Ez mókás lesz majd késõbb :) Amikor már végre érteni fogjátok mirõl beszélek, feltehetõ lesz a kérdés, vajon milyen stratégiával sikerült magunkat megvakítani :) Ez is természetesen vicc, nehogy komolyan vegyétek. De szerinted én kb nem így jutottam el a magam igazához? Régen még arra is gondoltam Einstein meg egyéb agybajnokok azért próbáltak elterelõ mûveleteket végezni mert látták mennyire nincs még kész az emberiség olyan fejlett technikákhoz amiket már rég lehetne alkalmazni (és egyébként alkalmaznak is párat csak ugye nem kötik az orrotokra hanem saját hatalmi vágyukat gyakorolják velük) Mindenesetre fékeztek egy jókorát, nem csak fejlõdést hoztak fejünkre.
Mielõtt valaki feltenné a kérdést mit értek az alatt hogy a filozófia kikezdte önmagát, gyorsan még idebiggyesztem érdemes a móka kedvéért egy kis Heideggert olvasni hogyan küzd a szavak determináltságáért, majd könnyû megértetni mint vezetett ez a hermeneutikához, ami a tudományág bonyolódásával kategóriáiban újabb szavakká tömörül amiket aztán lehet újra megfejteni :)
Ahogy látom megkaptam a házifeladatot :) Még mielõtt ebbe a hosszadalmas ügybe fognék válaszolnék Pielnek. Azért nem fejtettem ki mert azt hittem minimális intuícióval kikövetkeztethetõ. Valójában mindíg pongyolán fogalmazok, de így legalább nem kell oldalakat írnom ide, mondom szerintem megérne egy új fórumot a dolog. A felsõbbrendûségemre vonatkozóan meg csak azt mondhatom, hogy ez egy régi pszichés trükk a vitapartnerek megragadására tehát teljesen fölösleges bedõlni :) Így súrlódás helyett mondhattam volna örvénylést is ami a lényeg az a nyomáskülönbségekbõl adódik, vagyis a végtelennel járó végtelen sûrûség azonos szerkezetû rétegei tolják, szorítják egymást, ami newtoni fizikával leírható, természetesen azzal a kitéttel, hogy mindez a végtelennel közelítõ érték. És mivel a végtelen, végtelen rekurzió, minnél mélyebbre mászunk benne annál pontosabb lesz a mérés, de soha nem pontos. Kígyógyilkos úr vázolna nekünk egy röpke képletet erre, vagy inkább nekem szurkol? Egyébként elgondolkodtató a modern filozófia mennyire kikezdte magát (nem véletlen) ez is egyfajta végtelen rekurzió. Szerintem nem lehet túlságosan bonyolult egy ilyen (a valós) rendszer matematikai, fizikai leírása. De én olyan szerény vagyok, hogy ezt szívesen hagyom szakértõkre ha hagyjátok :) Tulajdonképpen Gödel is a végtelenrõl prédikál amikor "azt válaszolja igényetekre" (ti. hogy bármiféle képlettel szolgáljak nektek az elmondottakról) nincs teljes egész rendszer. Talán, de nem biztos, ez egyféleképp lehetséges, ha magát e "szörnyûséget" annak igaz jelzõjét a végtelent vesszük górcsõ alá. Hajrá!
"Véleményem szerint a probléma jóval inkább megragadható filozófiai úton semmint bárminemû képletekkel"
Ez nem így mûködik. Elméletben gyönyörû modelleket lehet kiókumlálni, de a sorrend a következõ: 1. megfigyelem a világot 2. kidolgozom a magyarázatom (modell) 3. összevetem a modellt a valósággal 4. megint megfigyeléseket végzek 5. finomítom a modellt, esetleg elvetem stb.
Természetesen, a filozófia sem haszontalan, megvan a maga összegzõ, magyarázó szerepe, és amúgy a kutatási tárgya is sajátos, más, mint a természet- vagy társadalomtudományoké, mindenféle interdiszciplinaritás ellenére.
Kedves gybfefe! A #119 kérdésemre még nem válaszoltál! Volnál szíves elmagyarázni a gravitáció lényegét? Ha már ilyen felsõbbrendûséggel osztod az észt!
Kérem, nem kell semmiféle mérést végezni, még csak egzakt képletet se gyártani, pusztán a matematika absztrakt eszközeivel (halmazelmélet, topológia, analízis bõségesen kínál ilyeneket) _elvi síkon_ modellezni azt, amit filozófiailag már megfogalmazott. A kardinalitás, végtelen struktúrák szerkezete, fraktálemélet és egyéb releváns témakörök komoly irodalommal rendelkeznek, majd meglátja hogyan lehet definiálni az ön által jellemzett univerzumot.
lényeg hogy nem tûnhet el, amibõl egyszer sugárzás lett, az is marad (entrópia törvénye).-ezt írtad, erre válaszoltam. Figyeld a bölcs szelídséget amint fölkarollak :)
Kedves uram, köszönöm fogalmazásbéli eleganciáját mellyel "agresszióm" kezeli :) Rövid válaszom felvetésére, hogy már leírtam párszor épp a végtelen miatt lehetetlen bármiféle mérést pontosan elvégezni, így amit Ön kér tõlem csak egy újabb kísérlet lenne valamiféle relatív elmélet gyártására. Véleményem szerint a probléma jóval inkább megragadható filozófiai úton semmint bárminemû képletekkel, melyek felõl semmi kétsége ne legyen meg fognak születni. Jómagam egyelõre nem gondolkozok semmiféle publikáción hacsak nem ezt teszem épp most is. Ti. hiszek a fórumozás erejében és talán megérne a dolog, van oly horderejû kérdésfelvetés, külön fórumot szentelni neki. Ezt szívesen vállalnám. Bajtársi Tisztelettel: Sumerák :)
Na jó, ebbõl elég, ez a "tudom hogy rosszat mondtam, szándékos volt" óvodás színvonal. Írd meg a tudományos cikket amirõl snakekiller beszél, töltsd fel az arxiv.org-ra, aztán folytathatjuk. Mert az Olbers paradoxon mellett vannak számításokkal alátámasztott vizsgálatok, a te agymenésed mellett viszont nincs semmi.
Hogyne tûnhetne el bármi Ebben mi volt az érv, vagy az álláspont? Esetlen hogyne létezhetne a télapó?
Ha hülyeségeket írok akkor azt irónia ként szánom, azonfelül kis logikai hibát is ejtettem, de ezt már akkor tudtam amikor írtam, csupán tetszik hogy a végtelenségig el lehet vitatkozni :) Mert ugye most vitatkozhatnánk azon hogy a végeredmény a földdel kapcsolatba az hogy szét fog égni (no nem magától) de ha sikerül olyan intelligenciára szert tennie az emberiségnek, hogy megmentse ettõl mégcsak ez se következik be feltétlenül. De szorítkozzunk az értelmes kérdésekre és válaszokra csak a végesség vagy végtelenség témakörében. Mit nevezel eltûnésnek? Hogyne tûnhetne el bármi. Ez csak annyit fejez ki hogy a te nézõpontodból érzékeled még az adott dolgot vagy sem. Ilyen alapon ami a végtelenbe vész az sem veszik el csak nem tudod már semmi mûszerrel nyomonkövetni. Szerintem igazam van :)
Ha ilyen magabiztos már, hogy belejavít a wikibe, akkor jóuram igazán publikálhatná valahol az elméletét: tessék megkonstruálni a végtelen nagy univerzum matematikai modelljét, számításba véve a kisugárzott energia disszipálását/átalakulását, a csillagok élettartamát, az ismert sugárzásforrások lehetséges disztribúcióit, stb. Ezután tessék megmutatni, hogy egy ilyen végtelen tér bármely pontján korlátos (és a megfigyelttel korrelál) a sugárzásfluxus. Vagy valami ilyesmi. Kicsit hosszadalmasabb, mint szóban elmondani, de a görögök óta így szokás valamit bizonyítani.
Látod, ha konkrétumokat írsz, mindjárt könnyebb megcáfolni õket :)
Mindegy hogy az energia végtelen vagy véges sok formában létezik (egzisztál nem magyar szó!), a lényeg hogy nem tûnhet el, amibõl egyszer sugárzás lett, az is marad (entrópia törvénye).
Miért nem világít a Föld, ha annyi energiahordozó van rajta? Hát mert nem végtelen sok hanem véges sok energiahordozó van rajta, és különben sem fog belõlük magától energia felszabadulni. Ha marha sokat várunk, szépen kihûl és kész.
A nagy fényességhez csak akkor kell bezárt világ, ha ragaszkodunk, hogy véges sok csillag van, de azok végtelen ideje világítanak. Ha végtelen sok csillag világít végtelen ideje egy végtelenül nagy Univerzumban, megint nagy fényesség lesz, hiszen az Univerzum ÖSSZES, végtelen sok csillagának a fénye egyszerre ér el minket.
A végtelennel az a probléma, hogy nem egyszerûen egy nagyon nagy vagy hatalmas vagy gigászi szám. A végtelen minõségében más mint a számok. Végtelen világegyetemben végtelen ilyen fekete lyuk is lenne, és közülük végtelen sok a te irányodba is sugározna (ha jól értettem, a Hawking-sugárzásról írtál, bár az mintha minden irányba hatna.... ööö. bizonytalan vagyok, vagy mégsem).
Nekem nem kell kitálalni semmit, csupán tényeket közlök. Pontosan, végtelen sok csillag van ami mûködik, és közte végtelen sok tér amiben végtelen sok formában egzisztál az energia. A ti bizonygatásotok fel veti a kérdést vajon miért nem világít a föld hiszen annyi energiahordozó van rajta :) És lõn, valóban világít a föld, csak nem értem mért nem izzik mint a nap. Ja ha marha sokat várunk elõbb utóbb izzani fog. Tehát ez a bizonyíték arra hogy véges a világ, mert minden megsemmisül benne. Legalább is próbáltam megérteni mit is akartok bizonyítani. A végtetlenbe távozó energia nem süti meg a világot. Most õszintén, nincs igazam?
akkor lenne ez a nagy fényesség ha zárt valami tehát véges lenne a világ és önmagába lenne szorítva fenenagy energiáival, ahonnét se ki se be se tovább vége. Tán ismétlem magam? Valahogy sejtettem hogy erre nem fogtok reagálni. Sõt tudom mibe lehet belekötni, én se gondoltam egyenletes eloszlásra csak mint végeredményre.
Senki sem mondta hogy egyenletes a fényerõ, vagy hogy egyenletes az eloszlás, inkább azzal hadakozz amit írtunk, ne azzal amit te képzeltél oda.
Csillagok születnek és kihúnynak de ettõl a világ még végtelen.
Ez nem érv, benne van az angol Wikipédiában, ha folyamatosan keletkeznek és hunynak ki csillagok, a paradoxon változatlanul fennáll, hiszen a csillagok anyagára, amikor éppen nem csillagokban van, szintén érvényes a megállapítás az árnyékolásról, felmelegszik, és elõbb-utóbb ugyanúgy világít.
Továbbá nem minden létezõ végességérõl van szó, hanem az Univerzuméról, a kettõ nem ugyanaz. Kicsit pallérozódjál még, mielõtt kiosztasz mindenkit.
Na és? Lehet, hogy vannak csillagok, amelyek kihunynak, de ha egy egyenes mentén kitekintek a végtelenbe, akkor végtelen sok olyan csillag lesz, amely épp mûködik. Na, találj ki valami mást.
Nem hagy nyugodni, hogy ilyen szarul érvelek ezért a munkával se haladok :) Ki a fészkes feketerigó fütyülte a fületekbe a csillagok nem húnynak ki címû nótát? Azért mert a világ végtetlen és az energia nem vész el csak átalakul még nem kell mindenhol egyenletes fényerõnek lennie. Ha egy csillag átalakul feketelyukká attól még nincs vége a világnak, max ha hozzánk közel van akkor nekünk van végünk, de a világ végtelen. Ne keverjük a szezont a 'szommal. Ki mondta nektek hogy a csillagok örökéletûek? Én biztosan nem. Aha már látom is hatalmas logikátokat, remegve lesitek a legutolsó csillagot is az égen nehogy megsemmisüljön, mert akkor vége van a világnak. :) Hagyjuk már ezt az olberst lássátok már be hogy ez egy hülyeség. Csillagok születnek és kihúnynak de ettõl a világ még végtelen. (Vajon hányszor fogom még leírni:)) Ha arra megy ki az analógia játék, hogy belássam a világ meg fog semmisülni, belátom én szívesen, mint ahogy azt is hogy ez a megsemmisülés csupán egy másfajta szerkezetbe való átváltozást jelent. Azonban mit is jelent a világ szó? Nem azt ami körbe vesz minket? (a szó legszorosabb értelmében) Ha átalakul hát átalakul, de vége nincsen. Értitek már kedveskéim :) A paradoxonotok épp azért paradoxon mert akkor lenne ez a nagy fényesség ha zárt valami tehát véges lenne a világ és önmagába lenne szorítva fenenagy energiáival, ahonnét se ki se be se tovább vége. Nemutolsó sorban szerintem jóval nehezebb elképzelni hogy véges világban élünk, kb. a Colombus elõtti idõk világképével vetekedhet ama vízió hogy egyszer csak a lábunkat lógatjuk a szélén ahol a lapos föld végén minden óceán lefolyik valahova. Hajrá ti középkor lovagjai, gyõzzetek le! :)
Errõl van szó tehát. Végtelen sok, végtelenül régóta létezõ csillag betakarná a teljes égboltot, és nem látnánk tõlük az ûrt, ugyanis minden irányban egy csillag felszínére látnánk rá. Ez ugyanaz, mint amikor egy ritkás erdõbe mész, és csak fatörzseket látsz, pedig sokkal vékonyabbak mint a fák közötti hézagok. Tehát az Univerzum nem lehet egyszerre végtelenül régi és végtelenül nagy.
Az nem magyarázat, hogy vannak sötét dolgok az ûrben amik elnyelik a sugárzást, mert egy idõ után a sugárzás hatására annyira felmelegednének, mint a csillagok felszíne, és végsõ soron ugyanolyan színnel sugároznának (sugárzási egyensúly). Semmi köze az egészhez a fekete-lyukaknak, vagy bármi exotikumnak, ez a probléma abban a pillanatban felmerült, amikor Giordano Bruno kijelentette, hogy a csillagok is olyan napok, mint a mi Napunk.
Csak röviden reagálnék és nem is olvastam végig a kommenteket mert kezd a munkám rovására menni a fórumozás, ha lesz idõm válaszolok rendesen, meg elolvasom miket írtál, csak kedvenc paradoxonunkra egy szösszentés: Vígasz Olbers hívõknek, hogy van hely ahol qrva fényes minden, ez pedig minden galaxis belseje felé csak nõttön nõ, azonban a legtöbb galaxis centrumában egy fekete lyuk tenyészik (talán nem véletlenül) ez pedig úgy viselkedik mint egy hatalmas energia ágyú és tengelyirányban szétlövi a felgyülemlett stresszt :) Viszont végtelen térben van hely bõven és mégvalami a fény nem valamiféle végsõ energiamegnyilvánulás (mivel a végtelenben ilyen nincsen) mégha a híres einsteini képlet erre is engedne következtetni. Csókolom :)
Én ugyan amatõr vagyok,nem is érdekel a téma nagyon,de szeretnék beleböfögni,mert irritál az arroganciád:P Világosan meg lett mondva,hogy a Big Bang elmélet csak 1 elmélet..per pill ugyan a legjobban elfogadott és a legjobban alátámaszott elmélet,de attól még elmélet..szóval ne hangoztasd, mint abszolut értékü igazságot,mert a, hazudsz b, hülye vagy c, tévedsz
Mivel általában a commentjeidet érdemes elolvasni,mert eléggé érdekesek, nem hinném, hogy az a vagy a b verzió állna fent...Gondolom rossz passzban voltál..;)
>Aham, mert ezek a világegyetemek úgy mozognak össze-vissza, mint a biliárgolyók. Természetesen nem, csak egy nagyon leegyszerûsített kép akart lenni. De most már tényleg meg fogom keresni azt a könyvet, amiben olvastam. Biztos vagyok benne, hogy nem az Édesvíz Kiadó adta ki és nem is valamiféle ezoterikus mû volt, hanem a már említett, nagy nevû (elméleti) fizikusok (PD, SH, CS) közül valamelyik, vagy egy hozzájuk hasonló, szintén neves fizikus írta.
Nem 'nálunk': nem érzem úgy, hogy az itt hozzászólók közül teljesen azonosulni tudnék bárkinek a teljes 'nézethalmazával'. Van, akié jobban megfog, érthetõbb, logikusabb, van, akié nem annyira. Nem 'rögeszme': a világegyetemnek van egy csomó leírása, modellje. Némelyik egyszerûbb, némelyik bonyolultabb. Vannak, melyek erõsítik egymást, és vannak egymásnak (legalább részben) ellentmondók. De mint írtam is: elfelejtettem, mármint a középpontot. Legyen akkor, ööö, mondjuk 'középtest'. :) Nem 'kérem': nem is kértem. Látok elég köldököt magam körül, plusz egy nem számítana. ;) Beestem ide, ó, én amatõr: igen, valahol, valamikor el kell kezdeni. Vagy nem. Próbáltam kellõ szerénységgel kezdeni, lehet, hogy nem sikerült. Majd jobban figyelek. Univerzumok közötti kommunikáció a gravitációval: nem találtam meg még, melyik könyvben olvastam. Ha nem Paul Davies, akkor lehet Stephen Hawking, vagy (az általad is említett) Carl Sagan. Ha jól emlékszem, õ foglalkozott azzal, hogy hogyan lehet 'közlekedni' (anyagot, energiát, információt átjuttatni) féreglyukakon keresztül. Mintha a féreglyuk hatalmas gravitációs mezõjét egy másik, mesterséges gravitációs mezõvel szerette volna módosítani (kioltani?). Tényleg amatõr vagyok, de érdeklõdõ. :) De most dolgozni kellene.
Középpont. Ez nálatok a rögeszme. Véletlen idõközönként, de rendszeresen beesik ide mindig egy kibic (amatõr), aki azt kéri tõlünk, az SG Tudósaitól, hogy mutassuk meg neki a Világegyetem köldökét. Hát nem nevetséges? Világosan meg lett mondva, hogy a kezdet kezdetén, az õsrobbanás pillanatában, 0 azaz zérus idõpontban a Világegyetem egyetlen pontban sûrûsödött össze, és ebbõl az egyetlen pontból lett minden, ami ma létezik. Tehát, édes fiam, ne keresd a világ közepét, mert az ott van mindenütt, bennem, benned, sõt még a Szahara összes porszemében is, amelyet tovasodor a szél. Carl Sagan, a világhírû csillagász mondta egyszer egy tévés ismeretterjesztõ filmjében: mi mindannyiunk egy valamikor elpusztult csillag anyagából épülünk fel, csillagok fiai vagyunk. Jól esett ezt hallani, büszkeséggel töltött el. Hát nem csodálatos, akkor azt is tudni, hogy testünk minden porcikájában benne van az õsanyag, a világegyetem kezdete is?
Semmi új nincs a nap alatt - tartották az ókori bölcsek. Nos, volt egy olyan vallásos ideológia, mely szerint Isten nem ott csücsül fent a fellegek felett, hanem benne van minden fûszálban, emberben, állatban, napsugárban, és minden egyéb anyagban is. Szelleme mindent áthat. Ezt hívják panteizmusnak.
>Felejtsd el ezt a középpontozást. :) Jó, elfelejtem, bár csak valami idézõjeles "középpont"-ra gondoltam: mivel a 'hagyományos' õsrobbanásos verzió szerint világegyetemünk tágul, és minden mindentõl távolodik (kivéve a cikkben leírtakat, kivéve, hogy azt sem tudjuk, hogy görbül a terünk, ...), egy plusz dimenziót bevezetve találhatunk olyan pontot, amelytõl távolodik minden. Állítólag. ...de már el is felejtettem. :)
Gravitáció: lehet, hogy nem õ írt róla, de biztos, hogy egy az õ átlagsugarú (nem egység) olvasókhoz írt könyveihez hasonló könyvben olvastam róla. A szerzõ azt részletezte, hogy ha egy a mienkhez hasonló világegyetem közelébe érnénk, akkor a gravitációs tér változtatásával akár még üzenetet is válthatnánk az esetlegesen ott élõ, hozzánk hasonlóan intelligencs lényekkel. Meg fogom keresni a könyvet.
"a középpontja ennek a tágulásnak valószínûleg kívül esik a mi világegyetemünkön"
Felejtsd el ezt a középpontozást.
"a gravitációs mezõ állítólag nemcsak a mi háromdimenziós terünkön belül terjed, hanem kihat(hat) azon kívül is, így egy a mi világegyetemünk közelébe került másik világegyetemet a gravitációs tér változásával érzékelhetünk"
"Azért megkérdezném félve: tanultak-e bölcseink..." ááááááá, az csak a snoboknak való...mi itt a kri..ja ezt már mondtam...sz'al mi itt lenyomjuk az x^x deriválásilag, sõt én vagyok a sztár, mert x^x^x-t is leverem, mint józsi a poharat :D meg tudok olyan varázslatokat, mint kis-Fermat tétel (a nevekkel mindig gondban vagyok) meg Hamilton-kör (láttam az F1-ben, tud a gyerek így 200 évesen) meg ijjeneket :)
-"klasszikus fizika"; ezzel nekünk is gondjaink vannak, de úgy tudjuk, h ez alatt a newton-i fizikát/mechanikát (-ig) szokták érteni...
-Epikurosz: igen segít; thx. a linket; nem foglalkoztam a témával már régen; idõhiány (sakk, csaj...egyebek); meglepõ, de még fel tudom fogni :D; uhh, sok agysejtem maradt még...megyek és teszek az ügy érdekében...
-meg megint tanultam valamit: "Széchenyi könyvtár rossz, sg jó" :D
bvalek2: lerántottam az összes cuccost jegyzetesrõl és beleolvastam és :((; bakker 90%-t nem értem :((;
nya további jó szurkolást...
Olyan jó tudni, hogy nem kell a Széchenyi könyvtárat többször megtöltõ az elmúlt évszázadok alatt felhalmozot matematikai / fizikai / kozmológiai tudásanyagot még a legkisebb, legelnagyoltabb részleteiben se befogadnom, megértenem a világegyetem megismeréséhez; hiszen "vajon kiki" és "gybfefe" az SG Informatikai és Tudományos magyar weboldal fórumának névtelen bölcsei felnyitották szemeimet: a világegyetem minden összefüggésével olyan egyszerû, hogy egy 5 éves is megérti és az összes természettudós ingyenélõ dilettáns! Oly jó tudni, hogy megtaláltuk a valódi bölcseket, akiken kívül mindenki más hülye, akik felsõbbrendûségük teljes tudatában köröznek helikopterként a tudatlan, agymosott tömegek felett.
Azért megkérdezném félve: tanultak-e bölcseink matematikát, fizikát középiskolai/alkalmazott felsõoktatási szintnél komolyabban, akár önszántukból?
"Már rég megértettük! Mondom ezt királyi többessel, mert ugye itt is világít a sötét a fórumon elég sok ember fejébõl. Télleg szeretnék szerény lenni! :)" Kedves szerénység! El tudnád mondani a gravitáció lényegét és azt, hogy melyik tudósunk írta le? "El tudod képzelni hogy két dolog úgy ütközzön, hogy közben vonzzák egymást? Nos ezt hívják súrlódásnak klasszikus fizikában." Rég tanultam fizikát az igaz, de érdekelne mi is az a "klasszikus" fizika? Egyébként el tudom képzelni, de nem hiszem, hogy ezt hívnák súrlódásnak. Örülnék, ha leereszkednél közénk és elmagyaráznád.
Tegnap regeltem, és a 24 órás pihentetés most valahogy járhatott le. Ha már megírtam, gondoltam, el is küldöm.
" Nem ismerem, és nem tudom levezetni [Maxwell-egyenletek] ... (Viszont képes vagyok rá, hogy megtaláljam és ha elég idõ állna rendelkezésemre, talán nagyjából meg is érteném.) Szóval inkább próbálom megérteni a nálam okosabbakat, és tanulni tõlük. :)
A végtelen egy érdekes dolog. Ha a teret és az idõt vizsgáljuk, akkor a 'végteleségük' szempontjából négy eset lehet (vegyük úgy, hogy abban egyetértünk, hogy volt valami õsrobbanás-szerû dolog):
1) Tér véges, idõ véges (mármint amióta létezik a világegyetemünk): talán a legtöbb modell erre épít, és a cikkben is mintha ez lenne az alap.
2) Tér véges, idõ végtelen: ez valamiféle pulzáló (táguló-összehúzódó) világegyetemet ír(hat) le. Méghozzá olyat, ahol a fizikai folyamatok megfordíthatóak. Ha nem azok lennének, akkor a végtelen idõ eltelte miatt most egy anyag- és energiaeloszlás szempontjából homogén világegyetemben püfölnénk a klaviatúrát (vö.: zárt rendszerben entrópia nem csökken). Ha viszont a Nagy Bumm / Reccs környékén szingularitás van, és úgy gondoljuk, hogy ott 'rendezõdik vissza minden', akkor nyugodtan számíthatjuk az idõt az utolsó ilyen esemény bekövetkeztétõl, hiszen az elõzõ idõszaknak semmi nyoma (nem csak számunkra, hanem ténylegesen), semmi következménye a jelenlegiben. (Ennek a résznek az indoklása nem túl meggyõzõ, de ennyi telik tõlem.)
3) Tér végtelen, idõ véges: ez számomra nehezen képzelhetõ el, hiszen ez azt jelentené, hogy volt olyan idõszak, amikor a tágulás / felfúvódás sebessége végtelen volt. Talán még azt is, hogy mindig végtelen, most is.
4) Tér végtelen, idõ végtelen: alapban semmi gond, hiszen volt ideje végtelen nagyságúra nõnie a térnek. Viszont végtelen térben végtelen sok anyag / energia is van (ha nincs, akkor nyugodtan tekinthetjük a térnek azt a részhalmazt, amely magában foglalja az összes anyagot, energiát, ez pedig véges lesz). Valószínûleg a csillagok száma is végtelen, és mivel végtelen idõ állt rendelkezésre, az összes csillag fénye elérte a Földet. Ha ezt összegezzük, akkor elcsodálkozhatunk, hogy éjszaka miért is van sötét, miért nem ragyok sok-sok Nap fényességével az éjszakai égbolt. Ez kicsit pongyolán az Olbers paradoxon akart lenni. (Ha valakit érdekel: Paul Davies: Az utolsó három perc) Lehet finomítani, meg okoskodni, hogy mit kell megváltoztatni, hogy ez az együttállás mûködõképes legyen (elméletileg is sötét lehessen éjszaka), mindenesetre úgy érzem, hogy nem ez jellemzi a világegyetemünket.
Szóval számomra legmeggyõzõbb a tér és idõ véges volta (a mi világegyetemünkben - másikakban talán nincs is értelme ezeknek a fogalmaknak).
A felfúvódási idõszak: a hozzáértõk azt mondják, hogy nem az egyes objektumok távolodtak el egymástól térben, átlépve a fénysebességet, hanem maga a tér nõtt meg (bármit is jelentsen ez). És hogy a középpontja ennek a tágulásnak valószínûleg kívül esik a mi világegyetemünkön, úgy mint mikor pl. egy lufit fújunk fel (a tér a lufi anyaga, nem a belefújt levegõ).
Valahol olvastam arról is, hogy hogyan észlelhetjük más világegyetem létezését (talán szintén Paul Davies): a gravitációs mezõ állítólag nemcsak a mi háromdimenziós terünkön belül terjed, hanem kihat(hat) azon kívül is, így egy a mi világegyetemünk közelébe került másik világegyetemet a gravitációs tér változásával érzékelhetünk (feltéve, hogy abban is létezik ez az erõhatás).
Anyázásokat csak szerényen: én is így próbáltam meg elõadni magam. ;) "
Nem tudom hogy mi a téridõ pontosan, de biztosan több mint egyszerûen megmérhetõ távolságok és idõtartamok együttese, hiszen bizonyítottan meg lehet görbíteni, meg lehet csavarni, sõt még hullámokat is lehet kelteni benne. Olyan elméletbõl ami ezekre magyarázatot ad, rengeteg van, de egyik sem elfogadott még. Az teljesen elfogadott általános relativitáselmélet egyébként csak a téridõ viselkedésével foglalkozik, a természetére nem ad választ.
Szerinted amikor az anyag elnyeli a sugárzást, mi történik? A sugárzás nem tûnik el mindörökre, hanem újra kisugárzódik, energiamegmaradás törvénye. Nem számít hogy milyen akadályok vannak az ûrben, ha felmelegítette õket a fény, utána õk is sugároznak. Tehát ha végtelen sok csillag lenne egy végtelenül nagy, de statikus univerzumban, elõbb utóbb mindent megsütnének benne.
Ne aggódj, mert a sörben van komló, az megnyugtat (olyan, mint a marihuána).
Ezt írja a wiki: "The metric expansion leads naturally to recession speeds which exceed the "speed of light" c and to distances which exceed c times the age of the universe, which is a frequent source of confusion among amateurs and even professional physicists.[1] The speed c has no special significance at cosmological scales."
Különben itt van a matematikai levezetése, ha az segít.
fefike! Azért kösz, hogy viszonylag kíméletes voltál velem. ∞-ül rendes vagy, de a tudományban a rendesség nem elég. valamiért szimpizek veled. :-)
Már rég megértettük! Mondom ezt királyi többessel, mert ugye itt is világít a sötét a fórumon elég sok ember fejébõl. Télleg szeretnék szerény lenni! :) Segítek szívesen. El tudod képzelni hogy két dolog úgy ütközzön, hogy közben vonzzák egymást? Nos ezt hívják súrlódásnak klasszikus fizikában. Gondolkodj még egy kicsit és rájössz hogy ha a világ végtelen, akkor végtelenül sûrû is mert nem csak kifelé végtelen. Ha idáig eljutottál akkor még egy lépés hogy eljuss a gravitáció jelenségéig. Vannak páran akik szintén értik ezt, de pl. bvalek2-ben most nagyot csalódtam. Várom azon fórumozók jelentkezését akik valóban értik mirõl beszélek, a többi hülyeséggel már nem szívesen foglalkoznék. Idõ után fárasztó. Ja és hogy még tovább szûkítsem a kört a téridõ szintén egy baromság :) Akkor volna értelme ha az idõ... nem nem ez bonyolultabb volna mintsem leírjam egy félmondatban, majd máskor....
Lola? Poe. Edgar Allan. Örülök hogy segítenek neked, de rám ki csapott és mit? Szívesen segítek ha valamit nem értetek, de a csapkodás valahogy nem jött le :)
Ó, te sötét anyag! Ne ringassuk egymást álomba! A terek azért nyelik el az energiát mert nem üresek, mint a te buksid, kegyetlenebb lennék úgy fogalmaznék kitüntetve téged, egyetlen vagy az univerzumban aki megvalósítja a tökéletes vákumot, ti. a koponyádban :)
próbáld meg elképzelni amit a 107ben írtam. mi az h mihez képest? ha a lufit fénysebességgel fújom (lol) ,akkor mihez képest lesz nagyobb a térfogata? hát saját magához képest.
jujj de jó...tanulok szövegértést meg rel.elm-t...érdemes volt regelni :)
nem, sajnos nem teccem érteni; kérdezték már, de megkérdem én is: mihez képest? a sarki kricsnehez képest? vagy a sörömhöz? (folyamatosan emelgetem:)); mert itten mi alkeszek úgy hisszük, h ha tõlük nézve dezsõ fénysebességgel lebukik a székrõl (dezsõ alkesz, nincs nyugalmi tömege!) és hozzá viszonyítva fénysebivel kijön a napi adag, akkor az innen (tõlünk) nézve "csak" fénycuccal távolodik; sajnos kisérleti bizbasszal nem szolgálhatok, mert dezsõ jól bírja az alkoholt...
egyébként bvalek2 rávilágított néhány dologra, amihez hülye voltam (vagyok még mindig, de dereng valami :) ); sz'al kezdem egyre jobban érezni magam...lehet, h a sörtõl van??!!;
-miért is tágulhatna az "univerzum tere" gyorsabban a fénsebinénel? hiszen bármely két pontja fénysebesség alatt sebességel távolodik egymástól! matekesek segítség! én már semmit se értek....jelentem leülök, 1-es jó lesz :(
nem,nem... egymáshoz képest. (persze ha csak az univerzum tágulását vesszuk figyelembe és eltekintunk az egyéb hatásoktól, pl gravitáció,..). képzelj el egy lufit, amit felfújsz egy kissé. most rajzolj rá pontokat, azok lesznek a galaxisok. na most ha tovább fújod a lufid, a galaxisok közti távolság növekedni fog, azaz a tér (a lufi felszíne) tágul. de az egyes pontok a lufin nem mozognak, habár ha beleképzelnéd magad egy pont helyébe, akkor úgy látod, hogy a többi pont mozog annak ellenére, hogy a pontok a LUFIN nem mozognak.
Lehet, hogy elõször a gravitációt kellene megértenünk. Ez magyarázatot adhatna néhány dologra. Viszont ehhez nem kell több fényév távolságban lévõ galaxisokat lesnünk. Meg kellene oldani a rejtélyt! Ha feldobjuk az almát, miért esik le? No ez a házi feladat!
mihez képest mozdulatlanok a galakszisok? önmagukhoz képest vagy a földhöz képest? vagy egy középponthoz képest? esetleg más galakszisokhoz képest? vagy a székemhez képest? (és ha odébbtolom a székem, a galakszisokat is odébb tolom vele? :D)
azt akarom tudni: ha nem látjuk mi van ott, honnan tudjuk, hogy nincs ott semmi? és meddig nincs semmi?
különben meg: mi az hogy tágul az univerzum? a fentiek alapján nem tágul, csak a fény halad elõre és egyre távolabbról is jönnek vissza fénysugarak, ergó ami ott van most, az mindig is ott volt, csak nem láttuk eddig.
Nem olvastam el a hsz.-eket, de látom, van itt egy két fizikus. Annyiszor kérdeztem már, vajon mibõl van a tér, ami ugye a tömeg hatására meggörbül? Ezt annyira szeretik ismételgetni a fehérköpenyesek,( a cikkben is van ilyen mondat) de még senki sem világosított fel ez ügyben. Elõre is köszönöm.
„SZÓ sincs arról, hogy az univerzum tere ne tágulhatna c-nél gyorsabb sebességgel.”
Mihez méred? Mi a viszonyítási alap?
„...mivel a galaxisok a térben mozdulatlanok, hanem maga a tér tágul köztük. teccik érteni?”
Nem teccünk érteni, mert ez a topik épp arról szól, hogy a galaxisok össze-vissza is mozognak, csomókat képeznek, máshol meg, távolodnak egymástól. Ezek a mozgások rárakódnak az általános tágulásra, már ha igaz az utóbbi (Doppler báék szerint igaz).
Amúgy, szerintem senki nem érti már ezt az egészet.
a c állandósága arról szól, hogy semmilyen nyugalmi tömeggel rendelkezö test nem gyorsítható c-re. ennyi.SZÓ sincs arról, hogy az univerzum tere ne tágulhatna c-nél gyorsabb sebességgel. újra mondom, az univerzum tágulása nem olyan mozgás, mint a labda mozgása, ha eldobod. a galaxisok nem úgy mozognak a térben (a tágulás következtében), mint a labda ha eldobom.mivel a galaxisok a térben mozdulatlanok, hanem maga a tér tágul köztük. teccik érteni?
Hát, kár volt szólnom anno, amikor állandóan jöttél ezzel az érveléseddel (kölyökkorodban, lolaként?), és én ezzel cáfoltam. amúgy örülök, hogy már mások is lecsapnak rád ezzel. :-)
"A végtelenben ez egy hülyeség mivel akkora terek vannak amik bõven képesek elnyelni a csillagok által termelt energiát"
A terek elnyelik az energiát? Te inkább ne javíts bele semmibe, fõleg a wikipédiába ne.
Fafej aki mondja, lemaradtal a 19.-ik szazadban. A "terek" nem nyelik el az energiat, errol szol az energiamegmaradas elve, es az egesz elektrodinamika. Tanulnal okoskodas helyett, az Olbert-paradoxonnal minden kifogasodra van ertelmes magyarazat, csak te olvasas helyett kitorolted es felulirtad a hulyesegeiddel. Inkabb odafigyeltel volna fizikaoran, ahelyett hogy rombolod a 21.-ik szazadi tudast. Amikor eppen nem wikipedian vandalkodsz, mit csinalsz, konyvet egetsz?
Elokeszitettem a kozmikus fakanalamat, fejtsd ki hogy szerinted hogyan jatszik be a sotet energia, aztan attol fuggoen lesz kupanvagas
Reagalnek nehany felvetesre:
A fenysebesseg allando, minden megfigyelo szamara, annyira hogy ra alapszik a mertekrendszerunk, 1 meter az a tavolsag amit a feny 1/299792458 masodperc alatt tesz meg (Baj Zoltan javaslatara vezette be a SI szervezete, tehat eppen magyar javaslatra).
Lokalisan a fenysebesseget nem fizikai hanem geometriai okokbol nem lehet tullepni, a terido ugyanis nem csak egyszeruen 4 dimenzios, hanem indefinit (pszeudoriemann) metrikaju is. Ez azt jelenti, hogy a terido pontjai - az esemenyek - kozotti 4 dimenzios tavolsag lehet pozitiv, negativ, vagy eppen nulla. Ez miatt a teridoben nem ervenyes a haromszog-egyenlotlenseg (AB+BC>=AC), hiszen ket kulonbozo pont tavolsaga is lehet nulla. Ennek erdekes kovetkezmenyei vannak. Pl. ha egy tetszoleges kivalasztott ponthoz, adott erteknel kisebb tavolsagra levo pontok halmazat vizsgaljuk, es ezt a hatart csokkentjuk, akkor nem maradunk a kivalasztott pont kozvetlen kozeleben (a terido nem Hausdorffi sokasag). Mivel az ido is koordinata, amikor adott sebesseggel mozgunk, az "alattunk" levo teridoben a tavolsagok dinamikusan valtoznak, a gyorsitas ellen dolgoznak.
Szegeny Zeno a paradoxonaival, ha ezt tudta volna... A gondolkodasunkba annyira melyen beleivodott a pozitiv tavolsagfogalom, ami a terido 3 dimenzios alteret jellemzi, hogy meg sokdimenzios terek elkepzelese is konnyebben megy nekunk. A sebesseget hogy is szamitjuk? Rovid ido alatt megtett kis lepesekbol rakjuk ossze a mozgast, es az intuicionk itt koveti el az elso hibat. Az teridoben egyre gyorsabb megfigyelo egyre kisebb 4 dimenzios tavolsagokat tesz meg, mert a sebessegben az ido amivel osztunk, szinten koordinata, attranszformalodnak a koordinataink. A reszleteket a specialis relativitaselmelet tartalmazza.
Globalisan a terido viselkedese sokkal egyszerubb, es lehetsegesek a fenysebessegnel nagyobb sebessegek is. Peldaul az Univerzum altalunk latott resze gyorsulva tagul, ezert azok a reszei, amik tolunk a legtavolabbra latszanak, valojaban 3.2-szeres fenysebesseggel tavolodnak tolunk, es tobb mint 40 milliard fenyevre vannak tolunk. Ilyen messzire jutottak 13.7 milliard ev alatt. Es akkor meg nem is emlitettuk az Alqubierre-metrikat, ami a Star Trekes terhajtomuvek fizikaja. Igen lehetseges, csak sejtelmunk sincsen hogy lehetne letrehozni a terbuborekot.
„A fénysebesség régeben "nagyobb" volt, jelenleg csökken, de attól még õ marad a legnagyobb elérhetõ sebesség.” Ex cathedra?
„A sötét energia jelenleg az univerumot tágítja, tehát kiválik abból ami, és energiaként lesz jelen” Mert eddig nem energiaként volt jelen?
Végtelen világunkba (:)) minden relatív, így állandóink is azok. Teljesen pontosan soha semmit nem fogunk megmérni, a méréshez használt eszközeink pedig folyamatosan befolyásolni fogják az eredményeket. A fény csak az E=mcc címû egyenletben állandósebesség, azonban mint elõbb említeettem az két párhuzamos egyenest nyugodtan lecserélhetjük hullámvonalra ui. nincs egyenlõség, csak közelítõ értékek. (a végtelen miatt) És még egy rövidke mondat: Soha nem tudhatjuk miféle vizsgálódás fog elvezetni ama tudáshoz mellyel adott idõben megmenthetjük magunkat.
Olbers paradoxon :) Már egyszer kijavítottam a wikipedián de valami fafej visszaírta. AranyKéz 1es, üljön le! Talán nem kell sokat magyaráznom milyen sok hasonlóság van a világ mintáiban. Nos az egész gagyi paradox arra épül hogy egyenletes szórással helyezkednek el a csillagok. A végtelenben ez egy hülyeség mivel akkora terek vannak amik bõven képesek elnyelni a csillagok által termelt energiát olyan mértékben hogy az esthajnal csillagot ne nevezhessük nyári napsütésnek idióták. Másik ha feltesszük hogy véges a világ akkor az mit jelent? Visszapattan a csillagok fénye valami gumifalról amit a világ végének nevezünk? Akkor meg megint nagyon fényesnek kéne lennie mindennek :) Ezért arra kérnék mindenkit tisztelettel felejtsék el ezt az Olbers paradoxont mert önmagára irányul, vagyis hülyeség. Ha lesz türelmem újra ki fogom javítani wikiben. Addig pedig meséljen nektek tovább Poe bácsi :)
Nyílván, ha nem szólok akkor csak a köpködés marad.Nem "nemértettemmeg", csak a stílussal volt problémám, ha ez nem tûnt volna fel.Neked is ajánlok egy kis értelmezés"gyakorlást , zümivel kézen fogva.Szal értelmezési fakultáció on :P Egyébként a cikk egy csont, feltevésekkel dobálózik, nyílván nem hülyegyerekek észleték ezeket a reakciókat és csoportokat, de én azért fentartással kezelném ezt az "elképzelést".Egyébként igen, én is kíváncsi vagyok mi van "körülöttünk".
Mivel az univerzum jelenlegi "stabil" állapota valószínüleg méd évmilliárdokon át így marad, és mi már úgysem éljük meg, épp ideje lenne inkább a saját bolygónk megmentésén fáradozni, mert ez viszont belátható idõn belül menthetelen lesz!!!
Üdv Mindenkik Pár dolgot megemlítenék, amire a tudomány rájött már, de nem szerepel ebben a cikkben és foglalkoztatok vele..
1. A fénysebesség az elérhetõ legnagyobb sebesség, de ki mondta hogy ez azonos volt mindig ?? A fénysebesség régeben "nagyobb" volt, jelenleg csökken, de attól még õ marad a legnagyobb elérhetõ sebesség.
2. A sötét energia kiválása/felbomlása elõsegíti a fénysebesség csökkenését. A sötét energia jelenleg az univerumot tágítja, tehát kivállik abból ami, és energiaként lesz jelen, tehát jelenleg az elérhetõ maximális sebesség egyre csökken (Nagyon lassan). Nem mintha ez zavarna akárkit is, mert fénysebességet tömeggel rendelkezõ tárgy nem tud elérni, max ugye megközelíteni.
3. Mivel a fénysebesség az elérhetõ legnagyobb sebesség, ezért most sem tágulnak gyorsabban az univerzumok (egymáshoz képes se), ahogy a vonaton lévõ lámpa fénye sem megy gyorsabban, mint a fénysebesség. A relítivitás szerint ugye ez attól függ, hogy honnan nézzük. Ha képesek lennénk kívülrõl nézni az univerzumot, akkor úgy tünne, hogy fénysebesség 2xesével távolodnak egymástól, ha az egyikre ráülnénk, akkor az látszana,hogy a másik CSAK fénysebességgel távolodik tõlünk. Ez a látszólagos ellentétet pont a relativitás okozza, tehát a 2 esetben mind az idõ mind a tér más, mivel más a viszonyítási pont is. PL: Ha felülnél egy fénysebesség felével száguldó vonatra, és ott leélnéd az életed (mondjuk van kaja), akkor bizony a 3000-es év környékén jönnél vissza. Mert a nagy sebesség miatt számodra lassabban telik az idõ, mivel a sebesség befolyásolja a személyes téridõt. Külsõ szemlélõ azt látná hogy gyorsan elsuhansz mellette, de te a vonaton egyhelybe állsz és nem mozogsz (már azon a rövid idõn is amit látsz). Hiogy egy valóságos példát is mondjak, a MAGAS toronyórák idejét is be kell néha kalibrálni, mert a föld forgása miatt nagyobb sebességgel "száguldanak" az univerzumban, mint mi akik az alsó szegmensben vagyunk. Tehát ha galaxisok tágulása mindig is viszonyítás kérdése.. (ha kintrõl néznénk , akkor látnánk hogy nagyon 2x a fénysebességgel tágulnak (egymáshoz képset), de számukra az idõ is lassabban telne, és mivel mi a belsõ téridõhõz vagyunk szokva, ezért foggalmunk sincs, hogy mit látnánk kívülrõl.. és azt mennyi idõnek látnánk egyeltalán (vonatos példa megint)... (na remélem nem sikerült hosszúra)
Üdv CollerbladE
Annyit azért meghazardíroznék (nekem is van hasam ), hogy a setét energia is bejátszhat ide. Épp csak annyi, hogy eddig azt hittük, hogy izotróp, közben meg nem. (majd a bvalek2 kupán vág ezért, legfeljebb )
Nem tudom sem cáfolni, sem megerõsíteni. Nem nyilatkozom.
Ezek csak feltételezések. Merõ kitalációk, magyarán. A galaxisok mozognak, tehát van egy erõ, ami mozgatja õket, ennyit lehet a mai fizikai tudással elmondani. Minden egyéb: hasra ütés.
"Rendelkezhet azonban hatalmas, nagy tömegû szerkezetekkel, sokkal nagyobbakkal, mint amik a látható univerzumban találhatók, ezek vonzhatják magukhoz a galaxishalamzokat, elõidézve a sötét áramlást."
Na ez mi lehet? Elméletek, számítások, fejtegetések jöhetnek!!! A cél NOBEL DÍJ
Amúgy meg túl sokat lovagoltok itt a fénysebesség túlléphetõségén meg ilyeneken. Meg egyáltalán. El kell ismerni, hogy a világegyetem - TÉRBELI ÉS IDÕBELI - megismerésének eléggé a kezdetén járunk, még nincs rálátásunk a dolgokra, és nem kell elhamarkodott következtetéseket levonni. Majd, ha lesz több adat...
Az meg, hogy a galaxisok a világegyetem egy adott térségében most épp gyülekeznek, miért meglepõ? Régóta tudjuk, hogy léteznek galaxishalmazok, nyilván azoknak is keletkezniük kellett valamikor. Ezt én a józan paraszti eszemmel is fel tudom fogni!
Ezt az õs csimbummot képzeljük el úgy mint egy valós robbanás....tehát belülrõl kifelé halad mondjuk gömb alakban.
Még fontos, hogy tegyük hozzá, hogy NINCS tömege semminek.
Nu...megvan a pukk. A külsõ héj ugye baromi gyorsan megy a belsõ részekhez képest...hááh de bakker nem jó a cucc, mert kimaradt a tömeg.
Hogy töltsük fel a csatt minden elemét tömeggel? Hát mivel a szingularitásból (középpont) már nem jön ki anyag, kezdjük el onnét feltölteni ("tömeg információval").
Hát ez frankó csak mire a szélére jutok az még tovább gyorsul, mert nincs tömege, belül meg már van...és átlépi a fénysebességet mire kap tömeget.
Csak ha kívülrõl befelé haladok akkoris ugyan ez a szitu. Más variáció a feltöltésre meg nemigen van...de ha random töltöm, de akkor meg random lesz gyorsabb meg lassabb cucc mint a fénysebesség.
Epikurosz: az a "mai technikával" kitétel megütötte a fülemet; szerinted bármilyen technikával lehetséges valós idõben látni az univerzumot? Nem hiszem, mert a világ megismerhetetlenségében egyetértünk.
"Csak a golf az hõáramlás."
Persze, termodinamika (+entrópia). (Hogy én milyen varázsigéket tudok :-))