Mi ebben a hiba?Ha egyetért xy álláspontjával?Vagy, ha te hallottál vmirõl magyarázatot, és beszélgettek társaságban, mindig mellémondod, hogy kitõl hol mikor láttad/hallottad?Nem tudsz megkülönböztetni saját gondolatot?Felvilágosítalak, h lehet az embereknek saját gondolata, és attól, h te tudod, h a wikin megtalálható, nem biztos, hogy onnan nézte (persze vannak egyértelmû esetek, de szvsz ez akkor sem fõbenjáró bûn).Az ég kék.HA valaki ezt állítja, hogy szerinte az ég kék akkor az nem a saját gondolata, és csak másé lehet, igaz?Nyílván ez egy egyszerû példa, de csak szemléltetni a hülyeséget.
"Mégegyszer a produktív minden amit a piac önkéntesen kér, a nemproduktív minden amire a piacnak nincs szüksége de valakinek hatalmában áll, hogy kényszerítse mert neki az érdekében van. "
Piramisra nincs szükség, sõt, olyan nagyon Large Hadron Collider-re (nem jut eszembe magyarul) sincs, ezeket csak az istenhittel megtámogatott fáraó intézménye, ill. a tudóspapok által kikupált brüsszeli bürokrácia-vízagy tud elrendelni és kivitelezni. Ezek részben presztízs-, részben alapkutatásokat segítõ beruházások, amelyeknek áttételesen van hasznuk. Ide sorolható még rengeteg projekt, az ISS is, a Marsra menetel is stb. A magánszféra ezeket a projekteket nem tudja pénzelni, vagy ha tudná is (pld. Bill Gates, ha telejs vagyonát erre szánná, akkor simán el tudna indítani egy Hold-projektet), nemzetbiztonsági (hun van még a Föld-biztonság?) szempontból nem megengedhetõ a mûködésük. Igazából, visszatértünk az örökös dilemmához: mennyi az ideális, optimális arany ezen a téren?
Amúgy meg, szerintem ezeket te is mind tudod és vallod, én csak arra hívnám fel a figyelmed, hogy a piac sem mindenható, nem tud mindent ideálisan szabályozni. Az államnak, illetve esetleg az államot majd felváltó globális intézményeknek van létjogosultsága, megfelelõ mértékig.
ok akkor ha szabad belédkötök én is, bár nem fogom értelmesen és helyesírás mentesen megfogalmazni mint te, de ez engem nem érdekel. szal a lényeg, hogy páran állítottak valamit, te mindenkit lehülyézel, mert legjobb tudása szerint kifejtették gondolataikat, és állításod szerint csak röhögsz rajtuk, miközben te nem írtál semmit álláspontodról,vagy arról miben hibáztak, tehát szememben te vagy az igazi barom még be nem bizonyítod ennek ellenkezõjét. ha tényleg igaz, hogy régen megpróbáltad jó irányba ferdíteni a véleményeket állításod szerint, az egy dolog hogy nem sikerült, azóta lehet kicserélõdött az olvasó bázis, ha mégsem, nem tudom még minek irkálsz flém keltõ hozzászólásokat, amire csak ilyen nem témába vágó választ lehet írni amit most kaptál.
"Ez utóbbi igazából hasznos, mert oszlatja a homályt, csak etikátlan magatartás egy topikban" Ezzel teljes mértékben egyetértek. Ha valakinek van arra ideje, hogy megkeressen a neten valamit, és ide bemásolja, vegye a fáradságot magának hogy idézõjelek közé tegye és a végére oda írja a forrás megnevezését.
Jajj nekem, a T.r.o.l.l.Isten le ereszkedett hozzám, és megfogta ünneplõ tollát, majd firkantott pár intelligensnek tûnõ sort, hogy a sárba tiporjon, úgy igazi rafináltroll módjára.. hüphüp, hát mindjárt síromésösszeszégyellemmagam.....Bár, ezt egy ilyen kis szuper"intelligens" trollka úgysem fogja fel, de hidd el, ahogy eddig is fölösleges volt szajkóznod a hülyeségeidet, úgy most is teljesen felesleges bármilyen szomorú is :( Azt meg hogy bebüfögöd topikokba, hogy te vagy itt a Jézus Krisztus és a sok hülyét térítetted már az idõk kezdete elõtt is, nameg.. téged nem értenek meg.. de olyan jókat röhögsz..Hát nem tom..Sztem, nyugodtan megkérdezheted, hány embert érdekelt ez a hülye kis elmeállapotod :D:D:D:D De a sárgaházat inkább javaslom, ott veled együtt röhögnének
Szerintem olvasgassad még kicsit, hogy mit írtam. Nem fáj, hogy más mit ír, és nem is tettem ellene semmit, ezt csak ti költöttétek hozzá. Én is szívesen olvasgatok itt, ha nem így lenne nem is lennék itt.
A bûnöm mindössze annyi, hogy megjegyeztem, hogy sokan értelmetlen marhaságokat írnak, amirõl egy jóképességû kisiskolás is tudja, hogy hülyeség. Én csak kritizálok, nem akarok semmit elhárítani.
Ha másoknak joguk van baromságokat írni, nekem is jogomvan megjegyezni, hogy az hülyeség. Elég nehéz szó nélkül olvasni, az olyanokat, hogy az ûrkutatás felesleges, meg hogy ûrszondával vettek talajmintát, stb.
Egyébként nincs igazad mikor azt írod, hogy mindenki a saját gondolatait osztja meg a többiekkel. A legtöbb okoska hozzászólás helyett bemásol valamit a wikipédiából, és azt saját álláspontjaként tünteti fel, tisztelet a kivételnek. Ez utóbbi igazából hasznos, mert oszlatja a homályt, csak etikátlan magatartás egy topikban.
Miért fáj az neked, hogy másnak _gondolatai_ támadnak egy téma kapcsán? Én pl. néha szívesen olvasgatom az itteni fejtegetéseket. Csak azért nem kell leugatni a többieket, mert nekik esetleg eszükbe jut valami, neked meg csak annyira futja, hogy iq-harcos módra beszólj...
(Most én vagyok a "anti-tudós" elháritó szuper-intelligens troll csoport elhárító :)
Egyébként jogosan gondoltam azt, hogy magadra értetted az 56-os hozzászólást, mivel egy olyan hozzászólásra adott válasz volt amiben kifejtem, hogy nincs bajom a burjánzó idiotizmussal, mert jókat lehet röhögni rajtuk. A hozzászólás azt is tartalazza, hogy semmit sem szándékozok tenni a jelenség ellen, bár régen megpróbáltam.
Teljesen nyilvánvaló volt, hogy csak kötekedni szeretnél. Kíváncsi voltam mikor jössz rá magastól, hogy mellé fogtál, de a jelek szerint soha.
Én nem ilyen mély gazdasági összefüggésekre gondolta. Csak ara akartam rávilágítani, hogy a pénz árának nagy részét, olyan dolgok teszik ki, amik egyáltalán nincsenek az egyének közvetlen vagy közvetett hasznára. Ezért lesz mindig minden drágább, és ezért van infláció. Ettõl olyan drága a kenyér, ettõl olyan drága a kutatás és ezért nõnek az államok olyan nagyra, hogy felvehessék a versenyt a pénz árával. Pl.: gondolok itt a reklámok gazdasági hatásaira, mert csak hátrányára van mindenkinek és erre épül egy egész iparág. Meghamisítja a természetes versenyt amihez itt olyan sokan ragaszkodnak, mint a szentgrál-hoz. Mert kinek kel egy jobb és a drága reklám nélkül olcsóbb mosópor? Pedig ha minden tudást meg lehetne osztani és nem torzítaná el a média, még jól is dönthetnénk, hogy melyik mosópor a jobb és akkor a mosópórgyártó sokkal magasabb profillal mûködhetne, mert nem kellene a médiának sarcot fizetnie. Lásuk be pl.: "a média" nem termel semmilyen anyagi vagy szellemi hasznot az egyénnek, sõt csak hátráltatja azt, mert hatalmas erõforrásokat emészt fel elõle, mégis ragaszkodunk hozzá.
Még nem szooktál hozzá?
Akkora marhaságok születnek itt, hogy nehéz megállni hozzászólás nélkül. De mivel, már kipróbáltam, és tudom, hogy semmi értelme az erölködésnek, meg sem próbálom felvilágosítani a tudós professzorainkat alapvetõ dolgokról.
Jobb ha hagyjuk õket az illózióikon élvezkedni, nekünk a sírva röhögés marad csak.
OK de ezt az "aranymetszetet" nem lehet felülrõl meghatározni, ez individuális dolog, mindenki valamennyit megtakarít valamennyit elfogyaszt, és ez az arány mindenkinél más és akkor ennek eredményeként a társadalomban van egy átlag megtakarítási szint amely valójában nem jelent semmit, minnél jobban él az ember annál kevesebbet hajlandó megtakarítani mert biztonságosabb a jövõje és a megmaradása, minnél közelebb áll a szakadékhoz és szegényebb annál többet próbál megtakarítani, mint ez addig igaz még nem jön a fiat pénz és a hitelexpanzió aztán már nem számít, akkor megfordul a kerék és a szegények megtakarítás helyett túlfogyasztanak és eladósodnak azok akik pedig jobban élnek többet takarítanak meg fejreáll a világ. A fejlesztés és beruházás különben a megtakaritást jelenti, nem pénz az amit megtakarítunk a pénz az csak forog a rendszerben a megtakarítás valójában beruházás és fejlesztés. Minden más fogyasztás, és minden produktív szféra amit a piac kér, a nemproduktív szféra az amire a piacnak nincs szüksége (mert ha lenne akkor valaki magántõkével csinálná) és vagy állam csinálja erõszakkal (törvény által) vagy állam kötelezi a cégeket (szintén törvények által). Ha filmet csinálok amit az emberek élveznek, vagy viccet mesélek nekik az is produktív szféra, mert kérték. Az élet a "pursuit of happiness" ahogy mondani szokták, a különbség csak az, hogy ennek a boldogságnak az alsó végén van az élelem, az öltözék, a tetõ a fejünk felett stb. a végén pedig vannak azok a dolgok amelyeket te másodlagosnak nevezel, de nm másodlagos dolgok azok, a társadalom nem képes értékelni csak az egyének, ésami neked fontos az nekem nem és fordítva, a társadalom csak ennek az összeségét tükrözi. Mégegyszer a produktív minden amit a piac önkéntesen kér, a nemproduktív minden amire a piacnak nincs szüksége de valakinek hatalmában áll, hogy kényszerítse mert neki az érdekében van. Neki nem a társadalomnak, a társadalomnak amikor valami az érxdekében van az azt jelenti, hogy a többségnek az érdekében van és ha a többségnek valami kell akkor a többség azért fizetni hajlandó és ha fizetni hajlandó akkor megjelenik a szolgáltatás vagy termék mert hasznosítani lehet. END OF STORY. Sõt általában be sem lehet tiltani, ha betiltják azt amire a piacon valós szükség van, átmegy a feketepiacra és tovább él, kisebb mértékben mert drágább és kevesebb lessz a vavõ, de él.
Már megint itt az SG tudóstársaság, olyan vicces :DDD
Nem értitek az egészet.
A lényeg, hogy a társadalomnak közvetlenül csak az a munka hasznos, amelyik megehetõ, ruházatként felvehetõ, vagy megiható, esetleg belélegezhetõ - és a lényeg - a továbbélést, a szaporodást valamilyen módon segítõ anyagot állít elõ. A többi mind másodlagos tevékenység. A holnapi túlélést biztosítani kell, emellett a termelés adott százalékát félre kell tenni a holnaputáni túlélés érdekében. Na, most mondom a lényeget:
Az igazi mûvészet, a bölcsek köve, a Szent Grál, az aranymetszet a helyes arányok megtalálása: tehát, hogy mennyit fogyasszunk el, és mennyi menjen a nem-produktív szférára, illetve fejlesztésre, beruházásokra.
Nos, ezekben az arányokban az az érdekes, hogy a régi bölcsek vélekedésével ellentétben a helyes, optimális arányok ("optimalizáció") természetesen nem fixek, hanem dinamikusan változnak. Ugye most tetszik érteni?
Röviden: "A jelenlegi pénz nem is pénz." mert most komolyan miért nem kerül semmibe elhitetni veled, hogy egy darab sonka az sonka, vagy egy kõ az kõ, ház az ház, csavarhúzó az csavarhúzó stb. és miért nem került semmibe elhitetni veled, hogy az arany az arany... csak éppen az értéktelen szar amit az állam semmibõl csinál és a népnem mindenért adja úgy, hogy a nép számlájával garantálja az értéket amely nem az amberek valós és individuális értékelésén (piac) hanem becsapásán, illúziókeltésén és erõszakkal (törvény szerint köteles vagy elválalni) elért "értékelésén" alapszik. Különben a kilõtt alapanyag az olyan kevés, hogy mérhetetlen a föld anyagtartalékaihoz képest, ha ez lenne a gond nem lenne semmi gond. Egyébként a többivel egyetértek azért is mondtam lejebb, hogy az nem fontos, fontos csak az, hogy ki fizeti.
Az igaz hogy a légkõr sokkal ritkább, de a gravitáció is sokkal gyengébb.
Az elköltött milliárdokról meg annyit hogy, Nem 100'000'000$-t lõttek ki a Marsra, hanem maximum az alapanyagok árát. Mert a többi pénz újra itt a földön el lesz költve.
Egyébként nem az adó a drága sõt nem is a kutatás, hanem a pénz maga az ami drága. Az kerül sokba, hogy elhitessék veled hogy a 100$ az tényleg ér annyit amennyinek mondják, tehát te holnap vagy holnapután ugyanannyi kenyeret, vagy tejet kapsz érte, mint amikor elfogadtad valamiért fizetségül azt a százast.
Az elejét úgy értettem, hogy senki nem fog attól rosszabbul élni, ha valaki más kihajít 1 kiló aranyat a világûrbe. Ha felhozod a hasznosságot, az érték definíciója is pont azt mondja, hogy minden annyit ér amennyi hasznosságot okoz (örömöt okoz, szomorúságot elõz meg, stb..). Vagyis ha neked nem okoz örömet a rúd aranyad akkor 0 $-t ér, ha minden vágyad hogy kilõhess az ûrbe egy rakás szart, akkor a rakéta minden pénzt megér. (persze eladhatod az aranyat, de olyankor fizetõeszközként szerepel, amire bármi alkalmas, pénz, arany, búza, só, rengeteg gyufásdoboz, ami hasznos valaki másnak...) És azért sem kerül olyan sokba, mert hiába röpködnek az állami pénzek, az bennmarad a körforgásban (aki zsebreteszi újra elkölti, nem a széfbe pihen örökké). És nem dolgoztatnak 100000000 embert az ûrszondájukon, nem azon robotol minden 10. ember, hogy legyártsák az ûrhajó alkatrészeit miközben lenne jobb dolguk. (p. nem lenne semmi értelmes dolguk ha ez nem jönne és diplomás WC-pucoló lehetne...) Vagy hogy mondjam: nem lesz szegényebb az ország annyival, mint amit dollárban az ûrkutatásra költ, az adófizetõ pedig méganyira se, ez nem teljesen olyan mintha neked 1000$ a fizetésed és 400-at elköltesz egy TV-re, akkor annyival szegényebb lettél, inkább mintha családtag készítette volna a TV-t is és legközelebb õ vesz tõled valami hasonló árú cuccot amit te csinálsz... Utálom a közgazdaságtant, de felületesen azért ismerem, viszont nem is akartam errõl vitatkozni, csak megemlíteni hogy nem mondjunk ilyeneket, hogy kiszórjuk az ablakon az adófizetõk pénzét az ûrkutatással, minden haszon nélkül. (mert haszna is van és nem is úgy kell érteni ezeket a dollármilliókat ahogy egy kenyér árát a boltban...)
Sokmindent fel lehet találni a pincében barkácsolva, meg a rajzasztal fölött agyalva akkor is ha korog a gyorod az éhségtõl, mert nem futja ételre, de ne tagadd, hogy sok mai technológia köszönhetõ a hidegháborúnak, abból is sokminden az akkori ûrprogramoknak.
Közben a kínaiak is haladnak. Szept. 25-30 között, 3 év után, indul a Szencsou 7-es, 3 ûrhajóssal. Egy Hosszú Menetelés 2F rakéta fogja felvinni õket, Dzsiu-csuánból. Megcsinálják az elsõ kínai ûrsétát.
Mondd nyugodtan: Jujj!
’’Egyébként az jutott eszembe, hogy lehet, hogy ahhoz, hogy lakhatóvá tegyük érdemes lenne valami kisbolygót, vagy kisebb holdat odairányítani. Olyant, ami sok vizet tartalmaz például. Illetve úgy állítani pályára, hogy a Mars kevésbé imbolyogjon és így stabilabb klímája legyen. Akár fel is olvadjanak a sarki jegei például.’’
-És ha légkört akarnánk vonni a Mars köré, akkor vajon mennyire szökne el?
Szerintem meg talán lehet, hogy nem ártana elõször a Föld magjáig lejuttatni végre egy szondát…
És nem ártalmas dolog ha szem elõtt tartjuk (David) Friedman törvényét amely szerint minden amit az állam végez legalább kétszer annyiba kerül mint ha privát vállalkozás végezné. Teszem hozzá, hogy amikor az állam kihelyezi a munkát valami sógor-koma-jóbarát cégéhez akkor még legalább kétszer annyiba kerül mint az állami verzió :)
Csak nehany marhasagnak tuno dolog a commentedbol: 1,"az aranyat nem lehet megenni vagy vénásan belõni, szóval nem fogyasztható, csak egy csereeszköz, igazából az is csak annyit ér amennyibe kibányászni került, ami nem sok)" Nos,esetubkben az arany-de ez vonatkozik barmire- erteket a hasznossaga,gyakorisaga hatarozza meg (az arany sok helyen hasznalhato,aranylag ritka ergo ertekes,a rez sok helyen hasznalhato, de gyakori,ergo nem annyira ertekes (persze ez viszonylagos...) 2,"jobban hasonlítanak eszmei értékre, mint leperkált készpénzre" kicsivel kesobb:"mert a neves tervezõszakemberek munkáját is rengeteg dollárba veszik, a ritka nyersanyagokat is, stb, stb." Jo lenne eldonteni vegre:D Ez kutya kozonsegesen a fizikailag elkoltott penz....es nem eszmei ertek... 3,"És ez megint egy olyan dolog hogy ha az állam elkölti az adófizetõ pénzét akkor azzal munkahelyet teremt" Az eszed tokja..te hol eltel idaig? ertsd: Magyarorszag,elmult kb.15 ev... 4,"És a befejezõ pont, hogy mikor ezek az értelmes mérnök/csillagász/egyéb kutató emberek tág erõforrásokkal dolgoznak az adófizetõk pénzén nagy lépéseket tehet a tudomány" Ugyancsak az eszed tokja:D Tudod hany felfedezes tortent penzugyi tamogatas nelkul? Amikor a felfedezes megtortent UTANA mar bizony kellett a tomeggyartashoz/finomhangolashoz,stb penz,de a felfedezesekhez altalaban csak esz kellett(zsenialitas eppenseggel:D)
A Vikingeken volt gáz-kromatográf, ami képes volt kimutatni a H2/N2/O2/CH4/CO2 gázokat a begyûjtött mintából! Hülyék is lettek volna nem rárakni, mivel feltételezték, hogy van ott víz. Ez benne van a mûszaki leírásban, ami még itt-ott fellelhetõ! A probléma csak az, hogy ennek eredményeit elfelejtették a nagyközönséggel közölni. Ennyit lehetett hivatalosan tudni: A talaj legfontosabb összetevõi: - SiO2/45% - Fe2O3/18% - Al2O3 - MgO - CaO - SO3 Ilyen kósza-dokumentumokból is kiderül, hogy vizsgálták már a talaj páratartalmát: mars_soil
A vikingek csak megneztek a Marsot, elemeztek a por kemiai osszetetelet es lefuttatak egy foldi tipusu eletre utalo jeleket kereso tesztet. Tovabba jegyeztek az idojarast.
A sojurner egy techdemo volt, kiprobaltak a marsjaro rendszert. Nekem ez a kis hatkereku ciposdoboz a kedvencem.
A spirit es az oppurtinity robotgeologusok, asvanyokat vizsgalnak a bolygo szarazabb reszen. Meg mingig... jobbak mint az a bizonyos nyuszi.
A fonix egy sarkkori labor, alapvetoen jeget mentek asni. Sikerult kideriteni, hogy egy kis segitseggel a bolygo talaja alkalmas a novenyi elet fenttartasara es meg viz is van. Ezt a tobbi, a sivatagok kozepen rohangalo robot nem tudta ellenorizni. Szukseg eseten meg szendioxid is van, bar valoszinuleg kompresszorokkal kellene a novenyeknek osszegyujteni. Cserebe a novenyek olcson oxigent es taplalekot adnak egy bazis emberi szemelyzetenek.
Technika: -a vikingek hajtomuveket hasznaltak -a roverek jo nagy ejtoernyoket es legzsakokat -a fonix ejtoernyoket es raketakat
Ha tul kicsi a legkor, akkor jo nagy ernyo kell es egy viszonylag konnyu jarmu. Ezert volt, hogy a fonix eldobta leszallas kozben a melyuri rendszereinek a jo reszet, mivel azok tul nehezek voltak. (kozben jopar kratert is csinalt :-) )
A szenzoradatokrol pedig csak annyit, hogy a nedvesseg ket fazisban rohangal. Fagyott allapot a talaj also reszen es finom para a talaj folott. A talaj felso reteget az elso napsugar csontszarazza teszi, mivel ez fogja fel a homennyiseg nagyreszet. A szondanak hajnalban napfelkelte elott kellene dolgoznia, amikor nem sut a nap es ezert a felso talaj is nedves. A gond, hogy ilyenkor van az energiaszintje a minimumon es meg a karjat sem nagyon tudna mozgatni. A jo hir viszont az, hogy most mar tenyleg mehetne a bazisepito csapat es meg tul is elnek.
Nem vagyok wikipédia zseni, sõtt, kerülöm azt az oldalt, csak ha a google nem dob jobbat, de azért magyarázkodok errõl egy kicsit. :D
Mi az hogy az adófizetõ pénzét költik? Mi az hogy rengetegbe kerül? Mi kerülhetne sokba egy marskutatásban? Mennyire bekrül az a szonda? Mert azek a dollármilliók jobban hasonlítanak eszmei értékre, mint leperkált készpénzre. Annyiba került, amennyi nyersanyagot és munkaórát felemésztett. Ha drága, de nem milliárdokat érõ anyagok vannak benne (ami megint jó kérdés mennyit ér egy aranyrúd, mert igazából senki sem fog rosszabbul élni ha most kilõsz 1k aranyat az ûrbe, az aranyat nem lehet megenni vagy vénásan belõni, szóval nem fogyasztható, csak egy csereeszköz, igazából az is csak annyit ér amennyibe kibányászni került, ami nem sok), akkor egész emberi ára van egy ilyen gépnek. Csakhát dollárba fordítva drága az elõállítása, mert a neves tervezõszakemberek munkáját is rengeteg dollárba veszik, a ritka nyersanyagokat is, stb, stb. És ez megint egy olyan dolog hogy ha az állam elkölti az adófizetõ pénzét akkor azzal munkahelyet teremt, a szonda építõinek is volt tudásukhoz mért munkája, és kaptak pénzt hogy alkossanak. Ha már beszedték az adót csak az a kérdés mire költsék. És a befejezõ pont, hogy mikor ezek az értelmes mérnök/csillagász/egyéb kutató emberek tág erõforrásokkal dolgoznak az adófizetõk pénzén nagy lépéseket tehet a tudomány. Ma csak kitalálják, hogy lehetne az ûrhajóban felmelegíteni az ételt, holnap meg ott ül a te asztalodon is a mikrohullámú sütõ, stb, stb. Ez sem feltétlen rosszabb mintha holnap befoltoznának minden kátyút a közutakon ebbõl a pénzbõl. (persze ez hülye példa, nálunk több a kátyú mint ott aholûrkutatásra költenek)
A csillagászat nem az... de mi lenne ha ott kutatnánk, ahol jó eséllyel van élet. Pl. Európa?
Ok, tudom, hogy egy pöttyet odébb van, de lehet, hogyha most sikerülne egy szondát útnak indítani oda, akkor 15 év múlva talán odaérne. Nem tudom... odaérne?
Ez is több tényezõtõl függ,ahogy a hõmérséklet is,elismerem a távolság amit mondtam, ezek közül az egyik ,talán nem a leglényegesebb,de már valaki elmondta mi az amitõl függ még.Pl az ,hogy lezuhan vagy nem zuhan le függ a tömegtõl,stb...,és a marsjáró nem öntöttvasból készült,még csak nem is nagy :) Meg ha jól emlékszem az animációkból valami lufi volt köré fújva,ami csökkentette a becsapódás erejét,aztán mikor leállt a pattogás kinyílt. :)
A viking szondák nyilván nem olyan részletes analízist csináltak,de ezt csak tippelem,talán valahol utána lehet nézni.
Nincs itt semmi összeesküvés ezúttal,a fényképes dologba lehet ,hogy igazad volt(ha jól emlékszem :D ),de ott is összeesküvést látsz ahol nincs.Jó nem mondtad ki nyíltan,de nekem ez jött le.
Én úgy vagyok a notebookot illetõen, hogy amikor mindent feltelepítek amire szükségem van (és itt szerver dolgok ugye szóba sem jönnek), mire felkel lemerül az aku :)
Ha én használom, te nyújtod a szolgáltatást és Pista fizeti akkor mi az ami éngem megfékez abban, hogy akármekkora összegért is "megvegyem" a szolgáltatásod és mi az ami téged megfékez, hogy az árát akkorára emeld amekkor'ra csak akarod... addig persze még Pista képes fizetni (és õt persze senki sem kérdezi), de ez általában sokkal magasabb ár mint amennyi a piaci ár lenne ha én aki használom fizetném. És akkor a pazarolást még nem is említettem...
Ha olyan ritka lenne a légköre akkor hogyan mûködhettek a szondák fékezõernyõi? Merthogy 7,5-es mb-nál zuhantak volna mint a kõ, elenyészõ fékezõhatás mellett és ott már a fúvókák sem segítettek volna ... Nincs mindenhol annyira hideg, az egyenlítõ környékén megvan a kellemes 27C°-ez hivatalos adat. A Phoenix meg egy nagy parasztvakítás, merthogy a talajvizsgálatokat már elvégezték a Viking-szondák, amik pontosan meghatározták az összetételét, ráadásul biológiai kísérletet is végeztek; ja és ott nem ragadt be a robotkar, meg ilyenek; mindez 1976-ban.
Ez is egy vélemény csak éppen nem tudom milyen tudomány támasztja alá.
Tartsd meg szerintem a pécéd, különben is notebook a divat. Az államok rettenetesen elhíztak, ez az egyik oka a mai problémáknak. A sok adó, amely megy a feneketlen zsákba, na emiatt - többek között - nem jutunk 2-rõl 3-ra.
Szerintem, azért van kint olyan nagy csend, a SETI azért nem talál semmit, mert minden értelmes civilizációt elõbb-utóbb megöl az értelmetlen adórendszer (vö. idiotizmus és élõsködés).
Ha megmutatod, hol irtam én, hogy az ûrkutatás haszontalan, az aléirásomban levõ gép a tiéd. Én csak azt mondtam nem adófizetõk pénzén kell csinálni, sõt azt is mondtam, hogy én adnák rá néhány dollárt évente (és még sokan mások is).
És igen az általad felsorolt felfedezésekhez hasonlók mind magánpénzbõl és személyes rászántságból születtek egészen ott kb. az 1950-es évekig akkor kezdte az állam az adóból fizetni, addig magánpénz, különbözõ jótékonysági társaságok, privát egyetemek stb. finanszírozták az asztronómiát. Ez tény nem mese. Galileo sem kapott semmi pénzt az adófizetõktõl és Einstein sem (persze õ nem volt csillagász) de Tesla és Edison sem...
Hát, ha ilyenekre ami általatok haszontalan (ahogy látom, szerintetek a csillagászat akkor az??), nem költenének, barátom akkor még azt sem tudnád, hogy épp hol vagy, s pláne nem irogatnál ide... Csillagászat-ûrkutatás nélkül nem csak, hogy soroljam a teljesség igénye nélkül: tele és távközlési mûholdak, pontos idõ szolgálat, pontos földrajzi helymeghatározás, instant ételek, jó hõszigetelõ ruhák, nagysorozatú nagypontosságú optikák, s még millió dolgot lehetne sorolni... Ne feledjük, valamikor el kell hagyni ezt a bolygót, mert egyrészt megöltük-másrészt hamarosan nem férünk el rajta..
Önmagában az kevés, hogy 96% a CO2, mert lehet, hogy az a légkör kevésbé sûrû és ami ott 96%, az itt 1-2% lenne. Ez csak annyit jelent, hogy ott fõleg az van. De lehet, hogy az is kevés, mint ahogy a földi légkörhöz képest valóban kevés is.
"A Mars légköre nagyon ritka: a felszíni légnyomás mindössze 0,75%-a a földinek: 7,5 millibar, szemben a földi 1013 millibarral. A légkörének 95%-a szén-dioxid, 3%-a nitrogén, 1,6%-a argon és nyomokban van oxigén és víz." - by Wiki
És ha ehhez hozzáveszed, hogy mennyivel messzebb van a Naptól, akkor már nagyjából meg is kapod, hogy miért van olyan hideg.
Egyébként az jutott eszembe, hogy lehet, hogy ahhoz, hogy lakhatóvá tegyük érdemes lenne valami kisbolygót, vagy kisebb holdat odairányítani. Olyant, ami sok vizet tartalmaz például. Illetve úgy állítani pályára, hogy a Mars kevésbé imbolyogjon és így stabilabb klímája legyen. Akár fel is olvadjanak a sarki jegei például. (Már az is eszembe jutott, hogy lehet, hogy ezért van nekünk is ekkora bazi nagy Holdunk, mert valaki idetette, hogy a bolygó kevésbé legyen rakoncátlan imbolygásában és bírjon olyan elemeket is, amikben esetleg máskülönben szûkölködne.)
Nem az a gond mennyibe kerül, az a gond, hogy kényszerbõl fizeti az adófizetõ. Különben nekem semmi kifogásom csak önkéntes forrásokból kellene fizetni akit érdekel az fizeti akit nem (mint pl. téged) az ne. Én pl. lehet, hogy néhány dollárt adnák évente ilyen célokra, csak az bosszant hogy ez nem az én döntésem hanem más nyúl a zsebembe. Az pedig, hogy mire "költik el a pénzt" az egyáltalán nem fontos ha nem a te pénzedrõl van szó, teljesen mindegy hogy filmezésre, lovaglásra vag Marskutatásra költik el a pénzt, a gazdaságnak tök mindegy, az ami nem mindegy hogy kinek a pénzét költik.