http://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%A1ks%C3%B3_L%C3%A1szl%C3%B3 "A József Attila egyetem francia szakán kezdte tanulmányait, majd a 624. számú Szakmunkásképzõ Intézetben folytatta, mint rádiómûszerész" Szerencsére nem...
..én mégse mesélek! Úgyis mindenki magának fog rájönni a dolgokra!
Én is mérnök vagyok - ráadásul gépész :P Szerencsére tervezek és nagyon nagy szerencsére legyártják, odaviszik, összeszerelik és beüzemelik!
Aki a kozgazon vegzett annal is kb ez a helyzet ne aggodj. Nem azert keresnek meg teged ert gepeszmernok vagy, hanem mert a BMEn vegeztel. Ennyi. Sokkal tobbet szamit hogy hol vegeztel, minthogy mit vegeztel.
Pedig nagyon is kepben vagyok. Nem az szamit, hogy mit vegeztel, hanem azt, hogy hol.
Kozgazdaszok meg mindig benne vannak a berezesi top5-ben, pedig elvileg "tulkepzes" van.
Hiaba tervez a mernok, ha nem tud eroforrast teremteni a termekenek. Hiaba szamolgat a kozgazdasz, ha nem tud mit eladni. Ezek ketten kiegeszitik egymast.
Én bejártam ugyan böcsülettel mikromakróra, de ha egy szögvassal vernék szét az agyam, se lennék hülyébb belõle. =) Van aztán "menedzsment és vállalkozásgazdaságtan", ahol "menedzsmentre" tanítják az hülyegyerek fejét (azaz tudja felsorolni, hogy Fayol, Taylor, stb.), négy kreditért. Összességében eddig két óra tanulással - és szerencsével - négyesre állok belõle, és igen jó esélyem van ezzel is zárni. Gépelemek tárgyam második feladatába most feccölöm bele a tudom is én már, hányadik órámat (kétszámjegynél járok, és még semmi rajz nincs a dologban), mert tisztességes munkát szeretek kiadni a kezeim közül: hozzámvágnak érte három kreditet. Én azt mondom, jól van ez így, aki hallgató nálunk akar, az gond nélkül elmehet gazdasági irányba. De az arányokkal akadnak problémáim...
Hát ha azt állítod, hogy mérnökökbõl túlképzés van akkor nem vagy képben. Ráadásul terelsz. Ugyan igazad van benne de akkor is. Eddig a mennyiségrõl volt szó nem a minõségrõl. De akkor beszéljünk arról. Nézzük csak meg, hogy mennyi minõségi közgazdászt képeznek? Hát nem sokat. Legtöbb suli csak valami kamu. (Kandós vagyok szóval elsõ kézbõl tudom mondani, hogy pl mi folyik a Keletin.)
Az utolsó mondatod is teljesen igaz. A probléma csak az, hogy az elvégzett munkáért kifizetett bér nincs arányban. A közgazdász sokkal kevesebb munkáért, szellemi befektetésért jóval többet kap mint az az ember akinek köszönheti, hogy egyáltalán van mit eladnia.
Nekem is volt menedzsmentem. Az az egy tárgy nagyon jól mutatja, hogy mi a gond az egész menedzsmentel. A tanárunk a legelsõ órán kiadta az ukászt, hogy írni kell egy házi dolgozatot. Na most azt, hogy mirõl szóljon 2 percben sorolta el, miután kérleltük, hogy ne csak annyit mondjon, hogy: "írjatok valamit a menedzsmentrõl". Tehát valójában magát a feladatot 1 szóban intézte volna el. Az óra további 70-80 percében azt magyarázta, hogy külsõleg, hogy nézzen ki!?!?!?! Ez mindent el mond.
Az olyan mérnökökbõl akik használhatatlanok. BME-t elég kevesen végzik el minden évben. És az a pár fecske nem csinál nyarat, mikor ezrével lenne rájuk szükség minden évben (hasonló minõségben).
Hát ha a keletirõl kell nyilatkoznom akkor nem kell megkérdeznem, csak látnom. Jelzem 4 éve vagyok kolis! Én keletist tanulni még nem láttam! Vagy nagyon elvétve. De a buli az ivás a hét mindennapján megy! Ez így igaz ahogy mondom. Biztos van olyan is ahol megdöglenek a tanulásban. PL. Debrecenben a gimnázium végégig kitûnõ tanuló uncsitesóm kibukott a DE közgáz szakáról. De a helyzet az, hogy ilyen sulikból van kevesebb.
Még egy sztori eszembe jutott a menedzserek értelmi képességérõl. A tv-ben kitalálták, hogy spórolni kell. Elõvették a papírkájukat és elkezdték nézegetni, hogy melyik stúdióban, hány óra mûsor készül. Ezek olyan emberek akik életükben nem jártak még a stúdióknál. Észrevették, hogy a 3as stúdióban naponta csak 1-1,5 óra mûsor készül. Egybõl jött az okoskodás, hogy hát ez nem gazdaságos, zárjuk be. Csak az idióták azt nem tudták, hogy a 3-as stúdió a híradó stúdiója.
Szerintem nincs gond, amíg a szekemberek a saját területükön hoznak döntéseket, akármilyen szakemberrõl is legyen szó. A probléma ott kezdõdik, amikor olyan dolgokba szólnak bele nem mûszaki emberek, amit tisztán mûszaki szempontok alapján kéne vizsgálni, és ilyanbõl elég sok van.
Az ilyeneknek vannak olyan súlyos következményei, hogy Kõröshegyre egy méregdrága monstrumot sikerült építeni a megfelelõ szerkezet helyett, és a Dunán értelmetlenné válik a Dunaújvárosi és a Szekszárdi hidak létezése.
Ha bizonyos cégek szempontjából vizsgáljuk az ügyeket, nekik gazdaságilag indokoltak ezek a baromságok, mert nagyot szakítanak, és nem vonja senki felelõsségre a döntéshozókat a mérhetetlen károk okozása miatt, amit az egész ország nyög.
A szekszárdi híd valóban nem vezet nagyon sehova (egyesek szerint). A dunaújvárosival mi a bajod? Az autópálya forgalma megy majd át rajta. Jelenleg az nincs kész, de attól még nagyon jó, hogy ott van az a híd már most is.
A Kõröshegyi híd szintén érdekes. Környezetvédelmi szempontból nem rossz, mert azért ott elég masszív domokat kéne megmászni a kaminoknak és egy vögylbe rekedne a szmog egy része. Most simán átgrurulnak felette a monstrumok. Inkább neccesnek nevezném, mint teljesen feleslegesenk. Persze az M6 alagút az már más tészta... ----
"A probléma ott kezdõdik, amikor olyan dolgokba szólnak bele nem mûszaki emberek, amit tisztán mûszaki szempontok alapján kéne vizsgálni, és ilyanbõl elég sok van."
"A másik két híd forgalma túl sokára fogja elérni azt a forgalmat amire tervezték."
Na de el fogja érni! A kis hidet épíesz akkor meg bõvítesz utólag? Nem. Építesz újat? Mibõl? Nagyon jó ez az elõrelátás. Bp. körüli forgalom is akkorát nõtt 15 év alatt amit senki sem látott elõre. Ezért is olyan szar az M0 amilyen... ---
"Hiába megy át az autópálya a hídon, ha a többi rész nincs kiépítve."
Ki lesz. Pont. Innentõl fogva felesleges azzal érvelni, hogy nem kell. A projekt többi része idõben eltolódva valósul meg. No offens, de minden híd ami a Dunán van az nélkülözhetetlen.. Az a hídsûrûság ami itthon vagy eszerûen szánalmas. A vasút hol tud átmenni a Dunán? Eh.. ---
"Ezek a hidak kellenek, csak nem így."
Köröshegyire talán igaz, az újvárosira szerintem nem.
A 4-es metró ellen bezzeg nem nagyon ágál senki pedig annál kapitálisabb elk*rást keveset látott a világ...
- Miért olyan lassan épülnek az állomások? Fel nem fogom. Mit gatyáznak? Más beruhzásáokkal összevetve amit láttam az országban egyszerûen szánalmas.
- Az alagutat milyen tempóval fúrják már? A Csalagút egyes részeit '1980-es években 250-300 m/nap sebességgel fúrták. Ennek még az 1/10-ét sem éri el a 4-es metró! Világosítson már fel egy építõ/építész, hogy ez mitõl van? Egyszerûen képtelen vagyok felfogni, hogy mûszakilag mi indokolja ezt.
Jobb helyeken úgy szokás, hogy megcsinálják amibe belefognak. Itt is csinálunk kicsit, meg ott is, és 100 év múlva kész is. Egyébként én úgy tudom, hogy azért nincs út az acélhidakhoz, mert azok nem betonból vannak... nehogymár legyen valami amit acélból csinálnak és jó. Egyeseknek ez az érdekük. A kõröshegyi is ugyanez a móka, csak ellentétes a helyzet. A vasbetonosok túlzásba vitték a lobbizást, és ez káros.
A 4-es metróról meg jobb nem is beszélni, minden mûszaki ember tudja, hogy mirõl van szó. Tiszta szégyen az egész, és nem tehetünk semmit. Készült tanulmánya metróra pazarolt források felhasználásáról. 15 lehetõséget vizsgáltak a források felhasználására, a metró az utolsó volt a sorban, mégis az kellett, no comment.
"Tiszta szégyen az egész, és nem tehetünk semmit."
Ilyenkor kicsit kibújik belõlem a radikális énem. De. Jól megagyalni mindet és ezavarni az országból, állampolgárságtól megfosztani õket. Boldogítsanak mást...
Hát, nagyon megmagyarázható ez az elõrelátás, de hogy nem _JÓ_, az is biztos. Nyilván van értelme a távlati elképzeléseknek, csak éppen nem úgy, hogy akkor 10 évig _egyáltalán_ nem használjuk. Ha mondjuk épp használva lenne, csak nagyon kihasználatlanul, még az is jobb.
"A vasút hol tud átmenni a Dunán?"
Ahol kell. A vasút aztán végképp központosított, és ott van az északi és déli vasúti híd. Máshol nagyon nem is kell, de Komáromnál, meg Bajánál is van vasúti dunahíd. Azért a vasút nem olyan, hogy gondol egyet, és keresztezni akarja a Dunát hirtelen.
"A 4-es metró ellen bezzeg nem nagyon ágál senki pedig annál kapitálisabb elk*rást keveset látott a világ..."
Hova már? Évekig ment a rinya 4esmetró ügyben, mennyit szeretnél még? Én már unom, õszintén.
"- Az alagutat milyen tempóval fúrják már? A Csalagút egyes részeit '1980-es években 250-300 m/nap sebességgel fúrták."
Hát õõõ... Izé. Szóval sziklát fúrni úgy, hogy van felette egy hegy, nem olyan nagy mutatvány. Ezzel szemben agyagos-homokos-szemetes-százféle különbözõ rétegzõdésû talajban fúrni, hogy közben egy város van felette... Nem annyira egyszerû.
Az állomások azért (is) lassúak, mert építés közben még terveztetnek ezt-azt hozzá. Ideiglenes falakat, rámpát, anyámkínját, amit "elfelejtettek" idõben megterveztetni...
Ha csak 10 évig nem lesz használva akkor is megéri.
Tudod mikor az M0 csak Budafokig volt meg és M5 között akkor 0 forgalma volt a maihoz képest. Ez az állapot volt vagy 6-7 évig asszem. Ma már kéne mellé egy másik híd... Ki képes elõre látni, hogy milyen forgalom is lesz 15 év múlva egy M6 hídon? Magyarországon mire egy hídból lesz valami az elképzelés után az vagy cirka 5-8 év. Te ezt kivárod? Én inkább nem tenném. Felmerült az M0 háromsávosra bõvítése. Csak mire megcsinálják már szitne 4 sáv kéne. Az viszont meg nem megy, mert az utak felüljárómi alatt csak 3 sáv fér el. És akkor még leállósáv sincs...
A szigeti gerincút is az M0 felé menne, annak is kell felüljáró. Nagyon remélem, hogy úgy építik majd meg (talán 4 év múlva, mikor 2003-ban kellett volna elkezdeni...), hogy figyelembe veszik, hogy alatta bõvülhet az M0.
Jó, akkor megéri a teljesen kihasználatlan híd. Legfeljebb megnyitás elõtt rögtön felújítással kell kezdeni...
"Tudod mikor az M0 csak Budafokig volt meg és M5 között akkor 0 forgalma volt a maihoz képest. "
A szinte 0 és a teljesen 0 közt van némi különbség. Mondom, alapvetõen nem hülyeség távlatokban gondolkozni, csak ÍGY faszság. a 2A (illetve már M2) összes hídja és csomópontja 140km/h-ra meg 2x3 sávra van építve, és az teljesen rendben is van. Nem volt rá pénz, az út 2x1 sáv. De legalább használható, és távlatilag bõvíthetõ is. A híd, ami után x méterrel elvágják az utat, az nem használható.
"A híd, ami után x méterrel elvágják az utat, az nem használható."
Nem elvágják, hanem nincsen készen. Nagyon nem midegy.
Más. A SoundPLAN programba egyre jobban belemélyedek. Nagyot ütõs dolog. Egyesével tesztelek le benne dolgokat, hogy azt csinálja - amit gondolok. Tegyek be képeket a számításokról? Érdekel valakit? Most pl. egy pisztolylövés szimulációját csináltam meg poénból. Vizsgáltam, hogyha egy betonfal közelében sütik el, akkor hogyan szórja, veri vissza a zajt és hogyan terjed át. 2D/3D irányítottság, emissziós spektrum, elnyelési spektrum, visszaverõdés, stb. mind állítható. Überbrutál.
Nem elvágják, hanem nincsen készen. Nagyon nem midegy.
De, használhatósági szempontból teljesen.
Egyébként nyilván én sem úgy gondoltam, hogy ott volt az autópálya már, csak fogtak egy gecinagy ollót, azt' elvágták vele az aszfaltszalagot... :P
Nem tudom, hogy hol tekinthetõ meg. BME Út és Vasútépítési Tanszéken csinálták. Én másodkézbõl hallottam az egészrõl.
Hmm pang a topik :D Egy kérdés: a BME Építõmérnöki karának honlapján nem találtam, hogy milyen szakok indulnak rajta. Valaki esetleg tud ebben segíteni? Van esetleg itt építõmérnök?
Mire vagy kíváncsi? 3. félévtõl lehet szakirányt választani: szerkezetépítõ, infrastruktúra, és geoinfó szakirány. Aztán ezen belül is lehet késõbb szakosodni. Addig azonban van egy csomó törzstárgy ami mindenkinek ugyanaz. Itt megtalálod melyikben milyen tantárgyak vannak.
A szerkezetesek tartószerkezetekkel foglalkoznak: hidak, épületek, ipari létesítmények; fõleg vasbeton, és acélépétésrõl szól.
Az infrastruktúra szakirányon foglalkozank: uttal, vasúttal, közmûvekkel, környezetvédelemmel, vízgazdálkodással, meg mittudomén még mivel.
A geodéták fõleg mérésekkel, és térképekkel foglalkoznak.
Az itt végzettek igazából tervezõknek valók, de lehet menni kivitel szakirányra is, úgy elég gyorsan építésvezetõ lehetsz. A geodéták kicsit mások, nekik alapból a terepen a helyük, tudod, mérnek.
Ja, még azt elfelejtettem, hogy nem csak a tervezéshez, meg a kivitelezéshez kell mérnök. A fenntartási munkákat is meg kell csinálni valakinek, és az minden területre vonatkozik.
Ezekben dolgozom : Autocad2008, Könyvcalc (az árajánlatok készítéséhez), SAPSPROW (CNC vezérlésû oxy-acetilén és plazma gépek programozása), Gyártás elõkészítés és gyártás tervezés (a globális szerkezeti idomacélok és melegen hengerelt lemezek mutatójának kalkulációjával),. Mit mondjak még...projektek komplett levezetése, emberek közvetlen irányítása, HATÁRIDÕ betartatása:) Ja és nem utcsó sorban nehézvíz ivás hétvégenként
Van már 2008 is? Mikor a cégnél elõször nyitottam meg asszem a 2007-et ellenõriznem kellett, hogy ez tényleg AutoCAD vagy csak én látok rosszul. Én a 2002-es verzión nõttem fel úgymond. 2005-öst láttam utoljára, de már az is csilicsáré volt. Mondjuk az új egész kellemes lett. Az új office is tetszik nekem.
ez egyébként így nem stimmel, mert azt a szakot is nyomtam, és kicst más a valóság (legalább is bmen) A mûszaki menedzser képzéssel (legalább is az 5 évessel) az a nagy helyzet hogy az elv hogy kiképeznek egy általános mûszaki rálátással rendelkezõ, részben pedig gazdasági ismeretekkel rendelkezõ egyént teljesen jogos. Pont ez lenne az ellentételezése annak a már említett "menedzsergecy, közgazdászgecy"-nek aki olyan dolgokról okoskodik meg irányít amirõl gõze nincs. Helyettük meg lehetne egy közvetítõ szereppel bíró általános mérnök gazdász, aki azért ismeri a különbözõ mérnöki területek alapnyelvezetét.
A gyakorlatban ez persze kurva szarul sült el, ugyanis az történt hogy a bmen amikor kiosztották a teljes képzés 40%-át alkotó mérnöki tárgyakat (40% gazdasági, 20% természettud.), minden mérnök kar tarthatott a képzésben 3-4 tárgyat (kb 20-25 kreditnyit), és ezek a karok magasról szartak az egészre vagy fel se fogták a képzés lényegét, hogy nekik abban a 25 kreditben az adott mérnöki terület általános ismereteit, nyelvezetét, gazdasági összefüggéseit kéne átadni ideális esetben. Ehelyett a tanszék leghaszontalanabb, leggyökerebb oktatóit állították a témára aki baszott valódi új tárgyakat kialakítani e célra, hanem fogták magukat és leadtak az adott mérnöki képzésbõl random kemény szaktárgyakat. Magyarán ahelyett hogy mondjuk a vegyészkaron a mûszaki menedzsereknek bemutatnák pl. a vegyipar különbözõ részterületeit, az alapfogalmakat, az ott megjelenõ rendszereket nagy általánosságban, és néhány gazdasági összefüggést, ehelyett leadják egy az egyben a vegyészmérnöki képzés bizonyos 3.-4. éves tárgyait átnevezve az azt megalapozó tárgyak nélkül persze, és elkezdenek nekik semmi alap nélkül reaktortartály méretezéseket tanítani, rektifikáló méretezés, folyamatmodellezés stb. És ez persze minden mérnöki karra igaz, minden elképzelhetõ kemény részterületbõl adnak le tárgyakat a PID szabályozótervezéstõl, a porleválasztó ciklon méretezésen át, a keresztezõdés fázisidõtervkészítésig. Olyan ez mintha az adott mérnöki képzést egy téglákból felépített piramisnak tekinted, és a piramis közepérõl véletlenszerûen kirántassz egy két téglát és azt odabaszod. Nincs az az ember aki elõismeretek nélkül képes lenne ennyi mély szaktárgyat felfogni és elsajátítani. Ennek pedig az lett a jó eredménye hogy a bmes képzésben a mûszaki menedzserek egy dolgot tanulnak meg igazán... kurvára gátlástalanul csalni és puskázni, vagy totálisan ignorálni bármilyen tudást, hanem eszetlenül bemagolni az összefüggéstelen információkat. És persze soha életükben nem is fognak bármi mûszaki dolog iránt érdeklõdni, hanem magasról szarnak az egészre. És persze még ezt a folyamatot csak erõsíti hogy az oktató meg nem veszi észre hogy mennyire szar az amit csinál és a hallgatók emiatt csalnak ahogy tudnak... ezért õ (az oktató) meg sztereotipiákat alkot és gyûlölni fogja a mûsz menedzser hallagtókat, és még szarabbul, még gecibben csinálja a tárgyat. És a körforgás eredményeként tényleg a képzés végére egy olyan embertípus jön ki aki kurvára nem ért igazán semmihez és plusszban minden tudással szemben teljesen közömbös és nem érdekli. A karrierben pedig ambiciózusan áttör mindenen gátlástalanul, elvek, ideák nélkül.
De egyébként visszatérve a korábban említett 'kijön a mérnök a munka végén és lerajzolja a helyszínt' címszó alatti eszmefuttatáshoz: Azt azért tudni kell, hogy bizonyos kivitelezési munkákon (pl. földrengés technológiai megerõsítések egy erõmû technológiai csõvezeték rendszerén) szinte a lehetetlennel egyenlõ az, hogy komplett és helyszín hû terveket tudjanak prezentálni. Tudni illik, ugye ott vannak azok régi fránya szerkezetek/csõvezetékek, melyekbe neadjisten az módosítandó csõ/szerkezet beleütközhet. Mibõl adódhat ez? Nos régen ugye elkészítették a terveket, de azokat képtelenség volt összefésülni. Manapság meg az igényesebb projekteknél rendelkezésre áll egy mérethû 3D-s modell, mely lényegében mindent magában foglal. (némelyik olyannyira pontos, hogy az abból kiemelt ábrákból simán lehet dolgoztatni...de ez most nem ide tartozik)
Sokszor hallottam a PA Zrt-nél, hogy megcsináltatják majd a komplett primer és szekunder kör 3D-s gépészeti modellezését (utólag), de sztem a mai napig nem készült el (ez lenne ám egy giga projekt..pláne amiatt, mert kibaszott sok átalakítás történt az eredeti tervdokumentációhoz képest, melyek ugye nem lettek pontosan rögzítve).
A távvezeték hálózat is ilyen helyenként. Mikor nekiállnak bõvíteni akkor itt-ott rég elbonott vezeték szakaszokba botlanak amikre már senki nem is emlékszik.
Hallod, (csak hogy én is említsek failt)..tavaly Antwerpnben a BASF-nál voltam szerelésvezetõ egy hidrogén-peroxid factory építésében. És majd kiesett a szemem, amikor a SolidEdges 3D-s modellben ütköztek a csövek egymással...persze ez úgy derült ki, hogy amikor az izometriákat néztük, akkor sem stimmelt valami...nosza, akkor lássuk a 3D-t...és lám ott is ott volt a gebasz....ehhhe...szépen egymásba voltak építve (az egyébként min. 100mm distancera lévõ csövek) és remek, mondhatni középiskolai áthatást(mûszaki rajz) ábrázoltak az õt figyelõnek:DDD
(egyébként már 2009 is van, de jó rég óta...ha megfigyeled az AutoCad kiadóinak stratégiáját, akkor megláthatod, hogy jócskán és MIN. egy évvel korábban kiadják a legújabb verziókat)
Én a 12-es óta ismerem az autcad-et, bár szakközépben még nem vágtam annyira, és mostanra is megálltam egy kényelmes szinten az ismerkedéssel, de az a tapasztalatom, hogy minél újabb annál jobb. Mindíg van aki szidja az újabb változatokat, de szerintem csak meg kell szokni.
Az egesz "kozgosok benak" dolgo onnan jon, hogy 90-es evek kozepetol nagyon felkapott lett a kozgaz szakma. Ezert boldog boldogtalan oda jelentkezett. Ez nagyon felhigitotta az egeszet, sorra nyiltak meg a niemand foiskolak a piaci reseket betomkodve, ahol aztan eleg gyenge volt az oktatas. Ez lehuzta az egesz sakma szinvonalat.
Mernoknel ez max az infosoknal tortent meg, megnyilt a GDF es tarsai, amik kb semmit nem ernek. Viszont sokkal kisebb mertekben jatszodott le a dolog, mint a kozgazosoknal, ezert nem is lett belole akkora dolog, mint a kozgazos balhebol.
ikonokat használsz vagy parancssorba írsz és úgy rajzolsz? CAD-ben persze. :) csak kíváncsiskodom. én parancssort használok.
Tudom, hogy elvileg gyorsabb billentyûparancsokkal rajzolni, de én általában ikonokat használok, mert volt egy idõszak amikor össze-vissza kellett használnom magyar, és angol programot, és ezt szoktam meg. Az FPS-es rutinomnak köszönhetõen nem rajzolok lassabban a többieknél akik billentyûvel nyomják. Igaz, hogy van pár dolog amit én is használok, de alapvetõen ikon.
Azt hitték FPS-ekhez csináltak kontrollert, pedig igazából AutoCADhez. :) Olyan 20 billentyûparancs berakva makrókra a különbözõ gombokra. Szerintem gyorsabb, mint parancssorból. Nem "l"+"space" a vonal, hanem megnyomom az egyik gombot, ami csinál nekem egy "l"+"space" combót. De a "m"+"a"+"t"+"c"+"h"+"p"+"r"+"o"+"p"+"space" is megy gond nélkül. :)
nem kell l+space sem :) beállítod, hogy az egér jobb gombja az enter(space) és kész is ;)
én billentyût használok. csak úgy, hogy az acad.pgp fájlban átírtam a parancsokat, lerövidítettem õket egy max két betûre, az egeret meg beállítottam ahogy mondtam. ennek egy hátránya van, ha beültetnek egy CAD elé akkor vagy engedik átírni az adott fájlt és hagynak dolgozni, vagy olyan lassan fogom csinálni mint egy kezdõ, mert az ikonokat nem is ismerem :D
Én jobban szeretem jobb gombon a time-sensitive cuccot, hogy rövid klikk ismétli az elõzõ parancsot, hosszú meg a jobb-gombos menüt.
Én is most kurva lassan rajzolok, mert a kedves rendszergazdánk képtelen volt beüzemelni a gépemre ezt a Nostromo cuccost... Én meg már teljesen ráfüggtem, hiányzik a tenyerem alól az íve. :)
Idén álltunk át kínkeservesen papírtérre. Annyira nem jó. Amennyivel jobb 1:1-ben rajzolni, annyival nagyobb szívás van a vonalstílusokkal meg a szüttyögõs szar lassú papírtérrel...
Mi a baj a vonaltipossal papírtérben? psltscale legyen 0, és minden nézetben úgy látszik a vonal mint modalltérben. Hátrány, hogy minden méretarányhoz külön scale kell, de ha már tudod, hogy melyikhez mi tartozik, nem gond.
Részemrõl modelltérben rajzolok, a papírtérbe gyûjtöm össze az ábrákat nézetablakonként, így nem gond az eltérõ lépték. Csak a pecsétet, meg az acélkimutatást szoktam papíertérre rakni.
errõl nem tudsz egy tutoriált mutatni valahol? kaptam már ilyen rajzokat, de én nem tudom megcsinálni. amúgy én mindent model-térben csinálok, ott is vannak keretezve, stb.
Sajnos ilyet nem tudok. Mindíg van a layout-ban egy nézetablak automatikusan, állítsd be azt olyanra amilyenre kell, aztán azt lehet másolgatni, meg módosítani.
Ez tényleg olyan, hogy rászánod magad, és megcsinálod. Nem nagyon kell trükközni: nézetablak, beállítod mit mutasson, milyen méretarányban, egymás mellé pakolod õket, dobsz rájuk keretet meg pecsétet, és ugyanúgy belövöd nyomtatásra, mint modelltérben. A kottákat kell átszabni, mert modelltérben ugye a primary unit scale változik a különbözõ léptékek közt és a mérete ugyanolyan mindnek, itt meg a primary unit scale egységesen 1, és a kották méretét kell belõni a különbözõ léptékekhez. Vonalstílusokat kell még jól beállítgatni, én 1-es scale-t szoktam beadni mindenre, úgy papírtérben jó, modellben meg összefolyik. Ezek szerint van erre jobb módszer is. Ha elforgatva kell a modelltér, akkor csinálsz egy UCS-ot megfelelõen beforgatott koordinátarendszerrel, papírtérben meg a plan parancs beforgatja a nézetablakot az UCS-ra. Kb ennyit kell tudni, a többi gyakorlat kérdése.
Én az AutoCAD-et csak addig nyomtam, amíg a tárgyamat le nem tettem. =) Azóta Inventor, SolidEdge (kíváncsi is vagyok, Siemensék mit alkottak az ST-vel), illetve elõbb-utóbb rá akarok nézni a Pro/E-re. Ez persze azzal jár, hogy ACAD-bõl rutinom = 0. Ami "nem túl jó", de hát idõ, idõ, idõ... =\ Bár most elõkaparom újra, mert a jelenlegi feladatomhoz jobban passzol.
Topsolidban is szinte teljesen automatikus a draft készítés, pár kattintás az egész :) Félmetszetek, nézetek, méretezések, tûrések, vonaltípus mindent be lehet lõni, akár templatebe is, aztán automatikusan csinálja azokat is késõbb.
Aha, hát biztos jó, csak úgy ránézésre totál más a célja, mint amire mi használjuk az AutoCADet... Asszem egy hidat, meg az 50 méteres környezetét már nem olyan praktikus így. Jó lenne, de azt kb 10x annyi idõ 3Dben rajzolni, és annyira nem lennék vele elõrébb...
mi is 2D-ben rajzolunk. igaz épületgépészetben nem igazán hiányzik a 3D, bár légtechnikánál néha jó lenne.
Mi is 50%-ban AutoCad 2D-ben tervezünk, a másik fele meg TopSolid 3D. Egyszerûen a termelékenység miatt. BÁR ma már nem gondolom, hogy a 3D-ben tervezés annyival lassabb lenne. Csak furcsállottam, hogy azért egy hidat 2D-ben... :D
a leghasznosabb az lenne ha ezeket a rajzprogikat gondolattal lehetne irányítani. sokkal gyorsabban menne :D sokszor elõre járok 3-4 lépéssel mint ahogy a kezem jár, így sokszor hibázok is :)