Szombi szerintem nem gondolta komolyan, ha jól emléxem, Egelynek volt valami ilyesmi agymenése a tyúkban végbemenõ hidegfúzióról...
haggyadmár, még azt se tudják mitõl alakul ki a rák. Azt sem hogy néhány genetikai betegséget hogy gyógyítsanak meg. És a slusszpoén, hogy egy hajhullás okát is csak úgy tudják megállapítani, hogy mindent próbálgatnak :D pedig csak pár szaros sejt, és még lehetne sorolni. Az élet teljes mûködésérõl a nagy tudósainknak halvány fingjuk sincs, csak pár töredéket ismernek.
Ezt honnan veszed? A fotoszintézis tökéletesen ismert folyamat, a szem és az agy mûködése is a biokémia/biofizika szintjén. A logikai szintet az agyban még nem értik, de attól még az egyes sejtek mûködése ismert.
még a kalciumban szegény táplálék is tartalmaz némi kalciumot, ab ovo ott kezdõdik, hogy minden gabonaféle alapban SOK kalciumot tartalmaz, márpedig a tyúkok fõ tápláléka a gabonafélék, magvak ... csodát nem tesznek tehát, egyébként az élõ organizmusok valóban képesek olyan dolgokra amelyet máig rejtély övez a tudományban, hogy ne menjek messzire, ott a fotoszintézis, a szem és az agy mûködés is alapban rejtély máig.
A tojótyúkok is képesek hidegfúzióra. Ha mészben, kálciumban szegény táplálékot kapnak, akkor is képesek tojni meszes héjú tojásokat...
Nem lettem okosabb a cikket olvasván.
Már mindjárt a kiindulópont sem világos: melyik fúziós reakciót használták? Két olyan reakcióról tudok, amelyek relatíve könnyen végbemennek: D+Li (ebbõl is kétféle van) és D+T. A D+T az ismertebb, a jelenleg folyó sokmillió fokos hígplazmás kisérletekben ("TOKAMAK") ezt próbálják. Hátránya, hogy a triciumot valahogyan elõ kell állítani, és mivel felezési ideje rövid (12év) erõsen radioaktív. A litium ami a természetben elõfordul, két izotóp keveréke: 7,5% Li-6 és 92,5% Li-7. (A Li6+D reakcióban nem keletkeznek neutronok.) Nem derült ki a cikkbõl, hogy melyik izotópot használták ha egyáltalán litiumot használtak.
Nem derült ki, hogy hány neutront kaptak idõegységenként, illetve semmilyen számszerû eredmény. (bevezetett áram, a rendszerben levõ anyagok mennyisége, hõmérséklet emelkedés, stb)
A CR39 nyomdetektor. Kiválóan alkalmas barlangok alfa-hátterének a mérésére, de pont ide az egyeik legrosszabb választás. A gyors neutronok (fúzióban ilyenek keletkeznek) ugyanis nagy valószínûséggel kölcsönhatás nélkül átrepülnek rajta. Elõhívása macerás, kiértékelése ma már nem annyira rettenetes, az automatikus képfeldolgozás korában, de effelõl vannak enyhe kétségeim.
Mindenesetre várom a többi labor megerõsítését vagy cáfolatát. A tét ugyanis óriási. Remélni tudom csak, hogy az ilyen hírek idõnkénti felröptetése nem figyelemelterelés akar lenni a hasadási atomreaktorok továbbfejlesztésének szükségességérõl, olyan idõszakban, amikor idõrõl idõre kibukik a megújuló energiaforrások alkalmatlansága...
Ahogy mondod. Hamar ráteszik erre is a mocskos mancsukat a zsterroristák.
Akkor még egyszer: a pozitív energiamérleget nem úgy értettem, hogy nem melegszik fel jobban az anyag, mint pl. a gyorsítóból belõtt nyaláb indokolná. Jobban felmelegszik, mert ott a fúzió. Csak az a probléma, hogy ha a gyorsítós elrendezéssel próbálkozunk, akkor betáplálunk a nyalábbal X energiát, a felmelegedés meg kb. X*1.01 szerese lesz. Ha ebbõl klasszikus erõmûvi megoldással szeretnénk áramot kapni (amivel aztán a gyorsítót is hajtjuk), akkor meg 50% körül vagyunk, max.
De lényegtelen az egész,mert jönnek az arabok és mindenki elhallgat errõl az egészrõl.Mi meg szépen elfeledjük.
Szerintem a dolog azért fog még hosszú évtizedekig elég ellentmondásos eredményeket mutatni, mert valójában nem egyetlen reakcióról van szó! Érdekes módon ott is sikerült többször pozitív energia mérleget kimutatni, ahol pedig neutronokat nem tudtak detektálni.
Szerintem a hidrogén + nikkel/palládium + impulzusos elektromos áram felépítésû, mûködési elvû "reaktorok" mutatnak esetenként magas energiaszintû folyamatokat, csak ezek nem elsõdlegesen fûziós reakciók!!! Azok sokkal inkább egyfalyta másodlagos, vagy parazita reakciókként alakítják át az elsõdleges reakcióból származó energiát.
Ez kísértetiesen hasonlít a 89-es esetre, ahol voltak rendes neutrondetektorok, ott mindenhol kiszûrték, hogy mûködne a dolog. Az persze tény, hogy a hidegfúzió mûködik, természetesen ha egy gyorsítóval hidrogén izotópokat lövöldözünk, lesznek fúziós reakciók. A probléma, hogy ebbõl nem érhetõ el pozitív energiamérleg, mert a fúziós reakció hatáskeresztmetszete jóval kisebb a szórásénál, a szórások során viszont a részecske elveszíti az energiáját, amivel a fúzió küszöbenergiája alá kerül. Termikus közegben viszont mûködhet, mert ott a szórások a Maxwell-Boltzmann eloszlás felé viszik a plazmát, és ott ez elég nagy energiát jelent.