Persze hogy nincs konkrét terv, mivel nincsenek meg a feltételei. Ezeket elõbb meg kell teremteni.
Az Altair holdkomp és a Holdbázis az elõzetes tervezés fázisában van.
A Mars ûrhajókról pedig tanulmányok vannak, a lehetséges meghajtási módok és a személyzet létszámának függvényében.
Bocsesz de szerintem ezek nem az én kérdéseim!
Másrészt továábra is azt mondom, hogy nincsenek konkrét tervek a holdbázisról, csak koncepciók, ugyan így a Mars-ûrhajót illetõen.
Amúgy tartok tölle, gyak arról szól a dolog, hogy ez a legkisebb lehetséges létszám a lehetõ legolcsóbban kihozva a dolgot, az meg, hogy mit csinál az a 4 ember, majd kiderül amikor ott lesznek!;)
A Mars-ûrhajóról meg inkább ne is beszéljünk, mert az Sci-fi a köbön!:)))
Jó cikk nagyon, köszi! Aki látni szeretne életnagyságú Burant, annak a speyeri technik múzeumban a helye: katt ide Ha jól olvastam a wiki-n, ez az aero model.
Ezek csak papíron létezõ tervek. Nincs olyan cucc ami bizonyítaná, hogy tényleg megy. Egy egyetemista cimib mesélte, hogy valamelyik német csak kezdõkkel akarta megvalósítani egyik új projektjét, mer az 'óccsó. A régi motorosokat elküldték. A projekt 2 millió euróba fájt és a tervezett fejlesztett hardver helyett az õ szavaival élve vagy egy 2 milliós zajos erõsítõjük...
"Mekkora lesz egyáltalán a Hold-bázis?" Kíépítve 2-3 db 13-15 tonnás lakómodul és még kb. 10 tonna külsõ felszerelés. 4 fõs személyzet, félévenkénti váltással.
"Milyen lesz a Mars ûrhajó?" Elõször ki kell választani a meghajtás módját és a személyzet létszámát. Utána már logikusan levezethetõ.
Nem a sezlon keverem a faxommal, hanem tisztában vagyok azzal, hogy hogyan mûködnek olyan szervezetek, mint a NATO, vagy a NASA vagy akármi, vagy inkább csak sejtem, a mûködésüket. Amit viszont úgy láccik te nem tudol felfogni! De ez a te egyéni szocproblémád
Nem azt mondtam, hogy a NATO stratégiába van leírva, hogy milyen eszközök kellenek, hanem hogy milyen képességek, ezekhez majd a szakemberek megmondják, hogy mik az adot technikai szinten hozzárendelhetõ eszközök, és aztán ezek kifejlesztése kerül be a hosszútávú tervekbe, költségvetéssel miegymással. Ennyi.
Az, hogy ebbõl a tervbõl végül milyen gép lesz, azt tényleg sok minden befolyásolja, a vietnámi háború, a globális felmelegedés, és a tervezõk szexuális élete...
Amúgy kekeckedjél csak az F-16-tal kapcsolatban, de még mindíg azt mondom én is amit te. Bee-beee
"Értem én, de a politikusok úgy váltogatják elképzeléseiket és egymást, mint más az alsónemût akkor hiába írsz te le és tervezel meg bármint, ha nem adnak rá pénzt. Én is megterveztem valamit a melóhelyemen, de a válság miatt nem valósították meg, pedig a terv jó volt..." Hát ez az! Ezzel teljes mértékben egyetértek és erre sajnos az ûrkutatás kapcsán találni a legjobb példákat. Sajnálom, hogy neked is betettek a Wall Street-i bankárok.
"Talán azt is gondold át, hogy 30 éve nincs komoly hordozóeszköz fejlesztés az USA-ben. Mindenki aki régen vezetõ tervezõ volt már régen nyugdíjas vagy halott, még ha csak kezdõ mérnök volt akkoriba már akkor is kb. 55-60 éves... Honnan lopod a szakértelmet és tapasztalatort?" Azért ez ebben a formában nem igaz! Lehet, hogy Saturn-5 kategóriájú rakétákat nem fejlesztenek, de fejlesztették az X-33/VentureStar rendszert meg egy csomó másikat is, amiket Bushbá vagy leállított, vagy hiába pályáztak velük a CEV programba, úgy landoltak a kukába, hogy talán bele sem lapoztak!
Erre alapozva fejlesztettek ki olyan gépeket, amelyek képesek hagyományos eszközökkel vívott harc megvívására de ha szükséges, a stratégia értelmében tudatosan eszkalálják a konfliktust akár az atomfegyver bevetéséig, mert az eszközök erre is alkalmasak. Lásd 4. generációs vadászgépek.
Ehhez nem kellettek 4. gen gépek a régebbiek is képsek voltak erre, csak a eredményesség volt eltérõ. A 4. gen gépek a vietnámi légiharcok tapasztalatai alaján születtek. Kevered a szezont a fazonnal.
Vazze összevissza beszélsz! Jöjj már tisztába a tényekkel!
Na itt fordulok le a székrõl....
Már csak azt mondd meg kérlek, hogy hol van itt az ellentmondás ahhoz képest, amit én is írtam, ami miatt nono-znod kéne!?
Az, hogy az F-16 nem azért lett ilyen, mert így vázolták fel. Félig meddig mázli volt, hogy lett HARM és egyéb fegyver. Ha az nincs akkor nem lett volna akkora siker a gép.
Továbbra is azt mondom, egy értelmes nagy költségvetésû projektnél, legyen ez a haderõ, az energetikai rendszer, vagy idegen planéták meghódításának tervezése, van egy hosszútávú stratégiai terv, van ehhez maximálisan illeszkedõ 10 éves már költségvetéssel, és konkrét rendszerekre lebontott terv, és vannak közép/rövidtávû + éves tervek. Én ezt az egész rendszert ezeknél az ûrprogramoknál marhára nem látom, pedig itt nem 2 fillérrõl van szó!
Értem én, de a politikusok úgy váltogatják elképzeléseiket és egymást, mint más az alsónemût akkor hiába írsz te le és tervezel meg bármint, ha nem adnak rá pénzt. Én is megterveztem valamit a melóhelyemen, de a válság miatt nem valósították meg, pedig a terv jó volt...
Az mostani amerikai holdprogram láthatólag egyetlen célt szolgál, hogy azok a cégek, akik már az elbaxott ûrrepülõgép programban is benne voltak maradhassanak a mézecsköcsög közelében, függetlenül attól, hogy alkalmasak-e a temékeik a megfogalmazott hosszútávú célok elérésére, vagy sem.
Ez félig igaz. A koromány és az ország érdeke is életben tartani õket, mert õk az ûriparból élnek. Az, meg hogy közel maradjanak elég röhejes állítás. Nincs kivel versenyezni barátom. Szerinted minden sarkon van egy cég aki képes hordozórakétát meg egyéb elemeket gyártani? Mondjuk úgy, hogy a mûszaki hatékonyságot egyelõre feláldozták a gazdaság oltárán, viszont áttervezett elemek gyorsabban készen vannak, mint az újak. Talán azt is gondold át, hogy 30 éve nincs komoly hordozóeszköz fejlesztés az USA-ben. Mindenki aki régen vezetõ tervezõ volt már régen nyugdíjas vagy halott, még ha csak kezdõ mérnök volt akkoriba már akkor is kb. 55-60 éves... Honnan lopod a szakértelmet és tapasztalatort?
"Hát de. Mag vannak határozva legtöbbször a fõ méretek és elvárások. Pl. horodozóra X méret felett nem jó a gép, mert nem férnek el a hangárban. X tömeg felett sem jó, mert a katapult gyenge hozzá vagy a kábekek nem kapják el."
Szerintem én is ezt pofizom, hogy részletes tervek vannak, amiknél fõ szempont a más rendszerekhez való illeszkedés, mert ez is a hosszútávú tervezés része. De mindegy, rosszabb vagy mint a gipsz, te is mindenbe belekötsz.
"Ismét ordas tévedés. Ez max. az utóbbi 10-20 évben igaz, de nézd már meg, hogy darbszámra hány ZSÍR új gépet tervezetek az utóbbi 20 évben. Jóformán egyet sem... Adott feladatra rendelik meg és nem x évre. Nézd már meg, hogy csak a Hidegháború vége után lett divat a hosszútávra tervezés. '70-es évek közepén állt rendszerbe az F-15, de már '82 körül elindult az ATF program és utód keresése..." Ha jól tévedek a "Rugalmas reagálás" nevû NATO stratégia 1967-tõl a hidegháború végéig volt érvényben, ez olyan 25 év körül van. Erre alapozva fejlesztettek ki olyan gépeket, amelyek képesek hagyományos eszközökkel vívott harc megvívására de ha szükséges, a stratégia értelmében tudatosan eszkalálják a konfliktust akár az atomfegyver bevetéséig, mert az eszközök erre is alkalmasak. Lásd 4. generációs vadászgépek. Vazze összevissza beszélsz! Jöjj már tisztába a tényekkel! Sok minden belejátszik abba, hogy miért nem olyan gyors a katonai eszközök fejlõdése mint régebben (legalább is nyugaton, meg az oroszoknál), többek között, hogy manapság talán csak Kína költ a nagyhatalmak közül a GDP 10%-át meghaladó mértékben a hadseregére. Mondjuk õk aztán évente 1-2 új vadászgépet szoktak is rendszeresíteni.
"Nono. Az F-16 akkor lett nagyon ütõs, mikor megkapta az AIM-120 rakétákat és precíziós fegyvereit. Addig BVR vadászok nagyon komoly fenyegetést jelentettek rá és SEAD kíséretet igényelt. Ma ehhez képest az USAF-ban az egyetlen SEAD feladatot ellátni képes gép. Igazi mindenes, gyakorlatilag az összes feladatkörben bevethetõ, csak "söprögetõ" vadászként még mindig az F-15C a preferált hatótávolság és teljesítménye miatt." Már csak azt mondd meg kérlek, hogy hol van itt az ellentmondás ahhoz képest, amit én is írtam, ami miatt nono-znod kéne!?
Továbbra is azt mondom, egy értelmes nagy költségvetésû projektnél, legyen ez a haderõ, az energetikai rendszer, vagy idegen planéták meghódításának tervezése, van egy hosszútávú stratégiai terv, van ehhez maximálisan illeszkedõ 10 éves már költségvetéssel, és konkrét rendszerekre lebontott terv, és vannak közép/rövidtávû + éves tervek. Én ezt az egész rendszert ezeknél az ûrprogramoknál marhára nem látom, pedig itt nem 2 fillérrõl van szó!
Az mostani amerikai holdprogram láthatólag egyetlen célt szolgál, hogy azok a cégek, akik már az elbaxott ûrrepülõgép programban is benne voltak maradhassanak a mézecsköcsög közelében, függetlenül attól, hogy alkalmasak-e a temékeik a megfogalmazott hosszútávú célok elérésére, vagy sem.
Igen sarkítottan írom. Mert a vadászgépeket sem úgy csinálják, hogy megmondják, hogy szép nagy legyen, olcsó, meg hányszemélyes.
Hát de. Mag vannak határozva legtöbbször a fõ méretek és elvárások. Pl. horodozóra X méret felett nem jó a gép, mert nem férnek el a hangárban. X tömeg felett sem jó, mert a katapult gyenge hozzá vagy a kábekek nem kapják el.
A szállítógépnek x felszállási és y leszállási úthossza legyen. A személyzetet meg nagyon pontosan definiálják. Nézd meg, hogy még midig preferálják a csapásmérõ küldetésekhez a két fõs személyzetet. A nagyon magas fokú automatizáltság ellenére is nagyon kell.
Hanem van egy stratégia, ami kb az elkövetkezõ 10-20-30 évre nagy vonalakban leírja, hogy mik a haderõ elõtt álló feladatok. Ebbõl aztán különbözõ 10-20 éves konkrét fejlesztési terveket csinálnak, költségszámvetéssel miegymással.
Ismét ordas tévedés. Ez max. az utóbbi 10-20 évben igaz, de nézd már meg, hogy darbszámra hány ZSÍR új gépet tervezetek az utóbbi 20 évben. Jóformán egyet sem...
Adott feladatra rendelik meg és nem x évre. Nézd már meg, hogy csak a Hidegháború vége után lett divat a hosszútávra tervezés. '70-es évek közepén állt rendszerbe az F-15, de már '82 körül elindult az ATF program és utód keresése. Akkor nem nagyon kalkulált azzal senki, hogy 20 év múlva repül majd az F-15, B-52 és társai. A fejlõdés iszonyatos volt és az elõdöket még hamarabb idejétmúlttá tette e fejlõdés. SENKI nem tervezett 30 évre csak tisza "szerencse", hogy az akkori gépek ilyen jól fejleszthetõek és még ma is jók korszerûsítve.
Az F-16 nem azért lett sokoldalúan alkalmazott gép, mert nem volt más (nagyon kis részben talán), hanem mert könnyen fejleszthetõ, és eleve így is volt tervezve!!!!
Nono. Az F-16 akkor lett nagyon ütõs, mikor megkapta az AIM-120 rakétákat és precíziós fegyvereit. Addig BVR vadászok nagyon komoly fenyegetést jelentettek rá és SEAD kíséretet igényelt. Ma ehhez képest az USAF-ban az egyetlen SEAD feladatot ellátni képes gép. Igazi mindenes, gyakorlatilag az összes feladatkörben bevethetõ, csak "söprögetõ" vadászként még mindig az F-15C a preferált hatótávolság és teljesítménye miatt.
Szép, hogy felupgradelték, csak a géptömege is nézd meg, hogy hova nõtt. Ez párszor okozott gondokat. Nem kis erõfeszítés volt az amit te könnyen fejleszthetõnek titulálsz.
Igen sarkítottan írom. Mert a vadászgépeket sem úgy csinálják, hogy megmondják, hogy szép nagy legyen, olcsó, meg hányszemélyes.
Hanem van egy stratégia, ami kb az elkövetkezõ 10-20-30 évre nagy vonalakban leírja, hogy mik a haderõ elõtt álló feladatok. Ebbõl aztán különbözõ 10-20 éves konkrét fejlesztési terveket csinálnak, költségszámvetéssel miegymással. Aztán ugye az adott feladatra, kitalálnak, megterveznek egy fegyverrendszert, majd pedig a fegyverrendszer hordozására megalkotnak(esetleg a meglevõk közül kiválasztanak) egy célszerûen kialakítódott hordozó jármûvet, ami maga a vadászrepülõgép.
Az F-16 nem azért lett sokoldalúan alkalmazott gép, mert nem volt más (nagyon kis részben talán), hanem mert könnyen fejleszthetõ, és eleve így is volt tervezve!!!!
Ehhez képest az amcsi Holdprogram kb, olyan mint az orosz, vagy az európai, meg a kínai. Gyak egy plakátverseny szintjén van az egész.
Jó de az F-22 mint technikai nem sokat változott ahhoz képest, hogy mennyi ideje fejlesztik, max a darabszám csökkent.
Hát ezt azért nem mondanám. Nézd meg csak külsõre, hogy mennyire hasonlít a protó és a szériagép. Belül is változott...
Ezexerint a sokkal bonyolultabb rendszereket, meg úgy kell tervezni, hogy majdcsak lesz valahogy?
Ez így erõs sarkítás. Az F-16 gépbõl USAF szinten kezdetben valami nevetséges mennyiséget rendeltek azzal a felkiáltással, hogy ha jó lesz akkor lesz még több is. Na akkor csekkold le, hogy mi lett a gépbõl azóta. Az USAF igáslova. Nagyon durván tovább lett fejlesztve. Miért? Volt rá $. A Szu-27 meg jó ellenpéda. Nagy tervek voltak vele, de a pénzhiány szépen el is kaszálta jóformán az összeset...
Majmeglássuk mire lesz pénz, amikor majd indítani kell, mer azt bepakoljuk. Ami meg kimarad, az kimarad.
Nagyon nem egyedi az amit írsz a harcirepülõgép és harci eszközök fejlesztésénél, de megint erõsen sarkítasz. Miért csak szélsõségekben tudsz gondolkodni? Pl. a Szu-27 géphez is ígértek monokirstályos turbinalapátokat. Nem lett. Hûtõlevegõt kellett elvonni, csökket a hajtómû teljesítménye és a hatótáv is ezáltal. Vagy pl. az a MiG-23 kezdetben részben MiG-21bisz elektronikával repült, mert az új dolgok nem készültek el.
Az indiai Szu-30 gépeknek is TVC-s hajtómûvel kellett volna rendelkezni a kezdetektõl. Asszem "csak" 5 év késéssel kapták meg és még mindig korlátozott képességekkel. (Asszem azóta már ez is a múlt.)
A NASA csinált vagy 10 animációt Hold meg Mars bázisokról, persze mind csak felszínes látványterv. Ennél részletesebb tervek kidolgozása már súlyos milliókba kerülne.
Amúgy az egész Orion terv még mindig teljesen képlékeny, tényleg nincsenek komoly tervek a hasznosításra. Ez azért van mert a NASA kiengedte a kezébõl a gyeplõt. Amikor Bush bejelentette a Constellation programot, nyíltan ki lett jelentve, hogy ez az ûripari vállalatoknak lett feltálalva, hogy legyen munkájuk az ISS és az Ûrsikló utáni idõkben is. Lassan már nem a tudományos programokhoz keresik az alvállalkozókat, hanem fordítva.
Jó de az F-22 mint technikai nem sokat változott ahhoz képest, hogy mennyi ideje fejlesztik, max a darabszám csökkent. És vagy 30 évig biztos rendszerben marad, aminek nagyjából a költségeit is ismerik.
Ezexerint a sokkal bonyolultabb rendszereket, meg úgy kell tervezni, hogy majdcsak lesz valahogy? Majmeglássuk mire lesz pénz, amikor majd indítani kell, mer azt bepakoljuk. Ami meg kimarad, az kimarad. Utólag kiderül, hogy nincs pénz az újrafeldolgozó rendszerre, de nem baj akkor visznek egy karton sznikerszt, meg egy rekesz kólát az ûrhajósok, oszt meg van oldva.
A költségvetésnek max a megvalósulás ütemére kéne hatással lennie, nem arra, hogy az egészbõl még picsafüst sem láccik.
Vagy egy példán keresztül. Ha közlik, hogy az F-22 vagy programra van 100 peták pénz akkor lehet belõle X darab Y fejlettségû gép Z idõre. Aztán jön valami változás és hireteln lesz a 100 petákból 30, vagy semennyi és elkaszálják az egész. Próbálj te így 30 évre bármit is elõre gondolni...
Csak egy apróságot elfelejtesz. A költségvetés a meghatározó. Ha azt mondja ma az elnök, hogy a NASA költségvetés 3-szoros lesz akkor lehet tervezni ezt-azt. Viszont ki látja elõre, hogy 30 év múlva mire lesz pénz? Jelenleg 3-ra sem látnak nagyon...
Te valamit félreértesz. Egy technikai eszközt nem lehet megjósolni! Az meg kell tervezni, ki kell fejleszteni.
Csak egy-két kérdés, amire a választ ma már illene tudnunk: mekkora lesz a holdbázis személyzete, és miért akkora?
Amikor manapság egy vadászgép kifejlesztése 10 évet vesz igénybe, úgy hogy az elején már lehet nagyjából minden fontosabb paraméterét ismerni, akkor hogy lehet úgy belevágni egy idegen égitest meghódításának, hogy nem akarunk jósolni, de majd lesz valahogy?
Jó, de te láttál valahol terveket a holdbázisról? Nem általában, hanem konkrétan azokat a terveket, amiket az Orionnal kell majd megvalósítani? Ezt a bázist 10 éven belül el kell kezdeni építeni, és ez nem lesz kis vállalkozás!
De, ez az egész annyira komoly minthogy bejelentik, hogy 10 éven belül építenek egy atomerõmûvet. És hol vannak a részletes tervek, de legalább is a technikai követelmények, mekkora lesz ez a létesítmény egyáltalán? Öõõõõ, izé, azt még nem tudjuk. Akkor mi van? Van egy tervünk egy kisteherkocsiról, amivel majd sódert fogunk szállítani. Talán.
Nem lehet elvárni hogy 30 évre elõre pontos terveket készítsenek, hiszen senki sem jövõbelátó. Én valószínûbbnek tartok egy holdkörüli ûrállomást mint egy holdbázist.
Ha elolvastad a cikk II. részét, akkor bizony valóban ez a kép látszik jelenleg. :)
Az Orion elsõ sorban a Hold-misszióra készül, a 6 fõs személyzetre vonatkozó kritérium már rég a múlté, így gyakorlatilag alig több, mint egy nagyobb Szojuz.
Viszont a NASA soha nem is tervezte, hogy beszáll az ûrturizmusba. Õk, szemben az oroszokkal ezt nem tekintik opciónak a költségek csökkentésére, már csak azért sem, mert fajlagosan õk csak drágábban tudnák feljuttatni az ûrturistát.
Jelenleg rövid távon az ISS, közép távon (2020) a Hold-utazás a lényeges. Hogy azon túl mi lesz, az arról csak ködös elképzelések vannak... :(
Az a gáz, hogy én ezekben az új ûrhajó tervekben is ezt látom. (Pl. Orion)
Mekkora lesz egyáltalán a Hold-bázis? Milyen lesz a Mars ûrhajó?
Csinálnak egy nagyon jó, viszonylag olcsó kis ûrhajót, amivel tökéletesen meg lehet ismételni az Apollo missziót, meg még egy kicsit többet.
De sokkal többre nem igazán képes. Pl. Ûrtúristáskodás viszonylag tömeges kiszolgálása meg ilyenek.
Az egész emberes ûrrepülés mögött nem igazán látok célt, azon kívül, hogy minnél olcsóbban, minnél több amcsi zászlót lehessen majd különbözõ helyekre bedöfködni.
Azért egy kicsit összetettebb a képlet. Felteszem az STS elõtti idõkre gondolsz, mert akkor még úgy gondolta mindenki, hogy most aztán bekövetkezik a világûr robbanásszerû meghódítása. Az ekkori idõk ûrsikló tervezete még olyasmikkel számolt, hogy 1975-re egy 12 fõs ûrállomás fog keringeni a Föld körül, és évi 7 alkalommal megy hozzá fel az ûrsikló a személyzet váltásával és az újabb és újabb modulokkal. Holdbázis, bolygóközi ûrhajó és Mars missziók, ilyesmikben gondolkodtak rövid távon. Aztán jött a Nixon kormányzat, és méretes késsel kezdte el vagdalni a NASA költségvetését.
Hogy az ûrrepülõgép program megmenekülhessen, a NASA-nak és az USAF-nak közösködnie kellett, és ez vezetett a jelenlegi STS ûrrepülõgép megszületéséhez.
A NASA régóta ábrándozott egy nagy méretû ûrállomásról, amelyhez ideális lenne az ûrsikló. A baj csak az volt, hogy nem volt rá pénz. A Freedom is csak az 1990-es években valósulhatott volna meg.
Az ûrrepülõgéppel tényleg az volt a baj, hogy nem volt egy elõre jól felépített elképzelés, hogy mihez is kezdenek vele. Eredetileg volt egy célkitûzés, hogy mire akarják használni, aztán ez átfordult, mivel azokra a célokra nem volt pénz, és már inkább azt nézték, hogy erre és erre képes az ûrsikló, akkor nézzük mit tudunk kezdeni vele...
Nem az a gond, hogy a zsákutcának bizonyuló ûrsiklót finanszírozták, hanem hogy igazából nem finanszíroztak semmit!
A megvalósított ûrsikló a lehetõ legolcsóbban megépíthetõ rendszer volt, ami viszont paramétereiben is a legrosszabb volt, már eleve.
Nem az ûrrepülõgép koncepció a zsákutca, hanem az, hogy azt hisszük, ha egy 1000 Km-es vasútvonal megépítéséhez csak a fele pénzt biztosítjuk, akkor egy sinen is tudunk majd életképes közlekedési eszközt mûködtetni!
Igazából az ûrsikló koncepcióját nem értem. A ûrsikló alacsonypályára volt tervezvezve, viszonylag rövid repülési idõtartammal. Tudományos kutatást egy ûrkapszulával is lehet végezni, de ha komolyabb kutatásokat akarnak, akkor egy kisebb ûrállomás is megteszi (ami még mindig sokkal olcsóbb). Hasznos terhet meg bármelyik rakéta felvihet, az ISS-t is meglehetett volna építeni kizárólag Proton rakétával. Biztonsági szempontból meg kriminális, az indítás után semmilyen mentõeszköz nem áll a személyzet rendelkezésére, ha probléma támad.
Nyilván az ûrrepülést akarták rutinszerû repüléssé tenni, de ehhez tényleg nem volt meg a technikai szint.
A 60-as években ezek az elképzelések teljesen realisztikusak voltak, kiindulva az addigi gyorsütemû fejlõdésbõl, elég csak az akkori gigaprojektekre gondolni, a szupernehéz Saturn V vagy a szovjet N-1 rakétákra alapozva talán meg is lehetett volna csinálni. Sajnálatos hogy bizonyos területeken nem csak megtorpant az ûrkutatás, hanem vissza is fejlõdött. Talán ha nem lett volna az olajválság, és az amerikaiak nem állítják le az Apollo-programot, és helyette nem a zsákutcának bizonyult Ûrsiklót forszírozzák, akkor ma nem itt tartanánk. Szerintem 100 év múlva az Apollo és az Orion program között eltelt idõt fölöslegesen elvesztegetett értékes idõnek fogják tartani.
Mármint a szög? Az "csak" egy nagyobbacska volt, de ez önmagában kevés lett volna.
- Az olajárrobbanást a KGST cakk-pakk megérezte és mivel a csatlós államok finanszírozták közvetve a SZU-t... A keleti csatlósállamok által felvhett hitel kihatott az egész rendszerre (tudtommal).
- Az iszonyatos fegyverkezés és Afganisztáni jelenlét vitte a pénzt. Lehet, hogy csak 100'000 körüli megszálló csapatot kellett finanszírozni a szovjet határ túloldalán, csak SZU nem volt úgy eleresztve, mint USA. Vietnam is egy anyagi csõd volt, de az a szovjeteknek is sokba fájt. Több szát vadászgép, SAM-ek, ezres nagyságrendû hk átadás stb. Jenki ehhez képest vicckategóriás szállítást produkált Afganisztánnak és már az is elég volt. Errõl már írtam Hidegháborús topikban.
- Fegyverkezés. Csak a fõbb programokat sorolom fel és csak 1978 és 1988 között fejlesztést vagy szolgálatba állítást nézve. Typhoon, Delta IV, MiG-29/31, Su-27, Tu-22 fejlesztés még ekkor javában ment, Tu-160, Sz-300 család, Buran, Mir, Kuznyecov osztály fejlesztése és építése (meg voltak újabb rombolók is), még pár vadásztengó program stb. Emellett még ontották az ICBM-eket mikor a jenkik már régen nem gyárottak semmit csak a tengóknak az új Polaris-t és a balfaszkodtak az MX-szel.
És ezek csak a fõbb programok voltak így fejbõl... Harckocsi és egyéb harcjármû programokról még szó sem esett, meg az An-124 program és más cuccok korszerûsítésérõl sem. Namármost egy olyan ország ahol a GDP töredéke volt a USA-nak + még a fél nyugati világnak ott már ezek fele is bõven taccsra tett volna mindent. Nem véletlenül volt olyan életszínvonal keleten amilyen...
A fentiekhez képest Csernobil nem volt egy olyan túl komoly dolog anyagilag szerintem. Azok az otthagyott értékek amit szoktak mutatni Csernobil kapcsán szászerûleg és értékben talán még az Afganisztáni veszteségeket sem érik le. A kármentesítés költségét is úgy spórolták el, hogy hagyták az embereket dolgozni sugárszennyezett környezetben.
Miket el nem képzeltek a 60-as években. Hold és Mars koloniak a XX. század második felében, ûrhajó a Jupiterhez 2001-ben, stb. Ehhez képest megvalósult a nagy semmi... :(
Buran-ról jut eszembe, franciák nem heggesztettek egy idõben valami ûrsiklót?
nagyon szeretem az iylen cikkeket
Fényévekre vagyunk attól, hogy öneállátó kolónia legyen bárhol is.
Ez így nem igaz, vannak vele kísérleti tapasztalataink (Biosphere-2 é BIOS-3, illetve más hasonló zárt ökológiai rendszerkísérletek). Nem megvalósíthatatlan, de még nem is tudjuk biztosítani.
Ez is egy olyan dolog, hogy ha nem dolgoznak vele komolyan (mert szükség van rá), akkor nem is fog soha mûködni. :)
Az összeg amibe fájt az meg a vicckategória. Kapott 3 kis hajót. Az semmi volt már akkor is.
Az a 3 "kis" hajó azért akkoriban is szép értéket képviselt, ha a NASA költségvetését nézed az USA költségvetéséhez képest, akkor azért tippre kijönne, hogy arányaiban a NASA kevesebbet kap, mint Kolumbusz. :)
Hajrá, addig old meg, hogy az emberiség egyáltalán egy közös nevezõre jusson bármi ilyesmi téren is (lásd még károsanyag-kibocsátás kvóták és azok kezelése). :)))
Non, 1492 úgymond egy saját tõkébõl induló kockázatos, de ígéretes befektetés volt. Az összeg amibe fájt az meg a vicckategória. Kapott 3 kis hajót. Az semmi volt már akkor is.
Ez nem igaz. Fényévekre vagyunk attól, hogy öneállátó kolónia legyen bárhol is. Betegség nem pusztíthatja ki az egész emberiséget ez statisztikai tény. Nincs olyan betegés amire a lakosság 5-10%-a ne lenne immúnis és ma elég fejlett az immunológia és virológia. Az átlagember immunrendszer is elég jó a fejlett világban.
Julius Caesar: Ha igy gondolkoztak volna 1492 ben akkor soha nem fedeztek volna fel amerikat(ujra). Elobb megoldottak volna az ehinsegeket, a pestist es meg ki tudja mennyi mas problemat. Problema, baj mindig lesz, soha nem lesz minden megoldva, ezzel a filozofiaval soha nem jutnank elore.
"azért ez a hold és mars kolonizációja. még a saját bolygónkat se tudjuk rendbetartani. szerintem elõször itteni kérdéseket kéne megoldani, aztán lehet a marsot pedzegetni. " ezt mindig felhozza valaki? Ha sikeresen megvetjük a lábunkat még 1-2 bolygón talán kevesebb lenne az esély hogy kipusztít egy meteorit vagy egy betegség.Erre nem gondolsz? Amúgymeg ha a ma rendelkezésre álló csúcstechnikával kolonizálnánk egy bolygót akkor valószínûleg már minden újrahasznosítanánk.Tabula rasa.De itt a régi világokra épült az új....itt sokkal nehezebb bármit is újjá építeni mert már van alatta valami régebbi.
hát kábé annyira gazda, mint azerbajdzsán. igazából nálunk azért nem mennek önkre nagy vállalatok, mert nincsenek. ami itt volt külföldi elment, mi meg nem tudunk visszahívni... ez van.
azért ez a hold és mars kolonizációja. még a saját bolygónkat se tudjuk rendbetartani. szerintem elõször itteni kérdéseket kéne megoldani, aztán lehet a marsot pedzegetni.
hat nem tudom...ha azert megiscsak konyvre adnad a fejed akkor szolj. Szerintem ha hasonlo "silany minosegben" irod meg mint az eddigi cikkeidet akkor siker lesz. (megha lesz benne 1-2 tevedes is, amit ketlek mert egy cikk es egy konyv kozott eg es fold a kulonbseg, ami a beleolt idott illeti)
3. A gép gyakorlatilag halott volt. Repülésre szerintem már régesrég alkalmatlan volt. A projekt is halott volt. Kb. olyan kár, mintha egy hurrikán feldöntené a kiállított Saturn V. rakétát. "Csak" egy technikai emléket pusztítana el.
A Bruan és hasonló programok verzék be a szöget a SZU koporsójába.
nem, ez magyarországon is megtörténhetne, csakhogy nálunk nincs pénz ilyen projektekre sem, hiszen mint a cigányok, és a köztisztviselõk zsebében landol. Igazából magyarország igen gazdag ország, csak túl kevés kézben összpontosul az a sok pénz :)
Ez is csak Oroszoknal tortenhet meg, hogy egy sok sok milliardos projektre egyszeruen raszakad egy par tizmillios tetoszerkezet a nemtorodomsegbol.
Eredetileg volt egy hatalmas változat is tervben, a Vulkan, ez 6 (más források szerint akár 8) elsõ fokozattal rendelkezett volna, és egy harmadik fokozat került volna második tetejére. A cél a 200 tonnás LEO érték, illetve inkább az, hogy egy az 1970-es években tervezett szovjet holdbázis elemeit a Holdra eljutasa. A Vulkan terv maradt csak, és mikor a szovjet ûrkutatás a Holdbázist ejtette rövidebb távon, és inkább az MKSz ûrrepülõgép felé fordult, a fejlesztését leállították.
Késõbb az Energia moduláris felépítése ismét terítékre került, hasonló konfigurációban, vagyis nyolc gyorsító fokozattal, és egy harmadik fokozattal. Ennek teherbírása legalább 175 tonna lett volna LEO pályára és Herkules néven is nevezték.
Igazság szerint én továbbra is inkább érzem magam lelkes amatõrnek, mint olyannak, aki tiszta szívvel nekiállhat könyvet írni a témában. Itt is már sokszor kiderült, hogy amit leírtam, az nem egészen úgy van. :)
Ha már erre adnám a fejem, akkor az ilyesmit nem tudnám elfogadni. Maximalizmus, ha így vesszük.
Tisztában vagyok vele, hogy még nálam is szerényebb képességekkel megáldott emberek is írnak mindenféle könyveket, de az legyen az õ bajuk, meg azoké, akik megveszik a könyveiket. :)
Hogy nem mentek sokra, az erõs túlzás azért. Azért az ûrsiklók is túl vannak bõven a 100-adik útjukon, és nagyon sok tapasztalatot hozott a konyhára, továbbá bizonyos képességei máig páratlanok, például semmi más nem képes a világûrbõl visszahozni akkora hasznos terhet, mint az STS (na jó, a Buran is ide sorolandó :)).
A sok újdonság, korábban nem használt technikai megoldások miatt sok probléma is van/volt vele, ez nem kétséges, a költségek terén pedig nagyon optimisták voltak a tervezés/építés fázisában. A tapasztalatokból tovább lehetett/kellett volna lépni, tervek folyamatosan születtek, hogy jobbá tegyék az amerikai ûrsiklót, de ezek közül kevés valósult meg (ami nem, az például a folyékony hajtóanyagú gyorsító rakéta, a fémes hõvédõ pajzs, stb.).
Az orosz ûrsikló egyszerûen rosszkor született. Nem volt rá pénz. Azt már sose tudjuk meg, hogy ha lett volna rá, akkor mennyiben váltotta volna be a hozzá fûzött reményeket, de én nem törnék pálcát felette ilyen könnyen. Ne felejtsd el, hogy egyetlen MKSz ûrrepülõgép több embert és hasznos terhet vihet fel és hozhat vissza, mint két Szojuz-TM és négy Progresz-M teherûrhajó együtt véve. Ha innen nézzük, csak az lett volna a kérdés, hogy ki tudják-e használni a benne rejlõ lehetõségeket...
Melyik változata tudott volna az energianak 200tonnát felvinni? Én 150tonnárol tudtam. Amugy ez ismét egy remek cikk...Nem akarsz egy könyvet kiadni?(vagy inkabb tobbet) Mert ha igen akkor csak szolj amikor megjelent egy vevod mar biztosan van.
A szovjet ûrprogram másik idõtálló hõse egy kevésbé ismert Szojuz, avagy az R-7 rakétacsalád, és az amerikai ûrrepülõgép mása, a Buran. --- Ezt a mondatot nem nagyon sikerült értelmeznem
Kár volt vakon követni az amerikaiakat, õk sem mentek sokra az Ûrsiklóval. Az Energiának meg már végleg lõttek, az oroszok is inkább az Angara továbbfejlesztésén gondolkodnak ( Angara-7Angara-100)
A fõ probléma, hogy lassan két évtizede nem épült Energia rakéta, a gyártósorok feltehetõen már rég nincsenek meg, a mérnökök és technikusok, akik hajdan építették õket már máshol dolgoznak vagy elhunytak. Az 1990-es években még küzdöttek egy üzletileg életképes változat létrehozásáért, ez lett volna az Energia-M, de a nagy teherbírású hordozórakéták piaca elég szûk, pénz nélkül meg nem lehet fejleszteni.
Az Energia már a múlté, feltehetõen sose támad fel. Kár, mert egy ideig még nem lesz hozzá fogható eszköz, a legközelebb a megvalósuláshoz az ARES V. van, de az is csak a jövõ évtized második felében...
Informatika és tudomány
