De hiszen dupla teljesítmény azonos tömeg mellett kétszeres sebességû hajtóanyaggal lehet elérni, akkor ez azt jelenti, hogy dupla hõmérsékleten (mivel csak a hõtágulás adja a hajtóerõt ebben az esetben). Tehát a duplázáshoz már 5000 fok kell, és ez még kevés, a négyszereshez már 10000 tehát igaz amit mondtam az már "atombomba" (olvass vissza mit írtam)
Fajlagosan jobb. Ez a lényeg. Vagyis nyersz vele. A Nerva program végére a gáz 3000 fokos volt és kb10km/sec sebességgel áramlott. Ezt hasonlítsd össze a kémiai rakéták 3-4 km/sec kiáramlási sebességével és... lásd a lenti számolást;)
Az ion hajtómûvel is ez a probléma, mert igaz hogy hosszú idõ alatt felgyorsít egy aránylag kicsi hajtóerõ is, csak az helyzet az összimpulzus akkor is megegyezik, tehát a tömegre akkor is szükség van ha hosszú idõn keresztûl lassan használjuk fel. Tehát nem nyertünk semmit vele. Lásd a lenti számolást!
Na de az az elsõ változat volt. Épp csak elkezdték a teszteléseket.Ma már lehetne nagyobbat, jobbat építeni, ami kevesebbet sugároz. Azt azért tudnod kell, hogy ezzel fajlagosan nagyobb teljesítményt lehet elérni mint a kémiaiakkal, vagyis kevesebb üzemanyaggal-nagyobb sebesség. Ez a jövõ, nem az ion.
Nem a sugárzás a probléma vele, hanem az hogy amint olvasom kétezer valahányszázfokra hevitett hidrogén hõtágulásából nem jön ki azonos tömegû hagyományos hajtóanyagal elérhetõ tolóerõ! Már csak azért sem, mert nem nagyságrendekkel alacsonyabb a hagyományos rakéta üzemi hõfoka sem, a hidrogén meg mint tudjuk nem a legnagyobb tömegszámú elem, tehát lényegesen nagyobb sebességre kell gyorsítani, mint egy égésterméket, amely alapból nagyobb tömegszámú oxigént és még más éghetõ elembõl álló molekulákat tartalmaz. Olvasd el a lentebb leírt okfejtés a rakéta elvrõl!
Nem mellesleg az 50-es 60-as években az állandó légköri, felszíni atombomba robbantásoknak köszönhetõen jelentõsen nagyobb volt a háttér sugárzás mint most. Na most persze, hogy ennek következtében növekedett-e hosszútávon a lakosságnál tapasztalható rákos daganatok számának, azt soha az életben nem fogják bevallani.
Igen, azzal az apró különbséggel, hogy az ûrben nincs semmi amit megöljön, ráadásul amúgy is elég nagy a különbözõ forrásokból származó háttér sugárzás. Ezért is kell pl. az emberkéket a víztartály mögött elhelyezni, ahogy az az ûrhajótervezetben is látható, mert 1-1 napkitörés alkalmával összeszednek annyit, mint amennyit a hajtómû üzemzavara esetén kaphatnak.
Már mûködött. Nerva néven kisérleteztek vele. A próba hajtomû kétezer valahányszáz fokra hevítette reakciótéren átvezetett hidrogént és asszem néhányszor 10 KN tolóerõt adott 10 percig. Csak böszme nagy volt a sugárzás, meg hát a fúvóka sem bírta sokáig.
Valójában >>jobbra parancsnoki moduljának "robbantott" ábrája<< nem robbantott ábra, hanem "kitöréses". A robbantott az, amikor minden alkatrész, csavar szétszerelve egymás mellett látszik a rajzon.
"A másik lehetõség, hogy a reaktort magát használni hajtómûként, például úgy, hogy a hajtóanyagot átvezetik a forró reaktormagon, amely felhevülve és kitágulva nyújtana tolóerõt." Ez nagyon kicsi hatékonyságú lenne, mert hõtágulás csak nagy hõmérsékletnél jelentõs, tehát nagyon fel kell hevíteni az üzemanyagot, ami a reaktor hülésével jár, ami viszont meggátolná a folyamatos üzemet, illetve annyira fel kellene hevíteni, hogy az már egy "atombomba" lenne. No persze van "atombomba tipusú elképzelés is, de én azért nem lennék egy ilyen jármû fedélzetén...
Persze ez még nem lehetséges, mert képzeljünk el egy LHC- egy atomerõmûvel és azzal a ténnyel, hogy mekkora tömegû részecskéket tud felgyorsítani rögtön látható, hogy a lentebbi képletbe írt t a valóságban nem hanyagolható el, mert rendkívûl sok idõbe telne még a berendezés tízezred részének megfelelõ tömegû üzemanyagot felgyorsítanának. (ki halna az emberiség közben) Tehát lassab üzemanyagokkal kell beérjük!
Még egy kis helyreigazítás, a Szojuznak nem ballisztikus a visszatérése. http://en.wikipedia.org/wiki/Ballistic_reentry
+ a szokásos: kilövés -> indítás. Egyébként jó a cikk, gratula!
"A másik lehetõség, hogy a reaktort magát használni hajtómûként, például úgy, hogy a hajtóanyagot átvezetik a forró reaktormagon, amely felhevülve és kitágulva nyújtana tolóerõt."
Itt most a Project Pluto-ban látottakhoz hasonló rakétahajtõmûvet kellene elképzelni, ami nagyjából mindent megöl a környezetében a kellemes kis kisugárzásával?
Példa: Ha egy gyorsítóval fénysebességre gyorsítanánk részecskéket, akkor: 300 000Km/s *m üzemanyag =30Km/s* m ûrhajó Azt jelentené hogy 30Km/s sebesség eléréséhez m ûrhajó/10 000 tömegû hajtóanyagra van szükség (kb.)
Igen ez megkerülhetetlen, mert a hatás ellenhatás elvén mûködõ hajtómûvek esetében a hátralökött üzemanyag impulzusa megegyezik az ûrhajó impulzusával. Tehát m1*v1*t=m2*v2*t; t-vel egyszerûsíthetõ ezért egyezik meg az impulzusuk. Ha a hajtóanyag tömegét csökkentem a sebességét növelnem kell ugyan akkora impulzushoz. Tehát nagyon meg kell növelni a sebességet a hagyományos rakétához képest akkor lehet jelentõsen kevesebb üzemanyag. A kitágulásos megoldás nem biztos, hogy a legjobb erre.
A másik lehetõség, hogy a reaktort magát használni hajtómûként, például úgy, hogy a hajtóanyagot átvezetik a forró reaktormagon, amely felhevülve és kitágulva nyújtana tolóerõt.
Ezt a részét nem értem. Akkor ilyenkor is kell valami hajtóanyagot magával vinni nem? A hajtóanyagnak meg távoznia kell a jármûbõl.
hoppá javítani kéne, a trícium a hidrogén izotópja (1p+2n)
Pontosítok: a mars koncepció hasonlít rá, de nagyon.
Ez az Orion miért is emlékeztet engem kísértetiesen Arthur C. Clarke Discovery -ére?
Aviak a cikk is azt írja amit te, de igazából a trícium a neve a hidrogén 3as tömegszámú izotópjának, ugyanakkor béta bomlással a hidrogén 3-as tömegszámú izotópjává alakul :)
Nekem pl. kifejezetten tetszik, hogy a marsûrhajó hasonlít a 2001 ûrodüsszeia filmben/könyvben látottakra :)
Az senkinek sem szúrt szemet, hogy a cikk szerint a hélium hármas tömegszámú izotópja a trícium, nem a hidrogéné?
"Egyébként az angol doksikban a centripetális szót használják ha mesterséges gravitációról van szó."
Talán azért, mert centrifugális erõ csak a hétköznapi nyelvben létezik, a fizikában nem. Ott inkább a gyorsuló (körforgást végzõ) tömeg tehetetlenségérõl van szó.
ránkfér egy ûrversegy, talán a gazdaságnak is jót tesz
Az ébredõ nehézségi érõt a vele ellentétesen ható centripetális erõ határozza meg. Viszont abban igazatok van, hogy hála a hajó merev szerkezetének a centrifugális a centripetális erõ megegyezik, vagyis értelmetlenség volt részemrõl ez a kötözködés, hiszen nem fognak végtelenül nyúló elasztikus hajót építeni, vagy ha igen, akkor azt nagy botorság lenne megforgatni.
Egyébként az angol doksikban a centripetális szót használják ha mesterséges gravitációról van szó.
A (nagyobb) garvitacios ero meg1ezik a centrifugalis erovel. A ()jel azt jelenti, h Te is kimozditod a zurhajot, de joval kisebb mertekben, mint "o" teged. ;) Vagyis vehetjuk a centrifugalis erot a gravitacios eronek. A centripetalis, csak ellene tart, vagyis a szilard urhajotest kolcsonhatasa veled, a gravitacio elleneben.
Nem, a centripetális a kulcs szó, nem a centrifugális. Az elõbbi tartja a forgó rendszerben a tárgyat és ennek köszönhetõ a mesterséges gravitáció. Nem mindegy, mint ahogy a különbség sem külömbség.
Jó a cikk, kimondottan tetszett! Jókat álmodoztunk! Jaaaa! A centripetális szót, centrifugálisnak értsétek. Bár a centripetális sokkal tudományosabban hangzik azok számára, akiknek fogalmuk sincs róla, mi is a külömbség.
Ami engem elgondolkoztatott, hogy szinte mindegyik tervben elõbb-utóbb megjelenik a beásott holdbázis koncepciója, hiszen védelmi szempontól triviális - viszont holdbéli nehézgép terveket nem nagyon látok.:) Dunát lehetne rekeszteni a különféle leszállóegység, lakómodul, rover, stb tervekkel, de ásó-szállító-mozgató jármûvekrõl nem találtam infókat a látványterveken kívül.
Ti tudtok ilyenekrõl?
Köszi Cifu.
Valami azt súgja, hogy elõ fog még kerülni a Nerva tervezet, ha komolyan gondolják az emberes Mars expedíciót.
Ha meg nem: akkor tartok tõle, hogy mire ez a terv (vagy a akármelyik, ami nem használ komolyabb meghajtást) a megvalósulás útjára lépne, a robottechnika és a mesterséges intelligencia olyan szintet ér el, hogy az automatákkal végzett felszíni kutatások sokkal eredményesebbek lehetnek mint egy emberekre alapozott expedíció. Vagyis teljesen értelmetlen lesz két éves, nem kis kockázattal járó utazásokra küldeni embereket. Nesze neked vörös felszínen integetõ ûrhajósok...
Csak már látnánk. Szeretném én is miliárdokkal egyetemben élõben látni az ÚJ holdraszállást a TV-ben :D Nem amerika dicsõségére hanem az emberiségére. nagyon jó írás Cifu, ismét gratula! Még sok ilyet :)
Ha figyelembe vesszük, mennyi pénzt hajlandó az USA kormánya áldozni az ûrkutatásra, akkor örülhetünk, ha a holdraszállás századik évfordulóján sor kerül az elsõ marsraszállásra. Ami pedig a Holdra tervezett jármûveket és fix vagy mobil állomásokat illeti, szerintem 30 éven belül ezekbõl sem lesz semmi.
"a szakértõi gárdája vizsgálja azt, hogy az Orion ûrhajó az európai Ariane V, illetve a japán H-2A hordozórakétával is indítható lenne-e, ezzel pedig a Constellation program nemzetközivé bõvülhetne."