6 Ba NINCS MÉG KÉMIA JA ÉS ÉN 9ES VAGYOK EGY ELÉG JÓ GIMIBEMÉG A 9. KÉMIÁBA SZÓ SINCS A SZABAD GYÖKÖKRÕL
Ja csak amikor én voltam 6. osztályos, még a biológia tanárnak sem volt "halványlila gõze" sem a szabadgyökörõl (mivel még ekkor talán még csak éppen kuttaták a létezését). Mindenesetre igazad van slendriánul olvastam, meg már régen... C:
bocs, de apoptózis - 8. osztály(biológia), szabadgyökök 6. osztály (kémia)...
nem kötekedni akarok, csak jelezni, hogy illene tudni, hogy mi mi és nem keverni
Az, hogy létre tudnak majd hozni valamikor egy "igazi" mamutot az nem azt jelenti hogy rögtön szabadon is fogják majd engedni meg hagyják majd elszaporodni :)
Itt az a lényeg hogy képesek-e rá egyáltalán és hogy menetközben megszerezzék ill. bõvítsék a tudásukat, leküzdjék a megvalósítás közben felbukkanó problémákat.
A klónozásban és általában a genetikában hatalmas lehetõségek rejlenek, egy mamut újbóli létrehozása egy olyan "kihívás" ami nagyban bõvítheti a genetikával kapcsolatos tudásunkat.
Ez mind jó dolog, de el kell gondolkozni hogy érdemes e visszahozni egyébb kihallt állatokat, amik veszélyesek lehetnek az emberiségre. Csak példának akarom felhozni (igaz dinoszauruszok kimaradnak)ezt írja, de gondoljunk bele hogy pl. egy T Rex ujraépítése milyen hatással lenne az emberiségre ? Ilyenkor a Godzilla filmet kell elképzelni szerintem. Bár elvileg a mamut békés állat volt.
-az - rövidül
Nagyrészt ugyanazt tartalmazza, csak a sok osztódás során becsúsznak mutációk (bár ezeket igyekeznek kijavítani javító mechanizmusok, és a kisebbeket sikerül is), illetve ott van az az az osztódás-számláló végzõdés rövidül, amit toto66 emlegetett.
Szerintem nem a génkészlet változik meg, hanem csak annak megnyilvánulása. Az õssejtben az a lényeg, hogy még nem specializálódott, mint a szokásos testi sejtek. Úgymosd a "pályaválasztás" elött van, de ha a sima testi sejtek közé kerül, aktiválódik benne az adott sejtípussá alakulás programja.
Szal tudtommal klónozni nem csak õssejtekbõl lehet, viszont õssejtkezelést persze csak ezzel.
Ha a sejt ugyanazt az infot tartalmazna mint erdetileg,szaporodokepes maradna,nem oregedne.Orok elet megoldva.:)
Miért kell egy bevásárlóközpontról géntérképet készíteni?
Ezen kívûl olvastam a "programozott" sejthalálról is, amelyben ha jól emlékszem azt írták, hogy a gének végérõl letörnek az úgynevezett szabadgyökök, és mikor az utolsó is letörik a sejt nem szaporodóképes tovább. Így tehát ha egyre kevesebb szaporodóképes sejt van, a szerv (szervezet) lassan elpusztul. Viszont ha ez nem így mûködne az ember egy nagy daganattá válna, ugyanis mértéktelen bujránzásnak indulnának a sejtek. Ebbõl kiindulva valószínûsíthetõ, hogy egy elöregedett sejt már nem ugyan azt a genetikai információt tartalmazza, mint eredetileg.
Nos elég rég volt, mikor a klónozás sláger volt a médiában (amikor a Dollit klónozták) megjelent az emberrel kapcsolatosan is néhány publikáció ezekben olvastam, és valószínüleg lehet is valami benne, mert azóta sem hallani semmit az ember klónozásáról. És ha jól sejtem az õssejt megõrzésének is az a lényege, hogy ott még vátozatlanul meg van a génkészlet, bár ebben nem vagyok biztos...
Az ember klónozásnál, ha jól olvastam, a legnagyobb gond az, hogy a génkészlet megváltozik a zigótához képest (nem minden élõlénynél van ilyen mértékû változás mint az embernél és ezért lehet bizonyos állatokat klónozni). Mielõtt felhördülne valaki és azt mondaná, hogy a génkészlete örökölt és nem változik az egyednek, elárulom, hogy de, egyrészt ezek a változások nem akkora mértékûek egészséges embernél, hogy bajt okoznának (kivétel pl.: sugárfertõzés, de az már betegség lesz), másrészt épp elég arra hogy ne fejlõdjön testi kromoszómából zigóta.
A filmben lehet, csak a géntérkép egy dolog, például az embernél teljesen ismert, de ez nem jelenti azt, hogy a kódolt információt is megfejtették (csak igen kis részleteket, és most is kutatják melyik részlet mit (miket) kódol, pont itt segítség a géntérkép). Ráadásul már arra is rájöttek, hogy egy génrészlet nem csak egy dolgot kódolhat (durván: hasonlóan a programozásnál elõforduló függvényekhez több helyen is meghívható lehet). Tehát arra hogy egy 99% ismert génkészletet kiegészítve más élõlény génjeivel életképes teremtményt kapjunk, nagyon kicsi a lehetõség, mert az 1% is irdatlan sok információt hordozhat irdatlan sok helyrõl.
Egyébként Mollyt is csak úgy sikerült összehozni, hogy jópárszor próbálkoztak, és a sok sérült zigózta, ill. késõbb újszülött közül az egyik csak kicsit lett beteg, és azt megtartották.
Ugyanúgy lehet, ahogy állatot. Csak mint írtam, nagy eséllyel hibás lesz a gének egy része. Az állatot legfeljebb leölik, ha késõn derül ki valamilyen defektus (bár ez sem szép dolog, illetve defektesen életre kényszeríteni kutatási cálból még csúnyább lenne, bár az ember erre is képes), de egy embert...? (Úgy értem, az abortuszra engedélyezett terhességi idõtartam után, illetve megszületés után.)
Ebben teljesen igazad van. Viszont azt a géntérképet is valós gének alapján állították össze, szal a töredékeket génsebészettel össze lehetne rakni, ha nem is hiánytalanul. Abban a bizonyos filmben is ma élõ állatok génjeivel pótolták a hiányzókat.
Ja, meg ott volt az az olasz v. brazil v. milyen orvosféle, akinek nem számított, hogy illegális és veszélyes, ajánlkozott, hogy meddõ "szülõknek" "csinál" klónozással saját gyereket. Persze valamilyen titkos helyen. Azóta nem hallani róla.
"Uhh, és szerinted nincsenek "törvény felett állók"?" Törvény felett állók vannak, de hogy mesterségük-e a klónozás meg a gének manipulálása az az amit valszeg nem fogunk megtudni.Lehet ,hogy igen lehet,hogy nem. Nem állítottam egyiket sem, csak azt ,hogy törvénytelen,így nem fogunk hallani róla csak extrém esetben.
A "mamut" igazán olyan szó, amivel tudományos (vagy onnan adaptált) mmûvekben találkozik elõször az ember, szóval nemigen tartozik a nyelv ,,õsi'', belsõ eredetû szavai közé. Éppen ezért nagyon mgdöbbentett, hogy Szibéria vadász-gyûjtögetõ népei közül többnek is van belsõ eredetû szava a mamutra, sõt, a fogalom a mitológiájukban, sõt hétköznapi szokásaikban is megjelenik.
Elõször arra gondoltam, ugyan képes lehet-e az emberi emlékezet ilyen hosszú ideig megõrizni bármilyen állat emlékét. Ismeretesek azok a játékok, ahol emberek során át az egmás melett állók suttogva egy-egy-szót adnak át a egymásnak, és a sor végére mókásan eltorzul az eredeti üzenet (kínai suttogás), mérpedig az irás feltalálása elõtt szinte csak szóbeli emlékmegõrzés volt. A mítoszok motívumrendszere ugyan talán valamiféle formális keretet szab, ezáltal valamiféle védelmet adva a tartalomnak az idõbeli torzulástól. De még így is fantasztikusnak tûnt az, hogy narratívák révén megõrzõdjék a mamut emléke.
Késõbb kiderült, hogy egyszerûbb dologról van szó: a mamut Szibéria-szerte feltalált puszta csontjai alapján másodlagosan képzõdtek a mamutról mítoszok Szibéria vadász-gyûjtögetõ népeinél. Látszik ez abból is, hogy a mamutot egyáltalán nem elefántszerû, hanem inkább valamiféle szarvakkal rendelkezõ állatnak képzelték el. A csontokból használati tárgyakat is készítettek. Az állat mérete mindenesetre már csontjaiból is sejthetõ, ezért egyes mitoszok a világ elrendezésében is jelentõs szerepet tulajdonítottak neki.
Viszont valamelyik más, a mamutnál kevésbé régen kihalt állat esetében (nem tudom már, melyik) már komolyabban felmerült, hogy valamilyen törzsi narratívák közvetlenül megõrizhették az emlékét, mármint nem másodlagosan képzõdött, hanem erdetileg még valódi szemtanúktól származó, elsõdleges mítoszok. Nem tudom, hogy végül megerõsítették-e.
Igazából keveset tudni a mítoszok valódi régiségérõl. Még a samanizmus(ok) eredetérõl is szélsõséges vélemények vannak: vannak, akik a buddhizmusnál nem datálják régebbre az eredetét, de mások egyenesen az õskõkorból, a vadász-gyújtögetõk korából eredeztetik. A leletek értelmezése (szemiotikai elemzése) nem ad teljesen egyértelmû választ, valószínûnek tartják, hogy a bronzkorban már megvolt.
.."Ugyanakkor a rágcsálók még a fõemlõsöknél is nagyobb genetikai változásokon estek át, tehát elképzelhetõ, hogy a méret vagy az anyagcsere is közrejátszik a fejlõdésben. .." Ez mekkora baromság :P. honnan jönnek az effajta bulvár cikkek? (egyébként: gyorsabb generáció váltás => lehetõség gyorsabb "evolúcióra". csak lehetõség, mert több egyébb tényezõ is szerepet játszik (pl van e egyáltalán valami környezeti hatás ami kiváltja) Néhány faj millió évek alatt se változik sokat
Erõs a gyanúm,hogyha még tudnának is teljes embert klónozni,akkor is valamilyen törvénybe ütközik, ahogy a gének manipulálása is.Pedig mindkettõ hasznos lenne, csak veszélyes.
...jókor büszkélkednek ilyenekkel, mikor most terrorizálták az emberekert a lélegzetelállító MAMMUT címû filmel az RTL-en. Zseniális effekteket sorakoztattak fel...
szerintem tök jó lenne... kinézel az ablakon, és ott áll a mamut a garázs elõtt. mész vásárolni a piacon, lehetne mászkálni mamutháton, stb. mamutsétáltatás, háziasított kismamut, a teszkóban B6-vitaminos mamuteledel. nekem tetszik az ötlet.
Hogy ne ilyen szõrszálakból keljen megismerni ezeket az állatokat.
"Így a Jurassic Park 4. helyett legfeljebb a Jégkorszak 3. lenne leforgatható valódi szereplõkkel."-egyébként aki már látta a Jégkorszak elõzetesét az tudhatná h abban is lesznek dínók :D
És ez nem is klónozásról szól, ugyanis arról van szó, hogy a géntérkép alapján létrehozni a génállományt, kromoszómákba szervezni, és rávenni valamilyen élõ sejtet (aminek a génállományát erre kicserélik), hogy legyártson ez alapján modjuk egy mamutot. Itt még messze nem tartunk, még Molli sem teljesen így "készült".
És mi a kutya büdös faszának kellene mammutokat csinálni esztelen marha tudósoknak nevezett barmok?
". Többek régi álma hogy az õsi DNS-ekkel rég kihalt fajokat hozzanak vissza az életbe, a tudósok többsége azonban erõsen kételkedik ennek sikerében. " Ma még az embert sem lehet létrehozni, (csak a hagyományos módon C:) hiába ismerik a géntérképét...
ezért borotválják le a hajukat az ufok
1-2% os eltérés van az Ember és más fajok közt....akkor ezzel a 80% al mit is mondjak...
..."Ugyanakkor a rágcsálók még a fõemlõsöknél is nagyobb genetikai változásokon estek át, tehát elképzelhetõ, hogy a méret vagy az anyagcsere is közrejátszik a fejlõdésben."...
Én nem vagyok genetikus, sem tudós, még csak biológus sem, de számomra elég egyértelmünek tünik az összefüggés. A nagytestü állatok anyagcseréje általában lassab, a kistestüeké gyorsabb, emiatt az életciklusuk és a szaporodásuk is ehhez igazodik. A lassú, illetve gyors szaporodás pedig ritkáb ill. gyakoribb mutációkat eredményez. Szerintem tök logikus...
Informatika és tudomány
