Ja, nem beszélve a wear levelingrõl, ami egy okos algoritmus alapján egyenletesen elosztja az írásokat az eszközön, vagy legalábbis egy chipen belül. Magyarán, az adatok ide-oda vándorolnak rajra íráskor. Ennek nyilvántartásához egy megfelelõ file-rendszer kell. Emiatt különösen körülményes lenne a bemappolás (minden blokkot külön indexelni is kellene).
(Igazából tudja ezeket kvp is, csak valahogy nem képes egyszerre észben tartani, így inkább nem is foglalkozik vele. Hiszen laikusok elõtt így is nagyon okosnak tûnik. :) )
Az (E)EPROM-okkal szemben (bár az alaptechnológia, azaz a lebegõ-kapus cellák, ugyanaz, ahogy azt korábban itt említettem párszor) a flashmemória nem byte-os, hanem blokkos elérésû, ráadásul az írási mûvelet elég összetett (a bitek csak az egyik irányba billenthetõk egyedileg, a másik irányhoz az egész blokkot inicializálni kell, elõzõleg kimásolva az adatokat máshová, ha voltak, és az újakkal együtt visszaírni). Mindezt nem nagyon tudja egy vezérlés teljesen átlátszóan elvégezni. Így nem lenne túl okos dolog a flashmemóriát egyszerûen bemappelni a rendszermemóriába.
2. Éppenséggel van: pl. az Elpida által nemrég bemutatott XDR ram chip egymaga képes a 28.8 GB/s adatátviteli sebességre, több ilyen chipbõl egy 1 TB/s memóriaalrendszer építhetõ. (Ráadásul ~1/8 annyi vezetékre van szüksége ehhez, mint a DDRx ramoknak.)
4. De arról az esetrõl volt szó, amikor egyátalán nincs külön videomemória.
"A pci-express busz miatt a gep valojaban ugy latja oket, mintha az ssd a rendszermemoria resze lenne"
Csak a sebesség miatt él a hasonlat, mert hát az SSD tartalma nincs bemappelve a címtartományba. Más kérdés, hogy a gép a RAM-ba olvassa be a tartalmat, de a kettõ azért nem ugyanaz.
"A fenti technologia ose pl. a commodore 64 volt, ahol a videomemoria a rendszermemoriabol kerult ki, mint a mai alaplapi intel vga-k eseten es lehetoseg volt a programok eeprom kartyakon valo tarolasara, ami a mai ssd-k osenek tekinteheto."
Az EPROM-kártya teljes tartalma be volt mappelve a CPU címtartományába, nem véletlenül vitték ki a CPU címvezetékeit a cartridge élcsatlakozóra. Ez nagyon eltér a mai SSD-ktõl, egészen más az elv.
Emlékeim szerint nem EEPROM, hanem csak EPROM volt az. Én még égettem ablakos EPROM-okat. A törlés kicsit rázós volt, mert gyári törlõ drága volt, az UV-lámpa meg pár tucat törlés után tönkretette az EPROM-ot.
2. fõleg, hogy még a dramnál sem a rendszerbusz a szûk keresztmetszet. pl ht3.0-n elérhetõ 30 GB/sec még sincs semmilyen ram ami akár csak megközelítené ezt(videoramon kívül, de az meg nem a rendszerbuszon megy).
4. nem csak az igp-k, a normál vga-k is. Nekem is az 512 megás hd3850, 3,3 giga ramból gazdálkodhat maximálisan na vajon miért? :D
Legalább javították a cikket, nem sûrû itt. Bár akkor már nem ártott volna MB/s-nek írni, mert hogy ezt a nagyobb egyértelmûségért így írják, de ne legyünk telhetetlenek. :D
Hasonlók, csak néhány évvel korábbtól és C64-gyel. Csak érdekességképpen: én csak egy Primót kértem szüleimtõl, pontosabban egy teljes évig könyörögtem érte. Közben már rég megtanultam a Basicet, és 5-6 oldalas programokat írkáltam füzetbe, amit aztán egy nyári számítógépes táborban ki is próbálhattam. Volt ott egy C64 is, aminek mindenki a csodájára járt. Erre anyámék bejelentették, hogy hozattak kintrõl egy C64-et, talán már otthon is lesz, mire hazaérek. Hazaértem, gép sehol. Elszúrták a vámolást, de bármelyik nap otthon lehet. Ez így ment januárig. Addig minden nap úgy mentem haza, hogy na talán ma kiadják a vámról. És nem játszani akartam rajta... Mire megjött, idegileg enyhén kivoltam. :P
tényleg. fel sem tûnt, mert csak az utolsókat olvasom, de ez durva. pedig mintha nem lett volna sem politika, sem anyázás, sem gettoharcos2. ezt azért tényleg nem kéne.
Nocsak, töröltek 15 hozzászólást a 28-ból. Ez rekord, nem?
Úgy rémlik, '87 nyarán vettem. Utána 3-4 napig éjjel-nappal elõtte ültem és ismerkedtem vele, alig aludtam. Kicsivel késõbb alábbhagyott a lelkesedésem, mert a BASIC nem volt kihívás, az OS részletes leírása (EXOS, rendszerhívások dokumentációja stb.) meg csak késõbb jelent meg. Akkor viszont újra belevágtam és nem volt megállás, assembly programozás, egyebek.
Máig emlékezetesek maradtak számomra a VSZM Budafoki úti helyiségében tartott rendszeres összejövetelek. Csak mellékesen jegyzem meg, már akkor is kõkeményen mûveltük a warezt, bár akkor még nem annak nevezték.
1. A flashmemória sokkal lassabb, mint a mai DRAM-ok. 2. Elég sok flashmemória chipet kellene párhuzamosan használni, hogy a rendszerbusz legyen a szûk keresztmetszet. (Lásd cikkbeli kártya, és ez még csak 1.5 GB/s.) 3. Amúgy ide a "sebesség" nem túl egzakt fogalom, mondd inkább azt: sávszélesség. 4. AMD-s IGP-k esetén is gyakori, amit írtál. De akkor már sokkal jobb, ha saját memóriája is van.
Az ssd-k maximalisan elerheto sebessege megegyezik a rendszerbusz maximalis sebessegevel. Ezek is csak egyfajta memoriak, mint a rendszer ram. A pci-express busz miatt a gep valojaban ugy latja oket, mintha az ssd a rendszermemoria resze lenne, mint ahogy a videokartyak ram-ja is annak latszik (az mcga kartyak ota). A 32KB-os blokkmeret pedig azert fontos, mert ekkora az ssd blokkmerete, tehat igy lehet folosleges irasok/olvasasok es hosszu tavu belassulas nelkul hasznalni.
A fenti technologia ose pl. a commodore 64 volt, ahol a videomemoria a rendszermemoriabol kerult ki, mint a mai alaplapi intel vga-k eseten es lehetoseg volt a programok eeprom kartyakon valo tarolasara, ami a mai ssd-k osenek tekinteheto. Egyelore ugy nez ki, hogy nem sokat fejlodott a technika, csak az aramkorok lettek kisebbek es gyorsabbak.
magyarán pl egy 30 gigás BD lemezt 20 másodperc alatt másolja át!!!!
Örömteli, hogy ennyire pörög ez a szegmens. Remélem szép lassan le tudnak szorítani az árakból is.
Idézetek az eredeti cikkbõl:
"up to 640 gigabytes of capacity and 1.5 gigabytes per-second of sustained throughput" "The ioDrive Duo can easily sustain 1.5 Gbytes/sec of read bandwidth" "Sustained read bandwidth: 1500 MB/sec (32k packet size)" "Sustained write bandwidth: 1400 MB/sec (32k packet size)"
Illenék megjegyezni, hogy a byte-ot kiírva kis b-vel írjuk (byte, gigabyte), rövidítve azonban már nagy B-vel (MB, GB), hogy ne lehessen összetéveszteni a bittel (Gbps, Gb/s).
Alig várom, legyen meg az elsõ milliárdom, olyan gépet fogok összerakni, hogy kiveri a biztosítékot!! :D:D:D
akinek kevés a pénze? vagy akinek a sebesség másodlagos. az biztos, hogy 25 év múlva már csak könyvekben lesznek képek a mai winchesterekrõl, de még 5 évig biztosan lesz létjogosultsága a sima winyóknak.
Informatika és tudomány
