Egy brazil kozmológusnak (nevét elfelejtettem, és nem taálom) van egy elmélete miszerint a fénysebesség nem állandó, hanem változik, csak nagyon lassan és még nam volt idõ észrevenni, de attól még határsebesség. Ezzel a feltételezéssel aztán jókora galiba keletkezik mindenben, sajnos ennyiben ki is merül az infóm a témában. Ha valaki többet tud errõl, kíváncsi lennék...
LOáL! Ez nem hit kerdese, vazze. Jelenlegi ismereteink szerint ez ugy mukodik mint a relativitas elmeletekben, nem pedig mashogy. Eleddig nem tudtak megcafolni, sot tobbnyire bizonyitva van. Einstein a Vilagegyetem (nem)tagulasan kivul mindent eltalalt. Az 1ik legosszerakottabb, legkidolgozottabb es logikusabb elmelet, aminek lassan minden 1es reszet tapasztalat igazolja, viszont kompatibilissa kell tenni nehany dolgot a kvantummechanikaval.. Az elmelet olyan mint anno Newton torvenyei. :) Vagyis persze lehet h hibas, de arra nem egy sg-forumozo fog rajonni aki nincs tisztaban az elmelet alapjaival sem, hanem valszeg erre szakosodott professzorok akik egesz eletukben ezt tanulmanyozzak. "semmi konkret bizonyitekom nincs ra" ..neked mitol lenne ra? Neked arra sincs konkret bizonyitekod h az atommagban proton van.. v a sziberiai tigris kihalo felben van. Ebben is ketelkedsz? Az egy dolog h ki miben hisz, ok. En pl inkabb hiszek a logikanak, a tudosoknak es az altalam ismert okos embereknek v az altaluk irt konyveknek, az altalam szelektalt forrasbol szarmazo infoknak mint egy ketes szektavezernek, egy osi dogmanak, egy Ufomagazinban megjelent fenykepnek v egy forumozonak, aki cafol vmit de nem tudja pontosan h mit..
Ha jól emlékszem 8. osztályban tanultuk fénytanból, úgy nevezték, hogy fénytörés.
Tudomásom szerint a fénysebesség állandó, de a foton sebessége függ a közegtõl. Tehát a foton sebességét lehet befolyásolni de a fényét nem. Ez azért van mert a fény nem egyenlõ a fotonnal, hanem a foton a fény egyik megjelenési formálya vagy jellemzõje, de ezt pontosan nem tudom.
Többek között ezen részecskék megtalálására hozták létre ezt a monstrumot.
Ez csak csupa feltételezés, néhány teória magyarázatára. Még nem tudjuk, hogy van-e egyáltalán olyan hogy graviton. Azt meg pláne nem hogy mik a jellemzõi. Néhány modell igazolásához kell hogy létezzen, és az általad felvázolt módon kell viselkednie, de ezek a modellek nem bizonyítottak és nem véglegesek.
Egy korábbi cikkben írták hogy a kalibrálás miatt megállítják az anyagcsomagot a kollimátoroknál hogy beállítsák a pontos irányt és azt nem tudják még hogy mennyi ideig fog tartani mire minden kollimátort beállítanak. Ez tartott most potom 55 percig.
Én úgy tudom a gravitációs hatást közvetítõ graviton a fénysebesség négyzetével terjed (c^2) csupasz állapotban. Ha információt hordoz, mint fény (foton) akkor lassul fénysebességre.
Mer nem azt írja a cikk, hogy 55 perc alatt tesz egy kört a részecske a 27 km-es gyûrûben, hanem hogy 55 percig tartott úgy bekalibrálni a vezetõ elektromágneseket, hogy a részecske sugár ne essen szét, vagy ütközzön a gyorsító falának mielõtt megtesz egy kõrt a gyorsítóban.
"Inkább azt magyarázd meg amikor egy hires fizikus a századelõn azt nyilatkozta hogy már minden felfedeztek amit lehetett és már legfejlebb csak apróbb simitgatások vannak hátra.." Ezt nem fizikus állította, hanem egy new york-i hivatalnok.
"A fény sebességének 99,9998%-ával száguldó sugarak"
"Az elsõ teljes kört 10 óra 25 perckor sikerült megtenniük a 27 kilométeres alagútban,"
"csupán 55 percet vett igénybe a sugár körbevezetése a teljes szakaszon,"
A fény sebessége: 299 796 km/s
Valaki magyarázza el legyenszives... Mert az adatok ismeretében valami nemstimmel. A közel fénysebességgel közlekedõ sugárnak mért kellett 55 perc, hogy körbeérjen?
"Vagy esetleg azt amikor azt hitték hogy x sebességnél nagyobb sebesség esetén az ember meghal mert nem birja (és ez az x olyan 40-50 volt, konkrétan az autozás hõskora)."
Ezeket nem tudósok állították. Ezt csak hasóbl mondták. Nem adtak semmiféle elméleti legvezetés arra, hogy ez miért lehet igaz. Nem kell vele foglalkozni. Mellesleg a vasút kapcsán volt ez... ---- "Inkább azt magyarázd meg amikor egy hires fizikus a századelõn azt nyilatkozta hogy már minden felfedeztek amit lehetett és már legfejlebb csak apróbb simitgatások vannak hátra..."
Szimplán hülye volt és nagyképû. Nem az a tudós aki az állítja, hanem az akit a tudományos közösség annak tart. ----
A dongós (poszméhhel is szokták mondani) példa azért nem igaz, mert a dongó tud epülni ugyebár. Az, hogy az arodinamikai modellek olyaok, hogy a problémát nem képesek leírni az már más tészta. A modell a szar nem a világ. Soha nem hallottam olyanról aki numerikusan vizsgálta volna a kérdést (mûszakilag semmi értelme). Márpedig numerikus szimulációk nélkül ez nem megoldható matematikailag. A dongó teste tele van apró szõrõkkel nem ami még deformálódik is nem? Na annak akkora létpékben aerodinamikai modellezése finoman szólva húzós. És akkor mozog a szárnya, az is rugalmas, deformálódik. Stb. Szóval ez egy ól hangzó közmondás 0 valóságtartalommal. Áramlástechnikusként végeztem, szóval tudom mirõl beszélek.
annyira jó volt olvasni a sok józan parasztos ember írását az elején, hogy el is ment tõle a kedvem. Az a baj srácok, hogy a józanságotokat elhagytátok, és csak a parasztság része maradt fenn.
Inkább azt magyarázd meg amikor egy hires fizikus a századelõn azt nyilatkozta hogy már minden felfedeztek amit lehetett és már legfejlebb csak apróbb simitgatások vannak hátra... Vagy esetleg azt amikor azt hitték hogy x sebességnél nagyobb sebesség esetén az ember meghal mert nem birja (és ez az x olyan 40-50 volt, konkrétan az autozás hõskora). És sorolhatnám még, kezdve az ókortól hogy a "tudósok" mennyi mindent hittek és gondoltak amikrõl aztán kiderült hogy hülyeség.
Legjobb tudomásom szerint a tömeget nem tudjuk, még a mai napig sem közvetlenül mérni, csak a sújt. Pont azért mert a tömegvonzás a végtelenbe hat és megzavarja a mérés eredményét. Ezért számításokkal határozzák meg a tömeget mindig.
Azt is irták az ujságok hogy united airlines összeomlott... :)
Na, ezen jót röhögtem. Azt írja az index, hogy Indiában az emberek rettentõen aggódnak, hogy az európai tudósok világvégét okoznak. Százszorosára nõtt a templomba járók száma, egy kiscsaj meg öngyilkos lett.
Bezzeg, amikor atombombákkal kísérleteznek azok a mucsaiak, akkor nem aggódnak...
Húha, nehogy valaki az én definícióimat mondja matekvizsgán, mert kivágják, csak próbáltam elég szerencsétlenül megfogalmazni a lényeget, amit itt most nekünk fontos.
Lokálisan azért nem lehet a fénysebességet átlépni, mert a téridõ pszeudo-Riemann sokaság. Ez nem a dimenziószámmal van összefüggésben, hanem azzal, hogy a téridõbeli távolságok lehetnek pozitívak, negatívak, és nullák, ezért a téridõ nem Hausdorff felület. Ezek matematikai definíciók, nincs rájuk egyszerûbb szó sajnos, nézzetek utána, megpróbáltam a saját szavaimmal egy mondatban leírni õket:
A relativitáselmélet megértését nem az nehezíti leginkább, hogy 4 dimenzióban kell gondolkodni, hanem az, hogy a téridõ nem hausdorffi. Annyira beleivódott a gondolkodásunkba a hausdorff tér, mint az ovodásokéba, hogy minden lefelé esik. Azért nehéz nekünk elképzelni az abszolút vonatkoztatási rendszer nélküli általános határsebességet, amiért az ovodásoknak nehéz elképzelni, hogy az ausztrálok fejjel lefelé vannak, és mégsem esnek le.
"A fénysebességet lokális koordinátarendszerben nem lehet túllépni"
Erre mondtam én a váras példát. 2D-ben nem tudsz átmenni a falon, 3D-ben meg át tudsz felette repülni :)
Igazából erre a kedvenc ötletem az, hogy mi van ha a fénysebességet ugyan nem lehet átlépni, csakhogy nem mindenhol ugyanannyi a fénysebesség? Olyan ez hogy én nem tudok felemelni egy 1 tonnás autót. kivéve ha ahol vagyok ott nincs súly...
A kétkarú mérleg nem mér semmit. A méréshez kiegészítõ mûveletek szükségesek. Csak összehasonlíthatod 2 tárgy súlyát, mivel adott helyen g ugyanannyi szokott lenni, ezért a tömegét is.
Ugyan már, nem kell kijátszani a relativitáselméletet. Az Alcubierre-elv teljesen a relativitás keretei között mûködik, és az elmélet szerint messze túl lehet lépni vele a fénysebességet. A meggörbített téridõ minden egyes pontjában lokálisan továbbra sem lehet túllépni a fénysebességet, de maga a buborék mégis szuperlumináris sebességgel mozog.
lol a gyûrû miért lenne súlyosabb????? A proton részecskét gyorsítják annak fog nõni a tömege, nem a gyorsító rendszernek... és pont itt látszik mekkora létesítmény energia és idõ kell hogy egyetlen részecskét fénysebességhez közeli tartományba gyorsítsunk. A fénysebességet nem elérni kell hanem kiváltani. Csak a relativitás elmélet kijátszásával fogunk tudni gyorsabban utazni a fénynél. Ehhez a Téridõ megértésére és alakíthatóságára van szükség. DE egyenlõre egy LHC méretû gyorsító kell EGYETLEN részecske fénysebességre való gyorsításához!!! Szóval messze vagyunk még a fénysebesség túllépésétõl...
A fénysebességet lokális koordinátarendszerben nem lehet túllépni. Globálisan viszont más a helyzet, például a általunk látható Univerzum határa tõlünk 47 milliárd fényévre van, és a fénysebesség 3,2-szeresével távolodik tõlünk. De ha az Univerzumban bárhol mérjük a fénysebességet, mindig 299792458 m/s-t kapunk, függetlenül a saját sebességünktõl.
Ezeknek a látszólagos ellentmondásoknak a kulcsa a téridõ szerkezetének a megértése. Kicsit olyan ez, mint amikor az óvodában elõször hallunk róla, hogy a Föld gömbölyû. Hogy hogy fejjel lefelé vannak az emberek Ausztráliában? Miért nem esnek le a semmibe? Einstein volt a modern Kolumbusz, szerintem minden mûvelt embernek tanulmányoznia kellene a relativitáselméletet, legalább az ismeretterjesztõ könyvek szintjén.
Vagy ez is csak egy olyan mint hogy a dongó nem tud repülni :)
Én személy szerint nem hiszem hogy a fénynél ne lehetne gyorsabban menni, semmi konkrét bizonyitékom nincs rá, egyszerüen csak itt van a fene nagy világegyetümnk ahol több milliárd fényév is csak lópikula, és nehezemre tart elhinni hogy ebben a "végtelen" térben pont egy ilyen kis lóf@sz sebesség ne lenne túlléphetõ.
Inkább csak azt hiszem hogy jelenlegi tudásunk alapján nem lehet, de ez pont olyan mint ahogy a középkorban nem tudtak elfoglalni egy várat csak ha betörték az "áthatolhatatlan" falat. Ma meg már elég ha megkerülöd a falat, kicsit fölérepülsz aztán bedobsz pár bombát. 2D helyett 3D-ben minden sokkal egyszerübb. Talán ez is ilyen.
Biztos izgi dolog lehet annak, aki vágja, mirõl van szó, és mit akarnak ebbõl kihozni, de lássuk be ez nem ma lesz:) Viszont a következõ 20 évet hogy fogjuk túlélni, arról nincs szó, arra kéne feccölni kis lovét meg pár 100e tudóst, tudom foglalkoznak azzal is, de kb. úgy mint a férfi ember a halálán: el kéne menni orvoshoz... Én attól félek, hogy az emberiség sose fog kitörni innen, mert lehet, hogy értelmes lény, de még egyénre levetítve is tudjuk sokszor mit kéne csinálni, mi lenne a helyes, hogy jobb legyen az életünk és nem tudjuk megtenni a lépést, mért gondoljuk, hogy akkor a társadalmak képesek lesznek rá, ez a legnagyobb gond szerintem, amin az emberiségnek át kell lépnie, és akkor nincsenek határok elõtte.
Persze a fénysebesség lehet hogy sokkal gyorsabb mint hisszük, csak a világunkban érzékelhetõ tartományát nevezzük fénysebességnek...
A fénysebességet elérni olyan mintha felhõbõl akarnánk betont önteni, megoldható csak kell egy eljárás amivel átalakítható...
Az baj sokan összekeverik a fénysebességet a mozgási energiával. A fénysebesség egy hullámtermészetû energiaforma ami konstans állandó és ami a legfontosabb NINCS TÖMEGE!. A mozgási energia viszont tömeghez kapcsolódik, ezért összeadható megváltoztatható alakítható a befektetett energia vagy tömeg függvényében. Ezt a fénysebességgel nem lehet eljátszani, mint ahogy sem a gravitációt,sem az idõt nem tudjuk befolyásolni a fénysebességet mint állandót sem tudjuk piszkálni...
A nyugalmi tömeg nem változik a sebesség függvényében. A relativisztikus tömeg változik. De azt meg nem az a dolog, amirõl általánosban tanultad, hogy a Holdon is ugyanannyi, hiába kissebb a gravitáció. Annak a definíciójába bõven belefér, hogy növekedjen.
A leejtõs halálcsillagoddal kapcsolatban: Ahhoz, hogy le tudd ejteni, elõször fel kell vinni. Eközben nagyságrendekkel több energiát fektetsz be, mint amennyivel a tömegnövekedéssel kapsz. És igen. Mikor leesik, megáll, és ezt az energiát leadja a környezetének Hõ és egyéb formában.
Ha az ûrben megy egy ûrhajó, akkor minek adja le az extra energiát? Ha elhalad a bolygó mellett, akkor semminek. Ha lelassít, megáll, akkor a lassításhoz használt módszeren (propulzió, légköri fékezés...) keresztül adja le a környezetnek az energiát.
Úgy is mondhatnám,hogy a fénysebesség az ára a világegyetemünknek.
A relativitásnak pont az a lényege,hogy minden VISZONYlagos, ugyanaz az esemény nem ugyan úgy néz ki más más VISZONYÍTÁSI rendszerekbõl. Ami abszolút, az csakis a fénysebesség. Tehát akár honnan nézed a vonatban ül pali homlokáról leppatanó fénysugarat, az mindig fénysebességû lesz, legyél kívül, vagy belül. Egyébként megjegyzem,hogy a fény és a gravitáció, sajáttömmeggel nem rendelkezik, ezért nem is lehet gyorsítani, tehát már eleve 0-ról úgy "gyorsul" c-re hogy nem tartózkodik egy közti sebességtartományban sem. Tehát c a sebessége minden körülmények között. Azt hogy ezt a c-t másnak mérjük közegekben, az csupán abból adódik,hogy a mérés befolyásolja a mért eredményt, a mérés miatt eltorul a mérõ inercia rendszere. Még azt is ideírom,hogy a fénysebesség nem a fényez kötõdik, a gravitáció is c-vel hat ránk, ami felfogható a tér görbületének. Tehát, igazából, a tömeg nélküli dolgok, vagy bármi ami nem gyorsítható, az végtelen sebességgel száguld, csak az univerzumban van egy ilyen jelenség,hogy amitõl semmi sem haladhat c-nél gyorsabban. De miért van ez a jelenség. van aki azt gondolja,hogy a fénsebesség amikor még nem volt világ a nagy bumm elõtt, tényleg végtelen volt. De valami miatt "isteni ráhatás" ez a végtelen sebesség lecsökkent egy bizonyos szintre amitõl hatalmas energia szabadult fel, és felfúvódott a világunk, kialakult a TÉR. Elméletileg lehetséges, hiszen tudjuk,hogy sokminden átalakítható másvalamibe. A hõ energia tömeggé, a mozgási energia hõvé vagy tömeggé, oda vissza, mágneses momentum elektromossá, miért ne lehetne az idõbõl is teret csinálni, valami behatás folytán???
Azért nem menne a fénysebesség többszörösével mert a fénysebesség ugyanúgy fénysebességgel halad mivel nincs mérhetõ tömege... a te fénysebesség közeli inercia rendszeredben minden normális... Mint ahogy a kocsiban ülve is ugyanúgy szól a rádió. A külsõ szemlélõ lát mást. A kocsiban ülve 300 Km/h-val haladva is nyugodtan feldobhatsz egy almát ami ugyanúgy a kezedbe esik vissza mert a te incercia rendszeredben mozog. Ha más pályára állítod.. (ergo más eredõ irányban gyorsítod) akkor elhagyja az inercia rendszered és más koordináta és sebesség pontot vesz fel... ezért lelassul a kidobott alma és áll meg a földön, mert megszûnik az autó folyamatos gyorsulását fenntartó befektetett energia eredõ. (nem hat tovább rá). Szóval itt fontos tényezõ az energia - tömeg hányados.
Te üzemeltethetsz egy LHC-t egy közel fénysebességû ûrhajón... akkor sem fogod elérni a fénysebességet... mert közel végtelen energia, vagy végtelen tömeg kellene hozzá. Mivel a fény sebessége pedig közel állandó gyenge gravitációs térben (most a te észlelési rendszeredrõl van szó.. tehát a hajód belseje ahol minden normális) így sosem fog összeadódni a sebesség.
Én sem vasgyok vele tisztába, hogy mik a kísérlet következményei, de szerintem akik ezzel foglalkoznak jobban képben vannak, szerintem nincs mitõl félni.
Nem hiszem, hogy bármi baja lehet jól megszokott világunknak attól, hogy részecskéket ötköztetnek. Valószínûleg nap mint nap megesik az ilyesmi ahol olyanok a körülmények, csak azt nem figyeli senki.
A vonatos példához annyit, hogy a kidobott követ te úgy fogod látni mintha elõre dobtad volna mert a saját inercia rendszeredbõl (közel fénysebességgel haladó) hajóból dobod ki. A hajó + a te általad eldobott kõ mozgási energiájának eredõje sosem lesz elég ahhoz, hogy átlépd vele a fénysebességet! Pont ez a szép benne. Ugyanis ahhoz hogy elérd a fénysebességet közel végtelen energiával kellene felgyorsítanod a követ. A fényküszöb alatt már egy 1m/s gyorsítás is hatalmas energiát követel, és ez így megy felfele exponenciálisan amíg a tömeg vagy a befektetett enegiahányados el nem kezd konvergálni a végtelen felé. A külsõ szemlélõ meg csak annyit érzékel hogy valami iszonyatosan torzítja a téridõt. A fekete lyukak is ezért nem engedik ki a fényt mert tömegük a középpont felé haladva közelíthet a végtelen felé. De ha nem akarunk beszélni a végtelenrõl akkor azt is mondhatjuk hogy lehet egy olyan tartomány a tömeg-fény-és energiaállandók között ahol ezek átfordíthatók egymásba. Csak egy helyen kell elérni ezt a tartományt hogy manipulálni tudjuk az idõt, a teret, és a tömeget... (Valószínû ekkor lépnénk át egy másik dimenzióba?)
Elméleti okfejtésem hallhattátok mely nélkülöz minden tudományos ismeretet... ez csak az én véleményem...
ahogy visszaolvasgatom a kommenteket, azt írjátok, hogy a fénysebesség a határsebesség.
vki ezt elmagyarázná nekem? ülsz egy közel fénysebességel utazó vonaton a menetiránynak háttal. a veled szemben ülõ tagról vagy székrõl, mindegy, visszaverõdõ fény a szemedbe fénysebességel érkezik. akkor egy külsõ szemlélõ számára, aki a vonaton kivül van, a velem szemben ülõ tagról felém haladó fény sebességét, nem fénysebeség plussz a vonat fénysebeség közeli sebeségének összegeként mérné? tehát többet mint c? úgy tudom hogy nem. de miért?
Jó jó értem én hogy a foton mint részecske nem járja be a hullám útját. De a wikipedia ezt írja:
"Együtt ezek az elméletek azt állítják, hogy lehetetlen a hosszúságot a Planck-hossznál pontosabban mérni."
Nekem úgy tûnik hogy semmit nem lehet megmérni ami kisebb mint a plank-hossz. Beleértve a fény hullámhosszát is. Ha viszont nem lehet megmérni, akkor érzékelni sem lehet. Ez talán azt jelenti, hogy a gondolatkísérletemben említett, fényforrás felé mozgó személyen a fény úgy megy át mintha ott sem lenne??? Vagy ha ha nem megy át rajta akkor milyen hatást gyakorol rá? (Mint fény, nem érzékelhetõ, akkor mi lesz belõle, talán milka csoki?)
Annyit azért még leírnék, a fénysebesség dologhoz, hogy tetszõleges távolság tetszõlegesen kicsi, de véges idõ alatt megtehetõ (megfelelõ mennyiségû rendelkezésre álló energia esetén persze), az utazó szempontjából (távolság-kontrakció). A külsõ szemlélõ viszont azt fogja látni, hogy csak közelít az utazó sebessége a fényéhez, vagyis ha valaki, aki c-1 m/s-el halad, felkapcsol egy lámpát, akkor a lámpa fénye c-vel fog terjedni tovább, míg az utazó c-1 m/s-el. Az utazó saját maga számára áll, és minden más mozog, a fény hozzá képest is c-vel fog haladni. A fény ilyen szempontból azért speciális, mert a saját koordináta-rendszerében minden fénysebességgel mozog, ami azt jelenti, hogy a távolságok a fény terjedési irányában nullára redukálódnak, tetszõleges távolságot 0 idõ alatt tesz meg (vákuumban).
Nekem is úgy dereng hogy a graviatacio fenysebességgel halad,
jajj multkor ( mar nem emlekszem pontosan ) de kiszamoltam miert egézsséges a mozgás, mert ha életemvégéig futok, akkor az ikertestvéremmel szemben aki élete végéig csak a szamitogép elött ül, nyerek 1.2 masodpercet
azaz tovább élek szal a mozgás tényleg egézséges és bizonyithato is:)
ez így nem teljesen igaz, de legalább szemléletes: a fénysebesség olyan, mint a tangens függvény pi félnél, ahol x a sebesség y az idõ. (persze a görbület egész más, de ezt most hagyjuk)
irgalmas ég! ne haragudjatok már, de hogy lehet ennyi hülyeséget összeirogatni? nem szégyen ha nem ismered a relativitás elméletet, nézz utána. kb annyi idõbõl amíg ide bebüfögöd a marhaságokat a két 160.000 m/s -al egymás felé haladó autóról, meg ha szembe mennek nyílván összeadódik a sebességük, akár el is olvashatnád, h valójában mit észlelnek a résztvevõk a különbözõ inercia rendszerekben.
lusták vagytok utánanézni és szent meggyõzõdéssel állítjátok, hogy akkor senki sem érti, sõt kitaláció az egész.
"miert nem repul gyorsabban a ko amit kidobok a fenysebesseggel szaguldo vonatbol menetiranynak megegyezo iranyba, a ko nem fog gyorsabban repulni mint a feny. hogy miert? csak! monjda aki nem tudja megmagyarazni. ugy mint ahogy en sem." szóval alap, amit fel kéne fogni, hogy a vonat NEM haladhat fénysebességgel. remélem ez megvan. haladjon mondjuk 0,1 m/s-al lassabban, mint a fény.
A, a vonat mellõl szemléljük az eseményeket: a fénysebességnél egy nagyon picit lassabban haladó vonatból valaki kidobja a követ elõre felé. a kõ borzalmas lassan elõzi a vonatot, de az is fénysebesség alatt halad. mondjuk az 0,01m/s-al a fénysebességnél lassabban. SENKI NEM LÉPTE ÁT HOZZÁNK KÉPEST C-t. remek.
B, a vonatról nézzük az eseményeket. a sebességünket a sínhez képest c-1 m/s -nak mérjük. ekkor jamborl kidob egy követ 15m/s-os sebességgel a vonatból. a kõ szépen megy elõre felé 15m/s-al hozzánk képest. SENKI NEM LÉPTE ÁT HOZZÁNK KÉPEST C-t. remek.
C, a kõ szemszögébõl szemléljük a dolgot. a vonattól 15m/s sebességgel, távolodunk. eközben a sínhez viszonyított sebességünk 0,01 m/s -al kisebb mint a fénysebesség. SENKI NEM LÉPTE ÁT HOZZÁNK KÉPEST C-t. remek.
ja és hogy hogyan lehet hogy nem adódnak össze a sebességek? úgy hogy a sebesség a megtett út és az idõ hányadosa. azt kéne belátni, hogy az idõ ezekben a rendszerekben különbözõ módon telik! azaz annak aki a sín mellõl nézi az eseményeket annak az "órája sokkal gyorsabban jár", mint annak aki a vonaton ül, vagy a kövön (mellesleg nekik sem egyformán telik az idõ, de 15m/s különbségnél ez nem lesz jelentõs). tehát mindenki a megfelelõ sebességeket mérte, csak nem ugyanannyi idõ telt el náluk. ezért mérnek különbözõ rendszerekben ugyan annak a testnek más sebességet.
ugyanez áll az autókra is. akárkinek a szemszögébõl is nézed HOZZÁ KÉPEST senki nem halad gyorsabban c-nél. ha az út szélén állok, akkor úgy mérem, hogy egymás felé 320k m/s-el haladnak. de hozzánk képest senki nem megy gyorsabban a fénynél. ha pedig az egyik autóban ülünk, akkor a másik autó közeledését is fénysebesség alattinak mérjük! - és nem azért mert nem látjuk, mivel gyorsabban jön mint a fény, ahogy itt azt valami nagyokos írta - hanem pusztán azért mert számunkra lassabban telik az idõ, mint annak aki az út szélén áll. én az út szélén nagyon frankón lemérem és kiszámolom, hogy õk 320ezer m/s-el közelednek egymás felé. az egyik autóból meg trafipaxolom a másikat és fog adni (mondjuk) 290ezer m/s-ot. és minden mûszerünk tökéletesen pontosan mûködött. csak más-más tér-idõ rendszerekben voltunk.
ennyi erõvel ha veszünk egy kellõen erõs lámpát és a fénycsóvát "végighúzzuk" éjjel az égbolton, azt is úgy látjuk, mintha ott valami akár fénysebességnél gyorsabban mozogna (a csóva vége). de valójában ott nem mozog semmi. voltak is ilyen téves mérések, megfigyelések, mikor azt hitték, h láttak vmt ami a fénynél gyorsabb. aki nem akarja felfogni, hogy a fénysebesség határérték a mi tér-idõ rendszerünkben, azzal nincs amit kezdeni. az menjen és mondogassa magának otthon, hogy a hang sebességre is azt hitték, ha ettõl jobban érzi magát.
hangsúlyozom a fénysebesség ELMÉLETILEG átléphetõ, ha tudunk úgy sebességet változtatni, ami nem gyorsítás. tehát nem azt mondom, hogy lehetetlen fénysebességnél gyorsabban haladni, vagy hogy egy napon ne lehetne erre képes az ember. azt állítom, hogy jelenleg nem ismerünk olyan jelenséget amivel ez megvalósítható (de ez nem jelenti feltétlenül, hogy nincs!!), illetve, hogy a fénysebesség egy határsebesség. pillanatnyi ismereteink szerint ezért elméletileg is lehetlen a fénysebességet elérni vagy meghaladni. merõben új jelenség felfedezésével elméletileg lehetséges. a gond az ott van, hogy a fénysebesség felett haladó test egy olyan inercia rendszerbe kerül, ahol elméletileg az idõ visszafelé halad. további absztrakció, hogy ott az összes jelenség szükségszerûen ellenkezõ sodrásúvá válik ettõl (pl. az elektromágneses sugárzás is).
Ami egyébként érdekesség, mert hétköznapi problémává redukálva az elõzõ állítást, azt kapjuk, hogy aki felgyorsít egy autót 30-ról 50-re úgy, hogy az közben tetszõlegesen kicsit idõtartamig sem haladt 40-el, az megoldotta az idõutazás problematikáját egyúttal.
várom már a tudósítást róla. ...és már látom is, pont felém tart a világvége.ha csendben maradunk, a puffanást is hallhatjuk. (sutty) németh balázs, tv2, budapest. -köszönjük balázs.késõbb még visszatérünk hozzád. -lajos, milyen idõ lesz a hétvégén? -azt kell mondjam andrás, csillagtalan éjszakák elé nézünk...
minden relativ.
vegyunk egy fat ul rajta egy mokus a torzsen fent... en a fa aljanal allok. meg akarom kerulni a mokust 360fokban. de a mokus nem akarja azt hogy megkeruljem ezert mindig elbujik a kis szemetje.
a kerdes hogy megkerulom-e a mokust 360fokban vagy nem, ha a mokust sose latom mert elbujik?
vagy ki kerul meg kit.
itt nagyon fontos a viszonyitasi pont, igaz?
ha megkerulom a fat megkerulom a mokust is? kinek a szemszogebol nezzuk a dolgokat? egy 360fokos fordulonal a mokus megkeruli a fat az en szemszogombol?
Most kicsit ellentmondtam magamnak, de mindegy. :)
Ugy sajnálom magam, mert tudom nagy tudatlanságban fogok meghalni a többi most élõ embertársammal együtt. A tudósok is csak találgatnak és ez inkább már hit kérdés és nem tudomány! Isten részecskéje? Dehát mindent amit látunk az ISTEN részecskéje és bennünk is van ISTEN egy szikrája. Sok idõ kell még ahhoz hogy ISTEN ezernyi titkát a tudósok matematikai alapon alátámasszák. Ne csak nézzél, hanem láss is!
viszont ter es vakuum van es ott eri el a feny a maximalis sebesseget. mas kozegben kisebb a sebessege. a teret egy homogen kozegnek fogjuk fel ahol a feny terjedhet akkor es ebben a legoptimalisabb helyen eri el maximalis sebesseget. ha lenne hely ahol nem lenne az amit mi ternek nevezunk talan ott atlepheti a sebesseghatarat. de arra a kozegre mar nem lenne valoszinu ervenyesek azok az elmeltetk amiket felallitottunk ezert ertelmet fogja veszteni a sebesseg az energia es minden fogalom amit "raeroltettunk " a vilagunk megertesere.
eppen ezert probaljak a hurellmeletet kidolgozni hogy le lehessen irni a qunatum fizikat egy egyseg "egyenletbe", ami a teret egy homogen energia "mezonek?" lehet felfogni es a feny ebben csak a neki megengedett szabalyok szerint mozoghat.
nincs minek vitatkozni miert nem repul gyorsabban a ko amit kidobok a fenysebesseggel szaguldo vonatbol menetiranynak megegyezo iranyba, a ko nem fog gyorsabban repulni mint a feny. hogy miert? csak! monjda aki nem tudja megmagyarazni. ugy mint ahogy en sem.
Minden relatív. A fény sebessége a közvetítõ közegtõl függ. A sebesség eléréséhez a közegellenállást kell leküzdeni. Pl. hangsebesség vízben.
Mert az ûrben mi a regisztrációs viszonyítási vagy bármilyen pont? Ugye pont Einstein mondta hogy éter az aztán nincs, ezzel el is puffogtatta a viszonyítási pontot ennek ellenére azt mondja a fénysebesség határsebesség. Na ez azért nem kicsi ellentmondás.
"Ha eistein azt mondja akkor az úgy is van" dejó neki. "Tesla sose mondott olyat hogy nem nõ meg" de mondott tessék életrajzot olvasni tesla.hu."Amúgy is egy másik kor." Pedig nem.
Hát azért én nem azt mondanám hogy több milliószorosra nõtt a tömege mert a nagy f...nõtt...a mozgási energiája maximum de az meg nem tömeg. A tömegnek van tömegvonzása, ennek ebben a formában meg nem nagyobb.
Na egyszerû, gondolj bele. Van ez a hülye gyerekjáték a búgócsiga, végülis giroszkóp. Képzelj el egy olyan giroszkópot ami csak egy gyûrû. Jó gyorsan pörgessük meg és állítsuk mérlegre...lehetõleg legyen ólomból a giroszkóp.
Nyah...a gyûrû gyorsul elvileg nagyobb tömege lesz,ezt a mérlegen kéne látni...tartok attól, hogy nem látszik.
csak azt az energiat kell szamolnod, ami nem a gyorsitasra ment, vagyis az energia 1ik resze tenylegesen gyorsitja a reszecsket, a masik resze alakul at omegge.. a kovetkezo gyorsito szakasznak mar ezt a nehezebb tomeget kell gyorsitania..
Jön a Vákúm meg a Szavasembeeerrr... Kíváncsi leszek móka mikiék mit alkotnak ebbõl..szerintem szurkoljunk együtt, h ne legyen feketelyuk..vagy ha lesz is pici, akkor ne terjedjen, csak el"pukkanjon" loál
persze van még a mozgási E is = mcc/2
bocs, 2 Tev helyett 7 TeV
na, számoljunk: 2 TeV = E = mcc => m = 2 TeV / cc = 2x10'12 / 3x10'10 = 200/3 = kb. 60 [kiló?]
De ha nincs, akkor meg mi a lótúróval lehet detektálni? Mert ha nem lehet még elméletileg sem érzékelni, akkor olyan mint ha nem is lenne... Bármilyen rövid hulámhosszú mianevérõl is légyen szó. Feltéve ha létezik az ilyen izé...
Rolikát melyik elmegyógyintézetbõl szabadították? És miért? Ha eistein azt mondja akkor az úgy is van, Tesla sose mondott olyat hogy nem nõ meg. Amúgy is egy másik kor. Épp ezaz,hogy az a 7 TeV energia adja meg a részecskék tömegét és amivel felgyorsítják a részecskét 0,999999991 c re. Ha a híres e=mc^2 képlettel átszámolod a 7 TeV energiát tömmeggé, megkapod hogy közelítõleg mennyivel nõtt meg a részecskék tömege. A saját nyugalmi tömegének valószínûleg a több ezer, vagy milliószorosára. Fizika órán tanítják.
...szvsz nincs minimalis hullamhossz, hiszen az elektromagneses sugarzasnak bizonyos vonatkozasokban csak reszecsketulajdonsaga van es a foton fizikailag nem jarja be a szinuszhullamzas utjat..
Mivel nincs kitüntetett hely - hála a relativitáselméletnek, így nem tudod megmondani hogy egy adott tárgy c+ v. c- halad. Te csak azt tudod elaszondani, amit látsz. Amely látványt többnyire a fotonok közvetítenek - bárhonnan nézzük is a dolgot.
Ezen okfejtéssel kapcsolatban nem azt akarom mondani hogy lehetséges, csak azt hogy nem tudni - de nincs 100% kizárva. Mert amit mekkjósolt a rel. elm. azt a saját korlátai||szabályai miatt nem lehet megcáfolni.
Viszont max. csak c-vel tudod elvégezni a méricskét. Amennyiben meg nem akarsz méricskélni, úgy mi a francért mész te autópályán 160E km/s sebességgel? Meg amúgy is, honnan a francból nézed te az eseményt? :D Ezt azért nem árt tundi - a végeredmény szempontjából...
Nodemostan azt mondják itt, hogy a fénysebesség egy másik testhez viszonyítva... De ha vesszük az ütköztetést az LHC-ben, akkor alap fizika szerint a frontális ütközés ugyanazt eredményezi, mintha egy nyaláb ütközne egy álló testnek majdnem 2x-es fénysebességgel. Akkor így relatívan a két nyaláb sebessége nem nagyobb, mint a fényé? Nomeg úgy tudom, hogy fénysebesség azért határsebesség, mert azon a sebességen már csak hullámként mozoghat bármi is. Ahhoz pedig 0 tömeg kell... elvileg. De nagyon nem vagyok otthon ezekben, valaki okítson ki:D
wikipedia ha nem bizol a wikipen meg par ezer helyen le van irva, legeloszor azt hiszem Einstein irta le kidolgozott elmelettel alatamasztva a Specialis Relativitas Elmeleteben.
nem méricskélek semmivel sem. csak gondolkodok :) az autópályához rögzített vonatkoztatási rendszerben egyik kocsi sem lépi át c-t. viszont ha az egyikhez rögzítem, akkor már a másik átlépi. vagy egy másik fejtörést okozó dolog (vagyis nekem fejtörést okoz): vegyünk egy tükröt. elvileg jön egy csomó foton a tükör felé, meg van egy csomó foton, ami pont szembe halad az érkezõkkel. ha ráülök az egyik fotonra, akkor 2c-vel jönnek szembe a többiek elvileg, de a fényt elvleg bármihez viszonyítjuk, az mindig c-vel halad. namostakkor hogy...?
Öööö. A mai tudásunk szerint. Meg nem lehet. Ez már mintha lezajlott volna egyszer-kétszer... De meghajlok a tudásod elõtt ha... Hol vagyon az kifejtve hogy c-nél nagyobb sebességgel nem kavarhat semmi sem az égvilágon?