Köszi, nem volt most idõm képbe hozni magam. Akkor gyakorlatilag ugyanúgy volt mesterségesen magasan tartva a zloty, mint a mi forintunk, csak durvább mértékben.
Max nem arra megyünk? És meddig parkol a komplett nemzetgadzaság? Mennyi idõ amíg találsz egy másik valutát? Mivan akkor, ha már félig beszálltunk, a piac megneszeli -hogy szavaiddal éljek- és ellenünk dolgozik? A fél nemzetgazdaság addig áll egy helyben? Nem állít elõ terméket és nem fogyaszt, mert nem ismeri a pénze értékét?
Nem az a baj, hogy gondolkozol alternatívákon, hanem az, hogy nincs ismeredet a témakörben!
"Arra gondolj, hogy ez a 10 milliós ország nem sok pénzt használ."
A magyar GDP 2008-ban a worldfactbook szerint 209 milliárd dollár! Szerinted ez nem sok egy spekulációs pozícióra? Van fogalmad arról milyen limitek vannak a piacon kereskedési volumenekben?
"Mire észre veszik a milliárdos tranzakciókat, addigra már benne vagyunk egy másik ország pénzébe. Az az ország amelynek erõsítjük a pénzét a mi extra keresletünkkel, nem fog interveniálni, éphogy örülni fog annak,hogy mi erõsítjük a pénzüket"
A fenét nem veszik észre! A volumeneket azonnal látja MINDEN kereskedõ! Olyan ellenpozíciókat nyitnak rád, hogy öröm lesz nézni! Gyakorlatilag egy ilyen tranzakcióval megkurtítod a teljes nemzetgazdaságot! Arról nem is beszélve, hogy a külkereskedelmünk a folyamatos elszámolásbeli változások miatt képtelen lenne mûködni! Azzal, hogy erõsíted a pénzét rögtön az infláció környezetét is változtatod adott országnak!
"Amikor beszállunk egy másik ország pénzébe, az az ország, széttárt karokkal fog minket üdvözölni, mert a mi extra keresletünk hatására, az hogy felszívjuk az adott ország pénzét, tovább növeljük az adott ország pénzének az árfolyamát. A felszívott pénz helyébe az ország meg újabb pénzt bocsáthat ki."
Széttárt karok? Van fogalmad róla mi történik annak az országnak az exportõreivel? Tudod, hogy japán mesterségesen gyengíti a jent évtizedek óta, hogy versenyképes maradjon?
"Ha megpróbálnak elgáncsolni, az úgy is látszani fog az árfolyamon, és max, nem arra megyünk"
Max nem arra megyünk? És meddig parkol a komplett nemzetgadzaság? Mennyi idõ amíg találsz egy másik valutát? Mivan akkor, ha már félig beszálltunk, a piac megneszeli -hogy szavaiddal éljek- és ellenünk dolgozik? A fél nemzetgazdaság addig áll egy helyben? Nem áll és nem fogyaszt, mert nem ismeri a pénze értékét?
"Emelgethetik ahogy akarják, ha már kiszálltunk a rendszerbõl minket az már nem érint. Egy olyan piacon, ahol napi több ezer milliárd dollár a forgalom, egy olyan kis ország mint mi, percek alatt ki tudja cserélni a pénzét."
Te nem érted! Egy jegybank feladata a pénzügyi stabilitás! Azonnal észreveszi, ha megindulnak a devizájára! Nincs olyan, hogy késõn ébred! Látja a forgalmat, látja azt is, hogy honnan nyitják a pozíciót! Amirõl Te beszélsz az a világ legnagyobb spekulánsának a létrehozása!
Ezzel röviden azt fogod elérni, hogy senki nem fog veled kereskedni.
Még mindig nem mondtad meg, hogy mit adsz fedezetül a devizáért amit tartalékként felhalmozol...
A napi többezer milliéárd dolláros forgalom pedig sántít... Az az off the counter piac. azok csak opciók. valós kötés nem történik. a valós valutapiac sokkal kisebb...
Az unió megpróbálta már a valutakosár alapú rendszert. ECU-nak hívták. nem mûködött. nem épült rá pénzpiac. pedig majd 20 évig próbálkoztak... azért az nem kicsi idõ.
Joebácsi kérdezte mi a gond a zloty-val. Na kicsit utánanéztem és felrémlett, hogy mit sikerült ott elkúrni nagyon.
Nos a vállalati szektor a Zloty növekvõ értékére játszva elkezdett euro opciókat felvenni. Azaz megpróbálta hedge-elni az árfolyam veszteségét ha volt. Ez azzal járt, hogy a Zloty irreálisan erõsödött (lufit fújt belõle a belsõ kereslet) ami most kidurrant.
Szerintem meg jó megoldás. Amikor rászállunk egy másik ország pénzére, percek alatt át tudunk állni. Arra gondolj, hogy ez a 10 milliós ország nem sok pénzt használ. Mire észre veszik a milliárdos tranzakciókat, addigra már benne vagyunk egy másik ország pénzébe. Az az ország amelynek erõsítjük a pénzét a mi extra keresletünkkel, nem fog interveniálni, éphogy örülni fog annak,hogy mi erõsítjük a pénzüket.
Morogni majd csak akkor fog, amikor lelépünk. De már kifejtettem,hogy akkor már késõn. Hogy valaki ezt megértse, ahhoz gyakorlatilag kell érteni a kereskedéshez. Mert elméletben minden lehetséges a gazdaságban, ez nem egy természettudomány. Itt nincsenek kötött törvények.
Lehet még mindig nem érted. Amikor beszállunk egy másik ország pénzébe, az az ország, széttárt karokkal fog minket üdvözölni, mert a mi extra keresletünk hatására, az hogy felszívjuk az adott ország pénzét, tovább növeljük az adott ország pénzének az árfolyamát. A felszívott pénz helyébe az ország meg újabb pénzt bocsáthat ki.
A szentségelés majd akkor kezdõdik, amikor a felszívott pénzt, kiengedjük a szabadba, hirtelen túl sok lesz belõle, inflációt okoz, és leértékelõdik. De minket ez már nem érint, mert addigra már régen egy másik ország pénzrendszerében fogunk ülni.
Ha az ország megneszeli, hogy épp most szállunk ki az õ pénzükbõl, mit tehet? Ellenlépésként megpróbálja emelni saját pénzének az értékét, hogy mesterséges keresletet hoz létre rá. De nekünk, ez megint csak nem probléma, hiszen, ez tovább növeli az adott valuta értékét, és magasabb áron tudjuk eladni a piacon, amikor kiszállunk belõle. Sõt, ha meg annyira megnöveli a saját pénzét az ország, megállítjuk a tranzakciót, és nem folytatjuk a tömeges eladásokat.
Akár mit lépnek a spekulánsok, az ország, mi csak olyan lépéseket teszünk meg amelyekkel nyereségesen szállunk ki.
Ha megpróbálnak elgáncsolni, az úgy is látszani fog az árfolyamon, és max, nem arra megyünk. Mindig a legoptimálisabb lépést tesszük meg.
"A legkevesebb, hogy az alapkamatot megfelelõen megemeli azonnal vagy csökkenti a tulajdonos jegybank, pont mint az MNB októberben! Vajon az mennyire borítaná meg az árfolyamodat Frayer?"
Emelgethetik ahogy akarják, ha már kiszálltunk a rendszerbõl minket az már nem érint. Egy olyan piacon, ahol napi több ezer milliárd dollár a forgalom, egy olyan kis ország mint mi, percek alatt ki tudja cserélni a pénzét. Nehéz megérteni, tudom, mert még új a dolog, és ehhez is kell egy szemlélet mód. Ez a rendszer egy flegma, mindenkit kihasználó, mindenkit leszaró rendszer. Mindig oda áll ahol a legtöbbet fizetik. Tehát még lojálisnak sem mondható. Áruló pénzrendszer. De a használójának rengeteg hasznot hoz.
Cifu! Magyarul az arbitrazsõrök úgy megkopasztják a rendszert ahogy annak rendje és módja! Ráadásul egy komplett gazdaság devizaigényét elkezdeni kereskedni iszonyatos árfolyamlengéseket okozna! Nem véleltlen, hogy például banki termékek létrehozásánál, ha szükség van devizára azt közel titkosszolgálati titoktartás mellett csinálják!
Volt olyan, hogy adott idõpontban több különbözõ banknak különbözõ munkatársak telefonáltak és adtak utasítást eladásra! Mire a piac megneszelte a több millió eurós mozgás mögötti bankot, addigra a tranzakció lement, és nem tudták kihasználta az arbitrázs lehetõségét vele szemben!
Frayer Mit gondolsz mi történik, ha egy jegybank érzékel egy gazdaságnyi mértékû keresletet vagy kínálatot a saját devizájával szemben? Nem fog neki örülni, a pénzügyi stabilitását fenyegeti egy ilyen tranzakció! Mikor 2005-ben a forintot kilengették februárban (ott is banki termék "összeszerelést" gyanítottak), a jegybank interveniált a spekulációval szemben (akkor ráadásul még lebegtetett árfolyam volt) és milliárdos kárt okozott! Vajon mi történik mikor egy másik jegybank próbál meg annyi pénzt elszívni vagy beönteni a piacra, amennyi a gazdaságának kell? A legkevesebb, hogy az alapkamatot megfelelõen megemeli azonnal vagy csökkenti a tulajdonos jegybank, pont mint az MNB októberben! Vajon az mennyire borítaná meg az árfolyamodat Frayer? Az ötleted ilyen formában nem kivitelezhetõ!
Azért magyaráztam egy valutára az egészet, mert így könnyen érthetõ. Már az elején is mondtam,hogy portfolióban kell gondolkodni, nem csak egy valutában, hanem többen. És a spekulánsok hiába hajtják fel az árat. Hiába vásárolnak be belõlle. Legfeljebb annyi történik majd hogy nem veszünk belõle, veszünk valami mást. Azt hogy mikor mit veszünk, az meg nem nyilvános információ.
Az EURO-t egyoldalúan bevezették, de éppen ezért nincsen sok lehetõségük önálló fiskális politikára sem monetáris politikára. Nem tudnak pénzt nyomtatni és államkötvényt euróban kibocsátani. Értelme volt, de kötvényt akkor is csak a nemzeti fizetõeszközben bocsáthatnak ki amit át kell váltaniuk valahogy euro kötelezettségre.
Nem vagyok gazdasági szakértõ, de nekem ez a rendszer nagyon sérülékenynek tûnik a valutaügyletekben utazó kereskedõk részérõl. Ha megneszelik, hogy te jelentõs mennyiségû X valutát akarsz eladni, majd Y valutát vásárolni, akkor elég, ha bevásárolnak az Y valutából, majd mikor kibocsátod az X valutát a piacra, bevásárolnak belõle, és eladnak Y valutát. Neked rossz, mert felhajtja az Y valuta árát, õ meg jelentõs profitot generál belõle...
Montenegró egyoldalúan vezette be az Eurót, egy EU tagország ezt nem teheti meg, elõtte meg kell felelnie az elõírt gazdasági kritériumoknak. Mivel Montenegró jelenleg is szándékozik csatlakozni az EU-hoz, ez a kérdés ha jól rémlik már évekkel ezelõtt felmerült. A legszélsõségesebb lehetõség, hogy az EKB megtiltja az országnak az Euró használatát, de ennek nem lenne sok értelme, ha úgy is csatlakozni kívánna. Ha jól rémlik Montenegró többek között még ezért is van csak az EU tagsághoz "ígéret" távolságra, és nem kapta meg a tagjelölt státuszt, mivel a felvételekor meg kell felelnie az Euroövezetre vonatkozó elõírásoknak.
Ha a japán jen éppen a fedezete a koronának, akkor a dollárt átváltom japán jenbe, és nem annyi koronát adok érte, mint amennyi számszerûleg van japán jenben. NEM
Hanem az arányoknak megfelelõen adnék,hogy a forgalomban lévõ korona értéke annyi legyen mint amennyi az összes japán jenünk értéke.
Amikor például fedezet váltás történik, jenrõl dollárra, akkor eladjuk a jent és dollárt veszünk rajta. Természetesen ilyenkor abban a pillanatban, ugyan annyi értékünk van. De számszerûleg kifejezve, 3 szor kevesebb dollárunk van. De ez ugyan annyit ér.
Ha mondjuk egy dollárra jut 5 korona, akkor úgy váltom be a valutákat, hogy ha koronát kérnek az 1/5 dollárt ér. Ha valaki behoz svájci frankot, azt elõbb átváltom dollárba, a dollárt letétben tartom a központi bankban, majd helyette kibocsátok koronát, úgy hogy egy dollárért 5 koronát adok. Amíg dollárban van a fedezet, addig mindig ez az arány fog fennálni. De így amikor a dollár értéke növekszik, növekszik a mi énzünk értéke is.
Gyakorlatilag, ez azt jelenti,hogy egy másik ország pénzrendszerét vesszük át 100% osan.
De miért nem lehet mondjuk japán jent, vagy dollárt használni akkor közvetlenül? Azért nem ha pénzrendszert akarunk váltani, nagyon macerás lenne kivezetni a jent, és bevezetni a dollárt. Minden egyes személynek áttérni akár havonta, egyszerûen kivitelezhetetlen.
Helyette kitalálunk egy jelet, ami mögé VALÓDI értéket teszünk. Ennek a jelnek, elég csak a fedezetét váltogatni, a jel mindig annak az értéknek a tulajdonságát veszi fel, amely fedezetként van mögötte.
Tehát amikor használod a koronát, te igazából dollárt használsz. De lehet egy hét múlva már fontot használsz. A korona csak egy ruha, egy másik pénz számára. Elég mindig csak abba a pénzbe belebújtatni a koronát, amely pénz a legjobb formában van, amely növekvõben van. Ezzel minden pénzügyi problémát, lepasszolunk arra az országra aminek a pénzét éppen használjuk. Ha problémába kerül, majd õ megoldja, az õ pénzrendszere. Mi csupán annyit teszünk,hogy flegma módon egy pillanat alatt átnyergelünk, egy másik pénzre. És, ott hagyjuk a szarba az elõzõ országot, aminek a pénzét használtuk. Szó szerint ott hagyjuk, mert amikor kilépünk belõle, megindul a gyengülés. Abba az országba ahol erõs a pénz, oda belépünk, és tovább erõsítjük a pénzüket, a mi extra keresletünkkel.
De amikor kiszállunk, ebbõl majd valamikor, már a mi általunk felerõsített árfolyamon passzoljuk majd le ezt a pénzt is. Ha mindig a jó helyre ugrálunk, ha kell naponta, vagy hetente.
Itthon csak annyit lehet majd látni,hogy a korona árfolyama folyamatosan stabilan emelkedik, mindig olyan ütemben, arányban, mint a legerõsebb deviza, vagy nemesfém amiben éppen a korona van.
Ebben a rendszerben, korona hitelt is lehet adni, kamatmentesen. Mert ugyan a hitel, pénztöbbletet hoz létre a rendszerben, mikor kibocsátják, de egyben egy hosszú távú keresletet is csinál. Hiszen az adósnak koronában kell visszafizetnie a hitelét, és ezért õ keresni fogja a koronát, azaz annyi + keresletet fog csinálni, mint amennyivel megnõtt a forgalomban lévõ korona mennyisége.
Természetesen a hitel formájában kibocsátott koronának nincs fedezete, de ugyan úgy át lehet váltani, mint az összes többit. Ennek a koronának a fedezete, az a munka, vagy érték, amivel a hitel felvevõ elõállítja a jövõbeni visszafizetendõ korona mennyiséget. A visszafizetéskor ez a korona megsemmisül, hogy újra ki lehessen bocsátani más hitelfelvevõkenk.
de nem elfogadják hanem a hivatalos, én fogalmaztam rosszul, sztem az lesz amit Gábor mondd, kár hogy Magyarország nem csinálja ugyan ezt meg.
Az, hogy mit fogadnak el ott az emberek annak nincs köze ahhoz, hogy mi a hivatalos fizetõezköz. Szerintem kevés olyan hely van a világon ahol nem fogadják el az USD-t. A '90-es évekban a jugó utódállamokban meg a német márka volt az isten.
érdekes majd Bucser megírja mit gondol szerintem nem megvalósítható mivel ekkora ugrálás, lehet félreértettem, de akkor 1 magyar korona lenne 1 dollár aztán meg ha menne fel pl a dinár akkor 1 korona 1 dinár lenne, de 1 dollár az 50 dinár, tehát ha eddig keresett valaki 10 magyar koronát egy nap (ergó tíz dollárt) az ezután fog 500 koronát keresni egy nap mert most a koronának épp dinár fedezete van? érdekes lenne elképzelni hogy a szuper marketbe fél óránként cserélik az árakat :D
nekem egy olyan kérdésem lenne, hogy Montenegró tagja az euró zónának vagy sem? 1 et tudok biztosan hogy euróval fizetnek mindenhol, de hogyan teljesítették a feltételeket a tagsághoz azt nem tudom, meg még az únióban sincsenek ha jól emlékszem.
Azt hiszem félre értettél. Nem olyan rendszerre gondolok, mint amilyen már ma is van minden felé, sok helyen. Mint például Magyarországon a forint árfolyamát 100%-ban az euróhoz kötik. Mégis lebegtetõs a szabad piaci árfolyama.
Jobban megfogalmazom, lehet én voltam a hibás.
A folyamat az elején úgy indul meg, hogy létrejön a pénzrendszer. Egyetlen központ bankkal. Nincsenek kereskedelmi bankok, megszûnik a pénz multiplikátor folyamata. Tehát csak egy bank van, az országban több fiókkal.
Valaki behozza a forintját, dollárját, vagy egyébb pénzét. Ezt a behozott forintot, vagy más valutát, a bank, elcseréli a napi árfolyamon, egy olyan valutára, amely a szakértõk szerint növekedésben van, és stabilan abban is marad. Tehát amelyik a leggyorsabb kocsi.
Tehát, nem résztartalék lesz a fedezet. Hanem 100 %-ban egy idegen ország valutája. Így tesz egyre több mindenki, ennek a folyamatnak az lesz a következménye,hogy a forint stabil gyengülésbe kezd, mely felerõsíti azt a folyamatot,hogy a forinttal rendelkezõ állampolgárok beváltsák a pénzüket, az új rendszer valutájára, mondjuk a magyar koronára. Hívjuk így.
Még jobb a helyzet, ha akkor történik meg a váltás, amikor bevezetik az eurót. Mert az euro elég stabil, hogy ne veszítse el értékét, így ha nem értéktelenedik le, akkor az állampolgárok, annyi eurojukat váltják be amennyit csak akarnak, úgy hogy a nem beváltott eurojuk nem veszít az értékébõl. Vagy csak annyit,hogy észre se lehet venni. Még akkor sem ha mind a 10 millió ember így tesz.
Ennek a rendszernek nagyon komoly elõnyei vannak. Mindjárt megérted,hogy miért.
Amikor valaki jön, és be akarja váltani a koronáját, mondjuk dollárra, akkor az történik,hogy a központi bank, a beváltani váltó korona mögött lévõ valutát, legyen mondjuk japán jen. A korona mögött lévõ 100% japán jent beváltja dollárra, a napi árfolyamon.
Ugyan ez fordítva. Ha valaki dollárt hoz, vagy frankot, azt az egyedüli állami központi bank beváltja japán jenre, ha éppen az erõsödik a legjobban, és a beváltás után, kibocsátja az illetõ számára a magyar koronát.
Jöhetnek a spekulánsok, akár tucatjával is, akár hogyan próbálnak meg manipulálni, mindig csak annak az ország pénzzével játszanak majd amelyik ország valutájában van a mi pénzünk fedezete. Így nem kell semmi féle kényszer intervenciót alkalmazni. A financiális gondokat terheket, egy húzással lepasszoljuk arra az országra, amely ország valutájában van a korona fedezete. Amint meginog az ország, és elkezd leértékelõdni, mi pár perc alatt, lovat tudunk váltani, ilyen kis ország mint mi, könnyen megteheti, világ viszonylatban, nem sok pénze van az országnak. Ezt a kis pénzt, percek alatt át tudjuk váltani.
Mondok egy nagyon fontos eredményt, ami ennek a rendszernek a vele járója.
Képzeljük el azt a szituációt, hogy a szakemberek jelzik,hogy stagnál, vagy csökken a japán jen, amiben éppen a magyar korona van.
Tehát fedezeti valutát kell váltanunk. Egy jó pillanatban, elkezdünk vásárolni, mondjuk dollárt. Mert általánosságban éppen az kezd el növekedni a legjobban, tegyük fel.
Abban az idõpillanatban, amikor az általánosan növekvõ árfolyam, egy meredek növekvõ szakasz után, korrigálódik, azaz idõlegesen csökkenésbe megy át. Mi szépen elkezdünk lassan, de folyamatosan dollárt vásárolni. Tehát a mi keresletünk a dollárra, nem engedi, hogy korrekció végbe menjen. Ilyenkor akkumulálódik a piac. Egy szûk szinten kezd el rezegni az árfolyam, egy ideig. Ebben az kis idõben, a japán jenünket, átváltjuk dollárra, még alacsony dollár árfolyamon. A megnövekedett dollár kereslet nem fogja növelni a dollár árfolyamát, mert éppen a negatív korrekciós fázisban kezdünk el dollárt vásárolni. Egy ilyen manõver a korrekció ellen hat, azaz, amíg a gazdaság más szereplõi, a korrekciót megpróbálja létrehozni, tömeges eladással, mi, magyarok, a japán jenünket elcseréljük dollárra, abban az ütemben, ahogy a dollár korrekcióját folytatják. Ilyenkor kialakul az akkumuláció. Mire már lecseréljük a jenünket dollárra, a korrekciós folyamat gátlását észre veszi a piac, és ezt látván, hogy a tömeges eladások ellenére sem csökken az árfolyam, mások is elkezdenek vásárolni, ezért a dollár elkezd felértékelõdni. Pont azután, hogy kimentettük magunkat dollárba.
Mi a helyzet a japánoknál? Ahogy gyorsan rövid idõ alatt szabadulunk meg a japán jentõl, a jen árfolyama zuhanásba kezd. Persze nem nagyon. Ez egy természetes reakciója a piacnak, amikor többlet eladás van jelen, azaz túlkínálat. De ezek a hatások mindig késésben vannak. Nem azonnaliak. Mert a piacnak van egy reagálási ideje.
Tehát, az történik,hogy az országból és értékeibõl, egy hatalmas nagy spekulációs gépezetet hozunk létre.
Ha beszállunk egy valutába, az extra keresletünk hatására, annak a valutának az árfolyama emelkedik, de a reakció késés miatt, csak azután,hogy már beszálltunk. Ellenben amikor kilépünk a valutából, ott nagyfokú leértékelõdés lesz. De már csak azután,hogy kiszálltunk onnan. Azaz pont attól a ponttól.
Ha kellõen nagy tõkét forgatsz a deviza piacon, irányítani tudod az árfolyamokat is. Amikor tömegesen veszel, az árfolyam növekszik, tehát a mi koronánk fedezetének az árfolyama megnövekszik. Amikor kiszállunk belõle, lecsökken, de az már minket nem érint, mert addigra már megint egy másik valutában vagyunk. A folyamat különbözeteként meg jó nagy hasznot realizál az ország, az miatt,hogy változásokat hozott létre az árfolyamokban, amikor valutát cserél. Belépés - emelkedés a belépés után. Kilépésnél - csökkenés a kilépés után.
Bretton woods végén mikor a dollár aranyhoz peggelését befejezték akkor pont a hsz-ed elsõ felében megvalósuló katyvasz jött létre.
Bretton woods folyományaként a dollár volt a legjelentõsebb tartalékvaluta hisz mindenki abban interveniált a piacon (azaz a dollár volt a legkeresettebb). Afféle világpénzként mûködött.
Az összes ország a valutáját a dollárhoz kötötte és a bretton woods után is ahhoz kötve hagyta majd szépen lassan elkezdett szakadozni a rendszer.
Ennek az állapotnak a tartós fenntartásának akkor van értelme ha a kereskedelme nagy részét azzal az országgal folytatja és abban a devizában realizálja a kereskedelmi bevételei és kiadásai nagy részét amihez kötötte a pénzét. Ezzel szûri ki az árfolyamveszteséget.
De árfolyamot kötni csak úgy tudsz egy valutához, ha adott valutából rengeteg tartalékként felhalmozol, hogy esetleges árfolyameltolódás esetén interveniálnod kell legyen azt mivel végrehajtanod.
Pont ezen tartalékolási kényszer miatt szinte lehetetlen az általad felvázolt kötésrõl kötésre ugrálás. Mert a kereskedelmed nem képes átállni egyik devizában való exportról a másik devizában való exportra 2 ugrás miatt. hisz az azt jelentené, hogy ilyen gyorsan kellene piacot váltania a gyártóidnak kereskedõidnek.
(arról nem beszélve, hogyha egy országról kiderül, hogy védi az árfolyamát azt ízekre szedik a spekulánsok a jegybank szabadpiaci intervencióira játszva. lásd black wednesdayt és UK-t.)
Azt hogy ilyen módon egy nemzet gyarapodni tud-e nem tudom. Nem vagyok gazdaság és társadalomtudós, de véleményem szerint ha az ugrálás során nemesfémet is vásárolsz és a tartalékaid nagy része nemesfémben van akkor nem valutához láncolod magad hanem a nemesfém értékéhez. Márpedig ha nemesfémhez kötöd magad akkor a gazdaságod értéke csak a nemesfém mennyiségének/világpiaci értékének növekedésével fog nõni.
Ez esetben viszont minden egyes deviza tranzakció során amikor neked a devizatartalékodból kéne adnod (és helyette aranyad van) akkor aranyat adsz el a szabadpiacon, hogy a cserevalutát megvedd. ergó csökkenni fog az arnyad mennyisége. Ha negatív a kereskedelmi mérleged akkor szép lassan elfogy az aranyad (ezért szûntették be anno a dollár aranyhoz pegelését a természetesen következõ leértékelés helyett). Ha meg pozitív a ker. mérleged nem tök mindegy miben halmozod fel a tartalékot? hisz te leszel a vevõpziban a piacon, te döntöd el, hogy mit veszel.
Természetesen, ez a dolog csak egy olyan kis ország számára mûködõ képes mint a miénk, mivel csak 10 millióan vagyunk, és így könnyen megoldható a tartalékunk, azonnali átváltása.
Egy fontos kérdésem lenne. Kikérem a véleményedet.
Szerinted, milyen lenne egy olyan pénzrendszer, ahol, egy ország belsõ valutája, azaz pénze, mögött egy másik ország devizája lenne. Nem állandóan, hanem mint mozgó tartalék.
Azaz, eredetileg a pénzrendszer az aranyra mint fedezetre építene, de errõl a fedezetrõl rögtön áttérne egy olyan értékhordozóra, amelynek a kereslete, árfolyama éppen növekvõben van. A fedezet, 5%-a mindig aranyban lenne, a biztonság kedvéért. A többi meg egy olyan portfolióban, devizákban, opciókban, összeválogatva, amelyek árfolyama folyamatosan nõ.
Tehát ha íj módon a belsõ használatú valutát, mint egy ruhaként használjuk az idegen devizákra, esetleg nemesfémekre ráhúzva. Magyarul, a belsõ használatú pénz árfolyamát HOZZÁRAGASZTJUK az idegen devizák árfolyamához. Amint a fedezeti és tartaléki értékek árfolyama bestagnál, vagy csökkenésbe kezd, kiszáll az ország belõle, és átváltja egy olyan ország fizetõ eszközére ami éppen feljövõben van a többihez képest.
Én ezt úgy hívom,hogy mozgó-fedezetû pénzrendszer. Ilyen ha jól tudom még nincs sehol megvalósítva.
Hogy a kis ember is megértse. Mintha az autosztrádán egy madár rájönne arra, ha rászáll egy gyors kocsira, ott erõfeszítés nélkül, gyorsan tud haladni a megfelelõ irányba. Amint meglát egy gyorsabb autót közeledni, ráugrik arra, és ott utazik tovább. Ha az auto elkezd lassítani, és van olyan kocsi, ami gyorsabban halad, akkor arra szál át. Ha lekanyarodik, vagy megfordul az auto, a madár mindig arra a kocsira száll át, amelyik a leggyorsabban a megfelelõ irányba tart.
Így ha mondjuk minden egyes létezõ forint mögött egy dollár lenne, akkor a forint nem lenne más mint egy ruhába öltöztetett dollár. Akár mit csinálunk vele, az árfolyama követi a dollárét.
Ha a dollár hanyatlóba kezd, akkor arról leszáll a forint, és mondjuk átszáll a fontra, vagy svájci frankra éppen attól függõen,hogy mozognak az árfolyamok.
Természetesen, komoly szakemberekre van szükség az ilyen manõverekhez, de hosszú távon megoldható az, hogy egy ilyen pénzrendszer értéke, az idõ múlásával folyamatosan növekedjen, ha olyan emberek döntenek akik sikeresen tudnak kereskedni a devizapiacon, és nemesfém piacon. Én így gondolom.
Az államszövetség egyik tagja moratóriumot kért a kifizetésre váró állampapírok rendezésére (csak 15 napot).
Erre elindult az országból kifelé a tõke dollárban. A dollárhoz pegelt (kötött) reál meg elkezdett zuhanni mígnem a sorozatos leértékelések után le kellett választani a dollárhoz kötéstõl és innentõl szabadon lebegõvé vált. csakhogy a sorozatos leértékelések miatt a dollárban felvett ám reálban nyílvántartott államadósság 35%-ról 52%-ra nõtt. kb 4 hét leforgása alatt.
Nem is képesek a tagállamok hátat fordítani egymásnak hisz a közös valuta elõtt is nemzetközi gazdasági tevékenységeik 75%-át az EU-n belül végezték és azóta ez az együttmûködés sokkal szorosabbá vált.
Az FT-ben megjelent egyetlen cikk arról, hogy lehetséges az EuroZóna szétesése. Az is csak egy eszmefuttatás volt. ahogy az is, hogy mi lenne ha középeurópában mevezetnék gyorsan az Euro-t..
Egyébként az angolok soha nem is rajongtak az euroért ellenben ha most eurójuk lenne nem bukták volna el fizetéseik reálértékének 30%-át az árfolyamzuhéban...(a fonthoz azért ragaszkodtak, mert a commonwealth-en belül tartalékvalutaként funkcionált még a 90-es évek végén is. Szerintem mostan ára a font ezen szerepe hanyagolható.)
Ezért nem kellenek a politikusok mert csak a pénzt viszik de a kapa valszeg kifordulna a kezükbõl.
Argentína megoldotta mi miért nem tudjuk????Talán korlátoz bennünket valaki,valakik?Mondjuk olyan emberek akiket ezért fizetünk,ez lenne a dolga?? Nem csinálja,nem próbál tárgyalni,inkább még nagyobb bajba sodorja az országot? Argentínában is a nép oldotta meg,itt is az fogja!
Azt azért már ne kenjük másra, hogy a saját politikusaink elszúrtak valamit, ez a mi hibánk, mi tartozunk érte felelõsséggel, bármennyire is fájdalmas.
Argentína esetében mire gondolsz? Õk 2002-ben képtelenek voltak fizetni az állami hiteleket, ezért felfüggesztették azok kifizetését. 2005-tõl viszont leültek tárgyalni az IMF-el, és átütemezték a hiteleiket. Nem szabadultak meg a hiteleik kötelékébõl tehát, csak lazítottak rajta.
Nyilván politikai alkuk is zajlottak, és tippre nem számoltak semmiféle kamatot rá, ahogy a pénzromlás sincs beleszámolva. Viszont ez esetben én konkrétan arra céloztam, hogy a lend lease még ennyi év után is számon van tartva, és elszámolandó pénzmennyiség.
Nincs elfelejtve egyik hitelünk sem,lehetne róla tárgyalni ha lenne olyan politikus vezetõ személy az országban aki ezt fel merné vállalni vagy pedig érdek fûzné hozzá. Sajnos egyik sem:( A "rendszerváltáskor" Európa több országa is tárgyalt,felezte vagy megpróbálta valahogy csökkenteni a visszafizetést de a magyarok túl büszkék voltak és bevállaltuk hogy majd jól visszafizetjük kamatostul azt amit fizikailag képtelenség(mostmár pláne) De nincs itt semmi gond van aki már látja a 10-20év múlva esedékes fellendülést.Túl sok ebben az országban a mentalista,látnok(mûsor után szabadonsz) Argentínáról kellene példát venni,egy darabig szar lenne de hosszú távon jobb mint ez az adósságcsbda amiben vagyunk.3 hónapot ingyen dolgozunk csakhogy ehhez a bandához tartozzunk
Valóban, de még most is él a tartozás, ami számon is van tartva. 1972-ben $722 millió US$ volt, amit 2001-ig kellett volna kifizetniük, 1990-ben aztán átütemezték a hátramaradt 674 millió US$-t 2030-ig, de ugye a Szovjetunió ekkor hullott szét. 2002-2003-ban találni megint információt a tételrõl (Sajnos csak cache találta, de megteszi). A lényeg, hogy még mindig számban tartják, nem felejtették el. :)
"Csõd szélére jutott az ukrán gazdaság. Az Ukrán Nemzeti Bank nyolc kereskedelmi banknál fél évre felfüggesztette a lakossági betétek kifizetését. Nem fizetik a nyugdíjakat sem. (HírTV) Ukrajna belerokkan, hogy az IMF-hitelt fizesse. Ha a válság át tud jutni az euro-övezetbe, akkor az õsz megismétldõik Európában, ötször nagyobb méretben. Hát nem megmondtuk? - ffek. NYT: A Citigroup államosításáról tárgyal az USA kormánya. Hát nem megmondtuk? - ffek."
Ukrajnában is ilyen lazán veszik a dolgokat mint itt egyesek? Mennyivel vagyunk jobb helyzetben mint Ukrajna?
"Nem használna az, hogy ha a tagállamok teljesen hátat fordítanának egymásnak csak azért, mert úgy esetleg a belsõ problémáikat könnyebben kezelhetnék."
Tehát mióta az EU seggét nyaljuk nekünk jó és ha kijönnénk belõle akkor károkat okoznánk magunknak merthogy talán meg kellene erõltetni az agyunkat......hm. Szerintem(mások szerint is)azért vagyunk szarban mert mindig másokra próbáltunk támaszkodni,más emberek gondolkoztak helyettünk.Olyan személyek akik a saját érdeküket figyelték csak.Aki ezt még mindig nem veszi észre az reménytelen
pff dobozba zárt világ....jöhet a bünti pont nem fog fájni a véleményemet akkor is kinyilvánítom mint ahogyan bucser haverod is: "TROLLOKRA inkább nem reagálok"
Ugyanúgy "reális" lehetõség, mint az, hogy eltörlik a felvételi kérelmet az Eurózónába, és Magyarország is áttér az euróra a nagyon közeli jövõben. :)
Az persze tény, hogy van egy látható feszültség a "közösségi" és az "egyéni" problémakezelés között. De az egész EU egy gazdasági alapú szövetség. Nem használna az, hogy ha a tagállamok teljesen hátat fordítanának egymásnak csak azért, mert úgy esetleg a belsõ problémáikat könnyebben kezelhetnék.
Deja Vu. Mintha ez a téma már le lett volna járva. Nem, nem mûködõképes. Egy országnak felelnie kell az általa felvett hitelekért, függetlenül a politikai rendszerétõl. A II.Vh-s szovjet hitelekért is felelõs a jelenlegi orosz kormány, hiába csak az egyik utódállam. Természetesen bizonyos politikai egyezmények születhetnek a kölcsönnel kapcsolatosan, kis hazánk is élt ezzel a Szovjet állam általi államadósság esetében. De olyan nem nagyon volt tudomásom szerint, hogy egy hitelt minden további nélkül "elfelejtett" egy ország.
Vajon reális? Idézet a Hetek-bõl: "...Az euróövezet szétesését most már valós lehetõségként taglalják a jelenlegi válság kezelésérõl és lehetséges hatásairól Londonban megjelent legújabb elemzések. Angolszász lapok ugyanis hosszasan elemzik, hogy az újra feltûnõ „gazdasági nacionalizmus” milyen veszélyeket rejt Európa számára...."
Kíváncsi vagyok, hogy vajon az Eurozóna mit fog szólni akkor, amikor a keleti blokk tovább roskadozik.
Az IMF már mindenfelé sír, hogy nem fog tudni mindenkinek segíteni, de jelenleg a legtöbben saját maguk biztonságáért aggódnak. Úgy tûnik, hogy elõbb-utóbb azért nagyon fájdalmas beavatkozások lesznek szükségesek, hogy megõrizzék legalább a gazdasági mûködõképességet...
Én nem tom ki lehetsz de jelenleg tuti hogy valami pénzügyhöz van közöd(nyakkendõs pingvin)ezért érthetõ hogy nem akarod elismerni azt a tény hogy ez a rendszer ebben a formában elbukott,nem tartható fenn. Ki fog derülni nemsokára ebben az országban is hogy ki hátráltatja és ki segíti elõ a fejlõdést szellemi,fizikai,gazdasági és mindenféle szempontból. Te nem fogsz közéjük tartozni de ez nem olyan nagy baj max. neked:P
Lehet, hogy bucser szereti, ha elõrehajolva, (bokát megfogva) hátulról meglepetés éri? Mert az átlagember nem, inkább felkel a fotelbõl, és letöri a kamatlábat, meg felgyújtja a tõzsdét, bankot, stb..
Na már itt is... megint...
Ennek elég nagy a valószínûsége.
Sõt, megmondom,hogy ez az államcsõd, amikor az állam fizetõképtelenné válik, csak idõ kérdése. Hiszen, egyedül a banki korporációs hatalmak döntik el,hogy mikor vágják el a hitelezés szálát, ami a lélegeztetõ gép lekapcsolását jelenteni az ország számára. Hirtelen nem tudnánk mit kezdeni azzal a több ezer milliárd dollár adóssággal. Ilyenkor a multban háborúk indultak, jöttek a tankok, átvették az országot.
Azt nem tudom,hogy a mostani korban mi lesz. Az új kormánynak, nem szabad örökölnie azt a mérhetetlenül sok adóságot amit hosszú évek alatt bevállalt a most regnáló állami gépezet.
Van annak valami tilalma, hogy ha esetleg bevezetik az eurot magyarországra, mellette az emberek használhassanak egy közegyezményes váltót, amin nincs kamat? Egy köztársasági váltót, amibõl nem adózna a nép a központ felé, csakis magának.
Az eurót meg tartsák meg a többiek.
Ezt úgy lehetne elkerülni, ha megszûntetnék az önálló államok államkötvény kibocsátási jogát és lenne egy szupranacionális kormányzat az EU-ban ...................
HOGYNE, ehhez már csak egy központi (világ) hadsereg és egy központi (világ) kormányzat kell, (a bankok mellett) és már készen is van az NWO. Megkérjük , hogy aki nem a milliárdos/védett/érinthetetlen kaszthoz tartozik, a hajoljon elõre, MÉLYEN, és fogja meg a bokáját, a meglepetés hamarosan érkezik. (hátulról) Te ott! Igen TE, 52456987sz.(alias bucser) állampolgár, hajolj jobban elõre!
Martin Weiss, Money and Market: A nagy bankok olyan közel állnak a csõdhöz, a világgazdaság olyan gyorsan esik szét, hogy a Wall Street rendszerleállása küszöbön áll. Az eddigi elõrejelzések túl barátságosak voltak, helyettük vad dolgok várhatók, beleértve: Értépiac zuhanása,
Nagyvállalati csõdök: nagyon valószínû a General Motors, Chrysler, de a "kisebbek" is: Ann Taylor, Best Buy, Jet Blue, Macy’s, Saks Fifth Avenue, Sears, Toys “R” Us, U.S. Airways, valamint az óriások is: Ford, vagy akár a General Electric,
Óriásbankok csõdje: Citigroup, Bank of America, de várható a JPMorgan Chase, HSBC,
USA-szerte kis és közepes bankok csõdje,
Biztosítók, államok és városok csõdje (pl. Kalifornia),
Árutõzsde bezárása, értéktõzsde befagyása, állami kötvénypiac bedõlése
Mit lehet még hozzátenni? UK Guardian: a rendõrség zavargásokra készül, a fõfelügyelõ szerint nehezen hihetõ, hogy Izland, Görögország, Franciaország példája (ahol már voltak megmozdulások) ne hasson Angliában is. "Dühöngõ nyár" várható. New York Times: A Manhattan Institute egy "konzervatíyv elemzõje" szerint az egész országra struccpolitika jellemzõ, a "Wall Street magasságaitól a kertvárosok széléig". Egy példát hozott: az a bankár, aki egy év szabadságra menne, hogy Ázsiában angolt tanítson, majd hazatérve folytassa, amit ithagyott, nem mérte fel, hogy a "pénzléggömb" korszaka jó ideig nem tér vissza, ha visszetér egyáltalán. Nyilván nem lesz neki elég energiája, hogy visszatérhessen valaha is. És nemcsak ez tûnik el, sokminden más is.
Ezt úgy lehetne elkerülni, ha megszûntetnék az önálló államok államkötvény kibocsátási jogát és lenne egy szupranacionális kormányzat az EU-ban amely meghatározza minden tagország költségvetését és õ vállalja a források beszerzését. és ezt teszi akár átcsoportosításokkal a nagy EU-s csomagon belül vagy éppen a piacról kötvények kibocsátásával.
Jelenleg ahány ország annyi államkötvény annyiféle fizetendõ kamat. Hisz az országkockázat még mindig különáll az Euro árfolyamtól (semmi közük egymáshoz csak hatásuk van egymásra. Direkt kapcsolatuk nincs).
Ebbe a megtakarítással/sufficites kötlségvetéssel rendelkezõ EU tagállamok nem fognak soha belemenni. (és szvsz is nagyon rossz vért szülne, hisz semmi nem kötelezné a lemaradó tagokat, hogy összeszedjék magukat.)
megértem hogy kétségbe vagy esve, és jó hogy leírtad hátha valaki tud valamit mondani, de szerintem inkább jogi topicba kéne ezt is, és próbáld meg a többi nagyobb fórumon hátha valaki tud segíteni.
Nagy bajba kerültem. Harmadszorra elaptak az APEH nyugtaadási kötelezettség miatt. Mire számítsak? Helyszínen közölték, hogy 1 milló forint lesz. 10 év alatt ez a harmadszor nemtom számít-e vmi? Lehet kérelmezni akármilyen formában? A bírságot úgysem úszom meg, de enyhítés, részletfizetés vagy akármi, ami javamra szólhatna?
Kérem mindenkitõl, hogy tartsa magába elítélõ véleményét és elítélését. Minden vállalkozásnak meg van a maga egyéni szociális próblémája, becsúzhatnak hibák. De leszögezem, hogy az én havi 200-300 ezres megforgatási tõkém, pontosabban ruhákat árulok szabadég alatt a piacon. Rendszresen adok nyugtát, fizetem az adót (SZJA, TB, stb...), dehát ilyen az élet. Esõs volt a tegnapi nap. A sátramban árultam, rossz volt. Elvitte a szél a sátrat, rögzíteni kellett, takargatni az árut és közben fûzni párbeszédet a párszem vevõvel stb... fejveszve kellett ezt azt csinálnom. Pénztárgépem nincs, nyugtatömböm van, amely félig megázott az esõ következtében, szal fej tetejére állt a világ számomra akkor. És hát innentõl ismeritek, vásároltak, elköszöntek. Utána visszajöttek... igazoltak magukat, vállalkozásom eredetiségét vizsgálták, ezután jegyzõkönyvelés, nyilatkozatok. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy rendes legális vállalkozót, aki alig tud fenntartani magát és nem azon szemlélettel akar a nyugtákon spórolni. Az adóm úgysem lesz ettõl több vagy kevesebb tõle. És most jönnek ezzel az 1 milliós büntetéssel a 300ezres vállakozásommal :((( ez vicc. Az elsõ kettõ alkalom még úgy nehezen kibírtam, innen onnan kölcsön kértem egy picit, mert 90ezer és utána 250ezer volt a bünti.
Mert a befektetõk az esetek 90%-ban nem országot néznek hanem régiót. Valamint a cseh, magyar, szlovák és lengyel gazdaság olyan mélyen keresztbeszõtt, hogy az egyik dõlésével a teljes régió megroggyanhat.
Csupán ennyi az oka.
A forint sem a magyar gazdaság miatt kezdett gyengülésbe, hanem a lengyel miatt. a Zloty sokkal jobban megszenvedte az elmúlt 2 hónapot mint a forint.
Miert jelenti a magyarorszagi allam fizeteskeptelensege automatikusan a cseh es a lengyel allam fizeteskeptelenseget is..?? Kifejtened..?Nem teljesen vagyok jaratos...
Tenyleg tanulsagos.... Igaz nalunk nalunk eddig is boven fordultak elo tortenesek a felsoroltbol..(a krizis elott)..eleg pl.a kozlekedeskulturara gondolni (ahol egy joindulatu jelzo dudalasert is pofan vagjak az embert) Az is valoszinusitheto hogy egy esetleges allamcsod mindennapi eltunkre gyakorolt hatasa a spekulacio szintere..(barmi lehet)
énis arra jutottam, hogy ha itt ilyen balhék lesznek, akkor az kb annyit tesz, hogy átlökik a küszöbön egyensúlyozó gazdaságot a káosz felé. Ezért nem is értettem, hogy akkor ez mire is lenne jó. De így már biztos vagyok benne: még most is egymást köpködik, ahelyett, hogy lemosnák a szart a falról.