Ez azért nem ilyen 1xû, szabványt igazából csak abból készíteni ami már több eszközgyártónál is mûködõképes konstrukció, utána lehet egy egységes szabványos környezetet kialakítani, amihez majd minden gyártó tartja magát, hogy ne gyártó specifikus egymással nem kompatibilis megoldások szülessenek.
A 100 gigabit ethernetet anno 2005 szeptemberében demonstrálta elõször a Bell Labs, amit az elkövetkezendõ egy év során még több további demonstrációt kísért, persze a fejlesztések ezt több évvel megelõzték hogy egyáltalán eljuthassak a demonstrációkig. Miután már több eszközgyártónak volt 100GE demonstrációja a saját megoldásáról 2006 novemberében elindult a 100GE szabvány kialakítása ami sok fázisos munkafolyamat.
2007 novemberében már megvolt az elsõ terepen végrehajtott, távközlési szolgáltató hálózatában végzett 100GE teszt, amit az elmúlt 1.5 év során világszerte sok országban, több tucat távközlési szolgáltatónál követtek újabbak igen sok hálózati eszközgyártó által tesztelt megoldással.
Az elmúlt évek során végrehajtott teszteknek van visszacsatolás hatása a szabvány születésére ami több revízióban finomodik mire eléri az 1.0-ás végsõ fázisát. Addigra a hálózati eszközgyártók eszközei is lassan elérik végleges formájukat és a szabvány véglegesítése után egy végsõ validáció után megindulhat a kereskedelmi forgalmazásuk.
Az elsõ fecske kereskedelmi 100GE eszközök inkább csak a jõvõ év második felére várható, de valódi felfutás inkább csak 2011-12 várható. A tömegesebb elterjedés pedig még távolabbi folyamat. De az elõd generációk(10GE,GE,FE) is ugyanezt a evolúciós fejlõdést járták a maguk idejében.
Könnyedén ki lehet használni. Egy gigabites linken akár tízezer internet elõfizetõ forgalma is aggregálódhat, egy 10GE linken akár százezret megközelítõ elõfizetõé, egy 100GE link pedig akár több száz ezer internet elõfizetõ forgalmát is kiszolgálhatja az egyes adatkapcsolati szakaszokon.
Világszerte pedig már most van 400 millió körüli vezetékes szélessávú elõfizetõ meg, a mobil szélessávú elõfizetõ száma is 100 millió feletti és egyre dinamikusabban nõ. Ráadásul ez a nagyszámú elõfizetõi kör a multimédia tartalmak egyre nagyobb térnyerésével egyre nagyobb adatforgalmat generál. Ennek kiszolgálására pedig egyre nagyobb kapacitású hálózati megoldásokra van szükség, olyanokra amik nem drágábbak az õket megelõzõ generációknál, így a fajlagos bit költség alacsonyabb szintre szorítható. E nélkül változatlan vagy csökkenõ árszint mellett nem generálhatnának egyre nagyobb hálózati forgalmat az elõfizetõk világszerte.
Nem otthoni felhasználásra van ez. Nagy teljesítményû fájlszervereknél a RAID miatt az 1gbit is lehet szûk. Illetve itt megemlítették a Cloud Computingot, aminél már más a szitu. Már-már BUSként fog szolgálni a kábel a sok-sok gép között.
Derwer
Már az 1 gigabites LAN-nál sem a hálózat sebessége szokott lenni a szûk keresztmetszet, hanem az adattárolóké. Ezt a sávszélt hogyan lehet kihasználni?
A technologia meg nincs kesz, de a nagy resze szoftver alapu. Ami mar fixnek tunik, az a 4 bites igazitasrol az atallas a 8 bitesre (byte alapura), a 8/10 bites kodolasrol a 64/66 bitesre (byte-rol qword-re), a 4 vagy 10 er hasznalata rez eseten (40 vagy 100 Gbps) es a 2x4 optikai csatorna hasznalata optikai kabeleknel. Az osszes tobbi technologia mar csak szoftver kerdese es meg nincs minden kidolgozva, viszont ez mar lehetove teszi a hardverek leszallitasat, majd legfeljebb utanna frissitenek a firmware-eken.
Hát,a szabványoknak jóval hamarabb kellene elkészülniük,ha a technológia, már készen van.
Informatika és tudomány
