Azt minek? Olyan röhejesen kit teljesítménye lenne, hogy az már nevetséges. Ma itthon a vízienergia kb. 0,5%-kal részesedik a villamosenergia termelésbõl. Magyarországon ez egyszerûen nem éri meg. Miért kell a hülyeséget erõltetni?
Azt is jó lenne tudni, hogy az orosz gáz hány %-a megy fûtésre és mennyi villamosáram termelésre. Mert ha a gázfûtés/fõzés/távhõ a domináns akkor végképp baromság ez a dolog.
"Az itt dolgozók látszólag nem akartak tudomást venni a látogatók és a kiállítók számának csökkenésérõl. " "Néhány trükköt azonban bevetettek."
akkor mégiscsak tudomást vettek róla
Én támogatnám a vezérelt áram szélesebb körû felhasználását, ha elég nagy vezérelhetõ kapacitás lenne a hálózatban, akkor meg lehetne úszni a drága csúcs- és menetrendtartó erõmûveket. Ráadásul még közel sem lenne akkora beruházás, mint egy szivattyús-tározós erõmû. A levegõ-levegõ hõszivattyús fûtés (gyak. egy sima split klíma is) még nagy hidegben is olcsóbb a gázfûtésnél (vezérelt áramról). Ezek elterjedését kellene ösztönözni.
Mi köze a vezérelt áramnak illetve a vízenergiának a CES-hez?..
Ami a CES-nek a Bõs-Nagymaroshoz: semmi. Bug, mindkettõ hír alatt ugyan az a topic van:)
Miért ne érné meg? Minden alternatív forrást megépíteni, mellyel csökkenthetõ a szén-dioxid kibocsátás, mivel ezzel a saját magunk környezetét tesszük élhetõbbé. Minden kis lehetõséget meg kéne ragadni azért, hogy nekünk hosszútávon jobb legyen, még ha ez áldozatokkal is jár. Amúgy a 2db 1000MW-os paksi blokk helyett inkább 1000db 2MW-os szélkereket szórnék szét az ország különbözõ részein, és az elkövetkezendõ 100 évben 0ft befektetéssel a környezet terhelése nélkül termel. A madár meg nem fog odarepülni, mert az sokkal okosabb az ezt kitaláló idiótáknál .
Még 1-2 atomerõmû és kész, nemtom minek kell ezt a vízerõmût erõltetni...
Azért az atomenergia a jelenlegi nyitott üzemanyagciklussal nem hosszútávú megoldás. A jelenlegi felhasználás mellett a készletek kb. 100 évre elegendõek. Gyorsreaktorokkal egybõl máshogy fest a kép.
Miért ne érné meg?
Mert drága megépíteni és viccteljesítményt ad cserébe.
Amúgy a 2db 1000MW-os paksi blokk helyett inkább 1000db 2MW-os szélkereket szórnék szét az ország különbözõ részein, és az elkövetkezendõ 100 évben 0ft befektetéssel a környezet terhelése nélkül termel.
Remélem ez a hülyeséget nem gondoltad komolyan.
1. Pakson négy blokk van és kb. 460 MW névleges teljesítményûek.
2. 1000 db szélkerék ára olyan lenne, hogy az áram a mai 4-szeresébe kerülne, ha egyáltalán egy ilyen elbaszott rendszer adna áramot.
3. Van bármi fogalmad energetikáról? A posztod alapján nincs. A hálózat stabilitás, széltérkép és egyebek mondanak bármit is neked?
Még az a 100 év is elég lenne, hogy addig kitaláljunk valami mást. Pl. jobb atomerõmûveket.
A geotermikus energiáé a jövõ, inkább azt kellene erõltetni.
Az a baj a szélkerekekkel, hogy ha nagy mennyiségben jelennek meg a hálózatban, az komoly hálózatirányítási problémákat vet fel. Pl. mi van, ha az ország nagy részén eláll a szél, mint az elmúlt 2 napban volt (az ilyen 2-4 km/h-s szellõket elhanyagolva - www.idokep.hu ellenõrizheted)? Ha 1000 db 2 MW-os szélkerék leáll, az olyan, mintha lekapcsolnál 2 atomerõmûvet, akkor mibõl pótolod a szükségletet? Külföldrõl ekkora teljesítményt nem tudunk pótolni, már csak azért sem, mert a külföldi kapcsolatok alapvetõen csak a hálózati üzemzavarok esetén használhatók (a szerzõdésben foglalt import/export mennyiségen felül), illetve Európaszerte ugyanez a probléma, a környezõ országoknak sincs mibõl. Egyébként így is mintegy 1000MW-ot külföldrõl importálunk. Hazai megtermelt energia: 37% atom, 38% gáz, 13% lignit, 6% szén, 1% olaj, 5% meújuló. Asszem elég nyilvánvaló a gáztól való paránk. :( Caro: vezérelt áram alatt mit értesz? pl éjszakai áram? Elég gáz lenne, ha csak akkor lenne fûtés, amikor a hálózatüzemeltetõk bekapcsolják...
Split klíma: ebbõl az energiatakarékos, és az a fajta ami fûtés üzemmódban nagy hidegben (már 0 fok környékén is) nem adja be a kulcsot - nem olcsó! Mondanom sem kell, milyeneket szerelnek fel hazánkban túlnyomó többségében. És míg egy gázkonvektor vígan elmûködik, egy drágább split klíma is legfeljebb 9 éven belül be szokta adni a kulcsot - de inkább hamarabb.
Magyarországra szélerõmûvet és vízerõmûvet elmebetegség. A biomasszáról nem derült már ki hogy hangsúlyt helyezni rá, hülyeség? Atom és geotermia.... Egy négyes metró mellett, és a többi hazai viszonyt ismerve? Ha lenne igény és pénz közben az energiatakarékos eszközökre... Ááá hagyjuk!
Caro-nak és Chrisx-nek teljesen igaza van. A közeljövõ energiaforrása a geotermikus erõmûvek lehetnének. Ebbõl a szempontból Mo különösen jó fekvésû, nem kell mélyre fúrni és ezáltal olcsóbb lehetne a megvalósítás, de sajnos (megkent) politikai elit nem így gondolja (és ez a mindenkori kormányra vonatkozik mindegy h vörös vagy narancssárga színben pompáznak a sz**házi f***szopók). Lényeg a lényeg Mo-n a geotermikus energia minél szélesebb körû kihasználása lenne a kézenfekvõ nem pedig az orosz gázra építeni, vagy a vízenergiára -minden ami nem mûködik azt próbáljuk erõltetni- (itt párhuzamot vélek felfedezni a mai magyar gyeprúgás és a sportjaink között-amiben vannak eredményeink). Ami baromság abba pénzt pumpálunk, aminek lenne értelme azt meg le se sz**juk. ennyi
Régen volt éjszakai, ma már vezérelt. Nem lenne gáz, mert legalább napi 8 óráig van. Egy intelligens rendszert meg lehet tervezni úgy, hogy lehetõleg használja ki azt a 8 órát, és csak akkor váltson át nappali áramra, ha feltétlenül szükséges.
A szélkerekekkel az egyik baj, hogy az EU szabályozza, hogy mennyit lehet telepíteni egyszerre. Amennyiben kisebb egységekben gondolkodnánk, sokkal jobban megérné. Ha mondjuk egy kis település is üzembe tudná ezeket helyezni, használná, és ezáltal az olcsóbb áramot tudná élvezni, akkor nem volna baj. Jelenleg a gáz az, hogy a megtermelt áramot csak az áramszolgáltatókon keresztül lehet értékesíteni. Annak meg nem érdeke, hogy a lakosság olcsó áramot kapjon.
Azért a split klímát csak nagyon nagy szükség esetére ajánlanám, eleve valóban nem is fûtésre tervezik, de egy korszerû levegõforrásos hõszivattyú akár -20-25 C-on is még üzemképes. Igaz, ekkor 2-esnél nem nagyon ad jobb COP-t. De ha számolunk, akkor arra jutunk, hogy míg 1 m^3 gáz ára most 135 Ft körül mozog, energiatartalma jó esetben ~10 kWh, az 13,5 Ft/kWh, egy hõszivattyú még 2-es COP-vel is 12,5 Ft/kWh (hõ). (Vezérelt áram utolsó információim szerint 25 Ft/kWh körül mozog). És ez eléggé konzervatív becslés, -20 fok nagyon ritkán van, ha még extra hõtárolók beépítésére is van lehetõség, akkor az is megoldható, hogy környezeti hõcsere nappal (mikor melegebb van), a hõt eltárolni, majd amikor van olcsó áram, akkor beindítani a hõszivattyúzást. Sajnos nagyon függ attól, hogy milyen házról beszélünk. Egy kertes családi házban megoldható a föld-víz szivattyúzás, akkor felesleges a levegõs szivattyúval szenvedni, egy társasházban már jóval nehezebb. De a távfûtést is át lehetne állítani, a jelenlegi vezetékek felhasználásával elég lenne nagy mennyiségû hideg vizet szivattyúzni a lakásokba, ott egy hõszivattyúval lokálisan fûteni, a hûtött víz meg mehet vissza. Utána ezt bele lehet engedni a Dunába, vagy ahova akarják. Ha részleges fagyasztás is megengedett, akkor még túl nagy térfogatáram sem kell.
Érdekes ötlet a geotermikus energia felhasználása. Addig amíg helyenként használják, valahogy elbírja a föld. De ha kitermeljük a meleget és elpazaroljuk, akkor elõbb vagy utóbb lehûl a mag, ami Isten tudja mit hoz magával.
A szélenergiából az egész Földön nincs annyi, amennyi a teljes fogyasztás fedezésére szükséges lenne. Vagyis van, a jelenlegi fogyasztás 15 TW, a _teljes szélteljesítmény_ nem több néhány 100 TW-nál. Ha ebbõl kivennénk 15-öt (és ez csak nõni fog), ki tudja megmondani, hogy az mekkora környezeti elváltozást okozna? A megújulók közül egyedül a napenergia az, amibõl bõségesen fedezni lehetne a fogyasztást, de ott szintén felmerül a rendelkezésre állási probléma, valamint hogy a fajlagos költsége pedig talán az összes megújuló közül a legdrágább.
Nappali áramról valóban nem. A klímák többsége arról megy. De mint mondtam nem is fûtésre tervezték, csak tud azt is.
Szerintem te el sem tudod képzelni, és talán csak nagyon kevesen, hogy mennyi energia van a föld magjában, amibõl az endergiát sajnos nem tudjuk még a mai napig sem kinyerni megfelelõen. A mag energiája az egész emberiségnek elegendõ lenne a naprendszerünk haláláig szvsz.
azért akkora intelligensnek nem kell lenni a hálózatnak szerintem, csak azt kell biztosítani, hogy minden fogyasztónál legalább 1,5-2 óráig folyamatosan legyen (kimosson a gép pl.). kibiztosítod és kész. nem kell mindig bitekkel varázsolni szerintem. kupaconként gondolom most is tudják kapcsolgatni.
persze a csúcs-digitálisos mai eszközök (klíma?) ettõl függetlenül nem feltéltlenül alkalmasak ilyen üzemre, mert a legtöbbje azt se tudja fiú-e vagy lány egy áramszünet után.
egy ilyen vízerõmûbe hány vödör beton kell vajon? annak mennyi a co2-je? komolyan kíváncsi vagyok.
Nem ertek a temahoz ezert nem kell lehurrogni ha hulyeseget kerdezek.:))
A kerdes, hogy ha mondjuk mindenhol epitenenek a foldon ilyen geotermikus eromuvet meg a lakohazak is ezzel mukodnenek tehat tobb millio vagy milliard ilyen ami a foldbol szedi a meleget az nem lenne hatassal a fold magjahoz vagy homersekletehez?
Nem olvastam a cikket, de ezt már kb 1szer kifizettük, most megint h megépítsék, érdekes lenne.
"De ha kitermeljük a meleget és elpazaroljuk, akkor elõbb vagy utóbb lehûl a mag, ami Isten tudja mit hoz magával." - errõl az Elsüllyedt világok c. rajzfilm jutott eszembe:D
Más: a nap- és szélerõmûveknek - a korábban már felsorolt negatívumokon kívül - van még egy elég triviális problémája: mégpedig hogy ezek kurvasok helyet foglalnak. Ahhoz, hogy mondjuk Paksot helyettesíteni lehessen, kb az egész Alföldet be kéne teríteni napelemekkel:D szélerõmûvek esetén detto xD
Nézz át a topikjába meg a szélenergiába. Leírtuk, hogy mi a gond. Ésszel kell csinálni, mert nem mind arany ami fénylik.
Na azért ekkora butaságot nem mondjál. A föld magjában levõ bomlási folyamatok táplálja azt. Annyi elvenni esélyünk nincs, hogy a Föld megérezze. A gond az, hogy az adott kút körül változhat a kéreg szerkezete. Viszont állandóan lukakat furkálni meg $. Sok $. És akkor már nem ér semmit az egész.
És miért? Termodinamika az egész meg azért ész is. Nézd meg, hogy mekkora tömegnek van mekkora energiasûrûsége, mennyi jut fel idáig és abból mennyit veszünk el. Olyan keveset, hogy azt még kifejezni is nehéz.
"Ahhoz, hogy mondjuk Paksot helyettesíteni lehessen, kb az egész Alföldet be kéne teríteni napelemekkel:D"
Azért nem kell tulzásba esni,a napelemek jelenlegi hatásfokat figyelembe véve,paksot 16 négyzetkilometernyi napelemmel lehetne kiváltani.Mindössze 4x4 kilometeres terület,ennyi meg ennek a kis országnak sem okozna gondot.Nem tudom paks mekkora területen fekszik,de nem lepödnek meg ha ebbe a nagyságrendbe esne a merete.
"vagy milliard ilyen ami a foldbol szedi a meleget az nem lenne hatassal a fold magjahoz vagy homersekletehez? "
Ettöl tényleg nem kell tartani nukleáris bomlásból származik a meleg,különben mar 3.5 milliárd évvel ezelött kihült volna a mag,de egész jól tartja magát. :)
Meg kene mar vegre csinalniuk, hogy az eromuvek altalt termelt energiat el lehessen raktarozni. A technika adott, csak pocsolnek megint...
Fúziós erõmû. Kész, vége.
atomenergiával lehetne csökkenteni az indiai és a kínai szén-dioxid kibocsátást: néhány bomba megtizedeli a lakosságot és máris lecsökken az energiaigényük.
de most komolyan. kb másfél éve beszéltem olyan nukleáris energiával foglalkozó szakemberekkel, akik többet járnak a paksi erõmûbe, mint én kocsmába, hogy az elõkészítés is csak akkor indulhat el ténylegesen, ha a parlament megszavazza új blokkok építését. mivel az ország nemcsak szakemberek tekintetében áll elõkelõ helyen, hanem a bunkó parasztok aránya is meghaladja az EU átlagot, ezért a helyiek meggyõzése nagyobb feladat lesz, mint maga a kivitelezés.
"Erra azért lehetne valami számítást is látni sugárzási teljeseímény hatásfok becsléssel. Az ára lenne még vicces, a kihasználtsága..." Pontosan nehéz kiszámítani,mert bizonytalan a napelemek hatásfoka.De 25 négyzetkilométernyi biztos elegendõ lenne.Mondjuk a 25 % hatásfokkal számitva(ennél laboratoriumokban jobb is van).Átlagos napenergia négyzetméterenkent 1350 watt,tehát 337 wattot tudunk termelni.Magyarorszagon éves átlagban 6 orát süt a nap.Paks teljesitménye 1840 Megawatt.1840000000 osztom 337-el ez 5459940 négyzetméternyi napelem,vagyis kerekitve 5.5 négyzetkilométernyi napelem hozná ezt a teljesitményt.Az 5.5 nkm-t megszorzom 4-el mert a nap csak 6 orát süt és akkor 22 négyzetkilométernyi napelem kell.Ez 4.7x4.7 km terület.Kicsit több mint elöször irtam,de magyarország terültéhez képest ez sem sok.
Hello mindenkinek. Nem olvastam el mindenki üzenetét, de az kitûnik hogy mindenkinek van saját ötlete. Én csak a kis falucskám helyzetébõl kifolyólag tudok hozzászólni a témához. Az önkormányzathoz petíciót nyújtott be a faluközösség, hogy valami helyi energiatermelõ egységet létesítsenek. Geotermikus energia jó lenne mert van hévízforrás nem is egy, de a mérnökök azt mondták hogy drága lenne a kivitelezés(támogatás nuku!!!!!), szélenergiáról szó se lehet hisz ki kéne vágni a környéken az összes fát (tájvédelmi körzet!), azt volt szó mindenféle biogázas meg masszás hókamókáról, de nem megoldható a CO kibocsátás miatt(?????). És mivel közel van hozzánk a Duna, én személy szerint örülnék a nagymarosi erõmûnek, de sajnálnám az ottani embereket akiket kitelepítenének, ami viszont megint probléma. Vagyis a sok szék közül a béka segge alá. EZ MA MAGYARORSZÁG. És ez pártfüggetlen. (A pályázatokat 2001 óta minden évben beadták 2008 elsõ félévig onanntól már nincs rá pénz). Köszönöm a figyelmet, és további jó eszmefuttatást.
Bocs ez a kérdés kell... mi lenne ha nem ide telepítenénk napkollektorokat hanem Afrikába és ku**a sokat akkor azt el lehetne szállítani a környezõ országokba :D Jó mondjuk Afrika sem a szomszédban van de akkor is :D
A nappal, meg a széllel az a baj, hogy nehéz az igényekhez igazodni vele, mivel idõjárásfüggõ dolgok, és az áramot nem tudjuk raktározni. Ezért kellenek a szabályozható termelési módok. Persze ezekbõl minél több kell, de megvan az ésszerû határa. Bár még lenne mit csinálni ezen a téren de ez nem, megoldás.
A vízerõmû sem megoldás, de javít a helyzeten, ahova lehet, oda építeni kell. Ott lett elkúrva, hogy a sok idióta megakadályozta az építést, ha már lenne, most nem kéne mégegyszer megépíteni. Mert akármilyen kevés, mégis csak valami, és a lehetõ legtisztább energia.
Emellett kell a szenet is használi, amink van elkéne égetni. Nameg az atom, sajnos nagyon drága... több kéne abból is.
Összefoglalva minden kell amibõl egy kis energiát ki lehet facsarni. A geotermikus energia fajlagosan a legdrágább, szerintem arra kerül sor legkésõbb. A fúziósról, meg még nem érdemes beszélni sem.
"Mondjuk a 25 % hatásfokkal számitva" Nagyon optimista túlzás. Délben, nyáron, tiszta ég esetén, a napelemre merõleges beesési szög esetén a leghatékonyabb napelem tud kb. ennyit (állítólag a csúcstartó konzumer 23,4 %-os hatásfokot tud produkálni). Mivel nem mindig tiszta az ég, nincs mindig nyár, és a Nap egy pálya mentén mozog (amit ha nem követünk, elveszítünk egy csomó energiát - viszont a forgatás is energiába kerül), és nem mindig süt a Nap, ez a hatásfok csak kisebb lesz.
"Átlagos napenergia négyzetméterenkent 1350 watt" Te a föld légkörének határához érkezõ napállandóval számolsz: "A Föld közepes naptávolságában a Napra merõleges 1 m^2-es felületen egy másodperc alatt áthaladó energia mennyisége, értéke 1370 W/m^2 körül enyhén ingadozik" Forrás: Wikipédia - Napállandó
Viszont ebbõl az atmoszféra levesz egy kicsit. A Föld felszínére, délben, tiszta ég esetén ez körülbelül 1000 W/m^2. Felhõs idõben ez kevesebb.
Itt találhattok napsugárzási adatokat - Magyarországon õk mérik folyamatosan.
Magyarországon még egész jó az atomenergia elfogadottsága tudtommal. Talán mert 20 éve ad 40%-ot. A németeknél a sötétzöldek miatt le akarták állítani az összeset. Aztán meglátták a villanyszámlát és meggondolták magukat..
Két dolog van elburva Mo energia politikáján: Kéne még két blokk paksnak. Mo-on annyi foldterület van ugaron, mint japánban termõföld, szal simán nyomhatnánk a biodizel termelést.
Az afrikai naperõmûvek problémája: akkor nem az ukránoknál akadna el a gázvezeték, hanem az egyiptomiaknál az áramvezeték... Egyik kutya, másik eb.
Továbbá az áram nagy távolságra szállítása a vezetékek egyszeri kiépítési költségén túl folyamatos áramveszteséggel is jár: az áram a vezetékekbõl a szigetelésen és a levegõn keresztül átszivárog a Földbe, és minél nagyobb távolságra szállítod, annál több fog elszivárogni. Ezért van az is, hogy pár száz méterenként a villanyoszlopokon megcserélik a 3 fázis vezetékét, de még így is rengeteg áram elveszik szállítás közben. Hogy mennyi? Egyszer kiszámoltam, és éves szinten több mint egyhavi villanyszámlát takaríthatna meg mindenki, ha nem létezne ez a jelenség, és nem kellene az áramszolgáltatónak az így elveszett áram árát is kifizetnünk (mert persze bele van építve a költségekbe).
Napelemek potom pénzért. Persze nem Magyarországon, hanem ...Romániában!
Szerintem is az atomenergiát kellene preferálni, ráadásul nemcsak Paksot bõvíteni, hanem kellene egy második erõmû is. Minden szempontból biztosnságosabb (igaz kiépítésben költségesebb), ha több kisebb erõmû van, mint 1 nagy. Lignin/szén a károsanyagkibocsátás miatt nem megoldás, hosszú távon meg a gáz/biomassza se tisztítja a levegõt.
Bõs az eredeti tervek szerint 720MW peak (csúcs) áramot adott volna + 158 MW idõszakos áramot.
Ma 720 MW nem csúcs áramot ad, évente átlag 2600 GWH elektromos energiát, ami Szlovákia elektromos energia felhasználásának 11%-a.
A természetre pozitív hatással van, nem negatív hatással, amivel a sötétzöldek rémisztgettek.
Jó lenne visszacsinálni a dolgot, 720MW csúcsüzemre upgradelni a gátat, amivel kb. 720MW effektív szélerõmû kapacítást lehetne ellensúlyozni. Ez kb. 3*720MW = 2160MW névleges teljesítményû szélerõmûvet jelentene, tehát 1080 db 2 MW-os, általánosan használtat, persze csak a felét Magyarországon, a másik felét Szlovákiában.
A legnagyobb természetrombolók szvsz. a sötétzöldek...
Ez nagyon jó ötlet ha megépítik végre mert már 20éve kivágták miatta a fákat csak akkor félbe maradt valamiért.
Paksot is fejleszteni kellene, ebben teljesen egyetértek, de a biomasszát sem szabadna elvesztegetni. Regionális, állami biomassza erõmûveket kellene kijelölni, felépíteni, majd a tõzsdére vinni.
El lehetne bennük égetni a helyi mezõgazdasági hulladékot és kommunális hulladékot is.
""Mondjuk a 25 % hatásfokkal számitva" Nagyon optimista túlzás. Délben, nyáron, tiszta ég esetén, a napelemre merõleges beesési szög esetén a leghatékonyabb napelem tud kb. ennyit (állítólag a csúcstartó konzumer 23,4 %-os hatásfokot tud produkálni). Mivel nem mindig tiszta az ég, nincs mindig nyár, és a Nap egy pálya mentén mozog (amit ha nem követünk, elveszítünk egy csomó energiát - viszont a forgatás is energiába kerül), és nem mindig süt a Nap, ez a hatásfok csak kisebb lesz."
Szerintem reális a 25 % százalék,de meg akar több is.Az igaz hogy jelenleg amit kapni is lehet az 20 % hatásfokot tud.De szinte minden honapban érkezik egy hir egy egyetemrõl,vagy egy vilagcégtõl,hogy 30-50 % körüli hatásfoku napelemet sikerült készíteniük.És csak ido kerdése,hogy ezek mikor jelennek meg a piacon.Épp pár napja mutattak a discoveryn egy a napcelákra szerelhetö optikát ami szerintük megháromszorozta a napelem hatásfokat,plusz a napkövetés szükségeségét is megoldja.
Ez igaz, de az hogy laborokban rettenetes koltsegek aran eloallitottak egy tenyernyi napelemet ami 50% os hatasfokon mukodik az csak akkor er valamit ha ebbol ertelmes (=alacsony) koltseggel nagy tetelben is tudnak majd gyartani.
Arra utalt szerintem, hogy aramot nehezkes tarolni es ezert a paksi egyenletes termeles hasznalhatobb, mint a napi 6 oranyi napelemes energia, hiaba ugyanakkora a teljesitmeny.
Az amit mondasz még így sem jó. Paks folyamatosan adja az áramot, a nap 24 órájában. A te erõmûved azonnal becsukja a boltot, ha lemegy a nap. És akkor mi van? Felülsz a biciklis dinamóra, és tekersz? mert a fogyasztási csúcs este van!
A napelem jó, ha pl. egy tanyát kell ellátni árammal, mert ott akkuval tárolhatsz éjszakára kakaót, de nagyobb méretekben ez nem kivitelezhetõ.
Ugyan ez van a szélkerekekkel. Amíg fúj a szél, van áram, annyi amennyi. De ha nem fúj, akkor be kell indítani a tartalék gyors-reagálású erõmûveket, amelyek viszont gázturbinával mennek. CO2, ugye.
A termelési költségek meg nem számítanak neked. A megújuló energiák közül egyedül a vizierõmû az amely bizonyítottan eléggé olcsó, hogy a többi fajta erõmûvel összevethetõ legyen a gazdaságossága. Ráadásul vizierõmûvet nem két hétre építenek. A Dunán van olyan, amelyet több mint száz éve építettek, és ma is mûködik.
Bõs-Nagymaros esete eléggé neuralgikus. A megépítésének megakadályozása volt a rendszerváltás elsõ lépcsõje. A mai politikusok azért nem akarják megépíteni, mert attól félnek, hogy ha kiderül, mégis szükséges, megkérdõjelezõdik az egész rendszerváltás oka, illetve hiteltelenné válnának õk maguk is. Pedig ami megtörtént, az megtörtént. Viszont az osztrákoknak külföldrõl vásároljuk jelen pillanatban is az építési kölcsönt törlesztõ áramot. Mert nekik áram kell, nem pénz.
mikor fogjátok megérteni hogy a nepenergia felhasználásánál teljesen mindegy a hatasfok :-/
Ebben teljesen igazad van, áramhálózati termelés esetén tökmindegy a hatásfok, egyetlen faktor számít, a Ft/kWh. Sajnos a nagy tisztaságú szilícium gyártása igen drága (és energiaigényes) folyamat. Ezt én sem értettem viszont igazán, hogy csak mostanában kezdik el használni a napelemeken a helyi fókuszálást. Mert az a szilícium viszont sokkal nagyobb teljesítménysûrûséget is elbír, mint amennyit ad a nap, és így sokkal kevesebb is kell belõle. Kérdés, hogy a megnövelt teljesítménysûrûség milyen hatással lenne az élettartamra.
Nem feltétlenül kellene Paksot bõvíteni, mert áramtermelésen kívül más célra is használható atomenergia. Gondolok itt arra, hogy egy db. EPR blokk. (amilyet Finnországban is építenek) képes kiadni 1600 MW áramot + ha jól emlékszem 1000 MW hõt. Egy ilyet kellene építeni. Ráadásul igencsak fejlett biztonsági rendszerekkel rendelkezik.
éves összes: 1164 kwh / m2, amibõl december a min. 15, július a max 180-nal.
ezek nyers adatok, nem tudom ezekbõl mit és milyen hatékonysággal tud kivenni a napelem.
mindenesetre a split-klímát továbbgondolva nem hangzik irreálisan összedobni egy klímagázos hûtõ-fûtõ hõszivattyút egy brutál méretû sörkollektorral. kíváncsi vagyok mekkora napelem-szükséglete lenne a kompresszornak. azon kívül minden más mehet passzívban. akár a melévõ központifûtés radiátoraiba is mehetne a préselt rész.
Attól, hogy a csúcsteljeseítménye nagy attól ugyanúgy nem fog adni áramot mikor kénne. Szorozhatod a felületet akármennyivel.
atomot a népnek. 100%-os atomos áram, max kiegészítõ, backup gázerõmûvek. Sõt, fûteni és közvetlenül a reaktorban termelt hõbõl kéne (persze nem primer körbõl :D )
Erõmûbõl fûteni max a közvetlen környezetében lévõ települést tudod, minden városba meg nem lehet atomerõmûvet telepíteni. Modern szigeteléssel se lehet szerintem 10Km-nél nagyobb távra elvinni a forróvizet. Kisebb településeken, ahol nincs nagyon mélyen a termálvíz, ott lehetne az egész falut 1 geotermikus elõrmûbõl ellátni fûtéssel és melegvízzel (kisebb városhoz meg 2-3 erõmû). Viszont geotermikával nem lehet áramot termelni.
Eszembe jutott egy nagy "marhaság". Mi lenne akkor ha a Magyarországon nevelt szarvasmarhákból származó metánt valamilyen uton begyûjtenénk, de nem arra gondolok hogy hogy dugjunk csövek a vala#ukba, hanem valamilyen zárt helységben metánelszívókat üzemeltetni. Azt tudom hogy a tehenek nem keveset (a világ metánkibocsátásának majdnem "felét") engedik ki magukból. Ez lehetne az igazi biogáz!!! Azt zárják el a csapot az oroszok. Azthiszem már hallottam valami hasonló megoldásról, de lehet hogy csak álmodtam.
Számadatokból: Magyarországon élõ szarvasmarhák száma augusztusban 702 ezer volt. Évenként egy szarvasmarha kb 90 kiló metánt (ami 120 liter benzin kb) termel. Az évenként 63180 ezer kilogramm metán. Aztán még a juhok és más haszonállatok még szerintem emelnék ezt a számot.
Ekkora hülyeséggel ennyit foglalkozni!?
lehet, hogy rosszul emlékszem, de nyugaton részben a rothadó trágyából állítják elõ a biogázt a parasztgazdaságokban.
Erre találták ki a mikroturbinákat: villamosenergiát termel + fûteni lehet a hulladékhõvel. Gazdaságos mert az áramot helyben termeli, nem kell fizetni az áram szállításáért. Szakmai nevén Decentralizált villamosenergia-termelésnek nevezik. Egy ilyen rendszer 3 év alatt térül meg, nem 10-20 év alatt! Egy hibája van a teljesítménye túl nagy egy család energia ellátására. Iskolák szállodák, korházak, lakótömbök, társasházak számára viszont ideális.
Nem vagyok napelemspecialista, én a PIN diódák mûködését tudom, eddig úgy tudtam, hogy a napelemeket ebbõl készítik. Igyekszem általában nem hülyeséget írni, ezek szerint most nem sikerült :)
Én egyébként rég mondom, hogy Makó lesz a mi megváltásunk, de fogadni mernék, hogy ez az aljas Gyurcsány-kormány azt is valami idegen karvalytõkés kezére játszza át.