Demók vannak, igaz jó méretesekre számolj, és nem feltétlenül gyors letöltéssel... Kölcsönzõ, ez engem is érdekelne. Én általában eBay-en szoktam használt játékokra rámenni, vagy kb másfél évvel a megjelenés után már harmadáron meg lehet venni bontatlanul is. Nálam valahol 2-3000Ft/játék az a határ ahol már érdekelni kezd.
Erre a legjobb a netes vásárlás külön mp3-ba. Ha nem sokra tartod a CD album egyéb értékeit, akkor megveszed az 5 számot ezerért (200HUF/szám). Hogy te hányszor élvezkedsz rajta az meg csak rád tartozik. A rippelés nem illegális, ha megvan az eredeti lemez.
Segítsen valaki, nem igazán szoktam játékot venni. Régen léteztek a játék demo-k. Ez most is létezik? Lehet letölteni egypályás próbajátékot?
Nem tudom, ki ismer játékkölcsönzõket, mármint ahol lehet kölcsönözni konzol játékokat? Én dolgoztam ilyen helyen és baromi sok függõ jött aki nyolcszázért kikölcsönözte a játékot 2 napra és végigtolta. Létezik még ilyen?
A téma hasonló mint a játék/film letöltések .Szerintem a probléma ott kezdõdik hogy egy albumon maximum 5 hallgatható szám van,a többi töltelék (átlagban).Legyen kb 14 szám 1 cd-n(hogy hallgatható-e azzal most nem foglakozom),ami kb 1 óra,tehát egy BP-Miskolc IC járaton meghallgatsz 2 albumot,kb 6000Huf mp3ban ofkorsz ,ja az hogy "illegális" rippelned az nemszámít (: "Szórakoztál" 2 órát .Azt a 2x5 számot meghallgatod még párszor ,és ennyi volt egy új album.6000 forintért. A játék készítõk is rinyálnak hogy nem megy az ipar... GTA VI: fórumon olvasgattam hogy eredetivel nem indul a játék,ganyé nagy gépigénye van,és 3óra alatt bele lehet unni,mert egysíkuak a feladatok. Ezért nem vettem meg ,letöltöttem,de én félóra alatt meguntam.Ezért fizettem volna 12000Ft-t? 500-1000 forintét hozzádvágnak egy Bud Spencer-Terence Hill filmet ,amit én megtudok 5x nézni legalább egy héten (:
A szerzõi jogvédõknek akkor lenne igazuk hogy ha csak 4 lemezt vennének meg a világon:1 adóellenõr hogy megvizsgálja a boltost hogy ad-e áfás számlát,egy nagy rajogó,egy ember aki nemtudja használni/nincs nete,és 1 másik ember akik rippeli és mehet is a TPB-re. De nem így van.szerintem
Nem a sorvégeken lévõ lejátszók az érdekesek, hanem a CD pultnál. Odaviszel egy lemezt amit kinéztél és megkéred, hogy had hallgathass bele és van egy kis irányító panel és úgy lépkedhetsz a CD-n ahogy akarsz.
Az extra profit fogalmát értem, én mondjuk szándékosan írtam külön, szerintem így helyes. De még mindig nem tudom, hogy mihez viszonyítasz, amikor azt mondod, hogy túl sok haszon van a lemezen. Hisz ezeknek az árába kell beépíteni az egyéb kiadói költségeket stb. Remélem nem jössz az elõállítási költséggel, vagy a nevesincs latin elõadóknak az 500Ft-os lemezével, hogy lám ennyiért is lehet adni egy lemezt. 3000 egy lemezért annyira nem sok, bár én nem adok érte semennyit, mert letöltöm. De ha ennyiért meg tudnám venni fiatal korom elõadóinak lemezeit '95-bõl nosztalgia gyanánt, akkor simán pengetek.
Pár éve, amikor elõször és egyben utoljára próbáltam CD-t vásárolni a westendi MM-ban, direkt olyan CD-játszók voltak kitéve a vásárlóknak, amelyek minden számból csak az elsõ 30 másodpercet játszották le, majd ugrottak a következõ trackre. Ilyen lejátszót direkt kell gyártatni, kötve hiszem, hogy a MM véletlenül épp ilyeneket kapott a leárazásnál.
Nem extra profitot, hanem extraprofitot írtam, egyben. Ez azt jelenti, hogy a gyártó vagy a kereskedõ pofátlanul sokat keres az adott árun, jelen esetben a CD-n. És ne gyere azzal, hogy egy áru annyit ér, amennyiért megveszik, mert hát ugye épp az a helyzet, hogy a mai árakért egyre kevésbé veszik a CD-t, tehát a vevõk nagy része szerint nem ér meg annyit...
Igaz ha lebux, akkor nem úszod meg azzal, hogy elveszik a vinyód:)
Vagyok, jól beindultunk:) Elõször Molnibalage-hoz: Nem vagyok a MM képviselõje, a saját tapasztalatomat mondom. Amikor én ott voltam akkor nem volt ebbõl sose gond, inkább az, hogy mindig legyen valaki a pultban és legyen kinek szólni. Az erõsebb ráhatás csak tanács volt,nem hiszem, hogy MM-ba sokat kell használnod és ne csak a MM-ba hasznosítsd, hanem ahol tudod. Tapló emberek mindenütt vannak, az MM is szûr rendesen, de nem mindig jön az eredmény azonnal. Ha meg nem találtál olyan boltot, akkor keress egy másikat, és tedd szóvá a Nagykörútiba.
KillerBee: Neked mi az extra profit? A CD lemez annak számítana? Azért még pár milliót eladnak egy évben belõlük, talán fontos szegmense a bevételnek. Nekem az extra profit a bögre, póló stb. A fizetõs letöltésnek meg iskolapéldája az ITunes, Apple termékeknél. Szinte az összes kiadó benne van és a kinti fizetésekhez képest potom összegekért tudsz hozzájutni a zenédhez és persze a fizetés is egyszerûbb. De ezért még mindig fizetni kell és ez itthon bukta.
És már válaszolok szlovákiai hunnak is ezzel, mert ameddig pénz kérnek azért amit torrenten megszerezhetsz, addig senki nem fog fizetni. Ezért pláne sok a 3ezer, meg a 300, meg a 30 forint is az 1napos és a 12 éves lemezre. És persze, aki pénzt akar kérni azért ami eddig ingyenes volt, az ellenség lesz. Mennyi a haszna a kiadónak? Kapzsi-e? Pontos adatokat nem tudok, de biztos szépen élnek belõle.
Nekünk meg tök jó volt az a szabadság, hogy bármit megszerezhettünk és meghallgathattunk, megnézhettünk, pusztán azért mert képesek voltunk letölteni az internet által. És ennek lassan vége és nem tetszik? Hát persze. Jöhet egy új kliens, válthatjuk le a torrentet. Semmi gond, next generation:)
Valóban vannak olyanok, hogy ami ingyen van azért senki nem fizet, csak hogy igy eléggé általánosítás. Mert sokan, nagyon sokan van az a tábor is, akik: a szükség nagy úr vagy azzal gazdálkodik amilye van. A jogvédõk nehogy õk várják el, hogy én alkalmazkodjak hozzájuk, hisz én vagyok a megcélzott személy a portékájukra, no nem a zenészekére, de tolvajnak kiálltanak ki. Nehogy már én alkalmazkodjak hozzájuk vagy a nagyokhoz, mert az egyszerû ember akárhogy igyekszik, nem állnak rendelkezésére a megfelelõ eszközök, ez legtöbbször a pénz, tehát azzal gazdálkodik amije van...
Értsd, a zeneipar irreálisan magas árat kér a lemezekért, nekem meg nincs meg az a vásárlói paritásom, hogy ennyit fizetni tudjak. Kecskeméten voltam, a Malom multiplexben néztem egy 96-os évjárató lemezért 3000 HUF akartak leakasztani, egy 12 éves lemezért, meg egyébre sem telik, olyan irreálisan magasak az árak, az egyszerû embernek meg annyi a kiadása, azonkívül, hogy alamizsna a fizetése, hogy ewzekre a csecsebecsékre már nem marad, akkor hogyan alkamazkodjak, ha a rendszer olyan hogy csak igy tudsz alkalmazkodni ha mindenáron akarod azt a zenét vagy válogatást. A filmeknél jobb a helyzet, ott egy bizonyos idõ után lemegy az ár, no de a zene CD.....
És még sorolhatnám az érveket tovább, de ezt egy fórumonm elmondani nem lehet, ahogy te is mondod a rendszert már rég megkellett volna reformálni, a kapzsiság és a mohóság a jogvédõk részérõl elõbbre való, és nem átalkodnak sokszor a szewrzõt is kizsákmányolni, oszt a filecserélõkre mutogatnak....
Értelek én és megértem azt is, hogy a zenészek/mûvészek jogait is figyelembe kell venni. Világos, hogy a zenei alkotások nem lehetnek szabad préda tárgyai, de azt is látni kell, hogy a kiadók szerepe mára erõsen megváltozott és ezzel együtt az extraprofitról is le kell mondaniok.
A kiadók ellenállásán bukott meg eddig a DRM-mentes legális letöltés, bár mostanság vannak biztató jelek. Csak hát az árakkal vannak még komoly bajok, a kiadók ugyanazt a profitot szeretnék a sokkal kisebb ráfordítással járó netes letöltések után is, ami nonszensz.
"hidd el, ha akarod bele tudsz hallgatni, ha akarsz, még ha csak egy kicsit erélyesebbnek is kell lenni egy-két áruházban."
Én, mint vásárló, tisztességes kiszolgálást várok el. Az nem tisztességes kiszolgálás, ha nekem az asztalt kell vernem azért, hogy elõtte belehallgathassak abba, amiért fizetni akarok.
Külön misét megérne, miért nem engedi a legtöbb bolt a belehallgatást, de ez engem különösebben nem is érdekel. Ez éppúgy a zene- és filmforgalmazás visszásságai közé tartozik, mint a nehéz hozzáférhetõség és az igen gyakran eltúlzott ár. Az egész rendszer úgy szar, ahogy van, lecserélni kellene, nem toldozgatni.
A Media Marktban én is dolgoztam, hidd el, ha akarod bele tudsz hallgatni, ha akarsz, még ha csak egy kicsit erélyesebbnek is kell lenni egy-két áruházban.
Hát baszod itt fordulok le a székrõl? Ki is van kiért? Ne röhögtess. Ez olyan, mintha egy étteremben külön elvárás lenne jó kiszolgálás és, hogy ne langyon vizezett sör adjanak.
Nem az átalakulásokkal van a gond. Nem az a probléma, hogy le lehessen tölteni, vagy megrendelni neten, hanem hogy baromira nem akar érte fizetni senki. Ami logikus, hisz az ingyenné nincs olcsóbb. A lényeg meg pont ez, Õk olyan zenét csinálnak, amit otthon relaxálás közben kell hallgatnod az 5000 dolláros hi-fi rendszereden. De ez csak egy bibi, ki tudja milyen területek vannak még. Maga az elv, hogy nem rendelkezhetek azzal, amit én alkottam az gáz.
Igen, kis boltokban, kis helyeken nehezebb, de valljuk be, ez nem a kiadók hibája, hanem az értékesítõé. Aki nem vállal be ilyen kockázatot, annak nehezebb dolga is van, a vásárlóról nem is beszélve.
A Media Marktban én is dolgoztam, hidd el, ha akarod bele tudsz hallgatni, ha akarsz, még ha csak egy kicsit erélyesebbnek is kell lenni egy-két áruházban.
A youtube ellen volt ilyen törekvés, de sok kiadó, elõadó most már promóciós célra használja, gondolj csak a logo mentes HQ klippekre.
De a lényeg, hogy ha nagyon akarsz, akkor utána tudsz nézni a számoknak, fõleg az elõadó honlapján. Még 1x nyomatékosan, nem vagyok jogvédõ, csak realista.
Én nonszensznek tartom, hogy egy elõadó, vagy csoport, vagy jogi személy tulajdonában van egy termék (a zeneszám is az és a film is), és azzal a felkiáltással, hogy ez mûvészet, bárki szabadon rendelkezhet.
Szóval korlátok nélkül képes vagy eljuttatni ezreknek egy másolatot a világ szinte bármely pontjára úgy, hogy nincs különösebb nyoma. Mivel eddig nem sok vizet zavart senkinek, vagy nem tudtak, akartak lépni, lassan egy iparág épült a fájlcserélésre (a net szolgáltatók részérõl), ezért most mindenkit felháborít, hogy gyeplõrántás van.
Igen, nagy hatást gyakorolt ez a kultúránkra elismerem, csak úgy, mint ahogy a kisgyerekre is, akit beszabadítanak a csokiboltba, hogy azt eszed és annyit, amennyit csak akarsz. A szerencsétlennek egy idõ után elszuvasodnak a fogai, meghízik, és valahogy már nem fogja lázba hozni, ha anyukája azzal noszogatja a jó tanulásra, hogy este kap egy kis csokit. Túl sok gyereknek szóltak az ingyen csokiról és ezért lassan a bolt bezár.
"de mégis érint egy olyan komoly réteget, akik nem járnak koncertekre és egyéb pénzkereseti lehetõséggel sem tudnak élni, mert pl. stúdió zenészek. Jó példa a Deep Forest. Õk nem igazán járnak koncertezni. Magából a stílusból adódóan nehezebb összehozni egy sokszereplõs, sokhangszeres, hiteles koncertet. Járják a világot és "feltuningolt" népi motívumokat használnak a dalaikban, elég nagy sikerrel. Értéket teremtenek, de a fõ bevételük a lemez."
Jogos ez az érvelésed, de tudod máma a munkanélküli hivatalból is sokhelyen átiskolázásra küldenek, ha ebbõl nem tudnak kijönni mert fõbevétel csak a lemez, akkor stratégiát kell váltani, hogy ne a lemez legyen a fõbevétel, mondjuk lehetne kisebb diszkókban, klubbokban kezdeni......
"A lemezeket a boltokban eddig is meg lehetett hallgatni vásárlás elõtt."
Kivéve, ahol nem, mert nem hajlandók felbontani, ez elég gyakori. És ne mondd, hogy akkor máshol kell venni, mert egy kisvárosban nincs sok lemezbolt. De a Media marktban is próbálj meg jól belehallgatni egy CD-be.
"A Youtubon meg tudod nézni a klippel együtt a zene vásárlása elõtt."
Ugye jól sejtem, hogy a zeneipar ezt is tûzzel-vassal, de leginkább a klipek levetetésével próbálja megakadályozni. Vagyis ez a lehetõség nem a kiadóknak köszönhetõen, hanem a kiadók ellenében létezik - még. Ezért ne próbáld a kiadók jelenlegi politikájának támogatására felhozni.
Shadow légy szíves ne tégy úgy, mintha valami kulturális börtönbe éltünk volna eddig. A lemezeket a boltokban eddig is meg lehetett hallgatni vásárlás elõtt. A Youtubon meg tudod nézni a klippel együtt a zene vásárlása elõtt. A legális mp3-at áruló oldalak vásárlás elõtt akár az egész számba vagy albumba engednek belehallgatást, jó minõségben. Szó sincs szerintem a "kiváltságosok" hobbijáról, csak a kényelem elvesztésétõl, mert én is lehet valamit hamarabb töltök le mint belehallgatok, mert úgy is "ingyé" van. A kapcsolódó jogdíjról meg annyit, hogy bár letölteni jogod van magánhasználatra, de nehezen hihetõ, hogy nem szídelsz, mert ez a rendszer (fájlcserélés) halála.
Félre ne értsétek, nem védem a kiadókat, pénzük lesz így is, de mégis érint egy olyan komoly réteget, akik nem járnak koncertekre és egyéb pénzkereseti lehetõséggel sem tudnak élni, mert pl. stúdió zenészek. Jó példa a Deep Forest. Õk nem igazán járnak koncertezni. Magából a stílusból adódóan nehezebb összehozni egy sokszereplõs, sokhangszeres, hiteles koncertet. Járják a világot és "feltuningolt" népi motívumokat használnak a dalaikban, elég nagy sikerrel. Értéket teremtenek, de a fõ bevételük a lemez.
A változás a küszöbön, a módszer a kérdéses csak. Lesz egy általános jogdíj a netre, vagy torrentre, vagy akármire, vagy a végtelenségig fog tartani a harc, míg minden egyes mp3 után be nem szedik a jogdíjat? Nem lehet tudni, próbálkoznak sok mindennel, egyenlõre. Ez egy új jelenség, csak sok mindenki máshogy értelmezi szerintem:
Kiadó1 - bazzeg meglopnak! Kiadó2 - új lehetõség, átrendezzük kicsit a dolgokat, hogy a pénzüknél maradjunk Szolgáltató - fasza, bõvítjük a sávszélt amiért több pénzt kérhetünk Tracker - Sanyi f@com, csináljunk egy free trackert, majd ha nagyok leszünk eladjuk a reklámhelyeket jópézé User1 - töltök ameddig tok, ha bekeményítenek úgy is lesz megoldás User2 - mit pofáznak a jogvédõk, szabadságot a kultúrának!
Az infrastruktúra megvan, csak aki adja a csokit a tortába, annak fáj, hogy a fél város születésnapos és könyökig mászik a piskótába, míg a tortafalók azt vallják, hogy a tortaosztogatás lehet a jövõ cukrászainak a védjede.
Abból, hogy valamire mûszakilag lehetõség nyílt, még nem következik, hogy rögtön legálissá is vált vagy azzá kell tenni. Csakhogy itt egy idejétmúlt üzleti modellrõl van szó, amely a mûszaki fejlõdésnek köszönhetõen már nem fogja azt az extraprofitot hozni, amit eddig.
A lakosság igen jelentõs részét nem lehet kriminalizálni és ezt elõbb-utóbb még Monsieur Szarközi is be fogja látni. Le lehet kapcsolni párszáz ember internet-kapcsolatát, de tízezrekét már nem, mert abból országos felháborodás lesz és a lakosság kikényszeríti a törvény megváltoztatását. (Legalábbis jó esetben, bár tudjuk, hogy az emberek nem csak Magyarországon birkák.)
Szomorú, hogy amit Teddyrush írt a hozzászólása vége felé, az minden bizonnyal be fog következni, ha nem is pusztán a jogtiprók ágálása miatt. Hiszen az államok is arra törekszenek, hogy minél erõsebben gúzsba kössék az internetet, mert félnek attól, amit nem tudnak ellenõrizni. Ezért jó ürügy a jogvédelem meg a gyerekpornó elleni harc meg hasonlók.
A nagy sávszélesség és a fájlcserélõ alkalmazások technológiai fejlesztések eredményei. Mivel ezek eredményeképpen lehetõvé vált filmek, zenék hivatalos csatornákat megkerülõ terjesztése, szükséges a kapcsolódó jogszabályok megváltoztatása is. Tetszik vagy sem, a kultúra közkinccsé vált, nem csak kiváltságosok férhetnek hozzá. Ezenkívül az eddig hiányzó minõségellenõrzésre is lehetõség van: belenézek a filmbe, belehallgatok a zenébe, mielõtt úgy döntök, hogy pénzt adok érte. Eddig "eszi, nem eszi, nem kap mást" alapon mûködött a kiadás, ennek most már vége. Ha nem tetszik a kiadóknak, el lehet menni más üzletágba fektetni a pénzüket.
A moralizálásod meg egyenesen szánalmas. Attól, hogy Te "lopásról" prédikálsz, attól nekem még törvény adta jogom magánhasználatra filmet és zenét letölteni - mivel a kapcsolódó jogdíjakat megfizettem.
Justil #7: annyira nem tett semmit Lessig, hogy õ hívta életre a CC-licenceket, csak el kéne olvasni a cikket...
Pár hasonló fórumon már leírtam az álláspontom, de azért leírom ismét, hátha valaki szimpatizál a gondolatmenetemmel.
Sajnálatosnak tartom, hogy most már tudományos szinten is egyfajta szerzõi jogokat megreformáló jelenségként tekintenek a fájlcserélésre. Aláírom, új fajta megoldásokat kell alkalmazni, mint a hagyományos jogdíjak esetén, de bosszantó, hogy sokan a szellemi termékek világméretû "anonim" másolásának forradalmi technikájára úgy tekintenek, mint a fejlõdés új útjára és nem mint a lopás globális lehetõségére. Ne essünk abba a hibába, mely a Magyarokra különösképp jellemzõ, hogy ha mindenki csinálja, akkor nekem is lehet és legális az egész.
Valaki alkotott valamit, jött más valaki, aki azt mondta: Bazzeg ez jó, figyi én ezzel foglalkozom, csináljunk egy lemezt és indítsunk egy turnét, keressünk sok pénzt, mit szólsz? Benne van a dologba valakiknek a tehetsége, energiája, pénze. A tehetségeket és a kreált bandákat fel kell fedezni, meg kell alkotni, gondozni és ápolni kell. Mennyi pénzért? Nem minimál bérért ezt mindenki tudja. Ez nem az a szakma. De azért mert valaki gazdag, vagy elõnytelen szerzõdésbõl szarul keres, azért még nem kell meglopni.
És ez van, ha tetszik ha nem, a könnyûzene létezésétõl van jogdíja. Akkor is van, ha valaki lemond róla, vagy nem érdekli. Egy alkotást ez teszi egyedivé, különlegessé, vagyis hogy van értéke. 3000 HUF egy CD, kb. 10 szám, meg persze hogy imádod a bandát és beszarsz ha meghallod, vagy amikor beteszed az õsrégi lejátszóba 30 év múlva az unokádnak.
20 éve "szabad" az internet, mint egy vadkapitalizmus. A szabályok tiszták, de könnyen megkerülhetõk, kijátszhatók, vagy éppen nincs még a problémára szabály. Én biztos vagyok benne, hogy a szerzõi jogvédõk kardoskodásai által fog majd az egész internet egyszer egy globális lekövethetõ rendszer lenni. Ahol a megbízott ellenõrzési szerv számára lekövethetõ lesz, hogy a nicknéjm mögött milyen házszám van, és az oldalt ki töltötte fel és hogy hány perc alatt lehet leblokkolni komplett szervereken.
Ezek a dolgok csak idõ kérdése, de lehetséges. Lesznek e akik ki akarják játszani? Igen, lesznek, és sikerül is majd nekik, de azok már nem mi leszünk, hanem a profik, és az ügy súlya sokkal komolyabb lesz mint most.
Egy torrentes, rapidos srác
Ebben igazad van, ámde elképesztõ az aránytalanság a zene- és filmipar javára. Ha szabadalommal levédeted egy találmányodat (és itt nem a Microsoft-féle duplaklikkre gondolok, hanem valóban hasznos találmányokra), akkor országonként külön-külön fizetned kell egy rakás pénzt a bejegyzésért és a fenntartásért és így is csak pár évig tart a szabadalmi védettség. A pár év persze szerintem igen helyes, mert a hosszú védettség már akadályozza a fejlõdést.
A zeneipar ellenben minden külön díjfizetés nélkül 70+ éves védettséget élvez és épp mostanság próbáljk ezt 90 évre emelni.
A szerzõi jog azonban nem csak a mûvészetre vonatkozik, hanem bármilyen szellemi termékre, és bizony vannak egy páran, akik nem a megbecsülésért dolgoznak, hanem a megélhetésért. Hiba abból kiindulni, hogy a szerzõnek pusztán önmaga szórakoztatása a célja. Másrészt egy zenés ha beletesz valamennyi munkát egy szám elkészítésébe, talán joggal kérhet érte pénzt. Tehát az sem jó megoldás, ha azt mondjuk, hogy akkor minden ingyenes, majd koncertekbõl úgyis megél.
Ha van érzéke hozzá, és kitudják választani a tehetséget, akkor az idõ után már hozza a pénzt..
Egyébként érdekes világ lenne, ha nem mindenhonnan a s*ar folyna..mert az emberben azért még van rejtett tartalék.Legalábbis az átlagra gondolván.Csak az a baj, hogy a 90%ka birka..de legalább ne rossz irányba terelnék õket a kapzsik (származástól független a kapzsiság, emberi gyarlóság )
Talán még nemesebb feladat lenne számukra egyfajta mecénási szerepkör, vagyis felkarolhatnák a tehetséges, ám bármilyen okból nehezen érvényesülõ mûvészeket (mert hát nincs mindenkinek üzleti érzéke).
Ja, hogy a mecenatúra nem hozza, hanem viszi a pénzt?
Ha belegondolsz, kb én is ezt írtam, csak mellette megpróbáltam ezeknek a felesleges szervezeteknek valami értelmes tevékenységet találni. (Nem biztos, hogy lehet ezek után). De ahogy a lapkiadók kénytelenek szembenézni az elmúlás lehetõségével, ezeknek a dinoszauruszoknak is talán érdemes lenne az uccsó búcsúkönnyet elhullajtaniuk és magukra húzni a földet, és nem azzal foglalkozni, hogy az elkerülhetetlen vég elõtt azért még 1-2 ember életét tönkre tegyék.
Gyerekek, nincs mit filózni, a zene, mint mûvészeti ág úgy el van cseszve, ahogy az kell. Engem személy szerint nem érdekel, ameddig törvényesen szedhetek le akármennyi zenét a netrõl.
Egy ideális világban viszont futtatott csapatok (és megasztárok) próbálnák felküzdeni magukat a népszerûségi listán az otthoni PC-vel alkotó, de tehetséges fiatalok elé, nem pedig fordítva. Az emberek akaródznának hozzájutni a nekik tetszõ janik alkotásaihoz (nem megvenni, hozzájutni - de ha az mûvésznek sikerül kiadnia a mûveit díszkiadásban vagy hasonló, akkor a hallgató azt miért ne venné meg, hisz MÛKEDVELÕ, nem fogyasztó) Nem jönnének létre ilyen szellemi fejlõdést gátló kereskedelmi stílusirányzatok, mint az emó, de ha lennének is hasonló ZENEI irányzatok, azok képviselõinek a management-je (de ilyen se lenne, hahaha) nem arra törekedne, hogy próbáljon minden hallgatót eggyé "gyúrni". Az állami rádióból pedig egész nap szólnának az ország legjobb alkotási, term. irányzatoktól függetlenül.
Most ez lehet kicsit kommunisztikusan hangzott, de minden esetre szerintem a zenemûvészet ma így vagy úgy, de betegeskedik.
A gondolatmeneted viszont egy ponton hibás. Nem szabad elfelejteni, hogy akár a festészet, akár a zeneszerzés vagy bármilyen más szellemi alkotó tevékenység alapvetõen egy mûvészeti önkifejezési forma. Az ember elsõsorban azért csinálja, mert örömét leli benne; másodlagosan pedig, hogy másokat is elkápráztasson a mûveivel. A mûvésznek rendkívül jól esik, ha kívülállóknak tetszik az õ mûve; az õ fizetsége a megbecsülés elsõsorban. Természetesen ha mellékesen még pénzt is kap ezen tevékenységéért az nem baj, de az öncélú mûvészetet ne próbáljuk mindenáron "pénzkereseti tevékenységként" beállítani, tudniillik nem az.
Ha mindenki abból indulna ki, hogy csak akkor "mûvészkedek", ha valaki fizet érte, a világunk sokkal szegényebb lenne. József Attila sem kapott a kopirájt után nagy zséket, mégis, mennyivel szegényebb lenne a mûvei nélkül a világ.
Az a nagy büdös igazság, hogy a legtöbb igazán tehetséges mûvész egyáltalán nem gazdag ember - esetleg lelkiekben -; sokan közülük igen méltatlan körülmények között élnek és halnak meg, de boldogok, mert alkothatnak.
Ezek a jogvédõ-cirkuszok soha nem a mûvészekrõl szólnak, hanem a zsírfejû, pióca multikról, akik a mûvészek vérén híznak. Hála istennek, egyre jobban terjednek azok a tendenciák, hogy egy zenész nem tárgyal kiadóval, hanem ráírja a zenéjére, hogy szerzõi kiadás és úgy terjeszti, ahogy tudja. Csakhogy sajnos olyan törvények vannak, hogy akkor is fizetnie kell az ArtisJussnak az eladott zenék után, ha nincs is szerzõdésben egyetlen kiadóval sem. Ez már azért az én szememben egy kategóriába esik a lopással, neadjisten a rablással, hiszen pénzt szed be, és cserébe semmit nem ad. Ez az igazi lopás, nem az, hogy havonta kettõ filmet letöltök és megnézek, mert a 42 tévécsatornán nincs mit nézni.
Na, ez utóbbi is megérne egy komplett cikket, úgyhogy ezt majd legközelebb fejtem ki.
"Egy teljesen új szerzõi jogi szabályozás viszont változtathatna ezen a helyzeten. Azt kellene vizsgálni, hogy valaki a másolatokat professzionális vagy amatõr felhasználásra szánja. A kreatív remixeket nem lehet jogsértõnek nevezni."
Ennek a jelenlegi magyar szabályozás nagyjából megfelel, természetes személyek magáncélra a védett mûvekrõl másolatot készíthetnek akkor, ha ez nem szolgál jövedelemszerzést, kivéve az építészeti mûveket, mûszaki létesítményeket, szoftvereket és adatbázisokat, valamint a nyilvános elõadások kép- és hangfelvételeinek készítését.
Monnyuk a szoftverek kivételek közé történõ beszuszakolása, valszeg a M$ érdemei közé tartozik. Szal gáz ha van monnyuk pár tucat játékból álló gyûjteményed, vagy csak néhány nagyobb értékû professzionális alkalmazásod, amit csak és kizárólag saját célra használsz. A törvény szerint jogosulttá tesz 1-2 év teljes ellátásra, koszt/kvártély miegymás.:) Ha ezt kiterjesztik a mûvészeti alkotásra, az lesz csak a csunyavilág.
A dolog ott hibádzik eleve filozófiailag, hogy a kiadók a lopás fogalmával próbálják összemosni az általuk bitorolt, izé birtokolt:) mûvek jogosulatlan felhasználását, miközben az alap tényállás ahogy a cikkben is van, a megváltozott környezet miatti profitkiesés. A XX. szd-ban nem voltak az emberek kezében olyan eszközök, amelyek ilyen könnyen és ilyen tökéletesen lettek volna képesek az eredetivel megegyezõ másolat létrehozására. A kiadó haszna, jogosan abból származott, hogy fenntartott egy olyan képességet, ami akkor ezen reprodukciókat biztosította. Manapság erre nincs szükség, ergo nincs szükség kiadókra.
Jó lérdés persze, hogy akkor, hogy lehetne egyfajta jövedelmet biztosítani az alkotóknak. Ez megint csak egy érdekes téma. Mert ki fizet nekem, amikor rajzolok valamit, létrehozok egy zenét, vagy programot? Alapvetõen senki! Másrészt, ha kellõen nagy érdeklõdést keltek fel az alkotásommal, abból tudok esetleg különbözõ úton módon valami hasznot csinálni. Csinálok egy web-lapot és az ott levõ reklámfelületért pénzt kérek, vagy megpróbálom azt a jogomat érvényesíteni, hogy ha más csinál valahogy pénzt az én alkotásomból, akkor abból részesüljek. Itt lehetne szerepük a kiadóknak/jogvédõ szerveknek, csak éppen messze a valós jogaiknál jobban rátelepednek erre a témára. És nyomatják ezt a "nelopjmermészabörtönbe" propagandát.
Ranbó vajon vajonkiki, hottold, donkanyar, gettóharcos? Hm, csak nem lehet olyan rossz az a tor, ha úgy változtatja a nickevét, mint bárkik más a szennyes ruhát:)
Egyetértek, az elavult technológiát megkel változtatni, nem tolvajnak kikiálltani az usereket, kik csak másolnak, de bõven adják a vásárlói erõt is....
Új jog rendszerre van szükség, no ez az ami nem az én szakterületem, de azt tudom, hogy a mostani mindenképp megreformálásra szorul...
A cikk lényege a hazánkban végbemenõ változásokra vonatkoztatva : a szép nagyfejûek, a szocializmus nyertesei tûzzel-vassal , foggal-körömmel , az utolsókat rúgva, hörögve kapaszkodnak a bársonyszékbe...
"Jó példa erre, hogy a fájlcserélés elleni háború már tíz éve tart - sikertelenül."
Ezt a mondatot alaposan véssétek bele az agyatokba és mindig , minden egyes "torrent letiltása", "piratebay elleni per" és hasonló témájú cikkeknél jusson eszetekbe !
Lessiget ne ezen cikk alapján ítéld meg, hanem olvass el legalább egyet a könyvei közül. (Mellesleg ha tudsz németül, olvasd el a cikkben hivatkozott német nyelvû írást is, jól kiegészíti az SG jelen cikkét.) Ajánlom a Free Culture címût, ingyen letöltheted innen:
http://www.free-culture.cc/freeculture.pdf
Különösen a figyelmedbe ajánlom az 53. oldaltól, de az egész könyv igen érdekes, messze nem közhelyeket tartalmaz és a történelmi visszatekintései igen tanulságosak: pl. a film- és zeneipar a század elején maga is durván megsértette az akkori szerzõi jogot, vagyis akkoriban õk voltak a kalózok.
A fenti linkrõl angolul töltheted le. Biztos van magyar fordítása is, de azt nem ismerem.
Egyetértek, hogy új törvény kell... de tévedés ne legyen a jelenlegi törvény nem volt soha sem jó, szóval nem azért nem jó mert 21. század blah blah blah... (igaz ez most 100x felnagyította az alapjában lévõ tévedéseket, hibás állításokat stb.) hanem azért nem jó mert mentes minden féle elementáris logikától és értelmet követõ gondolatmenettõl.
Remélem lesz valami mozdulás pozitív irányban.
Nagy közhely a cikk. Leírta azt amit mindenki tud akit kicsit is érdekel a téma. Nekem már 10 éve ezt mondták, mikor én még jóformán Internetet sem láttam...
ne értsetek félre, nem célom lehúzni a tagot, mert a szívembõl beszél(t). csak az a gond, hogy õ, és még páran (sajnos elég kevesen), nem nagyon tesznek mást ("talán" mert nem tudnak), csak beszélnek errõl. akik tényleg tesznek valamit, azok általában a másik (sötét?) oldalról kerülnek ki, ugyanis õk azok, akiknek módjában áll tenni vmit.
namind1, lényegében most jó flancosan leírtam azt, hogy gyakorlatilag a világ SAJNOS nem abba az irányba halad, amilyen irányba azt Lawrence Lessig barátunk szeretné...
Informatika és tudomány
